Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-04-19

Csajtay Dániel: Ajánlja a hosszú utczai gyalogjáróknak megcsinál tatását is. Martonfalvay Ele!:: „Én is helyeslem Szvoboda tanácsos ur indítványát, s a múltkor aziránt hozott határozatot, hogy az alsóvárosi háztulajdonosok köteleztessenek arra, miszerint házaik elejét kavicscsal megterítsék — kiterjesztendőnek vélem a felsó'városra is. T. i. adjon a város anyagot ingyen, a tulajdonosok hordassák meg ós teríttessék el. A lejtési viszonyok egyöntetű rendezése érdekében azonban azt hiszem, hogy a járdaszegélyvonalakat, s az esési viszonyokat a gazd. tanácsos és mérnök közbenjöttével a hatóságnak kellene rendezni." (Elfogadjuk, helyeslés). Az indítvány elfogadtatik. Perlaky Géza: „Ennek a kavicsozásnak egy bizonyos határidőt kellene kitűzni, hogy mikor történjék meg." (Felkiáltások ; „Már ki van tűzve"). Lakváltoztatási szabályrendelet. Vágó László: „Igen kérem t. képviselő testület, ha lenne szives elhatározni, hogy a városi kapitány ur utasíttassák arra nézve, ha ki vannak a szabályrendeletből véve az ünnepek, ugy legyenek kihagyva a vásárok is. Azt csak az tudja, a lei tapasztalja, hogy a májusi és szent-györgyi vásárok a legnagyobbak s mily bajos a szegény iparosra, ha ilyenkor nem mehet ki a piarezra, mert hurczolkodnia kell. Méltóztassék tehát elhatározni, ha péntekre esnek május 1. akkor ez vétessék ki a költözködési napok közül. Hisz a képviselő testület sem kívánhatja, hogy akkor hurczolkodjanak, midőn az utczák zsúfolva vannak kocsikkal, és ezernyi ember tolong az utakon. Mészáros Károly rendőrkapitány: T. képviselőtestületi A Vágó képviselő ur azt a kérelmet terjesztette elő, hogy miatán a szabályrendelet értelmében mindig május 1-én kell, hogy történjék a hurczolkodás, kivéve, ha a határidő ünnepnapra esnék a mikor is a kapitány tüz ki egy másik napot, itt kérem Vágó urnák az a sérelme van, ha a május 1. péntek napra esnék, utasítsák a városi kapitányt arra nézve, hogy tűzzön ki a kapitány egy másik napot a hurczolkodásra. Én megvallom, hogy a szabályrendelet értelmében ez nem helyes, de ha azt a t. képviselőtestület az iparosok érdekében helyesnek tartaná, akkor én részemről bár nem találnám he'ves dolognak, mégis megtenném. Dr. Steiner József: Éa azt hiszem, hogy eddig az volt a gyakorlat, hogy ápril 24. és szeptember 29-ike volt a hürczolkodási idő de azért számtalanszor megtörtént, hogy ezen már eleve kijelölt időszakot vagy azért, mert vásár volt vagyjízért mert valamely vallásfelekezetnek p. az izraelitáknak ünnepe volt néhány nappal esetleg néhány héttel is elhalasztottuk. Mit fogunk akkor tenni, ha a törvény szavaihoz mereven ragaszkodunk. (Intézkedik a törvény az ünnepnapokról is, megmondja mikor kell hurczolkodni). Mit fogunk akkor tenni, hiszen, ha még rájuk parancsolnánk is, hogy hurczolkodjanak, vásárkor nem tudják azt meg tenni, mert az utczák a szó teljes értelmében járhatatlanok". Szenté János: „Tisztelt Képviselő Testület! Ez a mi szabályrendeletünk ép oly erővel bir, mint az országgyűlésen hozott bármely más törvény, ezt sem módosítani sem bővíteni, abból se elvenni, sem hozzá tenni, egy szóval azt változtatni nem szabad. Ezen szabályrendelet a kir. táblának is megküldetett és ezen testület szórul-szóra e szerint itél. — Ebben meg van mondva, hogy mikor szabad hurczolkodni. — De mivel már itt baj van, ezen csak úgy segíthetünk, ha mégis valamiképen módosítjuk a szabályrendeletet, vagy pedig ennek kihirdetését elodázzuk. Szerintem legczélszerübb lenne, ha május 1 helyett november 1-én léptetnénk életbe". Teuf fel Mihály: „T. Képviselő Testület! Én nem akarom nyakát szegni a paragrafusoknak, de véleményem szerint a törvény 6-ik §-a egyáltalában nem zárja ki annak lehetőségét, hogy mi május 1. helyett május 2-kát vagy esetleg 4-ét jelöljük ki a költözködés határnapjául." (Olvassa a törvény ide vonatkozó szakaszát, -- többszöri ellenmondások által félbe szakítva.) Mészáros Károly: „Szükségesnek tartom kérem, hogy felvilágosítást nyújtsak arra nézve, hogy mi indította az állandó választmányt arra, hogy május 1-ón léptesse életbe ezen javaslatot. Én tisztelt képviselőtestület, a költözködési határnapot f. hó 20-ik napjára tűztem ki. Miért? Azért, mert 22-én az izraelitáknak ünnepeik kezelődnek ós tartanak a hó végéig. 2 l-re nem tűzhettem ki, mert akkor vásár van, meg már akkor -este ugy is kezdődött volna az izraelita ünnep, ami pedig méltánytalanság lett volna e napot jelölni ki. Ha nem 20-ra tűztem volna kí, akkor nem lehetett volna máskorra mint május 4 ikére kitűznöm. Miért ? — Mert 1-én péntek van s az izraeliták ünnnepe este kezdődik; 2-án Szombat van, tehát az izraelitáknak ünnepnapja 3-án vasárnap, igy tehát 4-re kellett volna a határidőt kitűznöm. Azt mindnyájan jól tudjuk, hogy Szentgyörgykor 25 - 30 - 35 család jön Pápára. Most már mit csináljanak kérem ezek két-három hétig. Nekem tehát a két rossz között a kisebbiket kellett választanom. Ebbel indult ki az állandó választmány is, midőn a szabályrendeletet életbe léptette és most Vágó képviselő úr azt mondja, hogy ez ne Május 1-én történjék, mert »a iparogokaftk sok » dolguk s az ügyész ur azt mondja hogy ezt tenni nem szabad. Ha azonban a t. képviselő testület ezt hangsúlyozná ilyen körülmények között azt hiszem hogy senkinek kifogása nem lehet az ellen ha esetleg eltérünk a törvénytől. (Zaj. Helyeslés) Egyébként hogy megnyugtassam az ügyész urat és a képviselő testület egy némely tagjait: nekem is csak most jutott eszembe hogy én egészen kényelmesen intézkedhetem, mert 1-én azaz Pénteken este már megkezdődik az izraelitáknak ünnepe, tehát én a törvényben megadott jognál fogva a költözködések hatáiidejét minden nehézség nélkül 4-ére tehetem." Polgármester: ,-Ugy látom,'hogy a többség május 4-re kívánja tenni a batáridőt" (Helyeslés. Zaj) Italmérési illeték kezelőségének kérvénye* A jegyző felolvassa Kovács István és érdektársai kérvényét, s az állandó választmány javaslatát, mely szerint az italmérési illeték kezolőségének azon kérvénye, hogy az ily illetékfejóben a város részére általa a mult évre már befizetett 2000 írttal megelégedjék, s ugyanezen összegnek általányképen a folyó évre is megajánlását elfogadja: határozatképen kimondatni kéri hogy az egyénenként előirt ebbeli jövedelem mennyiségéhez és a beszedési szabályokhoz képest, az ez érdemben lennálló szerződéstől elállani hajlandó a város nem lévén, a kérelemnek hely nem adatik. Bischer Adolf: „Tekintetes közgyűlés! Tény az, hogy az idén talán 4000 • frt sem fog befolyni épen azért mert sokan leköszöntek. Ha esetleg befolyna is, ez csak úgy történhetnék meg, hogy amint most van, gondolom ugyanazon házszámra kétszer talán háromszor is kivetik az illetéket. (Felkiáltások „Elfogadjuk az állandó választmány javaslatát.") Bocsánatot kérek egy ház csak egyszer fizethet (felkiáltások „Nem a ház fizet hanem a korcsmáros)" Azt tudom, hogy a korcsmáros fizet, de ha az illető elment mit csinálunk akkor (Közbekiáltások „szedje be előre az illeteket) De k'-rem ha az illető megnyitja az üzletet nem fizetheti ki egyszerre a 70 forintot, mert talán nem is rendelkezik kétszer annyival." Martonfalvay Elek Fischer Adolf beszédére válaszolva kimutatja hogy mennyi volt az italmérési engedély első évről befolyt összes jövedelme. Paál István : „Tisztelt közgyűlés! Ha ilyen kérdések merülnek fel, ugy érzem magamat mintha a hátamat hideg vizzel öntözgetnék. (Általános derültség.) Ha veszteség volna, akkor értem de hogy a nyereséget kérjék el s a mellett még a nagylelkűt is játszák, azt gondolván és mondván, hogy 2000 forintot adunk neked város a jövőre is, ha most ezt a 286 forintot elengeded, ezt nem értem. Én reám t.' képviselő testület a dolog megvallom nagyon boszantó. Óhajtandó volna ha ezek a szerződésből való lealkudozások végre valahára megszűnnének, és nem kellene a képviselő testületnek többé ilyen odiosus ügyekkel foglalkoznia." Bognár Gábor: „T. képviselőtestület! Legyen szabad nekem is hozzá szólni (felkiáltások „már megint ?") Ugy hiszem hogy azoknak a sorsa sem irigylendő. A tekintetes közgyűlésnek kell tudni hogy mi folyik be, annak aztán felét fizessék ki." (felkiáltások „az állandó választmánynak is ez a javaslata") Baráth Ferencz: Éa t. képviselő testület nem tartom helyes argumentumnak, hogy most majd az egyik majd a másik korcsmáros leköszönvén engedjük el a kezelőknek a kérdéses összeget. Hisz tudhatják már előre a kezelők, hogy egy korcsmáros sem élhet örökké. Az én véleményem az, hogy az állandó választmány javaslata fogadtassék el s a kérvény utasitassók vissza. Egyúttal igen szépen kérem az elnöklő polgármester urat is, hogy utasítsa a regálé bérlőket arra nézve is, hogy ne zavargassák az embert dolgaiban. Épen velem történt meg az az eset, hogy száz liter bort akartam kiszállíttatni a vonathoz, és ők szakadó záporban kocsist, lovat, szekeret és szolgát visszaküldenek nem engedvén azt kiszállítani a vonathoz. -Én kérem t. képviselő testület ugy vagyok meggyőződve, hogy benn van a törvényben miszerint 100 literen felül minden akadály nélkül lehet szállítani. Hát most kérem micsoda injuria, boszuság az az embernek, bőrig átázva fele útról haza térni, s egy fél napot elveszíteni, azért mert az az úr igazolványt kért olyan küldeményről, mely a törvény értelmében minden igazolvány nélkül továbbitható. Kitől kérjem már most az igazolványt? Én a polgármester úrhoz jöttem, mert róla tudtam, hogy hol lakik (derültség) s ő kí is állította a bizonyítványt. Akkor meg azt nagyollotta kissé az úr mikor megnézte a papirost és azt mondta reá, hogy ez nem igazságos mérték, mert nagyobb mint a milyent ő kapni szokott. (Élénk derültség.) Kérem tehát a polgármester urat szíveskedjék intézkedni, hogy hasonló injuríáktól az Úgyis súlyosan adózó közönség meg legyen kímélve." (Helyeslés) Polgármester: „Legyen nyugodt t. képviselő ur a tegnapi napon utána néztünk a törvényeknek, és ott megtaláltuk, hogy az ilyen küldemények szabadon mehetnek. S rögtön utaaitotottuk ia a regale bérlőket, hogy máskor ilyen zaklatástól óvakodjanak. Hanmer Béla: „T. képviselő testület! A Baráth fwm* ur 4M feivoUtt kirifes«! kapcsolatban, mivel nekem is voltak hasonló kellemetlenségeim, azt kérdem a t. képviselő testülettől, hogy köteles-e bárki, ha a vasútra bort szállít a regéle bérlőktől igazolványt kérni, a melyet a vámháznál tartott felügyelőjüknek előmutathatna. Én ugy hiszem, <hogy ezt a bérlő urak az ellenőrzés megkönnyítés* végett, teszik, de részemről ugy vagyok meggyőződve, hogy ilyen igazolványoknak előkérésére a törvény nekik egyáltalában jogot nem adott. Kérdem tehát ismételten a t. képviselő testülettől, hogy van-e joguk a regálé bérlőknek bárkitői. is igazolványt kérni ? (Minden oldalról „Nincs." „Ezzel senki sem tartozik.") Polgármester: Újból ismétlem Baráth Fe rencz képviselő urnák adott válaszomat, s a szóban forgó ügyhöz még egy szót fogok szólni. Én a gyakorlat embere vagyok és ugy tapasztalom, hogy niucs tanácsgyülésünk, hogy egy ilyen italmérő ember le nem mondana, én tehát azt tartanám helyesnek, hogy a múltra nézve ne mondjunk ugyan le követelésünkről, de ez évre elégedjünk meg 2000 írttal. En azt hiszem és a következmény be is fogja igazolni, hogy az a 2000 frt nem fog befolyni" (Ellenmondások. Ragaszkodjunk szerződésünkhöz, majd az évi zárszámadás azt megfogja mutatni.) Az állandó választmány javaslata elfogadtatik. Színház átvétele. Ezen poutnak letárgyalására 30 napos határidővel május hó 14-én tartandó közgyűlés tűzetik ki. Közkórház felállítása. Polgármester: „Méltóztatik emlékezni, hogy Lőwy László úr indítványozta egy Pápán a kor igényeinek és az egészségügyi kívánalmaknak -megfelelő közkórház felállítását De azt meg méltóztatnak tudni, hogy egy ilyen egészségügyi törvények szerint építendő közkórház {elállítására jelenlegi anyagi viszonyaink nem elégségesek. Hyen nagy fába nem vághatjuk fejszénket. (Zaj) Dr. Steiner József: T. Képviselő testület! ÉQ az állandó választmány ezen javaslatánál figyelmébe ajánlom az állandó választmánynak, hogy máskor legyen magához következetes és ha hajlandó elvállalni olyan terheket, a minők például a színház elfogadásával a város vállaira nehezednének, akkor ne vonakodjék egy közkórház felállításánál előállható terhektől se. Mert mire jó a városnak az állandó szinház ? Itt néhányan pár évvel ezelőtt felépítettek egy színházat, jóllehet sokkal nagyobb szükség lett volna már annak idejében is egy közkórház felállítására, s most alig néhány év leforgása után szeretnék ezt átadni minden terheivel egyetemben a városnak. Majd a szinházügy tárgyalása alkalmával meg fogom reá tenni a magam részéről észrevételeimet. Most csak annyit jegyzek meg, hogy az állandó választmány igen következetlenül jár el akkor, a midőn egy közkórház fölállításánál aunak szükségleteivei és az ezekre szükséges pénzösszeg nagyságával takaródzik és elakarja odázni ez ügyet. Én mint orvos tudom legjobban, hogy milyen nélkülözhetlen városunkban egy közkórház mert elég gyakran kell fájdalom a győri közkórházba küldeni ragályos betegeket, nem lévén itt számukra Pápáu hely. Éa részemről feltétlenül szükségesnek tartom nem ugyan egy férfi, kórház felállítását, mert a férfi betegek a helybeli irgalmasoknál ápolásra találnak, — hanem egy női és gyermekkórház felállítását, melybe a ragályos betegek elhelyezhetők lennének; és ne gondolják uraim, hogy ezzel mi magunknak nem használunk, mert igaz ugyan, hogy a ragályos betegségek leginkább a szegényebb néposztályban vannak elterjedve\ — de tudjuk azt is, hogy ha az ilyen betegek elzárva nincsenek, a ragály könnyen a jobbb módúak osztályába is átterjed és azokat is megtámadhatja. Ezért indítványozom, hogy állítson fel Pápa városa egy kórházat, — megjegyzem és ismétlem, a mi viszonyainknak megfelelőt." — (Altalános helyeslés) Barthalos István: „T. képviselő testület! Részemről melegen pártolom főorvos ur felszólalását s megvallom, hogy az állandó választmány javaslatát ugy amint papírra van téve magam is nagyon ridegnek találom. Nem egyezhetem azonban előttem szóló úrral a színházra vonatkozólag, a mennyiben egy városnak nemcsak egészségügyi hanem kulturális feladatai is vannak. (Helyeslés) Most midőn a részvényesek azt minden krajezár haszon nélkül átadni hajlandók, nekünk visszautasítani nem szabad, de épen ugy nem szabad elodáznunk egy közkórház felállításának javaslatát sem. Én indítványozom épen azért, hogy a polgármester ur szólitsa föl Dr. Löwy László urat, mint e javaslat értelmi szerzőjét, hogy részletes indítványát terjeszsze bé, s ezt az állandó választmány ezután az egészségügyi szakbizottság által vizsgáltassa felül." (Helyeslés.) Steinberger Lipót: „Részemről csak néhány megjegyzést kívánok tenni Barthalos István képviselő társam által elmondottakra. Én is megvagyok győződve, hogy egy közkórház felállítása elodázhatlanul szükséges, s hogy mi e kérdést a napirendről többé le nem vehetjük. (Úgy van!) Barthalos ur indítványát anynyiban óhajtom kibővíteni, hogj' Dr. Lőwy László ur a részletes indítvány tételére záros határidő mellett szólitassék fel, a ha e határidőre sem terjesztené be részletes indítványát, ugy kéressék fel a városi főorvos ur mint erre aéjYO ugyi.8 legütotékwebb egyén egy, ilyen indítvány megtételére, mely indítványt aztán az egészség- és pénzügyi szakbizottságok együttesen tárgyalhatnak." (Helyeslés) | Hanauer Béla: „ T. képviselő testület! ítészemről nem vagyok barátja ezen kerülő utaknak, mert miért forduljunk mi először Dr. Lőwy úrhoz azután a városi főorvos úrhoz azután az egészségügyi- és pénzügyi bizottságokhoz, mikor mindnyájan érezzük, hogy egy ilyén kórháznak felállítására, s különösen pedig egy női kórháznak felállítására okvetlenül szükség van. Azt hiszem áz lenne a legegyszerűbb és leghamarabb czélhoz vivő, ha mí utasítjuk az egészségügyi bizottságot^ hogy egy ilyen kórháznak felállítására vonatkozólag terjesszen be javaslatot" (Általános helyeslés.) Polgármester: „Méltóztatik-e a közkórház, felállítását általában elfogadni, vagy van-e az urak közül valakinek ez ügyre vonatkozólag némi észrevétele ?" (felkiáltások: Elfogadjuk ! Helyeslés.) Országos vásárok ügye. Polgármester: „Olvastatott a képviselő testület több tagjainak kérvénye, hogy Pápa városa folyamodjék a ministerinmhoz két uj vásár tarthatása irányában. Én-á kérvényt idő előttinek tartom, méltóztatik ugyanis tudni hogy a ministeriumnak szándéka a vásárok számát csökkenteni, ha tehát most mi még két ujabb vásár tarthatását fogjuk kérni, azt a ministerium előre láthatólag meg fogja tagadni." (Ellenmondások) Barthalos István: T. képviselő testület! Én egyike voltam azoknak, a kik több városi polgárnak kifejtett óhaját szívesen meghallgattam, s kíván ságukat is aláirtam, mert meggyőződésem, hogy e kérvény meghallgatása esetén az engedélyezendő vásárok városunknak csak hasznára szolgálhatnak. Elmondom az okait röviden hogy miért? Pápa városának minden hónapban van vásárja, csak épen azon hónapokban nincs, a mikor ez ugyszólvánlegfontosabb volna t. i. Április és November hóban. Április hó végén midőn az ujabb lakbérleti szabályzat értelmében is az évnegyedi lakásbéreket kell fizetni s a mikor legtöbben tavaszi bevásárlásaikat teszik valóban nagy szükségünk volna egy ily vásárra, de másrészt a szeptemberi vásár annyira távol esik a deczemberitől, hogy ezen három hónap alatt, mikor a piaezra a legtöbb eladó jószág jön, s mikor a vevők is, a téli szükségleteiket beszerzik szükséges lenne nekünk, hogy ezen időszakban is tartsunk vásárt, és én szívesen elengedném pl. az Augusztusi vásárt. Ne tessék kicsinyleni ezen okokat, mert nekünk arra kell törekednünk, hogy városunk és vidéke közönségét megtartsuk városunknak s ne engedjük, hogy a szomszédos nagyobb községekbe menjenek bevásárolni szükségleteiket a lakosok. (Helyeslés) Szvoboda Venczel: T. képviselőtestület! Isten kegyelméből magam is valék iparos, s mint ilyen tapasztaltam, hogy egy országos vásár egészen tönkre tesz két heti vásárt. Se előtte se utánna való héten nincs a vásároknak közönsége. Különben is Pápa azon áldott helyzetben van, hogy itt egy-egy heti vásár nagyobb mint másutt például Győrött az országos vásár a marha vásárt kivéve. Méltóztassék megnézni egy pápai pénteki heti vásárt és tessék elmenni Győrbe egy országos vásárba, hogy igazat mondok. (Helyeslés) \ Barthalos István: „T. képviselő testület! A városi tanácsos ur beszéde igen emlékeztet engem a dohánygyár ügyében hajdan némely városi képviselőnek magatartására. Ugyanis akkor az lett mondva, hogy azért nem állithatunk fel dohánygyárat mert drágítja a napszámot, most meg azért nem kérhetünk engedélyt ujabb vásárok tarthatására, mert akkor a heti vásárok nem lennének jók". (Ellenmondások.) Vágó László: „Bocsánatot kérek, de nekem vissza kell utasítanom azon vádat, mintha inink iparosok lettünk volna azok, a kik annak idejében a dohánygyár felállítását megakadályoztuk. (Barthalos tagadólag int: „Nem azt mondtam") De bocsánatot kérek ez volt a beszédnek értelme s igen helyesen jegyezte meg a tanácsos ur, hogy nekünk ujabb országos vásárra nincs szükségünk, mert a mi heti vásáraink olyanok, hogy az országos vásárok sem különbek. S az is igaz bárki bizonyíthatja, hogy egy ilyen országos vásár előtt és után a heti vásárokon az iparosok hiába rakodnak ki, mert nem tudnak semmit eladni. Én magam t. képviselő testület országos vásár után soha sem. rakodtam ki, mert az csak ellopott volna tőlem egy napot, melyén nem dolgozhattam volna anélkül, hogy valamit kaptam volna belőle. Nekünk nem kellenek ujabb vásárok azért ón elfogadom a mit a polgármester ür mondott,-hogy ezt a kérvénye ne küldjük föl a ministeriumhoz". Hanauer Béla: „T, képviselő testület! jÉn a kérvényt aláírók neveiből azt látom, hogy e két vásár megtartását leginkább a földművelők óhajtják és épen azért szeretném tudni, hogy van-e hasznuk ujabb országos vásárokból, mert nekünk kereskedőknek és mint hallottuk előbb az iparosoknak ebből semminemű hasznunk nincs". • Csajtay Dániel: „T. képviselő testület! jHa igaz az, hogy a ministerium megakarja szüntetni a vásárok egy részét, akkor annál inkább kell sietnünk, hogy még ideje korán kérjük ezen uj vásárokat, mert később azután W& »dj*k meg nekünk ezt, különben leket, | hogy az iparosoknak semmi szükségük sincs az országos vásárokra, dc van szükségünk- nekünk gazdáknak, mert ha tudják a marha kereskedők, hogy itt országos vásár van, akkor eljönnek messze vidékről is, de' heti vásárainkon marhát seni eladni "sem venni nem lehet." (Helyeslés a gazdák részéről.) • ... Spitzer Mór: „Én igen is kérem szükségesnek tartom, hogy, a város ujabb vásár engedélyezéséért folyamodjék, mert kérem a nagy vásár alkalmával sok -marhát hajtanak fel, a melyekben azután .a vevő kedve szerint válogathat s a melyekhez épen ezért olcsóbb áron is hozzá juthat, mig a pénteki heti vásár alkalmával igen kevés marha kerül eladásra. Én azért a mellett vagyok, hogy igenis terjeszszük fel a ministerhez e kérvényt". Baráth Ferencz: „T; képviselő testület! Azt hiszem se. nem árt, se nem használ, megpróbálhatjiik, küldjük fel ha valakinek esetleg használhatna, hát csak használjon". (Derültség.) Mészáros Károly: „Az előadottakból ugy látom, hogy a gazda közönség érdekei határozottan kívánják két ujabb vásár engedélyezését; az iparosok azonban ellene vannak annak, hogy Pápa ujabb vásárokért folyamodjon Én az utóbbira azt hiszem, hogy ez nem jár olyan túlságos hátránynyal az iparosokra nézve, mert igaz ugyan, hogy az országos vásárt követő heti vásárok rendesen néptelenek, de az innen hiányzó népség már részt vett az országos vásáron, s épen azért nem. jő a heti vásárra, mert ott már kielégítette szükségleteit, s igy azt hiszem az iparosok egyáltalában nem vesztenek semmit vagy legalább nem sokat, ha a vásárok száma esetleg kettővel szaporodnék". (Helyeslés). Polgármester | „Méltóztatik-e elfogadni, hogy a kérvény a ministeriuinhoz felkaldessék ? (Zaj, egyik részről „Nem szükséges, úgyis elég vásárunk van," ellenmondás a másik részről „Elfogadjuk") A többség az elfogadás mellett nyilatkozott. A felső városi legelő-nt ügye. Több felső városi képviselő kérvényt ad be azt iránt, hogy mivel az urdombi szőllőhegy oldalánál kivezető jelenlegi xá, nagyon szak, a képviselő testület gondoskodjék ennek vagy kiszélesítéséről vagy más úttal való helyettesítéséről. Barthalos István: T. képviselő testület! Ha a kérvény előadott czélja az, hogy a két és fél ölnyi ut, melyen ez idő szerint a felső városi házakhoz tartozó marhák hajtatnak kiszélesítessék, ugy 'én ezt részemről melegen pártolom, de ha a kéi vénycyel együtt az is céloztatnék, hogy azon esetben, ha ez nem lehetséges az ut teljesen cassáltassék, és a marhák újra a győri uton hajtassanak, én abba nem egyezem bele, és az ellen határozottan tiltakozom (felkiáltások: „arról nincs szó"). Mert t. képviselő testület mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy "mi indította a képviselő testületet ezelőtt két évvel arra, hogy a marháknak a győri uton való hajtását eltiltsa, s e helyett egy másik talán kevésbé széles de a célnak megfelelőbb utat jelöljön ki. Az ut kijelölése meg történt s most ismét azért folyamodnak, hogy egy más ut jelöltessék ki. (felkiáltások, „Nem azért kérjük, egy szó sincs róla") Mi nem engedtük meg a marháknak a győri uton való hajthatását "több szempontból, mert tudvalevő dolog az, hogy a marhákat reggel 6 órakor hajtják ki és este 8 órakor hajtják be, megtörtónt s megtörténhetik, hogy valaki gyalog menvén lekésik a vasútról, azért mert a marhák elállják az átjárást sőt a kocsi is kénytelen megállani, mert ha haladni próbál igen könnyen megeshetik, hogy a marhákban kár történik, mig a jelenlegi bár keskenyebb de egyáltalában nem frequentalt uton mindez nem történik meg. Én tehát ismétlem magam részéről szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a mostani ut például az urdombi szőllok melletti árok betemetésével s a mostani akáczfák helyett vékony kerítés felállításával majd ha lehet szélessittessék ki, de határozottan tiltakozom az ellen, hogy ez ut cassáltassék s mi a két óv ellötti állapolra térjünk vissza. (Helyeslés) Gyurácz Ferencz: „T. közgyűlés! ,Ez valóban igen nagy figyelmet érdemel. A mely okokat ezen folyamodványban a városi gazdaközönség az utakra vonatkozólag felhoz azok valóban igen fontosak. Én ugy hiszem, hogy a kapitány urnák kell magát hivatva éreznie, hogy saját felelősségére szüntesse be az utat, hisz ismeri mindenki, hogy a több mint 200 darab marhát alig 3 öles uton elhajtani, kész emberhalál kész állathalál. Én nem egyezhetem bele ebbe a „Majd ha lehet intézkedni" kifejezésbe, hanem szükségesnek tartom a marha csordának megfelelő utat készíteni, és pedig azonnal, nem csak akkor midőn már szeren' esetlenség hírét hallottuk. Jelöljön ki máshol utat a város vagy szélesbitse kí ha lehetséges a most használatban lévő utat." (Élénk helyeslés.) Szvoboda Venczel: „Kérem szépen tekintetes képviselő testület, a tanács megtette azt a mire 2 év előtt a t. képviselő testület őtet kiküldte, elhatározta, hogy a marhacsordának azon az uton kell járni. Különben nem is olyan keskeny az az ut, mint a hogy azt lefestették, egyik része 4 öles a másik 3 és fél öl szélességű." Barthalos István.- „Az általam kijelölt árkot cassálni kell és ugy szélesíteni, hogy az " árkot betemessük, mert avval is nyerhetünk •gy fél oW