Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-02-15

jöttével megtörtént: elérkezett az ideje annak, hogy a törvény értelmében ezen nemes városnak képviselői alakulás végett a mai napra egybegyűljenek. Egybehívtam tehát önöket azon jognál fogva, a melyet reám az országos törvény ruházott, mert megtörtónt mindaz, aminek az általános tisztújítást megelőzőleg meg kellett történnie. Az uj képviselőtestület első sorban a legtöbb állami adót fizető polgárok közül, s másod sorban a megválasztott képviselők által kiegészíttetvén, én mélyen tisztelt képviselő testület rendezett tanácsú Pápa város képviselő testületét ezennel megalakultnak jelentem ki. Azon alkalommal, amidőn a városnak igen t. polgármesterét ezen elhatározásomról értesítettem, ugyanakkor, miután a tísztujitásnak keresztülviteléhez feltétlenül megkívántatik az, hogy az új képviselő testület az általam emiitett törvény szakasza szerint a kijelölő választmányt is megalakítsa, — a polgármester urat felhívtam, hogy a mai alakulásra a tagokat teljes számmal és ily értelemben hivja össze. Mielőtt azonban m. t. képviselő testület, a megalakulás után a közgyűlésnek napirendjére térnék át, engedjék meg nekem, ki ezen szókben mint alispán elnökölök s aki azóta, amióta a vármegyének közszolgálatában állok, Pápa városnak érdekei iránt mindig öntudatosan s a legjobb szándékkal viseltettem, — engedjék meg nekem azt, hogy ezen megalakrúás alkalmával önökhöz néhány jóakaratú szót intézzek. — A mai időben, amikor az önkormányzati kérdés annyira sajátságos felfogással került és kerül a napirendre, minden esetre igen fontos teendő várakozik bármely községi képviselő testületre, amely általában véve a község ügyeit intézi, de amely még egy felügyelő hatóság ellenőrzése alatt áll. — Egy rendezett tanácsú városban azonban az önkormányzati kérdések sokkal nagyobb fontosságúak, és sokkal nagyobb jelentőségűek, mint az előbb emiitett kis ós nagy községek önkormányzati ügyei, ós igy kétségtelenül bizonyos, hogy egy rendezett tanácsú város ügyei nagyobb figyelmet is érdemelnek, mint a községek tisztán önkormányzati szempontból elbírálandó, bár különben elég fontos dolgai. Nagy községek, kis községek a főszolgabíró felügyelete alatt állanak, mig ellenben egy rendezett tanácsú városnak "saját tanácsa, árvaszéke és rendőrkapitánya utján, mint elsö fokú hatóságnak bizonyos független jogköre van. Éppen ezen szempontból indult ki a törvényhozás akkor, amikor a rendezett tanácsú városok hatósági ügyeit és a községieket elválasztotta egymástól és amikor a r. t. város háztartási dolgaival a képviselő testületet bizta meg. Ilyen körülmények között nagyon természetesnek fogják, találni és bizonyos is, hogy a rendezett tanácsú városok ügyeinek vezetése igen nagy felelőséggel jár, sokkal nagyobbal mint például egy községé. Ne ve^—ók tőlem rosz néven ós nem is vehetik, mert én teljesen alkotmányos szempontból indulok ki, ha most a tisztújításra vonatkozólag néhány irányadó dolgot igen röviden becses figyelmükbe ajánlok. (Halljuk!) Rendezett tanácsú Pápa városában minden kellók megvan ahhoz, hogy egészséges fejlődés és fokozatos előrehaladás mutatkozhassak a város ügyeiben, mert az bizonyos tény, hogy önök közt nagy az intellektuális erő és nagy általában azon egyének száma, akik a város szolgálatában szerepelve ezen hivatásukban ahynyira megizmosodtak, hogy a város ügyeit előbbre vinni képesek. Jól tudom, hogy épen ezeknek tanácsra szükségük nincs, de mégis az, aki az önök kormányzati terén kivül áll, aki az önök ügyeit felülvizsgálás elé terjeszti s részben elintézi, sokkal elfogulatlanabbul ítél; mert alkalma van meggyőződni arról, hogy milyen irányban kell a városi hatóságoknak és elöljáróknak figyelmüket különösen fordítani. Az ujabb időben megejtett népszámlálás nagyon szomorú képét tárja elénk azoknak a dolgoknak, amelyek közegészségügyi szempontból érdemelnek figyelmet, mert ha figyelemmel kísérjük azokat a halálozási jelentéseket, amelyek nekünk időnként rendelkezésünkre jutnak, szomorúan győződünk meg arról, hogy igen sok teendő várakozik a város ügyeit vezető egyénekre a közegészségügy terén. Tény az, hogy az 1876: XIV. t. cz. egyike a legjobbaknak, egyike azoknak, amelyek megalkotásánál kiválóan szakférfiak tanácsa és véleménye hallgattatott meg, de amint ez bizonyos, ugy bizonyos az is, hogy ezek a törvények mindez ideig se nálunk se másutt nincsenek teljesen végrehajtva s igy áldást hozó gyümölcsöket a közegészségügy terén nem hozhattak. Pedig felettébb fontos és nagy felelőséggel járó feladat rovatott reánk, tudniillik az, hogy a község önkormányzati ügyeit éber figyelemmel kísérjük. Nem mulaszthatom el tehát most a megalakulás pillanatában ezen ügyet felemlíteni. Akarom hinni, hogy azok, akik az önök megtisztelő bizalma által meg fognak választatni, ezen városnak tisztviselői teljes tudatával fognak birni azon felelőségnek, mely reájuk a közegészségügyi törvény végrehajtásánál várakozik. Itt van például uraim egy nyitott sebhely a viz kérdése, ép igy a gyermekeknek 7 éven alóli korban kiválón sűrű halálozása, továbbá a községi szegények gyógykezelésének kérdése, de mindezekkel kapcsolatban azt hiszem, hogy nem sokára el fog jöni az idő, hogy rendezett tanácsú Pápa városában egy nagyobb berendezésű kórház állíttatik fel. (Helyeslés.) Ha a közegészségügy a fenálló törvények értelmében rendeztetik, meg vagyok győződve, hogy Pápa városában az 1891. évben ujjá alakított tisztikarnak legfényesebb érdemét a közegészségügy terén tett szolgálatok fogják képezni. (Helyeslés.) Kijelenteni mélyen tisztelt képviselő testület azi is, hogy nagyon jól tudom én azt ós kell is tudnom mint a vármegye elsö tiszt viselőjéElhagyá a várat, de-másod magával Gyorsan, mint a szellő, két jó paripával — Vele ment Mária bizonytalanságba, Kárhozatos volna otthon maradása . . . Alig, hogy elhagyák mindketten a várat, Odafönn hirtelen nagy zaj, lárma támad, — Hol van kis leányom, az ón drága kincsem ? Igy kiabál Kemény— sehol sehol nincsen! Midőn kitudódott leánya szökése, Két erős kezével dús nagy haját tépte, .... Világítani kell merre visz az utja, Elérem én még öt, bármily gyorsan futna .. S felhord tak egy halom szénát a bástyára, Az bevilágított a nagy éjszakába . . . Messze messze terjedt a füstnek a fénye, Mikorra felugrott Kemény a nyergébe . . Utánna lovászok, velők néhány fáklya, Messzehordó fegyver lógott a kámvába', S a bősz apa lányát hajnalra elérte, Bár habtól fuldoklott erős szilaj méne ... Meneküljünk gyorsan, ah rögtön elérnek, Oda sugá a lány félve kedvesének, De a lovag lata, hogy minden hiába Üldözők ott vannak egészen nyomába .. . Megállj gaz csábító, büntetőd éti vagyok Kegyemre ne számíts, mert én azt nem adok, Megállj, vagy lelőlek! dühösen kiáltja fi egy lövés dördültél a nagy éjszakába . . . Egy lövés-dördült el, a lovagnak szánta Kegyetlen r-gy végzet: Máriát találta — Oda ugrott László, karjával felfogta, Nehogy a lováról lebukjon a porba . . Pirosló ajkáról, hogy eltűnt a rózsa, Szeméből az élet, mintha halott volna, Néma lett egyszerre beszédes kis szája — Á halói veríték ki ült horolokáiv. A lovag leugrott hirtelen a földre, Hogy a kedves tölgyet bvfaól segitac^ Nem volt abban élet — jól találta apja Egyetlen lányának ö lön a gyilkosa. A loyag elfáradt, reszketett dühébe, Óriási kardját fogta két kezébe, És az oda érő Keményt, a várnagyot, Főbe üté, hogy az lováról lebukott . . . S rá hágott dühében a várnagy nyakára S kardját beleszúrta a bal oldalába, Kiszökkent belőle kárhozatos vére — Ez lett a kegyetlen embernek a vége. Mikorra oda ért a lovas kíséret, Megvolt már az halva, nem volt benne élet.. Halva volt a leány, halva volt az apja Tovább élni László vaj miért akai-na? Kíséretre rontott — vágott szerte széjjel — Halált osztogatott mind a két kezével — De egy lándzsa szúrás, mely a szivét érte Örökre szelíddé, és némává tette ... S néma éjszakákon, ha hold fény rá ragyog Fölkelnek sírjukból rég elhunyt századok, A sok árny a sírból fel a várba siet. . . Nagy a bünhödósük, nyugodni, nem lehnt.. Legelöl egy szép lány hazajáró lelke, A Várnagy leányát ismerni fel benne, TJtánna lovagja a bátor hős László Sasok nyugvó szellem késő éjjel járó... Most egy öreg ember a sorból kilépe, Kemény az, a várnagy, bot van a kezébe' Haragosan összevonta nagy homlokát, A hogy a teremnek közepére kiállt . . . Végig újra kezdi kínozni leányát, S azok a szellemek csak nézik, nem bántják, Sírnak rémes jajjal, széthangzik EZ éjbe Oh rémes nagyon a lelkek temetése . . . Omladozó kastély, te ősrégi fészek, Az idő vasfoga oh jaj de megtépett! Magas karcsú tornyod széthullott a porba Emlékezem rólad im szerény dalomba'. nék, hogy ezen két város t. i. Pápa és Veszprém között ab aevo, nemcsak hanem ab ovo is bizonyos versengés fejlődött ki a vármegye termében. Az ekként kifejlődött nézetkülönbségek ós sajnálatos súrlódások bizonyos félreértésnek eredményei, mert meg vagyok' győződve, hogy nemes vármegyém minden egyes polgára ragaszkodással viseltetik Pápa város ügyei iránt. Távol legyen tehát tőlünk, hogy e tekintetben bármiféle közügyi kérdésnél félreértsük egymást, mert annyira szükségünk van mindnyájunk közös együttműködésére, hogy ilyen feltevésre sem az egyik sem a másik fél nem jogosult. — Ezeket tartottam szükségesnek az elnöki székből elmondani. Tudomásom van arról, m. t. képviselő testület, hogy ezelőtt bizonyos idővel — nem tudom mikor — nem régen történhetett, hivatalos tudomásom róla nincs, de azért mégis tudom, hogy a kijelölő választmányba a városi képviselő testület tagokat választott. Önként következik, hogy amikor még a képviselő testület szabályszerűen újra alakítva és kiegészítve nem volt, akkor 'Ilyen ténykedésre — az általános tisztujitásokra is kihatólag — nem volt képes, én tehát ezt a választást nem is tekinthetem érvényesnek. Ezen kijelentésemből nagyon természetesen nem következik az, hogy a mólyen tisztelt képviselő testület ugyanazon képviselőket ne választhassa meg ismét." Mészáros Károly: „Mikor az 1886 évi törvény életbe lépett, akkor hajói tudom Hanauer Béla és Horváth Lajos lettek megválasztva. Azt hiszem, hogy ellenük senkinek kifogása nincs, — kérem választassanak meg ezen urak ismét." (Éljenzés.) Alispán: „Ez olyan kérdés, amelynek eldöntésénél szigorúan megakarom tartani a szabályokat, mert a kijelölő bizottság tagjainak megválasztása fontos a maga szempontjából. Hiszen önök mindnyájan jól tudják, hogy a törvény mily széles kiterjedésű jogokat ruházott e bizottságra, — és hogy ez a kijelölés alkalmával követett eljárásáért senki által felelősségre k

nem vonható. Arra emlékszem hogy a kijelölő választmányban eddig a most megnevezettek működtek, de nem tudom azt, hogy az előbb emiitett ujabb választáskor szintén a most nevezett képviselők lettek-e megválasztva, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy a nevezett igen t. képviselők ne választathassanak meg. E dolgoknál szeretném ha semminemű nézetkülönbség a képviselő testület tagjai kőzött nem merülne fel, és éppen ezért kérdem: Méltóztatnak-e elfogadni, illetve belenyugodni, hogy Horváth Lajos és Hanauer Béla urak választassanak meg? (Éljenzés) Ismételten kérdem móltóztatnak-e belenyugodni? (Helyeslés ós éljenzés) Tehát én a határozatot ily értelemben mondom ki. Ezeknek megtörténte után az én mai szereplésem véget ért, ós mintán a polgármester urat felhívtam, hogy a képviselőket f. hó 9-én d. e. 10 órára tisztújítási közgyűlésre hivja össze, — és miután ö — amint hallom — ezen rendeletemnek eleget tett: kérem az urakat, hogy á tisztújítás megejthetése végett holnapután d. e. minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. (Az alispán a jelen volt tagok lelkes éljenzése közt távozik.) Osváld Dániel polgármester: Midőn a képviselőtestületet ezennel van szerencsém üdvözölni, kérem, hogy tekintettel az idő előrehaladott voltára, az a . nélkül is hitelesített jegyzőkönyvet ne olvastassák fel. (Helyeslés.) 1. A Kakas Eerenczféle háztelkek megvásárlása fölött névszerinti szavazás. — Nagy Boldizsár olvassa az állandó választmánynak erre nézve tett ujabb javaslatát, mely igy hangzott : Most már szavazás alá bocsátandónak jeleli ngyan az állandó választmány a vétel kérdését, ezt megelőzőleg azonbau — tekintettel a pusztatolkek vételárának egy kissé magas voltára is, el nem mulaszthatja a képviselőtestület figyelmébe hozni azon körülményt, illetve javasolni, hogy miután ugyan ezen utcza másik részén és ugyancsak a sertés-piaeznak még inkább központján a városmajorja szomszédságában a 4G0, 462. és 463. számn csekély értékű házaknak, utczatér és szabályozás tekintetéből, kisajátítás utján leendő megszerzése még sokkal kívánatosabb és előnyösebb volna, mint a Kakasfüle háztelkeké; — ezeknek kisajátítását illetőleg tűzne ki a képviselőtestület 30 nap közbevetésével ujabb közgyűlést, a midőn azután a felett is lehetend határozni, vájjon a Kakasféle háztelkek is megszereztessenek-e? a mi azután ugyancsak kisajátítás utján szintén eszközölhető leend. Barthalos István: „Tisztelt közgyűlés! A kérdés melynek eldöntése előtt állunk Pápa városának, hogy ugymondjam becsületbeli kérdése, s épen ez ad nekem jogot ezúttal a felszólalásra. Én ugy tudom, hogy Pápa városának csak egy állandó választmánya van s mégis mit látunk ? azt, hogy ez az Jegy állandó választmány egy-ugyanazon dologról különböző indítványokat terjeszt a képviselő testület elé. Most midőn azon pont előtt állunk, hogy a ( kfcdej felett as&yas&ssat dönjaMk, most a 12-ik órában az állandó választmány egy, az előbbi indítványtól eltérő inditványriyál lép a közgyűlés elé. Ezt Uraim én következetesnek nem tartom de'jónak sem. Ha mi valami kérdést felvetünk, legyen elég belátásunk azt komolyan előre megfontolni és igen komoly okok nélkül ne lépjünk vissza az utolsó pillanatban, legyen az bármi is, mert ha ezt nem tesszük, s ! visszalépünk, senki sem fog reánk hallgatni félvén mindenki attól, hogy az utolsó órában pónt 12 órakor fogunk visszalépni. Tehát ha ezen ügy a tárgyalás folyamán eddig jutott, begy a gazdasági s építészeti bizottság és az álandó választmány eddigi üléseiben ezt elfogadhatónak véleményezte, akkor én nem sze-i re;ném ha az ügy újból tárgyalás alá vétetnék. (Helyeslés) Éu ugy tudom, hogy a polgármester ur a gazdasági tanácsos ur és a városi kapitány ur utján ugy kérték fel Kakas J?ereáczet az épület anyagoknak elhordására. Es, igjr a városi képviselő testület olyan kötelezettséget vállalt magára Kakas Éerenczczel szemben, hogy az illető a háztelek meg nem vétele esetén mint magán fél kártérítési pert i indíthatna Pápa városa ellen. Ha valaki azt! mondaná, hogy nekünk erre a telekre szükségünk nincs, ón annak azt felelném, .hogy de kenyér sincs; pedig kenyérre van városunk lakosságának legnagyobb szüksége (Helyeslés, ugy van !) Nekünk a piaezot szélesbitenünk kell, mert kell, hogy minél nagyobb legyen piaezunk. Az alispán ur épen a mai beszédében ajánlotta a közegészségügyet a képviselő testület figyelmébe. Tessék, megnézni a Bástyát képzelhetni-e annál egészségtelenebb s dísztelenebb helyet, tehát én, mint a szépitészeti bizottság tagja ís határozottan tiltakozom az ellen, hogy a város e háztelek megvételétől vísszalép.en. Éu igazán csodálom, hogy vannak .a tisztelt képviselő testület tagjai között olyanok, akik ezen háztelek megvétele ellen akarnak szavazni, s éppen ezért azzal végzem beszédem, hogy e dologban tartsuk tiszteletben az adott szót." (Helyeslés.) Horváth Lajos: „Mélyen tisztelt képviselőtestület! Az állandó választmány javaslata ellen az előttem szólott tisztelt képviselő ur azon vádat emelte, hogy következetlenséget tanúsít akkor a mikor más javaslattal áll elő, mint a minőt eddig a tisztelt képviselőtestület elé terjesztett. (Igaz! Ugy van.) Engedelmet kérek, méltóztassék meggondolni, hogy az állandó választmány, mely csak ez ügyek felett tanácskozni van hivatva és nincsen annyi jogköre mint egy hatóságnak, hogy azt mondhatná: sic volo sic jubeo, az soha sem következetlen, ha azon kötelességét teljesiti, hogy az egyes ügyeknek ugy előnyös mint hátrányos oldalait komoly tanulmány tárgyává teszi és az érem mindkét oldalát megvilágítja. — Én nem tettem az .indítványt, de hozzá járultam-az állandó választmány nézetéhez^ hisz itt nem arról van szó,' hogy megszerezzük-e azt a telket, mert az állandó választmány javaslata most is egyformán azt tartja, hogy a nevezett telek megszerzése szükséges, csak az előbbi és most ajánlott módozatban van eltérés. Az állandó választmány ujabb javaslata szerintem mindkét félre nézve határozottan méltányosabb, mert elejét veszi annak, hogy valaki kihasználja azon előnyt, hogy a városnak a telek megszerzésére szüksége van, és annyira felcsigázza az árt, hogy ha azt szakértők megnézték és hivatalosan megvizsgálták volna, akkor a városnak pénztára javára nem csekély összeget takarított volna meg. (Igaz! Ugy van! EUénmondások. Zaj. Elnök csönget) A községi törvény 110. §-ában azért rendeli, hogy terhes szerződéseknél a megfontolásra elég idő ós alkalom nyújtassák. A 30 napi illetve 15 napi határidő s a névszerinti szavazás—mindezek oly dolgok, a melyek eléggé mutatják, mily komoly eljárás követendő a város pénzügyeinek kezelésénél. A képviselő testület még nem mondta ki, hogy azon telek miként szereztessék meg (Dtf igenis kimondta! Zaj!) Engedelmet kérek, ha a tisztelt képviselő testület kimondotta volna, akkor nem lenne arra szükség, hogy most itt e kérdés felett szavazzunk (Zaj!) Éu nem bánom, méltóztassanak ahogyan tetr szik szavazni, én a magam szavazatát ugy indokolom, hogy a szóban levő telek megszerzendő ugyan, de a vételárt mint túl magasát nem fogadhatom el. — Hisz ugyanazon utczában más házakat is ajánl kisajátításra az állandó választmány, és azt hiszem, hogy egy költséggel, egyszerre mindkét háztelket megbecsültethetjük (Zaj! Ellenmondások.) Ez esetben mindakót fél meg fog nyugodni, ugy. a telek eladója, mint mi, a kik a városi pénztárból a telek vételárát ki tartozunk fizetni. Úgyis sokszor hallatszik azon vád, hogy az itt inditványozók nem tekintenek a város pénzügyeire. Én magam részéről Örömmel üdvözlöm a jelen indítványt, mert én a város pénztárából magán felek által tett túlkövetelésekre nem vagyok hajlandó költeni" (Helyeslés) Dr. Koritschoner Lipót: „Tisztelt képviselő testület! Én formális tekintetben nem osztozom Barthalos képviselő ur előbb tolmácsolt véleményében. A kérdés itt az, hogy m,egveszi-e a város a kérdéses háztelkekety vagy nem? Ha az utóbbi eset áll elő, vagyis ha a tisztelt képviselő testület a háztelkeket nmgvenni nem voma hajlandó, én nem látom fann forogni azon esetet, hogy az illető fél sérelem czimén á város ellen pert indíthasson i Ennyit kívántam Barthalos képviselő urnák szavaira megjegyezni. Szemben állunk ajn ál-t landó választmány egy régebbi javaslatával, mely élég hosszú időn át megfontolás tárgyát .képezte. — Én azt hiszem, hogy legczélszerübb dolog lenne, ha mi ezen ügyet — amint az a napi rendre ki volt tűzve, — szavazás által döntenénk el. Én nem osztom Horváth Lajos képviselő ur véleményét, hogy kisajátítás által a kérdést egyszerűsítjük, mert hiszen ez szerintem nem egyszerűsítése, hanem complicatiója a dolognak, ffi akik tudjuk, hogy a kisajátítás ínég azon esetben is, ha a felek között mindjárt kezdetben egyezség jő létre, és az ügy pörre nem kerül, mennyi dologgal jár; elképzelhetjük hogy ha az ügy pörre kerül akkor itt enyszerüsitésről bizonyára szó sem lehet. — Tehát szükséges, hogy mi ezen kérdés felett érvényesen határozzunk, és ne tegyük ki magunkat egy oly bizonytalan majdnem, egészen álomszerű javaslat esélyeinek, amely talán az egész ügyet meghiúsítaná." (Helyeslés.) Dr. Lőwy László: „Tisztelt képviselő testület! Én is bámulatomnak adok a felett kifejezést, hogy most újra eltérünk a tárgytól és az ügyet évekre elodázzuk. Én nem tartom a helyet nagyon drágának és a gazdasági tanácsos ur volt az aki e ház telekért úgyszólván a város nevében tette meg ajánlatait. A város ezáltal kötve van s szerintem nincs más hátra mint az, hogy szavazás által döntsük el a dolgot (Szavazzunk!) Azon tisztelt utak, akik most ezen ajánlatot tették, nem gondolhattak volna-e már régebben arra, hogy a város ezen telket kisajátítsa, különben is tudtommal igen sok olyan ház van Pápán, amely kisajátításra vár. Vegyük még e két telket és ne engedjük tisztelt közgyűlés más útra terelni a tárgyat. — Én is hozzá járulok ahhoz, hogy az állandó választmány múltkori javaslata fogadtassák el, mert különben annak a veszedelemnek leszünk kitéve, hogy a sertés piacz mégis elkerül onnan, a mi pedig a belvárosnak lesz nagy kárára" (Helyeslés) Szvoboda Venczel: „Én voltam egyik tagja azon küldöttségnek, amely ezen háztelek megvizsgálására ki volt küldve és jelenthetem a tisztelt képviselőtestületnek, hogy ez neküuk nem fog többe 1000 írtnál kerülni, mivel a hátsó kis ház megvételére két vevő is ajánlkozott; — igy ha á városnak e telek szükséges, nem oly roppant nagy áldozat árán meglesz szerezhető. Ez az én véleményem: — különben nem bánom bármit határozzon is a tisztelt képviselőtestület, én részemről magam is a szavazás mellett maradok." Lazányi Béla: „Tekintetes közgyűlés! Én ugy tudom kérem, hogy ezen háztelek tulajdonosának szándéka sem volt eladni a telkeket, hanem úgy lett arra kényszerítve a gazdasági tanácsos és a rendőrkapitány által. Megtörtént az alku, és most mit látunk ? — Azt hogy a városi képviselő testület a kialkudott árt megadni nem akarja. Ez kérem határozottan mondhatom tisztességtelen dolog. — Például én itt Sckirkhuber úrral megegyezem 500 frt árban és én később azt mondom, hogy nem adok érte többet 200 írtnál. Hát tisztességes dolog ez ? bizonyára nem! Nemcsak egyes emberre, hanem a városra nézve is. (Ellenmondás. Zaj. Elnök csenget) Tarezy Dezső: „Engedelmet kérek ezen legutolsó szavakat kénytelen vagyok visszautasítani, hogy t. i. ez nem volna tisztességes dolog. — Hegy Horváth Lajos ur meggyőződése szavát követve más irányban beszél, az szerintem egyáltalában nem tisztességtelen dolog. Horváth Lajos ur nézete csak annyiban eltérő a többiekétől, a mennyiben nem azt mondja, hogy ne vegyük meg a kérdéses háztelket, hanem j' csak azt, hogyne oly magas árért. — Azt pedigmintha mi ezen háztelkeket meg vettük volna, kereken tagadom. — E háztelek felett alkuba bocsátkozott a-tanácsos ur, de még nem vette • meg a város, S mi most éppen a' kérdés eldöntése előtt állunk, tehát kérem a' szavazást. Polgármester: Mivel legegyszerűbb eldöntése az ügynek a szavazás, kérem szavazni, megvegyük e vagy nem? (Zaj.) Martonfalvay Elek: „Bocsánatot kérek tisztelt, képviselő testület, szerintem nekünk ezúttal az állandó választmány legutolsó javaslata felett kell első sorban döntenünk, mert itt arról vau szó, hogy elfogadja-e a tisztelt képviselő testület az állandó választmánynak a kisajátitásra vonatkozó javaslatát vagy nem ? Ha elfogadja, akkor a névszerinti szavazás szükségtelenné válik, ha pedig nem fogadja el, akkor lesz helye a megvétel feletti névszerinti szavazásnak. (Helyeslés.) *

v * Barthalos István:. „Bocsánatot kérek, én " a kérdés feltevését ilyen módon nem tartom helyesnek, mert kérem itt az állandó választ- • mány.nak két határozatával állunk szemben^ me-. lyek egymástól eltérők, éppen ezért-nekünk a napi rendre kitűzött tárgy felett kell' döntenünk és a kérdés tárgyát más nem képezheti, mint az, hogy magvegyük-e a Kakas Éerencz féle háztelket, vagy nem? Őszintén megvallvacsodálom, hogy a kisajátítás módozata, csak most jutott az állaudó választmány tagjainak:. eszébe, hiszen a törvény előttük áll már'tíz óv óta, a kisajátitásra váró házak 'pedig előttünk állanak száz év óta." (Ugy van. Zaj.) Teuffel Mihály: „Én részemről csatlakozom Koritschoner képviselő- társamnak tett "• indítványához" (Zaj) > Ho rváplp lytjos: „Az állandó választmány mindkét véleménye oda irányul, hogy akórdé^ ses háztelkek megszereztessenek, az'utóbbi módozat a kisajátitást ajánlja! teh&t nekünk első