Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-11-29
XVIII. évfolyam. ^ Megjelenik m iri d e ii vas á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre liiinmkini mid luv üli számok is v.'atnak ki. íiérm enteilen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. 4 lapnak szánt közlemények a lap síerk. hivatalába küldendők... Pápa 48. szám. Pápa, 1891. november 29, város hatóságának * Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár, — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr. nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő, Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula 2^ papirkereskedése, főtér) küldendők, Pápa, 1891. november 28. Az 1886. évi XXI. t. cz. 46. §a az t rendeli, hogy a vármegyei közgyűlések határnapja s a felveendő tárgyak sorozata a közgyűlés előtt legalább 8 nappal szabályszerűen kihirdetendő- Az 50-ik § pedig azt mondja, hogy rendes 'gyűléseken a tárgysorozat összeállítsa után beérkezett rendeletek, átiratok és jelentések, valamint a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványok is tárgyalhatók, ha azok 24 órával előbb a közgyűlésen vagy az elnökségnél bejelentettek s egyszersmind a jegyz'íi hivatalban, vagy más alkalmas helyen közszemlére kitétettek. Ennyit mond a törvény szűk szava, de megengedi azt, hogy a törvény ezen keretén belől a törvényhatóság szabályrendelet utján maga állapítsa meg ügyrendjét, ugy a mint azt a fennforgó körülmények és czélszeraség szempontjából helyesnek látja. Megengedi tehát azt, hogy ezen szabályrendeletben a törvényhatóság ugy intézkedjék, hogy habár a meghívás, hogy biztosan kézhez jusson, a 8 napnál korábban bocsáttatik is ki, a tárgysorozat később tetessék közzé, abba mind azon tárgyak felvétessenek, melyek a közgyűlés napját közvetlen megelőző 8 nappal előbb az alispáni hivatalhoz beérkeznek, hogy igy a bizottság tagjai minél inkább tájékozva legyenek a napirendre kerülő ügyekről. Megengedi továbbá a törvény azt is, hogy; az ügyrendbe oly intézkedés vétessék fel, hogy a közgyűlést megelőző 8 napon tul beérkező és napirendre kitűzendő ügyekről a vármegyeház hirdetményi tábláján naponkénti uótlás mellett hirdetmény függesztessék M, hogy igy teljes világításban-álljon a megye közönsége előtt mindazon ügyek sorozata," melyek a közönséget órdeklőleg tanácskozás alá hpcsátva és elintézve lesznek. * A dolog természete hozná még magával azt is, hogy azon tárgysorozatban, mely a rendes közgyűlésekről a megyei bizottság tagjaival közölve lesz, azon figyelmeztetés is benn foglaltatnék, hogy es Uhh P á P'", s páp a-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. a tárgysorozat egybe állítása után beérkező és még a rendes közgyűlés napirendjére kitűzendő ügyek jegyzéke a hirdetményi táblára kifüggesztve lesz és megneveztetnék a törvényben jelzett azon alkalmas hely is, hol a tárgysorozat összeállítása után beérkezett rendeletek, átiratok ós jelentések, valamint a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványok közszemlére kitéve lesznek. Ha a mi vármegyénk törvényhatósági bizottsága ügyrendjét a fentjelzett jogosultság keretében ugy módosítaná, illetőleg abba oly intézkedéseket venne fel, melyek a most gyakorlatban levő eljárásnál nagyobb látképét tárnák a közönség elé a tárgyalandó ügyeknek, azt hisszük megyei közgyűlési termünk sokkal látogatottabb lenne és senkisem panaszkodhatnék meglepetések miatt, hogy a megyei közgyűlésen oly kérdések fölött is döntöttek, mik a gyűlés tagjaíjainak csupán a közgyűlés kezdetén kóz-besitett póttárgysorozatból, mely gyakran az eredeti tárgysorozatot számban ós fontosságban meghaladó ügyek jegyzékét foglalja magában, jutottak tudomására. Próbáljuk meg! Olcsó vízvezetéki tervezet. — Don Stefano tervezete — (Folyt, ós vége.) 1832-ik eszt. tizenöt éves koromban kíváncsi a Tapolcza folyó eredetét esmérni, egy szép napon az országúton Tapolczaföre érkezve egy ottani lakossal lementünk egy lapos kősziklából álló dombról a folyó partjáig, a hol több kissebb és nagyobb gyönyörű forrásokat találtam. Mig végre a tulajdonkópen azon folyót képező hatalmas forrásra jutottunk. Itten egy ideig tartózkodván, legnagyobb megelégedéssel is, az előbbi uton -vissza tértem Pápára. Már többször sajnáltam, hogy a vissza térésre nem választottam a folyó melletti utat, ós igy nem ismerem a Tapolczát tovább, mint az úgynevezett Papiros malomig. Nem tudtam, hogy továbbá még léteznek több malmok, szóval a folyó csendes folásától hibássan ítéltem a források alacsou létéről. Azért tehát az említett levelemben ugyan is a nagy forrást vettem czólul azon különbséggel, hogy az ottani formálandó Reservat használva, abban két erős kétszárnyú szivatyukat a vizzel telt Reservának mélyébe helyheztetve, a Reservából két csatorna által kiömlő vizet, kót jó formált régi kerékre bocsájtva, azok erejével a kót szivatyut szünet nélküli mozgásba tartván, a viz nagy erővel a városig szolgáló vas csatornákba kényszerítve, minden bizonynyal a városba nagy vizlökósi erőt lettek volna képesek okozni. De mínekutánna a Pápai Lapok utolsók egyikébe azon tudósítást olvastam, hogy a tapolczaföi források 26 méternél fellebb feküsznek a pápai főtérrel hasonlítva, azért tehát a Reservába felállandó szivatyuk teliyesen szükségtelenek, ós igy egy pár ezer forint kiadással kevesebb volna a költség, ugy szinte sokkal egyszerüebb munkával lehetne bizonyossau czélt érni tt ). A Tapolcza forrástól egész pápai városig, annak hosszú utzájától egész s Florian szoborig húzandó canalis a tiszta forrási víz meglétezésére szükséges észrevételek. 1. a) Mindenek előtt szükséges a forrást magába foglaló jó materiából készült Reservat felállittani, melynek vízi tartalma 4 méter szóles, 4 m. hosszú, ós 4 mt. magas légyen. b) Szükséges a belső, földszine közepén egy kő oszlopot állítani, melyhez az abban felállítandó viz edény biztosíttatik. c) A Reserva olkori tisztittása végett a vizet kibocsájtani lehessen, az építés-nól egy nyílást kell hagyni, a melyet a viz gyűlése előtt jól be Jtell falazni. d) . Az előfali fondamentomnak közepén 70—80 mt. mélységbe egy nyilast kell hagyni a mellen a vizi csatornák bóbocsájtassanak. e) A Reservat jó födél alá tenni. f) A felül kifoló vízen az elöfalnak alacsonyabbnak kell lenni. Cauális. 2. a) A tapolczai- forrásoktól egész a pápai főtérig l'/ 3 mérföld, (egy mérföld 4000 öl) méterrel cálculálva 12000 mt. tehát annyi mt. Vas csatorna szükséges. b) Ezen hosszü csatornát kissebb darabokra osztva, minden darab 3 mt. hosszú. c) Minómüsógóre \ centiméter vas*) Midőn ezen sorokat kezdettem irni generaüaunk halála miatt bolnap reggel Rómába kell utaznom, az uj generalis választása miatt, azért következendő sorokat, csak hamarjában kellett írnom. TÁRUA. ISTEH. Csapongva száll a képzelet, De nem találhat nyughelyet. . . Csak benned Isten, éri el Eltelve üdv reményivel. Magasba törnek vágyaim Áthatni menny határain; Magasba száll lelkem feléd Csodálni téged, Istenét. Hogy szem tekintsen tégedet, S elménk felérjen, —nem lehet; De hid nagy alkotásaid, Melyen vezér az égi hit. Te vagy anyagban ép erő, A bölcs, a titkos rendező. A szem tekintsen bárhova, Te vagy a minden létoka. Az ész- s a szívnek műveit Szent karjaid vezérelik í Nincs gondolat, nincs érzelem; Melyet ne tudnál Istenem. Á menny csodái, csillagok Tüzfónye tőled mint ragyog! — Ha nézem mennyég boltívét, S hatalmi fényed szerteszét... Hatalmad óh nagy Alkotó, Kimondani nincs földi szó! Téged dicsér a menny, világ, S minden, mi bennük él i imád. Léted belátni Istenem Nem, kell a bölcs láng képzelem; íükör a látható világ Boláo^mm ki még «e' lát, En porba hullva nézdelem, Imádva képed szüntelen; Szivemben él a hit, remény Szeretetemnek láng ölén. Uti napló*). A >Pápai Lapok* számára Irta: GIZELLA. n. Sz.-Fehérvártól Karánsebesig. Ez alatt több kocsi érkezett, valahogy megalkudtunk velők, fölök foglalót véve, megrendeltük magunkért.-Az állomáson igen jó kis villásreggelit készítettünk, szabadban, lúgos alatt fogyasztva a vendéglős jól behűtött italát. Végre megérkezett a kisvonat, melynek alig akadt utasa, mi magunk lehettünk egy egész kilátási coupéban. Roppant kedves egy pálya éz az Aninai, valóban a magyar BrennerBahn, olyan merészen van építve. Számtalan viaductos völgyek, szép kis helységek, hosszú, s rövid alagutak, melyek egyikében rémes sípolással állt meg vonatunk; csakhamar vissza felé indult. Ijedten tudakozódtunk a baj felől, bizony nem jó dolog lehetett volna, mert más vágányon volt vonatunk először, mint kellett volna. Kopár hegyek, mély völgyek, igy JQogy ez folyton e steier szépségű vidék felett. Ah, a hőség rekkenő, — akis forrás biztatólag int, a gópfütő készségesen küldi korsóját, ós addig nem is indítják a vonatot, míg mi égő szomjunkat nem oltjuk. Hyen ke-, délyes vasúti utazásunk nem volt még Tárgyhabnu miatt késett. Saerk » tagságú présült vas árkusokból (Gezogene Eisenplatte) kell készitteni. d) Mellyeknek átmérője 15 centiméter légyen. e) Minden 3 mt. canalisnak egyik végén ugyan azon vasból egy ugy nevezett táskát kell csinálni, a melyben a következendő canalis egybe függesztetik, mely öszve függesztésre nagy figyelmet kell fordítani,., ós ha szükséges czimenttel segitteni, hogy egy csép viz se jöjjön belőle. f) Ezen csatornákat belül jól megczinkolni és igy a rozsdától megmenteni, ugyszinte az árokba letétele előtt a külső részét kőszén anyaggal jól bemázolni. Árok. 3. a) A csatornák helyheztetóse előtt az arra szükséges árkot kell elkészíteni és pedig legnagyobb szorgalommal asztat egy mérnök által livellálni, ugy hogy a forrástól kezdve minden 5 meterni csatornára 1 centimeterü esést lehet számlálni, mert 26 métert, vagy is 2600 centimétert kell 12000 méter canalisra osztani. b) Az árok mélysége a mennyire lehetséges 70—80 centm, mély legyen, ez által, mind a'hideg mind a meleg ellen lószen őrizve. c) A canalisok fekvésére nézve különös nagyságú ós formájú téglát kell használni, mellyekkel egy négyszegű hézagot formálni, ós igy a földdel való órintóstül meg menteni. d) A hol a csatorna fektetését valami kis völgybe vagy alacsonyabb helyen kellene azt föllebb emelni, erre nézve a magasabb helyen tölgy oszlopokkal és tölgy deszkákból formált konduktort formálni, vagy alacsonyabb helyen falazat által segitteni.. e) A csatornát a mennyire lehetséges a Tapolcza mellett kellene húzni, vagy ha az egyik felén valami nehézség, volna, át bocsájtani a foló fenekén a másik részre, elég hogy a livellazio megtartassák, ugy hogy egy darab canalis sem lenne legkevésbé sem alább mert az illenben túrás keletkezhetnék. f) Jó volna a legalkalmasabb helyeken kis stációkat formálni, az az olyan kis nyilasokat, a hol könnyen hozzá lehetni férni, a megvizsgálásért, vallyon nincsé Valami viz hátrálás, vagy ha valamikor történne valami hiba a folásba, könnyen megtudni, hol vagyon a hiba. Az illen 15 centiméter átmérőjű viz csatorna által minden secondába 1 % liter, 1 minutumban 90, egy órába 5400 és 24 óra foltán 129600, liter viz, ha ez a menynyisóg nem volna elegendő egy másik canálist hozzá véve 129600, 24 óra alatt összessen 259200. A mi a költséget illeti következendő módon lehetne számolni. Reservára 3000 fit; 2 kanalisra minden métert czinkel kifehérítve 1 frt, öszszesen 24000 frt. # Arok kihányassa a csatornák földalá tevése 2000 frt; kőszén anyagra 800 frt, különbféle költségekre, mind salaria sat. 5000 frt, összesen 34,800 frt. Ez a költség Pápa városon kivül, a városba teendőkre pedig ugy mind 2 monumentális kutat egyik a főtéren, a másik a vásárhely, vagy is mostan sétatér közepén, az elsőre 4000, a másodikra 2000 frt. A szóles vizi korcsmától egész a flórian képig 10 szünet nélküli foló csatornákkal 1000 frt, 20 kutakkal 1500 frt, czink árkusokból készült kanalisokra ä kutakra való communicatiora 3000 frt, körülbelül össz. 46300 frt. Ehez szükséges még a csatornák körül helezendő téglákra 3700 frt, összesen 50000 frt. Bátorkodom O Móltósága a gróf ur részére szolgáló jegyzést ide mellékelni, ha tudniillik a két csatornához egy kissebb 6—7 centim, átmérőjű csatornát rendelne, az egész a kastél elejére húzatva, ottan egy, és fél cent. a kastél belsejében használni, a többit egy az udvaron formált tavacskába, mint artezikut lökést használni. A tavacskába gyűlt viz fölösleges vizet ismét egy onnan kibocsátandó csatornával a kastély külső részére bocsájtani, ottan kót részre osztani, mellyek egyikét napkeleti, a másikát északi részen lebocsájtani völgybe, a hol bizonyossan szép kót artezikutat formálna. Ezzel végzem soraimat azon kívánsággal, hogy minél előbb a Pápa város lakosai az oly régen óhajtott vizet használhassák ugy mint ha ezen Isten adományát a tapolczaföi forrásnál tennék. Tellyes bocsájnatot reményvón a vett szabadságomért, ha ezen pár soraimmal bátorkodtam alkalmatlankodni, maradok szeretettel és tisztelettel TJraságtoknak Grotta Zárdában, Agosta ho 21. 891. alázatos szolgája soha, senki nem zavar, kiléphetünk cou-! póukból s gyönyörködhetünk a most már' remek fenyő erdőkkel dúsan borított he-i gyekben, melyek egybeolvadva lánczola1 tot képeznek. Innen mély ut, a kőbánya munkások apró házaival, szekerek hosszú sora nehéz kövekkel megrakva, végre mi is leértünk. Anina, mint egy mozgó város kis és nagy füstölgő kéményeivel, fenyőerdős üde hegyek között, a völgybe van ékelve. A nagy telepen elevátorok, vas hidak, 4—6 ablakos egyforma apró munkás ház sorok, sípolás, apró kis kocsik tologatása, mint egy óriási gép, olyan e füstölgő telep nagy kiterjedésű kőszén és érez bányáival. Pompás széna ós fenyő illat, áthat még a széngőzön is; örökös mozgás, zúgás ez, a nap bele tűz a katlanba, szegény munkások félig öltözve dolgoznak. Oraviczáról rendelt kocsíaink is itt voltak már, előbb szerény ebédet fogyasztánk, mert rántottánál egyebet nem lehetett kapni, de a hűtött ital annál jobban esett, (és a turista kosár tartalma is segített.) Gyönyörű szép serpentines uton mentünk vissza, remek fenyő erdők mindenhol, palakö bányák munkásokkal, (csinos nép viselet többnyire oláhok, egész fehér vászon, szóles fekete bőrövvel.) A hegyi útról leérve, nem sokára Marillánál vagyunk. Kocsiainkat erdő szólén hagyva,; gyalog mentünk e kies kis zugba. Minti egy nagy gondozott virágos park, olyan j az egész Marilla. Gyógyfürdője hathatós nagyobb bajoknál, pneomaticus, galvanicus, inhaüatip» s több ilyen euját használnak a szenvedők. Három emeletes szanatórium, 2—3 syaiozilak, szökőkutj, erdp. •k«ke 8 WJtielv^kk^l, nagy kerti ^yúggyázákban jukasorok, pihenő (talmi) szarvas ügyesen alkalmazva bokrok között, pompás üde levegő, tiszta utak, ez az egész fürdő. Ismerősökkel találkoztunk, kik mondák, hogy igen drága élet van itt, az orvos kezében összpontosítva minden, futó .vendég köszönheti, hogy ha enni külön kap, ha nem akar a sovány table d' hotéban részt venni. Szép, szép, Marilla, de nem óhaj tánk tovább maradni. Alkony tájban már „Bergdorf Oroviczánál" voltunk, mely itt igen csinos a hegyoldalban, hol nagymérvű vizfogó van épitve, mit felhasználnak hideg fürdőknek, csinos kis nyaralókkal. Lejebb már hoszszú poros utczák, német s román lakókkal, semmi csin nincs e nagy kiterjedésű bánya városban. — Hotel Hirsch — primitív vendéglőjébe szállottunk, hol nem drágán, és sok szívességgel szolgáltak. Még nap felkölte előtt indultunk tovább, boszankodva egyik kocsisunkra, ki bár tőle vettünk foglalót, móg-sem jött, ilyen megbizhatlan nép ez,—igy az urak ki sétáltak az állomásra, noha elég messze van, s é poros városon keresztül nem ép kellemes utjok volt. A vonatra nem kelle soká várnunk, s reggeli 5 órára ismét Jassenovára ertünk, hol majd 3 óra hosszat kelle időznünk, mig Baziás felé érkező vonattal tovább utazhattunk. Ez alatt megírtuk levelező lapjainkat, rendbe hoztuk egyéb apróságainkat, hiányzó keztyügomb stb., Végre pedig rossz reggelihez ültünk. A tej savanyú, a kávé gyenge, a vendéglősné nevelejíen teremtés, k-ít férje nem nagyon finoman u|asit rendre. Egy fiatal úr asjstaltáijs,,, egy/rerin^solyog, ós ironikus megjegyzéseket^ ^sjj, 'késjöjbb bemutatja l^^if^^W^ß^.^^ azon utat teszi mint mi, s elmondja, hogy már Oraviczán figyelemmel kísért bennünket, — szemének hinni nem akart, hogy három nő van a társaságban és egy kalap skatulya vagy napernyő nincs, csak plaid, kézi táska, de több közös ismerősünkről is beszólt "W. úrral, kivel még többször találkoztunk, és aki igen kellemes társnak bizonyult. Már más állomásokon is láttam, úgy szinte itt is, olyan leanderfácska félét, ép oly tartókban vannak, olyan nagyok is, de apró zöld levelű, virágja mintha viaszból lenne égő vörös szinü, szegfű alakú, illatnólküli. Végre megérkezett a vonat, s mí utaztunk tovább, tovább! — Fehértemplomnál nagy katonai, kaszárnyák; messzebb előtűnik a dunai, csinos vidék, nagy homok hegyek, földek melyeket az ügyes holland nép mennyire megtermékenyítene! Baziás szép parti kép, régi kolostor a magaslaton, a Duna mind két oldalán üde hegyláncz vonul. Egy órát kelle időznünk, mely alatt hotelban villás reggeliztünk, mig jelenték a gőzhajó érkezését. A parton is annyi utas, németek, francziák, serviankás szerbasszonyok, fekete arczú férfiak, szemük olyan, mint .sötét nagy golyó, egész néger típus, románok stb. Beszélő kajdács nevetteti meg a várakozó tömeget, mely egyre fecseg „ohó" „komm" fütyül, kiált, végre mehetünk! Az Elisabeth nagy német gőzhajóra, mely késve érkezett, csak ugy tódul a nép, sok portókát visznek, sietés jövés, menés, levonják a hidat, s mi indulunk! Az AhDuna, milyen vonzó, milyen, csábítóan, hangziik!, nem hiába idegenek elragadt&tássjfcj szemlélik e változatos ké* 43
