Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-02-01

előidézett láz szivhűdést okozhat, amiért is rendkívül pontos és szakszerű vizsgálat után állapítható meg az: vájjon melybetegeken alkalmaztassanak, a gyógykisérletek ? a mely kísérletek ^alkalmazása a leggondosabb körültekintést ós sokoldalú vizsgálatoknak szabatos ós tudományos eszközlését teszi szükségessé, minő a physicalis, górcsői microscopicus, vegyészi és bacteriologicus vizsgálatok; tekintettel továbbá arra, hogy miután a dr. Koch-féle gyógymód a fentiek szerint ma még csak a kezdetnek oly korszakában van, amidőn csupán tudományos kísérletezésekről lehet szó, nem pedig betegeknek ezen oltóanyaggal való gyógyításáról; s mert ezen tudományos kísérletezéseknek a magángyakorlatban nem mindig lehet megfelelni, azoknak eszközlésére első sorban főleg a tudományosan felszerelt és kellő orvosi személyzettel ellátott egyetemi, tankorodák és nagyobb kórházak és gyógyintézetek vannak hivatva; mindezeknél fogva, a mig további tudományos vizsgálatok az oltóanyagnak gyógyhatása ós javolatäi felől biztos eredményeket nem hoznak létre, a dr. Koch-féle folyadéknak, mint ismeretlen összetételű és esetleg a veszélyes hatású szernek a magán gyakorlatban való alkalrnazátát még korainak tartom. Minthogy azonban az orvosi magán gyakorlatot semmi irányban korlátozni szándékomban nincsen; de másrészt a szernek alkalmazására nézve bizonyos óvrendszabályok mulhatlanul szükségeseknek mutatkoznak: ezen indokokból az országos közegószségi tanács szakvéleménye alapján, valamint figyelemmel részben a főváros tiszti főorvosának s főváros közönsége utján hozzám eljuttatott felterjesztésében foglaltakra, a dr. Kochféle folyadéknak a magán gyakorlatban való alkalmazására vonatkozólag addig is mig ezen szer a tudomáuyos kísérletezés eredménye alapján a magángyakorlatnak korlátlanul átadható, tudomás és szoros miheztartás végett a következőket rendelem el. 1. A dr. Koch-féle folyadékot alkalmazó magán orvosok, valamint azon bármely állásban levő orvosok, kik a folyadékot magán gyakorlatukban alkalmazzák, figyelmeztetnek ezen folyadéknak befecskendése után némelykor fellépő veszélyes tünetekre, minők: a gégefedő vizenyő, szivgyengeség, tüdővizenyő stb., ez okból a folyadák alkalmazását a legkisebb adagokon kezdve, lassan és szabatos körültekintéssel fokozzák s gondoskodjanak arról, hogy a betegek legalább a bekövetkezett reactio idején folytonos orvosi jelügyelet alatt álljanak; tartsanak továbbá készletben az esetleg szükségessé válható gógemetszésre szolgáló műszereket s a szivgyengeség leküzdésére izgató szereket mint kámfort, aethert stb. A folyadékot soha ne alkalmazzák előhaladt tüdövészben, cavernáknál és gógefekélyekben szenvedőknél, [úgyszintén gyermekeknél sem, főleg ha agyhártya-báatalom forog fenn. 2. Minden gyakorló orvos köteles a dr. Koch-féle folyadékkal kezelt betegekről pontos jegyzökönyvet vezetni s a hatóság felhívására a kórállapotra [vonatkozólag részletes értesítést adni. 3. Köteles minden gyakorló orvos a dr. Koch-féle folyadéknak alkalmazása közben előfordult haláleseteket a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. 4. A hatóság felhívására köteles a magán gyakorló orvos az általa alkalmazott folyadéknak eredetét és származását, vagyis azt, kitől, honnét ós mily mennyiségben szerezte be ? hitelesen kimutatni. 5. Más különleges czélokra engedélyezett ós berendezett magángyógyintózetek vezetőinek a dr. Koch-féle folyadékkal való kezelés csak kiüön e ezélra szolgáló engedélynek a belügyministeriumtól kikérése és esetleg elnyerése mellett engedtetik meg. 6. Ha ezen pontok bármelyike megszegetnók, a hatóság köteles az illető ellen fokozatosan; oly kétségkívül ritka és alig feltételezett esetekben pedig, a midőn a kérdéses folyadék alkalmazásának betiltása mutatkoznék netán szükségesnek: erről az ügynek részletes felsorolásával és törvényes szakközegének meghalgatása mellett késedelem nélkül jelentést tenni. Felhívás az agyag-, czement-, aszfalt- és kőiparosokhoz az ezen iparágakból f. é. május 15-én Budapesten vásárral egybekötve rendezendő kiállítás érdekében. A kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur intézkedése következtében a budapesti kereskedelmi Múzeum a városligeti iparcsarnokban ez év tavaszán, május 15-től június 30-ig tartó kiállítást rendez a lent elősorolt iparágakat érdeklőleg az azoknál használt nyers anyagok, iparczikkek s a feldolgozásnál igénybevett munkagépek, segédeszközök és szerszámokból. A kiállítás czélját, a kiállítható anyagok ós czikkek fajtáit, a bejelentési határidőket és egyébb tudnivalókat részletesen felsorolja a mellékelt kiállítási programúi és szabályzat. Egyik főczélja ezen, a kereskedelemügyi Miniszter ur által rendezett kiállításnak az, hogy az agyag, czement, aszfalt és kőiparmai állapotának lehetőleg hü képe nyújtassák, hogy megtudható legyen, ki mit és hogyan készít, miképen értékesíttetnek hazánkban az illető nyers anyagok és mily eszközökkel lehet ezen fontos iparágnak lendületet adni. A kerületi kereskedelmi és iparkamara belátva ezen kiállításnak a kerület e nemű iparára gyakorlandó szembetünőleg jótékony hatását, szívesen vállalkozott azon közvetítő szerepre,, hogy a kerület iparosainak a kiállítási programm mellett a kérdő és bejelentési ivet megküldje. Hangsúlyozza a kereskedelmi és iparkamara, hogy a kiállítás igazgatósága minden lehetőt el fog követni, hogy a kisiparosoknak anyagi érdekét előmozdítsa, nemcsak a beküldött tárgyak eladására, de arra is lesz gondja, hogy iparkészitmányeik a jövőben is minél jobban értékesíthetők legyenek. Ingyen ád az igazgatóság a tárgyak számára helyet, ingyen bocsájtja rendelkezésre a szükséges állványokat, asztalokat stb., a tárgyak ki- és becsomagolását, megőrzését ingyen eszközli, a gépek működésbe hozatalára szükséges hajtó erőről saját költségén gondoskodik, jutalék nélkül közvetíti a tárgyakból való megrendeléseket s ugyanigy eszközli az eladásokat; a vasúti szállítási dij 50%-át elengedik a szállítóknak stb. Szóval oly előnyöket biztosit e kiállítás, hogy abban ugy a nagy-, mint a kisiparosoknak jól felfogott érdekökben részt kell venni. Súlyt fektet a kiállítás igazgatósága arra is, hogy az építési anyagok és felszerelési czikkek, mint például fali tégla, tető-cserép, kályhák — képviselve legyenek a kiállításon. Ez utóbbiaknak felállítását és annak idején lebontását kész az igazgatóság a múzeum saját költségén eszközölni. A legmelegebben ajánlja tehát a kamara e kerület iparosainak, hogy e kiállításon résztvegyenek s a küldött iveket kitöltve a győri kereskedelmi és iparkamarához mielőbb visszaküldjék. És pedig úgy a katalógus kérdő iveit, mint a bejelentési iveket február hó 15-ig. A kamara ezen iveket' haladéktalanul elküldi a keresk. múzeum igazgatóságához. A kiállitani kívánt nyers anyag-minták (pl. kőnemek) egyenesen a kereskedelmi múzeum igazgatóságához és pedig legkésőbb január végéig küldendők be, a kiállítási tárgyak pedig ugyanoda legkésőbb május hó l-ig küldhetők. Igen czélszerü, ha egy községben lakó iparosok kiállitani szándékolt tárgyaikról jegyzéket készítenek s ezen jegyzék mellett az összes egyközségbeli tárgyakat együttesen küldik el a kereskedelmi múzeum igazgatóságának. Előfordul több helyen talán az az eset, hogy a napi munkájokkal igénybe vett kisiparosok (fazekasok, korsósok stb.) nem vehetnek maguknak annyi időt és fáradságot, amely szükséges e felhívások, nyomtatványok alapos átértésére és sokan talán ettől a vesződséges munkától visszariadva hajlandók féke tenni ezeket az iveket. Legyenek meggyőződve az illetők, hogy saját lególetbevágóbb érdekeset teszik ezzel félre, mert e könnyenvevéssel elvágják a jóakaratnak útját, azon jóakaratét, mely ez iparág fejlesztése érdekében ezidőszerint a magyar kormány részéről nyilatkozik. E helyett inkább keressék fel útmutatásért, kisegítő tanácsért azokat a férfiakat, akik az egyszerű iparos nép érdekében is mindig készek egy kis; fáradságra s akiknek műveltsége és a községek népe közt kijelölt hivatása bizonyára szívesen odabajlik a kérőkhöz segítséggel ; igy a főtisztelendő lelkész urak, a tek. néptanító vagy körjegyző urak bizonyára nem tagadják meg az ivek kitöltése és együttes beküldése körül szükséges jóakaratú segítségüket és szívesen megmagyarázzák e felhívások és nyomtatványok azon rejtettebb értelmét is, melyen az egyszerű elme talán egykönnyen nem is igazodik el. A kiállítás ügyét a magyar ipar minden igaz barátjának jóakaró figyelmébe melegen ajánljuk. Győrött, 1891. jan. 18. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: ÓUtfccvC, elnök. id. titkár. Levelezés. Lovászpatona, 1891. jan. 25. A „polgári olvasó kör" tagjai sorából kikerült ifjú erők fönt irt napon egy a várakozást túl haladó zártkörű estélyt rendeztek az olvasókör javára. — Ha hasonlítani akarom e szép estélyt, a virágok közé kell mennem, hogy azokból bokrétát kössek. Bizonynyal ugy szép a csokor, ha a kaméliák oda simulnak az árvácskákhoz és a mezei liliomokhoz, ha zöld levelek színezik a virágok körét. Itt is voltak a müveit osztályból diszlö kaméliák, voltak az iparosztályból árvácskák — kiket sokan háttérbe szorítanak — voltak mezei liliomok a földmivelök osztályából, kik hófehér ruháikkal azt akarták jelképezni, hogy megjelenésükkel senkit meg nem bánthatnak, mert hisz az ártatlanság színezetét hordják magukon. Voltak zöldelő levelek a viruló ifjúság kópében, kik ugy a kamóliákat, mint az árvácskák és mezei liliomokat körülfonták karjaikkal és járták a tündér tánezot kivilágos kivirradtig! Gyönyör volt nézni, még nagyobb gyönyör a fesztelen mulatságban rósztvenni. Ha szabad örömöt élvezni, pedig szabad, hisz irva áll „örüljetek az örülőkkel" akkor az élet ezen fűszere csak ugy válhat valódi örömmé, ha jó tettekkel van egybekötve. Ez sem maradt el az estélyről. Majd mindegyik vendég a beléptidíjon 50 kron — kivül gyakorolt fölülfizetóst, mely czimen befolyt 22 frt 40 kr, mely összeg alapszabályunk szerint hasznos könyvek beszerzésére lészen fordítandó. : . . Felülfizetni szíveskedtek: Leitershofeni Schulz Clothár 5 frt; Richter Károly körorvos 1 frt 50 kr; Bognár Endre, Bíró Vincze (Páltelek), Pitying József, Zalán Béla, Gün^berger Mór, Kokas Elek, Schramek Elek; (G-yömöre) 1—1 frt; Bábics Endre 60 kr; Páál Sándor (Téth), Mészáros Imre, Kuszák Béla (N. Dém), Fleischnerné (N.Dém), K N., Málics József (P. Teszér), Szentiványi János, Horváth Lajos (Vanyola), Hérics János (P. Teszér), Kiss Kálmán, Kiss Péter, Laucsek Gyula, Herbszt Ferencz, Schöffer Mária, Szentiványi István 50—50 kr; Lakos Imre 40 kr; N. K 20 kr; N. 2J., Barbély Mihály 10 kr. Fogadják a jóltevők pártfogásukért, ugy Glatz József a teremnek díj nélkül való átengedéséért a nyilvánosság terén az olvasó kör hálás köszönetét. Oda törekszünk, hogy a világosság véka alá ne rejtessék, de terjeszsze ismeret világát a társadalmi élet fejlődésére! polg. olv. köri jegyző. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala által közhírré tétetik, hogy az utbiztosi és utász állások szervezéséről, valamint azok kinevezéséről jogáról és kötelességeiről szóló vármer gyei szabályrendeletek a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt bárki által betekinthetők s azok ellen a mai naptól számítandó 30 napon belül felebbezés adható be. Pápán, 1891 január 27-én. Osváld Danid, polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Veszprém vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi február havi rendes ülését kedden, az az február 3-án tartja. — Néhai Simor János magyarország herczegpriniása elhunyta alkalmából a veszprémi székesegyházban e hó 28-án. reggeli 9 órakor Requiem tartatott, melyen a vármegyei tisztikar — az alispán vezetése alatt — a városi tisztikar s a kir. törvény szók és járásbíróság tagjai ugy számos és előkelő közönség vett részt. — A keményítő-gyár érdekében kibocsátott aláírási ivek visszaadásának napja ma lejár. Békássy Gyula, a pápavidéki gazdakör elnöke lapunk utján a következő felhívást intézi azokhoz, kik még az aláírási ivet vissza nem küldték: „Mindazok, kik a Pápán felállítandó keményítő-gyár részére szükségelt burgonya, illetve földmennyiség biztosítása czéljáhetös kényelmes és mégis vadregényesut vezet. Körülbelül a fél uton, gróf Esterházy Móricz ur szölleje fölött, a nagytömegű, nyereg alakulag belapulfc „Kinizsi kő" nehezedik az ut szélére, a mely kőről a nép szája azt meséli, hogy az erős Kinizsi lapította igy be, mikor első ízben erre járván arra leült, hogy onnan a szép kilátásban gyönyörködjék. Innen nemsokára az úgynevezett „vaskapu"-hoz érünk, ahol jobbról-bakól óriási, vastartalmú sziklalapok meredeznek égfeló, a melyek az ottani néphagyomány szerint hajdanta ivalakulag összeértek. Most már nemsokára odaérkezünk a régi vár magas, sötét falai elé, amelyekbe egy még meglehetős jó karban levő román izlésü kapun át juthatunk; a kapu fölött két oldalt meglátszik a csiga helye, amelyeken a fölvonó híd lánczai gördültek. A kaputól egy hosszú, görbe, nem túl széles udvaron át, amelyet a sűrűen egymás mellett levő erős lőrések képesítettek nagyobb ellenség visszaverésére, bejutunk egy tágasabb, nagyobb udvarra, ahol 2—3 emeletes falak tűnnek már a fáradt utas szemeibe. Eme falakon is sűrűen sorakoznak egymás mellé a lőrések, mert ezen oldalról (t. i. délről) volt eme vár ellenséges csapat által legkönyebben megközelíthető ; mig a másik három oldalról csak lőrésnélküli erős fal zárja körül a várt, mert ott a meredek sziklák amúgy is elég védelmet nyújtottak. Az először emiitett hosszú görbe udvarról végre az igazi fellegvárba jutunk. A fellegvár tágas udvarán még látható a csigalópcsőház amelyben még néhány kohágcsó meglehetős épségben, maradi. Az egyik enwietó ból 'aláírási iveket kaptak, s azt ínég .vissza nem küldöttek, szíveskedjenek ez ivekét haladéktalanul visszaküldeni, hogy a tárgyalásokat ez alapon tovább foly-. tathassuk. Pápa, 1891. Januarius hó 31-ik napján. Békássy Gyula." — A pápai „Kaszinó" ma .délután 3 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, melynek tárgya a tisztújítás leend. — Szépen sikerült estélyt rendezett a casinó ma egy liete főigazgató-jának Gróf Esterházy Móricznak tiszteletére. Az egybegyűlt tagok nagy száma eléggé mutatta azt a szeretetet és tiszteletet, melylyel a casinó egyesület tagjai főigazgatójuk iránt viseltetnek. Az első felköszöntőt a vacsora alatt Osváld Dániel polgármester, a casinó aligazgatója mondotta gróf ur ő móltóságára, éltetve őt, mint a ki a casinó iránti érdeklődésót áldozatokkal is kész bebizonyítani. Gróf Esterházy Móricz, a casinó főigazgatója a casinóra üríti poharát, mint a mely a mi kedves „Dani bácsink" minden tiltakozása daczára sem hajlandó tisztújítás alkalmával a casinó aligazgatójának lemondását elfogadni. Barthalos István hosszabb beszédben gróf Esterházy Móriczot a „mi kedves grófunkat" élteti, ki nemcsak a casinó de a város ügyei iránt is meleg érdeklődést tanusit. Baráth Ferencz a mostani honvédekért űrit poharat, mire bonyhádi Perczel József alezredes a 48-as honvédeket éltetve azt kívánja, hogy a mostani honvédek is ép oly kedvességnek örvendjenek a polgárok előtt mint a milyennek örvendtek a honvéd név megdicsőitői. Az általános éljenzés mely a szavakat követte világos jele volt a szeretetnek, melylyel derék honvédjeink városunk részéről találkoznak. A vacsora után, mely féltizenegyig tartott kisebb csoportok képződtek az ismeretes kis asztalkák mellett s a „csöndes" egész éjféltitánig járta. — Előléptetés. Vörös Gyula itteni s. telekkönyvvezetőt a m. kir. igazságügyminister Csornára telekkönywezetövé nevezte ki. Az előléptetett tisztviselő a mult napokban már el is foglalta hivatalát. — A veszprémi jótékony nőegylet vezetése alatt álló Veszprém városi népkonyha áldásos működését vasárnap január megkezdte és ugyanaz nap 600 szegényt látott el jó izlésü étellel. Öröm volt látni a jótékony nőegyesület tagjait, élükön Véghely Dezsőné urnö ő nagyságával, ki mindenütt ós mindenkor ott van, ha a szegényekről van szó, a mint ezen urnök a szegényeknek sajátkezüleg osztották ki az ételeket. Talán nem lesz érdektelen lapunk Olvasó közönsége előtt, ha ide iktatjuk azon. nemeslelkü úrnők neveit, kik megosztva maguk között eme szép ós magasztos, de fárasztó munkát, naponkínt osztják 600 szegénynek az ételt. Hétfőn,' Brenner Lörinczné, Vellner Lajosné, Bíró Terézia, Deubseh Sándorné, Liehtenberger Károlyné, Kedden, Hofíman Sámuelné, Sándorfi. Miksánó, Kerónyi Károlyné, Kleczár Ferenczné, Kovács Imrénó, Szerdán Véghely Dezsőné, Bohoniczky Ödönné, Terelmes Lajosné, Kadelburger Emiiné, "Weisz Elekné, Csütörtökön Pap Gyulánó, Rosenthal Nándorné, Krausz Józsefnó, Rainprecht Antalné, Fehér Sándorné, Pénteken Véghely Dezsőné, Balogh Károlyné, Rosenthal Nándornó, Terelmes Lajosné, lakosztályban a lépcsőház közelében egy érdekes kandallómaradvány húzódik meg a sarokban. Ott mered magasan egy 8 szögű gula alakú tornyos építmény, a mely némelyek szerint a várkápolnáját képezte, mások szerint pedig a vái-konyhát; a benne megmaradt szentelt víztartóhoz hasonló köfaragvány az előbbi nézet mellett szól. Eme tornyos építmény tövénél tátong egy bozótokkal benőtt üreg, ahonnan a találékony, szomjas szőllö- ós földművelőink által összetákolt létrán át lemászhatunk a circa 3 ölnyi mély víztartóba (cisterna), amely daczára annak, hogy az oda zarándokolt kincskeresők által majdnem teljesen eltemettetett, még mindig rejt magában fris vizet. Egyes helyeken e vár még most is oly jó karban áll, hogy még a másodemeleti bolthajtások is épen vannak. A román izlésü — félives — ablakokon és ajtókon kívül gótizlósüek — csúcsívesek — is láthatók; egyes ablakok mellett és fölött még most is tisztán kivehető, igen érdekes ködiszítmények daczolnak az idő vasfogával. Amint tehát a meglevő maradványokból megítélhető, azt állítható uk, hogy a somlói vár építkezését illetőleg átmenetet képez a román stylböl a gótizlésre; minthogy pedig a képzőművészet terén a XTTT. századig a román izlés volt az uralkodó, a XTV. századot pedig már a csúcsíves izlés jellemzi; ennélfogva a valószínűség is amellett szól: hogy eme vár eredete körülbelül ezen időszakra vihető vissza, amit a megtalált történelmi adatok bizonyossá tesznek; melyek a következők. 1389-beu Somló yárit a Pipa, nevezetű, udvarnikokból álló, királyi helységet Zsigmond király cserébe adta Gara Miklós, palatinus fiainak (János- és ifj. Miklósnak) az iváuka-szb.-györgyi uradalomért, amelyet apjuk kapott I. Mária királynétól jutalmul. Ebből tehát kitűnik, hogy Somló vára a XTV. század vége felé már csakugyan állott. Régibb adatokat eme vár eredetére nem találtam. 1457. évben a Gara családnak egy későbbi tagja, László, eladta eme várt a győri püspöknek, mert Gara László mint kevély nádor ós várúr a királyi koronára vágyott. A győri püspökség még alig fészkelte magát bele eme sasfészekbe, s már 1464. évben az olasz származású Antbimi család ütötte föl sátorát Somlóvár magas falai között. Ugy 3 évtized múlva eltűnt ez a család is eme vidékről s igen rövid ideig Kinizsi Pál birtokában volt eme vár, aki királyi adománykópen nyerte I. Mátyás királytól; de már 1495-ben ismét visszaszállt a fiscusra. Mátyás utóda Dl. (Jagelló) Ulászló ekkor (1495.) Somló várát az erdődi Bakács (Bakoch) Tamásnak, aki az ő fő tanácsadója és fiának nevelője volt, adomá,nyozta *) Midőn azonban eme előkelő főpap Somlót átakarta venni Szapolyai István nádor is jogos igényeket formált eme vár tulajdon joga iránt s igy Bakács Tamás kénytelen volt Szapolyai nádort nagy összeg - pénzzel kielégíteni. Somló vára ekkor, ugylátszik, egy századnál to*) Bakács Tamásról, mint az Erdődy grófok őséről egvet-mást, hogy az előadás fonala meg ne | MukUtassék, w I, céwaek végéi* fogok, elmoudaai, vább a Bakács, illetve Erdődy család birtokában maradt; mert csak az 1603. évben látjuk eme várat Nádasdy Tamás birtokában, ki már ekkor Kabold (jelenleg az Esterházy herczegeké) örökös urának is vallotta magát; ós tulajdonát képezte ekkor Ugod és Devecser is (jelenleg az Esterházy grófoké). Kadasdy Tamás nemsokára Somló, Ugod ós Devecser várakat 6000 magyar forintért eladta Megyery Imrének és nejének Viczai Magdolnának; akiktől azután 1675-ben átszállt I. Lipót uralkodása alatt Liszti János gróf tulajdonába. Végre a XVDZI. század első felében eme vár a sok tulajdonos-csere után ismét visszakerült az Erdődy grófok kezeibe, akik még jelenleg is tulajdonosai a regényes, szép várnak, amely a XVDZI. század vége felé tűzvésznek esvén martalékául, fölvette a néhai nevet s most már csak mint rom emlékeztet a régi dicsőségre. <sp * * * A Bakács nemzetség nevét rendesed „Bakács"-nak ejtjük ki, holott diplomatikai hűséggel e nevet „Bakodénak kell kiírni' és „Bakócz"-nak hangoktatnunk. Eme nemzetség tulaj donképen Erdődi Bakoch volt, amelynek egjyik, első tudható őse Erdőd Miklós, aki 1316-ban Róbert Károly uralkodása alatt Bolinán, Küküllő megyében mint kecskósi várnagy ólt; akinek eredetét tehát mindenesetre még az Árpádkázból származott királyok alatt kell keresnünk. Eme nemes magyar családot egyszerre fényes polczra emelte Erdődi Bakock Tamás bibornok és esztergomi ér( aek| «ki II. Ulás*ÍQ királyit t^iososii s igen sokszor pénzzel is támogatta, és Ulászló fiának, a szerencsátlen TX Lajosnak, nevelője volt. Az Erdődi- Bakoch család eme hatalmas főpap páratlan tevékenységének köszönheti birtokainak legnagyobb részét; ö. szerezte * 1493-ban. Monoszlót (Möns Glaudii); 1495-ben Somlót; 1496. évben Monyorókeréket; továbbá ez időtáj t Varasd-várát, Kőröstor onyt (a mai Vörösvár, Vasmegyében), Körmendet, Császárvárat stb. Eme tekintélyes főpap 1501-ben kieszközölte JJ. Ulászló királynál azt az engedményt, hogy pap látóra szabadon tetessen vagyonáról végrendeletet. Az igy kapott kiváltságlevél alapján 1517-ben fölosztotta roppant birtokát vérrokonai között és juttatott legtöbbet hitbizományképen Erdődi Bakoch Péternek. Erdődi Bakoch Tamás 1521-ben elhalálozván, végrendelete értelmében ' fő-' képen unokatestvérei örökölték a roppanírvagyont. Legtöbb jutott Erdődi Bakoch Péternek, aki Simon fivérével (zágrábi püspök) nemsokára elhagyta a Bakoch nevet, és ettől fogva rendesen csak az Erdődi névvel éltek, praedicatum-jokat pedig az 1496. évben szerzett „monyorókeréki" urodalmuktól vették. (Monyorókeréken --' Vasmegyében — mainap is megvan, még ez érdemdús család ősi fészke és családi levéltára). Péter és Simon nővére, Klára, pedig Pálffy Pálhoz menvén nőül, a mai Pálffy grófoknak lön ősanyjukká ; ezért viselik a Pálffy grófok mainap is az „erdődi" praedicatumot és családi czimerükben az Erdődi grófoknak „félkerékböl kiemelkedő szarvas"-át. 4$*