Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-01-25

désre jogosítsa fel. (Elfogadjuk!) Hosszabb esz­mecsere fejlődött ki mégis, melynek során fel­szóllaltak Szilágyi József, Tarczy Dezső, Teuf­fel, Szvoboda s többen. — A tisztviselők kö­zül Mészáros kapitány a törvény §§-ainak elő­adása mellett ajánlja, hogy addig is mig a felsőbb engedély megérkezik az összeirás ejtet­nék meg, a törvényben megszabott módokon, legalább a dolog ezzel is" előbbre lesz. (He­lyeslés). Felvettetik a vita során, vájjon a köz­ségi közmunkából az utcák javítása, hótiszto­gatás stb. fedezhető lesz-e. Barthalos Teuffel képviselők e nézeten vannak, utóbbi épen hi­vatkozással a törvényre. Végre Szilágyi képv. ajánlata után. hogy fogadja el a képv. testület a tanács javaslatát, az egyhangúlag elfogadta­tik, de kimondatik az is, hogy az összeírást a tanács addig is teljesíttesse. A gyám és alapítványi pénzek, a folyó szükségletet meghaladott feleslegének mikénti elhelyezésénél a képv. testület mindkét pénz­tárra nézve, a pápai takarókpénztárt jeleli ki névszerinti szavazással azon intézetnek, a mely­nél a pénzek elhélyezendők. A földinivesiskolára vonatkozó tanácsi előterjesztésnél olvastatván a földmivelési mi­nisztérium leirata, Martonfalvay Elek consta­tálja a miniszteri rendeletből, hogy a foldmi­ves iskola ügye nagyon aggasztó állapotban van, amennyiben a 18 alapítványi hely most sincs még betöltve. — Haladéktalan intézke­désnek véli ez ügyben, megtudni vájjon egy­általán kik alapítottak ezen iskolára eddig, vájjon hány hely van még, és hogy a már meglevők közül nem vonatott-e vissza vala­melyik? A tanács már felkérte az alispánt, hogy az alapítványi helyek számáról és az ala­pítókról adna értesítést, ajánlja azért, hogy a képv. testület határozza el, mikóp az előter­jesztéshez képest a megye birtokosait ezen intézet megalapítására felkéri, és az alispáni értesítés megérkezte után e körirat szövege­zésére a tanácsot utasítja. Barthalos teljesen egyetért előtte szólóval s szomorú, de sürgős dolognak tartja, hogy a kérdéses iskola már évek óta kisértő kérdése végre teljes megol­dást nyerjen, annál is inkább, mert fenyeget annak lehetősége, hogy kellő áldozatkészség híján megfogják tőlünk tagadni ez intézetet. — Ez okból a vagyonos gazda közönség lelkes pártfogását ajánlja ő is igénybe venni, hogy minél nagyobb számmal létesíttessenek az ala­pítványi helyek. (Nagy zaj és közbe kiáltások) Elnök (csenget.) Azt hiszi, hogy a megyebeli lelkes nagybirtokosság, ha a város hozzája fordul, lehetővé teszi a létesítést. Ajánlja a tanács javaslatát, a mi el is fogadtatik. Ezután az agyaglyuki csárda és tartoz­mányaira vonatkozó elnöki jelentés tudomásul vétele és a Frauendienst féle bolt ujabb egy­hangú bérbeadása után, elrendeli a közgyűlés, hogy város korcsmái után adott kártalanítási összeg ós pedig úgy a kötvény, mint a kész­pénz törzsvagyonkép a közpénztárban kezel­tessék, s tudomásul veszi ós irattárba tétetni rendeli a városi árvaszék előterjesztését, melylyel ezen hivatal 1890. évi, úgy azl872—• 1890 évek összes ügyforgalmi és tevékenységi kimutatását beterjeszti. Polgármester előter­jeszti ezután, hogy Zimmermann János ur a rajziskolára ajánlott 600 frtot ezidén is bekül­dötte. Ezen jelentés zajos éljenzéssel fogadta­tik s elhatároztatik, hogy a közgyűlés jegyző­könyvileg mondjon köszönetet Zimmermann János urnák. A Kakasféle háztelek vételénél a polgár­mester konstatálja, hogy a szavazást ismét el elhalmoztak bennünket mindenféle apró ajándékokkal; különösen ki lett pedig tüntetve társaságunk egyik nő tagja, a lelki és testi szépségekben egyaránt gaz­dag házi kisasszony; alig tudta hova tennni az ajándéktárgyakat, jutott belőle hazavitelre bőven nekünk is. Ebéd után azonban szomorú jelenet­nek lettem tanuja, melyre derék házi gaz­dánk tett figyelmessé, e szavakkal: „Jöj­jön kedves öcsém nézze meg a Drostyell­nek a végét is." Lementünk a kertbe, honnan egészen lehetett látni a templom dombján levő temetőt. Erre nem voltam elkészülve! Megrészegedett, tántorgó ala­kok bukdácsoltak a sirok körül, kezökben pálinkás üvegekkel! Mit éreztem, ki nem mondhatom; gyenge a toll annak leírásá­ra. Onkónytelen e sóhaj szállott fel keb­lemből az ég felé: „Népnevelés és felvi­lágosodás! jöjjön el a te országod!" Gondolat forgácsok. Mutató Sirisaka Ador »Magyar közmondások könyve* czimü művéből. Közli: Ludovicus. A jót csak sutfcogya mondják, mig a rosz­szat tárogatóval' hirdetik. Jótétemény semmit sem. veszt, ba hálát­lanra esik is. Ha az irigy ember szomorú: vagy öt érte b a J; va gy mást a- szerencse. Nagy erkölcsök után sántit az irigység. Düh és boszu nsm sokat fontolgat. A bün ha sokan követik is el, még sem lesz kissebb. BünÖs ember a falevél rezgésétől is meg­ijed. Kevélység lenyomja a saereacaa tengelyét, kell halasztani, mert csak 58 képviselő van jelen (nagy zaj,' lárma, hagyjuk ezt a dolgot máskorra!!) Mire az ujabb már e tárgyban m-ik közgyűlés határaapjául febr. 7-ke kitü­zetik. Ezzel a gyűlés az elnök köszönő szavai után bezáratott. Az aradi magyar állami érem. — Irta: Vay Károly gróf. — n. Az aradi pompás kiállításon tízez­rek győződtek meg arról, hogy Tarnóczy Gusztáv országgyűlési-képviselő, -kitűnő gyártmányai nemcsak legjobb tűzoltó-sze­rei az egész országnak, hanem arról is, hogy azok vételárait a nevezett gyártu­lajdonos oly jutányosakra szabta, misze­rint az ő gyártmányai sokkal olcsóbbak, mint azon néhány műhely s kisebbszerü gyárféle ódon-rendszerű készítményei, amelyek az aradi kiállításon a Tarnóczy­féle pompás tüzoltószerekkel „a legjobb" dicsőségéért versenyeztek. Nemcsak a leg­olcsóbbak, de a legjobbak is ezen tüzol­tószerek; s igy a községek legörömesteb­ben azokat vásárolják: s ez annál érthe­tőbb, mert a szakértők azokat még jóval drágábban ós szivesebben is megvették volna, mint az eddig kapható alárendelt minőségűeket más gyárakból, ha ezen két áru között kellett volna választaniuk. Hát bizony ez nemcsak azt bizonyítja, hogy Tarnóczy Gusztáv igen nagy tőkét', szak­értelmet fektetett tűzfecskendőgyárába: hanem, azt is, hogy ez ügyet specziális tanulmánya tái'gyává téve, azt lelke tel­jes erejével karolta föl. Nagy örömmel várjuk a legközelebbi külföldi kiállítást, hol ezen gépei okvetlenül feltűnést fog­nak kelteni hazánk iparának fejlődése iránt. Ezen gyár a vevőknek olcsóbb ára­kat képes nyújtani, mint az összes, többi magyarországi tüzfecskendő-műhelyek s gyárfélék; s igy ezen körülmény azt bi­zonyítja, hogy Tarnóczy Gusztáv oly ne­mes hazafi, a ki a közérdeket ez irány­ban is buzgón, önzetlenül szolgálja. Fokozott mérvben szükséges hát, hogy minden község mielőbb szerezzen be magának jó tüzoltószereket. Már pe­dig ily bevásárlásnál szükséges, hogy a község-eíőljáróság egészen tájékozva le­gyen a tüzoltószerek mostani áráról; s igy oly táblázati kimutatás, mely az or­szág összes gyártmányainak ez idösze­rinti árait elónktárja, bizonyára közérdekű. Mióta a vasutak nálunk is jelenté­kenyen szaporodtak, (kivált a zónajegyek áldásos hatása következtében) hónapról­hónapra többen-többen utaznak föl a vi­dékről Budapestre, hogy bevásárlásaikat személyesen eszközöljék. Az elmúlt ka­rácsonyi ünnepek alkalmából bizonyára tiz—husz—harminczezer vidéki volt evé­gett a fővárosban. De másrészről a köz­ségek nagy száma most szerevón be tüz­oltószereit, j ó szolgálatot teszünk lapunk illető olvasóinak, midőn figyelmeztetjük őket a legkitűnőbb s legolcsóbb tüzifecs­kendőkre és tüzoltószerelvényekre, me­lyek (a pompásan sikerűit aradi kiállítá­son, rendezett összehasonlitó-verseny al­kalmával az összes kiállítók és verseny­zők között a legfőbb díjjal, a nagy állami ezüstéremmel és díszoklevéllel lettek ki­Barátot szerencse hoz, szükség próbál. Addig a barátság mig zsiros a konyha. Az alkonyodó napot kevesen imádják. Kidőlt kereszt előtt nem emelnek kalapot. Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul hozzá. Csak addig kedves a szolga, mig hasznát veheted. Addig szolgád a szó mig ki nem mondottad. Elmúlt dolognak felejtés a vége. Késő bánat olyan mint a sánta ló; min­dig hátul jár. Egy leány jó hire olyan mint a tükör; még a lehelet is elhomályosítja. Asszonyt, vásznat nem jó gyertyavilág­nál venni. Malmot, ifjú feleseget minduntalan kell igazítani. Alomban és szerelemben nincs lehetetlen­ség. Ki szerelmet és barátságot vesztett, sze­gényebb mint a ki azokat sohasem birta. Mit a szem nem lát, a sziv hamar felejt. Boldogság ott kezdődik, hol a nagyravá­gyás végződik. Azé a világ aki élvezheti, azé a menny­ország ki elnyerheti. Elrejtett kincsnek kevés a haszna. Elég gazdag, ki senkinek sem adósa. Embert a nyomor ós az árnyék soha el nem hagyja. Erő és munka sokat győz. Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. Egyformaság untat, változatosság mulattat. Minél magasabb a nap, annál kisebb az árnyéka. Mely fának árnyékában nyugszol, azt ne nyesegesd. Akkor sem hisznek a hazugnak, mikor igazat mond. Csendes időben könnyű kormányozni, l Ha begyógyul is a seb, megm«*d « helye, I tüntetve) Tarnóczy Gusztáv országgyü­i lési képviselő tüzfecskendőgyárában (iroda: i váczikörut 79. sz.) szerezhetők be. Az országban jelenleg működő na­gyobb műhelyek, s gyárak, melyek tüzol­tó-szerek készítésével, illetőleg gyártásá­val foglalkoznak, legutóbbi árjegyzékeik szerint, árai következők: Tüzoltó-sisak: Walser 5 frt, Geitt­ner 3 frt, 95 kr, Seltenhofer 4 frt, 50 kr, Tarnóczy 3 frt 90 kr. Börsapka: W. 1 frt, G. 1 frt 10 kr, S. 1 frt 20 kr, Tarnóczy 1 frt. Mászóöv: W.7frt, G. 7 frt, S. 6 frt, Tarnóczy 5 frt 90 kr. Szivattyus-öv: "W. 1 frt 50 kr, G. 1 frt 45 kr, S. 1 frt 50 kr, Tarnóczy 1 frt 35 kr. Mászóbalta táskával: "W. 4 frt 26 kr, G. 4 frt 20 kr, S. 4 frt 40 kr, Tarnóczy 3 frt. Szivattyusbalta táskával : "W. 3 frt. G. 3 frt 50 kr, S. 4 frt, Tarnóczy 3 frt. Mászókötél: W. 3 frt 50 kr. G. 3 frt 25 kr, S. 3 frt. 60 kr, Tarnóczy 3 frt 10 kr. Kóthangú-jelző: W. 3 frt 50 kr, G. 2 frt 50 kr, S. 3 frt 50 kr, Tarnóczy 2 frt. Kender-tömlő: W. 1 frt 10 kr. G. 1 frt 20 kr, S. 1 frt 10 kr, Tarnóczy 85 kr. Tömlő-csavarok: W. 5 frt 50 kr. G. 6 frt 50 S. 6 frt, Tarnóczy 5 frt 50 kr. Dugó-létrák: W. 24 frt, G. 14 frt, S. 30 frt, Tarnóczy 12 frt. Locomobil­fecskendö: W. 70 frt, H. 70 frt, S. 90 frt, Tarnóczy 60 frt. Kétkerekű targoncza-fecskendő (szi­vómü nélkül) ~W. 340 frt, (csak 92 mm. s igy nem szabad községnek vásárolnia,) G. 300 frt, (csak 80 mm. s igy nem sza­bad községnek vásárolnia) S. 500 frt (100 mm)., Tarnóczy (100 mm.) 200 frt (szivó­müvel.) Kétkerekű mozdony-fecskendő: W. 600 frt, G. 675 frt, S. 600 frt, Tarnóczy 500 frt. Négykerekű nagy falusi-fecskendő (2 üléssel): W. 720 frt, G. 800 frt, S. 675 frt, Tarnóczy (négy üléssel) 600 frt. Négy­kerekű „városi" fecskendő: "W. 800 frt, G. 800 frt, S. 725 frt, Tarnóczy 700 frt. Vizhordó-kocsi: "W. 280 frt, G. 250 frt, S. 250 frt, Tarnóczy 220 frt. Ezen összehasonlitó-táblázat kézzel foghatólag bizonyítja, hogy a mindenütt legjobbnak bizonyult Tarnóczy-fóle gyárt­mányok egyúttal a legolcsóbbak. Persze! az szintén kitűnik ezen összehasonlitó­táblázatból, hogy amig a Tarnóczy-fóle gyár nem létezett, ilynemű bevásárlások­nál a vevőket ugyancsak kegyetlenül sar­czolták meg. Néhány szó festészetünk fejlődéséről a téli kiállítás a képzőművészeti cssrnokban *). A magyar művészetek terén a festészet dicsekedhetik legkevesebb múlttal. A magyar költészet virágzása innen-onnan a második szá­zadba lép, a magyar színészet századéves múlt­tal büszkélkedhetik, csak a festészet éli valódi gyermekkorát, sőt még bölcsőjében van nálunk. Mert hisz a XVIII. századbeli képírók, mint Kupeczky, Mányoki még nem voltak azok a művészek, kik a magyar festészet felvirágzá­sára törekedtek volna, hisz éveken át külföl­dön bolyongtak s megfeledkeztek hazájukról. Majd a XIX. század küszöbén szintén aka­dunk néhány jelentéktelen képíróra, de ezek­nek nevei nem is méltók a félemlitésre, muló becsű munkát végeztek. Csak körülbelül az öt­venes években kezdett nálunk e művészet fej­lődni, virágzani, fiatal tehetséges művészek, mint Orlay, Vizkoleti Béla karolták fel, s min­dent elkövettek, csakhogy a többi művészettel egy polczra emeljék. Orlay nagyszerű compo­sitiokat alkotott, képei lelkesitőleg hatottak a fiatalabb nemzedékre,; Vizkelety Béla pedig — kiről az utókor teljesen megfeledkezett, — bá­mulatos szorgalommal tanulmányozta a régi magyar nemzet ruházatát, fegyvereit, s ezeket örökítette meg festményein, melyeket igen igen gyakran vesznek igénybe legtehetségesebb művészeink is. Ezek után egész kis gárda ke­letkezett, melynek tagjai most is festészetünk csillagai Es e kis gárda, szépen haladt előre, nem vesztette czélját, lelkesült, küzdött s küzdelme nemes gyümölcsöket hozott. Ott látjuk a ma­gyar festészet királyát, Munkácsit, majd Zichy Mihályt, id. Markó Károlyt, ki elragadó táj­képeivel világhírre emelkedett, a színekkel tündöklő Benczúr Gyulát, Barabás Miklóst s még számos kitűnő művészünket, kik ecsettel áldoztak a hazai művészetek oltárán, melyre költőink ekkor már annyi áldozatot raktak. .. Csakhogy hiába volt a kis gárda törekvése, maga a nemzet megvetette még a festészetet, nem pártolta a művészeket, kik kénytelenek vol­tak a hazát odahagyni. Olasz- s Németország­ban bolyongtak, olasz s német jelleget kölcsö­nöztek képeiknek, ekkori festményeiken nem találunk magyar alakokat, magyar ruházatot, a magyar nép élénk kedélyének megfelelő szí­nezetet. A hetvenes években azután belátta a magyar kormány, hogy a magyar festőművé­szek, kik külföldön tartózkodnak, tulajdonké­*) Tár$yhalm«zi mjatt tósett* Siet\h pen nem is magyarok, s ekkor felállította a képzőművészeti társulatot. Majd alkuba bo­csátkozott az ekkor Münchenben tartózkodó Benczúrral, hogy mennyiért vállalná el a fő­városban felállítandó festészeti iskola vezeté­sét. Benczúr 20000 frtot kórt a kormánytól; hosszasan fejtegette, mily nehéz hazánkban egy ily iskolát vezetni, hol a festészet még telje­sen bölcsőjóbon van. A kormány, bár egy kissé soknak találta a 20000 frtot, behívta Benczúrt Münchenből, ki nemsokára át is vette az is­kola vezetését. S alatta gyorsan haladt át az emelkedés phasisain; nemsokára országos hí­rűvé vált, és egész kis sereg jeles festőmű­vész került ki belőle kik ha kimentek is pl. a müncheni vagy a florenczi iskolába, már csak művészeti képességük fejlesztése végett tették ezt, de azután ismét visszatértek hazá­jukba . . . , . S igy körülbelül 25 óv alatta magyar festészet feltünőlege melkedett. Már az 1885-ki kiállításon nagy haladást vettünk észre, valódi művészi képasségre valló festményekben gyönyörködhettünk, melyek világosan bizonyí­tották, hogy a festészet hazánkban végre va­lahára valóban tehetséges művelőkre talált. De e polczon nem állapodott meg, folyton emel­kedik, lépést tartva a többi művészettel s az évenként megújuló téli kiállításon mindig ujabb s ujabb tehetségeket állit elénk, a régebbi mű­vészeket pedig mindig sikerültebb festmények­kel szólítja küzdtérre. A nemrég megnyílt téli kiállitáson is egészen ismeretlen, tehetséges művészek tűn­nek fel, kik képeikkel művészi tekintélyre tesz­nek szert; a régi művészek pedig festményei­ken ismét több tanulmányt, fáradságot mutat­nak fel. Az arczképfestők sorában ott látjuk Munkácsyt, Horoviczot, Benczúrt, kik e téren most is komoly versenyre kelnek. Még a leg­szigorúbb kritikusnak is nehéz lenne eldönteni, melyik festménye sikerült jobban, melyik for­gatta ügyesebben ecsetét. Horovicz női arcz­képein ép ugy megtaláljuk a teljes composi­tiot, az arczvonások élénkségét, a tagok kerek­dedségét, mint Munkácsién. Sapieha főherczegnő arczkópón bámulatos egyöntetűség uralkodik, a kezek, hajfürtök, arczvonások művészi kivitelre vallanak, minden egyes vonásból kikicsillan a világhírű művész, ki müncheni, bécsi, párizsi kiállitáson is .már oly fényes babérokat aratott, s eddig — sajnos — csak távolból küldte hoz­zánk festményeit. De Horoviczot még sem ez egyöntetűség teszi világhírűvé, jellemfestésével, jellemzésével emelkedett ő az elsőrendű arcz­képfestők sorába. Gróf Andrássy Aladárné arcz­képén az arisztokratikus büszkeség, Pulszky Ferencz arczképén a tudós arczvonások, für­késző tekintet, mind arra vallanak, hogy Ho­rovicznál a festő ecsete mellett mindig ott van az emberi jellemek bonczoló kése is. Benczúr az idén női arczképével szintén sikert aratott, ugy látszik, nem terjedt ki most a kicsinységekre figyelme, melyek az ő fest­ményeire mindig káros hatással voltak; mert a legkisebb izmok, köröm s ruha ránczai mű­vészi kivitele mellett a compositiot elhanya­golta. E három jeles művészen kivül még szá­mosan állítottak ki arczképeket. Ismét megje­lent a régi gárdából Vastagh György, ki Er­zsébet s Klotild főherczegnők sikerült arczképét állította ki; majd Bürger, Balló, ki Schlauch Lőrinczet ábrázoló festményén ügyesen ecse­telte a nagy főpap komolyságát s egyházi mél­tóságát. De hosszú volna az arczképfestőket mind felsorolni, mert hisz, mint minden évben, ugy most is ez a műfaj van leginkább képvi­selve. Térjünk át inkább a genrefestményekre, melyekről oly vidáman mosolyognak a gyer­mekek, melyekről oly kedvesen ragyog felénk az egyszerű földi élet idyllikus jeleneteivel; s az ideális költészet van megtestesítve rajtuk a maga bájaival. Igen, az ideális költészet.... s talán ezért is szorul mindinkább háttérbe, benne megtestesült ideális költészettel e mű­faj és mindiukább eltűnik s helyt ad a na­turaÜ8musnak megfelelő műfajnak ... De ne essünk kétségbe, még nem tűntek le Vautier, Meissonier, Defregger, Meyerheim aranyos nap­jai, még teljes szépségében látjuk előttünk a festészet terén az ideális költészetet. Kitűnő művészek ápolják most is e műfajt s szebb­nél-szebb festményekkel kelnek versenyre. -­Ott látjuk közöttük Margitay Tihamért, kinek már néhány humoros képe magára vonta a közönség figyelmét s a festészet terén szép jö­vővel kecsegtette. —Három kitűnő festmény­nyel látjuk most ismét feltűnni, melyek mind élénken tükrözik vissza eredeti humorát. — A „Vetélytársak" két festményből áll, melyek mindegyikén életből vett alakokra akadunk.— Ott látjuk a félénk szeretőt, a kedves meny­asszonyt, a szigorú tekintetű'kapitányt, kik minden mosolyra fakasztanak bennünket. Ki ne mosolyogna a remegő szeretőn, ki a kapi­tány előtt meghunyászkodik s remegve tartja kezében a virágcsokrot; a csinos kis menyasz­szony pedig kikaczagja. A másik képen már élénknek látszik a legyőzött Don Juan. Vidám beszélgetésbe elegyedik a fiatal asszonykával, ki csintalanul enyeleg vele s szépségével még szerelmesebbé teszi. A legyőzött Don Jaan arczvonásaiból élénken kiolvashstjuk a határta­lan szerelmet, mi a csintalan asszonyka részé­ről nem nyer viszonzást. Harmadik festménye „A vigjáték vége" már kevésbé sikerült,- de azért ez is megállja helyét. Mintegy 24 Sze­mélyt tüntet elénk különböző positurában s ru­házatban ; tárgya nagyon érdekes. Indulófélben levő vMonÚQUnulatot tüntet fel egy vendég-. lőben, hova épen egy őrnagy lép be unokahu­gát keresve, ki velük akar szökni. Mindenki arczán a meglepetés, a színészek kihívó tekin­tete, az őrnagy haragja, mind-mind művészi kéz alkotására vallanak. — Mind a három fest­ménynek majdnem hibátlnn technikája van, a szinek keveréke s játéka erőt, melegséget tük­röznek viasza. Mig Margitay Tihamér a városi élet jeleneteit vetette vászonra,, addig Bihary most is a falusi életből meríti képei tárgyát. „Falu rossza" festménye élénken tünteti elénk a falut a maga életével s alakjaival. Tóth Ede „Falu rossza" népszínművének főalakja Göndör Sándor, jut eszünkbe egész akaratlanul, mikor Biharynak e festményét látjuk. Ott is a tivor­nyázó falusi legény áll előttünk bánatával, el­keseredettségével, ki szintén muzsikaszóval megy végig az egész falun. S a falusi élei ügyes ecsetelése daczára Bihary e festménya nem sikerült annyira, mint kisebb képei, hiány­zik belőle a drámaiaság, az élénkség, mely őt mindig jellemezni szokta. A „Varróiskola" „a napsugarak játéka" cz. kisebb képei már si­kerültebb színben tüntetik elénk a tehetséges művészt. Az elsőben a charakterisztikus nő­alakok, a másodiknál a napsugarak kápráztató játéka, majd az „Első megbámulok" cz. képé­nél az első diadalokat arató muzsikus öröme, a bámuló falusi gyermekek mind elismerést érdemelnek, s Biharyt a magyar néptypusok ki­tűnő festőjévé teszik. E két festő mellé sorakozik az arczképfestésnól már említett Benczúr, ki az idén a genrefestészet világába is ellátoga­tott ecsetével. Megkapó amorette képet fest, „Mályvák között." Vidám gyermekek játsza­doznak, ugrándoznak a mályvák között. S e vidámságot, pajkosságot Benczúr élénken adta vissza, mintha valóban előttünk látnók a gyer­mekek idyllikus jelenetét, a mint a természet ölén kergetőznek. De nemcsak a gj'ermekekre, hanem a piros mályvákra s a háttérben levő sárga táuyérvirágra is gondot fordított, ezek­nél is művészi alkotást vitt véghez. A mály­vák mosolyogni látszanak, s a tányérvirágot ingó-mozgó állapotban vetette vászonra, a mint a szellővel enyeleg. Tehát Benczúr most ezen képénél is eltalálta az összhangzó compositiot.. . A fiatalabb művészek között első helj'en kétségkívül Halmi Arthur s Csók István áll­nak, kik mindketten a Munkácsydijért pá­lyáznak. Halmi „Vizsga után" czimü képén ügyesen ecseteli a piczinyek határtalan örö­mét, a mint vizsga után sarokba dobva köny­veiket megkönnyebbült szívvel uzsonnáznak ma­máikkal a kávéházban. A csoportosítás találó, a mamák megnyerő szeretete élénken tükröző­dik vissza mindegyik nő arczvonásaiból. Csók István egy református úrvacsora osztást tüntet fel a mint a pap urvacsorát a falusi leányoknak, s mindegyik megelégülten távczik. A viganóba öltözött leányok kikeményrtett zsebkendőkkel, az arczukon uralkodó megelégültség s a min­denfelé látható ájtatosság igen kedves fest­ménynyé teszik. Majd Pataky László „Kis be­tegjéével, Peske Géza gyermekképeivel járul­nak a genrefestők sorához s velük be is zárul a festészet igazán ideális világa. A tájképfes­tésben Telepy Károly tűnik ki „A Balaton öble Szigligetnél" cz. képével, majd Tölgyessy Arthur „Őszi verőfény a Balaton partján" cz. hangulatteljes festvényével nyeri meg a kö­zönség tetszését .... • . Mindezekből láthatjuk, hogy az idei ki­állitáson az eredeti magyar festőművészek szám­talan sikerült képpel léptek a közönség elé, s háttérbe szorították a külfüldi művészeket. — Tehát a magyar festészetet ismét magasabb polczra emelték. Adja a Mindenható, hogy ez­után is folyton virágozzék, s mindig tehetsé­gesebb művészeket nyújtson a hazának Sa-tz&z, (Xtadáz, Hivatalon rovat. ad 6741. , 189a ikt Hivatalos hirdetmény. Pápa város képviselő testületének f. évi január 17-ón tartott közgyűlésében a városi szervezeti szabályzatában különféle lényege­sebb módosítások történvén, ezek a mai .nap­tól számítandó 30 napon át, vagyis f. ó. feb­ruár 16-ig bezárólag a jegyzői hivatalban köz betekintésre kitéve lesznek, ezekről magának mindenki tudomást szerezhet, s ezek ellen netáni felszóllalását a jelelt időközben beadhatja. Pápán, 1891. január 18-án. Osváld Dániel, polgármester. Hirdetmény. A Pápa városi képviselő választás határ idejéül m. Alispán ur f. 1891 január 26-ik napját tűzvén ki, értesítem a város közönségét, hogy e napon a választás az I-ső kerületre nézve a városháza nagytermében Saáry Lajos vezetése alatt, — a n. kerületre nézve a fel­sővárosi r. kath. iskola termében Dr. Korit­Bchoner Lipót vezetése alatt, — a DX kerü­letre nézve a városi rajziskola termében Sült József vezetése alatt, — s a IV. kerületre nézve a városi óvoda helyiségében Barthalos István vezetése alatt tartatik meg. A választás reggeli 9 órakor kezdődik s tart délután 4 óráig, mely határidőn tul sza­vazatokat elfogadni nem szabad. A szavazás szavazat lapok által történik, Választandó mind a 4 kerületben, külto« fcujön 9 rendes ós 6 póttag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom