Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-07-19

gokát kellett Lampértk Lajos helyettesének feljegyezni és jkönyvbe venni, — az utókor számára. A helyettes tehát Lampérth Lajos volt, — aki az előző ülés jkönyvét elsilabizálván, megfogadta ünnepélyesen, hogy soha többé olvasási készültség nélkül nem megy be gyűlésre. Szidta is Bódi bátyánk ii'ását, — erősen. A Szűcs gyereket berendelték Lampérthnak, aki egész hűségesen viselte gondját a jegyzői tollaknak. Pompás mamelnk válik belőle idővel. Amint már előbbi karczolataimban is hangoztattam, dr. Steiner József volt az első szónok. Csekély személyemről is szives volt ebben megemlékezni azon ártatlan csipkedésekért, melyeket tőlem hazafiasnak épen nem nevezhető magatartása miatt kapott. Hogy mi mindent beszélt a doktor úr, azt talán maga sem tudná újra elmondani, korderejét legalább nem fogta fel,— én sem tartom érdemesnek feljegyezni azokat a kemény szavakat, melyeket használt, — mert tartok tőle, hogy elszégyenlené magát ez a rongyos papiros, melyre karczolataimat firkantom. Gsak egyet emlitek a sok közül, mely méltán bánthatta a képviselők illetve városi képviselőtestületnek jó hírnevét, azt t: i., mikor azt mondta, hogy minden színész kicsapott diák és minden színésznő szülői háztól megszökött leány. Már engedelmet kérek t. képviselő ur, de ennyire nem lett volna szabad a magyar színészetet rágalmazni. Azt akarja talán, hogy száz számra nevezzem meg azon színészek és színésznők neveit, akikről én is tudom, hogy az iskolából soha kicsapva nem lettek és a szülői háztól soha nem szöktek meg? Nem teszem. Nem teszem azért, mert ma már mindenki belátja, hogy a színész, ha nem is oly könnyen, de époly üszteségesen keresi kenyerét, mint a doktor, vagy akárki más. Meg is rótták érte a t. képviselő urat. — Igaz, hogy a megrovás nem volt parlamentszerü, — de hát Baráth bátyánkban is csak buzog a vér és szembeszállt a képviselő úrral, védelmezvén a s/.inészeket és színésznőket egyaránt. Pedig Baráth bátyánknak ugyancsak senki sem vetheti szemére, hogy ezen felháborodása ifjúkori emlékekre volna visszavezethető, hanem felháborodott ő ép úgy, mint az egész városi képviselőtestület és — méltán. Volt a gyűlésnek még egy másik érdekes jelenete. Besenbach Károly képviselő megsértette Szvoboda „Y. gazdasági tanácsost, azt állítván, hogy egy építkezési ügyben az ő ajánlatát megmutatta Bánóczy Pál építőmesternek, aki azután ahhoz alkalmazkodva készítette el tervezetét, mert 4 frt különbözet volt csak közöttük. Óriási izgalom és mozgalom keletkezett erre. Egy perczig az ónodi országgyűlésen képzeltem magamat. Hat képviselő beszélt egyszerre, amitől persze egyiket sem lehetett megérteni. Szörnyen izgatott voltam én is. Annál nagyobb volt az ellentét, mely e zaj s az elnöki csengetyn által előidézett csönd közt leve. Unalmas dolgok tárgyaltattak, melyek tárgyalása eltartott vagy egy óráig még. Másnap az egész város talpon volt. Minden háznál csak a történtekről és a párbajokról beszéltek. Megtudtam, hogy dr. Steiner József provokálta Baráth Ferenczet, — Besenbach Károly pedig Szvoboda Venczelt. Steiner képviselőnek dr. Lövi László és dr. Kecknitz Ede, — Baráth Ferencznek dr. Kövi József és Perlaky Géza voltak a segédei. Fegyverül vontcsövű pisztolyok fogadtattak el. Határidőül 1891 évi július hó 13-ik napjának reggeli 6 órája tüzetett ki a Törzsök hegyre. Besenbach Károly segédekül: Bánóczy Pált és Nagy Boldizsárt, — Szvoboda Yenczel pedig Hunkár Bélát és Bermüller Alajost kérték fel. Határidőül szintén július 13-ik napjának reggeli 6 órája, a Csiriz-hegy északi részére lett kitűzve. Fegyver gyanánt a kardot fogadták el közös akarattal és e czélra Mészáros rendőrkapitány öt rendőri kardot rendelkezésükre is bocsátott. Hat kellett volna ugyan igazság szerint, de mivel a rendőrségnek.ötnél több kardja nincs, — tehát az egyik segédet egy csizmadia legénytől elkobzott ólmos bottal ruházta fel a város-kapitány. Szenté János városi ügyész tiz ezüstös szivarba fogadott Baranyay Zsigmond képviselővel. Szenté ugyanis azt állította, hogy a két harcztérről sem a felek, séma segédek nem térnek, vissza, mert mind odavesz egytől-egyig. Szentének ezen jóslata a 13-ik számra vezethető yissza. A párbaj idejét és helyét mindegyik páibajozó külön és ezenkívül még testületileg is közölték szóval és írásban a rendőrkapitánynyal, akinek erősen lelkére kötötték, hogy a kelyszinén pontosan jelenjék meg, — nehogy emberben vagy — másbán hiba essék. Tizeuhainwükán kgrán reggel két ellenkező irányban robogtek a kocsik a városból kifelé. Egyik kocsisor a Törzsök, — másik pedig a Csiriz hegy irányában tűnt el. A Törzsök hegyen Baráth Ferencz és Steiner József, valamint ezeknek segédei szálltak ki. A fegyverek kisorsolása után kimérték a 30 lépés távolságot és a végpontokra oda állították a párbajozó feleket. Baráth Ferencz, aki 48-ban honvéd volt, halál-félelmet nem ismerő fitymálással forgatta a kezébe nyomott pisztolyt, mire dr. Steiner József odaszólt neki: Uram ne játszék oly könnyen azzal a fegyverrel, — hátha el találna sülni. Végre megadatott a jel, — a pisztolyok eldurrannak és a felek, hála a gondviselésnek, sértetlenek maradtak. E helyett azonban más baj történt. A golyók egyike, egy a közelben legelésző libacsoportba vetődött és egyik ártatlan libácskának kioltá az életét. Ez a körülmény azonban nem zavarta meg a feleket a kibékiilésben. Kézszoritások után megvették a jobb sorsra érdemes libácskát és kocsira ülve magukkal vitték a Hodoska csárdába. - Ekkor érkezett ide a rendőrkapitány, még pedig halottas kocsin két rendőrrel. A kapitány ugyanis olyanformán okoskodott, hogy jó lesz halottas kocsin a helyszínére kirándulni, hogy ha esetleg haláleset fordul elő, — a meghaltat ezen járművön azonnal beszállíthatja. Miután azonban értésére adták, hogy baj nem történt, megfordittatfca a jármüvet és hajtatott egyenesen a Csiriz hegyre. Mig a Hodoskában javában folyt, a koccintgatás, azalatt a Csiriz hegyen keményen folyt a hadakozás. Hogy itt később kezdették meg az irtó-háborut, annak az volt az oka, hogy a párbajozó feleknek kezébe adott kardok egyike és pedig Szvoboda bátyánké másfél rőífel rövidebb volt, mint ellenfelének kardja. Ezen persze a felek és segédek újra összevesztek és Hunkárnak kellett harsány hangjával rendes medrébe terelni a dolgot. Szvoboda bátyánk szidta a kapitányt, hogy nem jött el rendet csinálni, de hát végre mégis találtak két meglehetősen egyforma kardot és igy megkezdődött a páros viaskodás. A kardok derekasan forogtak a levegőben, mire a segédek figyelmeztették a feleket, hogy közel ne menjenek egymáshoz, — mert könnyen szerencsétlenség történhetnék. Fél óráig tartott a meddő harcz, mig végre szerencsére Besenbachnak a túlságos erőlködés következtében eleredt az orravére. Erre a segédek beállították a párbajt, — mert ki volt kötve, hogy csak első vérig mehet a párbajozás. Ekkor látták meg az uton a halottas kocsit és a rendőrséget. — A helyszínére érve, a rendőrök észrevették Besenbach orrvérzését, súlyos sebesültnek azonnal kimondották. Hasztalan volt minden szabadkozás és kérelem, — megfogták Besenbach Károlyt és mint sebesültet felfektették a halottas kocsira és beszállították a Rókus, — pardon az irgalmasok kórházába. Dani bácsi hangjára, aki a gyűlést ép azon perezben zárta be, —felébredtem. A nagy hőség miatt, mely a teremben uralkodott, az unalmas tárgyak letargyalásánál elaludtam, és álmodtam azokat a borzasztó eseményeket, — melyek, hogy meg nem történtek, — azon úgy hiszem mindenki örül. A vasárnapi munkaszünetröl „A munka csak akkor édes, ha egy kissé nyugodhatunk," mondja a hires Voltaire. Bizony, a munkát csak akkor tudjuk megbecsülni, ha néha nem dolgozunk s néhány órát nyugalomra, élvezetekre szánunk. Minden ember tudja ezt és meg is csak kevesen tartják meg, vesznek annyi időt, bogy fáradt tagjaik uj erót nyerjenek, s az élet örömei, a felvidító szórakozások letöröljék homlokukról a verítéket, eloszlassák néhány perezre arezuknak redőit. Lángeszű kereskedelmi miniszterünk Baross Gábor ezer meg ezer munkás, iparos örömére tett javaslatot a képviselőházban a vasárnapi munkaszünetre, vonatkozólag, s ezer meg ezer magyar honfiú örömére a képviselőház elfogadta a javaslatot. A kereskedelmi miniszter megfontolva dolgozta ki a tervet, figyelme kiterjedt mindenféle kenyérkeresetre, s kifogástalan, teljesen pontos képet nyújtott a magyar közönségnek, mikor a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendeletét a kritizáló világ szine elé bocsátotta Szabadelvű zsarnokság e törvény — mondhatnók. Szabadságot ad a munkálkodó polgároknak, erőszakkal csavarja ki kezükből a szerszámokat, eszközöket. Nyugovóra száll a kalapács, megszűnik a gépek v zakatolása, a kereskedő nem kínálgatja árait, a hivatalnok, nem perczegteti tollát, mind-mind parancsszóra s pontosan kiszabott Wöre. félbehagyni Wayazerül munkáját, hogy hat napi kínos munka után az aranyszabadságot élvezze, sutba vesse a nehéz gondokat, s az elvezetek, örömök ölébe siessen. A parancsszóra meghajlik a nemzet, kényszeritetett ünnepet ül, mit eddig a versengés, kenyéririgység s az emberiség kaján és hiába való küzdelmei megvetettek. A parancsszóra meghajlik a nemzet, s kényszerítve, de mégis szívesen mulat, szórakozik e fél napon. Az egész ország otthagyja a munkát, tudatára ébred, hogy a földi létben nemcsak küzdeni, fáradni kell, nemcsak mindig a verseny porondján kell találkozni a folyton magasabbra törő lelkeknek, hanem a vidámság és jó kedv illatos kertjében is, hol elfeledünk minden bút és bajt, lerázzuk magunkról az irodák, gyárak, műhelyek porát s a félnapi szabadság, szórakozás egy kis'pirosságot önt el a beesett arezokon, erőt önt a csontos kimerült kezekbe. Az egész kereskedő s munkásosztály szabadon lólekzik fel néhány perezre, szivét vidámság s a szabadság édes érzete tölti el. Ezer meg ezer ajk áldja, magasztalja a lángeszű miniszter rendeletét, ezer meg ezer fájdalmas arcz ragyog a •vidámságtól s mosoly ül ki az ajkakra. Néma csend vonul be a munka helyére, oldalánál marad a fáradság, küzdés s megkönnyebbülve, felvidulva tódul a munkások apraja — nagyja a szabadság érzetével a boldogság ós öröm révébe, hol magasztaló, felvidító szavak törnek elő a keblekből, paftog a nóta, ragyognak az arezok. Legyen ezen ünnep minden héten minél élvezetesebb, ünnepelje mindig vidámabban az egész nemzet. Könnyebb legyen sorsa az egész héten át, könnyebben kereshesse meg mindennapi kenyerét, emelkedjék a kereskedelem, ipar és tudomány, hogy a nemzet gazdagabb legyen, felejtse el buját-baját egészen, necsak néhány perezre. &». a. Hivatalos rovat. 3526 891. Pályázati hirdetmény A cs. és kir. hadapród iskolába való felvétel tárgyában kibocsátott pályázati hirdetmény a városi jegyzői hivatalnál mindenkor betekinthető s ez érdemben bővebb felvilágosítás nyerhető. Pápa, 1891 július 12-én, Osváld Dániel polgármester. 3221, 1891. Hirdetmény. A phylloxera elleni védekezés az elpusztult szőlők felújítása, uj szőlők telepítése, s áltáljában a szölömivelés ügyének felkarolása és hatékonyabban fejlesztése czéljából vándortanitói kerületek állapíttattak meg; megyénk a pápai kerületbe osztatott, s ezen kerületben a vándor tanítói teendőkkel Adamovics Lázár vinczellériskolai tanitó ur bízatott meg. Pápán 1891. július hó 12-én. Oseáld Dániel polgármester. 2421. 4391. \ Hirdetmény. Figyelmeztetik a közönség, hogy a Braziliába való szállítás beszüntetve van, s igy oda kivándorlás czéljából bármi lépéseket utazást, vagy költekezést mindenki hiába tenne. Pápán 1891. évi július hó 12-én. Osváld Dániel polgármester. 3321. 1891. Hirdetmény. Erdőőri szakiskolába való felvételre pályázat van hirdetve; pályázni kívánók ez érdemben a polgármesteri hivatalnál kimerítő felvilágosítást és utasítást nyerhetnek. Kérvények beadására legkésőbb folyó évi július vége van időhatárul kitűzve. Pápán 1891. július hó 12-én. . Osváld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Mai számunkhoz a közgyűlési tudósítás különös terjedelménél fogva fólív mellékletet csatoltunk. —- Requiem. E hó 21-ikón kedden lesz 14-ik évfordulója gróf Esterházy Pál halálának, kinek lelki üdvéért a szokásos engesztelő gyászmise a plébánia főtemplomban 21-én reggel 9 órakór, 8 nap múlva pedig Gannán fog megtartatni. — Véghely Dezső kir. tanácsos Veszprém "vármegye alispánja szabadságidejét július hó 15-ón kezdte meg; távolléte alatt az alispáni teendőket Koloss\ váry József vármegyei főjegyző' teljesiti, — Pápa városának a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalása alkalmából az országgyűléshez intézett kérvénye még a hét elején elküldetett és pedig az egyes képviselőknek is — kinyomtatva — külön-külön. Mint a fővárosi lapokból látjuk, a kérvények megérkeztek s egyik másik fővárosi lap, különösen a pPesti Napló" tartalmát bőven ismerteti. — Szvoboda. Venczel városi tanácsos, ki a folyó hó 11-iki városi közgyűlésen állásáról lemondott, engedett- a közóhajnak s visszavette lemondását. A küldöttséget, melynek tagjai Baráth Ferencz, Barthalos István, Koczka László, Saáry Lajos, Fischer Adolf, Antal Géza, Bognár Gábor s Vágó László voltak, Baráth Ferencz vezette, kinek a városi közgyűlés közóhaját tolmácsoló szavaira a tanácsos meghatottan néhány szót válaszolt. Kívánjuk, hogy 30 éven át lelkiismeretes pontossággal viselt tisztét még soká viselhesse. — A pápa-csornai helyi érdekű vasútnak f. évi július hó 22-én történendő közigazgatási bejárása vármegyénk alispánjának elnöklete alatt, Paál Dénes kir. főmérnök, mint szakközeg, Néger Ágoston és Barthalos István thatósági bizottsági tagok, Horváth Lajos pápai járási főszolgabíró és Osváld Dániel Pápa város polgármesterének részvéte mellett fog megtartatni. — Uj ügyészek. Ő Felsége á király Dr. Felber Arthur győri ügyészségi alügyószt a zala-egerszegi és Dr. Gerö Antal budapesti ügyészségi alügyószt a veszprémi ügyészséghez ügyészekké kinevezte. — Villanyvilágítás — Pápán. Ne ijedj meg, nyájas olvasó, még csak előmunkálati engedélyről van szó, melyet a városi közgyűlés legutóbb Reich és Jellinek czégnek megszavazott. Sok viz lefolyik a — Tapolczán, mig az előmunkálatokból villanyvilágítás válik, addig csak élvezzük a petróleum világítást, mert az is élvezet. — Tanitói nyugdíjtörvény, Végre — sóhajt föl nemzetünknek több, mint húszezer napszámosa. Végre némileg biztosítva lesz a szolgálatból kidőlt tanítónak sorsa! Gróf Csáky Albin tegnapelőtt nyújtotta be a tanitói nyugdíjra vonatkozó törvényjavaslatot, melyek értelmében a tanitó 40 évi szolgálat után teljes fizetését kapja nyugdíjul — a minimum 300 frt —, ha pedig előbb volna kénytelen nyugalomba vonulni 10 év után fizetése 40%-át, azután pedig évenként 2%-kal többet fog húzni. Nem teljes orvoslás ugyan, de óriási lépés a tanítók helyzetének javításán, kik bizonyára szivükből áldják a buzgó s lelkes közoktatásügyi minisztert. — Meghívó. A „pápai kereskedelmi ifjúság önképző köre" vasárnap 1891. évi július hó 19-én Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter tiszteletére zártkörű táncz vigalommal egybekötött ünnepélyt rendez. Felolvasás és hangverseny délután 3 órakor a pápai állandó színházban. Ennek műsora: 1. Baross Gábor érdemeinek méltatása, irta és felolvassa Jutassy Ödön ur. 2. „Finale" Haydn Quartettejéből Opus 64 Terzette, hegedűn előadják Braun Pál, Bódai Antal és Schlesinger Soma urak. 3. „A Khewlaári bucsu" Heinétől, szavalj a Hercz Emil ur. 4. „Liszt 12. Rhapsodiá"ja, zongorán előadja Gottlieb Miksa ur. 6. Magyar népdalok vonós kiséret mellett, hegedűn előadja Braun Pál ur. 7. „Loco" vig monoleg Gaáltól, előadja Tausz Jakab ur. — Társas vacsora a „Griff" kertben délután 6 prakor, egy teríték ára 1 frt 20 kr., melyre július 17-ig Steiner Vilmos ur üzletében lehet előjegyezni, — Tánezvigalom fényes kivilágítással a „Griff" kertben esti 9 órakor. Belépti dij a tánczvigalomra személyenként 50 kr. Belépti jegyek a tánczvigalomra Steiner Ignácz, Goldberg Gyula és Kis Tivadar uraknál elővótethetnek. — Uj körórvos. Dr. Erlitz János a mihályházi kerület körorvosa Szeged város egyik kerületében járási-orvosnak választatván meg, a pápai járás főszolgabírója a mihályházi kerületbe Ferenczy Bernát orvostudort ideiglenes minőségben körorvossá nevezte ki. — A pápa-csornai vasút közigazgatási bejárása, mint azt már mult számunkban részletesen megírtuk, f. hó 22-ikón veszi kezdetét és pedig Pápán a város tanácstermében d. e. 9 órakor. — Egy lépéssel közelebb jutunk tehát a terv megvalósulásához s reményünk gyarapodik, hogy elnyerjük az első vasutat annyi sikertelen próbálkozás után. Csak jöjjön utána a többi, különösen a kisbérbánhidai és az ukki! — A konverzionalis kölcsön ügy

e végre valahára befejezéséhez közeledik. A legutóbbi városi közgyűlés jóvá hagyta a 80,000 írtról kiállított adóslevelet s e határozat most megerősítés végett felküldetett a vármegyéhez. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a város évenként 145 írttal fog kevesebbet fizetni s ennek daczára is 50 óv alatt — bosszú idő — megszabadul adósságától, — A vasárnapi munkaszünet mától kezdve életbe lépett. A ki az előirt törvényeket pontosan be nem tartja 1 fttól 300 frtig terj érhető pénzbüntetéssel sujtatik. Az erre vonatkozó rendeletet lapunk mult heti számában egész terjedelmében közöltük, de mint tudjuk, az iparhatóság külön ís kinyomatta s megküldötte egyes tagjainak. — Csőd. Veszprémből értesítenek bennünket, hogy f. nó 17-én Schlesinger Jakab pápai bejegyzett füszerkereskedö vagyonára nézve a veszprémi kir. törvényszék mint csődbíróság által a csőd. megnyittatott. Osődbiztos Berky Károly kir. törv. biró, tömeggondnok Dr, Kende Ádám, helyettes tömeggondnok Steinberger Lipót pápai ügyvédek. — Nagyúri Mecénások. A pölöskei iskolának két Mecénása van: Ücktritz Zsigmond báró,' és Esterházy Ferencz gróf. Üchtritz Zs. 'báró az iskola felszereléséhez járult többféle különösen a magyarosítás terén fáradozó tanitó munkájának megkönnyítésére szolgáló tanszerekkel; Esterházy Ferencz gróf pedig, a tanitó érdemeit a magyarosítás terén méltányolván, amint az előző években, úgy most is, egész télire való tüzelőfával ajándékozta meg. A magyarosítás és a tanügy előmozdítására hozott hazafias áldozatért a magyarok istene a szives adakozókat sokáig éltesse! — Uj orvostudor. Altstädter Izidor, városunk szülötte, Alstädter Jakab helybeli iparos fia, folyó hó 14-én lett a bécsi egyetemen orvpstudorrá promoveálva. Gratulálunk. — Halálozás. Súlyos csapás érte Lampérth Lajos városi jegyzőt, atyjának Lampérth Ferencz városi képviselőnek pénteken a kora reggeli órákban történt elhunytával. A temetés nagy részvét melett tegnap d. u. 5 órakor törtónt. — A pápai ipartestület betegsegóiyző és temetkezési' pénztára az üresedésbe jött orvosi állás betöltése végett f. évi július hó 19-én "délután 3 órakór a testület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az összes tagok ezennel tisztelettel meghívatnak. Pápa, 1889. ju

r lius 17-ón. Heim Ignácz elnök. — Utczaöntözés. Hallatlan eset történt Pápán, mult csütörtökön:" felöntözték óriási néptömeg jelenlétében s.a gyerekek örömujjongásai között az utczákat. Saját udvari költőnk ezen emlékezetes eseményt következőleg örökítette meg: Már minálunk a pápai utczát Ezután majd végig csak úgy — ússzák! Ne hidd, hogy rajt száraz lábod átvisz, Pedig nem is öntözte el árvíz: Hanem — bámulj bár — de hidd el.: Megöntözik tiszta vizzel. — Csudájára a világnak Ontöző-kocsikkal járnak, S mi álom volt eddig csupán Édes való lesz ezután Egy baj van csak, mitől félek (S megérem, ha — addig élek!) Hogy az urambátyámék, ha bátrak, Minthogy még ily masinát nem láttak — Megragadják majd az öntözőket S — boszorkányként elégetik őket! — Segély gyűjtés engedélyezés. A m. kir. belügyministerium a n.-gyimóthi ev. reform, egyháznak megengedte, hogy templom- iskola ós tanitólak helyreállítási költségeinek beszerzése czéljából az ország területén, azonban csakis saját hitsorsosai között 6 hónapon át egy gyüjtökönyv mellett, könyöradományokat gyűjthessen. 1 — Parasztb ól — Polgár. Paraszt József veszprém-rátóti születésű győri lakos, vezeték nevét ministeri engedólylyel „Polgár"-ra változtatta át. — Meteorológiai észlelő Almádiban. Vármegyénk alispánjának Almádiban ujonan épült pompás nyaralójánál, Lóczy egyetemi tanár által meterologiai állomás rendszeresittetett. Az idő jelzéseit alispánunk kedves leánykája, Sarolta eszközli. — Az egyforintos államjegyek bevonása, hír szerint elhatározott dolog. A pénzügyminiszterek ugy intézkedtek, hogy a hivatalnokoknak javadalmazásuk 20%-át ezüst forintosokban fizetik. Az állami hivatalnokok évi javadalmazása Magyarországon körülbelül|32 millió frt, • Ausztriában 66 millió frt, tehát Összesen 100 millió forint fog ezüstben kifizettetni. Jelenleg 80 millió egyforintos államjegy van forgalomban s ez összeg egy év alat ekként egészen eltünik^a forgalomból. Ha pedig a hadseregben is ugy járnak el a fizetéseknél, akkor a papirforintok uralma már háromnegyed óv alatt szűnik meg. Később az ötforintos bankjegyek kerülnek sorra. Ezekből kerek 17 millió darab, vagyis 135 millió frt értékű allamjegy van jelenleg forgalomban. A pápai ipartestület betegsególyzö és temetkezési pénztára javára f. évi június hó 28-án tartott tánczmulatság 87 frt' 58 kr. tiszta jövedelmet hozott, -