Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-07-19

*JSÍ!éfeteÍ^I^^ július 19-i számához. Dr. Löicy László, Tíz óv előtt, mikor az állandó szinház felépítéséről volt szó, Pápa még sokkal kedvezőbb viszonyokban volt, mint most; mert Pápa hanyatló város, mely vagyonilag sülyedt, s igy nem képes arra, hogy jó színtársulatokat tarthasson fenn, minek következménye azután áz, hogy kisebb rossz társulatok jönnek csak városunkba, melyeket viszont a fejlettebb müizlésü közönség nem látogathat. En ellene vagyok a Szinház átvételének vagy subventionálásának és pedig reális okokból, mert Pápának vannak égető szüks.égei, melyeknek kielégítésére is alig van pénz, ezért nem engedhet meg magának luxus kiadásokat. Azt mondja a közmondás: ha valakinek inge nincsen no csináltasson frakkot. (Derültség.) Már pedig t. Képviselőtestület Pápán oly • szükségletek hiányoznak, a melyek egy városra nézve ép oly szükségletet képeznek, mint az ing egy tisztességes emberre nézve. Nem sorolom fel e szükségleteket, tudja jól azt mindenki; csak röviden ismétlem még egyszer, hogy én a színházat luxusnak tekintem, melynek átvételére mindaddig mig városunk ily nyomott anyagi vjszonyok között él, nem szavazhatok. Szvoboda Venczel. Sajnálattal hallottam t. Képviselőtestület a Pőorvos úrtól azokat a szavakat, melyeket a szinház és a színészek ellen intézett. Sajnálattal hallottam, hogy Pápa városában akadhat, a ki ily becsmérlő hangon nyilatkozik a szinészekről, a ki azt mondja, hogy azok bukott diákok és elszökött rossz leányok. Ez bennem oly felháborodást keltett, hogy én indítványozom, miszerint a képviselőtestűlet jegyzőkönyvileg fejezze ki rosszalását a főorvos ur szavai felett. Barthalos: Ne tegyük, hogy nyoma se legyen annak, hogy valaki ily nyilatkozatokra engedte magát ragadtatni. Szvoboda Venczel: Mi lesz azzal a színházzal t. Képviselőtestület, ha azt a város át nem veszi ? Lebontják és eladják a köveket. Mily szégyen lesz az a városra? Igy legalább Pápa dicsekedhetik, hogy van egy szép épülete, de akkor én soha annak a vidéknek feléje sem megyek, ha azt a színházat lebontatni leszünk kénytelenek. Vágó László: Köszönetet szavazhat a városi képviselőtestület a részvényeseknek a kik minden anyagi haszon nélkül a színházat annak idejében felépítették s most — ha némi kis teherrel iá, a városnak átadni hajlandók. Ajánlja a szavazást. Teufel Mihály: Dr. Koritschoner Lipót ur szavaira azt jegyzi meg, hogy egészen más viszonyba jut a szinház a várossal szemben, mint a minőben volt a részvényesekkel szembea. A részvényesek nem csak részvényeiket adják át a városnak, hanem átadnak egyúttal egy bizonyos terhet is, mely őket, mint részvényeseket nem terhelte ugyan, de a várost, mint a" szinház további fentartóját minden esetre terhelni fogja, 0 is ellene van annak, hogy a szinház eredeti czóljától elvonassék s esetleg árverésre kerüljön, de ennek elejét látja véve az által is, ha a képviselőtestület elfogadja aDr. Steiner által ajánlott subventio eszméjét, mert 300—400 frt évi segélyezéssel a részvény társulat a színházat továbbra is fenn tarthatja. Egyébként ő — bármi alakban járuljon is a város a szinház segélyezéséhez t. i. akár átvétel ixtján tartja meg azt a város továbbra is reudeltetósének, akár bizonyos évi összeggel segélyezze — mindkét javaslathoz kész szívvel hozzájárul. — Tényleg a subventio elfogadása is csak oda vezetne, hogy t. i. a város bizonyos összeget áldozzon azért, hogy e kulturális intézmény továbbra is megmaradjon Ismétli mégegyszer, bármily alakban vettessék is fel a kérdés, ő mind a két alakhoz szívesen hozzájárul, azonban mielőtt szavazás alá bocsátanak az ügyet, szükségesnek véli tisztázni a kérdést, hogy voltaképen mire szavazzunk, mert az állandó választmány javaslata ép e szempontból nagyon hiányos. A szinház választmányának átiratában feltételül ki van kötve, hogy a színház eredeti rendeltetésétől soha semmi körülmények közt el ne vonassék. Már pedig eljöhet az idő, hogy Pápa folytonos sülyedésével, a város nem lesz képes fenntartani a színházat, s ez esetben a kötelezettség, melyet magára vállal, elviselhetetlen lenne, épen azért részéről azt hiszi, hogy a város e pont kikötése nélkül fogadja el az ajánlatot, vagy csak feltetelesen ígérje, hogy mindaddig mig erejétől telik, e színházat eredeti rendeltetéséhez képest fenn fogja tartani. Barthalos István: megjegyzi, hogy az az eset, melyet a helyettes tiszti ügyész ur emlit, aligha fog bekövetkezni, mert igaz ugyan hogy Pápa ez ideig folyton sülyedt, azonban romélhető, hogy most már elérte a sülyedés legalacsonyabb fokát, s ezentúl emelkedni fog, különösen ha sikerül a vasútnál Pápát csomóponttá tenni. Önkényt érthető egyébként, s az ajánlat intentiója ís csak az, hogy a szinház a színművészet ápolásának czéljaira fenntartassák. De nincsen kizárva annak lehetősége sem, hogy, ha a város hosszú évek multán lakossága szaporodtávai a jelenlegi színházat kicsinynek találná, helyébe egy ujat építtessen. Az átirat czélja tényleg az, hogy a jelenlegi épület ne bocsáttassék esetleg üzérkedési ezélókra, hanem a város, mint erkölcsi testület tartsa fenn azt eredeti rendeltetésének. Szavazás alá bocsáttatván az ügy 42 szavazattal 8 ellenében a képviselőtestület a szinház átvétele mellett nyilatkozott. A Kakas-féle háztelkek megvásárlása. Teufel Mihály: Az áll. választmány javaslatának 2. pontja van, melyek elseje a megvásárolt háztelkeket üresen hagyandónák véli, a második pedig Binglspíeleket s más eféle látványosságokát e helyre óhajtja rendeltetni. (Felkiáltás: Ez tévesen kerülhetett a* jegyzőkönyvbe, az áll. választmány az utóbbit nem határozta). Eészéről nagyon ellene van annak, hogy e tér, mely különben is kicsiny, ilyen czélokra felhasználtassák, s épen ezért kéri határozatiig kimondatni, hogy e téren semminemű látványosságok meg nem tűrhetők. (Helyeslés.) Bognár Gábor: Tudjuk t. Képviselőtestület, hogy a Kreisler család 200 frtot ajánlott meg az esetre, hogy a leégett Kakas féle házak helyén szabad tér legyen. Az igen t. család ezt a 200 frtot nem azért ajánlotta meg. hogy oda most komédiásokat csődítsenek; az utcza ugy is zajos eléggé; ott minden héten van egy verekedés, azt igen jól, tudja a t. kapitány ur is. Ha most már oda ily látványosságokat helyezünk el, akkor azt nem lehet kitartani. Szvoboda Venczel: Én igen jól tudom, hogy BognAr Gábor ur csak a maga panaszát adja elő a t. Kreizler család nevében. — Ha nekünk fáj valami, ne te3sélí azt mondani hogy másnak fáj. — Bognár ur nem szeretné, ha ott az ő háza előtt ily zajos látványosságok tartatnának, s épen azért a Kreisler család háta mögé bújik, s azt mondja, hogy azok nem szeretnék. (Derültség) Barthalos István: Az. áll. választmány határozata tényleg csak odáig terjedt, hogy a tér be ne építtessék ; amaz is képezte ugyan megbeszélés tárgyát azon alkalomból kifolyólag, hogy a látványosságok ez idő szerint a női kórház előtt: Pápa város legélénkebb forgalmú utczáján vannak elhelyezve, ugy hogy ott a kocsival hajtatás a legnagyobb vigyázatot igényli, de határozattá ez az állandó választmányban nem lett, s csak a gazdasági tanácsos ur lett felszólítva, hogy néhány hét előtt kapott kiküldetéséből kifolyólag tegyen ily helyre vonatkozólag jelentést, (Ugyvau.) Teufel Mihály: Kéri katározatilag kimondatni, hogy a hely semmi körülmények között se használtassók látványosságok elhelyezésére. Mészáros Károly: Tenffel indítványát elejtendőnek tartja, s részéről hozzájárul, hogy a tér szabad térnek meghagyassák, s kéri egyúttal a Képviselőtestületet intézkedni arról, hogy ő az ilyen látványossági bódéknak valahol helyet adhasson. A közigazgatási törvényjavaslat és a város. Az állandó választmány véleményének, s a Barthalos István v. képviselő áltál szerkesztett fölterjesztésnek felolvasása után: Teufel Mihály: Részéről legmelegebbén üdvözli a felterjesztést, s köszönetét nyilvánítja a szerzőnek. Nem tudja ugyan, hogy ki készítette a felterjesztést, a tanács, vagy képviselőtestület tagjai közül valaki, s részéről legjobban szeretné, ha hasonló felterjesztések a főügyész kezéből kerülnének ki, de bárki legyen is a szerző, minden esetre a város elismerésére és hálájára számíthat. Azonban nem hagyhatja említés nélkül a felterjesztésnek egy pontját. A felterjesztés hatásos csak akkor lehet, ha az mint a város közóhaja egyhangúlag minden ellenzés nélkül fogadtatatik el, ha tehát ezzel szemben a politikai pártok teljesen elnémulnak. Azonban van a felterjesztésnek egy pontja, melyben az államosítás helyeseltetik, mi mint általánosan tudva van, a függetlenségi párt elveivel homlokegyenest ellenkezik, azért ha e felterjesztés felküldetik, az nem lesz minden pontjában Pápa városa egész lakosságának minden pártkülönbsóg nélküli óhaja. Különben is e pont egyáltalában nem tartozik a város , helyzetének rajzolásához, melyet a felterjesztés szerkesztője oly hűen és igazán ecsetel, ép azért a nélkül hogy magán a memorandumon valami változtatás történnék, ezen pont, mint tulajdonkópen nem a város helyzetének rajzolásához tartozó, minden nehézség nélkül kihagyható. Kéri ezért e pontnak kihagyását, s igy az országgyűléshez felterjesztését, hogy igy a memorandum valósággal politikai pártkülönbség nélkül mindenkinek szivében rejlő óhaját fejezze ki az ország szine előtt. Barthalos István: Sajnálattal hallom, hogy ez ügy elé abból a szempontból, melyre a felterjesztés szerkesztője, ki én voltam s az azt átdolgozó bizottság nem is gondolt — ujabb akadályok gördittetnek. A memorandumban a képviselő ur által kifogásolt pont különben is nagyon mellékes, alárendelt szerepet játszik, s igy azt hiszem, hogy most, mikor az tényleg ki van nyomatva, — nem volna czélszerü ezért az egy pontért annak szétküldését ós mielőbb kézbesítését akadályozni. Különben is a memorandum valótlanságot nem állit, a mennyiben Pápa város közgyűlése már egy alkalommal indirecte ugyan, de az államosítás hívének vallotta magát, s igy e pont is tényleg Pápa város közgyűlése többségének óhaját fejezi ki. Egyébiránt ismétli mégegyszer, hogy e pont csak ugy mellesleg van úgyszólván oda vetve, s igy a függetlenségiek is minden akadály nélkül elfogadhatják a felterjesztést. Gyurátz Mrenczi Nem tarthatja egészen szerencsés gondolatnak azt, hogy e pont felvétetett a különben minden izében helyes felterjesztésbe, mert e pont még osak nem is politikus, a mennyiben a képviselőháznak egy nagy pártját hozza a felterjesztéssel szemben ellentétbe; azért részéről is csatlakozikTeuffel Mihály indítványához, s jobbszeretné, ha e pont a felterjesztésből kihagyatnék. Ha azonban — mint Barthalos képviselő ur megjegyezte a memorandum már tényleg ki is van nyomatva, s igy megváltoztatása nagyobb akadályokba ütköznék, ez esetben részéről elküldhetőnek tártja. Baráth Ferencz: Nem találja a felterjesztésben, a mire Teuffel Mihály és Gyurátz Ferencz képviselő urak hivatkoztak (Felkiáltás: Pedig benne van mindjárt az elején) Bocsánat! én nem vettem észre, különben is a végén meg megint csak le van húzva az, mit az elején ráraktak, mikor szerző azt mondja, hogy a mostani területi beosztás mellett a közigazgatás kinevezett tisztviselőkkel csak úgy nem lesz jó, mint a hogy nem jó most az ország legtöbb részén a választott tisztviselőkkel. Teufel Mihály: Ismétli előbb elmondott szavait, s különösen hangoztatja azt, hogy szeretné e pont kihagyását azért, hogy a felterjesztés mellé mindenki párikülönbség nélkül tömörülhessen Fenntartja határozati javaslatát. Barthalos István: Előbb elmondott indokok alapján kéri a felterjesztés változatlan elfogadását, mi azután el is fogadtatott. Építkezési ügyek. A Hencz Géza által a városi bérleten eszközölt építkezés költségeinek a tanács illetve az állandó választmány javaslatához képest három évi bérösszegbe beszámítása elfogadtatott. Mire e tárgygyal kapcsolatban Bcsenback Károly: T. képviselőtestület! Az elütési ügygyei kapcsolatosan nem hagyhatom einlités nélkül, hogy a várospusztán levő épületek oly rossz karban vannak, hogy azok minden pillanatban bedöléssel fenyegetnek. Kéri ez épületek megvizsgálására bizottság kiküldését, mely azután megállapíthatja, hogy mely épületek lesznek javítandók, s melyek újra építendők. Szvoboda Venczel: Ha az épületek roszszak, annak oka abban van, kogy ezelőtt" 9 évvel, mikor a város őt az építéssel és javítással megbízta, arra igen csekély összeget ós azt az utasítást kapta, hogy építse fel az épületeket sárból; ő tehát nem oka annak, hogy ezen épületek nem eléggé tartósak. Különben tudja, hogy mi indította Besenbach építész urat e kérdés felvetésére, mert szeretné, ha neki is adna munkát ós nemcsak Bánóczy építész urnák. Múltkor is a körkemencze építésénél megtámadta őt Besenbach ur azzal, hogy azt mondta, hogy megmutatta Bánóczy urnák a Besenbach ur által készített tervezetet; pedig ez nem áll, s ez nem más mint gyanúsítás amit kikér magának (Zaj. Mozgás. Polgármester csönget). Polgármester: Ne tessék személyeskedni. Szvoboda Venczel: Éu soha senkinek nem mutattam meg Besenbach ur tervezetét s épen ezért nekem nagyon fáj, ha valaki engem ily módon megtámad. Besenbach Károly: T. képviselőtestület! Én a várospusztán levő épületek romladozó voltát hoztam fel a képviselőtestületnek ós elvárom, hogy egy bizottság fog kiküldetni, mely kiderítse, hogy valók-e az én állításaim, vagy nem? Ami pedig a tanácsos ur rám vonatkozó többi szavait illeti, azokat határozottan visszautasítom, s reá vissza hárítom (Zaj.) Teufel Mihály: csodálja azt a heveskedést, mely ennél a tárgynál kifejlődött, holott odakint sincs most nagy meleg, de sőt okot sem lát rá. Bár ő ezen hangulatot izgatottabbá tenni nem kívánja, mégis kénytelen e tárgygyal kapcsolatosan oly húrokat pendíteni meg, a melyek a gazdasági tanácsos urat előre láthatólag ismét kellemetlenül fogják érinteni és ingerültté teendik. Pedig ő kijelentheti, hogy legcsekélyebb személyi ellenszenv nála nem működik, a tanácsos urat sérteni nem akarja, de viszont szükségesnek tartja, hogy a képviselőtestület határozatai mindenki által respektáltassanak (Halljuk!) A város majorban építkezés vált szükségessé, a képviselőtestület egy bizottságot küldött ki, a mely megvizsgálta a kérdéses épületet, hogy annak újra építése szükséges-e, vagy pedig renoválása is elegendő lesz-e ? A tanácsos \irnak lett volna kötelessége e bizottságot összehívni, s egyszer össze is hivta; midőn azonban itt elágazók voltak a vélemények, s a bizottság több tagja a tanácsos ur véleménye ellenére óhajtott határozni, a nélkül, hogy a bizottságot újból össze hivta volna, megcsináltatta ott a javításokat teljhatalmulag. Kérdi ennél fogva a tanácsos urat ki hatalmazta fel arra, hogy ez ügyben a bizottság ujabb meghallgatása nélkül intézkedjék, s ha itt meghatalmazást nem tudna előmutatni, akkor a képviselőtestület határozatai érdekében nem helyeselheti eljárását. Szvoboda Venczel: Én igenis megtétettem a javítást t. képviselőtestület, mert Paál István és Tarczy Dezső bizottsági tag urak azt mondták, hogy kár lenne itt újból építkezni, mikor a javítás ugyanazt a szolgálatot teszi, de bejelentettem a tanácsnak is és a tanács utasított a munka toljesitésére. Én t. képviselőtestület már 30 óv óta szolgálom a várost; senki sem mondhat rám semmit is, hogy én valamit a város ellen tettem volna a épen azért nem érdemiek* meg ily megtámádtatásokat, s ilyeneket eltűrni, mikor lelkiismeretem azt mondja, hogy nem érdemlem meg, nincsen semmi kedvem s azért megköszönve a szolgálatot, leteszem hivatalomat, s azt mondom : éljen Pápa városa! (A tanácsteremből távozik. Nagy zaj. Nem fogadjuk el! Maradjon! A képviselők helyeikről fölugrálnak.) Teuffel Mihály: Érthetetlennek és indokolatlannak találja a városi tanácsos ur eljárását. Polgármester: Nem helyesli, hogy a város tisztviselőit folyton támadják, a helyett, hogy eljárásukban jáakaratulag gyámolitanák. Sajnálja, hogy tiszttársa Szvoboda szintén folyton ily támadásoknak van kitéve, igy teszszük úgy szólván lehetetlenné azt, hogy valaki a város ügyeiben önzéstelenül odaadással szolgáljon. Teuf el Mihály: Azt kérdem az igen tisztelt Polgármester úrtól: volt-e valami az én iuterpellácziómban, a mi őt feljogosította arra, hogy az elnöki székből felkelve, ellenem e szavakat intézze, (Zaj) Baráth Ferencz: T. képviselő testület! (Zaj) Sajnálom a megtörténteket, annyival is inkább, mert ón Szvoboda Venczel urnák minden szavát elhiszem, hiszen ő eskü alatt szolgál (Folytonos zaj) Teuf el Mihály: Tudomására hozom a t. képviselő urnák, hogy én is eskü alatt szolgálok. Egyébiránt a t. képviselő ur ha valamiben téjékozatlan, tartózkodjék a vélemény nyilvánítástól. (Nagy zaj, elnök csenget.) Baváth lerencz: Vannak emberek, akik azt gondolják, hogy ha nagyobb a hangjuk, mint a többieké, bölcsebbek is mint a többiek. Nekem nincsen oly nagy hangom, mint Teuffel képvisela urnák (Derültség. Perczekig tartó zaj. Elnök csenget.) Szenté János: Ily körülmények közt lehetetlen tovább tanácskozni, kérem polgármester urat,! hogy a gyűlést oszlassa fel (Helyeslés, többen a teremből távoznak) Polgármester: Kéri a képviselőket, hogy legyenek higgadtak, s a néhány hátralevő, fontos pontot tárgyalják le. (Felkiáltások: Végezzük el! Tárgyaljuk le a pontokat!) Az ülés újból folytattatik, s a hátralevő pontok, melyek közt különösen a konverzionális kölcsönről szóló adóslevél bemutatása volt fontos, — az állandó választmány javaslata szerint eliátóztetnek. A polgármester a gyűlést beakarja zárni, midőn föláll Barthalos István: Mielőtt az ülés feloszlanók szükségesnek tartja azon indítványt terjeszteni az ülés elé, hogy Szvoboda Venczel városi tanácsos egy küldöttség által kéressék fel arra, hogy előbb nyilvánított szánüékától álljon el, sóhajtja, hogy e küldöttség a Szvoboda városi tanácsos érdemeit kifejező jegyzőkönyvi ponttal kezében holnap délelőtt 9 órakor jelenjók meg a városi tanácsos lakásán s mindent kövessen el, hogy őt lemondása viszszavételóre rá birja. (Általános helyeslés) Az indítvány közhelyesléssel találkozván, a városi képviselő testület midőn a lemondás felett sajnálatát fejezi ki, egyúttal katározatilag kimondja, hogy Szvoboda Venczel gazdasági tanács urnák városunk ügyeiben tanúsított önzetlen fáradhatlan munkásságát elismeri, eljárását általában helyesli, s neki ezonnnel jegyzőkönyvileg bizalmat szavaz, s egyúttal Baráth Ferencz, Saáry Lajos, Barthalos István, Antal Géza, Fischer Adolf, Vágó László, Koczka László ,és Bognár Gábor képviselő urakat felkéri, hogy ezen jegyzőkönyvi kivonat kézbesítése mellett Szvoboda Venczel tanácsos iu-at lemondása visszavonására s állásának továbbra is megtartására birják rá. A város és iparosaink. Azon szóváltás, mely a legutóbbi városi közgyűlésen Besenbacb, Károly építőmester és Szvoboda Venczel városi tanácsos közt lefolyt, kifolyása egy körülménynek, mely már több izben szellőztetve volt, s melynek megszüntet a czélból, Hogy hasonló szóváltásoknak eleje vétessék, nagyon óhajtjuk. Czélszerünek találjuk a mult heti városi közgyűlésből kifolyólag ezfc a dolgot kissé megvilágítani. Iparosaink egy részében, kik különösen a városi építkezéseknél, a város részéről inunkat nem nyerték, az e miatti elégületlenség bizalmatlansággal párosült, mintha ők egyesek érdekében a^városj s közelebbről annak gazdasági tanácsosa által elmellőztettek volna, s mintha egyesek a város építkezéseinél minden körülmények között előnybén részesittetnének, vagy a mint kifejezni hallottuk, monopóliummal bírnának. Ez a bizalmatlanság nyilvánult Besenbach Károly felszólalásában, melyre a városi tanácsos legutóbbi beszédében hivatkozott, s mely őt személyében sértette azon gyanújával, hogy a Besenbacb Károly által készíteti tervezetet megmutatta 119 volna Bánóczy építőmesternek, a ki ennek következtében mintegy 60 frttal olcsóbban vállalkozott á mimka kivitelére. Azt hisszük, nincs senki a képviselőtestület tagjai közt — magát Besenbach Károlyt is beleértve — a ki kételkednék a városi tanácsos szavainak igazságában, midőn áz azt állitá, bogy a tervezetet nem mutatta meg.; s azt Hisszük maga Besenbach Károly is csak az akkor érzett meglepetés első pillanatában ejtette ki a vádat ajkain. De é vád csak ugy állhatott elő, ha már előbb megvolt a bizalmatlankodás, megvolt a gyanú, s a hit az iránt, hogy a város építkezéseinél egyesek előnyben részesülnek. Ennek á DÍzalmatlankodásnak, a gyanúnak eltüntetésére, s mindenféle hasonló jelenetek egyszer s mindenkorra megszüntetésére egy igen egyszerű orvosság van: nyilvános árlejtés. Tessék mindenféle építkezéseknél vagy a város épületein, birtokain teljesítendő javításoknál, fölszereléseknél, ha ezek bizonyos minimális összegnél — 50—100 írtnál — magasabbra rúgnak, nyilvános árlejtést tartani, s a beérkezett ajánlatok fölött azok ára és minősége tekintetében dönteni. Nyer ezzel a város, mély az iparosok közt saját lótfentartásuk érdekében folytatott konkur-renczia folytán ép oly olcsón s esetleg egyik másik dolognál olcsóbban jut ugyanazon tárgyhoz, mint most. Nyernek iparosaink, mert a szolid és olcsó munka biztosítja számukra a figyelembevételt, s egészséges konkurrenczia az egyes vállalkozóknak sohasem válik hátrányukra. Nyer a gazdasági tanácsos, mert meg lesz kiméivé örökké attól, hogy monopóliumok adásával gyaímsitsák, s megtámadják esetleg olyan cselekményekórt, a melyeknek elkövetése eszébe sem jutott. Veszteni ellenben nem veszt vele senki, s igy nincs oly árnyoldala, mely a nyilvános árlejtés előnyeit elhomályosítani- képes volna. Ezek az okok indították arra a magánosokat csakúgy, mint azí egyházakat, községeket s az államot, hogy szükségleteiket nyilvános árlejtés után szerezzék be, s viszont nem használható tárgyaikon nyilvános árverésen adjanak túl. Reméljük, hogy ezek az okok, párosulva a legutóbbi közgyűlésen tapasztaltakkal, oda fogjak indítani városunk tanácsát, hogy elrendelje az építkezéseknek nyilvános árlejtés utján leendő eldöntését, és saját kebeléből megtéve a javaslatot, nem fog várni addig, mig a képviselőtestület egyik vagy másik tagja e tárgyban indítványt teend. A városi közgyűlésből: (Karcz.) Elhatároztam magamban, hogy több közgyűlési karczolatot nem irok. — Ez az utolsó. Mert tessék elhinni,, nehéz karczolatot irni olyan gyűlésekről, mint a legutóbbi volt, •— melyben csaknem bicskával vneuuek egymásnak a különben nagyon is. jámbor képviselők. Karezolat helyett erkölcsi predikácziót kellene tartanom azoknak, akik a városház termében megfeledkezve magukról, nem parlamentaris kifejezéseket használnak. — Igy hát —. mint méltóztatnak látni, — nagy zavarban vagyok. Ha* azt mondaná valaki, hogy irjak a mult gyűlésről szomorú játékot,, bizony Isten könnyebben megcselekedhetnem, hanem a történtek után karczolatot teremteni, — kényes is— bajos is. No de azért'próbáljuk meg. A gyűlést Osváld polgármester nyitotta meg, elmondván azon szokásos bevezetőjét, — hogy kéri a képviselőket, miszerint' a tárgysorozaton • lévő tárgyakat higgadtsággal párosult komolysággal vegyék bírálat alá. Jó előérzete volt Nagy főjegyzőnek, aki ezen a nagy napon kezdette meg sza-" badságát. Elment a nagy zaj elől idejekorán és nagyokat nevetett markába, mikor meghallotta, hogy mennyi gorombasá23**