Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-07-12
XVill. évfolyam. Megjelenik in i ^Jjín^va sárna p. Közérdekű sürgős közlésekre korimkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak -vissza. j lapnak szánt közlemények a laj! r\ szerk. hivatalába küldendők Pápa város Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - — Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr, A díj előre fizetendő. Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők. ^ hálós á £ á n a k és több pápai, s p ápa-ff idéki egy ősül étnek megválasztott közlönye. Vízvezetéki tervezet. — Xorelly és Társa elaboratuvta — (Vége.) A Pápán uralkodó viszonyokra való tekintettel s a 15000 főnyi lakosság felvétele mellett a fejenként 24 óra alatt, szükséges legnagyobb vízmennyiséget a következő pozicziokból állíthatjuk össze: a) Háziliasználatra. Ivásra ... 2 liter Főzésre . . . 2 „ Mosásra Closetlisztitásra 10 Összesen 19 liter, b) Fürdőzési ezélra. Ha felvesszük, hogy összesen 200 lakos látná el magát fürdökészülékkel s naponként 2 fürdőt véve, minden fürdőnél 300 liter vizet használnának el, tékát f ezélra minden 24 órában 120000 liter vizet forditaná.nak, ugy minden lakos számára számítandó 8 liter. o) Istállóidra és Icoositlsztitásra. 500 lovat és markát veszünk fel a megfelelő kocsikkal és naponként 60 litert számitunk ivásra és mosásra, tehát öszszesen 30000 litert, mely mennyiség az rgész lakosságra felosztva 2 litert ad ki. cl) Ipariczélolcx*a. Ipariczólokra, melyek Pápán csekély jelentőségűek, s a hova a magánkertek öntözését is számítjuk, fejenként 1 litert számithatunk. o) Utczaöntözésre Évi átlagban, ha mindennap egyszer öntözik meg a csőhálózattal bevont s ezekhez közel fekvő utczákat és utakat, melyek 175000 m' a felületűek 2m/m általános viztérfogattal és olyanokat, melyek a csőhálózaton kivül fekszenek es 200000 m 2 felületűek lm| m viztérfogattal, úgy egy nap 550000 liter vízmennyiség szükséges, fejenként ós 24 óránként pedig: .16 liter. £) Tűzoltási czélokra. A tapasztalatok szerint fejenként és 24 óránként . ... 2*5 1. elégséges, a mi bőven fedezi a szükségletet, főképen, ha teljesen abnormis esetekben a tűzoltás ideje alatt, mint általában szokás, az utczák öntözését félbeszakítják. Tehát az itt összeállított számítás szerint a szükséges vízmennyiség fejenként 685 1., e szerint az összes lakosságra 24 óránként 1028 m 3-t kell számításba vennünk. Ha az igy kiszámított tervezetnél a lakosság folyton emelkedő számára s még arra is tekintettel vagyunk, 'hogy fzzel a bevezetett viz jelentékeny nyomása alatt fontos munkaerő keletkeznék, alkalom nyílnék a különböző iparvállalatokra, közutakra stb., —tehát, jelentékeny fogyasztási szaporodás állhatna be; s igy, a czélból, hogy évek hosszú 'sorára kinyúló, mindén lehető követelménynek megfeleljen, a fejenként és 24 órára kimutatott mennyiséghez 12'5 litert kell még hozzácsatolnunk. A készitendö tervezet szerint a mindennap rendelkezésre álló vízmennyiség alapján körülbelül 1200 m 3-t állítanánk elő. Minden ezután következő számításban ezen mennyiséget vettük alapvú. A. sasi vailytiltósziilélv. A fentnevezett vízmennyiség előállítására, s a kutakból a közp. víztartóba való fölhajtására a fentemiitett adatok és minden számításba veendő factor ós praktikus kísérleti coefficiensek figyelembe vételével a turbina 12 l /a lóerőre készitendö. Ezen munkaképességet — mint látszik — a Tapolcza folyó forrása teljesen fedezi, minthogy, mint fentebb emiitettük, a folyó forrásánál perczenkánt 1000 liter folyik le, a mely mennyiség egy könnyen előállítható s használható 3'00 méternyi vízesés s a turbina 60%-os munkaképességének felvétele mellett 24 lóerőt tesz ki. A Itözpoiitl víztartó. A központi víztartó térfogatát oly módon kell kimérni, hogy mindig egy napi vízszükséglet legyen benne készletben, s e szerint 1200 m 3 vízmennyiséget legyen képes magában foglalni, a mely czélból a kiszámított méretek szerint 20 m. hosszú és 20 m. szélesnek kell lennie. A cementfalazatban kemény égetett téglából készítendő és beton alapon nyugvó víztartó több, válaszfalakkal elkülönített, vizkamrából állna, s be lenne boltozva, m. magas földhányással betakarva ós a megfelelő ventilatio készülékekkel stb. lenne ellátva. A. csővezetés. A nyomócső a szivattyú nagy kovácsolt vasból készült szélnyomókazánjától ágazik el, ós a főútra vezet, ott egyrészt a város felé kanyarodik, másrészt az előirt központi víztartó felé veszi útját. A főcső, minek a belső térfogata 225 mim, az országúton keresztül Pápára vezet, a Tapolcza folyó mentében vonul és a tervezetben látható helyen az emiitett város területére lép; itt a cső keskenyebb belső térfogata 80 m/m lesz; a csőhálózat szigorúan a circulatio-systema szerint lenne keresztül vezetve. A csőhálózat megfelelő helyein ós ott, hol a talajviszonyok folytán syphonvezetóket kellene beékelni, levegő azaz ürítési ventillátiók vannak tervezetbe véve. A. víznyerés. A város tervezetbe vett csatornázására s a csatornák ^^tisztítására már e vízvezetéki munkálatoknál, figyelemmel leszünk és e ezélra már speciális tolatytyukról gondoskodunk. Az utczaöntözésre, s tűzoltásra szolgáló vizet két centiméteres csövekből nyerjük,, melyeknek az egymástól való középtávolsága 100 méter. A főtéren egy nagyobb medeneze van tervezve egy monumentális kúttal, melyből folytonosan folyik a-v^f-^-a mellék utczákban pedig önzáró jkutakat állítanánk fel a kevésbé vagyonos lakosság számára. Általában különös rendeletek folytán lehet csak a vizet a magánházakba bevezetni a legnagyobb mennyiség magános házi vízvezetékek utján fogyasztatnék el, igy fedezzük a tervezett vízvezeték költségeit. liJiíitósi leöltségelc. Az egész tervezet költségeit körülbelül a következő föadatokból állithatjuk össze. Aj Kúttervezd. Mindkét kútnak átmérője-500 rn. s mélysége 600 m. együttesen körülbelül 3300 frt. B) A csővezeték 225 m/m. a kuttól a szivattyúig, a központi víztartóig s be a városba 56760 frt. G) Központi víztartó, melynek térfogata 1200 m 3 , minden hozzátartozó készülékkel 33000 frt. Dj Az összes csőhálózat a városba való belépéstől kezdve 225—80 m/m átmérettél 88000 frt. E; A főzárótolattyu ürítési ventíllák, csatornatisztitótolattyuk, levegöventillák és 75 hydrant (utczai öntözésre szolgáló cső; 12650 irt. Ej Disz-kixtak és kicsiny mellékkutak a mellék utczák számára 6600 frt. G) Motor és szivattyú készülék 1550 frt. H) Föld munkálatok az egész csőhálózatra nézve 10032 i) Minden más, az építészethez szükséges dolgok bevásárlása 27500 frt. Összesen 249392 frt. E tervezet szerint tehát a vízvezetékre 249392 frt szükségeltetnék. = Agyagipar kiállítás. A kereskedelmi múzeum értesiti Veszprém vármegye^" közönségét, hogy az általa rendezett agyag, czement, aszfalt és kőipari kiállítás az eredeti tervtől eltórőleg, f. évi június 30-án bezáratott ugyan, de folyó évi augusztus 15-én újból megnyittatik és ismét 6 hétig nyitva fog állani. Különös tetszésnek ós keresetnek örvendtek a népies fezakas munkák, melyeknek legnagyobb része már eladatott és melyeknek pótlásáról a kereskedelmi mujaeum igazgatósága gondoskodni óhajt. Tekintettel egyrészt azon anyagi haszonra, mely ez által az egyes fazekasoknak nyujtatik, még inkább figyelmet érdemel azon körülmény, hogy készítményeik a fővárosi közönség és kereskedők előtt ismeretesekké válnak' és további üzleti összeköttetésekre fognak alkalmat nyújtani. Ugyanazért vármegyénk alispánja körrendeletileg felhívta a járási főszolgabirákat és r. t. város polgármestereit, hogy a hatoságuk területén működő, fazekasokat erre figyelmeztessék és hiyják föl, hogy különböző készítményekből, (közönséges használati czikkek, kannák, tálak, korsók, bögrék stb.) a neyezett múzeumhoz minél nagyobb minta gyűjteményt küldjenek. A múzeum maga is vásárolni főgázokból és az összeget az illetőnek azonnal kifizetendi. Erre vonatkozó bővebb felvilágosítást Pápán a polgármesteri hivatalnál nyerhet az érdekelt. „Toldozás vagy Reform" Irta és Csáky. Albin gróf ministernek ajánlja Dr. Bartha Béla jogtanár. E czim alatt egy érdekes brochure jelent meg e napokban Dr. Bartha Béla eperjesi jogtanártól, kit ugyancsak e napokban sárospataki jogtanárnak választottak meg. Bartha tanulmánya a jogi szakoktatásról és különösen pedig a kötelező doktorátus helyettesítésének fontos kérdéséről szól. Lapunk olvasói előtt nem lesz érdektelen Bartha tunulmányának ismertetése, mert hisz?.n mi pápaiak évek óta mi enknek vallhattuk az ev. ref. collegium jogakadémiáját, melyet épen az egyetemi rendszer túltengése ós a Trefort-regime jogacademia-éllenes iránya szüntettetett meg. De reméljük, hogy a leányzó csak alszik! Az ujabb irány határozottan a jogakadémiák előnyére változott. És Csáky Albin grófban ma már — ha a jelek nem csalnak — lelkes protectorra tettünk szert. Ez uj irány egyik "derék képviselőjeként lép fel Bartha Béla könyvével, melynek forrásaiul lenyvessy Ferencz orsz. képviselőnek, lapunk tulajd. szerkesztőjének jogász egyletből tartott előadását és ugyancsak Fenyvessynek e tárgyra vonatkozó még 1889-ben megjelent két rendbeli brochurejeit jelzi meg. A tudós szerző mindjárt legelső sorában jkijelenti, hogy ö Fenyvessy Ferencz orsz. képv. által elfoglalt álláspontot teszi magáévá. „Teljesen osztom —irja — Fenyvessy ama megjegyzését, hogy a jogi szak és felsőbb oktatás szervezésénél is követni kell a természet nagy törvényét, mely különböző feladatokat különböző szervek által teljesittet. Külön intézetek kellenek tudósképzésre és külön intézetek a gyakorlati kiképzésre." Ebben keresi Bartha is a jogi szakoktatás nyitját. És helyesen, mert valóban, hogy más példát ne használjunk, furcsa hogy a szolgabírót ép azon procedura szerint neveljük, mint a leendő egyetemi tanárt. Ez alapelvből kívánja Bartha az összes reformokat levezetni, mert ellenkező esetben csak „toldozásokat" végezünk és nem reformot. Hogy a reform szükséges, azt Bartha a jogi szakoktatás jelen szervezetének hibái felsorolásával bizonyítja. Évenként harmadfélezer ifjú tanulmányának sikere függ a jogi szakoktatás mikéntjétől. De a jelenlegi „miként" hogy jó-e, czélszerű-e, — Bartha a kérdésre határozott nemmel felel. Itt is Fenyvessyt idézi: „A jogi szakoktatás sem nem elég tudományos, sem nem elég gyakorlati." A hibáit a jelen szakoktatásnak alig fejtették ki jobban Barthánál, ki e kérdést szakszerűen ós érdekesen tárgyalja, és majd rátér a gyökeres reform eszközeire, s e téren felállítja > a követelményt: „Bízzuk a gyakorlati szakképzést s az egyetemre érlelő, átmenetes előképzést a fokozatosan enyhülő tankónyszerrel szervezett jogakadémiákra, mint szakiskolákra." Ha igy fogjuk fel az akadémiák hivatását, akkor azokat nem eltörülni, de fejleszteni kell. Másrészt a teljes tanszabadság alapján szervezendő egyetemet megkell szabadítani a gyakorlati pályákra való képzés oda nem való feladatától és a magasabb tudományos jellegű jogi képzés központjává tenni, melyre azon ifjak lépnének, kik már a jogi szakoktatás retortáján keresztül mentek. Ez lemne a „reform", a toldozás helyett, a kötelező jogtudorság persze eltörültetvén. Bartha reformja mint látjuk, teljesen azonos Fenyvessy irányával. S a kik a jogi szakoktatás kórdósét szivükön viselik, azok már látják, hogy a Fenyvessy — Bartha féle irányé a — jövő! E jövő érdekében nagy szolgálatot tett a tudós iró, vonzóan irt szép tanulmányával, melyet az érdeklődőknek melegen ajánlhatunk. TÁRCZA. ECrY BARSfA KIS LEÁNYRÓL. I. Együtt valánk naponkint Beszélgeténk sokat, De ajkaink nem ejtek Ki, vallomásukat. Szerelmünk minden szóban Ott rejle szüntelen — Nem mondtuk, csak szerettük Egymást mi végtelen. H. Szerettél, aztán elfeledtél — TJgy-e csak ennyi az egész ? Egykor a sziv tett mindeneddé Mig most barátoddá az ész. S az uj kapocs csak nem szilárdul, Feledni szivünk nem tanult; Az ideálból jó baráttá Nem enged válni ám a — mult! Hl. Szeretnéd elfeledni végleg A mult emlékeit ? A balga bár, de édes álom Mit én most visszaélni vágyom Téged már nem hevít? Ne hidd, hogy oly könnyen a multat Majd elfeledheted •Ha küzdesz is szerelmed ellen, Felújul az még.erÖsebben Mert az a végzeted. IV. Hiába mondod nem szeretsz, Nekem hiába mondod azt! Hiszen szemed már reges régen Elárulá amit tagadsz. Te nem tudod hogy két szemedben Egy-egy szép áruló lakik — S bár erősen palástolod Ök elcsacsogják titkaid. Hiába mondsz „nemet" nekem, Az a gyöngypár ott mást mutat; Hiába rejted — kis szivedhez Már megmutatta az utat. &.Z ón dalom egy-egy gyenge accord csak, Mely megsemmisül elhangozta után. Oh csak a költőké maradandó. Mert beröpülnek a sziv kapuján. Te vagy ily költő! Ah! várom a dalt már Mi betölteni fogja örökre szivem — Edes leszen az, bámily rövid is ; Csak legyen a refxainje — igen! A mi fürdőzésünk. — Elbeszéli egy családapa. •— A költök által oly sokszor megénekelt távasz beálltával nemcsak az öngyilkosok száma szokott ijesztő módon szaporodni, hanem a családapák anyagi gondja is. Ás öngyilkosok, kik még végső erőfeszítéssel megküzdtek a tél zord uralmával, tavasszal leginkább érzik elhagyatottságukat, az élet ürességót; a családapák pedig megküzdve a bálozás roppant kiadásaival, szintén ilyenkor érzik leginkább földi javaktól való elhagyatottságukat és a pónztárcza ürességét. Az én feleségem, kérem, két eladó leányával ugy mint az előző években, az idén is sorba járta az összes tánczvigalmakat. Kezdve a jogászbálon ós végezve a hentesek, mészárosok, czipészek, szabók és borbélyok tánczestólyón. A jogászbálon feltűnő sokat legyeskedett a nagyobbik leányom körül egy gazdag földes ur, ki néhány száz hold búzatermő föld boldog birtokosa. Azonkívül pedig még egy holddal dicsekedhetik, melynek tulajdonjoga, ha nincs is telekkönyvileg bekebelezve, kétségkívül hozzá tartozó jószág és csendes nyári éjszakákon különösen könnyen látható az emiitett ur becses fejebubján. Feleségem nézete szerint e valóságos Lilibeli nagyapó 60 év nyomasztó terhei daczára nemcsak hogy be nem adná még a derekát, hanem Hymen rózsás jármát is elviselné. Ha pedig erre tényleg vállalkozik, a leányunk jövője ós boldogsága teljesen biztosítva van, mert — ós ebben már én is 'egyetértek — a legregényesebb helyzetben előadott szerelmi vallomásnál fényesebben beszél egy hiteles alakban, kiadott telekkönyvi kivonat, mely a fentebb említettek birtokát igazolja.. A látszólag gyenge vár bevételére a beugratás gyenge fegyverét Mttük elég erősnek, később azonban néhány „jour fix"-xel járó kiadást is előirányzatba vettünk a havi költségvetésnél. De ugy látszik kemény dió feltörésén fáradoztunk. Leggyengédebb czólzások után sem mutatkozott hajlandónak tárgyalásokat folytatni a mamával. Szóval csizmadiát fogtunk benne. A hentesek,, mészárosok és borbélyok bálján a kisebbik leányom tett nagy hódítást. Még a bált követő hajnalon egy méternyi hosszú harmonika nyögte a fülembe az ábrándosnál ábrándosabb szerelmi dalokat. Egy bodros fejű borbély legény ugyanis éppen az ón szobám ablakát választá czéltáblául a leányomé helyett. A következő holdvilágos estéken éjfélig csinált „fensterpromenádot" a Figaróba bujt Romeo, nem egyszer hangos sóhajokban könnyítve szerelmes "szivén, midőn végre is meguntam a dicsőséget és radikális kura segítségéhez fordultam. Egy korsó 'jéghideg vizzel kíséreltem lemosni .róla a romanticzizmust. Ez a „vizöntő" ugy látszik hatott, mert azóta az ablakunk alatt minden csendes. Egészen ellenkező képet mutat azonban családi szentélyünk belseje a lezajlott farsang után. Szabó, varró, mosó, friseur és összes e szakmába vágó nők egész raja adja egymásnak a kilincset nálam, különösen elseje körül. • Azt pedig-tudják Önök, hogy ezen hölgyek- a harczias családi jelenetek tulajdonképpeni előidézői. „ . •.. ••-•„''. Én csupán hivatkozni szoktam ilyenkor, a bálozás sikertelenségére, ennek következtében megtagadom a benyújtott számlák kifizetését, veszem kalapomat és rohanok a klubba. Tetszik tudni, békés csendes természetű ember vagyok, nem szeretnék a feleségemmel hajba kapni, bár ez esetben is csak ő húzná a rövidebbet. Mire hazavetődöm, megtisztul otthon a levegő minden kétes elemtől és szóba kerülnek — természetesen ismét csak a nőm részéről — a nősülendők meghódítására tervezett harcz további előkészületei. Különben is búcsújárások ideje lóvén, megindul a menet a különböző ruhatermekbe áldozni divat ő szentségének. E bucsuj árasban részt szoktak venni az összes vér ós oldalrokonok nötagjai^és hosszas családi tanács után megbizatik a nyári ruhák elkészítésével az elsőrendű szaktekintélyek egyike, az tudniillik, ki „hozómra" adja a ruhákat. Mire aztán a vándormadarak távoli meleg éghajlat alól teljesszámban hozzánk érkeznek, csalódom összes tagjai menekülnek hidegebb éghajlat alá, kiki a merre tud. A leányaim például a Balatonban halásznak, nem ugyan a zavarosban (velük van a garde des dames!) hanem egy jólelkű tömött erszényu férj után. Szerencse dolga akad-e valaki fenn a horgon. A fiaim, kik szinte irtóznak a meleg kánikulai napoktól, már hosszabb idő óta gondoskodnak nyári tartózkodásukról. Az idősebbik — jónevü kereskedő — ha* 28
