Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-03-02
Szabáyrendelet a közvágó hidakról. 1 ír. Veszprém vármegye területén községek és egyesek köz.- illetve magán vágóhidat állíthatnak tel. 2. íj. Azon községek pedig, melyekben a húsfogyasztás jelentékeny : a kor•kánykntóság kijelölése folytán közvúgóhidat felállítani kötelesek, a vágóhidak felálUtáaának feltóteleit éa módosatait az 1884. XVII isss. VII. törvények, és ea ntóbbinak végre haj táaa tárgyában 4O(MMI,SSS szám alatt kibocsátott ministeri rendelet szabályozzák. ft. tj. Oly késségekben melyekben kösvágó hid van. — minden nemű szarva-marha értve a bor jut is. juh. kecske ál s.-rtés. csak közvágóhídon vágható illetve szúrható le. 4. §. Magánosok azonbau saját szük•égleteikre, — juhot, sertést és kecskét otthon vághatnak le. Vein tekintetnek magánosoknak a vendéglősök, korcsmárosok, s általában mindazok, kik mások élelmeit téve] üzletszerűen foglalkoznak. 5. ij. Levágott vagy leszúrt oly állati >t — melyre a vágóhid-kényszer kihat — vagy ilyen állat busát, oly községbe, a hol közvágó hid van. máshonnét bevinni elárusitás végett tilos. ti. ij. A ki szarvasmarhát, vagy közfogyasztásra szánt más állatot levágni vagy leszúrni akar. köteles azt a községi orvosnak vagy vágatási biztosnak előleges MenŰA alá vétel végett bejelenteni; s a leszúrandó állatra vonatkozó marha levelet vagy elismervényt átadni. Az ki saját nevelésű állatot vág. vagy vágat! le, — arról marhalevelet felmutatni nem köteles, 7 $. A m.'lv állat az előleges szemlénél azonosság vagy tulajdonjog tekintetében kifogás alá esik. Vagy pedig egészségi szempontból gyanúsnak találtatik, annak levágása megtiltandó. s az eset az I-ső foka hatóságnál azonnal jelentendő, n ennek intézkedéséig az állat őrizet alatt tartandó. S. ij A levágott állat belső SZeri'eiben pontosan inegiiisgálnndú H arról ha ig>*tleégésnek találtatott. az illető orvos, vagv vágatási biztos a marhalevélé vagy az eKsmervényre tanúsítváuyf köteles kiállítani, n a szemle illetőleg vizsgálat eredményét az általa vezetett vágatási lajstromba pontosan bevesetni. 9. *. Ha a msrhslevélre jegyzett állatuk nem vágattak le mind, akkor a levágott állatok KSSma, a marhalevél hátlapján leírandó, s ezen záradék a vágatási lajstrom vonatkoaé számával elhatandó, s a marhalevél ennek megtörténte után. ha tulajdonostól közvetlen vétetett át. annak. — ha pedig a vágatási bintos által a községi elöljáróságtól vétetett átt. annak adandó vissza, utóbbi esetben a marhalevél tulajdonosa sz elismervényt kapja VÍSSSS. 10. g. Ha • marhalevélre jegyzett állatok mind levágattak, az elismervény a községi elöljáróságnak adandó át. a marhahvél padig vastag kereszt vonással érvénytelenítendő, és * vágatási lajstrom folyé számával ellátva ehhez csatolandó. 11. jf. \ vágatási biztos, a vágatási lajstromot minden év végén lezárni. I a levágott állatok számát, fajok szerint, összegezni, i ezt a marhalevelekkel együtt a községnek átadni köteles. 19. S A községi elöljáróság a vágatási biztostól átvett vágatási lajstromokat és a 10. §-han jelzett módon érvénytelenített marhaleveleket 3. éven át megőrizni köteles. 18. ij Szarvasmarhák feltétlenül, — juhok, kecskék és sertések, ha közfogyasztásra vannak szánva, csak a vágatási biztos jelenlétében vághatok, illetve szúrhatók le. 14. §. Az egészségesnek talált hlls. a vágóhidról elhordható. — Az egészségellenes pedig a községi orvos, vagy a községi biró és jegyző, illetve körjegyző által lefoglalandó, — és ha az eset körülményei, fontos közegészségi tekinteteknél fogva igénylik, elkobozhatok. Egyébként pedig, valamint akkor is. ha a megsemmisítést a has tulajdonosa határozottan ellenezné, az eset a járásbeli fössolgsbirónak azonnal jelentendő. 16. A vágásnál felfogott vér az illető mészáros tulajdona. 16. Jj. Minden mészárosnak joga van, a közvágóhíd istálójában, üzleti szükségletéhez képest, a mennyire a hely engedi marhákat tartani, élelemmel ellátni, és gondozni. Előnye e tekintetben az elébb jelentkezőnek van. 17. íj. Beistálósni csak egészséges állatot szabad. Miért is a heistálózandó állat egészségi szem pont bi'd előleges szemle alá veendő. 18. íj A vágatási és a vágóhídi ist.iléi használatáért járó dijakat, ás a vágás idejét, a község szabályrendeletté] állapítja meg. 19. §. A vágás a vágatási dij előleges lefizetése mellett, és sorrendjében engedhető meg. 90. |. A hús elszállítása esak letakarva eszközölhető. 21. >; Az üzletszerű vágásokhoz ssnks.'-ges szerszámokat, és köteleket a mészárosok tisztán és j Okarben tartani, • a vágások alkalmával azokkal magokat kellően ellátni kötelesek. 22. ij. A vágóhíd j Okarben tartásáról és belső és külső felszereléséről, és állandó felügyeletéről gondoskodni a vágóhíd tulajdonosa köteles. 22. íj. Az épületek, s télszerelvények rongálásáért, a kárttevő kártérítésééi tartozik A s,.e/éd. cseléd, vagv munkásáért az illető mészáros anyagilag felelős. 24. ÍÍ. Köteles a vágóhíd tulajdonosa átalában véve a vágóhíd tisztán tartásáról gondoskodni; n nyári évszakban, valamint enyhe és nedves időben, minden vágási napon. téli évszakban pedig minden 8-ik napon a községi orv OS, vagv vágatási biztos jelenléti-ben és felügyelete alatt fertőtleníteni. Köteles továbbá a vágóhíd épületben megbízható állandó felügyelőt tartani. a a házirendre szigornsn felügyelni. 25. ij. Köteles ;t vágó mészáros a vágóhíd padlózatát, éa falait minden vágás után tisztára vissel leőblittetni, az ebből előállott folyadékot és a visszamaradt állati hulladékokat • helyhatóság által kijelelt helyre elhordatni, és ott elásatni. 26. §. A vágatási biztos a levágott állatokról évről évre külön rendes rovatos vágatási lajstromot köteles vezetni, — melynek I-sö rovatába a folyószám. — 2- ik rovatába az eszközölt szemle napja 3- ik rovatába a megszemlélt állat tulajdonosának neve, lakása és állása. 4-ikbe a megszemlélt állat faja; — az 5-ikbe a szemle eredménye. — a 6-ikba a marhalevél kiállításának helye, és községi jegyI zökönyvi száma. — 7-ikbe a jegyzetek iktatandók. 27. íj. A vágatási lajstromba egy tétel szám alatt csak egy állat vezethető be. 28. íj. Ha a közvágóhidnál lévő istállóikban elhelyezett marhák között betegedési eset fordul elö, — va g,V valamelyik marhán gvanus jelenségek mutatkoznak. — erről a helyhatóságnál azonnal jelentés teendő. A feljelentés kötelezettsége első sorban a marhabirtokosát, illetve gondosóját, 2-od sorban azokat terheli, a kik hivatásuknál fogva a megbetegedési esetről gyors és biztos tudomást nyerhetnek. Amint a jelentés mogtétetett. a beteg, vagy a gyanús állatnak azonnali eltávolítása, és. állatorvosi télügyelet alá helyezése, s az istállók fertőtlenítése iránt a községi elöljáróság azonnal intézkedni — s a felmerült esetről, s tett intézkedéseiről, a járás töszolgabirájának hivatalos jelentést tenni köteles. 29. ij- Nyersbőröket másutt, mint a vágóhíd helyisé-gében szárítani tilos. .'tó. jj. A községi elöljáróság a vágóhidak felett sz:goru felügyeletet gyakorolni. — s e végied 2. hetenként legalább egyszer a községi orvos, vagy vágatási biztos közbejöttével váratlan vizsgálatokat tartani, s ha mulasztást tapasztal 1H74 XX. és 18HK. VII. t. czikkek és ezeknek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri tttasitásokh z képest azonnal intézkedni köteles. 31. >j- A vágóhidak feletti felügyeletet, a járásbeli főszolgabírói gyakorolja. 32. íj. A magán vágóhidak felállítás . tisztántartás, fertőtlenítés és ellenőrzés tekintetében ugyan ezen szabályok alá esnek. 33. íj. Jelen szabályrendelet áthágása kihágást képez s az 5. 17. 80. 21. 22. 23. 24. 29. ijij-sai ellen vétők ezen szabályrendelet alapján 2 — 50 forintig terjedhető, s az illető községi ssegényalap javára fordítani b'i pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 12 órától 5 napig terjedhető elzárással sújtatnak. A .">. 13. 25. 2s. íjíjnak áthágása az. 1879. XL. és az 1N8K. V 11. t. CS. szigora alá esik. Kelt Veszprém vármegye törvényhatóságának Veszprémben 1889. évi decs. héi 2-án s több napjain tartott rendes közgyűléséből. ni. I.>)!'-'v Uj korszak. Ij korszak előtt állunk. Ezt hirdetik országszerte és vannak kik ez uj korszak beköszöntésétől gazdasági és anyagi jólétünk biztosítását várják. Rá is szorul a magvai' nemzet erre, a gazdasági regeneratióra, mert bizony a viszonyok im mir odáig fejlődtek, hogy a nép tokozott munkaereje sem képes eleget tenni az állam és társadalom elenged bet len követelményeinek. Tehát valaminek történnie kell. ami a nemzet munkás elemeit az eltespedés mai állapotából fölszabadítsa és módot nyújtson oly kereseti források létesítésére, amelyek nemcsak az egyénnek, de magának az államnak létalapját is az esélyek ingadozásától meg óvják. Ilyen forrás kétségkívül az ipar és kereskedelem fejlődése, melyet a kormány politikájának legelső czélpont jául tűzött ki. A pénzügyminiszter a mult ősszel előterjesztett budgetje úgyszólván kiindulási pontja ennek a politikának. Mert az a tény, hogy a pénzügyminister az államháztartás egyensúlyát majdnem tökéletesén helyreállította, döntő visszahatást gyakorol összes közgazdasági viszonyainkra. A töke, mely nyughatatlan természeténél fogva rendszerint odahúzódik, a Ind legtöbb nyereségre kilátása van, ma már nem sandít az államnyomdák dohos levegőjű helyiségei felé. ahol az uj államkölcsönök czifra kötvényeit késsitik, hanem egész komolyan tekint szét az ipar és kereskedelem szabad terén, hogy fölfedezzen uj szükségleteket, melyek a prosperálás kilátásával kecsegtetik az azoknak fedezésére létesített ipari és kereskedelmi vállalatokat. A fővárosban lépten nyomon találkozunk ma már egyesekkel és társulatokkal, kik hetek sőt hónapok óta ezzel töltik idei őket és ha a lázas keresés még eddig eredményre nem vezetett, annak nem az az oka. hogy a tőke tulságosan tartózkodó. \ag\ hogy a szükségletek még égető jelleget nem öltöttek, hanem egyedül az. hogy közigazgatási viszonyaink komplikáltsága a kezdeményezés munkájától visszariasztanak. Mert hiszen tapasztalati dolog, hogy semmit sem viselhetünk el olyan nehezen, mint azt a könnyelműséget a melylyel mások, érdekeinkkel játszanak. Anvagi károk sújthatják az embert érzékenyen, keményen, de el uem kedvetlenithetik; sőt gyakran erélyesebb tevékenységre buzdítják. Ámde a rosz akarat, és hatóisági közöny csigamozdulatai megbénitólag hatnak a legszívósabb vállalkozási kedvre és ha valaki tapasztalni kénytelen, hogy áthidalhatlan nehézségeket gördit eléje a hivatalnoki szőrszálhasogatás akkor inkább visszavonul és lemond, semmint a közöny megmozdithatatlansága ellen bizonytalan barczot vívjon. Ha majd egyszer olyan közigazgatási viszonyaink lesznek, amelyek összhangzásban állanak a nemzet közgazdasági fejlődésének föltételeivel, akkor az ipari és kereskedelmi vállalatok önmaguktól teremnek mint a fü a kövér talajbul. Addig azonban mig közigazgatási bajaink uralkodása Magyarországban megnem szűnt, a gazdasági és anvagi fölvirágzásunk ni korszakáról még csak szó sem lehet nálunk. lyén 1822-ben egy 63 láb magas márvány obeliszk állíttatott. Március hó Ü. — 1861. II. Sándor avasa cár manifestuma a jobbágyság eltörlését illetőleg megjelenik. E szerint egy időre a földesurak a föld birtokosai maradnak, de a földeket a parasztoknak örök haszonvételre engedik át bizonyos bér mellett : a parasztok a földet meg is vehetik. Az átmeneti időszak tart 2 évig. s ennek eltelte után a parasztnak földesuraikhoz való eddigi viszonya megszűnik. MátXJUt hé 4. — 1459. III. Frigyes német császárt némely békétlen magyar főurak, miután őt már ez idei február 17-én Német új várott Hunyady Mátyás királyunk ellenében magyar királyija választották: a mai napon őt a nála zálogban levő magyar szent koronával Bécsújhelyben magyar királyivá koronázzák. Március liá .'). 1849. a magyar sereg Vécsey és Damjanics vezérlete alatt Szolnokot elfoglalja s heves utcai harc ntán Karger csé szári tábornokot Abony felé szorítja: Ottinger császári tábornokot pedig, ki Kargernek segítségére jött, a magyar huszárok visszaűzik. -- A Karger alatti császáriak vesztesége: 12 tisz 1 . 158 ember, — foglyokban: >> tiszt, 375 ember, Ottinger veszteségét is ide számítva a .sászáriak szolnoki összes vesztesége: 56u ember, 317 ló, 5 ágyú, 17 lőszerkoesi, Karger minden pénztára és holmija. Március liá 6. — 1848. a mozgalom Berlinben a kormány ellen kezdetét veszi. Március hó 7. — 1820. Madridban forradalom. Az imiuisitio foglyai szabadon bocsáttatnak s VII. Ferdinánd spanyol király az 1812-ik évi alkotmányt kényszerítve aláirja. Március hé 8. — 17mi. Bonaparte I. Napoleon egybekelése Josephinevel. Basnharnais tábornok özvegyével. Tőle azonbau Napoleon később elvált. TÖRTÉNELMI NAPTAR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok Háméra irta TIBOLD 0ZSÉB. Március hó -. — 17!t8. Brune francia tábornok I sehvvei/i Freiburgot megszállja, s a Murtennál (1476. évbeni elesettek emlékére állított ..('sont házat" fölégeti. A esonthás heugyébeu kell neki lépéseket tenni — I igy okoskodva aggodalmas lelket igyekezett megBgtstai a szegény leányka Egjf napon kivámsiságból elment a vá - • H7.<r,. s ott tudakozódott a teljesitendok után. melyek egy menyasszonyra a törvénynél várnak. Kgv hivatalnok barátságos készséggel felvilágosította az. ifja leányt mindenről: többek lv sott azt is mondta neki. hogy az egybekelés: nevei rendesei; valamivel elébb a hivatal ajtaján kiíratnak. Fernands kívántai volt • látni akarta a helyet, hol aa Ő S Raymond neve nem sokára egyesítve ki lesz téve: s majdnem eszét vélte veszteni, midőn azt olvasta az ajtón, hogj- Vernéiül Kaymond Dubois Auastasieuak t'og örök hűséget esküdni. A boldogtalau fiatal leány nagy szemeiben nem jelent meg egy kony csepp sem: arcza még halványabb lett a szokottnál s gépiesen fordult vissza a ..Párisi divathoz- czimzett bolt felé. Nem vett részt a sovány kis ebéden, mely reá várakozott az üzletben, hanem hala ladék nélkül szobácskájába futott, bol leült írni. Keze nem remegett; bánata keserves, kimondbatlan volt. de a fiatal leányka hősiesen elviselte. Bár a váratlan felfedezés irtózatos benyomást tett reá, még mindig nem akarta elhinni, nem volt képes elgondolni, hogy Kayniond ily aljasán megcsalhatta: nem bírta felfogni, miként tudott neki oly édes szavakat, oly szent esküt mondani, midőn már tán akkor is a rút áruláson tépelődött. Visszaemlékezett Raymondnak minden szavára : mint könyörgött neki, hogy legyen neje és a szegény leányka egész valója felháborodott ennyi csalás, ennyi hazugság ellen: nem értette ó azt, hogy a férfi képes feláldozni édes szerelmét vagyonért, jó létért: nemes lelkébuu uem bírt ama essige meguaaosului, hogy az, kinek szent heesület szavát bírta, oly gyáráé elhagyta. Akaratlanul íuormogá : — Tás roszul olvastam, hisz nem lehetséges ilyen csalás. Hirtelen azouhan eszébe jutott, hogy Raymond Bő - s ur üzletében van alkalmazva s e/. ismét megerősité gyanúját. Fernande nem ismeite Dubois Aaastasiet személyesen és szerénységében ekkép vélekedett: - fiatal leány sokkal szebb nálamnál- a kouyein keresztül sokáig nézte saját kis arczát a tükörben. (Folyt köv.) Bálteremisen. — Ihíjti visszaemlékezi-. — Megvallom őszintén, kábult voltam kissé, midőn elősször néztem körül abban a nagy terein heu. Hiszen csak az ezeregy éj meséiben olvastam én ehhez hasonló káprázatos lényről, vakitó csillogásról! Ks a mesékben is a fantázia tüneményeinek tartottam ezt, mely a valóságban nem is volt és nem is lesz meg soha. Az asszonyok, leányok szemeiben tüz, orczáikou az elragadtatás pírja, s ziháló kebleiken kéjes vágy. És az illattól terhes, sűrű levegőn, valahonnan, mintha a távolból hangzanék, a zene ütemei hangzottak, amiknek hallatára ezek a fehér ruhás tündérek frakkos urakkal kapaszkodtak össze, s forogtak szédületes gyorsasággal, mámorosan. F.szemhe jutott hogy hiszen én itt uem is tánczolhatok' Mit is szólnának ezek a bájos, szebbuél szebb tündérek, a kik elragadó szépségük mellett bizonyára dúsgazdagok is, ha egy ilyen szegény falusi ördög, mint én, kopott, divatból rég kiment frakkban, bozontos hajjal, a járatlanság s ügyefogyottság érzetében félénken, reszketve tánczra kérné fel őket? Bizonyára kikaczagnák. Aztán meg mi értelme is volna ennek ? Az euvém ugy sem lehetne egy sem. Készakarva dúljam hát fel nyugalmamat ? Ks amint igy ezen gondolkoztam, hirtelen eszembe jutott az az egyszerű kis lány, a kit oda haza hagytam falun, akivel jegyben jártam s a ki. még én itt e tündérbirodalomban járok, bizonyára édesen alszik, s felőlem álmodik. Biz eddig rá sem gondoltam. De lmgy is jusson valakinek eszébe egy huszadrangú, apró, halavány esillagocska, amikor csupa ragyogó fényű napot lát V És mégis valami ellenálhatatlan vágyat éreztem magamban arra, hogy ezeket a káj ráztató napokat az én halavány rsillagocskámmal összehasonlítsam. Kgv zugba vonultam léire, s titokban rejtegetve előkapartam zsebemből az arczképet. Ks az összehasonlítás az első pillanatban felette rosszul ütött ki az én kis menyasszony kám részére. Rögtön szembe ötlött, hogy ruhája milyen otromba szabású, s areza miuö kifejezéstelen, semmit mondó e csábos szirénekhez képest. De azért csak nézegettem tovább. Mert a szemeiben találtam valamit, amit itt a bálteremben nem találtam sehol, (gyöngédséget, odaadást, — szerelmet. Mintha ebben a teremben csak az érzékek domináltak volna, s abban a képben csak a sziv. Folytattam összehasoulitgatásaimat tovább Kgyszerre valaki megzavart munkámban. Egy kezet éreztem a vállamra nehezedni. Ijedten tekintettem föl s rejtegetni igyekeztem a képet. Az, a ki megzavart, egy vidékembeli öreg ur volt, a ki télen át itt lakik a fővárosban. — Mit néz oly figyelmesen öcsém uram I - kérdé. 2a var tau feleltem rá: —Ah semmit . . . Kgy képet . . . Egy egyszerű képet! — Mutassa I Oda kellett adnom. Az öreg ur egy pillantást vetett rá, s igy szólt: — Ah, a menyasszonyai . . . Ertem már a zavarát. ('tűnek eszébe jut a szerelmese itt is! . . . Összehasonlította bizonyára az itt táncoló párokkal . . . Minő különbség . . . Nemde? — Oh, igen — hebegtem. — Mennyi szelídség, ártatlanság és igazság e képen s mennyi fenhéjázás, gőg, érzékiség, — hazugság itt! — Oh igen, igen! — Ez pedig csak egyik oldala a képnek, barátom, — folytatta az öreg. — Ha ön a másik oldalára is pillanthatna, látna ott egy csomó vért-izzadó férjet és családapát, a kik keservesen szerzett filléreiket vétkes könnyelműséggel dobálják ki, sőt még adósságba is verik magukat, csakhogy nejeiket, leányaikat itt csillogtathassák . . . Mert a leánynak férj kell, az asszonynak élvezet ... Es mig ők itt felgyémántozva, mámorosan foroguak udvarlóikkal, addig otthon a gyermekeik gondozatlanul rongyosan járnak s daczára annak, hogy vannak szülőik: árván nőnek fel. . . . Kirakat ez, hova csak azok járnak, a kik csak külsőleg szemrevalók . . .! Igaza vau barátom, ha menyasszonya képével mulat itt is s nem azokkal. Nem csókolhatja meg a lába nyomát sem az ön szerelmesének ezek közül senki! — Azóta egy év mult el. Most már karjaimban tartalak kedvesem 8 miközben a bölcsőben ringó apróságra nézek, nem jut eszembe a bálterem fénye. Egykor megtántorodtam, — igaz. Ks nem szégyenlem ezt előtted sein, kedves . . . Az ember igen sokszor nézi gyémántnak a csehuveget és viszont. Kiváltkép — kirakatban. Hivatalos rovat. 6U58 1889 ikt. Ilintetmniy. A város tisztviselő, segéd — kezelő — és szolga személyzete nyugdíjintézetének alapszabályai 8-ik g a és 'óik tételeire nézve a városi ké].viselő testületnek 1890 február 24-én tartott ülésében módosítás történvén, az erre vonatkozó határosairól a törvény értelmében mai naptól számítandó 80 nap közben a jegyzői hivatalnál értesítés nyerhető, s ez ellen netáui telehbezés beadhat... Kápa, 1890 február hó 28-áu Ostáld Dániel. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. Gróf Audi-ássy Gyulának hazaink elhunyt nagy fiának lelki üdvéért az engesztelő sstmíse mult kedden tartatott illeg az egyetemi templomban, hova ez. alkalommal esak belépti jegyek mellett leintett jutni. A szertartást Sinior .Kínos herczegprimás végezte fényes segédlettel, melyben ott fungált Báró Borain vesz•/ O r~> prémi megyés püspök ö méltósága is. Színház. Egj kedélyes estél töltöttünk tegnap ismét a színházban. Derék és fáradhatlan műkedvelőink tegnap újra megmutatták, hogy sikerült előadásokat műkedvelőknek is lehet rendezni. A tegnapi előadások általában véve kitűnően sikerültek, a közönség mulatott a szói szoros értelmében; de lássuk a darabokat egyenként. Klsönek „Esernyő" czimü vígjáték adatott elő. Lazányi Ilona kisasszony Emun szerepben mutatta be niag.it még pedig igen előnyösen. A mily szívélyes volt vendége líílmsn Ellen iránt, oly haragos volt Tamásra, a ki őt kísérgetni merészelte utón útfélen. Játéka jeles, kifogástalannak nevezhető. Báron Mariska k. a. Milnian Ellen nagyon kedves színpadi jelenség, ügyes ós kecses mozdulatokkal. Játéka hatást keltő volt. Tauber Jolán k. a. a legkedvesebb ssobacziezüst személyesité. Eleven, kedves játéka minden oldalról köztetszésben részesült. Fülöp József úr (Thistledown) rendkívül jól adta a kétségbeesett férjet. Játéka, hanglejtése és mozdulatai kifogástalanoknak mondhatók. Valaki hátam mögött az ebiadás közben egy megjegyzést tett Fülöp úrra. „Tessék" — monda az a valaki „ha Fülöp úr megházasodik, már fogja tudni hogyan beszélje ki magát ilyen esetben; mégis csak jói műkedvelőnek h-nni. 1 * Körmendy Bé-Ia úr Kawlings elegáns megjelenése által tűnt ki. A színpadon otthon érzi magát, szóval a ront in nem hiányzik nála. a mi a ritkaságok közé tartozik. Gueth Gyula Ltigs és Magassy Gábor urak 'inasi szerepben pompásan alakítottak. — .Desperat úr- monológ következett ezután, előadva Kis Tivadar úr által. Kis úr remekül adta Desperat ár kétségbeesett helyzetét. Előadása általános derültséget idézett elö. Végül Lunn Józsefnek „Apró félreért esek u czimü vígjátéka került színre. Hanauer Sarolta k.a. (Ilonái szerepben a legkedvesebb naivál mutatta be. Erőteljes szép érczes hangja jó, kellemes játékával meglepte a közönséget. Rövid szerepe daczára nagyon elő nyösen mutatta be magát. 11• • óhajunk volna, egy nagyobb szerepben bit ni öt. Veszter Henrik úr Sir George mini * 7 első alkalommal, ngy ma is sserepkörének teljesen megfelelt azzal az egy különbséggel, hogy ezúttal a -zakalht rendületlenül helyén maradt. Low Vilmos úr (AWswaiij kitúugeji adAa ínyeucs M^í<*'
