Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-05-18
Magyar gazdasági gépek. lj korszakra virradt a magyar ipar. A i.emzet érti. hogy az anyagiakról is kell gondolkodnia, ha az európai népek csaladjában méltóan akarja betölteni azt a helyet a melyre geográfiai helyzeténél és erkölcsi súlyánál fogva iiiVHiva van. Sokáig szunnyadt a nemzet ereje és a megpróbáltatások, melyeken hosszú idon keleszt.d kellett mennie, megaczélozta bennünk MM • tudatot, hogy minden nemzet csak anvíivit ér, amennyire magát érvényesítheti. A nemzeti erők érvényesítésétől függ a hatalom. Kddig fájdalom minden tényező, mely .i k> '/.kormányzatra befolyást gyakorolt, idegen -/•-iiipontból tekintette a magyar nemzeti értekeket és olyan barbár érzéketlenséget tanúsított Magyarország gazdasági szükségletei iránt, bsgjf a legcsekélyebb engedményért is \ /-res hairzot kellett vivniok a magyar gazlasági és kereskedelmi köröknek. Knnek az ideje azonban most már lejai..i.in vau. A kozos vámterület ólomsulylyal nehezedik ugyan még ipari fejlődésünk szárit iura, le másrész! meg van intéző államférfinkban a jó akarat és a hazafias törekvés, » kfiaaS vámterület által okozott hátrányok par.tli/ására oly állami kedvezmények nyújtása i kai, melyek az ipari és kereskedelmi körök Ukdkoaí kedvét méltán felbuzditjak. Ks a kormány eme közgazdasági politikájának kü•?/>.iihetö főleg az ipar és kereskedelem terén asstslketó amaz élénkség, mely anuál örvendetesebb, minthogy a kislelkü batortalan• is képes gyümölcsöző tevékenységre serkenteni. Mennyi okot és mily akadályokat tudott volna fölfedezni a nagy toké szemessége még sttk öt hat évvel ezelőtt, ha valaki eléállott volna azzal, hogy egy gazdasági gépgyár részréaytáisasag alapitására vállalkozzék Magyar• i MÉgM ! Ks ma minden habozás nélkül és a biitoa nyei•eségkilátia vidámságával szá*ezreket t-\ I alaptőkét raktak le egy ily vállalat léte• téaén mely eddigi működésével arra a falf TéatS jogosít M bennünket, hogy e vállalat i'.vid idő alatt kifogja zárni a külföldi verst-uvt ]>iaczunkról. Mert kétségtelen, hogy az L M magyar gazdasági gépgyár részvénytáruzlete Buda]>esten ma már oly lendületnek örvend, hogy erre a magyar ipar igazán büszke lehet. fa e gyors eredményt a réuzvénytársaÚ§ tőleg annak köszönheti, hogy gyártmányának oles&aaga a magyar gazdaközönség nagvrészében már is felköltötte a figyelmet s azt a BMggvósődist érlelte meg benne, hogy a küllőidről importált gyártmányokkal bátran kiállják a verseuyt s megbízhatóság dolgában előny..sebbek. Kz* bizonyítja az említett magyar iparállalatlioz érkezett ama számos elismerő nyilatkoaat is, mely a gazdasági egyesületek ne'. ^ben kitartásr* serkenti a derék gyár vezéregyéniségeit. Bizalom a vállalat sikerében, szakérteI .i. üzleti szoliditás ég tőkeb<«ség a négv elem, mely itt szerencsésen egyesült a vállalat létes.résénél. Ks valóban nem képzelhető, hogv • -i.nyi buzgalom sikerhez ne vezessen. Az Klső magyar gazdasági gépgyár részvénytársaság ./.eri felvirágzása példát statuált Magyarországon, azt a példát, hogy komoly munka és becsületes eszközök azok, amelyekkel sikereket lehet elérni hazánkban, s hogy nem kell félni a kudarcztól még ha az idegen kon kurrensek egész légiójával kellene is szembeszállani a világpiacz küzdterén. Fővárosi tárczalevll. sMsjMrf, ltM. MÓJH* hó 21. Lóversenyek. — Fővárosi levegő. - Zugliget. — Lukácsfürdő. — Szezonthéma. — Kivágott ruha.. — Állatkerti czirkus. — Nyári színház. Az idei lóverseny utolsó felvonása a r Prológ u halálával végződött l'nnepséget rendesen prológgal kezdenek, de itt „Prológ" eltört* a lábát és agyonlőtték.) De láttunk egy uj prológot a hazavonult) fogatok sokaságában, az Andrássy uton. amely ünnepi diszével azt demonstrálta, hogy ez után a befejező kocsizás után uj szezon született. A nyári fürdői. Százezer ember lepte el az ufezákat mindenfelé, hogy a fogatok diszes sorában gyönyörködjék és lássa a bennülő előkelőségeket s bámulhassa a mágnás hölgyek esifra toilett jeit. Több mint egy óra hosszáig tartott a hazatérő fogatok robogása, ami gvenge utánzatban később ismét megújult ti vasutakhoz vezető utvonalakon. A sport és pénz emberei még bevárták a lóverseny végső akkordjait s azután családostól ki birtokán, ki meg fürdőre utazott. Lassan lassan üres lesz a főváros, s ha a honatyák is elhagynak bennünket epedig már készülődnek akkor aztán éghet az aspalt. amint neki tetszik! Bizony a fővárosi levegőnek még a tisztviselők telepe is koukurrencziát csinál: pedig szegénynek, a kőbányai disznóhizlaló látta a lelkét tán látja «1 a lelkét ! egy cseppet sem dicsekedhetik kellemesebb ájerrel mint nyár derekán akármelyik király utczai sajtkereskedés. De hát a .ki a fővárosból* jelszó most erőt vesz minden alkalmas medium hngyelárisumon. De azért ne tessék rajtunk olyan nagyon szánakozni! Mert csak pár perci alatt olyan levegőt szerez nekünk a lő vasúti konduktor, meg a .Hattyú" kapitánya, hogy bizony ilyenhez az alföldi polgár csak hosszú zónán juthat és nem gyenge hatosocskáért. A zugligetben olyan üde a lég, akár a sveiezi hegyek erdőiben és Lukács fürdő árnyas parkjában, mint a zugligetben. Kár hogy a császárfürdö úgy elhanyagolja külsejét és ósdiságából nem akar kivetkőzni, mert ha igazgatósága szintén annyit áldozna a vendégek kényelmére, mint amennyit az idén szomszédja áldozott, hát bizony a régi tény még ma is megvolna s nem homályosult volna el annyira, mint kabinjaiban a tükör, melyeknek üvegjét a gőz egészen megette. Ha a Margithid innenső oldaliról Budára átnézünk, a régi Lukácsfürdő romjain egy szembeszökő óriási palotát látunk, amelynek magas kupolája a háttért képező hegyekkel versenyezve, magasan belekapaszkodik az ég azúrjába. Kz az újonnan épült fürdöhotel. Olyan benyomást tesz ez a háromemeletes kökoloszSÍIUS a budai apró házacskák közt a szemlélőre, mint a bazilika a paloták közt. No de ideje is volt már, hogy annak a világváros színében feltűnni vágyó lövárosnak, amelynek gyógyforrásai világhírűek, valahára épüljön egy olyan fürdőhotelje is, mely a modern kívánalmaknak megfelelve, ugy berendezés, mint kényelem is olcsóság tekintetében mit se hagyjon hátra. Ez a hotel Budának ösiességéböl való kibontakozását fogja elősegíteni. Es a vidékről fölránduló uri közönségnek sem lesz ezután oka á panaszra, hogy a szomszédos viskók ronda fészkeiben kell magát bekvártélyozni. Bátran jöhetnek a finyás külföldiek is. mert a hotelban van tágas olvasóterem, társalgó és játéktermek. A szalonokban ma a fürdő a théma. Az asszonyok nyári sportja. Az egészségeseké meg azoké, akiknek sok az uj ruhájuk és keresik az idénykiállitást. Olyanféle gazdasági kiállítás ez, ahol a gazda jelképezi a gépet, az asszony a termést. Hej. de sok közte az üszögös!) A női divatüzletek kirakataiba is kirakták már a héten a divatos fürdőtoiletteket: Öltönyöket, felöltöket, köpenyeket, uszóruhákat. stli. Mind azokat, amiket a hölgyek vízen innen, vizén túl és vizben viselnek. A nő ha fürdik, fürdőkabátkájának gallérját az álla alatt öszszehuzva. megköti. Ha sétál kivágott ruhát visel. Hogy a kivágott ruha viselése a nyári szezonban állandó divat lesz, onnan vau. mert hamar kezdett forrni a nap. A szüreti kedvező kilátások a divatcsinálókra jó eredményűvel járó háború szokott lenni. S ha ebben a háborúban sok is lesz az elvérzö gyenge térjek száma, áldozat a nők között is akad. ki elbukik. Hja mert a czirkuszi porond ha puha is. még is már sokan kitörték rajta a nyakukat. De még maga a czirkusz is nyakát törheti. Ezt legjobban bebizonyította önönmagán az állatkerti czirkus, mely daczára betanított lovainak, ugyancsak kutyaborben van. amióta a városligetben a nyári színházat megnyitották. A _kir<-liteldi magyar" Feld ur. a színház igazgatója érti a módját. A fővárosi színházak legelőkelőbb tagjait szerződtette a nyári évadra. Így aztán nem csoda, ha a városligeti erdő hűl árnyai alatt a csinos színház a főváros keresett szórakozási helyévé lett. Alig kezdődött meg az évad. már is premiéreje volt. A mádi zsidó. Arrál a bizonyos mádi izraelitáról (L (,'sáky min. rend. 1890.) akinek a históriáját az egész országban minden jóravaló keresztyén ismeri, irt ügyes népszínművet Lászy Vilmos. Tetszik látni, hogy mi akik a fővárosban itthon rekedünk, mégis csak találunk szórakozást és nem muszáj a nyáron megsülnünk! Forró testünket lehűtjük a Dunában, beteg idegeink számára bírjuk a legjobb fürdőket a világon, ha hűs levegőt akarunk élvezni megyünk a zugligetbe vagy a városligetbe s ha éppen nevetni, vagy .sírni vágyunk" a napi bilanztól függ., megyünk Budára vagy a városligetbe Tbáliáékhoz nem Thalvékhoz!). TÖRTÉNELMI NAPTÁR., Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta TI BOLD ÖZSÉB. — Májtt* hó 2~t. — 1357. a Fekete Herceg Londonba bevonulását tartja és II. János francia királyt magával fogságba hozza. Mii jus hó 96. — 15'Jl. Luther Márton a wormsi német birodalmi gyűlésen V. Károly német császár előtt tanait védelmezi; mindamellett eretneknek nyilvánít tátik és száműzetik. Miíju.i hó 27. 1840. Paganini Miklós, híres hegedűművész és zeneköltő, halála Nizzában. Mája* hó 98. -•• H»86. Batthyáni Ádám gróf Mohácsot a törököktől elfoglalja. Miijii* hű 2'J. 117»i. I. Barbarosa Frigyes német császárt az olaszok Lombardiában. Légnánóuál megverik. Miij«.< Iw 30. 1431. D'Ark Jankát, az angolok mint állítólagos boszorkányt Kouenban megégetik. Később e helyen D'Ark Janka tiszteletére emlékszobor állíttatott. MtítU hó 31. 1668. Ií. Henrik francia király Parisban a Tuilleriák palotájának építtetését megkezdi. Hivatalos rovat. Ilinlctincnv. 2942. 188a ikt A veszprémi kir. pénzügyigazgatóságnak 12bt)7VII. 18í'0. sz. értesitvénye folytán ezennel tudomásul adatik, hogy Siófok nagyközségben egy felállittandó dohány és szivar nagytőzsde, és különlegességi áruda kezelésére árlejtés bocsájtatott ki, melynek tárgyalása Veszprémben 189<i. évi június hó 25-én reggeli 10 órakor fog a kir. j énzügyigazgatóságnál megtartatni, mely határidőre a zárt Írásbeli ajánlatok beküldendők, bővebb fel világositás e tárgyban a jegyzői hivatalban nyerhető. Pápán, 18!«). május 23-án. Nagy Boldizsár, föjefryzö. "különfélék. A pünkusti ünnepek alkalmával szívből kívánunk olvasóinknak boldog ünnepeket. Jótékonyság. Dr. br. Hornig Károly veszprémi püspök székes káptalanával együtt hat ingyenes helyet alapított a győri püspöki tápintézetné] a Veszprém-egyházmegyei szegény sorsú képezdei tanulók számára. Hivatal vizsgalat. I b\ Lak y Kristóf cs. és kir. kamarás, veszprémi törvényszéki elnök a múlt hét folyamán hivatalvizsgálatokat eszközölt a megyében. A devecseri járásbíróságnál tartotta meg első sorban a rendes évi ügyvizsgálatot, s bár a légi-sekélyebb dolgokra is kiterjedi figyelme, niégis mindent teljes rendben talált, mi fölött teljes elismerését nyilvánította is. Az elismerő nyilatko/.atból nagyrész illeti meg a bíróság derék vezetőjét (iái Lajos járásbirót, de kijut, abból a tisztviselői karnak is, mely híven, pontosan teljesiti kötelességeit. A „Győri Közlöny" lapvezérségét Dr. Kunt: Gusztáv, szerkesztését pedig Dr. Németh Károly. l)r. Németh Antal ker. tanfelügyelő szép képzettségű fia vette át. Sok szerencsét kivárniuk az uj pályához. — Kitüntetés. Harabasevszky Henrik pélizügyigazgató valóságos pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Szerencsétlenségével a szánalom, lelkiereje, — s nagyságával a tisztelet, hősiessége és M énjei által pedig a bámulat érzését kelti fel Lennünk Még Mária Terézia van hátra e díszes torból, mint utolsó nevezetesebb alakja történelmünknek. Ugy hiszem, sokkal is jobban isménk uralkodását, L"gy sem bővebb jellemzése szorulna. Ismerik az 1741-ik évi szeptember 11 -ki jelenetét az országgyűlésnek, midőn a királynő navaiaak hatása alatt a magyar rendek egy szívvel lélekkel ajánlották fel „életüket és férfiket felséges asszonyukért, a koronáért és a i..izáért-: ismerhetik a magyar nemzet javára tett intézményeit. Szelídségével, a anyai jóságával lebilincselte a magyarokat, * mindinkább vonzotta őket Bécs, s ez által az elnémetese.lés télé. Ha utána nem egy vasakaratu és erőszakos eszközöket is használó uraikodő, minő volt II. József, k )vetkezik a trónon, hanem egy hozzá hasonló no, ki szelídséggel hódítja es csábítja a magyarokat körébe, ugy édes .•lomként szállt volna a nemzetre amaz elnémetesedés, amaz idegen szellem, mely alatta már-már erős gyökereket vert. l'ralkodása mindazáltal áldásos volt. Hála és szeretet kiférte őt sírjába különösen a magyar nemzet részéről, melyet ő fejedelmi házával nemcsak kibékitett,^hanem a szeretet és bizodalom gyönge)! lám zai által is összefűzvén, országanyai indulattal boldogítani, százados hányattatásai s balszerencséje után a jólét és miveltség pályáján előbbre venni őszintén ügyekezett, országos épségében pedig helyreállított, gyarlóságai bizonyára elenyésznek női fejedelmi erényeinek nagy száma mellett, melyek által ő, nemzetségének egyenes vonalban utolsó ivadéka, v ilamennyi elődeit túlhaladta, s ugy egyes alattvalóit, mint népeit, maga iránt őszinte tiszteletre és szeretetre ragadta, örök hálára kötelezte le. Hősök albuma. F.zen albumlapok az ihászi-i hősök emlékét őrzik, akad köztük néhány kabinetkép is, dc a túlnyomó többség csak csoportképekben mutatható be, azok t. i. a kiknek csak neveit sikerült összeszedegetnünk. Az első Kmetty f'yörgy tábornok őrnagyi bekecsében. Ezt szokta viselni, az ihászi-i csatában is ez volt rajta. Szabadságharcunk legdemokratikusabb tábornoka. Kgy lova, egy öltője volt. Pompát nem ismert. Igazi puritán jellem. Pénze soha sem volt, írják, hogy tábornoki fizetését soha sem vette fel. Midőn barátjai ennek okát kérdezték: „Tudjátok —igy zsólt — szegény vagyok, gazdálkodnom kell, hogy annál fényesebben léphessek fel, ha majd eljutunk Pakshoz.'' Övéi ismerték viszonyát, s ha kedvére akartak tenni, rázendítették legkedvesebb dalát: „Nézz rózsám a szemembe, Mit olvasol belőle: 1'gye azt mondja, ugye azt mondja. Te vagy az angyala, ragyogó csillaga." E dalnak utolsó sorait megismételve Kmetty is dúdolgatta. I>e senki se tudta ezt annyira kedvére dalolni, mint egy Komáromi nevű színész, ki főhadnagy volt a Vilmos huszároknál. Kz több huszárpajtásával képezte Kmetty tábori zenekarát, mig Trskó János tüzérfőhadna S>7 — kinek szíves levele folytán írhatom ezeket — ilyen alkalmakkor, mint udvarmester az ütegkocsiba rejtett borokat húzogatta elő, a gyöDyörködött a fukar beszédű, de barátságos kedélyű Kmetty felmelegedésén. Egy Fülöp nevű köztnzér felesége, ki urát a táborba is követte, igen jó izü ételeket tudott készíteni , s mig ez készült, az elébbi dalt a Kossuth nóta, azt meg a „Jaj. de hunezut a német" váltotta lel. Vig kedélye Kmettyt csata előtt épen nem hagyta el, de sőt fokozta jó kedvét. Ihászinál is, midőn Trskó agyújával a csatiboi btbtrtngQsou, Kmetty a cattavootl előtt lovagolva a Vibnos-huszárvknak szánt, de íennt járó ágyúgolyókat fövegét felemelve köszöntötte. Zsurniay alezredesnek kiadta a parancsot ..a huszárok helyben maradjanak s a tüzérekhez lovagolt, a csata szempontjait előttük megjelelve, s főhadiszállására, a pápai országút mentén levő kis dombra', táborkarálioz lovagolt vissza. Legmeghittebb bauátja Kmettynek Thurzó Miklós volt, a M-ik zászlóalj parancsnoka, rendesen ennek vendégéül mondotta be magát. Az ilyen baráti eliédek után tervezgették, ki mit fog tenni a szabadságharc után. Kmetty Székesfehérváron, Thurzó Biharban készült letelepedni, Trskó visszavágyott a hegyek közé, de Kmetty kijelentette, hogy azt nem engedi, követni fogja őt. hiszen úgymond — „Fehérváron is vannak hadgyakorlatokra alkalmas terek". De nem ismernénk meg Kmettyt teljesen, ha elhallgatnám, hogy szegén}- sorsú szüléktől származott. Atyja evang. rektor volt Felső-Fokorágyon, (iömör megyében, hol a kis Gyuri bölcsőjét ringatták. Mikor szabadságharcunk kiütött, már főhadnagy volt Székesfehérváron, 8 mint százados lépett át a honvédekhez. Midőu 1840. mar*'. 8-án Guyon Richard ezredes Komárom vár parancsnokává lett, dandárát Tiszafüreden Kmetty mint alezredes vette át Húsvét keddjén már mint ezredes önállólag működött ltákos-Palotáuál Pest ellen, s ezen naptól fogva hadteste a IX-ik számot viselte, ítészt vett Buda várának ostrománál, hol a bécsi kaput, s a vizi városi bástyát az c hadteste ostromolta. Buda l>evétele után rendelték a dunántulra, s ekkor látta öt városunk, midőn jun. 11-én táborával Pápára érkezett. A város ünnepélyességgel, virágtuzérekkel 8 lakomával fogadta Buda hőseit Másnap már tovább mentek, s a Csornánál vívott diadalért Kmetty tábornoki rangot nyert Másodszor pedig akkor lattá öt varosunk, midőn juu. 27-én alkonyatkor az ihászi-i csatatérről a Bakonyaljába, Tapolcaié mellé vezette hadait, s mig az egyik csapat a „Söprik a pápai utcát", a másik a bakalépésre alkalmasabb: „Eg a gunvhó, ropog a nád" dalolásával vonult át városunkon. Tapolcafő alól másnap reggel városunk alá jővén a fedezetül itt állt Trské főhadnagyot ütegével magukhoz vették, s a gyimóti országúton vonultak tovább. Es itt fel kell említenem egy eddig általánosan elfogadott, de téves adat helyreigazitását. Az ihászi-i csata után mint tudjuk — Kmetty többé (Jörgei hadával nem egyesült. Mindnyájan ugy tudtuk, hogz ez a lehetetlenségen múlt, ezt a véleményt az osztrák hivatalos munka: „Der Feldzug in l'ngarn und Siebenbürgen, stb. Pesth 185o. bocsátotta világgá, hogy ez által az ihászi-i csatát, mint rájuk nézve kész nyereséget tüntessék fel, s a veszteségük nagyobb száma feletti bánatukat enyhítsék. Azonban ezzel szemben Hatala Péter hivatkozva Kmettynek: ..Arthur (iörgei-s Leben und Wirken in l'ngarn" London 1853. cimii müvére, s a saját élményeire, ezeket írja: „Az elvágatás Görgeitól csak ideiglenes volt, s hogy Kmetty nem csatlakozóét Gorgeihez az ihászi-i csata után, hanem Fehérvárra, s iuuen délre vonult, azt Görgeinek jun. "JH-ki keletű, a csatatéren Győr alatt irt parancsa folytán cselekedte, ezt Kmetty Homándon vette, egy huszártiszt hozta neki egy szakasz huszár fedezettel. Homándról tehát visszafordult Kmetty Fehérvárnak. E szerint igazítandó ki Görgei István munkájában is — 1848—1849. a Kniettyre vonatkozó elbeszélés." Az eseményeknek ezen megvilágítása hazai történelmünk érdekében is fontos, de minket meg különösben is érdekel, mert ez feljogosít bennünket arra, hogy az ihászi-i iisata emlékére ne csak szobrot, de diadalszohrot emeljünk. (Folyt köv.) — Jégeső. Pénteken fél hat télé erős jégeső pusztított városunkban és vidékén. A jégtelliő északnyugot felöl jött. hihetlen gyorsasággal borítva be az eget. A merre végig vonult, a szép reményeknek jó részét megsemmisítette. Városunkban az egyes jégszemek mintegy mogy.rónagyságuak voltak. ÓV P. Qyimóton, mint tudósítónk jelzi, a jégszemek nagysága megközelité a dióét. Szerencse hogy a jég esővel vegyest jött s puha volt. igy nem okozhatott oly rombolást, mint hasonló mennyiség másként okozott volna. A kár igy is tetenns. ugy a gabonában mint a gyümölcsben • kerti veteményekben. Jó lesz biztosítani. A pápai iparos tanom-z munka és rajz kiállítás a/, óvoda rajztermében f. hó 25-én és ->«"»-«n fog megtartatni. Az ünnepélyes megnyitás 25-én délután 1 lírakor leend. melyre a tanügynek és a kiállításnak barátait és városunk t. közönségét tisztelettel meghívja az igazgat óság. A görög nyelv sorsa véglegesen el van döntve. A főrendiház a tőrvényjavaslatot csütörtökön változat la nuJ elfogadta. — A pályakérdésekre a főiskolánál, a theologiai önképzőkörnél a itj. képzotársulatnál. — beérkeztek a feleletek, melyek számra a unit éviek mögött állanak. No de ha tartalmi becsük kipótolja a acámban fogyatkozást! Áthelyezés. A soproni kir. posta- és távírda igazgatóság Löw Vilmos pápai kir. posta- és távírda gyakornokot, ugyanezen minőségben a kös/eoi kir. posta- és távinlahivatallioz helyezte át. A rendőrkapitány hirdetményileg közzé T.-TT.•. hogy • visfbgás tartama alatt a háztulajdonosok udvarukon alkalmas edényben vizet készletben tartani 300 frt pénzbüntetés terhe alatt kötelességüknek ismerjék. Kitüntetés. Las/. Samu főreáliskolsi tanárnak és lapunk munkatársinak a közoktatásügyi miniszter a győri m. kir. állami főreáliskola történetének megírásáért elismerését nyilvánította. A polgári iskola növendékeinek majálisa nagyszerűen sikerült. Nagyszámú Bzftlökés ismerősök gyönyörködtek a serdülő leánykák mulatságában, kikből nem egy válik báláink keresett táncsosnőjévé. Vonatkésés. A tegnap déli győri vonat mástél órai késéssel érkezett meg Pápára. A késés "ka az volt, In.tv a viz Ménfőnél átömlött a füttöbe, a a gép használhatatlanná lett. Névváltoztatás. Rosenthal Géza és Miklós pápai illetőségű helybeli lakosok nevüket belügyminiszteri engedélyivel Kózsá-ra változtatták. — Színészet. Kis-Csellben «• hó 17-én kezdte meg Balog Árpád színtársulata előadásait. Bemutatóul a „Király fogás" került színre kevés közönség látogatásával. Második ebiadásul az .Ingyenélők",-z. népszínművet adták. Balog társulata egyike jobb színtársulatainknak, s megérdemelné, hogy Kemenesalja intolligentiája nagyobb páltfogásban részesítse". Uszodamegnyitási jelentés. A „pápai uszoda részvény/társulat - igazgat ósága tisztelettel értesiti a n. é. közönséget, hogy • városmalom melletti uszodáját folyó évi június hó 1-én nieonyitja. A fürdő idő következőleg osztatott be: Az uszodai tükör- és zárffürdö nyitva van naponként reggeli órától déli l->'„ Óráig és délután '1 órától esi i 9 óráig. A tükör-fürdő a nők által naponként d. e. !t órától 10% óráig fa délí után 2 órától 4Vj i'iráig használható, a mikor a nők nszásbani oktatást j s nyerhetnek. Tavaszi mulatság. A/, adásteveli olvasókör vasárnap, máj. lH-án tartotta tavaszi tánczmulatságát. A Hakony-ér által egészen körülvett akácsos* bau délután 4 órakor megzendült a jó czigánysene, < az összegyűlt szép közönség a javában virágzó akái-zos illatárjában úszva annyira jól érezte magát, hogy csak a felkelő nap szakitotta télbe a vidám, fesztelen mulatságot. Jelen voltak : Asszonyok: Szekeres Mihálvné (Takácsi . Soós [gnáczné Pápa . Dianes Bándomé Pápa. Polgár ístvánné <iy. Ssemere^ Tóth Kálmánné (TspolczafÖ), Hallá <iáborné. Kováes Józsefné Herber Antalné iPápai. — Leányok: Kis Mari és Lujza Szabó Ida. Mariska és Margit. Lazányi Ilona és Róza Pápa. Szekeres (íizella és Flóra (Takácsi . (ihiezi Juliska és Mariska *',v. Szemere. Csepeli lika. Polgár Rózsa Acsiid . Szabó lluska Kleiner puszta , Ralla Ida és Margit. A szerelem babonái. Ha iszom poharadból észrevétlenül este mannáin kiüríted azt: megiszod benne • szerelmet és ugy fogsz utánnam apadni, mint én epedek utánnad kedvesem! Ha éjjel rólad álmodva felébredek és vánkosomat megfordítom fejem alatt, te is oly édeset fogsz felőlem álmodni, mint én te felőled kedvesem! — Ha tűvel megszúrtam ujjamat, rólad gondolkozva, Jiü-