Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-01-19

XVII. évfolyam. Hejrjelcuik in i ii il i' ii v a N a r ii i i*. lv..z.crdeku surgiis közlésekre Urw.lkllil IT II il k i \ 111 II í III o I a latnak ki. I ;.'-rm<M)tftl»'ii leveleit, .•-.ik -a.-rt keaaktál fogadtatunk cl. — K.varatok nem alattiak \ issza. V topnak s/.'wt k •"• z b? ni é n y e k a lap it/erk hivatalába ^ i» k.ll.'-gi unt épületi kflldandülu " ­3. szám. Pápa, 1890. január 19 Pápa \ 11 ms hatóságá 11 ak értőbb p Ssdültes á f) a i. H 11 :í n a - v i cl r k i «»,«» v i* s ii let n «* k m P «• v n !«sf Kliilizi'lrsi .lij.-ik. Egy évre t; iit ivi évre g iit. Kegyed évre l iit 50 krajcsir. Egy szám át a 1 ö kr. H rdeté?ok Eg} liaaáL.is p.-litsor térfogata után ö kr. nyiltf.'i Inn .",II ka. A ilij élűre fizetendő. Délyegdij mindig külön számitatik. Ai <• 11". Ti •/f é si díjak s kir delének I lap l.i.n!.. luv.il.i!,:,'.,, (dniiü.ng t.'\ll!.i p.-.ptrkeivsk. d.'-e. főtér küldendők. srvonk tot i \\ fi !, \ fi |) > i>. varosunk leiiiasználui. Helyesnek talál BtHkatos Estein vá­ri.si képvisel >ii.-k es érdema felszólalá­sát a minapi városi kö/.gy ilé.-\i. X '.n szabad semmi! sem kiesinylenünk. Meg­kell mutatauuk a felsőbb köröknek, hogy élni akafunk, hogy van bennünk ehhez er"', akarat, jó szá nl-'-k. I'sak tá­mogassanak bennünket is. mbnt ntá* './'­/0 atkát '. Herl mivel alávalóbb Vápn más vá­temérdekei a nemzeti kultúra oltárául X'eül Vi'SZ-e IVS/.t IUÍll'1 13 lgUZÍ II '111/ 'ti cz.'l megvalósításában ] Kom iparko­dik-e, legjobb akarattal, városában a ren­del l'entartmi és Pápái egy liszl 'Ss ; g-s. becsületes magyar derék sid^ki város ni vaujára emelni ' l!.,li! fsak kis táiiiuitá-; és •'•nag­élűik a mag.ink emborség'bjl. X' h.i­ka<lj íuk tékát, ha kell százszor, ha bell ezerszer, il" jelentkezz ink mi idtg az il­letékes h 'íven és keljünk abból a rész­h 1. a Miből inas városok bíségesou kapnak. Zörgessetek és megnyittatik mondja az irás. Kezdjünk el legalább zörgetni. Iie ágy am, n«>gv meghallják! \i iiilliii'ir/a. i.lcli'iit('-s|V-|c. Dr. k 0 v I .1 ó /. s r. K-t.'.l. Tisztázzak • helyzetet. .Mi i< az az illtlllflIZJI í líohókás llrlegség. .lelll'Z kn­indvaii illli róla. .\e\ T olasz, llif.V III mdják. kegy orosz nátha s nK-y is minket kiii<»/. meg. Hogyragadná el tolunk az orosz! — pedig Itat iH'in ragályos betegség ez, Így Állítják legalább ez íd5 szerint a világ leg­híresebb epidemjniqgasaL Hiába mondják! .járvány biz az. kftlönöaen az orvosokra •ezre. utrei látogatást egy napon, ez az­tán a jtírf'niij Tiszta kengyelfntévér forrjon annak ereiben, ki Ilyenkor megakar felelni <»rv<»si kötelességének s lia az ikarikaa já­tékokbaz részt vetttok volna bizonyára mi nyertlk volna el a atenopediai babért, mint a gyorstájbuság eh tmpionjaL Sietni is kell vek), fcerl megtörtén he tik, lia az orvos késve jő, bogy a beteg a Idigra meggyógyul, talán ezáti i* liij.jik viUánd>etegségnek. Bizonyos az. hegy •• betegség aiiadeu kór­előzmények nélkal szokott föllépni, akár villám i'zikázna át az emberen, l&gyazerre :i kedves i jelet iparkodjék me- feltűnő bágyadtság lepi meg az embert, A miiir, e levélből látható, H Lobéme ség e kor­szakában »7. is előfordult néha-néha, hojry az itju Munkácsy óvatos in sunaiit be :i modern kor sanifiiitánusának, a ..Held fúr Alles-'-nek eldugott helyiségébe s ott nagy pirolásoh közt, vetette le a gyűrűjét, hogy a derék „Krumpel"­nél pár forint erejéig bevágja. Az sem érdek­telen adat. hogy ez időben ki kellet játszatni a képeit, ha valahogy túl akart ed ni egyi ken vagy a másikon. De mint a levélből látható, a humor a eyenorúság e ragyogó horaiahábea sem hagyta el línahácey Mihályt, a jókedvűen, bizalommal tekintett a jövőbe, mely a tervek, az eszmék egész özönét mozgatta meg léikében­A levélből kihagytuuk némely lényegte­lenebb sort: azokat, melyek a szorosabb ma­gánviszonyokra vonatkoznak. Genadáei puszta (a. p Caorváa, Békés­megye), J»•).">. sept. 22. ..Kedes Gyula pajtás! Bécsben vitt leveledre már ott nem fe­lelhettem, mert utazó felben voltam. Morst azon­ban cnéloeanál már megpihentem, lerágtam ma­gamról a kiinni pert, s ismét szép kfagyaror­•aág egének napja síit az én ártatlan arezoiura. Tehát eljött az ideje, hogy én is úgy írjak l mttltról, mint te irtál nekem liécsbe. Bécsből elutazván, Piatftm tartózkodtam cgv kevés ideig. Innét utamat tovább folytatva, lejöttem az Alföldre, • beszegődtem pusztai betyárnak. Lakom a bátyámnál, gondom oly ke­vés hogy egyesem ktaayea a nyakamba ve­szem s bebarangolom MM a tanya környékét. A hol széji lányt sejtek, betekintek hozzá egy pár pillantásra és ez oly szíves magyar ven­dégszeretetben részesit, hogy néha egészen olt felejtem magam: úgyannyira, hogy ha reggel mentem, azon veszem észre magam, hogy rám estelede:t. Ekkor aztán ismét haza sietek, egyet a'szom az ily kedvesen telt nap után, s reggel megelőzöm a napot fÖlkeltébea, kilesem szemé­ben az örömkoiiyet, mely benne ragyog, midőn első sugaraival szerelmesen átkarolja a földet, s f'elcsókolja a zöld gyep harmatját. Ilyenkor inog­ereje elhagyja, étvágya megszaajj szúró fejfájások . |||el|.-/olol|o,||:iv . labsjjHMg.-nás rendes jelei az influenza lí»llépé«.énák. Mind­éhez nagyobb f.ikn láz s/.övő.lik v : mely a betegei ágyba (lii)lti s ez igy Livi :l .'. napig, lllígllelll ez ido lelelté\el ;| rias/lo kórjelenségfk ezen imént vázon serege mintegy varázsütésre eltűnik, akar .a \il­i.im fénye, nyomtalanul. Kz rendes lefolyása a bajnak észszerű gondozd* mellett mely MPthen mtmlég si­kerül e betegség komolyabb sz«i\H 1111— nyeinek hirgb.b. tfldögyuladáa >tb. elejét venni. .1 /.•'."/ n kritikm uiiáutkü ajij'hiii tiUtuf. Az ágy nyugalma ilyenkor csudákat mivel, no meg. hogy a patikns is jóllakjék, egy ki- antip\riii is javalva vau. Az influenzajárványról szóló tüzetesh teljegyzésekkkel az orvosi irod.doniban már a 16. század elején találkozunk a körülmé­nyesen ismertetett ama inlluenzajárvány. mely 1510. Ifaltaazigetéroi indulva ki. át­barangolta egész Klll'.pát. Azóta kisebb nagyobb idő közökben az influenza gyak­rabban zaklatta meg KuTópa lakóit, káil akoliban soha sem tétk Az S tol HÓ jelenté­kenyebb ilyjéllegö járvány 1831. mutatko­zol. Oroszországban s innen csak hamar szétterjedi egész Nyugoteurópában. l'.z.en járványt nyomban követte a hírhedi 31. nagy és pusztító ( 'holern. innen ered ama tévhit, mintha az influenzái szükségképen a Cholera kövein''. E kél járvány találko­zását ls:ii-ben véletlennek kell mondani, mert egyébkén! egymással semminemű oko­zati összefüggésben aiuesenek. I gy va­gyunk ezzel, ni nt a kis leányom az olá­hokkal. Az lltcz.ill látott egyszer egy "lallt. ki medvét vezeteti lánezon. Ha azóta oláh! lát. - a medvétől fél. Ugyai ama .">l-ki először Oroszország­ban jelentkezeti iiiHiie;izaj.ii\.inyt'd veszi eredetéi e beteg-égnek oroSZU.iIIl.l elneve­zése is. Az influenzát ngy hí hiij.ik. hogy ...li­vatbetegség". Kz már aztán a siatisiika tudományába vág. A híres ..bejelentési kényszer" régi közigazgatási eszköz a járványok elfojtá­sára CHasaországban. Midőn aa egész* s.'giigvi bizottság - I >l.i-<or-z,í'jb.iii a 16, század elején összeült, hogy az akkortájt még Ismeretlen influenza fölött, annak tova­terjedését ueggátlaudó, tanácskozzék, be­tegeik sorain végig tekintve, agy találták, hogv az Influenza vsak a jobb mű lü körök­ben, a divat után induló gazdagok házai­ban kisért, betegeik névsorában alig-alig fordult elő szegény ember g elneveztek .divatbetegségnek*, melyei Olaszország bi­zonyos vidékein mainap is agy hívnak ..iu­Hiieiiza". Persze, hogy a szegény ember io| a van az in­s ez az. egy ki- influenza miatt nem i.- hnat ,b,k­t->rt. de hiszen a doktor el sem menne hozzá • Olaszországban. Pedig az influ­enza nem divafezikk, kijut e Inxual szegény embernek is. 1 le ntégin fluen/ának egy szép oldala i hogy a kisgyermekekel lehetőleg megkí­méli, A gyermek organismusa a tapasz­talat szerint min bir elég lmjl.nidóság­gal az influenza miaamájának befogadására, vagy a mi \ égeiedméiiyében ngyanaz, az iijukoibati észlelhető gyors anyagát változás, a tüdőknek szabatosb - gyorsabb moz­gása a befogadott vírust ártalmatlanná leszi a gym - emésztés által vagy az által, hogy a testből kiveti, még mielőtt abban meggy ökeresedhel nék. Az influenza városunkban is fölütötte sátrát s e lapok szive- olvasói. vagyis városunk összes lakóinak megnyugtatására van szerencsém e helyen is tudatni, hogy a járvány épen p hét folyamán képezte vá­rosunk egészségügyi bizottságában beható tanácskozás tárgyát. Tájékoztatásul bátor­kodom záradékul «• tanácskozásunkról szóló jelentést egész terjedelmében közölni : 'l'rl.i,ilr!t'< Oxvtild Dániel i'iirtl;, Váua tát ós Volgai'Mesterének. T P kin teteti folg d r m este r a r! Városunk egészségügyi bizottságinak f. hó 14. az influenza tárgyában tartott tanác-kozásának eredményét a következők­ben vau szerencsém a legmélyebb tiszte­lettel jelenteni : Az Influenza járványszerfi elterjedése, miként az egész oi-z.igbau .- tul határain, ugy nálunk is már hetek óta észlelhető volt. Létezése a jelenbeli sem lagadb.lto. bar a jelenlevő orvos urak egybehangzó véleménye szerént. a járvány varosunkban már tetőpontját átlépte s reménylhető,hogy az. ezután már apadásnak indulatul. Tekintve azonban, hogy az orvosi vi­lág' az influenzát ismeretlen okozatu. de mindenesetre min ragályos jellegű beteg­ségnek tartja, tekintve továbbá, hogy ez idö szerint egyáltalán inni rendelkezünk oly védelmi eszközök fölött, melyek segé­lyével a szóban levő járvánW sikerrel meglátna.Ihatiiók s végre tekintettel azon. a mindennapi tapasztalatból merített s eléggé ismert körülményre, hogy az iiiiiu­enza legnagyobb szambán csak a fölnőttek soraiban keresi föl objectumát, de jóindu­latai iit sem tagadta meg sohasem, a fi­scyilgyi bizottság "c iskolák bezátá­tzltkséjssnels. ssm czétettr&nzk nem :i. Pápa. 1890 jan. 16. A tekintetes polgármester ur alázatos szolgája . ; 'Ü>vn cló:-.vf', biz. előadója. Társadalmi bajok és a kisipar veszedelme. Irta 1 KV\ \ F.s,s\ KF.RESÍX ront i'i/i s mti s-m vetemény a 2 •eszs Az űj kor összes rivmányai a nép hátrányára kizárólag ;i ksreskfáés és a nagyipar hasznára szolgállak es szolgainak, melj ténynyel szemben Witte nem talál inas módot ti Kegitségre, mini korlátozni a kereskedés a nagyipar óriási hasznai. Megszüntetni a l:-irJ.rlés a imifi\­íjuir elsőfntsé&ét, kiváftsitüát. \o:u tagadhatjuk, bngj' erős elszánt­ság kell a gía és villany mai korsza­kában, neki menni az újkor összes vív­mányainak, melyekre oly igen szerei hi­vatkozni a politikus progratnmbeszédjéhen, s a laikus - toastjaibaa. KI is nevezik aztán az ilyen elsaánt embert reakeztuc náriusnak, philisternek stb.. a ki nem átáll vakmerően hiiiit követni ej a rennen ma­gasztali \IX-ik század szelleme ellen! Pedig korántsem a vívmányok, mint ilye­nek ellen, hanem csak az azokkal való visszaélés ellen támad fel a többé-kevésbbé helyeseli. et J IVaci jo. Az államnak Witte egyenesen köte­lességévé teszi, minden gazdasági újítást, ivívmányt, minden i gazdasági életre nagy befolyással lévő haladási m i­adóztatni, s pedig annál súlyosabban, mi­nid fontosabb az lijitá-. Kz adóra első sorban a kosz.'nel jelöli ki. meri a kőszén idézi «I í in ul­tima analysi a aémel szoczialis bajok okát. a túltermelést. Az okoskodás nem is épen rosa. A kőszén és vele • modern gépek alakították ál a közgazda­sági helyzetei. Mil|i|o||. il Ilii ti t il TS» d il I III Í életben modern . az szoros összeíüg­gi'slien áll a k szenti I. S valóban van bizonyos méltányosság abban, hogj a können és i gépek segítsenek a német birodalom terhét viselni, s a jelenleg nyomorban sínylődő néposztály sorsán köz­vetve javítani. A kűszénadó egyúttal in­direkt megadóztatása a gőzgépeknek, me­lyek mint győztes versenytársai a man­kasnak, kiszorítják "t. s helyébe lépnek. Hanem az -rt a iiinnká- fi: I adót; a gép iirii' ! A gépek elveszik az m.n'ii'it I a mun­kát, de nem veszik át vele együtl • ter­hel is! A gépek — írja i Vossiachfl Zeitung ilssii. 4110. szám) vezérczikké­ben egv nagy részéi 1 a inunkas ke­séknek elvettek ;t munka alkalmat. Az a pótlás, mit a mánk.i szempontjából, a gépek igénylenek, nem fedezi a támadt kel. I'.n. a ürüt mondi Ioin, de hogy miből és az osztrák birodalomból, Ipart megyénknek, városunknak. . \z "las/ iieiiizei'/azda-zuak GalUtui­i i./1 \a11. mikor Dialogue Bar le f,• .iniii-M-••• *: müvében ngj pasgtán.fold­IIIIM-I' népet a hazárd játszóval hason­Iii .»s/.*. mari mindeniknél a nyereség talattságd a ssereneaeben pazarlást. t'fl'J i>t tl. 1. segln n adt»ssai.rsi|iálást . I. - titkán van igazi meggazdagodás. Szomorú példa erre hazánk, mely ni kizárólagos sgricol jellege miatt s termel vények kivitelire van utalva ;i nemzetközi forgalom esélyeinek hitt all! Kg\ tisztán ngrieol . !i I a földbirtokos osztálynak ni rendelkezése alatt a sok in.-/.'" I » . a kásám uiz: nagy ii.-in­i > alkalmából oamajnni les/, k'p'- az állam kormányai oly bntályo­saii támogatni, mint ipntrml biró ál­la . \ mi mezei gazdasági viszonyaink is kedvesHleaek. Y íöidjiek ke> li.tzta jövedelme, s az újabb gyár­, , munkás kezet fosztott elannyira, hogy maga a •li dzámá embértömegnek na­: képen már a szó szoros éf­telmélieii kenyeret biztoaitani. Ipari k'-li t'ivinteiifiiik minden áron. hallom, hogy megmozdult a uieiiv egy nagyobb s/.a­ipar iüangaráláaára. Oróni­li-gy egy el>kelí brämni magát a kereskedelmi mi­egj nagy nzötet-gifAri l<»g !Magyarwrazágon. itrönim*'! ol­l'.ll'ó llniisi-iiuhtit. a ll"lllet nagyi , •• kiváló ké|)vi.s*'ljje BuggfJM - ügyekbeav Rinonjf néf azon ~*2 millió forintból, me­t HM . • II kiadnunk gytnjiaiöTotnirortj '-' pár millió idehaza maradhatna! il kedves] jelenségek merfiineli W » láthatáron, A régi elr, hogy min­iparnalü már kendetben 1(1 1" ' ' jövedelnast kell kugli, mag­inál ni. Az akkor volt, tŰfcSf II papírok histosan kngtnk to­:k 7" M-et. [)'• most I ka­nénti Naérséklése jótékony ha­lelt az iparfejlődésre. ' M k<dveZ> jelet ijtaikodjl'k lile­T Á R_C Z A. NOÉMI >. i ftat. M.-állnék aidakod alat!. I '•• nem szal.ad. K" etnéksk titokba linn. I'' tudom. linn. Ah. olyan éber a világ! Szivtnkbe Iát. S a L'olid'daf i-ak sejtve lllég. Már min tiéd. l/éptid nyomai hál nem InMas, Ka kedvesem! Ea Ii« i.i lel ablakod alatt hajualpir, ae alkonyat. Mu ikácsy mint bohémien •> \ IIIMI / i'v \ r.ffó Irvele.i A ki .i párisi Munkácsy le'tel exolikus i küet, v;igv a aeaater miagaadag mű­megfordnl, bizonyára kSlÖNda ér/é •••! fogja ••!vásni azt a liftakna levelet, a ' * aiábt k.-./lüiik. • melyet a nagy festő • '.t évvel ezelőtt intézett egy akkori jó jál••••/. Ir. K igei tiyuláboz, a ki jelenleg '••i.i'iredi fürdő orvos. A nagy Munkácsy • i lobon még szegényes arczképmásol­v-' - kkal kereste meg a kenyerét, a melye­ke' csak forintszám fizettek meg a ímúrusok. N aem tízezreivel a dollároknak, mint például aa amerikai I'ulitzer, a kinek a mester ép a legutóbbi napokban készitette el az Braak ifit • Untai lia) a >U6U másoUik számából. állok a puszták közepén s eszembe jut Petőfi aa Állóid oaűafl költeményének eSaa verse: .l.cnn az Allöld tcie.'er sik v.tl 'k n HU vagyak hon, ott ;u ím vie'.mi. li irt.iliéhől sz.aiiaüult sas 1'lke.n. IIa a [Hisztik végtelenjét fátum.. S ezt oly igazán érzem, hatása oly any­ujára átjárja lelkem minden rét.g.t, bogy az, mintegy magasra emelkedve, diadalittasan mz. le a kdse! múltra, melynek ugyan azért ve­tettem alája magam, hogy lelkem neme.-oitse. de az czéljától eltérve, inkább cltnomtii ig.e­kezett. Most tehát, pnjtás. én is oly lelke.-e­ib'-ssel irhatok, mint te irtál. midőn engem a nyomorúságban Rckiller költeményévé] akartál vigasztalni, mondván, hogv gondoljak azoknak ,''"' • • ... ii / i- kedves emlék, isteni aaavnira és aonnyaunen log utuszni K.eiz­ler inarczija. Saagény fiúi mily ártatlan bizony­sága volt. ez a te jólétednek és boldogságodnak. Hát te hogy vagy azóta, pajtás? Marra felé fordul sorsodnak kereke 'i Felmegy a télire Báosbe? ügy látszik, nagyon egyforma nótát fúj nekiink a gondviselés, te is csak akkor ér­zed magad jól, ha nem érinted a leplet, mely jövődet takarja, hanem csak ugy bekötött szem­mel engeded magadat Mázsád állal vezettetni, csak arra nézvén, hogy jelenedet használd és élvezd. Már hiszen az. igaz, hogy nekem is magyar szab.', varrta a sorsomat, még pedig oly szűkre, mintha csak di.-zmagyar nadrágot akart volna belőle szabni, a me yben sokat fe­szelegni nem igen lehet, meit kiszakad. Mind­azmiálta! én legközelebbi indulásomat Berlinbe vagy Münchenbe akarom intézni, | ez okból festek itthon is egyre-másra, hogy pénzre szert tehessek. Talán a kornyéken akad is, a ki ma­gát fe.-tetné, ez a keresetmód volna a legjobb, de nein merek rá számitani, hanem csak úgy Isten ne vi be dolgozom. Epen m.st vaa készen egy genreképein. a kedvesét váró leány fonás mellett, estveli világításnál, életnagyságú, tér­den aluli egyes alak. Ez, a mint mondom kész, most nem tudom, mit csináljak vele: felkulil­jem e a kiállításba, vagy itt próbáljak vele sze­rencsét ? Kijátszani akarnám. Most megint hozzá fogok két nagyobb képhez, melyeknek egyike fogja ábrázolni munka után a nyomtatókat, a In. •erlltll.i logy miké mieli.lt a ' szándéko­p jutok ki katonaság alól lolmentereiu. azt még mind nem tudom, c-ak m.st gondolkodom rajta. E hő folytán agy h.rde'ett miivészi ösztöndíjért is fo'vamo.ltani, azonban seinmi reményen hozzá, mert csupán csak a folyamodvány ment fel, rövid lévén az idő bizonyítványokat szerezni. Bécsből a lejiivetelre Balogtói vettem jegyet az órámért. Hogy pedig egyéb szükség­leteinél fedezzem, a gyitrtimet hagytam szegény Krnmpebiél 25 lilba. a mit azonban kiváltani erős szándékom, mert még mindig többet ér, daczára annak, hogy szeme hibázik, meg aztán A Hasvél képem a kiállításon van. man is mondtam még, hogy lekiildottein volt llécs DÓI az albumlapra hirdetett pályázatra, a hol albuiiilapnak el is lett fogadva, de aztán — minthogy ez idénre Székelynek épen bárom képből álló egy tárgyra vonatkozó műve volt beadva, l mit ő a bizottmány felhívására nem akart egy kereti,0 összevonni, bogy ez által az én képemnek is legyen helye — nekem visssa­adatott azon meghág vassal, hogy a jövő évi album réssé re fogadják el. Hanem ekkorra sae retnék éa egy jobbat csinálni, ha élek és ha lehet. Reményiem, pajtás, n m haragszol, hogy válaszommal ennyire késtem, de nem ok nélkül volt az, tőled azonban sokkal hamarabb várom a választ, s addig Isten veled. Szerető barátod Miska. Czigány halott. (Baja.) Irta : SZEGLETHV GVÖEöY. A rajkó kiszenvedett. Nem használt neki sem kenés, sem rá olvasás. Kijött, érte a halál igazságot oszt'', angyala l szivén nyomta, mint a galambot Fehér galamb, fekete galamb neki másik pedig egy alföldi árvizet a men.eku.ltek- | mindegy. Kiéget fázott már kél télen ál sze­gényke. Mikor fogainak vaczogása elhangzott a rongyos takaró alatt, akkor egy vén asszony lenyomta a szeme héját, s .azzal Vége. Nem fázik többé! Kzeiitűl Isten maga gondoskodik róla, mint a többi angyalok­ról, örök honában, hol a z.'id telel nem is­merik. lj teknébe tették azon melegen, ügy másikkal leborjtották. Az volt a koporsó. I.ikitó szinü ki iid.it leitek rá. Az veit a szenifödél. Kgy szálas férfi hona alá fogta, némi gyöngédséggel eltolta az erószakoakodő anyát, s megindult terhével a falu felé. Az asszony népség a tán a. Vad, siránkozó hangjuk messzire el­hallatszott a hóval fedett tájon, meg-meg akadt az erdő szélen, s onnét átváltozva téri meg. Az erdő is megsirat fa. Az útszéli jegenyéktől »aijit csoport szállott föl ángy károgva, a lomban hul­lott le o lább egy lövéanyire. Az uraság arra hajtott négy aknás szürkén. ( siidálkozó pillantást vetett rájuk, s kissé kitért eiö'.ük. Siettek, mert a törvény BUgy ur. ío­leg falu helyen. A kisbíró, ki bakter és halottkém is egy személvben, állásainak megfelelő te­kintélyivel bocsátja őket sziue elé. K'övid alkudozás után lefizetik a taxát. Azután fontos arczczal megvizsgálja, for­dít egyet rajt. hogy a ki- karok szétvág­nak, mint egy asdóleg 8 levegőben. — Kz bizony igazán meghalt, A ha lál oka? Hiifajkléi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom