Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-18

Bégéi pasztán ezen törvényhozási mun­kálatok előkészítésére szorítani, hanem az admin ist ratio folyó ügyeinek intézésén kivül oly intézkedések életbeléptetésén is log teljes erővel munkálkodni, melyek az ország általános haladásénak föltételeit nagyban gyarapítani fogják, másrészt a czélba vett reformok létesithetésének esz­közeit fogják megteremteni. Belügyi kormányzatunk miinlen v­naláti sok vár még lénmul • javításra, részint a megteremtésre. Kzek fölsorolása nem is férne jelen közleményünk keretébe. I-'./ alkalommal tehát rsak két pontját • lie ijiik ki a kitUSÖtt s lölit jelölt irányit belügyi miniszteri programúinak, a mely két programm pont munkába rétele a n*i­niszter tevékenységének legközelebbi tár­gyal fogja képezni. Kzek egyike: n: ifi­1r*i rtudtttfió* tHctpHlkittűmt, másika u jcgyziM I.ii.>-''," fiminii/miinl. liiliílliiii*n is Hztrttzttt. Pontosabb é-s sürgősebb lépes köz­egészségügyi és tüzrendészeti viszonyaiuh javítását ezélzólag uem képzelhető, mint ../. építési rendtartásnak megalkotása. l'gy a közegeszséguek, mini a t •"./.­biztonságnak egyik fo alapjai a lakóhá­zak építési rendszere képezi. Praeventiv *zségreudöri intézkedések lehetősége .1/ illúziók országa)>a tartozik mindaddig, mig .«/ a hely, a Imi a népesség idejének több mint felét, részben pedig töM> mint három negyedél tölti, a lakóház, a külön­féle iiiiasmatikus és nem uiiasmatikus be­tegségeknek legtöbb létrehozó téuyezője én előmozdítója. Nem lehel addig caét­szerfi tüzrendészeti szalnilyzatoka! alkotni legalább Ugy, hogy a/oknak hatálya is legyen, addig, a míg az épületek belső berendezésénél éa külső elhelyezésénél közkötelezőleg megállapitol t czéltadatos szabályok nem vétetitek irányadóul. Mi nem számíthatunk Nérókra, nem seperhetünk el egész községekel a fÖW Kzinéről, hogy ezek helyéhe ujakat czél­szerübb módon építsünk. Nem várhatjuk tehát azt si-in. lmgy az építési rendtartás megalkotása egyszerre gyökeresen meg­javitsa közegészségügyi és tűzbiztonsági viszony iink.it. I'•• meg kell vetni alap­jait a jövő egészséges fejlődésnek és át­alakulásnak, a melynek proceasnsa. látva közélet unk eleven pezsgését, közviszo­uyaink folytonoselőretörő fejlődését, hisz­-/uk és reméljük, nem fog aem nn-g­akadni. sem elposványosodní s előbb fogja kedvező eredményeit éreztetni, mint hin­nők. Addig pedig, a inig közegészségügyi és tűzbiztonsági viszonyainkat alapjában ii-iii igyekszünk javítani éa átalakítani a/ építési rendtartás által, hiába látjuk el községeink**! az orvosok egész seregével, _ g\>/ortárakkal. hiába alapítunk nagv áldozatokkal közkórházakai. hiába szo­rítjuk rá a községeket tüsoltósserek be­szerzésére, mert mind ez intézkedések al­kalmasak ugyan a meglevő bajok enyhí­tésére, de teljességgel elégtelenek azok a gyökeres javításra. II.i ismerjük a módot, a mely szeriül községeink, különösen pedig kisközsé­geink, csekélynek neveakető kivétellel építve vannak. Iia látjuk az ablaknak nem i- nevezhető nyilasokkal is esak szűken ellátott, nem szellőztethető, belül sötét, esi,n\ lakóházakajV^S melyeknek szal­mafodeloi csaknem érik egymást. s aae* yeku< k alacsony kéményeiből egy kis égvonal i- rá vi heti a szikrái a gynlékony anyagokkal telt közeli csűrre vagy más melléképületekre, megdönthetlen meggy ő­ZÖdéaünkké válik okvetlenül az. hogy ná­lunk c sak akkor fognak a betegségek ki­sebb mérvben pusztítani, esak akkor lesz a vagyon folytonos koezkán forgáaa ne­mileg mentékéivé, ha a fennálló építke­zési rend vagy is inkább rendetlenség gyökeresen át leend alakítva. Erre pedig esakis a közkötelezőleg megállapított épít­kezési rendtartás lehet hivatva, a mely­nek megalkotása immár esak rövid idő kérdése. A mily fontos kihatással lesz a/, épít­kezési rendtartás általános haladásunkra, ép oly nagv jelentőségű az általános ad­ministrativ reform keresztülvitelére nézve a jegyzői képesítési tanfolyamok szerve­zése. A jegyzői kar az összes állami te­vékenység végső toku orgánuma; azon szervezet, a mely :iz elvont lormábaii nyil­vánul! intézkedéseket é-s intézményeket a közéletbe átviszi, megtestesíti, a mely­nek alkalmas vagy alkalmatlan voltától függ tehát az egész admi nist rat io szín­vonala, az összes administrativ intézke­dések hatálya és sorsa. Szinte csodálatos tehát, hogv a jegyzői képesítés, ezen a helyi adiniuistrat iéiiiak mondhatni előfel­tételé! képező kérdés iránt, az intéző kö­rökben eddig komolyabb figyelem min nyilvánult. A fennálló törvényes intéz­kedések megszabják a jegyzők országos millositését.de képző intézetekről m-m gondoskodnak, hanem a vármegyékre bíz­zák a jegyzők képesítését, a melyek az efféle kérdések iránt élénkebb figyelme! már esak szerény dotatiójuk folytán elég­telen anyagi erejük miatt sem fordíthat­tak. A mostani rendszer szerint tehát jegyzőink szellemi niveaujára esakis eset­leges természeti előnyeik vagy hátrá­nyaik s annak képessége voltak befolyás­sal, a kim-k oldala mellett első elméleti és gyakorlati szakismereteiket elsajátí­tották. Az administratio fejlődésének mai fokán, az administrativ teendők jelenlegi mennyisége é-s minősége mellett, a jegy­zői állás! magasabb színvonalon álló el­méleti é-s gyakorlati képzettség nélkül betölteni nem lehet. De másrész! ezen ál­lás anyagi dotatiója é-s társadalmi posi­tiója sem olyan ma már, hogyannak be­töltésére kész szakemberek vállalkozása határozottan várható ne lenne. Számol vetve tehát egyrészről az alkalmazottak által sajá! existencziájuk érdekében tá­masztható igényekkel, másrész! é-s főleg azon föladatokkal, a melyekel a jegyzői kar kell. hogy bivatáaszerüleg betöltsön, egyik szempontból nem méltánytalan, a másik szempontból padig mellözhetlenül szükséges, hogv a jegyzői kar szellemi rtiveanja az elméleti é-s gyakorlati szak­képzettség tekinteté-ben emeltessék, külö­nösen akkor, midőn az életbeléptetendő reformok keresztülvitelének nagv és ké­nyes munkájából az oroszlánrész épen a jegyzői karra esik. A midőn i 'hát különféle szaktanfo­lyamok nyitására áldozatokat hozót! az ország, nem mellőzhető el semmiféle ok­led ez idő szerint a legsürgősebben föl­állítandó jegyzői képesítő tanfolyamok szervezése sem. s hisszük, hogv az e czél­ból szükséges költségekről a belügymi­nisztérium jövő évi költségvetésében már coudoskodva leend. Az előadottakban méltatott ké-t in­tézkedés tehát rövid idő alatt megtörté­nik Reméljük, hogy a többi belügyi re­fonninüvek létrejöttét sem fogja a pénz­kérdés megakadályozni, s hogy a létesí­tendő reformokra szán! költségek sorrend­jében az o|sö helyet a belügyi reformok fogják elfoglalni. Különös súlyt fektettünk a kor­mányban történt változások alkalmával arra. hogy a belügyi tátv/.a vezetése a miniszterelnök kezébe jusson és hogy e tárcza teljes súlyát é-s jogosan megillető jelentőségét a többi ressortokkal szemben isméi visszaszerezze. Erős hitünk, hogy gróf Szapáry teljesen érvényre fogja jut­tatni táré zaja érdekeit, ha ez szükséges, a többi táívzák által támasztott követel­ményeknek mérséklésével is. Nem szabad, hogy a reformok előkészítéséhez szüksé­ges költségek többé akadály! képezzenek, mer! az ország tizenhat milliónyi lakos­ságúnak érdekei többsulylyal bírnak, mint esetleg egyes ressortminiszterek oly sze­mélyes követelményei, melyek, ha kap­csolatosak is a közérdekkel, de annak nem oly nagy terjedelmét ölelik til. mint a közigazgatás javításának az ország összes lakói! külön-külön és egyetemlegesen érintő kérdései. A midőn azon meggyőzödésünknak adunk kifejezést, hogy már a legköze­lebbi jövő igazolni fogja azon várakozá­sainkat, melyeket gr. Szapárv <ivillának, min! hivatásának magaslatán álló belügy­miniszternek erélyében, szakértelméhez s irányának helyességéhez kötöttünk, más­részről kijeh-ntjük. hogy teljes erővel küzdeni fogunk, hogy a belügyi közigaz­gatásnak nem egyszer elhanyagol! érde­kei más kormányzati ligákkal szemben jogos kielégítés! nyerjenek s hogv a köz­igazgatás re formálása minden egyéb bel­ügyi reformot megelőzőleg vétessék kába. &&. eV. A ..Veszprém megyei gazdasági egyesület" május hó 4-én tartott közgyűlése. \ annak napok és események, melyek je­len tőségei I emlékei ngy egyesek mint testü­letek előtt is feledlietlen. s maradandó kelle­mes benyomással hatnak az érzelmekre, melyek ha legkivált testületek beléletében merülnek lel. a mily ritkák, annál inkább maradandóbb s ragyogóbb becsesei bírnak. Kgv ilv neveze­tes, s soká emlékezetes napja leend a ..Vesz­prém megyei gazdasági egyesülef-nok május hó fik napja, vagy is azon napon megtartott rendes tavaszi közgyűlése, a melyen nem csak a legtisztább becsületesség ás egvenes lelkű­si'-g fogalmái láttuk a legragyogóbb tisztaság­ban megtestesülve, de láttuk ezen közgyülé­seii a gazdasági egyesület tagjainak nagyszá­mát sok méltóság és kitűnő joggal, kik meg­jelenésükkel aa egyesület mult működésére nézve teljes megelégedéssel, a jövőre nézve pe­dig fokozódó érdeklődéssel s bizalommal adóztak. b'eé Jenő alelnök megnyitva a közgyű­lést, mindenek előtt meleg szavakban üdvö­zölte a gazdasági egyesület nagyszámban meg­jelent tagjait, s miután a gazdasági egyesület öaass tagjainak s a gaadahösönség érdeklődé­sé! a gazdasági egyesület iránt továbra is ki­kérte, bejelentette Kemenes Ferencs az egye­sillet eddigi 1-só alelnökének lemondását, s falkérte a közgyűlést, hogy ezen állás betöl­tése iránt intézkedjék. Krre a közöuség köré­ből felállt a már előzetesen lemondott, s az alelnöki tisztet csak is ezen napig viselt Ke­menes Ferencz kanonok, s a közgyűléshez in­tézett nem csak ragyogó ékesszöllással elmon­dott, de mindenkit mélyen megindított s egye­nes tiszta lelkületét tisztán visszatükröző be­szédével kérte a közgyűlést, hogy meggondolva tett elhatározó lemondását elfogadni, s őt hu­zamos éveken át viselt, alelnöki tisztétől fel­menteni szivesked jék. A közgyűlés ismerve Ke­menes Kerencz volt első alelnöknek alelnöki minőségében az egyesület ügyei iránt tanúsí­tott kiváló érdeklődését s azon fáradliatlan te­vékenységét, melylyel az egyesület ügyeit min­denkor vezetni és teljesíteni hivatalos pontos­ságú kötelességeinek tartotta, csak is fájlalni tudta azon kellemetlenségeket, melyek távozni készülő alelnök a legáltalánosabban tisztelt személyét s ritka egyenes lelkületét épen az egyesület ügyeinek és érdekeinek önzetlen s buzgó teljesítése közben érték. Nem is késett az egyesület közgyűlése ragaszkodásának s meghatottságának a legün­nepélyesebb s legtüntetőbb módon kifejezést adni, egy oly ováczióval s tiszteletkifejezéssel, melv minden előkészületek nélkül a tisztelet s ragaszkodás hatása által nyilvánulva, Kemenes Kerencz alelnök magasztos és páratlan eljárá­sának a legméltóbb kifejezése volt. Mi tudjuk azt, hogy alelnök ur lemondását komolyan el­határozá s visszavonhatlan volt, régebben is­merjük erős elhatározását, s már előre féltünk öt az egyesület élén nélkülözni. De a tisztelet s ragaszkodás ünnepélyes és általános tűntető kifejezése meghatották őt is, az erős követke­zetes jellemet, bár nehezen, de engedett a köz­gyűlés tüntető kéréseinek, s mint az egyesü­letnek 'íjból a legnagyobb lelkesedéssel megvá­lasztott I-só igazgató alelnöke elfoglalta ismé­telve az elnöki széket, melyen öt oly nagyon tisztelni, szeretni és megbecsülni az egyesület érdekében is megtanultuk. Az ülés folytatóla­gos lefolyásáról röviden a következőket je­gyeztük fel : Gróf Esterházy Mórica cs. és kir. kama­rás főispán urnák, mint az egyesület elnöké­nek a gazdasági egyesület mult évi működé sére vonatkozó részletes elnöki jelentése he­lyeslő nieguyugvással vétetett tudomásul, mely jelentés egész terjedelmében az egyesület ér­tesítőjében közöltetni rendeltetett. Gróf Bethlen András leirata, melyben a földmivelésügyi tárcsa átvételét tudatja, mint­hogy ö nagyméltósága az egyesület nevében már előzetesen s teliratilag ütivösölteteti, tu­domásul vétetett: hasonlóul a kir. földmivelés­ügyi miniszternek az egyesülethez intézett azon leirata is. melylyel az egyesület sok oldalú s eredményes működéséért elismeiését fejezte ki. Dr. liatkovich Tivadar országgyűlési kép­viselő urnák részletes előterjesztéseié a Vesz­prémből Kiivingen át Dombóvárig építendő vasút eszméjét a közgyűlés kózgazdászatunk fejlő­dése érdekében is ki nem Számítható fontossá­gúnak ismervén fel, azt nem csak erkölcsi tá­mogatásában togja részeltetni, hanem egyúttal ezen vasút érdekeltjeinek közös értekezletre való összehivá-át is szükségesnek és lehetőleg sürgősnek is találta, melynek eszközlésére a közügyek egyik lelkes veterán bajnoka*, idősb Purgly Sándor urat kérte lel a közgyűlés. Az. egyesület mult évi számadásaira vo­natkozó leliiieiitvéiiyt a számvizsgáló bizottság részletes jelentése alapján llets Pernes pénz­tárnoknak megadta a közgyűlés, s elrendelte egyúttal, hogy az. egyesület kétes alapitványai az erre korábban felkért bizottság által újból vizsgáltassanak meg, az eredményről szóló rész­letes jelentés bekéretvén. Az állattenyésztési alap előterjesztésénél tett azon értesítés, hogy az egyesület a mult évi bikakiosztásoknál községeknek 1400 frtot engedett el a beszerzési árakból, tudomásul vétetett, mely előterjesztés alkalmával többek indítványára egy közös csikólegelő felállitá-a határoztatott el, mely intézmény szervezésére a járási gazdakörök is be fognak vonatni. A Devecser vidéki gazdakor újabhi C> éves csatlakozásának ügye ez úttal a tárgya­lástól elvonatott, előzőleg ezen ülésnek az al­elnöki választásra vonatkozó intézkedése a De­vecser vidéki gazdakor elnökségének közöl­tetni rendeltetett azon megjegyzéssel, hogy a csatlakozás tekintetére újabb tárgyalásokat kész folytatni az egyesület. Gróf Ksterliázy Miklós Móricz azon át irata, melylyel általa felállítandó s saját költ­ségén fentartandó fóldmives iskola létesítését tudatja, lelkesedő örömmel vétetett tudomásul, melyért az egyesület ő méltóságát az áldozat kész főurat tiszteletteljesen üdvözli is, a kért egy alapítványi helynek megalapítását azon­ban sajnálattal s csak is azon okból nem ajánl­hatta fel az egyesület, mivel a jelenleg Vesz­prém megyében létesítendői fóldmives iskolá­hoz már 2 alapítványi helyet alapított. A megyei közgazdasági előadó előterjesz­tésére az egyesület Veszprémben fekvő tele­pén a gazdaközönség szükségletére műtrágya raktárt létesít, ugyan ott a veszprémi gazda­kör előterjesztett indítványára s kérelmére fa baromti tenyésztőt rendez l>e. A veszprémi gazdakör indokolt előter­jesztésére az egyesület telepén levő é'S még ép tálakkal bíró templomot selyemtenyésztési ezélokra az egyesület készséggel átengedte, va­lamint ugyancsak a veszprémi gazdakor sür­gető indiiváuyára a földmives iskola minél előbb leendő felállítását illetékes helyeken szor­galmazni fogja. Kzekben jelezhettem röviden a közgyűlés lefolyását. Igy futólag átolvasva a fenti Boro kat, azokból is következtethetünk az egvesiilet törekvéseire és tevékenvségére, a kellemes t fűszerezést az érdeklődő lelkesedést csak is azok élezhették s tapasztalhatták, kik a köz­gyűlésen jeleiivoltak. kik kivétel nélkül azon óhajjal távoztak el; — hogy a minden egyéni érdek s reklám nélkül csendesen működő egye­sület törekvései megyei kózgazdászatunk fej­lődésére minél üdvösebb s hasznosabb eredmé­nyeket teremjenek. é-ic}i| ieten wll. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötöilik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta l'IHOl.D ÖZSÉB. — Mii jus lu'i IS. 1804. Bonaparte Na­poleon, francia első consiil, népszavazás foly­tán francia császárrá kiáltatik ki l'árisban. Május In) l'.i. 17!ts. Bonaparte Na­poleon, francia fővezér, Kgiptom meghódítására Toulon kikötőjéből kiindul. Május kő 20. 14!IH. a portagáli Vaseo de (íama kíséretével együtt Calicutba érkezik. Miijns In', 21. — !(87. V. Lajos Henye Lajos) francia király halála. Vele kihalt Nagy Károly császár családja. MijiK IH'I 22. 1809. Ksslingennél májas •_'l és 22-én Hassane francia tábornok Káról osztrák foherezeg fölött némi előnyt vivván ki, I. Napoleon francia császártól az n Esslingen' herceg" czimet nyeri. — Külön­ben a francia föhadtest ugyanezen napon As­pennél nagy vereséget szenvedett. Mii jus in] 23. Ilii 8. vallási forrada­lom Prágában, mely alkalommal Martinicz, Szlavata ás Fabricins császári főhivatalnokok a dühöngő nép által az ablakon át tiu lábnyi mélységbe ledobatnak. tán ín-in késett összes birtokát, cs ékszereit 1 . gba tenni, s esek árán fegyvereseket és :• kűldeai veszélyben forgó leijének. Saj­ti eaaesegédcsap.ii. még mielőtt rendeltetési bolyéra ért, áldozatává lett a portyázó töröknek. K példa szépet) ma tatja, lmgy mennyivel inkább lehetett bízni egy honleány hazuszere­tetében mint a b i/a védelmére kirendelt ide­gen vezérekben Kivívta az egri nevet! Est mondják Bírál, ki vitézség tekintetében mások felett nagy an kitűnik, aa a legnagyobb dicséret, mit egy hősre ni'U'lhatiuik. S kik voltak ások aa egriek, és mit vit­tek véghez, kik a vitézség példányképeiként említtetnek? K kérdésre megtaláljuk a feleletet ba röviden elmondjuk Kger ostromát. A csekély szánni egri őrség az óriási ' r-k had tásaadáaáaak Mm tudott ellenállni, az egyenlőtlen han z a megmenekülésnek min­ien reményét lehetetlenné telte. Midőn ezt lát­'ák az egri nők, OSsaaátltsk, s mindnyájan ki­vonultak a várfalához. Kz azután lelket ontott a aarcsoaokba, a mi-Ion nőiket látták oldaluk mellett, kétszerezett erővel és lelkesedéssel ro­hantak az ellenségre. S ha már egyszer írja Jókai - az egri leányok, menyecskék ott vol­tak, bizony senki sem kívánhatta toluk, lmgy luagik is ic.s/t ne vegyenek abban a nagy dári f -bau, ,i hol karddal muzsikálnak, ott lát­ták a lek fél •'ket, a leányok vőlegényeiket. \al kegyetlen pogánrnyal tusakodva, melyik állhatta vo'n.i meg. lmgy maga IS lel no ka| ­• in valami öldöklő sisrsiáuiut, utó, vágó esz­közt, amit más elejtett, N oda no rohanjon a kedveset védési , a gyilkosát rontani. K.uekek krónikák hirdetik örök időknek, hogyaa har­czoltak az egri asszonyok, leányok a vívott vár bástyáin; uxvu^Aáóiouy az eleseit vőlegé­nye kardjával, nő a férje melleit, a holtteste lelőtt, hogy zúdítottak tŰZÖBforralt szurkot forró olajat a falra mászok kopasz tarkóira, lmgy verték le eket a lábtókról kövekkel, ru­dakkal.-' A hal' z hevében, midőn egyik harezos egy török csapásaitól halva rogy asssa, mel­lette hapzoló hitvese, addig nem is gondol férje holttestével, addig nem viszi ezt ki a han sósok tömegéből, inig boasut nem áll férje gyilkosán, míg egy kezeügyébe eső kővel vagv más fegyverrel férje gyilkosának életét ki nem oltja: s csak mikor a boszn mű ve végrehajtva volt, akkor megy a szeretett férj holttesté­hez, csak akkor siratja tnog öt, s részesiti a végső, tisztességben. ilyen s még számtalan másfele jelenetek mindmegannyi szép nyilvánulása! a leglán­golóbb hazaszeretetnek ismét lödnek az ost­rom alatt, s emez ctuberieröt meghaladó küz­delmet látva a torok • mintegy — elbűvölten hagyja abba a harcsat I nem hallgatva a ve­zér szavaira, elvonul a vár alól. S ez azon várnál tartant, melyet egyik torok basa gyermekszobának, s harezosait gyer­mekeknek mondta. Bezzeg meglakolt a hősök eme rágalmazója, kapott ezért ajándékba egy szép vtfáS selyem zsinórt, melyet nem tett az ablakába. Még Székely Klára járul a várhábornk alkalmával szerepelt nök sorához, ki férliui vitézséggel három hónapon keresztül védel­mezte csekély seregével Valpö várát a török támadása ellen. Méltó befejezője eme dicső liösuökbeu bővelkedő sornak! .... 'Folyt, kóv.) Paraszt-hangverseny. Irta: V. Margó IV-lia *i. l'gy kerültem én oda .... No igen vasúton mentünk egész J'átfalváig | már én csak ugv iroin, a Ii"g3- mondják 1 : én, a kirán­dulás rendezője: a makói főszolgabíró iákkor még Gabi volt, do azóta megválasztották ám Gábornak), aztán meg a rettenetes hírű makói rendőrkapitány, a kivel nem jó egy tálból cseresznyét enni. az aki nemrégibe engem is letartóztatott — egy makói bálra és - no találják ki, hogy ki mégy Kjnyc no, hát a — férjem! Képzelhetik, hogy milyen bátor­ságban utaztunk: három rendőr (a férjem is a féle, ha csak színházi is), nomeg egy rendörné. Sajnos, olyan fess zsiványféle nem akadt az utunkba, és így nem foghattuk el, de megér­kezve I'álfalvára minket fogott el a magvat vendégszeretet a pátfalvai Constantán abbé és kedves nővére, no meg nagyreményű öescsc személyében, kit azért tartanak Makó várme­gyében, hogv- följegyezze a mások, és a maga szép beszédeit. De hogy némileg nyo­mon kovothessem az események gyors egymás­utánját, ha megengedik inuéüöl fogva drá­mai leszek dalán igy némileg kiengesztelem magam iránt a komoly múzsa barátait is.) Tehát 1. telvonás : Szeuile-ut az abbé ur kertjében . . . pompás virágok . . . kezd min­den rózsaszínben feltűnni előttem . . . jóizü beszélgetés (köznyelven szellemes társalgásnak nevezik i . . . majd ízletes vacsora, ménesi ró­zsabor . . . kezd minden rózsaszínben feltűnni a — rendőrség előtt. Hah, mi az?! — Kgy küldöttség a nép fiaiból .... „Krtesülvéu, hogy . . . hazánk *) A népszínház egykori bájos énekesnője, ki városunkban is fellépett volt eüy Ízben, irta e kedve* cscve^al, Szerk. hírneves (kezdek megijedni) kérjük, j szerencséltesse becses megjelenésével és ha nem tolakodás tegye emlékezetessé feledhet]enné 'nekeljen valamit nekünk, aranyos nsasáds, hegy a magyarok istene ne sajnálja megáldani mind a két ke­zével meglássa olyan tapsot még — Makón se kapott!­' Kgy pillantás részemről az én kü­lön rendőrömre I nekem nem csak színházi)... az igent pislant .... én szívesen beleegyezem, csak zongora legyen. ..I.esz akár kettő is!" ..Kljén, éljm!'' — A küldöttség elrohan .... én abba hagyom a vacsorázást (most már előbb meg kell érdemelni a folytatását i, és végig számlálom műsoromat, mi lenne legal­kalmasabb a népnek? „Hopp, megvan!" — kiált föl a rettenetes kapitány — ,.a levél­ária Iíipböl!-' - Ilin? — ..Hát kérem" — foly­tatja ö — ,.azt a levelet egy baka irja az ott­hon búsuló kedvesének: már oz csak helyi érdekű tárgy?!" — Kgyhangu helyeslés a fe­lelet. ,,Ks hogyha megújrázzák?" — szó!oni én el magamat . . . Akkor azt a csöndeset, édes nagysád: ..Egy rózsafán megszámláltam. . ."! — mondja valakiből — a rózsabór — Kz is he­lyes ! . . . . Asztalbontás készülődés . . kíváncsiság . . vége az első felvonásnak. Második felvonás. Színhely: fehérre me­szelt fehér tálai a pállálvai nagy korcsmának népies ízléssel földíszítve friss gályákkal, lám­pákkal, tükrökkel stb. A háttérben emelvény, rajta egy rögtöaaött zongora: előtérben széksorok telve a pátlalvai intelligent zia ked­ves hölgyeivel, és padsorok telve a pátlal­vai nép hiányával. Mi ez? kérdi félhangon a járásbirája, ki bennünket paraszt hangversenyre hitt meg, és hiába keresi a hangversenyhez — a parasztot. — Hé, Pista! magad mellé veszed a Gyurit meg a Náczit, aztán végig szalad­tok itt a közeli utczákon, benéztek minden házba, — aztán neken egy negyedóra múlva tele legyen ez a terem néppel, vagy — ! ..Krteni tekintetes főszolgabíró úr!" Ks tele lett — tíz perez múlva nyalka legényekkel és lányokkal, hogy öröm volt nézni a zsúfolt há­zat (Hogy nincs nekünk is ilyen szolgabitánk vagy kettő!i Végre kezdetét vette a hang­verseny. A nép kitett magáért. Olyan szépen énekeltek kottából, hogy a nélkül se tudtak volna szebben. Aztán volt szavalat, (elolvasás, majd megint ének. Mind jól .sikerült: a nép kitett magáért. Kezdtem okét megbecsülni, és — ha kinevetnek is, bevallom — kezdtem tré­mázni. mint mindig mikor uj közönség előtt kell fellépnem. ('sak, azt a levéláriát meg ne Ígértem volna! Meg se fognak tapsolni . . ! Es megtapsoltak, még pedig derekasan, különös hévvel a nekipirult — lányok, a minek okát csak akkor értettem meg, midőn később az egyik Panni elém bátorodva suttogva kérdé, hogy hát voltaképen melyiküknek jött az a levél Boszniái «öl. a kit előbb tetszetten danolni A kapitány jó cicerone volt! — Már a magyar daltól nem féltem: nem is lett volna rá okom az eredményből ítélve, mert bizony azt is meg kellett duplázni, most már — köz­óhajra. — De nem illik a saját dicsőségünkről regélni, hadd mondom el inkább, hogy milyen tüzes csárdást jártunk a hangverseny után egy csomóban a néppel, a mi egészen úgy tünt tői előttem, mintha egy népszínmű fináléjában járnám a kopogóst a párommal. — Finale? — De hát ez operetté . . . ! Bocsássák meg, a sok nótázás, ujrázás és táncz kizökkentett a drámai stílusból. Ha ez által nagyon is fe­csegővé lettem, büntessenek érts azzal, hogy ez első irodalmi kísérletemre ne mondják rá; hogy volt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom