Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-04

másnak fel- és leadó állomássá leendő . tala k i t á sa érdemében. T<>vál>l>á ••/••ii ülésen határoztatott, lmgy I megyei gazd. egyesület által folyó évi május |0 és 31-re tervez-tt állatkiáUitáaon csoport kiállítással vesz részt. Végre itgysxteaen ülésez határoztatott . I. lmgy gazdak«írünk még ez év őszén eke éa szántó v eisenyl re*adese*ed és ezen versenyek programmjának megalkotására kebeléből | tagu bizottságot küldött ki. A november havi rendes öszi közgyűlésen elfogadtatott • költségvetési előirányzat az 1890-ikévre.Továbbá ezen közgyűlés határozatából kérvény intéztetett .1 foldmivelésflgyi ministeffhes országos müt rágyagyár létesitéae érdemében, A iii ir. x. 15-én tartott rendkiviili közgyűlés egyedüli tárgya volt megvédeni gazdakörünk álláspontját a megyei gazd. egyesül tt 1 szemben az ismert botránynyá felfújt ügyben, melv hivatását férfiasan meg is oldotta. Tiszteli közgyűlés! Mult évi elnöki jelentésemben jeleztem, bogy gazdakörünk nem zárkózhatott el a kerületünkben levő Somlyé hegynek a phylloxera pusztításai által észlelt veszélyeztetése elől sem, BŐI gazdakörünk volt az első, mely a somlói bú tokosokat az őket asőllőbirtokaik elpnaatitáiában fenyegető veszélyre figyelmeztetve kösös védekezésre szállította fel. Harsak annyit tesz gazdakörünk éa megmarad folyton tovább is a k- ademényezés stadinmábzn és saját sorsukra bízza a veszélyeztetett Somlyé birtokosokat, ugy minden esetre sok táradI gtól kinn'li meg magát gazdakörünk, de kérdem megfelelt volna-e kötelességé m-k ? — Semmi esetre sem. Gazdakörünk itt is kötelmeinek jól felfogott tudatában megfelelt feladatának Gyűlést gyűlés követett Sozalyóváiárke lyen. melyeken gazdakörünk kiküldött tagjai részt vévén a bírtokosaágot Somlyó megmentésére sarkalva é-s saját jól felfogott érdekeikről meggyőzve megalakította _a pbylloxera elh-n védekező nagy Somlyóhegyi egyesületet.*

1 S midőn ezen egy es Biet akkor nn-g ideiglenes elnöke lss;» ápril hó 4-én azon kérdést intézte gazdakörünk jelzett napon tartott választmány iüléséhez, m-m volna • hajlandó a Somlyóhegyi birtokosok védekezési ügyét felkarolni, illetve sajátjává tenni '• — a gazdakör igazgató választmánya Bünden habozás né-lkül igennel válaszolt : ezen igenlő válasz eredménye btt. hogy mult év július béi *1 én Somlyó vásárhelyen megtartott btrtokossági érti-k-zb-t- :: a oivtokosságmigy többsége végit g in galakultnak nyilvánította _a phvlloi ta ellen védekező nagy Somlyóhegyi egyesület," elfogadta gazdakörünk fő védnökségét, a a védekezés keresztülvitelét gazdakörünkre bízta, s elhatározta, hogy ezen védekezéa költségeinek fedezésére Somlyóhegy OSiatea birtokosai tagjai b-szin-k • gazdakörnek olyképest, bogy azon birtokosok, kikm-k szi'dlöje a 2 katasztrális holdat meg nem haladja mint pártolói tagok 1 írttal, kiké a 1 holdat meghaladja iii.nt rendes tagok 3 frttal lépnek be tagokól; ezen egyesületi gyűlés lefolyásáról •_,</.• lakörünh titkára július 4-én tüzetesen referált gazdakörünk választmányának: a válsastmány titkár jelentését tudomásul vette, s az egyesület jegyzőkönyvi határozatát egész terjedelmében elfogadta. Tisztelt közgyűlés! Hogv miként áll ma a Somlyói egyesület ügye. erről is megkell röviden emlékeznem: Miután a a minister az egyesület alapszabályait . melyek egyik pontja azt tartalmazza, hogy a Somlyó hegyi birtokosok köteleztetnek az egyesület tagjai lenni, helyben nem hagyta. — ennek ellenében a megye közönségéi felszólította, hogy odahasson miszerint a Somlyói négy hegy községe Oly szabályrendeletet alkosson, mely az egyesületbei belépést minden Somlyói birtokosra nézve kimondja. Gtssdskörűnk minden követ megmozdított, hogy ezen üdvös szaluilyrendelel a hegyközségeknél megalkottassék: törekvése sikerre vesetett, a szabályrendeletek megalkottattak a ministeri leíratnak megfelelöleg és törvény hatóisági jóiváhagyás végett a megyéhez tel is terjesztettek. Kzen szabályrendeletek sorsa felett a májna ö-iki megyei közgyűlés len hivatva dönteni. De tisztelt közgyűlés, gazdakörünk nem várta be tétlenül az időt. míg az említett szabályrendeletek ügy a megyénél eldől, hanem kötelességéhes hűen azonnal hozzálátott a védekezési munkálatok megkezdéséhes azzal, lmgy a szept. b-iki választmányi ölés határozata értelmében feliratot intézett a földniivelósügyi ministerhez azon kérvénynyel, lmgy a védekezésre szükséges amerikai szőlőtelep kezdetlegea befásitásáhoa szükségelt 40 ezer sima ó-s !."> ezer gyökeres Kiparia vesszőt adományozni kegyeskedjék, a minister a kéri vessző mennyiséget azonnal utalványozta ; míg a vesszők megérkeztek elkészíttetett a szőlő telep, s ma van szerencsém tisztelettel jeh-nteni. hogy az érkezett 58 BSOT részben sima. részben gyökeres vessző beiskolázva van. Kz ügyben még csak annyit kell jeleznem, hogy a gazdakén- ó-s a Somlyói egyesület kölcsönös érdekviszonyait a szabályrendeletek jóváhagyása után azonnal rendezni fogjuk. Az évenkint elrendelt fölülvizsgálata az apa állatoknak a mult óv öszó-n ís foganatosíttatott, miről Gulden György ur a nov. 7-ki választmányi ülésen jelentést tett. Mielőtt jelentésemet befejeznén, megkell még említenem azon örvendetes eseményt is. hogy gazdakörünk tagjainak szenna a mult évben is gyarapodott, különösen meg kell említenem, hogy Pápa vidékéről öt uj rendes tagot nyertünk, s igv gazdakörünknek mult évben volt '.is rendes é-s 190 pártoló tagja. Ezekben véltem gazdakörünk mult évi működését jelezni. Váljon megfelelt-e gazdakörünk azon várakozásnak, melyei gazdakörünk t. tagjai hozzá csatoltak, váljon megfelelt-e a gazdakör tiszti kara azon bizalomnak, melylyel a gazdaközön•ég őket megtisztelte: a t. közgyűlés elbírálása alá tartozik. Részemről lelkiismeretesen elmondhatom, hogy gazdakörünk tiszti kara iparkodott betölteni mindenben azon állá>t. melyre a t. gazdaközőnség bizalma oket ln-ly-ezte. s épen ez indokból kérem a t. közgyűlést, hogv részünkre a szokásos télmentvényt megadni szíveskedj ék. Egy uj röpiratból. FMfMWf Ken-hiz képviselőtől e napok ban terjedelmes munka jelenik BSC a flSrSjf ni/eh- tanításának kérdéséről. A miiből ,tt közlünk tfj részt, mely a kérdés történetéről szol. Mikor Csák* Albin gróf, mint lij közoktatásügyi minister, az egész ország feszült várakozása mellett 1869. év május 80-án pro gramm-beszéd ét megtartó, magát nyíltan az egységes iskola hívének vallotta. „Egészben ó-s általánosságban az egységes középiskolának jövőben valé megteremtése kell. hogy kitűzött ezólunk legyen.— nionihí a Ház általános helyeslése mellett. ..mert nem OSStoahatom azok nézetében, s nem tehetem magaméva azok felfogáséit, a kik a gyinnasiumot kizárólag magas tudomáayoa ó-s eszményi, a reáliskolát pedig ellenkezőleg csakis gyakorlati czélúnak akarják feltüntetni. Hiszen minden művelt,minden hasznos munkásságra törekvő férfiúnak nemcsak gyakorlati ismeretekkel kell bírnia, hanem egyúttal magasabb felfogással é-s aspiratiókkal." E helyes álláspontnak volt következménye az. hogy a közoktatásügyi minister úr programm jának elmondása után pár napra, máj US 35-én, „készségesen" járult e sorok írójának a képviselőházban beadott következő határozati javaslatához : ...\ Ház utasítja a közoktatási minister urat. hogy a Ház közoktatásügyi bizottságának ó-s más szakfé-rliaknak meghallgatása után. tégy.- tanulmányozása tárgyává a görög nyelvnek, mini kötelező tantárgynak <i ggntnasiumokban valói megszüntetését." A határozati javaslatot miként ezt a 959-dik országos ülésről felvett é-s hitelesített jegyzőkönyv mondja »'.'/.'/hangutag" fogadta el a képviselőház. S bár a határozati javaslat csak a „tanulmányosást" tette kötelességévé a ministernek, de annak értelme teljesen világos lehetett mindenki előtt, mert úgy a beadott hat. javaslatot kisérő beszéd éa a javaslat indokolása, mint főleg a minist -rnek ene adott válaSZa, mely ben a beadott indítványra csélozva, nyíltan elismeri, hogv: „Az egységes középiskola utáni törekvésünk első áldozatéiul bizonyosan a görög nyelv log esni" semmi kétséget ez iráni tént n> m hagyhatott. A képviselőház egyhangúlag magáévá tevén a fentidézett határozati javaslatot, az első - s pedig rég várt — lépés megtörtént a görög nyelv tanításának már annak előtte is sok port felvert kérdésében. Mert e kérdés mái' aem mai keletű hazánkban. Mióta a forradalom után az alkotmányellenes Thun-féle kormány általánosan kötelezővé tette a gymnasiumokban a görög nyelv tanítását, - a közvélemény folyton élénken taglalta e kérdést, s az autonom felekezetek tanügyi kormányzatában pro és contra nem egyszer történtek a felett vitatkozások. Alkotmányunk helyreállítása után nemsokára Eötvös József báró közoktatási minister, nemzetünk e halhatatlan emlékű nagy lia. 1870. ápril 7-én a középtanodai oktatásról szódéi törvényjavaslatában, mely azonban tárgyalás alá nem került: a görög nyelv kötelező tanítását a gymnasiumi tantervből egyenesen kihagyta. V. tényre az egész nagy görög vita alatt senki sem utalt, pedig ez kétségtelenül nagv jelentőséggel bír. Eötvös bárónak törvényjavaslata rég el van feledva a talán már nehezen is juthatni hozza. Epen azért nagy fontosságúnak tartom. hogv a törvényjavaslatból, s annak indokolásából a tárgyamat érintő rész olvasóim előtt ismeretes legyen. Eötvös József br. minister a görög nyelvnek tanítását csak az általa contemplált u. n. lyceiiniokban. melyben bizonyos szakrendszer hozatott volna be, a mennyiben a tanulók nem minden tárgyat tanullak volna egyenlő kiterjedésben, hanem a választandó szakpályájukhoz szükséges ismereteket annál kimerítőbben akarta megkezdeni, Törvényjavaslatának ll-ik J-s szerint s görög nyelvet kizárólag csak a theologiai ó-s nyelvészeti (tanári szakpályákra készülők httek volna kötelesek tanulni. A más pályákra készülőkre nézve in ni volt kötelező a görög nyelv tanulása, s ezt Eötvös báró idézett tőrvényjavaslatának indokolásában azzal indokolta hogy habár tagadhatatlan az. hogy ó-szbeli tehetségeink kifejtésére alig található jobb eszköz, mint a nyelveknek alapos tanulása ó-s hogy a ehwaicus nyelvek e tekintetben első helyen állanak: de váljon a nyelvek alapos tanulásának czélsserfi módja-e, ha 3—4. sör több nyelvet egyszerre kell tanulnunk? s váljon ha a grammatikát a logikai s igy a philosophiai tanulmányok legjobb eszközéül ismerjük is el. nem jobb-e. ha a gyermek mját anyanyelvén kivül egy ólü nyelvvel it. i. a magyarral, vagy a némettel) ó-s egy classicus nyelvvel, t. i. a latinnal foglalkozik, mintha ezeken kivül még egy classicus. i. i. a görög ó-s több élő nyelvnek felületes Illegi sillerósé re fordítja tigyelmét, minek eredménye végre is nem lehet más mint az. hogy a növendék a tanult nyelvek egyiké-ben sem halad előre sunyira, hogy annak szerkezeté-ben kellően beavatva lenne? Es váljon nem ezt bizonyít ják-e tapasztalásaink is? Ifert gyiunasiuniainkban nevelt itjaiiiknak minő százaléka van középtanodai tanulmányai által arra képesítve, hogy azon pótolhatatlan gyönyört élvezze, melyet a régi classicusoknak eredeti nyel ven olvasása nyújt? Ha ennek okául a tanrendszernek hiányos voltát, s főkép a szükséges tanerők hiányos voltát hozzák lel. Eötvös báró szerint ez tévedés, mert miután a classikus nyelvek tanulásának ily hanyatlását tapasztaljuk íinís országokban is. (igy p. o. a Francziaországban kiküldött ezaminátorok évenkint közzétett jelentéseikben évről-évre inkább panaszkodnak a classicus nyelvek tanulásiban tapasztalt hanyatlásról, s miután a tudományosan foglalkozókon kivül még Aug iában, sör Németországon is sokkal kevesebb ma. mint régebben volt azok száma, kik a olassicusokat eredetiben olvashatják: ennélfogva ezen általános tünemény csak általános okból, korunk általános irányából származhat ik. A mint a dolog áll szód egy más helyen az indokolás annak, hogy gymnasiumainkban a kél classicai nyelv taníttatik, eredménye csak az. bogy fiatalságunk a classicai nyelvek egyikében sem halad annyira, hogv a classikusokal élvezettel olvasná. Sokkal nagyobb eredménveket vári Eötvös József báró attól, hojrv ha egv látszólag szűkebb feladatot tüz Viki, arra irányozzuk törekvéseinket, hogy ifjaink egy classicai nyelvet é-s pedig a latint tanulják meg. Sőt Úgy volt meggyözödve. hogy contemplált javaslata által azon czó-lnak is. hogy e

Z országnak helhnistákat neveljünk, jobban meg lehet felelni, mert ha a görög nyelv csak azokra nézve tétetik köteles tantárgynak, kik nél azt a szaktudomány, melyre készülnek, igényli (a tbeologusokra, philologusokra stb. nézve) a tanulóikban több tanulási buzgóiság tehető tel. - Es végül államférfiúi .jogosult önérzettel jelenti ki erős logikával megirt Indokolásában Eötvös József báró, hogy ö nem fogja elfogadni soha azon elvet, lmgy közép tanodáinkban valamely rendszert csak azó-rt kövessünk, mert az más országokbsn divatozik, főkép midőn azt látja lmgy i-Z'-n országokban is. a lml az érvényben van. annak czélszerüségében sokan kezdenek méltán kételkedni, a megváltoztatásáról gondoskt id ni. Eötvös József bárónak a középiskolákról szóló törvényjavaslata utasítva lett ugyan tárgyalás végett a közoktatási bizottsághoz, de ott abban állapodtak meg, hogy miután az illető ülésszakban a javaslatot törvényerőre emelni alig lehetséges, annak tárgyalását a következő 5szre halasztották. De ekkor már Eötvös József br. betegeskedni kezdett, s az egész nemzet által méltó kegyelettel gyászolt halála megakadályozta a javaslatnak tárgyalását. De a fentidézett indokolás leghatalmasabb ozálolatul szolgálhat a mai ultra-orthodox görögnyelv barátok görögül nem tudói vezérének, Eötvös Lóránt bárónak, ki ágy látni, lein igen olvasta el nagynevű édes atyjának, a kitűnő államfó-rtiúiiak. a magvai- közoktatás első alkotmányos ministerének illeték- - véleményét. Gyümölcsfák a községekben. Most. midőn a megélhetési gond államié felhőként borong az arczokoii. uránná kell nézni a megélhetési eszközök sokasitásának is. Szakitani kell a régivel s bevenni a jé>t, ha új is, sőt épen ezért. Magyar népünk ugyan konservativ természetű és a régi szokások uralják, a megszokott kerékvágásból kilépni nem szeret s tömegesen nem is lép ki elébb, hanem ha az újítás hasznáról, czélszerüségéről meggyőződik. Egyik ember példája vouzsa a másikat. Igy terjedtek el községeinkben a cséplőgépek, igv kezdik a régi kézi vetést hol a mag, majd igen fel. majd igen le került — kiszorítani a sorvető gépek, igy kezdenek a magyar községek szőllös kerteket alakítani tömegesen Bssszeállva, elébb csak egy bátor uttorő, azt megvárták lesz-e eredmény, haszon beh-le, később kettő, három, inig ma ismerek községet, hol 17 év alatt ilv lassu körültekintő óvatos siódon a házi kertek alkalmas része .szőllös kertté alakult és padig nagy haszonnal. Van azonban még egy. a hol néptink nem indul, vagy is a kezdet kezdetén áll, s ez a községeknek ntezáknak gyümöh-siákkali belásitása. A i.i megnézi németajkú polgártársaink falvait, vagy a Dráva parti falvakat viruló gyiiinolcstáikkal , lehetetlen lel nem tenni a kérdést, h"gy a Pápát körülvevő községek igen ártalmas lakossága miért nem siet gyümölcsfákat p. o. diófákat ültetni házai ele.' Mondom, ez a kérdés előtérbe jő, és pedig elszomorítóTcrténslimiuk nőalakjai.*) Irta: HSI.HKK LUJZA. K_viránt bővében van hazánk története a átiVes és gyászos, a dicső és lealázó, büszkito éa arezpiritó eseményeknek : egymást váltogatják a felemelő diadalok és lesújtó veszteségek, olvassuk a nagyszerű győzelmeket, melyek egy sorba emelik nemzetünket a leghatalmasabb nemzetekkel, s viszont ama gyalázatos vereségekéi, melyek alárendelt tartománynyá alacsonyítják hazánkat: s ha lelkesedéssei olvassak ama korszak történetét, melyben három tenger mosta országunk határát, másrészt fajdalommal emlékezüuk ama korra, nedvben csak egy csekély területet, alig pár n gv s/og-méri'oldet. nevezhetett a magyar haz iának: egy szent László, egy Nagy Lajos ( _-\ Mátyás dicső uralkodását elleusulyozza e_rv II. Lajos, egy Ferdinánd gyászos kormánya. S ha nézzük történelmünk nőalakjainak szereplési idejét, azt tapasztaljuk, hogy majdnem miuden válságos időben találkozunk egyegy nő nevével, majdnem mindegyiket a veszély idején látjuk tündökölni. A tizenkettedik század első felében Borus és Békl közön dűlt pártvillongásoknál látjuk az elszánt hősies Ilonát, majd a következő században uralkodott éhínség idejében szent Kizsébet gyámolító kezét A horvátországi lázongások közepette a béke őrangyalaként lebeg előttünk Mária királynénak, s a tizenhatodik század első felében a török és német párt verstngéseinél Izabellának képe. — A mohácsi csata után bekövetkezett várháborúk olvasásánál lelkesedéssel töltik el szivünket az egri nők, Losoncyné, Székely Klára stb. hősi tettei majd későbbi időkben Széchy Mária, Zrínyi Ilona s Lórántfy Zsuzsanna dicső emlékezete *) Felolvastatott a »Pápai Leány egyesületáprilis 27-iki felolvasó ülésén, s a mult század vad zivatarjai köst előttünk áll Mária Teréziának magasztos alakja. Eme nők életéről, s illetőleg azok jellemzéséről leszek bátor — mélyen tisztelt közönség — jelen felolvasásomban egyet-mást elmondani. Az 1181-dik évben vagyunk. A király Aialra hívta össze az országgyűlési . . . Már együtt vannak az ország zászlósai g főurai a tanácsteremben, — s im belép az ifjú, alig 'l'l éves király és helyet foglal a trónon. I >e ezen itju király, kiben az egész ország reményei összpontosulnak, ki itt hivatva volna a tanácskozást vezetni, s az ország ügyeiről a rendekkel együtt gondoskodni, — a helyett, hogy eme hivatásának tenne eleget, szótlanul hajtja le fejét, előle ötökre elzárvák a napsugarai, szeme világától mindenkorra megfosztották gonosz kezek, egy jó királynak Kálmánnak alávaló tanácsosai. De ott vau mellette egy nő Ilona, kit a hitvesi szeretet haragra gerjeszt, kit a szeretett férj szerencsétlensége boszura ingerel. — Lelkesítő szavakban hivja fel az országnagyokat, hogy ne hagyják boszulatlanul a király megvakittatását. ..Hü népek — úgymond — urak és nemesek, vének és ifjak, gazdagok és szegények halljátok ! az Isten mindegyiknek adott szemet, hogy lássatok, mi az oka, hogj- egyedül urunk királyunk vau megfosztva szeinevilágától ? Kiknek tanácsából érte őt a csapás és a bűnösök elfogják-e kerülni boszutokat ?Szavai gyújtottak, s azok hatása alatt csakhamar hatvannyolez főúr áldozik életével a király megvakittatásának okozói közül. A királynő szavainak elég volt téve, a király megvakittatásaért a rendek véres buszút vettek, s ez megnyugvást szült a szerető és szeretetében boszuért lihegő nő kebelében ... De menjünk tovább egy évszázaddal, s mellőzve Gertrud királyné általánosan ismert dicstelen országlásat, — mert hisz' aem is Kndre, hanem «ierrrud országlásának nevezhető az —, térjünk át Gertrud leányának Krzsébetnek jellemzésére. Még nem csillapult le az ingerültség, melyet (iertrud királynő törvényszegései idéztek elő, még nem szült megnyugvást a királynő megöletése által vett boszu sem, még javában forrongtak az annak gyalázatos kormánya által felizgatott kedélyek, — s már is uj csapást küldött Isten szerencsétion hazánkra. Az l'2J5-ik évi nagy éhínség volt ez, mely az alsó néposztály nagyrészét majdnem elveszéssel fenyegette. S Isten különös rendeletéből az anya bűneit épen annak leánya volt hihívatva jóvátenni. S Kizsébet. kinek anyja méltóságán alulinak tartotta egy magyar alattvalóval — bármily magas állású volt is az, — szóba állni, kinek anyja a magyart csak megvetni, de soha becsülni nem tudta, az elmegy a nyomort szenvedőkhöz, felkeresi azokat nyomorult viskóikban, s sajátkezüleg nyújtja az éhezőknek a várvavárt táplálékot. Méltán avatta őt fel a pápa a szentek közé, bízvást elmondhatjuk róla, hogy megérdemelte azt. Midőn értesült férje haláláról, térdre rogyva ily szavakra fakadt: ..Meghalt! meghalt nekem e világ és mind valami e világon hízelkedik'

1 s valóban ettől kezdve ügyéit, mintha reá nézve csakugyan meghalt volna a világ s életét ezután zárdai magányban töltötte. S eme nő. ki egész életét az erények gyakorlásának szentelte, ki soha mást, mint jót, nem tett, ezer erényeinek semmiféle jutalmát nem élvezhette: midőn a pápa öt a szentek közé iktatta, arról ö már nem tudhatott, akkor ö már 4 év óta sirban pihent .... Nem kevésbé vonja magára figyelmünket Mária királynénak — Zsigmond nejének tragikus sorsa. Bámulattal nézzük ama látszólag gyenge nő nagyságát, ki nem rettegi kezébe venni as uralkodásnak erős kezeket igénylő gyeplőit, s ki nem fél egy lázongó országba (Horvátország) menni, mikor jól tudja, hogy a lázadás éle épen ellene van fordítva, mikor tudja, bogy ott biztos veszélynek, sőt esetleg a halálnak is nézhet eléje. Hogy uralkodása nem épen volt fényes, azt legkevésbé sem tulajdoníthatjuk neki hibául, hisz egy oly király után, mint volt előtte apja: Nagy Lajos, egy oly birodalmat s illetve hatalmat megtartani minőt apja szerzett, nem egy gyenge nőnek, de még egj- férliunak is mint épen Zsigmondnál láthatjuk, — majdnem kivihetetlen feladat. S ha még tekintjük ama zavart viszonyokat, melyek trónra léptekor hazánkban uralkodtak, ugy még azt is csodálnunk kell, hogy annyi ideig és ugy tudta a kormányt kezei között tartani, a meddig és a hogyan tartotta. Valóban elmondhatjuk róla egy jeles Írónknak (Márki Sándor) reá vonatkozó szavait: „Lelkületének alapvonásai sze'idség, jó sziv, kegyelet, bizalom, hála, türelem, s a mellett erély szép összhaugzatban állottak megnyerő külsejével. A királynőt kinek elhatározását rendkívül szeretett atyja emlékének felelevenítésével siettetik, s ki szerencsétlen anyjának holttestét az első kedvező alkalommal hazaszállittatta, az uralkodót, kinek szive megesik a szegényeken, kit meghat a keserves panasz, de méltósággal turi a maga szenvedéseit és sohasem feledkezik meg balsorsának enyhítőiről, azt a nőt, kit a koronája miatt viselt láuczokuál csak Hymen láncza szoríthatott jobban, de a ki a jövevénynyel szemben mégis büszkén jelenti ki, hogy őt illeti a korona, s aztán önkényt teszi azt annak fejére, ki nem tudja őt megbecsülni, azt a nőt ki nem akadályozhatta ugyan meg, hogy nevében működjék az orgyilok, de ki maga csak kegyelmeket osztogatott, azt a nőt, ki a börtön nedves falai közt, a zárdák komor bolthajtásai alatt, s az ármányok saiahelyeit képező paloták termeiben mindvégig megőrzi a gyermeteg kedélyt, azt a nőt, azt a királynőt száraz szigorral, kérlelhetlen ridegséggel bírálva sem ítélheti el a történet, nem törhet páhzát íölötte. nem foszthatja meg sein tiszteletünktől sem részvétünktől. Huszonöt éves korában hunyt el Mária, s a nemzet történetének 26 éves szakaszát vitte magával .síi!.,. Első mosolyával utolsó sóhajáig játéka volt a politikának] mely oly kegyetlenül bánt vele. Kz szabályozta életének összes körülményeit, s ez hozta összeütközésbe saját egyéniségével, de még iukább nemével. Nőnek született, s hibája legfőbb erénye: a nőiesség volt." Azon szomorú korban, midőn a töröknek beütései mind pyakoriabbakká lettek hazánkban : majd később, midőn hazánk a török harcaoknak egy ideig majdnem állandó színhely.ívé lett, lépteti nyomon találkozunk egy-egy nő kimagasló alakjával, a ki a török elleni hosszas küzdelemben örökké fényes nevet szerzett magának a történelemben. Zsigmond uralkodása alatt vették kezdetüket eme háborúk, s hazánkban (iaiambócz vára volt első izben színhelye a török-magyar hareznak . . . Már megkezdette Zsigmond a harezot a várban levő törökkel, midőn értesült hogy az ostromlottak részére nagy segédsereg közeledik, s ezért elhatározta, hogy seregével a Dunán átkelve visszavouul. De alig hogy megkezdik a magyarok az átkelést, rögtön előtör egy török sereg, s orvul támadva a visszavonulókra, őket a legnagyobb veszélybe ejti, sőt már épen a király életét is fenyegette, midőn hirtelen megjelenik egy nő, ki már előzőleg az ostromnál is fériiuhoz illő bátorsággal küzdött az ostromlók között, — s gályájával a veszélyben forgó Zsigmondot majdnem a legutolsó perezben menti meg a biztos haláltól. Ez a nő volt: Kozgonyi Czeczilia . . . (Folyt köv.j