Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-04-13

. - ik 10- SO mmázsa gabouatelesleget tud­nak a piaezra juttatni és igy ki vannak /.árva a lehetőségéből annak, hogy a ne­héz munka árán nyert gabonájukért az őket megillető tisztességes árakat meg is Laphassák. Miután pedig a termelök na­gyon hitvány árakat kapnak a piaczokon, ennélfogva nem is fordítanak gondot a gabona kifogástalan megtisztítása és osz­tályozására, hanem porosanj, polyvásan, törekesen kavicsosán egyszóval szemete­in állítják a piaezra. A kereskedők ösz­»zeveszik a szemetes gabonát — mivel jobbad nem kapnak - egy kissé megros­tálják és világgá bocsájtják, sokat ők sem rostálhatnak rajta, mert igen könnyen megesne az. hogy a kereskedő a saját pol­gári hasznát rostálná ki a gabonábé.l. pe­ig neki is élnie kell. tehát nyernie is. Igy jut azután a tni hires magyar gabo­nánk a külföld piaezára, hol a legnagyobb közöny és bizalmatlanságra talál, mert tisztátalan éa oszt ályozatlen Lássuk tehát most már azt. hogy mindezen bajainkon miképpen tudnának azok az elevátoros raktárak segíteni, hogy a termelő és a hazai kereskedők érdekei egyaránt védve legyenek. A dolog illustrálására egy példával fogok szolgálni : '/.. közaégbeli X. termelőnek van eladaadé 1 • > mmázsa jól tisztított búzája, est elviszi a legközelebbi elevátoros köz­raktárhoz, a zsákokból kiöntözi egyene­sen az elevátor mérleges nagy serpenyő­jébe, a vasúti, vagy esetleg a kezeléssel megbízott más állami alkalmazott kivesz a gabonából egy litert, ezt a kis próiba­mérlegeu megméri és ezen sulyeredmény­böl megállapítja a termel.', szemeláttára, hogy gabonája hei toliterenkint mily sulv­lyal bír és e szerint I. II. vagy Ilf-ad osztályúnak minősíti; tehát mintán a próbamérés azt mutatta, hogy X. búzája heetoliterenkint 77 7.S kUÓt nyom I. osztályúnak minősíti, azután a serpenyőbe öntött egész mennyiséget megméri l miu­tán megállapította, hogy * 10 mmázsa megvan, a serpenyő kiömlesztö csatorná­ját megnyittatja, melyen a gabona az emelőgép alá zuhan, az emelőgép, felső ka­ömlesztő csatom áj Ül a torony tetejében egv szolga azon tartály fölé illeszti, melybe az I. osztályú buza gyűjtetik, en­nek megtörténte után az emelőgép meg­indittatik. nedv a gabonát néhány perez alatt a tartályba Üríti.— Ugyan ez törté­nik a többi nemű és osztályzatú gabonák­kal is. Kz után kiállít a tisztviselő X. ré­mére egv betárolása .jegyet, melyen fel­tünteti a betérőié nevét, lakhelyét, a ga­bona nemét, osztályát é< becsértékét. A be, -.óitokét a budapesti és bécsi gabona­tőzsdék zárlatai után távirati uton na­ponkint vett tudósítások alapján álla­pítja meg. melyek mindig teljes waggon- , rakományok után értetnek. Bses tudósí­tásokat a fél is megtekintheti saját meg­nyugtatása végett. Ha pedig a fél az osztályozással aíncs megelégedve, kíván­hatja a gabonáját bizottságilag is meg­oastályoatatní, mely igen mérsékelt díj jak mellett a fél költségére feg essköaöltetni. Az ily bizottság áll a tisztviselő' elnök­sége mellett egy helybeli kereskedő és egy termelőből, mely két utóbbi nevét a fél által teljesített sorshúzás által lehetne megállapittani azon helybeli termelők és kereskedőik névjegyzékéből, kik ezen czéb ból az eh-vátor irodánál előjegyezve van­nak. Kz osztályozás ellen a télnek fel­lebbezési j"ga nincs, csak is a gabonája • ••• bc az ajtón. Ki tudná kivan leírni két HSrtAi s/ív találkozását. Szeghaliny Oéss '-sak azt érezte, mint Iónja át két gömbölyű kar nyakát s forró k&aayeket érzett árosára hal­lási. A szép grófnő nem tudott hova leuni : uiéheu. Az öreg V—y is megindulva nézte gyermeke öröméi s örült hogy visszatérni látta az ifjút, kit leánya naponkém emlegetett s kinek Vassastértét ezivdobogva várta min­den nap .... • • • A változó hadi szerencse, melyben a ma­gyar legyverek részesültek, véget ért, a a vi­lágosi fegyverletétel ar. osztrákoknak szolgál­tatta a magvai hazát' f'sendes lett újra min­den. A nemzetre mély gyász borult. Az aradi tizenhárom vértanú elő hírnöke volt ama nagy gyilkolásnak mely ezután következett . . . A Szeghalmy család békéjét is feldúlta a uemezis. Szeghalmynét börtönlie hurczolták. mivel két fia és férje az osztrákok ellen fogott fegyvert a haza védelmében, bányát nem bán­tották, azt ott hagyták óriási bánatában kese­regni. Mire Szeghalmy Géza titokban vissza­tért az elhagyott otthonba, akkor már édes anyja is haza került halálos betegen < mkivületében nem ismert fiára. Meghalt. Néhány év múlva hallották a szomorú •árt, hogy Szeghalmy István mint bátor hős mult ki az április l!»-iki nagy-sarlói ütközet­ben. Szeghalmi Géza végkép elköltözött a mádi kastélyból nővérével s a szép grófkisasszony mint feleség vigasztalta a szomorú férjet . . . — Magyarország még nem veszett el! Megsegíti a magyarok Istene! vissza vételéhez van joga. mely esetek talán nem is igen fognak előfordulni. Tehát X. megkapta a betárolási jegy.-t 10 mmázsa I-a búzáról, melynek a tömeg­áruk szerint becsértéke 90 frtot. tesz. — X-nek szabadságában áll az elevátor ve­zetőjét megbízni azzal, hogy gabonáját a tőzsdei napi árak szerint a legelső alka­lommal eladhassa, vagy pedig bizonyos határidőt tüz ki, melyen belül a gabonája feletti szabad rendelkezési jogát magá­nak fentartja , mely határidő elteltével, vagy új határidői hosszabbítást kér. vagy ennek elmulasztása feljogosítja az elevá­tor vezetőjét a gabona eladására. Kzek után veszi X. a betárolási jegyet és azt vagy eladja a kereskedőknek . kik az ily betárolási jegyek Összevásárlása által nyernek tömegárukat , melyek már a vasút udvarán épült . vagy vágánynyal összekötött elevátorban szállításra ké­szen állnak é-s osztályozva vannak. — vagy ha ezen eladás nem sikerült, vagy csak X. anyagi hátrányával történhetet volna meg. akkor elmegy X. az elevátor székhelyén levő és egyik hazai nagy pénz­intézet által felállított előlegezési fiók­pénztárhoz, mely X-nek a betárolt gabo­nája becsértékének 70 -80%-ál a betáro­lási jegy elömutására legott előlegezi és a betárolási jegyre az előleget feljegyzi, mely előlegnek a kamata a költségekkel együtt -nól több nem lehet. Kzek után X. a betárolási jegyet, mely már előleg­gel van megterhelve, helybeli kereskedők­nek eladhatja, vagy az eladással az ele­vátor vezetőjét megbízhatja, vagy pedig az előlegezés után is kívánhatja, hogy a betárolt gabona még dispositiója alatt ma­radjon, mely kívánságát, mindaddig telje­sitik amig a betárolási néhány krajezár költséget időről-időre megtéríti és amíg a gabona árhullámsása miatti árkülőmbsé­geket kamat és betárolási díjjal aiuég visszamaradt •><> •'!"'!„ becsár részlete fe­dezi. — Végre, ha X. azt kivánja. hogy a betárolt búzáját az elevator adja el,akkor a jegyet, melyre az előleget már felvett", az elevátor keselöségénél letétbe helyezi, melyről kap egy elismervényt, mely azon­ban a betárolt gabonát már nem he­lyettesíti, tehát arra sem előleg nem ada­tik, sem pedig el nem adhatéi gabona he­lyett, sem pedig arra gabona a raktárból ki nem adatik csak arra ad jogot a tu­lajdonosának, lo'gy vef- az elevátor ke­Zelösége leszámoljon. Az előleg f>"/ 0-os kamatja pedig meg fog szűnni azon a napon, melyen X. gabonája eladatott, a gabona átvétele idejéig járó kamatot és tárolati díjat a vevő fizeti. A gabona csak a megfelelői mennyiségű eredeti be­tárolási jegy visszaadása mellett lesz az elevátorból kiadva, a gabona teljes ára pedig az átvételnél vevő által készpénz­zel fizetendő az elevátornál. Most tehát vonjuk le mindezekből X. gabona kis termelő, valamint a kereskedő közös előnyeit is. X-nek előnye az. hogv t-ssör, gabonáját a hét bár mely napján értékesítheti, nem kell a hetivásár napját várnia, p. •>. ha kedden megszorítják az adói vagy százalékért, nem kell várnia a hétfőn tartandó hetivásárt és nem szorul az uzsorázol kereskedőre, hanem felpakolja szekerét, beállítja gabonáját az elevátor­hoz, és este már pénzzel é-s pedig jói pénzzel állit haza. anélkül, hogv ga­bonáját az o kényszer helyzetét isméin kereskedőknek el kellett volna pocsékol­nia, a szükségen segítve vau és ez a tu­dat visszaadja a szegény ember családjá­nak a lelki nyugodalmát és ezen nyugo­dalom szorgalmas munkára edsi és ser­kenti a szegény embert. — 3-SZOras árakra vonatkozói tájékozatlanságát nein tudják a kereskedők roszhissemü elemei kiak­názni, ne rt hiába mondja X-nek. a ke­reskedő, hogy gabonája II. Vagy lll-ad rendű, ha már egyszer azt látja, hogv az utak beírták neki az I-sö osztályt 3-ssor. A mérleg, amelyet sokan a kereskedők közül nem tartanak szigorú felügyelet alatt. - ezentúl nem károsítja a szegény embert, mert az elevátoron ugy mérnek, mint a patikában, vagy is igen pontosan. 4-szer. Ugyanazt az árt kapja egy méter­mázsa gabonáért az 5—10 mmássáa kész­leténél, iniTIt kap as, akinek •! waggon rakománya Van, végre ií-ször, nem kell várnia a pénzre, ha esetleg előre nem lát­hatott nagy hetivásár volt és a kereske­dők pénskéssléteiken felül vásároltak, mert a fiókpénztárnak előlegekre van pénze mindig elég. — A kereskedők előnyei pe­dig a következők lesznek u. in. 1-ször minden lótáa-futás nélkül veheti össze a gabonát az által, hogy a betárolási je­gyeket magához váltja a betárolóiktól s ha a jegyek az egynemű és osztályzatú gabonákból egy vagy több waggon ra­kományt kitesznek, mint tömegárukat ad­hatja el tovább, sokkal jobb pénzért mint az eddigi osztályzatlan gabonákat. 2­szor nem kell nekik magtárakat bérelni. :i-szor nem kell az a temérdek napszá­mos a gabona rostálása, forgatása és föl­méréséhez. — 4-szer nem kell pénzét a zsákok sokaságába, a mérlegek, rosták stb. itbibe bafe/ktetni, — ö-saor a mi a fö, a kereskedőnek nem kell az a nagy üzleti töke. mint kellett eddig, mert ha oly be­tárolási jegyeket vesz meg. melyekre a betároló már előleget vett tél, akkor ö csak a ditl'erentiát egyenlíti ki az eladó­val, tehát a gabona teljes értékének csak 1.*,-2"» n „-át fekteti be a kereskedésbe; a betároló által vett előleg után pedig csak az "> 0 „-ot fizeti meg a kiegyenlítésig. — Ha pétiig előlegmentes betárolási jegye­ket vesz meg. ezen gabonák teljes érté­kének is csak 15—96%-át fekteti az üz­letbe mivel a tehermentes jegyekre ö is épp ugy megkapja az előleget, mint a termelő vagyis a becsérték 70—80%-át és igy ezentúl még az a kis kereskedő is űz­het gabona kereskedést . (aki eddig cse­kély vagyona mellett ezt tenni nem volt képes, vagvis a szegény vidéki kisebb ke­reskedők föl lesznek szabadítva a nagy töke monopóliuma alól és meg lesz nyitva számukra az ut a külföldi fogyasztóval való közvetlen érintkezésre. Tehát amidőn a szegény termelő jo­gos érdekeinek megóvásáról van SZÓ, tá­volról sem czéloztatik a magyar kereske­dők érdekeinek niegsértése s csorbítása. hanem ellenkezőleg a vidéki keivskede­delem fejlesztése, nagygyá. egészségessé és megbízhatóvá tétele szándékoltatik és csak az általános aii3­agi jólét alapfelté­teleit kívánjuk mindenki által megismer­tetni vagyis, hogy tisztuljon a közgazda­sági helyzet é-s szűnjön meg a kereske­delem terén a zavarosban való halászat, begyen solid a termelő, de legyen az a kereskedő is. Az elevátorok keselésére visszatérve még megemlítem, hogy az ország külön­böző helyein felállítandó elevátoroknak egy igen ozélzzerü központra lenne szük­ségük és pedig Budapest .székhelyivel. — A vidéki elevátorok kezelői tartoznának naponkint egy napi jelentést beküldeni a központba, mely jelentésnek felkeltene tün­tetnie, lmgy az egyes gabona nemekből, mennyi lett a nap folyamán betárolva, mennyi lett kiadva és mennyi maradt be­tárolva, valamint azt is. hogy hány egész waggon rakományt tevő készlet van a rak­tár kezelősége rendelkezésére bocsátva el­adás végett. A központi iroda a beérkezett jelentésekből egy fő kimutatási állithatna egybe, melyből naponkint pontosan meg­állapítható volna, hogy az elevátorok mi­féle nemű és osztályzatit gabonákból meny­nyivel rendelkeznek. Knnek pedig az lenne az elimve. hogy a külföldi nagy keres­kedő egyenesen aközponthoz fordulhatna nagybani szükséglete fedezése végett Az eladásokat a központ is teljesíthetné, de ily esetekben az alku zárlata előtt táv­irati uton kellene az illető raktárokat az eladni szándékolt készlet miatt megkér­dezni, nehogy egy é-s ugyanazon időben valamely betárolt gabonát, a központ is és az elevátor kezelősége is eladja s e miatt üzleti zavar támadjon. A vidéki elevátorok e mellett, hogv a föczéljuk után törekedve tömegárukat gyűjtenek, a vidéki kis fogyasztást is ki­elégít hetnék a napi árak lefizetése mel­lett, mert mint a közlekedési szak tisztvise­lője és a vidék közgazdasági viszonyai­nak közvetlen szemlélője és egészen pri­vát megfigyelője tapasztaltam. hogy a szegény termelő mire gabonájához jut, annyi mindenféle fizetni valója támadt, lmgy nem is gondolva a téli gabona szük­ségletére csak arra. hogy a aokmindenféle fizetnivalóit kielégíthesse, ugy eladja ga­bonáját, hogy nem csak a téli kenyérre nem marad a jóizü hazai gabonából, de igen számtalan esetben még a tavaszi ve­tőmagra sem marad gabonája. Így aztán megesik ami szegény népünkkel az a szá­nalomra méltói körülmény, hogy a ma­gyar földmives ember télen és tavaszon át az idegen föld keserű kenyerén tengő­dik, mivel az a liszt, mely waggon számra érkezik hozzánk Triest és Fiúméból, bi­zonyára nem a mi édes hazánk földjének gyümölcse. S-salai^ Ottó. kisvárosiak. Munkás, kereskedő, ügyvéd, orvos és sok egyéb foglalkozású ember nincs abban a helyzetben, hogy a szúró napfény elől ár­uvékos kertjébe, vagy lefüggönyözött szobája hüsébe meneküljön. E bajon segitendők, sokan óvó szemüveget raknak szemeik elé, hogy a visszaverődő fénysugarak szemrontó hatását ellensúlyozzák. I)o miként nem lehet közömbös a szemre nézve az, ha erős fény által folyto­nosan izgattatik, ép oly kevéssé előnyös, ha mély heárnyékolás által a szem rendea műkö­désében zavartatik, kivált sötét barna üvegek alkalmazása által, melyek tartós használat után a szem látóképességét eltompítják. Nem kell feledni, hogy a szemüveg mankó, mely csak sánta szemekre való. t'zélszerü volna tehát, — különös tekin­tettel városunk viszonyaira — ha a ////' ház­tulajdonosaink is uh/ szivetek volnának házaik kül falait színesre mázoltál HÍ S számosan ve­lem együtt, kiket foglalkozásunk arra kény­szerit, hogy sokat kell az utczán mozognunk, bizonyára köszönettel logadjuk majd a házbir­tokosok ezen általam ajánlt hasznos, szemet kimélö, s csak csekély költséget igénylő miui­K ösegésatségugj/e Óvjuk meg szemeinket. Régen ismert ama természettani tétel, mely szerint a sötét falak magukba fogadják (absorbeálják — a fehér lapok pedig vissza­verik (reflektálják) a fénysugarakat. Midőn a verőfényes napon végig megyünk oly utczákon, melyek teherre meszelt házak által szegély ér­tetnek, alig vagyunk képesek szemeinket nyitva tartani. A fehér falak által visszavert fény va­kitölag hat s könnyet facsar szemeinkből. Nagyvárosokban, a mindennapi tapaszta­lat által okosodva, a házakat tarkára meszel­tetik, ott a fehér ház ritka mint a fehér holló. A falusi nép Ízlése szerint a fényes fehér ház falak a külső csínt s tisztaságot jelzik. Úgy­is van. Csakhogy alig találkozunk ott nyári időben egy-egy emberrel az utczán, ki a me­zőn, ki a kertjében dolgozik, s ha dolga elfo­gyott a szobában, vagy a söntésben hüsel s csak napnyugtával népesednek be a falu utczái. De más viswnyok közt vagyunk mi — TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta TIH0LD ÖZSÉB. — Április hó 13. — 1598. IV. Henrik fran­cia király Nantesban kelt edictumában a hu­genottáknak (franciaországi protestánsoknak) szabad vallásgyakorlatot enged. Április hó II. — 1796. Bonaparte Na­poleon francia fővezér az osztrákokat Degóuál (Olaszországban; megveri. Április hó Ií). 177'J. Batthváni József Károly herceg, tábornagy és II. József csá­szár nevelőjének halála. Április hó 1H. — l74ü. Mechitár. a BMchi­taristák neve alatt ismeretes bécsi örmény con­gregatio alapitójának halála Velencében. Április hó li. lö'if>. Bocskay István egyhangúlag Magyar-, Erdély-, Moldva- és < Üábország fejedelmévé s a székelyek grófjává kiáltatik ki Szerencsen iartott országgyűlésen, l'gyanekkor a katholikus, ágostai és helvét vallás szabadsága s egyenlősége — minden más vallás kizárásával biztosíttatott. Április hó /s. 1606. II. Gyula pápa Rómában szt Péter templomának alapját letesri. Április hó !'•>. — 1H49. a Wohlgenmth császári vezér alatti sereget a mieink Nagy­Sarlónál véres ütközetben megverik és vissza­nyomják. Hivatalon rovat. Figyelmeztetés orsz. képviselő választásra jo­gosultakhoz. Az országos képviselő választök névjegy­zékébe hogy mindazok, kik mult évi egyenes állami adójukat folyó évi april 1 .Víg bezárólag le nem fizetik, az 1S74 XXXIII. t. OS. 5. pontja értelmében a választók névjegyzékébe fel nem vehetők, s ebbeli jogukat nem gyako­rolhatják, az illetők ezennel tígyelmeztetuek. Pápa, 1890 ápril 10-én. (hnílil Dániel. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — A húsvéti ünnepeket es az azokat megelőző egyházi isteni tisztele­teket megyés püspökünk br. Hornig Ká­roly mind maga végezte s azokon celeb­rált. Hornig báréi az ünnepek után uro­dalmait nézi meg, s azután ismét a fővá­rosba tért vissza, hogy részt vegyen a főrendiház ülésein. Veszprémi tudósítónk szerint, az idén öszszel fog Hornig báró püspök Pápára jönni. - Vóghely Dezső alispánunk csa­ládja egy hóra Budapestre költözködött. Jókai Mór és veje reszfif Árpád a kitüini festőművész, alkalmasint jövő hóban megyénkbe érkeznek, hogy az „Osztrák-magyar monarchia írásban és képben" czimü nagy vállalat számára me­gyénkről adatokat és felvételeket tegye­nek. A koszorús költő és veje Lörintén fognak lakni. — A vereskereszt-egylet esté­lye. A vereskereszt-egylet által f. hó 7-én állandói színházunkban rendezett es­tély várakozáson felül kitűnően sikerült. Nem szándékunk itt dicséretekkel elhal­mozni a rendezőséget és szereplöket, de annyit mégis konstatálnunk kell, hogy a műsorosat válogatott volt és az előadás magas élvezetet nyújtott a színházi kö­zönségnek. Mozart-nak „Varázs fuvola" czimü operájából a nyitány volt az első szám. két zongorán H kézre előadva Csok­nyay KHz. Kis Vilma, Kunte Gizella és Voyta Ilona úrhölgyek által. Teljes si­kerrel működtek a játszóik, elismerés és taps nem hiányzott. Második szám „Já­kob álma- élőkép volt, alakítva Almers­dorl'er Emília, Hanauer Sarolta, Keményfy Irina. Tauber Jolán. Wittmann Flóra úr­hölgyek továbbá Hanauer Ilus, Kisfaludy Izabella, Klainik Julie, Kövy Dolors, Perms Mariska. Spitzer Teruska. Sült Margit és Kiss Emil úr által. Kiragadó) bájos látvány volt. e kép. Menyországban képzelte magát a szemlélő látva a gyö­nyörű angyalokat kiterjesztett szárnyak' kai festői alakzatban. Ezután Chopin-nek Bolero" czimü zenemüve adatott elő, zongorán Gosztonyi Béla úr által, kinek ujjai meglepő könnyedséggel sikamlottak át a billentyűzeten. A játék remek é-s művészies volt, Ezt „A jó parthie" élő­kép követte. Alakították: dr. Koritscho­ner Lipótné úrnő, Kis Vilma, Nagy Ida úrhölgyek, továbbá Battenberg Lajos, Kis Tivadar, Reguly Dezső és Szabó Ágoston urak. A kép igen ügyesen volt összeállítva, az öltözékek úgy a hölgyek mint a férfiak által helyesen megválasztva. Erre „A gyanútlan" élőkép mutattatott be, alakítva Voyta Ilona úrhölgy. Kör­mendy Béla és Reguly Dezső urak által. Meglepő szép látvány volt e kép, mely­ben csak az volt a legnagyobb hiba. hogy nagyon rövid ideig tartott. A rokokó öl­tözékek nagy hatást keltettek. „A kom ­kus- czimü monológot Kis Tivadar r szokott humoros hangulatban mutatta be. Előadása köstetssésben részesült. Erre _A meny megérkezése" élőkép lett 1,,.. mutatva. Alakították: Bermüller Alajos! dr. Rechnitz Edéné úrnők, Kis Vilms, Makara Mariska úrhölgyek, továbbá Bat­tenberg Lajos, Ib-rke József. Fülön Ja­zsef. Kiss- Elemér. Kovács István. Löw Vilmos. Penez Béla, Szabó Ágoston. Wester Henrik és Zaluszky Gyula urak. A festő sem képzelhette szebbnek a kó­pét, a mint az bemutatva lett. Gyönyör­ködtünk a remek látványban és élvezet­tel néztük a kép megelevenüit alakjainak ropogós csárdás-táncz á t a fülbemászó czi­gányaene mellett. A s-ik szám Bellini .Kettős-dala- volt a Puritánok czimö operából. Énekelte Hantiig Kerencz és 1 launig Gyula úr. A szereplő urak kelle­mes és szép hangját nem először volt al­kalmunk hallani, most is teszült figye­lemmel é-s nagy érdeklődéssel leste a színházi közönség a gyönyörű részlete­ket, melyeket lelkesült f-n tapsolt meg. A 9-ik szám „Szózat és Hymnus" volt. Zongorán Gosztonyi Béla úr adta elő e müvet, melynek nehéz részeivel teljes könnyedséggel küzdött meg. A 10-ikssáaa ..Kegyelem kérvény" élőkép volt. Alakí­tották: dr. Koritschoner Lipótné úrnő, Oláh Jolán. Pencz Klíz. Voyta Ilona úr­hölgyek, továbbá Könnende Béla, Re­guly Dezső, Pencz Béla és— akis Stein­berger Brúnói. A kép meglepői ügyesség­gel állíttatott össze és ép ezen ügyes ösz­szeállitásnak köszönhető azon nagy hatás, melyet a közönségre tett. Tapsözön árasz­totta el a szinházat. Végül „Tréfás sim­f'onia" zongora, hegedű és gyermekhang­szereken előadva: Báron Klemni, Csok­nyaí Klíz, Fischer Lujza, Kiss Vilma, Kunte Gizella, Makara Mariska, Tóth Gi­zella, Voyta Ilona úrhölgyek és Kemény Béla úr által. Az előadott zenedarab álta­lános tetszésben részesült és a tréfás rész­letek hangos kaczagásra késztették a kö­zönsége. Óriási tapsvihar keletkezett a befejezés.iél úgy hogy azt meg kellett ismételni. A hosszéi müsorozat aránylag rövid idő alatt lemorzsoltatott. A közön­ség megelégedéssel távozott a színházból a Griff vendéglőbe, hol reggelig a leg­jobb kedélyhangulatban folyt a táncz. Az előadás és táiiczmulatságnak sikere Pencz Józsefné Űrnő, a vereskereszt-egy­let elnökének fáradhatatlan, buzgó éa ta­pintatosrendesésének tulajdonítandó, s—y. — Gróf Esterházy Sándor me­gyénkből tagja lett a fővárosi műpárto­lók körének évi 50 Írttal. — A Húsvét verőfényes napjaival igen jól jelképezte az ünnep magasztos örömét. A templomok minden hit feleke­zetnél tömve voltak az ájtatoskodók se­regével. — Révész Kálmánt — a pápai föiskolaez ielöszerinti igazgatóját, ki az ün­nepeket Budapesten tölte, azon kitün­tetés érte, hogy Szász Károly püspök hirtelen közbejött rekedtségo miatt u ké­retett tel a fővárosi ev. ref. templomban ünnep első napján a húsvéti szent be­széd megtartására, más nap pedig ö vé­gezte az ágendázást is. Ma a protestáns irodalmi társaság választmányi — és hol­nap a közgyűlésén fog részt venni. — Városi közgyűlés volt f. hó 9-én. Az első tárgy a városi tiszti kezelő, segéd és szolgaszemélyzet nyugdíjintéze­tére vonatkozó alapszabályok módosítása volt, A legutóbbi közgyűlés ugyanis ha­tározati lag kimondotta, hogy azon eset­ben, ha a nyugdíjazandó egyének nyug­díjilletménye a rendelkezésre álló alapból ki nem kerülne, akkor a födözetröl eset­ről esetre a város fog gondoskodni és e czélból a tartalékalapok bizonyos részét a közpéuztár részére beutalja. A képvi­selők nem lévén kellő számban jelen, új közgyűlésre határnapul f. évi május hó 17-ik napja tüzetett ki. — A veszprémi kir. törvényszék­től Hnnkóezg Sándor törv. biró a kir táb­lához kisegítő bírónak lesz hivatva. Előtte Tóth László lett behiva, ki kitűnő kise­gítő táblai bírónak bizonyult. — A megyei állandó választ­mány e hó 16-án ülést tart Veszprém­ben. Tárgy: az l8K9-iki házi pénztári szá­madásnak és a megyei pénztárban kezelt alapoknak megvizsgálása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom