Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-16

fizetett ti mii)'íjuknál: — - i/oinlol fiimik hét' /ni. a jnijiiii Inni i i il s.tilnii in is ml iiik ii lull inilif i sikil 1/siif l'r lili/n iisslfifft e SZn­litn -ultifi /llliilU. Felkérjük ni»-tr\«'iik éa \klekén*k mű­kedvelőit. M.'.ilinakat ivinl.'/ I fiatalságéi: rif !< , lf<lk''//.i-ii.k meg A |>a|>ai hoii­védsxoboiTI'I. de lia fölöslegük niaratl a jól. •<\,\, •inl...|; juttassák a/.t I legne­mesebb rxélra. a magyar szabadságharca dicső niegórökitéaére. \z a >ik'-r. 111• • 1 \• • t rákiig felmatat­liatiink. Felbátorít sasa hitr»*. bogi a gyűjtés toráhhi eredménye méltó falj ta­tása less. a kezdetnek. Ddrösöljfik mldigi derek adakozóinkat! Kljeink i kSeet­A Dunántúl közművelődési hi­vatása. A Dunántúl nem \«• Ir «z erdélyi közművelődési agylel köréhe vonható. Még a nagy és látszólag ram" Alföld is megmozdult : egymásután keletkeztek tiok­rgvletek Debreczenlien. Nagy- Váradon, Ara<Ion -tl.. Csak • hazánk szép gvümöl­rsöx kertje, a Dunántúl nem vett részt • t.iila hui mozgalomban. Miért? Talán a Dunántúl kisebb a ha/atia- lelkesülés mint .1/ ország egyéb részeiben • Korántsem. Mikor a hazát kelleti megmenteni, a Dunántúl mindig legelső sorban állott. \ Dnnántnl nyomta el és nenunisi­tette meg a horvát invaaiőt Oanránál. \ dnnántnli népfelkelés fojtotta meg Kot hot. Vak Bottyán a Dunántúl küzdött* legszebb harcsait a labnnczok ellen. \ I »nii.iiit •'• 1 magyaraága legerősebb, legtisztább a hajdúság ntán. De ősibb még ennél i-. A honfoglslás ntán itt tör­tént először a letelepedés. Itt vert gyö­keret aa ázeiai vándornéplml legelőször a magyar nemzet. Itt talált var»»m»kat. némi t-i \ ili-at i/tiuik t-t .ti vi-r-i'i 11 elemeit 1 nép­v.iii" I«írl.i- li.«i'l'.iii-iiiu-a közepett, K- ezeket nem romboltak le .1 11. > 11 - , foglalók, hanem birtokba vették. \ Dunántúl támadt tehát legelőször magyar eivilisatio. Dunántúl |-".-j.'i \ ár vi.lt a/ első Ha­gyat főváron. A dunántúli királv-vároe­l>an voll a megszületett magyar állam első központja. \/ Arpadok politikájának nagy gon­dolata volt. A hatalma- lliagysr liional­<•lii.it .1 tengerre akarták támasztani, liogy . / a germansag és skkor fiörögország ki'/t nagyhatalmat képezhessen; ezért bó­dították meg Boszniát, DahiUM-ziát. Kgv ily nagyhatalom központja pétiig • -akis a I »>i tu« 111 i'il lehetett. A hazafiság, A mult lelkesítő emlé­keinek hiányáról tehát nem lehet sz<>. mikor A Danántálról beszélőnk. A Dnnántnl ösztönszerűen érezte, hogy neki külön hivatása van. Ma Erdély bajain közművelődési eaz­közökkel lehet segíteni, •• czélből rendéi­késésre állnak aa ország más részeinek társadalmi erői. I>.- az államhatalom is. A Dunántúlnak van specialis esélja. Az Árpádok politikai gondolatának s Z ,.. rény, de heves szilánkja, a nagy fényből esrv saarár. IN A divatot követve, B fiatal házaspár a msnyegas man aasamal a makásoa nássntm kelt: Ofcasaorsság r,.|,'. vették aljakat, bel há­rom hőaspel s/ándék-/tak t<>lttni. DSJ dacaára 1 sok sankisrs •- s/épsegnek. Rsyamad ahaj kát hét letelte ntán hasa akart térni: nem bírta eltűrni Anastasie folytonos jelenlétét, kit nem hagyhatott sündig sgys <lnl a vendéglőben. Két lirti házasság elég veit arra. bogy meggyőződjék, mily ostoba, tapin­tatlan * követelő reit neje. Még az az élve­zete sem volt, hogy kedve szerint költhetett volna, mert Anastasie igen fukar levén k"rlá­tolta letjánek kiadásait. Mid SS RsyaMMsd niár nem lárta ez élet­módot cltiirni, azzal tenvegette. nejét, kegj egyedül lét vúama Fi am linmaiagha. ba veaa­kodik reis basa utazni. A boldogtalaa tiatal emher ama kilátással vigasztalódott, hogy * er­ssilloshsn kósmyebbsa kereshet magának egy kis saalstdaágot. \ is-z.itértekor iitisult isak I'ei namlenak öagyükossásji kísérlete Mól; 1 most tadtacssk ba -ni 1111 a liatal leánynak őszinte vonzalmát, luelvre oly kicsinylőleg tekintett niée rövid idő előtt: most lielátta. hogy i'< maga tette tönkre salát boMogaágát. Fernamle eml.'ke miiéiig óira visszatér Bsymonil 1 lkélie. - nmek tolvtán kínos 5avá­dakká] 1 lelkifurdalásokkal gyötörte uiairát. \ isszaeinlekezett a leányka mimlen sza­vára 1 szüntelenül M elmúlt boldog jierezekre gondolt, miket BtiSU'a elvesztett. Kmléke/etéhen uiimlig maga ehat látta a szép halavánv arezot, a lelkes szompárt: uii­ilon azon Um a rideg valóra H boldogtalan há­zas életre gondolt, borzadály futotta át egész lényét, szive összeszorult s kimondhatlan pyo­uorultuak ér «IM magát. Kz sz: a délszlávság határán meg­erősíteni a magyarságot, figyelemmel kí­sérni és megmenteni a magyar kivándor­lást, mely a tenger télé irányul. Ez utóbbi peilio esak társadalmi té­llVeZi'ik'kel érll'li i .-1. Majd minden nagy magyar központ­nak van helyi feladata. Pees feladata a magvat eiiltnnít terjeszteni Baranyában, Kanizsáé a Muraközben. Kanizsa •• hiva­tását nagyszerűen teljesiti. A legnagyobb elismerést érdemlik ezért nemcsak Kani­zsa bdkes polgárai, hanem a Zalainegye élén álló jeles férfiak is. Szombathely lo­calis hivatása a vendek közt szintén fon­tos. Sopronnak szintén akadhat elég dolga s remélhető, hogy teljesíti is feladatát, |n van egy kiizíis nagy rzéL mely kell. hogy egyesítse a dunántúli városok -öt a/ eoész Danántúl társadalmi erőit. A Szlavóniába kivámlorlok ne-nse­tiségének megmentése. Nem akarunk mi senkit provocaliti, annál kevésbé a horvátokat. A horvát te­rületei mi végleg és őszintén feladtak, Horvátországnak az államisággal érint­kező olv autonómiája vau. melyet méltán irigyelhet tőle Csehország és Ghdicxia. N'velvfmket nem akarjnk felkénysze­riteiii Horvátországra, egyetlen egy hor­vátot s.-m akarunk megmagv arosítaiii. De azt mégsem engedjük meg. lmgy a magvar királvság területén a magyar­ság tömegesen elveszszen. Pedig erről van sz.é>. Nagymérvű kivándorlás történik évtizedek óta. de különösen legújabban a Dunántúlról délfelé, magába Horvátor­szágba. Roszniáha. fölag pedig Szlavó­niába. A kivándorlás évi maximumai a limit évtizedekben tel |o||etett tolllli -J -re; jelenleg sokkal nagyobb ösz­szegiv. Nagy-Kanizsa melletl egj faln szinti- pgészen átköltözött Szlavóniába, s mint hiiv van. épp most készül '!no család Kis-Kanizsáról felkerekedni. A legutóbbi népszámláláskor Szla­voniáhau közel ki ezer magyar volt T moal már leint r,n 711 ezer. Nem -zéi|ok e iie-gli|io kivándorlás okairól, nem a kivándorlás meggátlásának m<'id|aii'o| t"-ak a/t említ ni meg, hogv a kivámlorláx főleg azon vidékekről törté­nik. Ind a hit bi/ományok és lat itiiuditi­tnok nem engedik terjeszkedni a paraszt­ságot. Különösen Somogybol, Fejérme­gyéből, Zalából és Tolnábéil. Történik tehát olv ritka uépesaégQ iiugvi-kbol. Ind a lakosság szama az or­szag átlaga körül pír. De nem panaszról, nem reerimina­tiőrol van most -z.o. hanem mentésről, a kivándorlók magyar nemzetiségének meg­mentéséről. Természeteseit csak Szlavó­niában; a tol.bi kivándorlókat fel kell adni. meri e-akis Szlavóniában lehetséges A mentés, 'sak itt vannak tömegesebben magvar telepesek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az elszlavosodás a magvar telepeken gyor­san bekövetkezik. Miért? Mert nincs ma­gvai- i-ko|a e- magyar istentisztelet. Ahol van, mint a protestáns magyar községekben és egy kanizsai hazafias ma­gvar kereskedő belistyei telepén, Ind öoiio magvait mentenek meg a sápit költségen fentartotl iskolák és templomok által, ott nincs baj. De van baj a pécsi püspök kél -zla­' voniai esperességében. Van mindenütt másutt, a hol nincs magvai iskola es nincs magyar istentisztelet. Ks nem igaz. hogy a horvát ható­ságok nem engednek magvai' tannyelv fl iskolát alapítani. Az emiitett tényekmeg­czáfolják az állítást. Különben törvény­ben gyökerező joguk sem volna az ellen­kezőre, ha a magvar iskolában a horvát | nyelvel tanítják. Hány horvát tannyelvű iskolánk van nekünk a Muraközben: a horvátok­nak imdíg Uem lehet több jogllk ebbeli a hazában, mint a magyaroknak. A vsllás­' felekezetek egyenjogúsága nincs meg Horvátországban, a protestánsok ott esak megtüretnek. K. szégyenletes állapot meg­szüntetése a horvát kormány és a tör­vényhozás kötelessége. De elkeli ismerni a horvátok javára, bogy a protestáns ma­gvai- iskolák mégis virágoznak. A katholtkasok azonban ma is tel­jes joe/oal csinálhatnak magyar iskolát, a katb. agyhál létesíthet magyar egyházi szónoklatot, A dunántúli társatlalomnak ebben eulniin.il nagv feladata. Alapítson ott. a hol szükséges, magyar iskolákat. Csak igy hint értékesíteni azt a nagy kivándorlási a haza javára, mely különben pótolhat lau veszteség. Sőt nem csak veszteség, hanem veszedelem, mert a magyarok különb horvátokká lesznek a Drávántűi annál a renyhe, dologtalan népnél, melyei maris formaszerinl expro­priálnak. A Danántúl több. mint elég gazdag i-z aránvlag csekély pénzéről igénylő fel­adat megoldására. Néhány népiskoláról é- templomról van szó. Több, mint elég gazdag volna a dnnántűli aristocratia és főpapság magá­ban is. A nemzeti feladat hordozásában azonban az összes dunántúli társadalom­nak részt loll v nnie, meri előre látha­tólag nem akadnak bőkezű adakozók, a kik szép csendben megtennék, a mit igv némi aajjal kell megcsinálni. A közművelődési mozgalomnak pe­dig mi som árt többet', mint a zaj. Így sül. Szilágyi szávai szerint, kis p isoiive nagy tűznél. I ie társa< la Imi mozgalmat miiünk némi zaj nélkül valóban nem lehet csi­nálni. Abban versenyezzenek tehát a du­nántúli városok, bogy minél nagyobb le­gyen a pecsenye, s minél kisebb a tiiz. De nem a hszafiság tüze. Kanizsán megkezdődött, aránvlag kevés zajjal, a mozgalom. A dunántúli köamüvelődési egylel ott létre fog jönni. Kövessék példája! a többi dnnántnli vá­rosok. Kövesse Szombathely, Sopron, Ka­posvár, Győr, Fejérvár, Veszprém Pécs­nek csak régi kezdeményezését kell fel­111 itatiia. Ne esak a királyi táblákért verse­nyezzenek, hanem a nemzeti téladat nieg­oldásában. A létesült egyletek azután szövet­ségbe léphetnek, meri helyi feladatok mellett, a közös czél a szlavóniai ma­gyarság megmentése, amúgy is egyesíti okot. Íme, a méltó verseny. Remélhető, hogy egy danántúl! varos sem marad el töle. A pápai honvédszoborra ujabban adakoztak: T. Spitzer Jakab vendéglős ur­nái levő 25. sz. perselybe frt 33 kr. T. Szabó Ede ur adománya . 1 dollár. Összesen Ehhez a mult számban nvn irtatott "> tit 33 kr. •2514 frt 52 kr. FőoSaieg 2519 frt BŐ kr. 1 dollár és S piaszter. Kent elősorolt, nemes szivü adományokat a bisottság nevében k-'-szönettel nyugtatja, Pápa, 1890. marczius 16-án Gerstner Ignáez péntáros. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, (Itiidik évl'olvani. — A Papai Lapok számára irta TIBOLD OZSKH. — Stáixzius lm in. 1797. Bonaparte Na­poleon l'ranezia fővezér a Károly főherceg alatti osztrákokat a Tagliainento folyónál megveri. Mii ni ins Inj Ii. 1790. a francia par­lament a nemzeti javak eladását kimondja. Márcziu* ké IS. — 17!'5. •'miaud tarto­mány aa orosz felsőbbségnek önkényt meghó­dol s ez óta Oroszországhoz tartozik. Márcziu* lm /''. lsi5. 1. Napoleon francia axcsászár Elbáról, hová a sifivotségoa tejedelmek által internál tátott, Pontaiasbbmnba megérkezik. Márcziu* hó .'il. 1 7_'7. Newton Izsák elsőrangú mathematikos és csillagásznak ha­lála Londonban. Márcziux hó .'/. • 1 •;*."». Bach Sebestyén, a legnagyobb hangmŐVŐSSSk egyike, születik Eisenachhan. 1732. Götha Farkas alala Weiniárban. Márcziu* hó német koltolejedelem illi ki ISIIM Psilyáisali hirdelnény. \'esz) rém megye pipai járásához tartozó Ugod nagv ko'ség jegyzői állomása hivatal­vesztés folytán üresedésbe jővén, ezen ál ásnak választás utján leendő betöltésére az 1686. évi NXII. t. ez. 82. $-« áftolizében ezennel pályá­zatot, hirdetek. A jegyzői javadalmazás áll 4"<i frt kész­pénzfizetésből, szabad lakás és *• t hold keit használatábi'l. Az irodai szerek, valamint a hivatali he­lyiséir tiitése és világítása • köxaég által ter­mészetben szolgáltatnak ki. A magánfelektöl télvállalt munkálatokért Megyei szabályrende­let szerint megállapított dijak szedhetők. Felhívom lehár a pályázni kívánókat, hogy születési, szolgálati és képesíteni bizo­nyítványokkal az 1888. évi I. t. c'.. íj-ára tekintettel, felszerelt pályázati kérvényeiket hi­vatalomhoz 18901 évi marczius hó 39 ik nap­jának déli 12 órájáig nyújtsák be, mert ké­sőbb érkezett jelentkezések figyelembe nem ve­temek. Keh Pápán, 1890. évi maros, hó 8-án. Horváth [MIOS. lőszolgabh'i'i. Hirdetmény* Veszprém vármegye törvényhatósági ál­tal 1889-ík évre Pápa város terhére az 1888. évi állami egyenes adók alapján kirótt megyei tzekhai epitesi i< megyei nyugdtj-atap pót­adókra nézve elkészült egyénenkénti kivetési lajstromok folyó marczius hó 17-tól kezdve 26-ig — nyolcs napon át — a városi számve­vői hivatalban közszemlére kitéve lesznek : •— miről az adózó közönség oly megjegyzéssel ér­tesitetik, miszerint a kérdéses kivetési tervek ellen egyes adózók által a meg3­ei köaigaaga­tési bizottsághoz netán intézendő felszólamlá­sok a polgármesteri hivatalnál folyó hó 25-ig beadhatók. Pápa, 1890. máresina 1 lén. (hni'il Dániel, pulira rinester. ''Ivankor maga eb-tt látta Fernan let. a mint ii miatta ama kétségbeesett lépési elkö­vette ah! mint szeretett volna előtte térdre borulni s bocsánatért esdeni. K/ ábrándjaiból sokszor felríasatá Bejé­nek egy keserű GSIpÓS megjegyzése, ki sér­tődve panaszkodott férje koSOayös s bús mo den miatt. Kiné/ésed mindig azt a benyomást teszi, mintha a holdból jönnél, — BKmdá Raymond­Bäk Boksaor. — Szeretném tudni, mi hiányzik itt neked '• Folyt kőv.) Lesz pénz fiuk! Nagytiszteletii T. A. professzor ur olyan kordába tartotta a diákságot, hogy mikor csak a nevét hallották, meg sem mertek piszszenni a nebulók. I'cdig nem is lehet mondani hogy a BBgytmstolsto ur nagyon sokat igénybe vette volna a uádpálezát: elég volt ha kieresztette erős hangját. Ez az üres bordóból hanp/.ó, dörgő szózat fölért minden büntetéssel. Félt attól a diák, mint az ordőg a szent zsolozs­máti'il. Az összes diákság kőBt htgjobbaa féltek a beulaki'ik. Ezekhez nem csak a leczketudás meg a jé magaviselet végett volt ki">ze a nagy­tiszteletii urnák, hanem az általuk leénekelt. temetési jövedelmek a nagytiszteletii ur által kezeltetvén, valahányszor valamelyik diák ki­kapta a gázsit, ugy megszámoltatta, hogy ijedté­ben azt se tudta tiú e vagy leány. Előleget kérni ? Az meg már olyan veszedelem volt. hogy in­kább elkoplalt a diák hét számra, minthogy ilyen dolog iránt a kérést megkoczkáztatni merte volna. I ügy ü«« * tiókat megsaállta »taulatáai vágy. A vágyban ugyan ritkán szenvedtek hiányt, hanem hiányzott a világot mozgató fő­eszköz. • pénz. Bizony jó lélekkel el lehet mondani, hogy még csillagvizsgáló nagyító üveggel se lehetett volna a diákszobában fölfedezni egy árva piexulát, s Kolumbus kisebb munkába fo­gott mikor egy világrészt akart fölfedezni, mint az, a ki ebben a helyiségben pénz után kutatott. Nem csoda tehát, hogy minden fiúnak tátva maradt a szája mikor Tóth Sándor el­kiáltotta magát: ..Lesz pénz fiók!" Majdnem hideg vi/.ért szaladtak hogy helyrelocsolják a kizökkent eszét, de isinervén Sándor koma zsenialitását, türelmesen lestek a mentő eszme varázsigéjét. — Honnan lesz pénz ? — Hát a nagytiszteletii úrtól! No már erre még jobban el szörnyűköd­tek s valósággal azt hivék, hogy Sándornak kiesett egyik kereke. Pedig dehogy esett. Fel­kapott egv nagv tarka zsebkendőt s azzal sza­ladt egyenesen a nagytiszteletii ur háza felé a mely nem messze esett a kollégiumtól. Mikor aztán odaért rányomta a tarka kendői a képére s olyan szánalmas ábrásattál lépett be, hogv a kínpadra feszíteti ember ' aroxa valóságos mosolygó kép volt hozzá. A nagytisztelciu ur éppen valami nagy bölcsészeti kérdésbe volt belebonyolódva, mert olyan elmerengve sétált az ambitus előtt hogy se nem látott, se nem hallott. Egyszer aztán mégis figyelmes lett, mert olyan hangok üték meg fülét, mintha valami veszedelembe esett jószág nyöszörögne körülötte. —- Mi baj sancse? — Jaj kérem alásan. nagytiszteletii uram, ropjiaut nagy a bajom. Már az egész éjszaka sem tudtam aludni a fogam miatt, s nem va­gyok képes egy betűt is tanulni annyira gyö­tör a fájdalom. — Mért nem tesz rá amice egy kis sós­pálinkát — Xem éi- annak már az semmit. Álért jöttem el nagytiszteletü úrhoz hogy ne sajnálna egy húszast adni hogy kihúzathatnám a tógá­mat a borbélylyal. — Sohse költofta ott amice. Éppen ka­póra jött, mert mindjárt itt lesz a borbélyom, majd kirántatom én azt ingyen. Ne fizessen BZSgény diák ilyen csekélységért. Erre a szóra olyan érzés fogta el Sán­dort, mintha a pokol kapájából nézte volna az emésztő tüzet, de nem volt mit tenni, szépen leült és várt keservesen. Xem sokáig kelle várnia, mert egyszer esak nagy hajlongások között belépett a borbély. Köszönés után azt mondja a nagytiszte­let'i ur: .ló hogy már jön a princzipális ur, mert itt van egy beteg. Iluzza ki a rossz fogát. — Kérem alássan nagytiszteletii ur, egé­szen kiállt a fogamból a fájás. — Az mindegy amice. Ilyenkor ugy szo­kott az lenni, de ha hazaér újra előfogja. Ki kell azt most rántani. — De tessék elhinni, hogy nem láj már egy csöppet se. — Xe okoskodjék, hanem üljön le! Mor­dult rá a nagytiszteletii ur. Sándor leült, el­mondott magában vagy három miatyánkot, a borbély pedig belecsirapaszkodott a legna­gyobb zápfogába, s reeses, kinn volt a fog. A diákság nagyban várta a zseniális társat, a ki midőn belépett közéjük riadalom fogadta. — Xo hol a pénz? Sándor odavágta a zápfogat az asztalra s azt mondta: Itt van, mulassatok rajta! Mulatnak még ma is, ha eszükbe jut. KÜLÖNFÉLÉK. Gróf Esterházy Móriczne ö méltósága tegnap f. hd 15-én esti 7 órakor egészséges leánygyermeket azült. Ürömmel tudatjuk, hogy ugy Grófné 0 méltósága mint az iíjszülött gyermek a lehető legjobban érzik magukat. Marczius 15-ikét kegyelettel ünnepelte meg városunk. Este a színház­ban az ifjúság által rendezett emlékünne­pély tartatott ím-g zsúfolt ház előtt a la­punk mult számában közölt mfisorostattal, melynek egy.-s darabjait a közönség lel­kesen megéljenezte. Előadás után a Griff focadó najrvtermében társas vacsorára r"» O« gyűlt össze szép számú közönség A va­csora végét alig várta a tánczra kész fia­talság s azért még az asztalok eiszedése előtt megkezdte a csárdást, nyitányául a reggeli lírákig tártéi táneznak. Tisza Kálmán miniszterel­nök lemondott. A mult In't végi fölmerüli hir a csütörtöki képviselőházi illésen konkrét alakot öltött, s mennyiben Magyarország 15éven át voll miniszterel­nöke lemondását az országház előtt fonna szerint is bejelenté, l'tódja greif Szapárv Gyula lesz. ki a földmivelésügyi minisz­tériumot gróf Bethlen Andrásnak adva ;it. a miniszterelnöki tiszt melletl a be­lügyminiszteri tárcsát is vezetni fogás, nndy gróf Teleki Géza lemondása folytán üresedett meg. Az nj ministerium a la­pok értesítése szerint holnap fogja magát az országháznak bemutatni. Az új minisz­terelnök s földmivelésügyi miniszterek életrajzát a következőkben adják: >';./­iniríj (ii/iil'i gróf, 1832-ben Budapesten született. Ifjúsága miatt nem vehetett még részi az Lsls-íki nagy események­beu s ez időben szüleinek egyik bir­tokán gazdálkodott . Ls.">t)-ban megala­kította a külső ssolnokmegyeí gasdasági gyesületet. melynek elnöke volt lHi)7-ig. 1859-ben szülei összes birtokainak kezelé­sét vette át. 1859—fii-ben a ssolnoki ke­rület országgyűlési képviselővé válasz­totta s ugyanekkor Heves- f-s Külső­Szolnokmegye első alispánjává. A provi­zórium alatt visszavonult. 1865-beu ismét a szolnoki kerületet képviselte s e minő­ségben tagja volt azon hatvanhetei bi­zottságnak, mely a kiegyezés alapfeltéte­leit megállapította 1 a kiegyeaés létre­jötte után egysaersmind az első delegá­cziónak tagja volt. I867*ben, Hevesznegye főispáni helytartójává neveztetett ki s a képviselőházból a főrendiházba menvén át. annak üléseiben tevékeny részt v.tt mint jegyző é-s a pénzügyi bizzttaág tagja. 1862-ben, midiin Hevesmegyének saélaő­balol lalhoz tartósé többsége azt a híres határosatál hozta, melylyel a törvényho­zás intézkedései ellen a legélesebben ki­fakadt, o küldetett ki e határozat nieg­semmisítésére mint királyi biztos. E kül­detése megszűntével a belügyminissterisun­ban 1 tt miniszteri tanácsos; innét a kö­vetkező évben a közlekedési minisztéri­umhoz meni át mint államtitkár. Ugyan­csak 1870-ben a galgoczi kerület képvi­selőjévé választatott meg. 1871-ben az államtitkárságról lemondott. Több intézet és egyletnek, többek közt az Oraságos gaz­dasági egyletnek lett időközben részint elnöke, részint igazgató-tanácsosa. 1H73­ban az ab;ídikertil--t képviseletét fogadta el s ekkor a vasúti bizottságba, majd a delegációba választatott meg; amott jegy­SŐnek, itt a hadügyi bizottságba.. 1«73­ban a Szlávy kabinetben belügyminisz­terré hit. mig 1875-ben Tisza Kálmán váltotta lel. - Ekkor nyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot éa az első osztályú vaskorona rendet. 1875 7s-ig csak mint egyszerű képviselő sze­repelt. 1878-ban pénzügyminiszterré ne­veztetett ki s ez állástól lss7-bi-n vált meg. mint akkor még a török-szent-mik­lósi keriib-t képviselője tagja maradván a háznak. Bethlen Andre» greif is49-bcn Kolozsvárott született. Tanulmányait a budapesti n-f. fögymnasiumban kezdette ím-g. a budapesti egyetemen két évig hall­gatott jogot. Majd külföldre ment, egy évet a brüsszeli s másfél ével a Lipcsei egyetemen töltött. Tanulmányai végezté­vel beutazta egész Európát. Kiváló gon­dot fordított a nemzetgazdaságra s ezik­lo-i. melyek Magyarország fontosabbköz­gazdasági kérdéseiről a _Közgadasági Szemle" czimü szaklapban, a „Nemzet" I lilás lapok hasábjain megjelentek politi­kai és szakkörökben egyaránt figyelmet keltettek. Huszonnégy éves korában. 1873­ban megyéje egyik választókerülete — Betoö-Szolnokmegye, alsó kerület kép­viselővé választván őt, azóta részben ezen. részben a bethleni kerület képvise­lőjeként tevékeny részt vett az ország­gyűlés alsó házában 1882-ig, melynek Ju­lias havában a király Brassómegye főis­páni székére nevezte ki, Brennerberg Mór főispán halála óta ideiglenesen Saeben­niegye vezetésével is megbízatott. Külö­nös érdemei vaunak megyéje és BrSSSQ város, inarának emelése körül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom