Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-01-12

XVII. évfolyam. Mcjg'jelenik tu i Ii <l e ii v .1 s N r 11 • i». 2. szám. Pápa. 1890. január 12. Vx K • > z é r d e kfi sürgős közbWkre konuikitit r <• ;i >| K i \ Ii! i s / :i in «» U is adatnak ki. Búrmeittot Ion levelek, tfc ismert kezektol fogadtatnak e!. — Kéziratok nem a latnak vissza. i|.nak szánt közlemények a la] azerk hivatalába (' (-kollégium épület) küldendők. ^ m ok. Előfizetési «Iíjak Egy évre G frt Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 5«) krajezár. — Egy szám ára 1 ö kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata inán •> kr. mutterben 80kr. A <!i.j előre ásatandó. Bélyegdíj mimlig külön számitat ik. Az előfizetési dijak s hirdetései a 111» kiadó hivatalába (Geldhrrg GyuU papit kereskedése, lőtér küldendők. /C Vn\)i\ város I) ah)s;iy;iii;ik cslöl)l» pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Társ?.:!.i!iTii bajok és a kisipar veszedelme. lila l-T.XYVF.ssY reMxcz, I. \ SSO£ZÍalÍ8 bajok orvoslásával nagv el 'szeretettéi foglalkoztak nindig az emberbarátok. A legújabb id íkbea sincs hiány a társadalmi reformátorokban, kik közül nem egy, igazan elismerést érdemli buzgalommal törekszik az újabb időkben, akuttá vált auoexialis bajokat íu'gsziiníetni. A/ újabb úrék egy ráaae már nem a távol, ködös regiókban keresik a szo.bajok okát. de ezt egyenesen a mai helytelen adópolitikában vélik feltalálhatni, Igénytelen véleményünk szerint is a társadalom betegsége, — bármely alakban nyilvánuljon - legyen az a földmireanek, iparosnak, gyár munkásnak nyomora, rag] ;i középosztály slaaogényedéae, ], isxl ilása vagy kereskedelmi erisis stb. mind ugyanegy forrásra vezethetik vissza. Esek mind ugyanegy betegségnek kórjelei. \ betegd g forrását, alapját feltalálni es .|s sorban ezt megszüntetni képeai a feladat titkát és nehézségét. A soczialis bajok okát némelyek a tálnépes\ lésbsn; mások a — tiílt r),i> l.'sli'ii találják. kiéi ellentétes ok; egyik kizárja a másikat, mert vagy létezik túlnépesedés, s bkkor nincs túltermelés, vagy maglitva. .Mas a gyógyszer a tulnépesség ellen, > más a tál termelés ellen. Kls> dolog persze megállapítani, bogy az adotl esetben túlnépesedés, vagy túltörne van-e | Nem szükséges e lapok t. olvasói • 1 tt .1/ ////'<v túlii"p"S el ;>si elméletét ismertetni Hogy minden szerves lény szaporodásra hivatva, e szaporodás külön; hogy vannak csak míaroakoppal tu imlélhet • állatkák, melyek pár óra alatt megkétszerez 5dnek; hogy az embereknek átlag 2~) év kell; hogy ez önszapo-zton merre geometriai, elannyira, hogy ugyanannyi id '.szaknak kelszeres lefolyására] százszor aunyi; tízszeres lefolyásárai ezerszer annyi és has/szoros ísával milliomszor annyi len a Halas, hí a népek fenntartására szükg - letszerek is ily gyors progrossióhan tdnak: — mindezek rég ismert dol. . S mikor el íjon azon állapot, a hol a legnagyobb szorgalom es iparkodás sem - annyi letszcrt előállítani, hogy minden él i ember megélhessen, i mikor lek következtében beáll az éhség, i >mor, a betegség, s a bin az egész FŐldőn, - ezt az állapotot nevezi Malthus tál népe védésnek, melyb >1 száruinztat le minden s/.oczialis bajt. .Mintha pedig mindenntt, a hol éhség s nyomor, betegség s bin tanyáz. ott túlnépesedés lenne. Igaz ugyan, hogy némely országban egy súlyos rósz aratás, egy er is üzleti pangás, a aépség egy részénél éhságet idéz el i. de ezt koréntseni a túlnépesedés oko/z i. Perasiában, Kis-Azsiában, Egyiptomban, Palesztinában a nép ínség egykor sokkal síribb rótt, mint jelenleg, s bár ezen országok némely részében a lakosság egy tízed részre devalválódott, mégüi éhséggel kellene közdeniök. s mig reg,Mite Egyiptom a legsoványabb érékben is gabonával bírta ellátni a szomsséd államokat, addig most, a lakosság ke\ isbedése daczára, általános nyomorban tengődik. Fel kell tehát tennünk, bogy e területek jelenleg túlllópesek. mig annakelötte, a sokkal nagyobb számú lakosság mellett nem voltak azok! Mindebb d esak az következik, hogy a túlnépesedés nem annyira a népese ig siirüs'getd. mint inkább az állam c iltnrfokátél függ. Sit még a ejltarfoksem határozó egyedül, de inkább :i c ilturl'ok változása idézheti el i leghamarabb a túlnépesedést. Ha hanyatlik az államban a cultura, a túlnépesedés beáll, még In a népesség száma nem is szaporodott Az érem második oldalát, réve szemügyre, azt latjuk, hogy a munka-termelés óriási lett az utolsó SO ev alatt. A felfedezések, találmányok, s főleg elsi, s legf bb sorban a g>agépek Bgészeu új képel adtak az európai világ társadalmának. A gépek roppant forgalmáról elég felellllitelli. kogj C-ak N'i'lll'torsaágban műkőd ű gépek ötmillió lónak erejét, S egy lé el'eji't 1\ ember munkaerejével számitva: 120 millíé emberi munkaerői képviselnek! .Minden ember mellett tehát hat vas rabszolga dolgozik, melynek fentartásához n-ni kell egyéb, mint - kőszén! Tételünket hamar felállíthatjuk a német Boezialifl bajokat illet leg. Teljesen igazat adhatunk azoknak, kik e hajók okául sem a túlnépesedést, de ellentez'deg a táltermelést tartják. Túltermelésről ott szidhatunk, a hol a term ilésben felesleg van. a hol az illeti országban létez i munkaerő egy részének igénybevétele is elegend i az életasnkségletek termelésére, mely esetben a munkaerőnek felesleges, illetve igénybe nem ett része munka nélkül hever, s ez által kenyerei DOm kereshetve, oka b'SZ KZ éllSegllek. S nyomornak. A túlnépesedés s a túltermelés jelenségei . symptoinái tehát körülbelül egyéniík. Mindkettőnél egyesi a hatás. az eredmény, de azt az eis mél a hiány, az utóbbinál pedig a bőség idézte elő. Az embernél is az ájulás az agynak rérhianyából, s túlTérmességéből egyaránt eredhet. A túltermelés folytán mini fentebb jeleztük beáll a in inkás erő-feleslege, s a munkás e kelyzetben vagy felemészti megtakarított kis i ikéjét, vagy nyomorban sínylődve, a társadalom ellenségéré lesz. Németországban 200,000-re teszik azon emberek számát, a kik koldulnak s csavarognak, s igen s 'kan pedig a fegyházaknak i börtönöknek válnak szerencsétlen lakéivá, s mindenképen a társadalom terhére esnek, pedig egy csavargó mindig többe kor.il. mint egy - munkás. Nem a munkás hiány, hanem magának a munkának hiánya teremtette meg a legtöbb cultur-állaiiiban a s/.oczialis bajokat. Az új kor új termelési s közlekedési, szállítási rendszere oly b íségesen árasztotta el a népeket áldásaival, hogy a merő nagy b ség miatt a termelés kelend ísége megakadt. Igazan az embarras de ríehesse betegsége lepte meg a társadalmat. Némi ellenmondás latszik Ugyan abban, hogy túltermelés mellett nyomor lehessen, de a figyelmes szemlél i tudja, hogy a baj éppen abban áll, hogy azok. kik a felesleges b> termelést produkálták, nem bírják azt értékesíteni, s hogy azok. kik azt szükségeinek nem bírják megszerezni. E jelenség oka. az ujabb felfogás szerint az. hogy az újkor vívmányai csupán csak egy keresetmódnak vált roppant hasznára. Kgy gyár mai nap-ág ezer munkással több árút termel, mint annakelőtte tíz-, s'it százezer iparos; - s e nagy, s gyors termetéé is az új közlekedési eszközeik segélyével szerteszéjjel szállíthatók. A kézműves, kis iparos képtelenné vált a szerzésre, mert keze munkáját alig keresik. De a földmivelésnél is hasonló jelenség észlelhet i Németországban. A vasutak ugyan nagy kelendőséget okoztak a földiparnak, de mióta a vasúti hálózat óriási mérvben kiterjesztetett, nem egy szakíró panaszkodik, hogy a földmivelés, e legfontosabb iparai:, mindinkább elveszti vagyonszerző képességét. A kérdés ezek után nyilvánvaló. Ki nyer tehát a termelési rendszer ez új változásával I A válasz könnyű: — a nagy'par és a kereskedés, mely hihetetlen gyorsasággal és kevés erivei hoz létre termelrényeket, mikre azelütt millió szorgalmas kézre volt szükség. A nagyipar és a kereskedés túltermelésével szemben áll ma a vegetáló, ragy legfeljebb gyármunkásnak, géptölteléknek beállt, kézműves, iparos nyomora, mely állapot tagadliallanul társadalmi betegség, szoeziális baj. K betegséggel szemben el 'áll az óhaj, az állam es társadalom kereked megkenni egy kis szoezialisztikns olaj jal. h< <•: óhaj jogosultságát elvit ttni nem lehet. Tény az. hogy a mai állam. (majdnem mindenütt | kényszerülve lett szoezialisztikns jelleget felvenni es il\ irányt követni. Kényszerül kiterjeszteni gondoskodását oly térre, mely azel itt az egyesek gondozása ala tartóz itt. Tul mennénk tárgyunk keretén, ha itt az önsegély, s az államszoczialismus nagy és loiitos elve felett kritikába boesátkoznánk. Az önsegélj es az államszoczialismus harcza folyton tart. Mindkét táborban sok a túlzó, mert mig az előbbi elv bajnokai az allainszoc/.ialisinust a niech tnicii absol itismiis világuézletbe való visszaesésnek raj/adva *), vissza (tanítanak minden állami beavatkozást, s a (Segíti magadon) egyedül üdvözít inek vallott hit igéit hirdetik. — addig a másik tábor túlzói megbénítva az egyéni er il es akaratot, mindent az államhatalomtól várnak. Kétségtelenül itt is a legjobb, a - középút. Bismarck berezeg körülbelül e középutat rálasztá szociálpolitikai cz'djainak elérésére. Miután elnyomta a szoezialismus kinövéseit, megvaiósitani igyekszik annak jogos es méltányos követelményeit. A többi államok i> kénytelenek mindinkább több és több tért foglalni el saját hatáskörük számára a nélkül, hogy az allamszoczialisiii is tanát egész ridegül és feltétlenül alksimiznák. Ez iránynak példái a vasutak sió. államosítása, a gyáripar törvényhozási szabályozása, a szegények és elöregedetteket segélyZJ pénztár felállítása, a legújabb ausztriai törvény a szerencsétlenül járt bánya- s gyármunkások érdekében stb. stb. Igy az egyesek, mint az államnak fejlődése kívánja a/J. hogy az Individualismus és saoczíalismus koz>tt. a bizonyos idjben kívánatos határvonal megronaasók. Abban all a praktikus törvényhozásnak is feladat i. h»gy t idja. mikor, melyik irányban. - az Individualismus .agy szoczialismus felé kell lépeseket tenni. Az állami beavatkozás határát nagyon természetesen, igen nehéz megállapítani. Folytonosan hangzik mindenfél ilről a panaszos köretelés, hogy az állam segítsen a ssoeaialis bajokon, de a panaszosok hozzáteszik, hegy a segítség módja kimdje amaz - ipart; - kímélje a földet: kim dje a kereskedelmet Pedig *) I! ra n Ii - W i e - I» ail e n Her Kampf /. \V i s C Ii e Ii der S e 1 I) s l Ii li I I e H n (1 il e in S t a • t ír Sozialismus.« VM'rtelialirsr.liiot liir Volksw.rlsclialt 1SH.I. ugy segítem a bajon, hogy mindenkinek érdekköre kímélve legyen, teljes lehetetlen. Igy alkotni közgazdasági reformot esak ug\ nem lehet mint a köri llég\ s/.egesitelli. A szoczialis bajoknak orvoslására, I leg Németországra vonatkozólag legújabban Witté F.mil egj eddigelé inasok által alig ajánlott utódot javasol e napok' ban megjelent s e sorokban Ismertetett müvében. Witte a modern közgazdasági irányban találja a német szoezialis bajok kútforrását A modern termelési rendszerben, az újkor felfedezéseiben, tanulmányaiban, s legkiváltképen a gőzgépekben, a szállítási eszközökben, a ras utakban. £a új, hatalmas erők D imcsak egyenlőtida hatással roltak a különbőz} hivatásu osztályokra, de sőt némely osztályt egyenesen megfosztottak életfeltételeit d. Ez állítás igazságát nem lehet köaynyelmüen tagadásba vennünk, mert a/, csakugyan igaz. (itt mindig Németországról szólunk), hogj a gőzgép a kézi munkásnak ártott, a nag» ipara kis iparost tette tönkre, a keresked is pedig a külföld gabonáinak olcsó s gyors •>/.allitásaval a főldmívelést li'iiyegeti. Jegj zőkőnj v ÍVI\ etetett n V e s z p r é m m e g y e i gazdasági egyesület* által teszl»rt'in'ii'ii 1890. evi január hí 5-á:i t.irtuit ko/.g\iili> alkalmával. JektO voltak: Kiíuiaues Ferenez alelnök elnöklete mellett Gróf Biterhásy feroocz, Siabó Imre, S/.alatkay Utvkn, aegedfifl .1 •/.-.•;. Bóon cíyula. Takács JiSuaf, Bunter [goáes, Ban ic Ktroly, l'argly Skador, l'erényi Aulai. MÍSS i• ros Miliály, l.ay .Iózsef, B »liuui zky KMmftn, Bicsak Fereu /., lí üoprechl Antal, llvarly liyilla, Patai .len, e^.osileti tagok, valamint Nagy Iván tiikár. Elnök a Ivo/, ilvéu a gaz l.isági egy-isiilet megjelent tagjait, a közgyűlést megnyitja. 1. Titkár bwnatatja a számvizsgáló bizottságink az 1 s ii. ,-vi k'lt segelöiráiyzatnak összeállítására, valamint a malt lS"S'-ik evi költségelőirányzat bin m >gállapitott kiadások mikénti felliaszuálására vonatkozó jelentését, mjly alkalomul il egyúttal eloterjesz'.i és tételenként, ismétli a gaz lasági egyesulut 189 I. évre összeállított költségelőirányzatát; A számvizsgáüó 1» z itts.iguak a f. évi kobségelöirányzit öss'.eállitására. valamint a műit l*S!»-ik évre megiliapit >tt kiadások miként törté it felhasználására vonatkoz'i jelentése tudomásul vétetik, a folyó lS.M-ik évre eló.rányzott költségtervezet áitalábau es minden egyes tételére nézve észrevétel nélkül elfogatunk , tekiutettel azonban a/.,,n körülményre, bogy a költségvetési eloiran\z.it elkészítése után a gazdasági egyesület Ves/.prémbeu az ttgyaavesstl „Lebuj'' oeániet tartozékaival együtt a kult ns ministeriuint il megvette, melynek részben á'alakiiá^i. IV-ZIK-U pe hg tatarozás! költségei a költség előirányzatban leivóve nineseuok, ezen költségekre a költs, geloiráuyzatba pjuólag még 3 I » frt felvétetni elTARCZA. AZ IDÖ. Honnan vagyok? Ki adta létemet? . . . Ki ír felettem 's mindenek felett! A pillanattól indul kezdetem. Midőn a semmiségben elhangzott 9

legyeu* S támadt utána sok ezer világ: Nap. hold s velők a csillag-myriád. \/ota latom a törvényt, a czélt. Melyet nekik az Alkotó kimért. Nem bouta még közülök egy se' rendet. Kimért pályán törvény szerint kerengnek. Születni láttam a por gjfiimakél s midőn a földön úrrá tétetek. .Mí_

r boldogan élt. nem izzadva, küzdve 8 midőn a Cherub őt fáradni űzte. Látám az első. legnagyobb bűnöst ftemegni, tiitni tSká határi közt. y.nx>< vízár előttem támadott — S borítanak mindent sötét habok. Látám az embert eloszolni szerte. .Midőn a nagyzás Bábelét emelte, Láttam támadni birodalmakat, Sünio ukadt nyomukban vérpatak. Itt egy kis ország boldogan virult Költök daloltak daliáirul. — Láttam erényei babérkoszorút, 8 a ibiivför. a mint semmiségbe hullt. Itt az imádás egy l'rhoz rebeg. Amott bálványok, számos istenek. Sok büszke várost láttam dőlni romba, Másutt diadalittas nép tolonga. Sokszor vegyült bűvös szerelmi dal A fájdalom éles siralmival. Születtek bölcsek, költők és nagyok, Kiknek hire ezrekre átragyog. De a gonoszság is talált hívekre, Habár a jó sokszor bilincsre verte. Falának hősöket szülő anyák \S szüzek, a kik a koszorút fonák. Láttam feltűnni ama csillagot. Midőn megszületett a legnagyobb. Láttam midőn vivé keresztjét S a templom kárpitja repedt szét. Láttam, midőn győzött a rémen S hozsánna zendült földön, égen. Láttam, midőn máglyák lobogtak Kinzásira a martyroknak — S midén uralmat nyert a vakság, I)e szétüzé szellemszabadság S df.ló csaták, vérnek nyomába Zöldéit a béke olajága. Lát;.m az új kor egy-egy óriását. Nagv műveiket emberek csodálták. — líiaot a taps, hogy a világ halad. Ledig csupán mi volt, van. az marad ; Az emberész csak azt veszi elő, A mit kinált mindig az őserő, Küzd. lelkesül a látszó új után. Pedig az ész "s kéz alakit csapén. Minők voltak, nagyok is lesznek ismét Ragyogtatok az elme drága kincsét S habár megyek feltarthatatlanul: Nincs semmi ó — és nem lesz semmi új. Gróf Esterházy Bálint. — Történelmi rajz. — Az előkelő franczia irótól Bandet tói egy érdekes történelmi könyv jelent meg e napokban: „Coblení 1789—17^3" czim alatt. A könyv a francai* emigractio drámáját irja le, s ebben rendkivül fontos rajzot közöl egy magyar diplomatáról, Gróf Esterházy Bálintról. Nevezett magyar gróf, Marie Antoinettel jött Fraucziaerszágba, hol fényescarriéret csinált, Mint lmszár ezredes lepett be a franczia hadseregbe, hol csakhamar tele érdemrendekkel tábornagy lett. ITH'J-évben őt) éves volt, s Daudet szerint Marie Antoinette legkedvesebb kegyenesei közé tartosott. Az akkori roesi világ szerint szerelmi viszonyban állott volna Esterliázy Marie Antoinettel. Mikor a forradalom első szele megcsapta Francziaországot, Esterházy gróf bamar felismerte a veszélyt, mely a trónt érni fogja. Sietett Parisba, hová épen július 14-én érkezett este mikor már a Bastillet lerombolták a forradalmárok. Esterházy gróf látva a forradalom kitörését, visszasietett állomáshelyére, (Valenciennes —) s a legmesszebb kdiató intézkedéseket tette a forradalom legyezésére. Julius 18-án este hősünket, barátja Chimay berezeg nevében a postára hívják. Esterházy odamegy s nagy meglepetésére Artois grófot, (a későbbi X. Károly franczia királyt) találja ott, herczeg Henin, Vaudreil gróf, Blignac berezeg és több franczia főúr társaságában. Esterházynak leveiet adtak át a királytól és királynétól, me'yben ók Artois profot és kíséretét Esterházy védelmébe helyezik. Esterházy rögtön fel is ajánlja Artois grófnak a király testvérének lakását, mit az el is fogad. A menekülő királyi családtag Esterházyuál akarta bevárni másnap megérkező két fiát Angou'eme és Berry herczegeket. A menekülők épen elakarták hagyni a posta udvarát, mikor ujabb vendégek érkeztek a három Gondé, a család feje, a ria, a bourboni berezeg és unokája Eughieu berezeg. Ök is Parisból menekültek, de ezek csak addig maradtak itt, mig uj lovakat kaphattak. Artois gróf Esterházy Bálint grófnál maradt két napig, hol a lehető legnagyobb előzékenységgel lett megérkezett tiaival ellátva. Két nap után szíves házigazdájuk BTÖfl fedezet mellett a határon keresztül külföldre segitette őket. A jövő év május havára Artois gróf Coblensbe hivtS magához Esterházyt, ki el is fogadta a s/.ives meghívást, Erről szól Daudet érdekes Új könyve. A király öcscse Daudet szerint Esterházyt mindig csak : ..az én drága huszárour'-nak nevezte Ez idő óta Esterházy Artois grótnál maradt és sokat interveniált, a korona érdekében. Elment Bécsbe a császárhoz, kitől fegyveres erőt kér a forradalom által szorongatott X\T-ik Lajos király védelmére. De Bécsben úgy találták, hogy a jelenlegi állapot csak Kedvező lebet Ausztriára, melynek nincs oka azon változtatni. Erre EsterhÚZif elment szent I'étervárra az orosz czárnéhoz, előadva néki hogy a franczia királyság és az emigráltak most már csak beléje helyezik reményüket. Kledénél Bombelles bárónál jobban járt Esterházy, mert habár Katharina czárnénak hadseregét nem is sikerült mozgósítania, de annyit elért, hogy az orosz udvar két millió bankot adott a magyar diplomatának, miből az körülbelol °.<UN)<| főből álló hadsereget tudott szervezni Esterházy gróf Artois grófnak kérésére az oros^ udvarnál maradt mint nagykövet. XVI-ik Lajos franczia király, talán éjien azért mert testvére ugy szerette Esterházyt, nem bizott benne és kijelenteté, hogy K6M Esterházy képviseli az orosz udvarnál a franczia királyságot, hanem B. gróf. — Dandot szerint ez a lépése a szerencsétlen királynak okozta végzetét, mert Esterházy gróf akkor már Katharina ezárnő kegyenezei közé tartozott, kinek előbb-utóbb sokat sikerüli volna kivívnia a királyság érdekében. Az volt bajuk a Bourbonokuak — teszi hozzá Daudet, hogy sohasem bírták megbecsülni az ő ..igaz" emberüket, l'edig ilyen volt Esterházy Bálint gróf, Dauletként ez a „felette ügyes magyar diplomata és kétségtelen lovagias nemes jellem.'' c. A mi nagyjaiakróL Ki nem állhatom, mikor kicsinyitoleg hallok beszelni a „mi íiagyjaiiiki<>l." Igazán szoczialis csiiir.a magyar szokás ez. melyet le kell vetkőznünk, «siinya és nevetséges, mikor Kis Kikuttyin oajnójában ragy olvasókörben rákezdik, hogj ea vagy az a híres awgyar író, vagy államférfi, vagv köliö voltaképeu semmi a nemet X.-hez, meg a franczia V.-hoz vagv az angol /.. hez! I hsihiguáljunk'. Bizony Vörihmartyt van olyan epikus, mint CUmoens, Vagy Ártotta, s Vörösmarty lytáját még a távol L sem közelíti meg a néi;:e!ek hin<><nl;j<i. — l'i'ö/i péd^g, ha nem is oly nagy. mint Hugo Viktor, de nem kisebb Byronnak, vagy a t'raucziák BérangerjáuáL Mim lyrikus pedig bizony vau akkora, mini a németek legnagyobb lyrikusa Heine, Arany Jánosunk vetélytársa a skoi Bum*mk. Van bölcselkedő költőnk is Madách es dráma Írónk Katona, kinek Bánkbánja egy darab Bhakespearí tragédia. Hozzá csak BjŐrnsor Björnstjerne norvég íré Siegfríedje hasonlítható. iiegéuyirodalmuuk terén egy Jósika, 2