Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-09

nim - . / . ||. ii aeaarai kifogásunk. T<>- lia megkér, lernet bennünket, li<.l akarjuk es egyik dunántúli kir. táblát: egy sziv­v.-I. letekkel Gyári hangoztatjuk ! Sspr** kell, sein SzessáfSfáefy. Mindkét helv érdekeink megőlője volna. Pedig érdeke­inket óvni férfién kötelességünk. K kötelesség parancsolja, hogy egy er eesen ieéet emeljünk a lapokban is ismer*­letett memorandum egy kitétele ellen. A memorandum, mély knlönben ngyes kés tolla aló] kerüli ki. egy helyen minden indok nélkül elismeri, hogy teljesen érti 4 megye, hogy Veszprém is. Pápa is ki­esett a combinatioból főleg a luki* </'.<:..­ml.il: lllistf. Bocsánatot kérünk. Kz ellen tilta­koznnnk kell! Először is a memorandnm­iuk nem állott feladatában saját megyé­jének aspiratiói ellen beszélni. Azt ma már ugy is mindenki tudja, hogy s.-m \ eszprém pláné Veszprém ! w»m Pápa nem fog kir. táblát kapni. 1>- az már egyenesen ellenkezik *y igazsággal, mintha l''iji>iii A lakásviszonyok volnának olyan miserabilisek, melyek miatt nem lehetett volna itt a kii. táblát felállítani. Kz áll igenis Veszprémre, hol minden «»Is kine­vezett új lakó- félév számra n< m tn.l. drága áros nein, becsületes lakást kapni. • le nem áll városánkra séarve, b«.I - fáj­dalom elég lakással r.-n.lelkezünk és hol ha a kormány reánk gondolna, akár­hány háztnlajdonos könnyl szerrel, szi­v.st-Ti átalakítaná házát több lakásra. Mieb'.tt tehát az>>ii in ismertetett ne morandnm ../ igaizságügyministemek átadatnék, kérjük, hogy smemorandumnak városunkat sértő kitétele al.l.é.l töröltes­-ék : lllelt eZ tebl Illeg A téllVIlek és igaz­.-ágnak ! Ügyvédeink segélyalapja. V'tsBpréai BMgyéban épen 7< 1 ügyvéd vau s ig] a rá nézve illetékes székesfehérvári ügy­védi kamarának többségét teszi, mert a BBS­keasebérvári kir. Uh liajasák ternletén -sak 52 iigvvéd \:in. N'.in min lek érdek nélküli kérdés tehát ügyvédeink segélyalapjának szabályzata, melyet a székesfehérvári ügyvédi kamara óhajt léte­síteni. Knnek .zélja lenne ai ügyvédi kamará­nak önhibájukon kivul elszegényedett avagy keresetképtelenné vált tagjait életekben, halá­luk után padig szegénysorán .sala.Íjukat anya­gilag segélvezui. \ segélyalapot képezik : a már addig befolyt • ezután átfolyandó kárságsáaueh ; jótékony adoasáayoh e alapítványok: vég­rendeleti hagyományok ! BS ngyvédi kamrára által évenként meg­szavazott s a költségvetésbe felveendő segély, méh lOO fsriataál kisebb nem lehet i íeie­ráasbas kiosztható, másik Merészben pedig a •sgétyalapboa csatolandó \/ alapítványi >.s>/.eg 100 forintnál ke­vesebb nem lehet, az alapit.', pedig kikötheti, hogy alapit\ aurának évi kamata ezen szabá Írok korlátain belől mily iráiivban haszuáltas sék f.-l. A segélyezések kétfélék: állandóak, avagy esetről-eeetre nyújtandó ideiglenesek. Alisadé seg. !y re csak azon kamarai tag tartbat igényt, ki legalább is 5t é\íg a aaáhea­lehérvái i Ügyvédi kamara tagja volt. a kamara irányában kötelezettségének elepe.t tett vagy fel­mentetett, magát tisztességesen viselte. Halála I után özvegye s illetve családja a fon elősorolt feltételeken túl állami.', segélyre taithnt igényt, ha az özvegy az elhalttal együtt élt, kiskorú gyermeke van s magát tisztességes életmódjá­val a kamara segélyére méltónak mutatja. Ideiglenes segély azon kamarai tagok. .­illetve családjuk részére szavazható meg, kik illand.', segélyre nem jogosultak, de tisztessé­ges magukriseletével azt kiérdemlik. A kamarai segélyalapot az ügyvédi ka­mara pénztárosa, a kamarai választmány uta- ; sitása szerin' a kamara egyél, vagyonától el­kulonitve kezeli. A kamara | énztár< .sa minden év végén kimutatást é> költségvetést készir a segély­alapról, a segélyzetfekről könyvet vezet, s eze­ket a kamarai választmánynak megvizsgálás végett bemutatja, mely azokat GaHÜvizsgálatra az évi rendes közgyűlésnek előterjeszti. Állandó segélyt csak a közgyűlés a vá­lasztmány javaslatához képest szavazhat meg : ellenben az ideiglenes segély megszavazása a kamarai választmány hatásköréhez tartozik. A kamara választmánya az állandó segé­lyezések tárgyában javaslatát minden évi ren­des köegjiléara beterjeszti. A segély iránti kérelmek a kamara vá­lasztmányához intézeudök: szól>eli kérelmek alapján a kamarai titkár .jegyzökönyvet vesz fel. A segélyalapnak é\i kamata csak négy ..f...l részbea használható föl: egy ötöd része, illetve a segélyként ki nem osztott kamat egészben tőkésítendő • a segélyalaphoz csato­landó. A segélyalap segélyezésre szánt évi ka mai jövödeims úgy osztandó tol, bogy rendsze­rint annak tele államié, fele pedig ideiglenes segélyezésre tor. li tan.ló. A székesiehérvári ügyvédi kamara meg sziinte esetére a segélyalap sorsa felett a ka mára közgyűlése határoz. Kzekben ismertettük az ngyvédi kamara segélyalapjának szabályzatát, mely ha megva­lósul, egv derék társadalmi osztálynak válik elönvére. V magyar ipar jovoje. Hogy a magyar ipar és vele az egész iparos osztály nincs irigylésre méltó hely­zetben, azt tudjuk és tudja mindenki még a/ i-. akiii.-k Magyarország közgazdasági viszonyairól .sak halovány fogalmai van­nak. Kpp •/ az .<ka. hogy kormányfér­fiak és szakkörök egy i-l" "ta az ipar fej­lesztésének problémáját úgyszólván a napi kérdések közé vették föl és a j>'> ügyhöz méltó buzgalommal tanácskoznak és an­ketteznek, bogy a fejlődés .- folvirágzás törvényeit, kétséget kizáró biztossággal megállapíthassák és mint egyedül ndvö­zit.i módot elfogadásra ajánljak az ipa­ri.» közönségnek. s..k kis.'rlot.t tettek etéren,<lemin­den komolvabb eredmény nélkül; az aka­rat, tahin * szakismeret i- meg volna a/ illeti, körökben, és ha mindezek daczára a A kívánt rredményl elérni nem tudták annak egyedftl az az <>ka. lmgy a szak­férfiak jóakarata gyakran alá rendeli ma­gát egyesek önös énlekeinek a kor­mányférfiak buzgalmát félrevezetik az ér­dekcsoportok féltékeny nzérszellemének besngásai. Ennek •< sajnálatos tenvnek aztán rendesen az A következménye, hogy a szakközönség a kormányra, a kormány a szakközönségre, a szegény iparosok pe­dig mini a kett Ire neheztelnek és ez örö­kös czivskodáaban az egyedüli nyertes a külföldi ipar. mely drága ős rosz produk­CSÍÓVsl elárasztja hazai piaezunkat. ujabban kassát kísérletet akarnak tenni a uiagvar ipar fejlesztése érdekében és ezt illetékes helyen egy i'ij iparhank fölállítása val vélik legbiztosabban elér­hetni. A kormány az uj iparbanknak adó­elengedési és egyéb kedvezményt akar nyújtani, viszont a létesítendő iparbank köteles iparvállalatoknak és egyes iparo­soknak hitelt nyújtani a igy azokat pénz­zé] támogatni. Az ily törvényjavaslat ör­vend éten lépés ugyan az iparpártolás te­rén, éinide elég-e a magyar ipar üdvössé­gének a/ az adóelengedés, melyet a nagy tőikének nyújtanak azért, hogy iparválla­latok támogatása cziméti annál könnyeb­ben bocsátkozhsssék nyaktörő, speknlácsi­ókba a kisebb ipar.>s..k megkárosítására? 1 Mert ha ez új iparbanknak nem a kis ipari.s seg.'l Vezese. hitellel való tálllo­gatáaa lesz a valódi czélja, akkor ez új pénzintézet csa* szaporítani fogja ama tőkegyüjtődék számát, melyek mindannyi forrásai a kis ipar romlásának. IIa az előzményeket és az új pénz­intézet létesítése körül fáradozó körök iígybnzgalmát vizsgáljuk. kétségtelenné válik, hogy itt bizonyos magéin érdekek akarnak rendezni haj tó vadászatot a basz­II.IS év jövedelmezőnek ígérkező területen. Mert ha nem <•/• volna a czél, akkor egyáltalán nem volna értelme az uj bank alapításának. Vhoz, hogy valamely pénz­intézet az iparosnak kölcsönt nyújtson, ii.ni k.ll uj bankot fölállítani, hanem ele­gendő volna eo V vagy több, már létező bankintézetnek adóelengedést vagy egyéb állami kedvezményt nyújtani, ha az ipa­ros osztálv hiteligényeinek kielégítésére kötelezné- magéit alapszabályi lag. Vagy, nem ezélszeröbb volna-e az njabb alapítás koczkázatának elkerülésé­sével egyszerűen állami kedvezményben részesíteni a vkléki pénzintézeteket és ily módon a vidéki ipar«.s osztályt kiemelni abból a kátyúból, melybe a -anyain hi­telviszonyok rántották '. Ha a kormány által benyújtott tör­vényjavaslatban elvül kimondatnék, hogy az új iparbank abban különbözzék a már fonál lő pénzintézetektől, hogy mialatt az utóbbiak csak kellő garauezia és jótállás mellett nyújtanak hitelt, addig az áj pénz­intézet a bit.l megszavazása körül egye­dül csak a megszorult ipar..- efftféni meg­bízhatóságát, szorgalmát éa képzettségét veti latba, mondjuk, ha az ií| pénzinté­zet a már létező bankintézeteknek nem csak győzelme- konknrrense, hanem a tö­rekvő, de a -zogénv iparososztály igazi ős önzetlen jótevője is akar lenni, akkor az állami kedvezmények nemcsak jogo­sultak, 'b- hasznosak is volnának éa min­denáron azon kellene lenni, hogy az új iparbank létesítése akadályokba ne üt­közzek. I ie mint.in az Új bank valójában nem lesz egyéb oly pénzintézetnél, mely káp­ráztat*) frázisok hangoztatása mellett csak versenyt akar csinálni a már létező hitel­intézeteknek, Valóban lehetetlen elfojtani azt az aggodalmat, hogy ez esetbei, i­csak önös érdeknek sikerült diadalt ülni az országos érdek fölött. Mert ha az iparosnak pénzre lesz szükség' és ii in tög tudni k.db". jót illó­kat szerezni, ne higyje, hogy aa tíj ipar­bank kölcsönt fog adni neki. Ha pedig ilyennel rendelkezik, akkor ugyanoly ka­matláb mellett bármely pénzintézet szive­sen leszámítolja a váltóját. Akkor hát mire való az új iparbank ? A pápai honvédszoborra ujabban adakoztak: Kebruár 1 5-én tartott Picnic tiszta jüvödelméből a tekintetes rendez» bizottság által küldött frt 40 kr. Tekintetes „Pápai Lloyd" társulat 112. sz. gyűjtő ívén: T. Kreisler Manó ur 1 frt kr. f.Pápai Kloyd" társulat 5 Irt kr. T. Krausz N. ur 1 frt — kr. Összesen 1 * • frt 4« I kr. Khhez. a múlt számban nyugtatott 25<>1 frt 12 kr. kétbeoltást követő 4 — 4 napon át szükséges alkalmazása iránt miniszteri rendelet ezennel közhírré tétetik. Pápa, 1880. mártius 2-án. .1 városi fiin<i<<. Ilinlctinpiiv. 1243 Í890 ikt. A vízjogi törvény végrehajtásánál előfor­duló bélvegek és illetékekre nézve a íoldmi­velésügyi m. kir. Minister által 2246/1890 -/. a. kibocsátott rendelet a városi jegyzői hiva­talban mindenkor és mindenki által betekint­hető és arról tüzetes tudomás szerezhető. Pápa, 1890. mártius f JB '} "!'!'> föje'iyzö. IlinlftiiM'in. Főösszeg 2514 frt 52 kr. éa 8 piaszter. Fent elősorolt, nemes szívű adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja. Pápa, 1890. március 9-éa Oeretner Ignácz j»énz­táros. 14« Í89Ö ikt. A Széchényi- Kolloiii.h-féle alapítványnál üresedésbe jött segélydijas helyekre pályázni van hirdetve, a kérvények az illető agy ház­megyei hatóságnál f. é. mártius 81-ig nyújtan­dók be, melyekre nézve bővebb értesítés n ver­hető a városi jegyzői hivatalban. Pápa, 1890. mártius S-áa. Xogtj, !ő|r«A /.i'i. TORTENELM] NAPTÁR, llt.'ulik évfolyam. A Pápai l.apok számára irla TIBOLD liZSKU. — Mátezins áé — 1848. a berlini moz­galom tegnap és ma folyton tart. MArezim hó 10. — 1890. a spanyol föl­kelek Barcelonában az in.piisitio épületére tör­nek, a foglyokat kiszabadítják s az in.piisitio­hiróságnak iratait szétszórják. .t/o». :/'»'•-• hó 11.— 1810. I. Xapoleon fran­cia császár második házassága Mária Lujzával. 11. Ferenc osztrák császár leányával) Pécsben meghatalmazott által. (K. fontebb márcz. 8-t. i Máeezieu hó l'í. — 1446. magyar ország gyűlés a Kákosmezön Hunyady dános alatt. Méreziuil hó 13. — 1SI>»I. Maultaseh Mar­git. Tirol és Karinthia hercegnője, kinek bir­tokait a Habsburgház örökölte, meghal Bécsben M&ftzitU hó li. — 1558. a majnafrank­furti választófejedelmi gyűlésen Y. Károly né met császár a uémet birodalmat öcscsének, 1. Ferdinándnak, átadja. — Kgyanezeu gyűlésen választó fejedelem t. i. a pfalzi szász és brau dsaburgi szövetkeznek a vürienbergi herceg­gel, a zweibruckeni grórt'al és a hesseni tar tomány-grórTal a protontantismni védelmére. MtolTZtU* hó /.".. — 451. Attila hun ki­rálvnak halála. 17 • fül Hirdetmény. ur.' IKK) ikt Közvágóhidakr.'.l a törvényhatóság által a megyére alkotott szabályrendelet mai naptól számított Hu na], közben a városi jegyzői hi­vatalnál az érdekeltek által betekinthető, 's az ellen netáni t'olebbezés beadható. Pápa, IHIIU. mártius S-áa. Nagy, löjejrx ző. K ösy.öi i vi nvil vi Ii i I ;í s. 133:s 1»!HI ikt. A .pápai takarékpénztár" réíjzvéiivtársu­lat a helybeli szegények közti kiosztásra 100 frtot adakozván, a kegyadományért az ennek kiosztásával megbízott városi hatóság részéről a könyörre szorultak nevében hálás köszönet nyilvánittatik. Pápa, 18!'0. mártius hó 7-én, Osváld Dánief. Dobrármester. Hirdet mén \. 1215 1890 ikt. Képfene általi fertőzés meggátlása czél­jából, es az állatok nyer.st.Minénye.íre s forgal­mára nézve fennálló .'.vrendszabályoknak a lép­lene ellen beoltott állatok iránvában csak a BMsdra; l borsadva g loll ai életre, mely e nő oldalán várt reá Azonban csak IMUBSI legyezve e termé­szetes indulatot, eszélje jutott a gazdag hozo­i. niáii\ s a jólét, mely ezzel járt. elszántan Bt mii "iituagának : I.e kell gyoziioin a borzalmat vagy sssg kell halnom — • ezzel bátorságot veti s megcsók'.lta a sárga kezet, melyet Auastasie iiyujfott leiéje. Folyt, köv.) Egy év múlva. — Itsjz. — l8**-baa, meg mint kispap, szünidőin nagv részét sz országban szerte-ssét lakó ro­konok látogatásával töltöttem. I'tolső látoga­tásaimat Mudapesteit lefejezve . bizonyos só­várgó és epedő örömmel ültem ott a vonatra, hogy haza érve, minél előbb szeretett jó anyám karjaiban lehessek l az utazás okozta fáradal­makat kipihenhessem. A vasúti kupéban R kalauz szívességéből • sak egyedül voltam . minek azért Őrültein, inert inkább szeretek egyedül lenni, mint va­lami komor idegennek társaságában. Az isme rétien útitársak gyakran kellemetlenek s az embert sokszor még gondolkozásában. elasS­rengéseiben is feszélvezik. He csak a hai ma.lik állomásig maradtam egyedül. In ugyanis egy jó aresa, tisztessé­ges kinézésű öreg „,-. e vidék egyik vagyonos földbirtokosa, szegődött hozzám iititársnak. A két szivarvég érintkezése s a kölcsönös l>emu­tatás után elmaradhatlan jóizü társalgás köz­tien igen hamar mulf az idő. Gyen egymás­utánban maradtak mogf.ttunk az állomások. Kn már közeledtem utam vég|>oiitja felé, mi­dőn vonatunk az utolsó előtti állomáson bosz­gUbli i-l'jie megállt; bogy bevárja a M«j&.be. jövő s megállás nélkiil Budapestnek tart" gyorsvonatot. Kinéztem a kupé ablakán s Ilonnal fel­tűnt nekem a sok előkelő idegen e jelentékte­len állomáson, hol iniiidnyájan utrak.szen áll­tak, de egyik sem jött a mi vonatunkhoz: pedig tudtommal a gyorsvonat itt nem szokott megállni, tehát ÉZOS nem is utazhatnak. A ka­lauztól azonban megtudtam, hogy a gyorsvo­nat itt ma kivételesen meg fog állni. Ek&abaa útitársam szintén figyelmesebben kezdett ki­nézegetni és, mint e vidéken ismerős — azounal t'.»l világosított C szokatlan esemény ..káról: — Kátja, tisztelendő nr. ott a tömegtől különválva azt a szürke hajú, magas urat egy fiatalabbá! sétálni 'i Nézze ott. éppen most for­dulnak meg. — Kátom — telelem igen előkelő ki nézésnek : iia szabad kérdenem, kik ők ? — Az idősebb Hétházy f'vula gráf, a vi­dék legvagyonosabb és legtekintélyesebb föl­desura, már sa ötvenes évek felé közeledik, jelenleg özvegy, de egyszersmind vőlegény is. Holmi], les/, az esküvője Budapesten az. egye­temi templomban. Szegény, de igen szép báró leányt vesz el Biharinegyébol és biaoayofsa az ö kedvéért áll meg itt ma a gyorsvonat, me­lyen Budapestre utazik. Mellette a fiatalabb ur, első nejének livére. tehát a gróf sógora : Ta­karj Tihamér gróf, ki nagy gavallér és még nagyobb pazarhi. A többi útra kész személy, részint a grófi vőlegény baiátjai, részint pe­dig a gazdatiszt! cs azolgálati személyzethez tartoznak. Kzalat* berobogott a gyorsvonat, abban a pillanatban a mi vonatunk is elindult. Az ab­lakon kihajolva, láttam a gyorsvonatra fel­»8*Uó utasokat, mig caak a kát vonat költi tér Sanyira nem nagyobbodott, hogy már nem volt érdemes kinézni. Visszaültem tehát előbbi hely nne, úti­társam padig elmélázva, • mintegy önmagához beszélve, szomorúan felsóhajtott : — - Sajnálom a szegény grófot. — Kérem, melyiket tetszik érteni ? — kérdeztem - a vőlegényt, vagy pazarló sógorát ? —- A volegénrt. — Hogyan ' —• I Sy beszélik . hogy menyasszonya csak azon föltétellel megy hozzá nőü'. ha grófi férje Budapesten pompás palotát bocsát ren­delkezésére: mert nem akar a hétházi kastély­ban tart.'./kodni, hanem mindig a fővárosban. Bizonyára azért, l |r >gy minden mulatságban es élvezetben részt vehessen. Hétházy gróf elbó­dítva a bájükiusssinwj szépsége is kacséraága által, csakhogy kezét elnyerhesse, elég meg­goiidolaflanul, elfogadta e szeszélyes feltételt és - mint hallom, már vett is Budapesten egy pompás palotát s azt berezegi fénvnyel ren­deztette I*. Kn a gróf helyzetében e nőt a vi­lág minden kincséért sem venném el. Talán azt gondolja, uram — kérdez­tem — hogv e házasság nem lesz .szerencsés? Meglássa tisztelendő ur, — adja Is­ten, hogy rosz próféta legyek — de öreg em­ber vagyok, életemben sokat láttam, hallottam, tapasztaltam, sokfelé megfordultam, ismerem a nőket, amennyire t. i. őket ismerni lehet, — de ennek a házasságnak jó vége nem lesz. A mely menyasszony ilyen föltételhez köti kezét, annak esze és szive a világ hiúságain jár és nem férje boldogitásán. Szerettem volna errr útitársamtól még egyet-mást kérdezni és hallani, de utam czél­jánál volt és kénytelen voltara kiszállni. * • Egy év múlva ismét Budapestre utaztam. Amint a hétházi állomáshoz közeledtem, a tavai itt látott jelenetre emlékezve nagyon .'.hajtottam, bárcsak szállana itt be valaki hoz­zám, kitől megtudhatnék egyet mást a tiatal grófné felöl. K ivánságoni teljesült Még meg sem állt egészen a vonat, ki­tekintettem és nagy meglepetésemre, még a ta­valiuál is nagyobb embercsoportot láttam a pályaudvarban. Kivétel nélkül minden nő. és férfi fekete ruhát és fekete fátyolt viselt. Bt­zonyosan temetésről |önnek. vagy temetésre utaznak. Kivánesiságoiu e körülmény által csak fokozódott. Vonatunkat a tömeg csakhamar megszállotta. Az általam elfoglalt kupéba öt ur ült be. Kleiiitén csak magok között beszélgettek és boasédjökból megértettem, hogy ok Hétházy grófnak e vidéken fekvő terjedelmes uradal­maiban gazdatisztek. Utóbb engem is belevon­tak a társsaágba, s ezen a réven megtudtam azi. mit tudni akartam. K napon temették el ugyanis Hétházy Gyula grófnak tiatal nejét a hátházi családi sírboltba. — A fiatal grófné igen neki adta magát a fővárosban a nagy világ élvezeteinek, férjét elhanyagolta : ezenkívül pedig könnyelmű pazarlásaival egy rövid év alatt vagyonilag csakuem egészen tönkretette: Tálosy gróf ál­tal magát elcsáb'ttatta: férje a viszonyt fölfe­dezte, amiből óriási botrány támadt. Az egész históriának a tiatal grófné azzal vetett véget, hogy egy nép uapou főbe lőtte magát. * Kszembe jutott tavali útitársam szomorú jóslata, s az, hogy a nem nemes indokokból kötött házasságon ritkán van az Isten áldása. cfccítcíi4/ cKáíiiicm, luoi'.'ii'Wisíii plébános, (389 1H!)U ikr Hiruetment. Rákos-palotán leányok befogadására ja­vító intézet állíttatott fel, melybe nem csak a bíróságok ítéletei, hanem bizonyos feltételek mellett a törvényhatóságok, sőt niagáno.-ok kezdeményezése és kérelme folytán is történ­hetnek befogadások. Mi ezennel tudomásra jnttatik. Pápa, 1890. mártius 3-án .I városi itiiióis. ad. 1306 . ] tí!(0ik t IlirnVtinmy. Az italmérési törvény szerint szabad ke reskedés tárgyát csak 5< I literen tul terjedő bormennyiség képelheti, figyelmeztetnek tehát a szöllöbirtokosok, hogy borterméseiket 50 li­teren .alól kimérési engedély nélkül áruba fo­c-iátaui tartózkodjanak, mert különben a város mint italmérési jogtulajdonos a törvény szigo­rát fogja irányukban alkalmazni. Pápa. IHUH. mártius hó 4-én. . | varost tattácx. Hirdetmény. A f. 1890 évre megállapított /. //. oszt. ker. "'ló (segédnélkül dolgozó iparosok terhére előirt, —- segédek, cselédek és ingatlan után kirótt ker. adói és házbéradó lajstromok /. i. márczius 'J-till Jti-iii bezárőleuj a várost adópénztári hivatalban közszemlére kitetettek. Azon adózók, kik ezen adónemekkel már a múlt évben is meg voltak róva a sérelmé­nek talált tételek ellen Írásbeli felszólalásai ka­a fenti időtartain alatt, — azok pedig, a kik f. évre rovattak meg ezen adónemekkel, az adónak, a befizetési kuuyvecskébe történt e!.. Írásáról számítva 15 napon belül adhatják be a városi hatóságnál. A törvényben előirt birságra való tigyel­meztetéssel felhívatnak az adózók, hogy fize­tési könyecskéiket a fenti adónemek előirha­tása végett folyó hó 15-től számítva 8 aap alatt a városi adó pénztárnál okvetlen bemu­tassák, Pápán, 1890. márczius 8 ! árost hatáság. KÜLÖNFÉLÉK. Gróf Esterházy Móricz cs. éa kir. kamarás, szeretett főispánunk csú­zos lábbaja ínég folyton tart. járni még egyelőre a szobában sem képes, orvosa azonban biztos reményt nyújt arra. hogy az enyhébb idő beálltával felgyógyulása biztosra vehető. Személyi hirek. Főt. és mélt Pap Gábor ev. ref. püspök úr. főt. Váh Lajos egyházkerületi főjegyző s nagyi Czike Lajos számvevő urak társaságában, egyházi ügyek elintézése czéljából váro­sunkba érkezett. Emlékünnepély. A pápai ev. reform, főiskolai ifjúsági képz«".társnla­1890. évi márczius hő lő-éu a színház épületében emlék ünnepélyt rendez. A tiszta jövedelem a felállítandó főiskola történelmi múzeum javára fordittatik. Kezdet, esti 7 órakor. Páholyok ára kü lönbség nélkül 2 Irt. támlásszék 50 kr, zárt szék 10 kr, erkélysaék 60 kr. karzat: ülőhely 20 kr, karzati egyéb hely 10 ki .legyek előre válthatók Köhles Sándor ít.j pénztárusnál, a főiskola épületében. Est. pedig a színházi pénztárnál. Az ünnepély végeztével a „Griff" vendéglő nagyter­mében a tár-as vacsora végeztével táncz­mulatság tartatik. Műsorosat. 1. Kos­suth induló. Előadja a főiskolai eeneka 2. Kossuthoz. Inczédy Lászlótól. ­valja t'zike Pál II. évespapnöv. S. Hym­nus. Kölcseytől. - Előadja a főiskolai énekkar. I. Emlékbeszéd. Tartja * tár­sulati abdnök. 5. Alkalmi költemény. Ifedgyaessay Vinczétől. Előadja Bor­sos István II. éves papnöv. ü. Italok. Elő­adja a főiskolai énekkar. 7. Kossuth La­josnak l Irmódy BertaáantóL — Szavalja Kóka Lajos III. éves papnöv. K. Jv-p •> szaliadságliarez utáni napokból. Irta el j felolvassa Zagy va < iyula III. éves papnöv [}. Márczius 15-é-ii. — Ábrányi Emiltől. ­Szavalja Sebsstyén Ferencz II. éves pap­növendék. 11. Induló. Előadja a föl* lai zenekar. — Közgyűlés. A pápai jótékonj nőegylet f. évi márczius hó 16-án a vá­rosház nagytermében közgyűlést tart. — Műkedvelőink mint már muk számunkban is jeleztük f. hó 1-éii. a aar nieloadás után a -Grifi v vendéglő mt(ff

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom