Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-12-21

Melléklet a „Pápai Lapok" 51. számához. hogy Pápa vidékén tudtával, egy fél láhu honvéden kivül, ki a Haynau alap­hol is segélyt kapott, mást nem segélyez­tet állandóan, csupán még ketten kaptak 1—7 frtnyi segély í. mely segély azon­ban már a második évien elmaradt. Ha ezen adatok a valóságnak meg­felelnének -- bár akkor sem volna az egylel vádolható, ha többes nem jelent­keztek, mert azoknak Bea is adhatott, kik nem jelentkeztek; — de mert Pápa vidéke eZen Illegve HeVeZetesebb lYs/ef képezi, ugy lakosságának számarányán, mint minőségére nézve, és mert lakos­sága az egylet létesítéséhez hazafias buzgalommal lényegesen hozzájárult, két­ségei sem szenved, hogy II egylet ré­széről is nagyold* figyelmet erdeinél | szegény és munkaképtelen 48-as agg­harrzosainak segélyezése körül, akkor mégis muiii jogosultsággal bírna azon rád, hogv ha azon kivül Bég csak egy i^ azok között, kik alapszabályaink ér­telmében fels/.erelt segélyezési kérvéllV­ll\e| jejelltkéZtek. V Í SSZ.I 1111 -ii 11 !lt«»t t fOlOZ. Kz azonban nem törtéit, íJt egé­szen ellenkezdeg áll az ftgj a pápavi­dékiekkeL — Ks erről czikkiró úr sze­mélyesen meggyőződhetett, vagy meejbiz­ható tudéisitást nyerhetett volna, amit tekintette] a czikkiró saemélyiségérc, múltjára, a képviselt humanitási ügy erdekében is kívánatára bál mikor szíve­sen nyújtottunk volna. A pápavidékiek, jegyzökönyvünk és pénztári naplónk sze­rint, utóbbiban csak az utolsó ö évet véve, több mint 80 segélyezési té­telle] hstedfélssál forinton felüli kia­dassál szerepelnek; Segélyezésüknél, ha­HOntitn más vidéki ékhez, a választmány irányukban mindig különös figyelmet ta­núsított, ugy hogy egy pár forinttal majdnem mindegyik többet kapott. Az egész m"gyében pedig az egén időszak alatt 2i» 39 natestálm 2<> 40 frt ál­landó évi segélyl kapott; ezenfelül több mint kétezer esetben kisebb-nagyobb ÖSZ­BSegei osztattak ki a segélyt igénylő 18-aa aggkarez''soknak. Meggyőz "ülhetett volna arról, hogy az alapszabályainkhoz merten, kellőéi felsssrelt folyamodvá­nyuk aobasem utasittatott vissza, és ha egyik vagy másik hiányos volt, az leg­feljebb v isszaküldetett és \\/. illető an­nak miel ibbí pótlására utasíttatott. .Meg­tudhatta volna továbbá, ami»az ügy el­fogulatlan bírálatára feltétlenül szüksé­ges, hogy egyletünk a még lSÖl-ik év­ben a megye nagynevű Mücenasa, egyle­tünk legnagyobb jótevője, alkotója és volt elsi elnöke, a megboldogult gróf Ksterhazy Pál vezérlete alatt alkotott alapszabályaink értelmében kormányozta­tik. — 1 elnök, 1 alelnök 12 választ­mányi rendes, és 3 póttag, egy mérsé­kelten díjazott jt'gyző, pénztárnok és Bsetéfl nélküli ügyész által, kik mind­Még a mult század második feléljen >ok földe., ur a felső vármegyékben lakott, éa itt a Dunántúl levő birtokait egy gaz­daember látta el, — megmunkáltatta a földeket a jobbágyakkal, beszedte a dézsma bt'zár, a bortermésből a kilenczedet és a jövedelmet felküldte az uraságnak. Itt a batár nagy részén a jobbágyok gazdál­kodtak, a mint szemöknek és szájuknak tetszett. A jobbágyoknak még ezen felül ke­i•••s t forrásul szolgált a nyomtatás, ós a fuvarozás. Ok nyomtatták el az urasági birtokok összes eleségtermését, és mun­kájuk alatt lovaik meghíztak, nyomtató részül pedig elvitték az összes termés ti­zedrészét. Ebből kikerült bőven az adó­juk és ruházatjuk. A nyomtatás nagyon primitiv, és gyarló munka volt. Ugyanis felállongat­tak fejjel tömérdek mennyiségű búzaké­vét az úgynevezett ágyasokba; rá vezet­tek hat, vagy nyolez lovat. A lovak be­leestek a kévék közé, és a nyomtatók lár­máztak, verték a lovakat. A hol sok nyomtató volt, — mint az urodalmakban — oly lármát csináltak, hogy azt hihette volna valaki, hogy háború van. A kiabá­lás, ostorpattogtatás tartott egész nap, a lovak ették a legszebb búzát, ugy a hogy a szájukon befért, a gazda né-te a pré­dálást, de azért hálát adott Istenének, hogy kapott elég nyomtatót, és csak azért imádkozott, hogy az eső ben ne verje nyomtatóit, mert ha egy jó zápor rá om­lett az ágyasokra, akkor aztán két napig is vesződhettek vele, mig a vizes gabo­nából kibontakozhattak, a buza pedig megdagadt, kicsirázott, ós kárba veszett. A földesúr emberségesen, és jóaka­annyian egyedül bajtársaink érrdekéhen. a szent ügy iránti szeretetből, hazafiság­ból idejüket, fáradozásaikat bőven áldoz­zák, és hogy ezen kormányzat, az alap­szabályok IX. S-a h) pontja szerint, • bizottmány. ujabb alapszabályaink szerint pedig a közgyűlés \, többség­gel, els'i szerint hazai czélokra. utóbbi szerint, annak 16 |HI érteiméhen. egy Vészpremniegyei jótékony czélra — kö­teles i vagyont feloszláskor fordítani. Tudomást szerezhetett volna t »vábhá\iz alapszabályokból czikkiró. hogy a me­gyének, az egylet egész ügyködéséhez, amennyiben keretében marad, semmi be­leszólása nincs, hogy a megye közönsége II egyletnek, az alapszabályainak IV. S-a értelmében, csak mint pártfogója szerepel; mind a mellett az egylet, a | megye törvényszerinti jogát respektálva. annaK minden évben számadását beter­jeszti, választott felfigyelői által bármi­kor is ügyvitelébe, betekintési enged, de különben önállóan. függetlenül működik. Kz okból is. de mert a czikkiró czikké­ben különösen kiemeli és hangsúlyozza azon körülményt, hogy az egylet tőkéje csakis a 4S-as honvédeké, mert egyedül eteknek adományoztatott, önként követ­keznék, hogy csakis ezek lehetnek hi­vatva es jogosítva alapszabályaink kere­tében ez ügyben érdemileg intézkedni, mégis czikkiró ur mindezek daczára jó­nak találta egész ellentétes eljárást kö­vetni, ami enyhén mondva, igen furcsa világításba helyezi a t. czikkiró ur ea ügybeni fellépését és ténykedésed. A választmány eljárásának megíté­léséi pedig a megye éredmes nagykö­zönségére bízom. ©t. Xmtae**) 4fclmo9 mint a -fH-as megyei houvédegylet elnöke. A közlekedés fontossága. Talán semmi téren sem tett a világ oly rohamos haladása, mint korunkban a közi kedi'-si eszközök tökéletesítésében; s aa áiltal az egymással való érintkezés, a vi­lágforgalom átalakításában. Innen követ­kezőleg állíthatnék azt is, hogy semmi sem hatott oly közvetlenül közre a tár­sadalom, a népek fejlődésére, | közműve­lődésének kiegyenlítésére : mint éppen a közlekedés, a forgalom ezen megkönyitése. s mintegy gyökeres átváltozása. Csak gondoljunk vissza egy fél szá­zaddal, minő lábon állott vagy járt ná­lunk a küzlekedás? hogyan tartották tel az emberek, az egymássali érintkezést! — Vagy menjünk még hátrább, egy század­dal ; hogyan közlekedett a világ! Minő módokat használtak idegen szomszédos népek, ha egymással a forgalmat feltar­tani akarták ! Erre egy igen érdekes adatot szol­gáltat egy elrongyollott füzetke — mely e napokban kezembe került a régi idők­ből melynek tartalmából gyanítható, habár címlapja hiányzik, hogy Parisban jelent meg 1773-ban. Magában foglalja azon közlekedési rendszabályokat és uta­sításokat, melyek azon időben Europa ál­lamai között a posta és személyi közle­kedést — bizonyosan nemzetközi meg­egyezés alapján — jogérvényesen rendez­ték. Eme szabályok kijelölik Európa tér­képén a közlekedés útirányait állomások szerintj Kiterjeszkednek még arra is, hogy az utazók mire figyeljenek : minő előké­születeket tegyenek egy messzebb terjedő utazásnál? Úgy látszik, hogy azon időben Ma­gyarország — habár egy külön szakaszt foglal el a füzetkében — a nagy világfor­galomban, csak mellékesen szerepelt és érintetett. Egyes stácziók a felvidéken jelzik egyedül azon irányt, melyet akkor a világ-közlekedés Paristól Bécsen át, s innen Kakkónak és fel Pétervárra köve­tett. Magyarország szélét metszve. A nyugat európai társadalom kelettel, alig v dt érintkezésben: igen természete­sen éi hetö tehát, ha Magyarország külö­nösen Bu lap-st. ki maradt a nagy forga­lomhói; vagy csak mellékesen érintetett. Mennyit változót azóta a világ?! Ma nyugat s kelet közötti érintkezés fö vonala Bpesten vezet keresztül: mi va­gyunk ngyssólván a központja ez irány­ban a világ-forgalomnak. Mióta a péistai közlekedés lépést tartó menetét — mely a csinálatlan uta­kon gyakran gyorsabb tempóban nem ha­ladhatott — s a személyi utazás akadá­lyait — mely fedett társzekerekkel történt, rendesen két szélben fogott ti. ló által vontatva — a gözparipák szél sebes fu­tása váltotta fel. vas vagy aczél síneken, mely maga után vontatva egy egész ko­csisort, akár egy népvándorlást szállít, tova magával, egyik országból ki a má­sikba: teljesen átalakultak a régi közle­kedési viszonyok. En még emlékszem azon szomorú illőkre, miként utaztunk még egy­fél század előtt is ? Midőn a dilizsánzon utazó kis társaságnak gyakran gyalogolni is kellett a nehézkes alkotmány mellett : hogy nehéz útban a lovak terhéu köuy­nyitsen. vagy lehetővé tegye a kátyúban megfeneklett járműnek kiszabadulását. Így haladt aztán két nap s egy éjjen át any­nyit, amit ma egy gyorsvonat hat óra alatt fut meg. A gőz és villany erők feltalálása, és alkalmazásuk a közlekedési eszközök gya­rapítására: egy uj világot és korszakot nyitott az emberiségnek. Megszüntetvén a nagy távolságokat, közelebb hozta egy­máshoz a népeket; • eloszlatta az emberi társadalmakat szétválasztó sorompókat. A szellemi érintkezés és forgalom megköny­nyitése által, mintegy össze csiszolta, el­simította az emberek észjárása között fent­forgó különbségeket, így teremtette meg a népekben a közérzületet, ugy hogy ma már Európában alig van lényeges elté­rés a napok közgondolkozásábau; a né­pek testvérisültek a közös törekvésben. Lassúbb vagy gyorsabb tempóban, de ugyan azon irááuybau halad és mo­zog előre a világ! És mi Magyarok, kik előbb még egy­fél századdal annyira el voltak maradva ; és mellőzve lettünk a világ-közlekedés rendszerében : ma együtt haladunk a né­pekkel, sőt bizonyos tekintetben megelőz­tük szomszédainkat. Mert nem lehet kicsinyelni azt a vívmányt, amit közlekedési politikánk rattal bánt jobbágyaival, akiken meglát­szott nemcsak az anyagi jólét, hanem a magyar faji kiválólag jeilemzö azon ön­érzetes maga tartás, melyet a jogbizton­ság ad meg, s mely a legbiztosabb jele annak, hogy a mely faj ily önérzettel bir, az becsületes, és nem szolgaságra szüle­tett. A családfők tisztességes bundákat vettek a kékposztó dolmány és nadrág fölé, midőn templomba vagy a községhá­zához mennek, és a jóravaló bunda any­nyira általános volt, hogy Somogy vár­megyegyülésén akart határozatot hozni, hogy a jobbágyok a nyolez van forintos bundák viselésétől eltiltassanak. A koro­sabb asszonyok térdig érö kék mentét vi­seltek sürü zsinórzattal, és rókaprémmel a mi nekik matrónás alakot adott, és ilyen bundákban rozmaringot szagolgatva áhí­tatosan szundikáltak a tiszteletes uram szent beszédjei alatt. Ünnepeken délután a csárda udvará­ban mulatott az egész falu azoknak a régi jó magyar nótáknak a hangjai mel­lett, melyeket a falubeli czigányok az animo legvirtuozabb kedvével húztak, mi­vel hogy a legények sürüen dobálták a pengő ezüst húszasokat, és ezüst egy fo­rintosokat a czimbalomba. Általában min­denki megtartotta a tisztességet, de volt is rá oka, mert ha netán egyikmásik le­gény erről megfeledkezett volna, a köz­ségi biró, ki szintén ott pipázott két arasz hosszú sörgyefa pipaszárból egyik asztal mellett, minden teketória nélkül oda intett az egyik kisbirónak, a ki a ke­zében levő félig még nyers mogyorófa pálczával a paragraphusokat ugy a nyaka k'jzé rakta a megfeledkezett ficskóoek, hogy azonnal teljes kapaczitácziót nyert, és viselkedett becsületesen. A fiatalság ékes mozdulatokkal járta a csárdást, és az öregebbek szivesen szem­lélték a jeleneteket, midőn egyik másik legény összecsattantotta tenyerét, és a csattantásra tánezosnéje az ölébe ugrott, s átölelve tánezosának nyakát, ki öt jobbra és balra kecsesen meg meg buktatván, át­karolta derekát és megpörgette tánezos­néját ugy amint Isten tudnia adta, s ez alatt tánezosnéjának szemérmes arczára a legpajkosabb pirosságot és életet csattan­totta az egészséges vér. Erről a magyar kánonról emlékezett meg gróf Széchenyi István lH43-bau a pesti Casinó báljában szünóra alatt, és azt mondta: Urak, van a mi népünknek is jó magyar táncza, én nagyon szeretném, ha önök szívesek volnának, azt a tánezot itt a nemzeti Casinó báljában bemutatni! — mire báró Orczy Pista az ö nővérével Or­czy báró kisasszonynyaljgazi magyar moz­dulatokkal és uri eleganeziával ugy el­járta a gyöngyösi kapások tánczát, hogy Magyarország föuri dámái megtapsolták, a fiatal mágnások és mágnás kisasszo­nyok megismételtették, és a nemzeti Ca­sinó tagjai el voltak bájolva a magyar táncz kellemei által. — A rá következő évben megtartott,Casinó bál tánezrendjébe a csárdás fel lett véve. A fiatal főurak és íöuri nök megtanulták, és a csárdás he­lyet nyert a föuri palotákban is. Gróf Széchenyi István az eredmény­nyel meg volt elégedve. «3* már is elért; Baross miniszterünk geniólis zóna rendszerével egy uj korszakot nyitott a vaspálya közlekedés fejlődésében. Ezt kiterjesztve a nyers áru forgalomra is, a közgazdasági és kereskedelmi életnek nyitand vele ujabb lendületet: és igy egész társadalmi és forgalmi életünkre át­alakitólag fog hatni. Ma már elmondhat­juk , hogy mi is bírunk valamit, amit megirigyelhetnek tőlünk, s amiben utá­nozhatnak minket szomszédaink. A városi közgyűlésből. ,4 rórosi t. ügyész mér hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy <i gyűlés nem lesz sima le­folgósii. mert l'A-lk OOpfn tűzetett ki. Sze­rencsétlenség nem is történt, hsoii a sok iigges és jóliítgondolt heszédet annak, nem nevezzük. .1 gyűlés után a t. ügyén urat figyelmeztettem, hogy jövőre a l'.i-as számra ne adjon semmit, de esakhamar lefőzött, mert szerinte a l'.i-as szám miatt nem eolt hafáro­ZatkéjHS a képi iselöi,stiilet. .1 i/niilés előtt a fituttén járkáltam. Két kéjaiselö parolázott ott eijiimóssal. t)da megyek hozzájuk és megkérdeztem miért ütik eaijniás tenyerét. />'. képviseli azt mondotta; most fogadtam itt K. képriselötö rsonimal. hogy a mai gijiiléslicn dr. Lörg László éir fog lei/elsőnek beszélni. Meg is ngerte a foga­dóst. Ma ei/if hete itták meq a; .1 liter bort a ..lln mliibaii''. Szam .léizsef képviselőt is el ragadta a szónoklati hév. Rddupldzati a belriívasiakra, odaimmiloi/atto nekik, hogg a képviselő/estiilet minéeni e<ak <• bel városra szeretne költeni, a kiilriirosiakat pedig egészen mellőzi. llarthalos István képviselőnek se#i kel­lett több. Szé/i beszédben fejtette ki Sza.)» Jó­zsef képviselő mondokdjának tarthattanságát. Kel széil I aló sót köztetszéssel f'm/adfók o képei' selök, nem azé,t tolón, mert Har/halo? kép­viselő máskor nem szokott szépen heezétni. — hanem azevt, mevt napnál féngesebli ig.izságn volt ezáltal. A körezefröl is rolt szó. tlgnrótz l'e­renez képvittlé lel is szóllalt hamarjában rosz kövezetünkre vonatkozólag és különösen a ko­rona liteára hirta fel a képviselőtestület. Ji­ggel, néf, inelgnek siíros voltával a leikészek temetések alkalmával, az orvosok pedig teme­tések előtt kénytelenek rendszerint meggyőzö­déül szerezni. Szroboda Venezel r. tanácsos megnginjfatja a frl szól la lett azon kijelentése­iéi, hogg a körezési rendszer megállapítása élit emelten egg bizottság van kiküldre, melg­nek híratása lesz a bajokai orvosolni akkor, ha t. i. ez a bizottság ralamikor mégis ösz­szehivatik. A városmajor felépítése kérdésénél az öllam/ó választmány az építkezés elejtésével, a renoválást ajánlja a képviselőtestületnek, melyre Stoohodn V. v. temdetos megjegyzi, hogg az építkezésre tényleg nagy szükség nines, de annak keresztül'ritrlét a tűzoltó főparancsnok kiviinja, kogy miét, azt ö maga fogja megmondani, Tenjfel Mihály képtittlé mégis magyarázta. hogg az építkezésre miért ran szükség és oly tűzzel beszélt, hogg a tűz­oltó képriselök eggike rsaknem „tüz a-et kiál­tott, Érteivel azonban a vizes pokrórzot reá terítette a képviselőtestületre, mely megadta magát és bizottságot küldött ki vizsgálatra. — Hanem engedelmet kérek a t. képriselötestü­lettől, nekem is van egg megjegyzésem. IIa azért szükséges ez az építkezés, hogy a kórház és honezoló helyiség az épület más szái-nyó­ban legyen, vagy helyesebben, hogy a tűzoltó laktanyával egy fedél alatt ne legyen, akkor kár arra i(HH) Jrtof elkölteni, sokkal rzélsze­ri'thb lenne, ha két szobát bárhol kibérelne a raros e czélra, mely évenként nem kerülne töblte $0 fiinál. Ajánlom megfontolásra, meg­jeggzésemet. 5*. Mennyit pusztított a phylloxera világszerte? Hazánkban az 1888. év végéig a phyl­loxera jelenléte 41 vármegyének 1249 köz­ségében konstatáltatott. Az említett év­ben a szöllötetüs vármegyék száma 3-al, az inficiált községek 452-vel szaporod­tak, vagyis közel 55 (, /„-al. A kormány ezen évben is buzgón terjesztette az amerikai szöllövesszöket, s a bortermelő közönség kívánságainak megfelelendő Erancziaor­szág déli részéről is hozatott, amerikai szöllövesszöket. Ausztriában szintén rohamosan ter­jedt a legutóbbi évek folyamán ez a ret­tentő rovar! Alsó-Ausztriában Hl község­nek 4975 hektárnyi területén, Stájeror­szágban 39 községnek 4000 hektárnyi szöl­lejében, Krajnában 26 községhez tartozó 5443 hektár területen és az osztrák part­vidéken 13 községnek 8358 hektárnyi bor­termő vidékét pusztított el a phylloxera. A szöllötetü által ellepett terület Ausz­triában 22.776 hektár! Németországban a szövetség kormá­nyai az 1888^89-ik év végéig, részben az 1889. év folyamán 2.518,6;,'7.83 márkát köl­töttek a phylloxera elleni védekezésre; csupán az 1888>89. évben 3^1,448.99 márka volt a kiadás. A vészthozó ellenség mind­amellett egyre terjed. Franeziaország 1887. évi deczember elsején törvényt alkotott, mely a phyl­loxera lepte területeket a földadó fizetése alól fölmenti. Ezen törvény alapján már az 1888. évben 427u községhez tartozó 108,396 hektár szöllöterületnek 1.599,417 franknyi adója el is engedtetett. Mint a Zalavármegye legutóbbi közgyűléséről szóló referádákban olvassuk hasoufajta kérelemmel járul e megye kormányunk eléi. 1888/8'.i-ben Aube, Haute Saóne és Sarthe — eddigelé a phvlloxerától meg­megkimélt — departementokban is fellé­pett a rovar. Az ország roppant erőfeszítéseket tesz az amerikai SZŐUŐVCSSZŐ terjesztésére. A mult évben Franeziaország 44 depar­tementjában 290.8ol hektár területet ül­tettek be amerikai tőkékkel. Algir-ban csak 5 évvel ezelőtt bukkantak először phyl­loxerára. s eddigelé már is 144 hektár szöllöt pusztított ki. Spanyolország híres malagai borainak torrásai nemsokára kiapadnak egészen. A phylloxera oly szörnyű pusztításokat tett ott, hogy éppen a leggazdagabb borvidé­kek jutottak koldusbotra. Malaga kisbir­tokosai potom áron túl adtak szölieíken. s százával vándoroltak ki Dél-Amerikába. Vart n gól iának északi része szenved legtöbbet e gonosz félröpü rovartól s ott is az amerikai resszökkel vélnek legjobban dacolhatni a betolakodó vendég ellen. Mi­kor még a szöllötttüt nem ismerték - kö­zópszámban szólva — 41".H2H hektoliter bon termett az országnak, lis87-heii 194.564 hl.! A Balaton melléki borvidék — a mit esak közbevetve jegyzek ide — a legjobb időkben évente vagy 360,000 hektoliter bort szüretelt. — A portugál phylloxeraeujtotta vidékeknek évenkénti kárát 1,435.575. - milreisre * becsülték. Eddig 1,054,195 niilreis volt a jövedel­mek, most 618,555 milreis. Sviijezorszáyhnn nemrég a neiienburgi kantonban konstatálták a rovart. Cent kantonbau a régi. már kiirtott szöllöte­rületek közelében 80, tetfl által ellepett területet találtak. Olaszországot sem kiméli a phylloxera; az utolsó években 72 hektárnyi területre vette lie magát, de eddigelé már 34,605 hektár szőllöt pusztított el! 1888/89-ben Olaszország ."»:?9,577 Urát ölt a phylloxera pusztításba. Orotzortzágkan különösen a Kauká­zus vidékét látogatja a rovar; 1888-ban a ki. nini , kerület ben: L 009-ben pedig a kafoisihan akadtak reá; attól tartanak, hogy maholuap az egész Kaukazus-mel­léki borvidéket elpusztítja Kis-Ázsiában Smgrna vidékén is nap­ról napra jobban terjed a rovar. Afrikában 1880 óta ismerik az átko­zott állatot. Ott is roppant pusztításokat tesz a phylloxera, de a bajt némileg el­lensúlyozza ama körülmény, hogy a <'ap környékén az egész év folyamán érleli gyümölcsét a szöllö. Kaliforniába:! s<m akar kipusztulni a szöllötetü. Higanynyal elevenkénesövei' harcoltak ott ellene, de a harcz meddő maradt. Habár mindenütt egyre emlegetik az amerikai vad-szöllö vesszők ellenálló képességét, mindamellett — a mi igazán csudaszámba megy — Kaliforniaiján a vad szöllö alany>s szóllöterületek nagyon gyérek. Eme ez az a /zomorú statisztika, melyet a r A/fléitr"-nak — egyik legkitű­nőbben szerkesztett természet tudományi folyóiratnak — legutóbbi számából bön­gésztem ki. Vajha hova előbb lezárhatnók ennek a szomorú statisztikának rovatait hogy — ne lenne folytatásuk! TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Otöibk évfolyam. — A Pápai Lapok számára i-ta TIBOLD ÖZSÉB. — Doosmktr hé XI. — 1522. Rhodue szi­getet II. Szuleimán szultán a johanuitáktól hősi védelem után hadszerződésileg birtokába veszi s azóta tolytonosan birják a törökök. heremlter bó '22. — 1848. Magyar-Ovárt Windischgraetz herceg és császári tábornagy megszállja. VtOtmkor hó 23. — 1648. Londonban a parlamentben I. Káról angol király pörbefo­gatása kéretik. December hó 21. — 1448. Hunyady Já­nos a rigómezei csata vesztése es a szerb fog­sága után Szegedre az országgyűlésre megér­kezik. December hé 25. — Kr. sz. e. 165. Je­ruzsálemet Machabeus Júdás a zsidók élén Antiochus Epiphanestöl visszafoglalván, az is­tenitiszteletet visszaállítja. December hó 2<i. — 1820. Fouche Jó­zsef otrantói hereeg, előbb a francia convent tagja, utóbb I. Napoleon fránczia császár íend­őrmiuistere, meghal Triesztben. Deremlier há 27. 15U4. < 'hatel János merénylete Parisban IV. Henrik francia ki­rály élete ellen. *) Milreis a számadásoknál használt jiénz Portugáliában és Brazíliában; 1000 reisz =45,307 márka. Most már Portugáliában '/,, és '/„ mitreist vernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom