Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-12-21
Melléklet a „Pápai Lapok" 51. számához. hogy Pápa vidékén tudtával, egy fél láhu honvéden kivül, ki a Haynau alaphol is segélyt kapott, mást nem segélyeztet állandóan, csupán még ketten kaptak 1—7 frtnyi segély í. mely segély azonban már a második évien elmaradt. Ha ezen adatok a valóságnak megfelelnének -- bár akkor sem volna az egylel vádolható, ha többes nem jelentkeztek, mert azoknak Bea is adhatott, kik nem jelentkeztek; — de mert Pápa vidéke eZen Illegve HeVeZetesebb lYs/ef képezi, ugy lakosságának számarányán, mint minőségére nézve, és mert lakossága az egylet létesítéséhez hazafias buzgalommal lényegesen hozzájárult, kétségei sem szenved, hogy II egylet részéről is nagyold* figyelmet erdeinél | szegény és munkaképtelen 48-as aggharrzosainak segélyezése körül, akkor mégis muiii jogosultsággal bírna azon rád, hogv ha azon kivül Bég csak egy i^ azok között, kik alapszabályaink értelmében fels/.erelt segélyezési kérvéllVll\e| jejelltkéZtek. V Í SSZ.I 1111 -ii 11 !lt«»t t fOlOZ. Kz azonban nem törtéit, íJt egészen ellenkezdeg áll az ftgj a pápavidékiekkeL — Ks erről czikkiró úr személyesen meggyőződhetett, vagy meejbizható tudéisitást nyerhetett volna, amit tekintette] a czikkiró saemélyiségérc, múltjára, a képviselt humanitási ügy erdekében is kívánatára bál mikor szívesen nyújtottunk volna. A pápavidékiek, jegyzökönyvünk és pénztári naplónk szerint, utóbbiban csak az utolsó ö évet véve, több mint 80 segélyezési tételle] hstedfélssál forinton felüli kiadassál szerepelnek; Segélyezésüknél, haHOntitn más vidéki ékhez, a választmány irányukban mindig különös figyelmet tanúsított, ugy hogy egy pár forinttal majdnem mindegyik többet kapott. Az egész m"gyében pedig az egén időszak alatt 2i» 39 natestálm 2<> 40 frt állandó évi segélyl kapott; ezenfelül több mint kétezer esetben kisebb-nagyobb ÖSZBSegei osztattak ki a segélyt igénylő 18-aa aggkarez''soknak. Meggyőz "ülhetett volna arról, hogy az alapszabályainkhoz merten, kellőéi felsssrelt folyamodványuk aobasem utasittatott vissza, és ha egyik vagy másik hiányos volt, az legfeljebb v isszaküldetett és \\/. illető annak miel ibbí pótlására utasíttatott. .Megtudhatta volna továbbá, ami»az ügy elfogulatlan bírálatára feltétlenül szükséges, hogy egyletünk a még lSÖl-ik évben a megye nagynevű Mücenasa, egyletünk legnagyobb jótevője, alkotója és volt elsi elnöke, a megboldogult gróf Ksterhazy Pál vezérlete alatt alkotott alapszabályaink értelmében kormányoztatik. — 1 elnök, 1 alelnök 12 választmányi rendes, és 3 póttag, egy mérsékelten díjazott jt'gyző, pénztárnok és Bsetéfl nélküli ügyész által, kik mindMég a mult század második feléljen >ok földe., ur a felső vármegyékben lakott, éa itt a Dunántúl levő birtokait egy gazdaember látta el, — megmunkáltatta a földeket a jobbágyakkal, beszedte a dézsma bt'zár, a bortermésből a kilenczedet és a jövedelmet felküldte az uraságnak. Itt a batár nagy részén a jobbágyok gazdálkodtak, a mint szemöknek és szájuknak tetszett. A jobbágyoknak még ezen felül kei•••s t forrásul szolgált a nyomtatás, ós a fuvarozás. Ok nyomtatták el az urasági birtokok összes eleségtermését, és munkájuk alatt lovaik meghíztak, nyomtató részül pedig elvitték az összes termés tizedrészét. Ebből kikerült bőven az adójuk és ruházatjuk. A nyomtatás nagyon primitiv, és gyarló munka volt. Ugyanis felállongattak fejjel tömérdek mennyiségű búzakévét az úgynevezett ágyasokba; rá vezettek hat, vagy nyolez lovat. A lovak beleestek a kévék közé, és a nyomtatók lármáztak, verték a lovakat. A hol sok nyomtató volt, — mint az urodalmakban — oly lármát csináltak, hogy azt hihette volna valaki, hogy háború van. A kiabálás, ostorpattogtatás tartott egész nap, a lovak ették a legszebb búzát, ugy a hogy a szájukon befért, a gazda né-te a prédálást, de azért hálát adott Istenének, hogy kapott elég nyomtatót, és csak azért imádkozott, hogy az eső ben ne verje nyomtatóit, mert ha egy jó zápor rá omlett az ágyasokra, akkor aztán két napig is vesződhettek vele, mig a vizes gabonából kibontakozhattak, a buza pedig megdagadt, kicsirázott, ós kárba veszett. A földesúr emberségesen, és jóakaannyian egyedül bajtársaink érrdekéhen. a szent ügy iránti szeretetből, hazafiságból idejüket, fáradozásaikat bőven áldozzák, és hogy ezen kormányzat, az alapszabályok IX. S-a h) pontja szerint, • bizottmány. ujabb alapszabályaink szerint pedig a közgyűlés \, többséggel, els'i szerint hazai czélokra. utóbbi szerint, annak 16 |HI érteiméhen. egy Vészpremniegyei jótékony czélra — köteles i vagyont feloszláskor fordítani. Tudomást szerezhetett volna t »vábhá\iz alapszabályokból czikkiró. hogy a megyének, az egylet egész ügyködéséhez, amennyiben keretében marad, semmi beleszólása nincs, hogy a megye közönsége II egyletnek, az alapszabályainak IV. S-a értelmében, csak mint pártfogója szerepel; mind a mellett az egylet, a | megye törvényszerinti jogát respektálva. annaK minden évben számadását beterjeszti, választott felfigyelői által bármikor is ügyvitelébe, betekintési enged, de különben önállóan. függetlenül működik. Kz okból is. de mert a czikkiró czikkében különösen kiemeli és hangsúlyozza azon körülményt, hogy az egylet tőkéje csakis a 4S-as honvédeké, mert egyedül eteknek adományoztatott, önként következnék, hogy csakis ezek lehetnek hivatva es jogosítva alapszabályaink keretében ez ügyben érdemileg intézkedni, mégis czikkiró ur mindezek daczára jónak találta egész ellentétes eljárást követni, ami enyhén mondva, igen furcsa világításba helyezi a t. czikkiró ur ea ügybeni fellépését és ténykedésed. A választmány eljárásának megítéléséi pedig a megye éredmes nagyközönségére bízom. ©t. Xmtae**) 4fclmo9 mint a -fH-as megyei houvédegylet elnöke. A közlekedés fontossága. Talán semmi téren sem tett a világ oly rohamos haladása, mint korunkban a közi kedi'-si eszközök tökéletesítésében; s aa áiltal az egymással való érintkezés, a világforgalom átalakításában. Innen következőleg állíthatnék azt is, hogy semmi sem hatott oly közvetlenül közre a társadalom, a népek fejlődésére, | közművelődésének kiegyenlítésére : mint éppen a közlekedés, a forgalom ezen megkönyitése. s mintegy gyökeres átváltozása. Csak gondoljunk vissza egy fél századdal, minő lábon állott vagy járt nálunk a küzlekedás? hogyan tartották tel az emberek, az egymássali érintkezést! — Vagy menjünk még hátrább, egy századdal ; hogyan közlekedett a világ! Minő módokat használtak idegen szomszédos népek, ha egymással a forgalmat feltartani akarták ! Erre egy igen érdekes adatot szolgáltat egy elrongyollott füzetke — mely e napokban kezembe került a régi időkből melynek tartalmából gyanítható, habár címlapja hiányzik, hogy Parisban jelent meg 1773-ban. Magában foglalja azon közlekedési rendszabályokat és utasításokat, melyek azon időben Europa államai között a posta és személyi közlekedést — bizonyosan nemzetközi megegyezés alapján — jogérvényesen rendezték. Eme szabályok kijelölik Európa térképén a közlekedés útirányait állomások szerintj Kiterjeszkednek még arra is, hogy az utazók mire figyeljenek : minő előkészületeket tegyenek egy messzebb terjedő utazásnál? Úgy látszik, hogy azon időben Magyarország — habár egy külön szakaszt foglal el a füzetkében — a nagy világforgalomban, csak mellékesen szerepelt és érintetett. Egyes stácziók a felvidéken jelzik egyedül azon irányt, melyet akkor a világ-közlekedés Paristól Bécsen át, s innen Kakkónak és fel Pétervárra követett. Magyarország szélét metszve. A nyugat európai társadalom kelettel, alig v dt érintkezésben: igen természetesen éi hetö tehát, ha Magyarország különösen Bu lap-st. ki maradt a nagy forgalomhói; vagy csak mellékesen érintetett. Mennyit változót azóta a világ?! Ma nyugat s kelet közötti érintkezés fö vonala Bpesten vezet keresztül: mi vagyunk ngyssólván a központja ez irányban a világ-forgalomnak. Mióta a péistai közlekedés lépést tartó menetét — mely a csinálatlan utakon gyakran gyorsabb tempóban nem haladhatott — s a személyi utazás akadályait — mely fedett társzekerekkel történt, rendesen két szélben fogott ti. ló által vontatva — a gözparipák szél sebes futása váltotta fel. vas vagy aczél síneken, mely maga után vontatva egy egész kocsisort, akár egy népvándorlást szállít, tova magával, egyik országból ki a másikba: teljesen átalakultak a régi közlekedési viszonyok. En még emlékszem azon szomorú illőkre, miként utaztunk még egyfél század előtt is ? Midőn a dilizsánzon utazó kis társaságnak gyakran gyalogolni is kellett a nehézkes alkotmány mellett : hogy nehéz útban a lovak terhéu köuynyitsen. vagy lehetővé tegye a kátyúban megfeneklett járműnek kiszabadulását. Így haladt aztán két nap s egy éjjen át anynyit, amit ma egy gyorsvonat hat óra alatt fut meg. A gőz és villany erők feltalálása, és alkalmazásuk a közlekedési eszközök gyarapítására: egy uj világot és korszakot nyitott az emberiségnek. Megszüntetvén a nagy távolságokat, közelebb hozta egymáshoz a népeket; • eloszlatta az emberi társadalmakat szétválasztó sorompókat. A szellemi érintkezés és forgalom megkönynyitése által, mintegy össze csiszolta, elsimította az emberek észjárása között fentforgó különbségeket, így teremtette meg a népekben a közérzületet, ugy hogy ma már Európában alig van lényeges eltérés a napok közgondolkozásábau; a népek testvérisültek a közös törekvésben. Lassúbb vagy gyorsabb tempóban, de ugyan azon irááuybau halad és mozog előre a világ! És mi Magyarok, kik előbb még egyfél századdal annyira el voltak maradva ; és mellőzve lettünk a világ-közlekedés rendszerében : ma együtt haladunk a népekkel, sőt bizonyos tekintetben megelőztük szomszédainkat. Mert nem lehet kicsinyelni azt a vívmányt, amit közlekedési politikánk rattal bánt jobbágyaival, akiken meglátszott nemcsak az anyagi jólét, hanem a magyar faji kiválólag jeilemzö azon önérzetes maga tartás, melyet a jogbiztonság ad meg, s mely a legbiztosabb jele annak, hogy a mely faj ily önérzettel bir, az becsületes, és nem szolgaságra született. A családfők tisztességes bundákat vettek a kékposztó dolmány és nadrág fölé, midőn templomba vagy a községházához mennek, és a jóravaló bunda anynyira általános volt, hogy Somogy vármegyegyülésén akart határozatot hozni, hogy a jobbágyok a nyolez van forintos bundák viselésétől eltiltassanak. A korosabb asszonyok térdig érö kék mentét viseltek sürü zsinórzattal, és rókaprémmel a mi nekik matrónás alakot adott, és ilyen bundákban rozmaringot szagolgatva áhítatosan szundikáltak a tiszteletes uram szent beszédjei alatt. Ünnepeken délután a csárda udvarában mulatott az egész falu azoknak a régi jó magyar nótáknak a hangjai mellett, melyeket a falubeli czigányok az animo legvirtuozabb kedvével húztak, mivel hogy a legények sürüen dobálták a pengő ezüst húszasokat, és ezüst egy forintosokat a czimbalomba. Általában mindenki megtartotta a tisztességet, de volt is rá oka, mert ha netán egyikmásik legény erről megfeledkezett volna, a községi biró, ki szintén ott pipázott két arasz hosszú sörgyefa pipaszárból egyik asztal mellett, minden teketória nélkül oda intett az egyik kisbirónak, a ki a kezében levő félig még nyers mogyorófa pálczával a paragraphusokat ugy a nyaka k'jzé rakta a megfeledkezett ficskóoek, hogy azonnal teljes kapaczitácziót nyert, és viselkedett becsületesen. A fiatalság ékes mozdulatokkal járta a csárdást, és az öregebbek szivesen szemlélték a jeleneteket, midőn egyik másik legény összecsattantotta tenyerét, és a csattantásra tánezosnéje az ölébe ugrott, s átölelve tánezosának nyakát, ki öt jobbra és balra kecsesen meg meg buktatván, átkarolta derekát és megpörgette tánezosnéját ugy amint Isten tudnia adta, s ez alatt tánezosnéjának szemérmes arczára a legpajkosabb pirosságot és életet csattantotta az egészséges vér. Erről a magyar kánonról emlékezett meg gróf Széchenyi István lH43-bau a pesti Casinó báljában szünóra alatt, és azt mondta: Urak, van a mi népünknek is jó magyar táncza, én nagyon szeretném, ha önök szívesek volnának, azt a tánezot itt a nemzeti Casinó báljában bemutatni! — mire báró Orczy Pista az ö nővérével Orczy báró kisasszonynyaljgazi magyar mozdulatokkal és uri eleganeziával ugy eljárta a gyöngyösi kapások tánczát, hogy Magyarország föuri dámái megtapsolták, a fiatal mágnások és mágnás kisasszonyok megismételtették, és a nemzeti Casinó tagjai el voltak bájolva a magyar táncz kellemei által. — A rá következő évben megtartott,Casinó bál tánezrendjébe a csárdás fel lett véve. A fiatal főurak és íöuri nök megtanulták, és a csárdás helyet nyert a föuri palotákban is. Gróf Széchenyi István az eredménynyel meg volt elégedve. «3* már is elért; Baross miniszterünk geniólis zóna rendszerével egy uj korszakot nyitott a vaspálya közlekedés fejlődésében. Ezt kiterjesztve a nyers áru forgalomra is, a közgazdasági és kereskedelmi életnek nyitand vele ujabb lendületet: és igy egész társadalmi és forgalmi életünkre átalakitólag fog hatni. Ma már elmondhatjuk , hogy mi is bírunk valamit, amit megirigyelhetnek tőlünk, s amiben utánozhatnak minket szomszédaink. A városi közgyűlésből. ,4 rórosi t. ügyész mér hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy <i gyűlés nem lesz sima lefolgósii. mert l'A-lk OOpfn tűzetett ki. Szerencsétlenség nem is történt, hsoii a sok iigges és jóliítgondolt heszédet annak, nem nevezzük. .1 gyűlés után a t. ügyén urat figyelmeztettem, hogy jövőre a l'.i-as számra ne adjon semmit, de esakhamar lefőzött, mert szerinte a l'.i-as szám miatt nem eolt hafároZatkéjHS a képi iselöi,stiilet. .1 i/niilés előtt a fituttén járkáltam. Két kéjaiselö parolázott ott eijiimóssal. t)da megyek hozzájuk és megkérdeztem miért ütik eaijniás tenyerét. />'. képviseli azt mondotta; most fogadtam itt K. képriselötö rsonimal. hogy a mai gijiiléslicn dr. Lörg László éir fog lei/elsőnek beszélni. Meg is ngerte a fogadóst. Ma ei/if hete itták meq a; .1 liter bort a ..lln mliibaii''. Szam .léizsef képviselőt is el ragadta a szónoklati hév. Rddupldzati a belriívasiakra, odaimmiloi/atto nekik, hogg a képviselő/estiilet minéeni e<ak <• bel városra szeretne költeni, a kiilriirosiakat pedig egészen mellőzi. llarthalos István képviselőnek se#i kellett több. Szé/i beszédben fejtette ki Sza.)» József képviselő mondokdjának tarthattanságát. Kel széil I aló sót köztetszéssel f'm/adfók o képei' selök, nem azé,t tolón, mert Har/halo? képviselő máskor nem szokott szépen heezétni. — hanem azevt, mevt napnál féngesebli ig.izságn volt ezáltal. A körezefröl is rolt szó. tlgnrótz l'erenez képvittlé lel is szóllalt hamarjában rosz kövezetünkre vonatkozólag és különösen a korona liteára hirta fel a képviselőtestület. Jiggel, néf, inelgnek siíros voltával a leikészek temetések alkalmával, az orvosok pedig temetések előtt kénytelenek rendszerint meggyőzödéül szerezni. Szroboda Venezel r. tanácsos megnginjfatja a frl szól la lett azon kijelentéseiéi, hogg a körezési rendszer megállapítása élit emelten egg bizottság van kiküldre, melgnek híratása lesz a bajokai orvosolni akkor, ha t. i. ez a bizottság ralamikor mégis öszszehivatik. A városmajor felépítése kérdésénél az öllam/ó választmány az építkezés elejtésével, a renoválást ajánlja a képviselőtestületnek, melyre Stoohodn V. v. temdetos megjegyzi, hogg az építkezésre tényleg nagy szükség nines, de annak keresztül'ritrlét a tűzoltó főparancsnok kiviinja, kogy miét, azt ö maga fogja megmondani, Tenjfel Mihály képtittlé mégis magyarázta. hogg az építkezésre miért ran szükség és oly tűzzel beszélt, hogg a tűzoltó képriselök eggike rsaknem „tüz a-et kiáltott, Érteivel azonban a vizes pokrórzot reá terítette a képviselőtestületre, mely megadta magát és bizottságot küldött ki vizsgálatra. — Hanem engedelmet kérek a t. képriselötestülettől, nekem is van egg megjegyzésem. IIa azért szükséges ez az építkezés, hogy a kórház és honezoló helyiség az épület más szái-nyóban legyen, vagy helyesebben, hogy a tűzoltó laktanyával egy fedél alatt ne legyen, akkor kár arra i(HH) Jrtof elkölteni, sokkal rzélszeri'thb lenne, ha két szobát bárhol kibérelne a raros e czélra, mely évenként nem kerülne töblte $0 fiinál. Ajánlom megfontolásra, megjeggzésemet. 5*. Mennyit pusztított a phylloxera világszerte? Hazánkban az 1888. év végéig a phylloxera jelenléte 41 vármegyének 1249 községében konstatáltatott. Az említett évben a szöllötetüs vármegyék száma 3-al, az inficiált községek 452-vel szaporodtak, vagyis közel 55 (, /„-al. A kormány ezen évben is buzgón terjesztette az amerikai szöllövesszöket, s a bortermelő közönség kívánságainak megfelelendő Erancziaország déli részéről is hozatott, amerikai szöllövesszöket. Ausztriában szintén rohamosan terjedt a legutóbbi évek folyamán ez a rettentő rovar! Alsó-Ausztriában Hl községnek 4975 hektárnyi területén, Stájerországban 39 községnek 4000 hektárnyi szöllejében, Krajnában 26 községhez tartozó 5443 hektár területen és az osztrák partvidéken 13 községnek 8358 hektárnyi bortermő vidékét pusztított el a phylloxera. A szöllötetü által ellepett terület Ausztriában 22.776 hektár! Németországban a szövetség kormányai az 1888^89-ik év végéig, részben az 1889. év folyamán 2.518,6;,'7.83 márkát költöttek a phylloxera elleni védekezésre; csupán az 1888>89. évben 3^1,448.99 márka volt a kiadás. A vészthozó ellenség mindamellett egyre terjed. Franeziaország 1887. évi deczember elsején törvényt alkotott, mely a phylloxera lepte területeket a földadó fizetése alól fölmenti. Ezen törvény alapján már az 1888. évben 427u községhez tartozó 108,396 hektár szöllöterületnek 1.599,417 franknyi adója el is engedtetett. Mint a Zalavármegye legutóbbi közgyűléséről szóló referádákban olvassuk hasoufajta kérelemmel járul e megye kormányunk eléi. 1888/8'.i-ben Aube, Haute Saóne és Sarthe — eddigelé a phvlloxerától megmegkimélt — departementokban is fellépett a rovar. Az ország roppant erőfeszítéseket tesz az amerikai SZŐUŐVCSSZŐ terjesztésére. A mult évben Franeziaország 44 departementjában 290.8ol hektár területet ültettek be amerikai tőkékkel. Algir-ban csak 5 évvel ezelőtt bukkantak először phylloxerára. s eddigelé már is 144 hektár szöllöt pusztított ki. Spanyolország híres malagai borainak torrásai nemsokára kiapadnak egészen. A phylloxera oly szörnyű pusztításokat tett ott, hogy éppen a leggazdagabb borvidékek jutottak koldusbotra. Malaga kisbirtokosai potom áron túl adtak szölieíken. s százával vándoroltak ki Dél-Amerikába. Vart n gól iának északi része szenved legtöbbet e gonosz félröpü rovartól s ott is az amerikai resszökkel vélnek legjobban dacolhatni a betolakodó vendég ellen. Mikor még a szöllötttüt nem ismerték - közópszámban szólva — 41".H2H hektoliter bon termett az országnak, lis87-heii 194.564 hl.! A Balaton melléki borvidék — a mit esak közbevetve jegyzek ide — a legjobb időkben évente vagy 360,000 hektoliter bort szüretelt. — A portugál phylloxeraeujtotta vidékeknek évenkénti kárát 1,435.575. - milreisre * becsülték. Eddig 1,054,195 niilreis volt a jövedelmek, most 618,555 milreis. Sviijezorszáyhnn nemrég a neiienburgi kantonban konstatálták a rovart. Cent kantonbau a régi. már kiirtott szöllöterületek közelében 80, tetfl által ellepett területet találtak. Olaszországot sem kiméli a phylloxera; az utolsó években 72 hektárnyi területre vette lie magát, de eddigelé már 34,605 hektár szőllöt pusztított el! 1888/89-ben Olaszország ."»:?9,577 Urát ölt a phylloxera pusztításba. Orotzortzágkan különösen a Kaukázus vidékét látogatja a rovar; 1888-ban a ki. nini , kerület ben: L 009-ben pedig a kafoisihan akadtak reá; attól tartanak, hogy maholuap az egész Kaukazus-melléki borvidéket elpusztítja Kis-Ázsiában Smgrna vidékén is napról napra jobban terjed a rovar. Afrikában 1880 óta ismerik az átkozott állatot. Ott is roppant pusztításokat tesz a phylloxera, de a bajt némileg ellensúlyozza ama körülmény, hogy a <'ap környékén az egész év folyamán érleli gyümölcsét a szöllö. Kaliforniába:! s<m akar kipusztulni a szöllötetü. Higanynyal elevenkénesövei' harcoltak ott ellene, de a harcz meddő maradt. Habár mindenütt egyre emlegetik az amerikai vad-szöllö vesszők ellenálló képességét, mindamellett — a mi igazán csudaszámba megy — Kaliforniaiján a vad szöllö alany>s szóllöterületek nagyon gyérek. Eme ez az a /zomorú statisztika, melyet a r A/fléitr"-nak — egyik legkitűnőbben szerkesztett természet tudományi folyóiratnak — legutóbbi számából böngésztem ki. Vajha hova előbb lezárhatnók ennek a szomorú statisztikának rovatait hogy — ne lenne folytatásuk! TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Otöibk évfolyam. — A Pápai Lapok számára i-ta TIBOLD ÖZSÉB. — Doosmktr hé XI. — 1522. Rhodue szigetet II. Szuleimán szultán a johanuitáktól hősi védelem után hadszerződésileg birtokába veszi s azóta tolytonosan birják a törökök. heremlter bó '22. — 1848. Magyar-Ovárt Windischgraetz herceg és császári tábornagy megszállja. VtOtmkor hó 23. — 1648. Londonban a parlamentben I. Káról angol király pörbefogatása kéretik. December hó 21. — 1448. Hunyady János a rigómezei csata vesztése es a szerb fogsága után Szegedre az országgyűlésre megérkezik. December hé 25. — Kr. sz. e. 165. Jeruzsálemet Machabeus Júdás a zsidók élén Antiochus Epiphanestöl visszafoglalván, az istenitiszteletet visszaállítja. December hó 2<i. — 1820. Fouche József otrantói hereeg, előbb a francia convent tagja, utóbb I. Napoleon fránczia császár íendőrmiuistere, meghal Triesztben. Deremlier há 27. 15U4. < 'hatel János merénylete Parisban IV. Henrik francia király élete ellen. *) Milreis a számadásoknál használt jiénz Portugáliában és Brazíliában; 1000 reisz =45,307 márka. Most már Portugáliában '/,, és '/„ mitreist vernek.
