Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-11-30

segélyezés uljún közreműködni, az elhely*zett gyermekek felett felügyeletet gyakorolni ; c) az egyesület által ellátott szegény szalonokét, ha arra alkalmasak, dajka kid elhelyezni; d) szegény teherben lévő nőknek terkésségük utolsó heteiben anyagi segélyt n llljtlUti. Nem tündökölni, de haszuálni akarván, beérve az intéző m. elnöki állással, iparkodtam és szerencsés voltam élére oly kitűnőségeket megnyerni, mint; Ráth Károly ^polgármestert, Füldvárg Mihály alispánt, S/mor herczegprimást, gróf Szapáry ístvánnét, utóbb özv. gróf Károlyi Alajosnét és végre fővédasszonyul magát Stefánia özv. trónörökösné öfenségét, ki mint maga szóval és tettel elismeré, szive fájdalma közepette, a haza gyermekei megmentésében vigaszt örömöt talál! Igy sikerült működését 1886. évi Szt. Péter Pál napján megkezdve, előbb bérházban, anyagi gyarapodása folytán pedig 1888. évi október hó 20-ik óta saját (Budapest TL Mozsár utcza 16. sz.) közadakozásból épült jól berendezett házában az ország minden vidékéről való, eddig több ezerre menő gyermeket és anyát az életnek megmentenie. Hogy azonban ezen egyesület magasztos hivatásának teljesen megfelelhessen, nem elégséges, hogy tevékenysége csak az ország fővárosára terjedjen, habár a zónarendszer a vagyonosodás mellett a nyomor fiait is központosítja, hanem szükséges, liogv a vidéken is inindinkábh tért foglalván, jótékonyságát ne csak közvetve, de közvetlenül az egyes megyebelieken is gyakorolhassa. Ez csak akkép érhető el, ha az ország minden megyéjének legalább nevezetesebb városában liókegyletek alakulnak. A fiókegyletek alapszabályai értelmében a jövdelem fele a helybeli szegény szülőnök és gyermekeik segélyezésére lévén fordítandó. Természetesen ott, hol a helyi körülmények ál viszonyok czélszerűnek és kivihetőnek tüntetik fel a központihoz hasonló intézet felállitk?.tását, a közp. választmány kell, hogy felmentse a vidéki liókegyletet a jövedelem másik felének beszállításától, ez esetben az egységes működés és erkölcsi kapcsolat fenntartása szempontjából elégséges volna, ha az illető liók-egylet az évi jelentés beterjesztésének kötelezettsége mellett pl. egy ÍOOO forint ágyalapitványnyal megváltaná magát mi által a vidékebeli, a {"városban lebetegedett, vagy ide beszállított szegény szülőntik és gyermekeiknek menhelyet biztositana és megkímélné az illető megyét vagy községet az oly |sok bajjal járó tartási költség megtérítésének tarkától is. I czélból gróf Szapáry István főispán és Földváry Mihály alispán elnöklete alatt egy központi (iókegyleteket alapító bízottság szerveztetvén, megindittatott a mozgalom, hogy ugy a főváros 10 közigazg. kerületében, mint országszerte ily liókegyletek felállíttassanak, sőt 0 Fensége, ki az egyesület körül érdemeket szerzetteket saját kezű aláírásával és pecsétjével ellátott diszokmánynyal tüntette ki, védnök helyettesekül: gróf Károlyi Alajosnét, gróf Szapáry Gézánét, gróf Csáky Albinnét, gróf Dessewfy Aureluét, gróf Battyány Lajosnét, gróf Wenkheim Frigyesnét, gróf Csekonits E.nét, gróf Karácsony Jenőnét, báró Aczél Bélánét és különösen Pest megyére nézve Koburg Lujza herczegnőt nevezte ki. Pest vármegye területén eddig már 12 liókegylet létesült, legközelebb Kalocsán fényes sikerrel Pozsony, Nyitra, Tolna, Somogy, Győr, Komárom, Ung és Bereg megyékben megindult mozgalom. Lehetetlennek tartom, hogy Veszprém e kiválóan magyar vármegye hazafias szellemű értelmisége elmaradhatna és ne fogná fel azt, hogy a nemzeti erő egyik főtényezőjét a nemzeti egészséges létszám képezi és ezért első sorban a magyar megyékben, hol fájdalom legroszabb a gyermekhalandóság és kisebb a születési arány szám, mint a nemzetiségi vármegyékben, kell egyesült erőkkel és erényekkel a gyermekmentésen dolgozni. Kívánatos volna tehát ha a Stefánia óz---, trónörökösné ö Fensége fővédnöksége alatt álló Fehér Kereszt egyesületnek — 0 Fensége óhajának meg fel előleg és legnagyobb örömére — egy fiókegylete mielőbb Veszprém megyében is megalakitatnék, minthogy kezdetnek csak 10 lelkes luilgy vagy férfi szövetkezése kell, kik az életre való intézményt, mely országszerte hivatva volna a lelenczügyet, a családi kötelék megszakítása nélkül szerencsésen megoldani, bizonyára talpra állítanák. Mire alkalmasb időpont a jelenleginél alig kínálkoznék, midőn a megye élén oly tetterős és közszeretetben álló fő- és alispán áll, midőn az áj megyés püspök a megtestesült emberbaráti és hazafias érzelemtől áthatott főpap, ki bizonyára felfogja azt, hogy a szt. István király állal püspökeinkre rótt honvédelmi hivatás ma tnár nem bandériumok tartásában, hanem a nemzet szellemi és anyagi ereje támogatásában áll, midőn oly derék képviselői vannak minő Fenyvessy Ferencz, kiknek l izonyára sikerülend Veszprém megye sok szép hölgyét zászlóvivőkül megnyerni, kik a Fehér Kereszt jelvénye és a bájos trónörökösné védszárnyai alatt szép szemeikkel és áldott rábeszélő tehetségeikkel lehetetlen, hogy tűzbe ne vigyék még a különben se kímélendő agglegények seregét is, kiknek száma, 40 évet véve alapul, Magyarországon a 100,000-et fölülmúlja és midőn a veszprémmegyei sajtó kétségtelenül legszebb hivatásául fogja ösmerni a gyermekmentés ez életkérdését felkarolni — hisz csak 1 forint a tagsági dij! Ha a iFehér Kereszt* fiókegylete Veszprémben létre jö: ugy nemzeti erőt gyűjtő és biztosító áldást fog terjeszteni, javára a megyének és a Hazának és örömére a Fenséges fővédasszonynak! Adja Isten! Ugy legyen! Szabályrendelet a veszprémmegyei állandó népnevelési bizottság szervezetéről. 1. §. Veszprém vármegye törvényhatósága a népoktatás ügyének előmozdítása és fejlesztése czéljából. a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIIL t. cz. 8. §-a értelmében állandó népnevelési bizottságot alakit. 2. §. Az állandó népnevelési bizottság elnöke a vármegye alispánja esetleg törvényes helyettese. 3. §. A népnevelési bizottságnak tagjai: a) az 1876. évi 28. t. cz. 3. §-a értelmében a vállá* és közoktatásügyi m. kir. ministerium által megbízott iskolalátogatók; — b) Veszprémvármegye területén létező vallásfelekezetek jelesen: rom. kath., az ágostai evangélikus, a reform, és mózes vallású hitfelekezetek egy-egy választottja; c) a Veszprémvármegye területén működő állami és községi tanítók közül is a b) pontban emiitett vallásfelekezetei mindegyikének tanítói közül Veszprémvármegye törvényhatóságának közgyűlése által megválasztott egy-egy tanító; d) a vármegye törvényhatósági közgyűlése által választott, a tanügy iránt érdeklődő és abban jártas 15 tag, kiknek megválasztatásánál a vármegye egyes járásai tekintetbe veendők. 4. §. Az állandó népnevelési bizottság jegyzője a vármegyei jegyzők egyike. 5. §. Az állandó népnevelési bizottság az idézett t. cz. 8. y a értelmében véleményezési és inditványozási joggal bir, Veszprémvármegye összes népiskolai ügyeire nézve s ennélfogva: 1. Ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése czéljából javaslatokat terjeszt a megyei közigazgatási bizottsághoz; — 2. Véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzá utasittatik. 3. A közigazgatási bizottságot és a kir. tanfelügyelőt az összes felekezeti és községi nyilvános, ugy mint magánjellegű néptanodák, óvodák és egyéb intézetek feletti felügyeletek gyakorlatában közreműködőleg támogatja. 4. Magánosok ugy társulatok által felállíttatni szándékolt népnevelési intézetekre nézve, a felállításhoz szükségelt engedély elnyeréséért a közigazgatási bizottsághoz benyújtott kérvények érdemében véleményt ad, végre 5. A vármegye összes népiskolái tanügyi állapotáról szóló jelentések elkészítésénél a tapasztalatai folytán rendelkezése alatt álló adagok előterjesztése által közreműködik. 6. §. Miután az összes népiskolai ügyeknek a közigazgatási bizottságban előadója és az állam ez ügyekbeni végrehajtója és felügyelő közege a királyi tanfelügyelő, ennélfogva a kir. tanfelügyelő az állandó népnevelési bizottsággal népoktatási ügyekben közvetlenül is érintkezik, hatásköréhez tartozó eljárásában a bizottság segédkezését kikérheti, tanácskozásaiban részt vehet, a bizottság figyelmét a népoktatásagy kiválóbb mozzanataira irányozhatja, indítványozásait kezdeményezheti és oiy ügyekben, melyekben a közigazgatási bizottság a népnevelési bizottságot válaaeayadáara folhiyja, a tanácskozásra leendő megjelenésre és a közigazgatási bizottság ez ügybeni intentióinak képviselésére a bizottság elnöke áltaal felkérendő. 7. §. Az állandó népnevelési bizottság évenként 2 rendes ülést tart, lehetőleg őszszel és tavaszszal. Szükség esetén vagy 10 tag kívánatára az elnök rendkívüli ülést is hívhat egybe. 8. §. A bizottság tanácskozásairól, az év elején megújított és az egész éven át folytatólagosan vezetett rendes jegyzőkönyvet visz, mely minden ülés után két kiküldött tag által hitelesittetvén, az elnök és jegyző által aláiratik. Előterjesztései az elnök, kiadványai a jegyző által iratnak c.lá. 9. §. A bizottság határozatait a jelenlevők szótöbbségével hozza, a szavazatok egyenlően megoszolván, az elnök szavazata döntő. 10. §. A bizottság elnöke, minden hozzá beérkező beadványról vagy elintézést igénylő szóbeli előterjesztésről formaszerü beadványi jegyzőkönyvet vezet, s a bizottság irományait őrzi. 11. §. A bizottság tagjai tisztüket dij nélkül teljesítik. 12. §. A bizottság tagjai el mozdít hat lanok. Ha azonban egyik vagy másik tagnak elhalálozása, a vármegyéből való eltávozása, vagy lemondása miatt a bizottság kiegészítése válik szükségessé, az elnök megkeresi azon testületet, melynek választása folytán nyerte a tag megbízását, hogy annak helyébe uj tagot válaszszon. 13. §. Jelen szabályzat a törvényszerű kihirdetés és a magyar királyi vallás és közoktatásügyi ministerium által történt jóváhagyatása után azonnal hatályba lép. Fővárosi levél. — Színházi premierek. A dunántúli közm. egyesület gyűlése. Felolvasások, niatinéek, hangversenyek. A Házból. — Talán a jó Isten meg is verne, ha nem az opera premiere j ével kezdeném. Oh, hisz ez nagy esemény, még Orth János tragédiája s Koch professor világraszóló találmánya sem vonja annyira magára fővárosunk figyelmét, mint „Asrael" premiéréje. De hogy is ne? Hisz ez épen oly ritka öröm, mint egy új Mikszáthféle Almanach; az opera is karácsonyi vagy újévi ajándékkal szokott kedveskedni a közönségnek. Mennyivel kedvesebb a nemzeti színház. Mint az édes anya, mindig arra törekszik, hogy gyermekeinek (már t. i. a közönségnekJ minél több élvezetet nyújtson, minél inkább felvillanyozza a lelkesedést. Egyik este Vizváry, Ujházy mulattat bennünket az „Ideges nőkben", s Csillag Teréz ragad lelkesedésbe „Bál után" cz. monológjával, másik este Shakespeare „Lear király"-jában gyönyörködünk, látjuk Jászayt Goneril s Márkus Emíliát Cordélia szerepében S a premierek sem hiányzanak, alig láttuk Muray „Huszárszerelmét", már ismét egy másik tartja ünnepélyes bevonulását. Csiky „Nagyratermett" vígjátékát hozzák színre s a közönség, mint Csiky legtöbb vígjátékánál, úgy ennél is jól mulat. A népszínház sem marad hátra, itt is premierek váltakoznak egész héten át; egyik este Réthy Laura trilláit élvezhetjük a „Szini tanodában", másik este a kedves Blahánét látjuk „Kassai diák"ban s hallhatjuk a fülbemászó Erkeldalokat. Lefolyt a dunántúli közművelődési egyesület gyűlése is, mely elé oly feszült várakozással néztünk. Valóban sok szép és hasznos eszmét pendítettek itt meg, melyeknek valósítására nem hiányzik náluk a kitartó küzdés és lelkesedés, és remélhetjük, hogy vas akaratuk, szilárd elhatározásuk mellett csakhamar ki is vihetik. Apropos, lelkesedésről beszéltünk, nem szabad tehát a diszes hölgyközönségröl sem megfeledkeznünk, mely a számtalan felolvasást, a matinéekat s hangversenyeket látogatja. Ezek is lelkesülnek a nemes czélokért s suhogó selyemben ragyogó ékszerekkel feleziezomázva sietnek Vámbéry, Pázmándy s Szathmáry felolvasásaira. De mig itt a mamák, öregebb madameok szoktak lelkesülni, addig a matinéekon (értem az egyetemi ifjúság matinééit) szemérmes backfischok, kacsintgató kisisszonykák jelennek meg a mamák nélkül s ezek lelkesülnek, de nem ám az iljuság felolvasásaiért, hanem magárt az ifjúságért. Tehát ott a mamák, itt a lányok mulatnak, csak — mint a héten észrevettem — a hangversenyeken nem mulat egyik sem, mert a mamának nincs ínyére, hogy szünet közben leányának udvarolnak, a kisasszony meg hiába! közel sem érzi magát oly jól itt a mama oldalán, mint a matinéekon. Hjah, nem lehetünk mindig megelégedettek, tudják ezt a t. Házban is. De nem is bánják a képviselő urak, legalább egy kis élénkség uralkodik közöttük, nem kényszerülnek unalomból a Bezerédykálynákban gyönyörködni s a bennük pattogó tűznél sóhajtozni .... de meg legalább Mikszáth is írhatja tovább elmés czikkeit a „T. Házból". . . 8. a. Vidéki levelezés. Vanyola, 1890. november 20. Tekintetes szerkesztő ur! Nagyjelentőségű nap volt a csóthi körjegyzőséghez tartozó községekre nézve a tegnapi nap; mert ekkorra volt kitűzve a több mint 2 év óta függőben levő körjegyzői állomásnak választás utján való betöltése. A körjegyző választás, mely életfogytiglani időtartamra szól, nagyfontosságú minden községre nézve, de életbevágó fontosságú volt különösen a csóthi körjegyzőség községeire nézve, a hol a seb még mindig sajog, melyet a fölfüggesztett körjegyző visszaélései ütöttek a köztisztviselő iránt táplált jóhiszeműségünkön és bizalmunkon. A 3 év előtt tartott választás alkalmával egy csalódás szülte tapasztalattal lettünk gazdagabbak, mely a»ra intett bennünket, hogy a jegyző választásnál ne külső megjelenésének rokonszenves voltát, ne népszerűség hajhászó hajlongásait és ne egyházi vagy politikai hitvallását keressük, hanem a megbízhatóságot, szakértelmet és hivatali kötelességeinek teljesítése iránti buzgóságot követeljük meg attól, aki szavazatunkat kéri. A szomorú körülmények folytán fölfüggesztett körjegyző választásánál egybehangzó volt a körjegyzőséghez tartozó mind az öt község véleménye s daczára, hogy az érdekelt községek lakossága háromféle hitfelekezethez tartozik s a pályázók között különböző felekezetű egyének voltak, mégsem jutott senkinek eszébe szavazatát a saját vallásabeli jelöltre adni akkor, mikor a politikai község, vagy községek számára kellett tisztviselőt választani és a közhangulat jelöltjében feltalálni vélték mindazon tulajdonokat,miket a politikai község tisztviselőitől megkívánni lehet; de csalódtunk— keserűen. A tegnap lezajlott választás előzményeiből azt kellett következtetnünk, hogy egyhangú választásra nem lehet kilátásunk; mert jelöltünkben, ki két éven át a helyettes jegyzői tisztséget kifogástalanul töltötte be, a megbízhatóság, szakértelem és lélekismeretes szolgálatkészség mellett némelyek részéről a választási mozgalomban még egyéb kellék is követeltetett ; de a hihetetlennek látszott eredmény mégis az ellenkezőt tanúsítja és a jegyző választás lefolyásáról fölvett jegyzőkönyv egyhangú választást jelez, mely önmagában hordozza a választók nagytöbbségének azon dicséretreméltó önzetlenségét, hogy szavazatával a helyettes jegyző hűséges szolgálatát megjutalmazni és érdemeinek elismerését megpecsételni kívánta. A választás lefolyását a következőkben közlöm. A körjegyzői állomásra 6 pályázó jelentkezett, kik közül a választáson elnöklő főszolgabíró hármat, u. m. Ömböly Aladár, Bárány M. Jenő és Juranics Gyula okleveles jegyzőket kandidálta. A választók egyrésze, miután jelöltjük kandidálva nem lett, a választási helyiséget elhagyta, mig a nagy többség — 84 jogosultként összeirt szavazó közül 57 — egyhangúlag névszerinti szavazás utján Omboly Aladár helyettes jegyzőre adta szavazatát, s ennek alapján Omboly Aladár jegyzői hivatalába nyomban be is iktattatott. Ezen választás — reményünk szerint — községi ügyeink jobbra fordulásának alapját vetette meg; mert bizton hiszszük, hogy az, a ki az érdekelt öt községnek a súlyos mulasztások és viszszaélések miatt megrongált ügyeit két év alatt odaadó buzgósággal ós becsületes kötelességérzettel ennyire helyre hozni képes volt, az a jövőben sem fogja megtagadni önmagát. Német Jel iratok egy tősgy'" eres magyar községben.*) Az uj év kezdetén megejtendő népszámlálás végett a községek utasíttattak, hogy házaikat újra számozzák. A vanyolai elöljáróság is eleget akarván tenni e rendeletnek, fogott egy tudálékos emberkét, aki ezen nagy munkát, teljes megelégedésükre — már nem tudom pénzért-e vagy ingyért — de bevégezte. Most már a házak újra vannak számozva, de hogyan ? a legszégyenitőbb módon. Akár egy kilométernyiről is jól látható nagy betűkkel és számokkal vt.nnak a magyar ajkú pol*) Örülünk, nogy tudósítónk a magyar nyelv ellen intézett bármi támadás* kész pellengérre állítani, hisz ilyet visszautasítani lapunknak is első kötelessége. Most azonban azt hisszük, téved, s a jó vari\ ulamkat ok nélkül támadja. L'gy vagyunk értesülve, hogy a házszániozás még nem történt meg, csak a kisbiró vörösk rétázta meg a házakat, azon számokkal, melyekt' majd a teljesen magyar pléhtáblák is viselni fognak. A kishiró pedig, mint valószínűleg katonaviselt ember, hivatalos méltóságából kifolyónak tartotta a katonaságnál tanult német tudományát a házak falain Nro. 1 stb, alakjában érvényesíteni. Szerk. gárok által lakott házak elején kiírva, numero 1, numero 2, numero 3 s igy tovább. Ugy hihető, hogy ezen germanizáló munkát valamely favágó napszámos végezte, de még az is megrovást érdemel érte, hacsak parányi gondolkodó és felfogó képessége van is a hazafiságról. Ott van mellette Nyőgér németajkú község, a házak elejére ott nem irták numero 1, hanem magyar értelemben 1, 2, 3, stb. Büszkék is erre a nyőgériek! jel teszik. Ha pedig ezen mázoló munkát nem favágó napszámos végezte volna, hanem egy érettebb egyéniség, az ugyan megérdemlené ám, hogy a hazahatlanság legszégyenitőbb bélyegét sütnék a homlokára. Különben, hogy a derék vanyolaiak ezen szégyenfoltot házaik elején még a mult keddig nem vették észre, azon nem igen lehet csodálkozni, mert a jegyzőválasztás ügye testileg, lelkileg igénybe vette őket. Hanem kedden ezen átestek, tehát szerdán már vehettek maguknak annyi időt, hogy a numero einezt, numero czveit, numero dreit stb. házaikról azonnal eltüntessék. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta T1B0LD ÖZSÉB. — November hó 99. — 1433. Prágában Zsigmond királyunk és a husziták közt szerződés, mire a bázeli zsinat engedménye folytán lecsillapult husziták a még ezután is dühöngő tulzópártiakat nemsokára legyőzik. December hó 1. — 1807. dec.. 1.— 1813. okt. 26-áig a Kajna partján a szélesség 50" 54' — 53°2'a hosszúság 25"13' — 29

n

50* közt létezett westpfaliai királyságot Bonaparte .Jeromos, I. Napoleon franczia császár testvére bírja. Deeember hó 2. — 1845 Jancsó Pál, az első magyar komikus színész, meghal Kolosvárott. December hó 3. — 1827. Rausch, Károly, nagyhírű szobrász, meghal Drezdában. December hó 4. — 1808. I. Napoleon francia császár testvérét Józsefet visszaviszi Madridba, mely alkalommal az in<|uisitiót eltörli s a hűbérjogokat megszünteti. Iteeember hó ö. - - 13<>1. Kómában a lateráni zsinat VIII. Bonifác pápa elnöklete alatt IV. Szép Fülöp francia király elleni. Iteezrmher hó ti. — 1806, Duprez Gilbert, híres francia énekes, születik Parisban. Irodalom és művészei. — Vettük az előfizetési felhívást a pénzügyi és gazdasági tájékozó czimü havi szakfolyóiratra. Megjelen minden hó l-én, füzetekben. Tárgyai lesznek: 1. Általában : a pénzügy és nemzetgazdaság mint tan és tudomány ; az államháztartás, az állami pénz, adó- és hitelmüveletek rendszeres ismertetése és elemzése, 2. Részletes tekintetben: a közkereseti vállalatok, bankok, takarékpénztárak, a segélyző egyletek és szövetkezetek, rokkant pénztárak, munkás, temetkezési és jótékonyezélú egyesületek s az összes e válfaju asseociációk elméletének kifejtése és gyakorlatának nyilvántartása, a biztosítás rendszerének s a rendszerek tartalmának, nemkülönben az egyes biztosító intézetek eljárásának s különösen koczkázati tervezeteinek és díjtartalék-képzésének a politikai számtan alkalmazásával való birálatos bemutatása, általában pedig minden, a felmerülhető pénzügyi és gazdasági képlétek okozatos kikémleláse és megoldása stb. A „pénzügyi és gazdasági tájékozó" első füzete f. évi október hó l-én jelenik meg és folytatólag minden hó l-én egy-egy 5—6 nagj

T ives füzet, olyként, hogy évente terjedelmes kötetté növesztve és tárgymutatóval ellátva, az illető irodákban vagy könyvtárakban mint alkalmas kézikönyv szolgáljon. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt. A folyó év végéig 2 frt 50 kr. Bántfi Iván szerkesztő. — Ne Ölj. E czim alatt Tolstojnak „Kreutzer szonátájára' egy igen érdekes választ közölt épen most a „Képes Családi Lapok" czimü szépirodalmi lap. A választ, mely elbeszélés alakjában czáfolja Tolstojnak a szerelemre s a házasságra vonatkozó tanait, — Gaützyen Dimitri herczeg kéziratából fordította a „Képes Családi Lapok" szerkesztője: Brankovics György. Az elbeszélés alakjában irt kritikára ezennel felhívjuk olvasóink figyelmét. — Fölhívás megrendelésre. A Shakspere-re vonatkozó tanulmányoknak egyik tekintélyes forrását Thomas Campbell „Feljegyzések Shakspere életéről és munkásságáról" az angol eredeti fonalát követve a szükséges jegyzetekkel ellátva, a kiadó tulajdonosok engedelmével közrebocsátani kívánom. E mú oly részleteket tartalmaz, melyek életirási és műbirálati szempontból felette becsesek s az eddig megjelent hasonló irányú magyar művekbe nincsenek felvéve; ezenkívül is, mint Shakspere élete — és drámáinak ismertetője, korrajzi adataival és kritikai eredetiségével a nagy költő olvasásához segédkönyvül igen alkalmas. Az „igazságos" szeretet, melylyel szerző nagy honfitársát és működését ismerteti, egészen sajátságos kellemet ad müvének, mely ha nem is hézagpótló a szó szoros értelmében, de jó szolgálatot tehet a magyar Shakspere-irodalomnak s azért szives pártolásért nem jogos czim nélkül folyamodik. A 9—10 ívnyi mű ára 1 frt. A becses megrendeléseket még a hó folyamában kérem, hogy 1891. januárban a müvet szétküldhessem. Csorna 1890. november 9-én. Kitűnő tisztelettel Sebesy Alajos prem. kanonok. — „Magyar közmondások könyve" cz. alatt Sirisaka Andortól (Pécs) nagy szorgalommal összegyűjtött közmondásgyűjtemény jelent meg az év fo.'.yamán. A szorgalmas szerző nemcsak az eddigi irodalmat használta föl, hanem érintkezésbe lépett az ország minden vidékén közmondás gyűjtőkkel, akik által munkája teljességben rendkívül sokat nyert; közülök megemlítjük Karácsonyi János kir. tvszéki birót, lapunknak is kedves munkatársát. A közmondások gyűjteményét 69 lapra terjedő „Tanulmány" előzi