Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-11-09

nemes szőllő egész Európában igen kedvelt, én magam is Rajin vidékére, Coblenczbe, Majna melletti Frankfurtba sikerrel szállítottam csemege szőllőt, 30 írtért 111. mázsánként, a szállítás díját vevü fizette. Tudjuk, hogy egy ni. mázsa szőllőbűl 75 liter mustnál tóbh nem lesz, s igy a sz 11 j jövödelnie páratlan magas hasznot nyújthatna. A bort már a világon mindenütt gyárakban készítik, de a magyarországi s/ llönek erős versenytársa még nincsen, Humpa északi tartományai nem nélkülözhetik azt. A heh csen, okszerűen ültetett és kezelt szÜKi közép számítás szerint kataszt. holdanként 40 m. mázsa csemege széllőtt adhatna, ennek ára holdanként 12(MI frt lenne; ezért a csemege szőllő termelésre, annak ültetés módjára, a fajok meghatározására, a népet kitanítani kellene; a csemege szülő cultura, bizonyos "kszerübb módot, finomabb izlést kivan, miután a szép és nemes Blőllőnek van világpiacza. Ezen és még tervszerüleg kidolgozott egyéb eszmék végrehajtása, a Balaton déli oldalát paradicsommá varázsolná. A Balaton északi oldalán elpusztult s/'!1'hegyeket. kifejlett erős gyökeres vessz 'ket, halatoni homokkal kellene ültetni, a főgyőkér körül elhelyezendő homok, e szülü'i életet megóvná; ilyen kísérletet már fi év előtt sikerrel tettem. A csemege szülőnél 4 láb távolban elhelyezendő aránylag sokkal kevesebb tőkét homokkal ültetni, időnként kőbányai, vagy műtrágyával könnyen lehetne javítani, igy erés lúgosok képeződvén, nagy termést eredményeznének. Különben is az exportképes szüli sürü es alacsony tőkén nem terem, nagyban csupán a kifejlett erőteljes luguS, szálvessz3 tenni azt. A halatoni gőzhajózás a vármegyék segélyével létesült, ezért I társulattól elvárnánk, hogy a szőllő ültetéshez szükséges siófoki homokot, különösen a szegény einhernek, igen olcsó áron szállítsa az északi partokra. Ha a tiroli 4—500 m. magas hegy ormaira puttonyban felhordhatja termőföldjét; ha a miramarei kir. palota 10 holdas kertjéhez — mely a világnak egyik csudája, mely az adriai tenger felett levő k-szikla ormok tetejére ültettetett — a tengeren messzeföldről szállították a földet és azt 4<M> ni. magasra felhordták, ugy a magyar nép kövesse a példát, kitártéi szorgalommal visszaszerezheti ínég elveszett kincsét, gyönyörű szőlleit. Torvényt kellene alkotni, vagy az 1*07. XX-ik térvénvezíkket szigorúnn végrehajtani, hogy a Balaton partok kopár részei, de különösen szülőnek nem használható futóhomokja befásittassók. — Ez a vidék klímáját javítaná, a szeleket felfogná, a felhők gyors haladását korlátozná, igy az eső lehullására jótékony hatású lenne; miután bizonyos az, hogy a lassan haladó felhőkh l több esi hull a földre; végül árnyat nyújtana az üdül i közönségnek. A hazában a hefásitás terén kell 3 cultura még nincs, a nngyar faj a fatenyésztést nem kedveli; sokkal több barátja van az erdőirtásnak, mint a fatcnyésztésnek, pedig ismert dolog, hogy az erdők kiirtása, a források bedugulására, a szelek képződésére, i szárazságra, a termékenységre, II ország klímájának zordonabh átalakulására nagy befolyással van. A veleiiczeick, a hóditii Atilla el I. Aijiiilea lerombolása után. a lagúnák közé menekültek, a Karszt h -gység rengeteg erdőit kipusztították, azokból pilótákat készítettek, ezekre épült fel Velencze és a dogék remek palotája. A Karszt erdői oly sok század alatt többé nem zöldültek ki, Fiúmétól \abrezináig, sőt még tovább. 300 kilométer hosszúságban kopár minden, fűszál nem tenyész. a vidék szeles, zordon 1 in, a Bora és a Siroccó szele, a Karszt csekély termő rétegét elhordták, itt a tenyészet, az emberi pusztítás folytán megsemmisült S ott többe erdőket el íállítani nem lehet. l'gy-e az ember kezében mily óriási hatalom van I még az Istennek alkotásait is egész tartományokban lerombolni tudja! Francziaországbaii e század eis i felében, Provence tartományban, kiirtották a szép cédrus erdőket, a vidék szeles, száraz és terméketlen lett. Az eszes francziák az erdőirtás hátrányait megértették, nagy szorgalommal erdőségeiket viszszaállitották s igy az éghajlat kedvezőbb lett, s a fold ismét visszanyerte, termő erejét. Negyven év előtt Késmárk, L'cse mellett az északi szelek ellen védelmiíl szolgáló erdőségeket kipusztították, s az idő óta ott diófát tenyészteni nem lehet, a vidék annyival zordonabb lett. Igy van ez hazánkban, de különösen Mezőföldön is, mióta a csajághi, akaratjai, ősi és rostási emelkedett magaslatokon északi szelek ellen még 30 év előtt védelmiíl szolgáló nagy erdősegeket kiirtották, az óta Mez ifold éghajlata szelesebb, szárazabb lett, földje kopár, forrásai iiieglógytak. jr.it ikjai eltűntek, esőcsapadéka oly kevés 1 in, mint az alföld sivatagjain; most már a Bakony száritó Bórája féktelenül pusztít, a csekély esőcsapadékot is elrabolja a növény ektÜ. Hazánkban az erd -irtás máris mily óriási rombolásokat idézett el>, igy haladva, hova jut az ország? Megmarad az áldott, de ékességeitől kipusztított föld, de nem lesz eső, harmat, mely a növények életét növelje, az ország Ükéinek kenyerét adja. Egy látszik, nagy földterületeknek a szllő lombjaitól való megfosztása, a most uralkodó, szokatlan őszi nagy szárazságnak okozója. Afrika sivatagjait, az európai cultura átalakítani akarja, máris tért foglalt; hogy törekvéseit létesíthesse, — elibb óriási erd íségeket kell el állítani, s ugy javul c talaj, éghajlat, képz idik a harmat, keletkeznek források, sz.iletnek növények, fejlődik tenyészet. A Mindenható >w emberiségnek okszerű, nagyobb mérni, országos, s'ü nemzetközi beíá.-.itussal módot DVoitott, hogj azon földnek, mely kenyeret tenni, melyből maga az elei, is fakadt, annak klímáját szabályozhassa., a tenyészetre oly iiélkülözhetlen harmat, esi csapadékot növelje. Vajha évszázadok éta háborgó Balaton rianása elzúgná népe fájdalmát s a kepéi ormok bánatosan visszhangzó moraja cselekvésre intené a nemzetet! Vajha a nemzet, a Yelenczeiek rombolásaira gondolva, Provence lakói előnyét utánozva, \isszaadna a főidnek felszázad előtti koronáját, erd iaégeit, akkor, oksierü befásiással valódi aagnlkertté lehetne tenni az országot, s igy a világnak nemcsak legszebb, de legtermékenyebb fiüdje lenne Magyarország! l'dvös volna ha az állam, de különösen a Balatonvidéke is ezen eszméket elfogadná B életbeléptetné; bizonynyal a munkát szorgalmat áldás, a löldnépének, félmillió magyarnak jóléte, a haza felvirulása követné! Közművelődési egyesületeink. Az erdélyi magyar közművelődési egyesület s a felvidéki kultur egyesület nemrégiben tartotta meg közgyűlését. Túllépnek tekinti e gyűlések napját az egész Magyarország; szép, eredménydús évet zárnak le az egyesületek, melyek drága nyelvünknek s a miniig /élték tnytn védeti mugytr (illiiui eszmének ujabb diadalait hirdetik. Megelégültség töltheti el szivünket ha a nemzeti erők nagy munkájában egyetáltti téren tapsastalnnk hatalmas fellendulést. Rövid néhány éve, hogy ez egyesületek megalakultak s ha végig tekintünk a tények ama hosszú sorozatán, melyeknek véghezvitele egy részben az egyesületek jó vezetőinek, azok buzgó kitartásának s hazafias odaadásának érdeme, más részről a munkafelosztás termékenvitö hatalmának következése, lehetetlen fel nem kiáltanunk: Mily magasztos eszme! A társul ihm működés kalömbCző tényezőit egy tóziis czélérdekében ugyanazon irányba terelni. S ez irány határfája? .-1 magyar állami tártadalom. A magyar állami társadalom győzelemre nem juthatna közművelődési egyesületek nélkül s ily egyesületek felállítása nem mai eszme. Ki Széchenyi gondolatvilágán keresztül iát. az a nemzeti casinó kitűzött czéljában a közművelődési egyesületeknek már teljeaUni kezdett programmjára ismer. Ez egyesületek nem munkálkodnak zajjal; nem indítanak lármás kultur harezot, működésüknek hevében nem oktroyálják másokra nézeteiket. .1 politikai ét társul dini élei között <d; írnnk <> zajt álon lelkesedés csendes erejével kapcsol vonni. Az állami hatalom mellé állanak mint szövetséges barát, s mindazt, mit az állam el nem végesbet a társadalom egyleti tevékenysége hajtja végre. S a végrehajtott tett iknek néma. de az egyesületeket annál inkább dicsérő bizonyítékai ama iskolák, óvodák, intézetek stb. melyek legnagyobb diadalai a magyar állam eszmének. S ha az E. M. K. E. S a felvidéki kultur egyesület megmarad lobogója alatt, ha minden nemzetiségi és társadalmi elfogultság né 1kül lógja tovább is hirdetni közös jelszavunkat : -Nyelt és v dláskülömbség nélkül arra hívunk minden magyar állampolgárt, hogy szeresse n magyar hazái i nyújtson kezet annik hold nyitására* ugy számíthatnak minden jéiakaratu ember pártfogására. E két közművelődési egyesülethez csatlakozik most egy újabb, a „Danántúli közművelődési egyesület." melynek alakuló gyűlése november hó 80-ikára van egy be híva. Az or&ságoa érdek, melyet ez egyesület megőrizni van hivatva, a magyar nemzet tagjai megtartásának jól felfogott érdeke azt parancsolja, hogy az egyesület, létesüljön I áldásos működését íninél előbb megkezdhesse, s biannk a közönség, különösen a Dunántúl közönségének áldozatkészségében és hazafiságában, hogy 8 czéd megvalósítására mindent el fog követni. TÖRTÉN ELM 1 NAPTÁR, Ötödik évfolyam. - A Pápai Lapok számára irta TII50LD ÖZSÉB. Nooembtr hé 9, --• 17*2. Hader Ali, Mysore zuhanja, Ázsia legjelesebb és legfelvilágosultabb uralkodóinak egyike, az angoloknak hatalmas elleufele, meghal Seri dg* patámban (Hindostánban.) November hé> Itt. — 1868. Amsterdam ipartanodája alapit tátik. Xoremlier hé II. - - 1*147. l'o/.sonyban az utolsó országgyűlés a robot és tized eltörlését a földesurak kárpótoltatásáuak föltétele alatt kimondja. Xoremlier hé 1'2. -- 1606. Váczott Brassó város küldöttsége Hocskay István előtt tisztelegvén, neki a néhai rác despótok aranvkoronáját, övét és forgóját átnyújtja. November hét l'.í. — 1805. A francia sereg Murát alatt Bécsbe, I. Napoleon francia császár pedig Schönbrunnba vonul be. November hó 14. — 18*53. a jóniai szigeteket Anglia a londoni confereneia határozata folytán Görögi rszágnak átadja. November hó !~>. — 1687. a pozsonyi országgyűlés a magyar koronát a Habsburgház mindkét ispánról és osztrák; ágában Öröksének nyilatkoztatja ki. Irodalom és művészet. — Rózsakedvelöknek. Caapárj Albert miikertész, kit ez év elején az a nem mindennapi kitüntetés ért, hogy a ...Szobai edényes növényteuyésztés"-ről irt munkáját Jőaaef főherczeg ci fensége, mint a „Magyar kertészeti egyesület" fővédnöke, saját költségén nyomatta ki: most ismét egy hézagot pótló jeles munkával gyarapította szakirodalmunkat. — Kózsatenyésztés czim alatt irt munkát, melyből mindenki megismerheti ezen közkedveltségnek örvendő virág ápolására és tenyésztésére vonatkozó szükséges dolgokat. A munka 10 füzetben fog megjelenni számos ábrával és színes kőnyomata rózs-aképpel lenud díszítve. Előfize. tési ára '

/% évre (4 füzet) 1 frt 2<* kr: %

,„ évre (8 tűzet) 9 frt 90 kr: \ évre (12 tüzet)'3 frt 60 kr: egész évre (1(> füzet, a teljes munkai I frt Sil kr. Tekintettel arra. hogy a kertészeti irodalomban ezen mii páratlanul áll, tehát hézagot pótol — melegen ajánljuk a közönség pártfogásába, mirt oly müvet, amelv jeles tulajdonainál lógva hivatva van a hasonló, — de silányul szerkesztett — német munkákat kiszorítani hazánkból. — Az első füzet decz. elején jelenik meg s annak méltatására még visszatérünk. — Az előfizetési pénzek Tarezali Dezső könyvkiadédiivatalába, — Nyíregyházára küldendők be. — Előfizetéseket bármely hazai könyvkereskedés elfogad. — Klinikai Füzetek• <zim alatt barenoa vállalaton indított meg dr. Donath Gyula a mult hóban. E vállalat, ezélja az oszszes gyakorlati orvostan köréből egyes fejezeteket, fontosabb kórtypusnkat vagy a napi renden levő kérdéseket a gyakorló orvos igényeihez alkalmazva, a tudomány legújabb álláspontján ismertetni. - A klinikai füzetek évenként egyelőre 12 (1—2 ívnyi terjedelmű) 8" füzetekben lógnak megjelenni. Sziiksrg esetén 3—4 ívnyi terjedelmű kettős füzetek lógnak kiadatni. Előfizetési ár 12 füzetre 4 frt. fi füzetre 9 írt. Egves füzet ára 45 kr. Az első füzet ,.a cholera indica kór és gyógytana" Angván Méla tollából. Az előfizetési dijak <>'ri!l Károly könyvkereskedése Bpest V. Dorotiya utcza 9 vagy a szerkesztő tulajdonos Dr. Panáth Gyu'.ához Upest V. Bálváuyutcza 3. küldendők. — A ..Veszprémi naptár" a mellett, hogy szépirodalmi részével teljesen a mai kor irodalmi követelményeinek színvonalán van. egyúttal kimerítő kalauz Veszprémmegyének közigazgatási, törvénykezési és társadalmi viszonyaiban Ez a címtár, ez a kalauz teszi értékessé e naptárt, mert n'baigazit mindenkit, bármi ügyes-bajos dologban s minden a megyében fennálló és létező köz- vagy maginintézet, egyesület, társulat vagy bármifele intézet legkimeritöbb címtárával szolgál, Meleger ajánljuk közönségünk figyelmébe. A naptár ára öO kr, megjelent Kraasa A. ha czég kiadásában Veszprémben s Pápán kapható a kön3vkeresk édesekben. — ..Alkalmi beszédek és toasztok" közli: Dr. Németh Antal. A fenti czim alatt g&zdag gyűjtemény jelent meg (iross Gusztáv kiadásában Győrött, a melyben komoly és kedélyes eredeti beszédek és felkoszöntők foglaltatnak nyilvános és családi unnepélyekie. s a melyben különösen nagy súly van fektetve az iskolai alkalmi beszédekre. A beszédei; és felköszöntők szerzői között nagynevű szerzőkkel ta'álkozunk, kik között csak SeltUiUiii ii.-váradi püspök, Vaszary főapát, Fenytessy orszgy. képviselő, néhai Szidd; J. neveit említjük fel. A gyűjtemény 21 ivre terjed s ara fűzve 9" kr., teljes vászonba kötve 1 frt 20 kr. veinket. A történelemnek nem is az a feladata, hogy vérfagylaló jelenetek rajzolásával keltáén érdeket, a történelem feladatát meghatározta nekünk Kossuth Lajos: „mire való lenne a történelem, ha nem tanulságra" ? E szempont vezéreljen minket is mindenkor a történelem tanulmányozá-áLan. l ez mentsen fel engemet hogy a bakó munkáját én nem rajzolom. Kereeeaa inkább mindenkor a lelki tulajdonokat, s mivé] a történelem vértanúink egyikének másikának utolsó levelét megőrizte, ezekből mutatok be néhány vonást, ezek vésethetnek minket leginkább vértanúink emlékezetének tiszta megőrzésére. A vértanuk sorát megnyitó gr. Batthyány Lajos ma 41 éve, esti 9 óra tájban irta utolsó levelét, mely itt következik: „Drága, kedves nőm! Hasztalan reméltünk az emberiség utolsó szikrájában, midőn egymást látók, ezt is megtagadták tőled. Ismétlem tehát c sorokban mélyen érzett kijelentését legforróbb hálámnak és csodálatomnak a te tiszta szerelmed mindazon kincsei iránt, melyeket megérdemlem soha sem tudtam; s oly igaz, a minthogy a halál küszöbén állok, ez bennem a hibának egyetlen tudata, mit magammal a sirba viszek Ezen ünnepélyes órában esküszöm neked, hogy a király és a birodalom iránti árulásnak még csak gondolata sem tért lelkemhez. Hogy a hazának nem kevésbé híve voltam s vagyok, ki fogja most kétleni? Es azért halok én meg; a törvény s a király esküje volt az én szabályozóm, én attól sem jobbra sem balra nem engedtem magamat eltáutorittatni: „viam meam persecutus sum" — és azért ölnek meg engemet. Ennyit a nyavalyás politikáról, megnyugtatásodra, bár arra neked nincs szükséged, ki egymagad sohasem estél irányomban tévedésbe. A gyermekeket csókold s áldd meg nevemben. Ne. szégyeljék, nem kell szégyelniök magukat atyjok miatt. Előbb vagy utóbb azokra háramlik vissza halálom gyalázata, kik engem hálátlanul s igazságtalanul gyilkolnak meg. Hagyd el most az országot a gyermekek miatt; itt az ö jövőjük csirájában megmérgeztetnék. A te vagyonod elég leend nekik; jobb egy szegény sors, mint az alimizsna azok kezéből, kik őket árvákká tették. Az én szegény, jó kedves nővérem! Menj mindjárt hozzá, szükségtek leend egymásra, hogy egymást támogassátok. Szegény hü Jancsimat ajánlom neked; lásd el öt, megérdemelte irántam. A gyalázattól, melyet nekem szántak, menekülni reménylek, E végre régen van nálam egy szabadító. Es most még egy bucsucsókot. Isten Veled! Szivembfu egyedül képeddel, ajkaimon a te neveddel halok meg. A viszontlátásra. Batthyány Lajos." Budapesten az úgynevezett Újépület északi oldalán akácfa sor van, ott lőtték agyon másnap alkonyatkor Magyarország első ministerelnökét gr. Batthyány Lajost. A tábornokoknak Aradon volt a vesztöhelyük, tizenhármán voltak, közülök négyen részesültek azon kegyelemben, hogy agyonlőtték őket, a többi kilenczet felakasztották. Amazok voltak Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewfy Arisztid és Schwédel József. Közülök Lázár Vilmos levelét ismerjük, melyet ö is nejéhez intézett az utolsó éjszakán, 8 ez a következő; „Mindenein e földön, kegyes szentem Marim! A lelkiatya, a kinek kezébe htettem vallomásomat és kinek kitártam tiszta öntudattal biró lelkemet, át fogja neked adni kis gyűrűmet, szivartárczámat és evőeszközömet, melyet itt, fogságom alatt használtam. Károlynál fogsz találni egy levelet, és kedves arcképedet, — azonkívül több holmit. — Én keresztül vívtam az élet-halál tusát — ón megfogok halni, mint férfihoz illik. Szivem — a szegény, mely érted fog dobogni utolsó ütéséig és tiszta szerelmein nálad maradnak. — En nem akarom átkozni a végzést, nem senkit; én boldogító szerelmedben 5 évet és majd két hónapot éltem; és ezen idő vigaszul szolgál, midőn már el kell hagyni e földi pályát. — Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép e világba, egy emléket tőlem, élő jeléül annak, hogy az a ki becsületesen és tisztán élte egész életét, nyugodtan bir meghalni, ha ártatlanul is, mint én. — Te pedig éltem védangyala, kinek kezeidben lételem tisztább és jobb lett, teneked kedves Marim, még egyszer az utolsó Isten hozzádot mondom és szolgáljon ezen vallomásom neked vigaszul, hogy annak oka, miszerint nyugodtan halhatok meg. te vagy és felteszem felöled t3 mindenem, hogy méltó fájdalmaidat nem lecsillapítani, mert azt tudom, hogy nem lehet, — tudom magamról is — de korlátolni fogod és azzal bebizonyítani, mily kedves emlékem teneked. Köszöntsd, csókold nevemben Ármint, Hermint, Lórit, Minát, Steinert és Mednyánszkyt ós minden jó ism?rösöket és barátokat és rokonokat; csókold kedves gyermekeinket és öleld forrón szivedhez nevemben, miként én téged kedves Marim, képzeletemben ölellek és szoritlak ezen utolsó perczig éretted dobogó szerelmes szivemhez — Isten veled. Tied örökké, még a síron túl is a te Vilmosod." A golyó által ki végzettek sora után következtek a kötél általi halálra Ítéltek. Ezek voltak: Aulich Lajos. Damjauics János, Nagy Sándor, gr. Vécsey Károly, Török Ignácz, Láhner György, Knézics Károly, br. Pöltenberg Ernő, gr. Leitungen Károly, kinek szintén bírjuk német nyelven nejéhez írott levelét, a mely nyelvünkön a következő: „Egyetlen kedves, véglehelletemig szeretett Elizem! A koczka el van vetve; csak néhány órám van még ezen a világon, hogy a nehéz lépésre előkészüljek. A halál nem volna reám nézve borzasztó, ha magam lennék, de reád, drága Elizem s ártatlan gyermekeinkre gondolva: szivem elszorul. E c-apás nem jött váratlanul, mindenre készen kellett lennem, és mégis szivem görcsösön szorul össze, midőn arra gondolok, hogy téged örökre el kell hagynom. Nem. Nem örökre, mert hitem szilárd, hogy egy szebb túlvilág fog következni. Szellemem mindenkor körülötted fog lebegni, mert a lélek mindenhol ott van, ahova az Isten hatalma elér! Mily szívesen éltem volna még körödben, hisz mindenem meg volt, s oly boldog voltam veled, a mily boldog csak egy halandó lehet. Most s komo!y

r órában, midőn minden mulandó földi dolog csekélynek tűnik fel előttem, e kedves emlékek felelevenednek lelki szemeim előtt, s ez teszi a válást oly nehézzé. Oly tisztán, oly magasztosán lebegsz előttem, hogy képtelen vagyok azt szavakkal kifejezni; képzelheted mennyire fáj s kérem az Isten erősítsen meg, hogy ugy halhassak meg, mint keresztényhez illö. Atyáim vallása szerint végső szentséget, s a pap utolsó áldását már magamii hoz vettem, s kész vagyok az ur ítélő széke előtt megjelenni. Engedj meg drága Elizem. ha életben valaha fájdalmat okoztam neked. Must már nem hallhatom szavadat, de szivem azt súgja, hogy megbocsátasz. Es ó jó Istenem! hát szeretett gyermekeim! neveld fel őket az ur félelmében és jó emberekké, én már nem őrködhetem felettök, legyen olyan anyjok. ki m-gtanitja őket szerencsétlen, de b'csület's atyjok emlékét tisztelni! Ab! ha kezeimet még egyszer tehetném áWt lag fejökre lobosak még egyszer pillanthatnék «osasikbe! Tahin jobb igy! Teljesedjék az ur akarata! Testvér im, rokonaim fogadják utolsó áldásomat, imádkozom érettük. Nagy Isten! a válás órája nemsokára üt. Mondd meg gyermekeimnek, hogy emberi törvények ítéltek el; hogy becsületes ember voltam s meggyőződésemért haltam meg. Az Isten á'dja meg őket és tégedet: adjon neked erőt, s nekem örök nyugalmat. Isten veled drága Eüzem! éljetek boldogul szeretett gyermekeim ; ne átkozzátok emlékemet; nem sokára kiszenvedek. Még egyszer köszönei hűségedért s mindazért, mit értem tettél. Nem irhatok egyebet. Éljetek boldogul kedveseim. Holtig híved Leiningen Károly." Azt hinnők talán, hogy Batthyány és a 13 tábornok kivégeztetésével beérte a kormány s megelégelte a boszu müvét. Hosszú névsort adnak azok nevei, kik halálra ítéltettek, szerencse, hogy nagyobb részük külföldre menekült, de a kik ártatlanságuk ás a győztes fél emberi érzelmében bizva. itthon maradtak, azokon az ítélet végre lön hajtva, Komárom, Munkács, Kufstein, Josef-és Teresienstadt várai pedig a fogságra Ítéltek százával teltek meg. cKb <St 40.