Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-11-09

XVII. évfolyam. 45. szám. Pápa, 1890. november 9. Mrují'lcnik in i II ii r II v :i N • i ii • p. K>">/érdekü »ürgös ktisléWkic l.ii" llklii; I' Iliik i.hli >/. .MII ok adatnak ki. i (O'iiit'iitftIfM U'VcU-k. os.i": is.,i-,T k -/.éktől fogadtatunk ni, .ve/.uatok nem a latnak vissy.a. A tápnak nzánt k ö I I e tn é n y • k a •\ s/crk. :-. I vat.. i.bi küldendők. is Klőlizetósi ilíjak. Key évre <> frt Fél évre 3 frt. Í

egyed évié I Iii &U krajezár. — Kjjjf s/ion ái a 1"> kr. Hirdetések Bgyhasábos petitNHf térfogata illan ő kr, nyilttéi ben k r. A dó c I II r e fizetendő. IWdyegdi| iiiiii'lig kuli'ii s/.ámitatik. Az • I ő fi /. e t é s i dijak s hirdetések ;t I • |» kiailu hivatalába (líohlhcrsi (i\llla panirkeieskedése, főtér) küldendők I';»|» a \ á r <> s I; a I ó s :i g á n n !v r s ! ü I> !J p á p a i. s p áp a - v i d é k i c g y P s ii I c ( n v k in <•»• v á I a s 1t o 11 k ö 11 ö n y e. IHI ii "IIIIA ÍM a koroes t V K n;i|ioklian Bosnyák Zoltán tollain. I gyámhatóságunk reformja kérdésében »»gj dolgozat jelent meg ; |. melyre iapmik "ir\ barátjától, szakavatott kézből, e kivaló löntoíságn kérdésben n kot étkező ii\ilatkoZMtot vettük: A inunkat elolvastam. Mondhatom rátart ki> dolgozat, hár igen kár, hogy tartalma még tréfának is naiv. De hát a ..'<'.';,• Hensi'.f ma igen divatozó, annak az is hódol, aki nem tudja, hogy miről jói. Jó az a maga helyén; a — törvénykezésnél, a hol a hiró vitás jogkérdéssel, al- és felperessel — áll szemben. a kik a tényállást nem ugy amint az valóban van. hanem akként törel.s/nek jogi színben feltüntetni, hogy a bíróban a m.-ggy z'i erőt mindegyik saját ugye igazsága iránt kelthesse fel. Itt hát szükséges a való megtudása ••/.. l'ahól a közvetlen iinpiisitorius eljárás. Nett mondom, hogy gyámi itg\ékben is nem volna jó. de — drága, s a mi a f| legtob!» esetben — feisiege* volna. Azután meg az a gyászos emlékű fáfrnt r'í'iurhu'i/ii/." Ma Bosnyák Z. ur tudná, mi volt az a múltban, amit most 3 újdonságnak feltalált. bizonyara le nem irná töbl d • nevet. + Vagy talán azt hi>zi Ii. Z. ur. hogy inak tagjai nem azok lennének, a kik . iinilthau voltak ' akkor szerfölött nagy csalódásban él. Bizony az ö kedvéért nem hullanak í Iá az égből intelligens nyugalmazott V nárok. tisztviselők, tanítók, lelkészek stb. stb. hanem — most is csak legtohhnyire a János. Józsi meg István bi< közül kellene választani, mint hajdaniban. Kzek pedig azóta nem lettek telligensebhekké. Igy vannak intelligenciájukkal, mint a madarak fészkeikkel, meluket ma is csak ugy raknak, mint sok ezer évvel ezelőtt. A/, általa kontemplált egyesen int zkedö árvabiró megbízhatóságát B. úr •) A gyámügy: közigazgatás. Irta üosnyák Zónán, liévai testvérek kiadása. Ára ao kr. meregeti a törvéin kez >si egyes birákóboz. A megbízhatóságnál az egyéni becsületesség mellett rendszerint nagyoM» s/.ercjiet játszik I beható elleairz

;

s szigor, tsága. De hogyan ellenőriztetik az egyez hiró és hogyan az árvabiró?' Az egyes bírót ellenőrzik: egyfelől az egyéb teendikkel alig foglalkozó, gyakoroltabh. egveid i nualifieatioju s teljesen szakért) ! járáshiró. - másfel d a fel- és alperesek, a kik egymást, ugy mint mindketten az it'letet mondó bírót s annak minden iimz lnlatát kelletén túl is li;yelem.nel kisérik. Tegyen csak a bíró e?y h ij.szi.lnyi látszólagos kedvezést egyik vagy másik félnek, ott vn mhiljárt a gyanúsítás, fegyelmi feljelentés, nyilváios meglniiTzoltatás stb. — Az árvabiró.tii Nein ellenőrizné senki sem. A fjbiró nem. mert ezt más irányú képzettsi'ge és soktdtlalu elfoglaltsága mellett nem tehetné. A javasolt árváiig, i lelügyei » ellenőrzése csii[»án az ügyviteli szabályokban előirt kezelési fonnák meg v«gy meg nem tartására MOritkoMÓk. A felek? hiszen elitté mindig egy fél áll; a gyám vagy gondnok l kiskorú vagy gondnokolt képviseletéhen. a ki rendszerint akkor van a kimondott határozattal megelégedve, ha az nem a képviselt, hanem a saját érdekeinek kedvez. Ha a gyámmal összejátszva a képviselt nem önjognt mindenéből kiforgatná is, a legtöbb esetben nem tndná meg senki, mert hiszen az irattár rejtelmei sok titkot magukba tudnak fogadni. De ha tudná is. ki jelentené lel { Az nhir ii Ifit közgyárn nem tenné. A rokonok '. A bosszú gyakorlat azt igazolja, hogy ezek is legtöbb esetben csak a kiskorú kárára tudnak érdeklődni. Harmad személyek I Ezek ugy tartják, hogy — nekik a dologhoz semmi közük, épen ezért minek tegyék ki magukat esetleges kellemetlenségnek. Ezekért tehát árvaíigyekbeu, I hol mindig iontos vagyoni és személyi kérdések érintetnek az ülés. a kollegiális intézkedés, a hol egyik tagnak a másikért jót kell állni, vele a netán előforduló kárért egyetemleges kötelezettségbe lépni, mulhatlanul szükséges s ez a — contemplált egyes árvabirói eljámrással fel nem cserélhet'. Az ülésben lasztmányát e határozatáért! Ez komoly nem mMfjmmtnmi akarják a megtévedt ( 1 len őrzés Ilié" pedig a leg- i —bank jól megfontolt határozata, lelke- hert. Már pedig egy jól berendezett ral>ineg \an az 6 en • ., 51 - sedéssel párosult hazafias nvilatkozat. könyvtár hatásosan elösegitendi a büntető szigorúbb, mert a résztvevőm Ajánljuk a határozatot a dunántúli I igazság által sújtott embert a mzgábzorsz. képviseli", urak figyelmébe! Lássák, | szállásra és igy első lépésre a javuláshoz, tudják meg. mint gondolkoznak azok, I Elhatároztatott a többször említett kiknek tájékozottságuk van a kultur egye- ülésben még az is. hogy azoknak a fasületdx szükségleteiről, kiknek tudomá- i lusi könyvtáraknak állapotáról, használásuk van arról, hogy a legnagyobb lelke- tárói, melyeket az egyesület aUpitott. adasedéssel sem lehet sokra menni, ha a kellő ! tok szerzendök be, hogy megítélhető leányági eszközök hiányoznak. Lássák meg , gyen BJMBjibeB felelnek meg azok a hoza tisztelt képviselő, urak, miként gondol- | zajuk fűzött várakozásnak. Határozatba koznak a nem képviselők, kik nem riadnak | ment még az is, hogy báron ujabb favétel anyagi felelőssegével s nyugdíjigényeik veszélyeztetésével jár, s a mi fődolog, az intézkedés nem maradhat titokban. .Már azon ismeretes közmondásnál fogva sem: amit k"*'"nél többen tudnak, az nem titok, állván t. i. az ülés mindig ő tagból. A eollegiális rendszer ellen fel szokták hozni, hogy a tagok rendesen jó barátságban vannak s vissza az anyagi áldozatoktól sem, ha ezt hogv ennélfogva egymásnak sokat el- : az áldozatot a nemzet éa a haza oltárára néznek. Ez pedig mesebeszéd, mert ha egy megtenné is, nem teszi meg a többi három, az elnézés pedig csak akkor járhat a czélzott eredménynyel, ha minden tag elnéző. A mai rendszer nem rosz. csak a reformálandó közigazgatás árvaszékeknek munkabíró, képzett tagokat, erélyes elnököket, a hatóságnak kevés büntető hatalmat s szigorú fegyelem alatt állói végrehajtó közegeket adjanak. Ennyit akartam Bosnyák brochurejér 1 e lapok hasábjain megjegyezni. x. tj. A „hipavidi'ki Kö/miivrlodesi cgyesiteL" A I*. V. K. E. a nyári szünet után ismét megkezdett- tevékenységét, e l,ó> "J-án tartott választmányi ülésében. Az egyesület elhatározta, bogy a _ I »im intúli közm. egy •siilefnok, t. hó •>o-án. Budap'st>n turtandói alakuló gyűlésén, küldöttségileg képvisd.' ti magát, s következő egyesületi és választmányi tagokat kért fel képviselésére: Itiiilialox hívén, Hanno* Zoltán, Horváth Iji'fo*. Ihn*; Lojo*, dl'. K^riturhoinr l.'ijiiit ós Sripr Aifostim. A képviselők nem kaptak ugyan utasítást maguk tartására nézve, azonban a választmány határozatilag kimondotta, hogy //«(•."»'!.< Zoltán egyesületi titkár által irt és lapunkban közölt -ItnuántiiH hözm. ii/if-'iilrthr:- czimü ezikksorozat lényegét magáévá teszi, nevezetesen: kimondotta azt, hogy a ,.Ihinántúli közm. egyesület" működésétől c>ak akkor vár eredményt, hu kultiir-odárol IMI n: nlukiiliindó UjfttMlti támmfiilr i; kimondotta továbbá, hogy " kivéiidorlá.it nrm ntUUjfOZni cs iránljitnni, honim WeeftZÜttttlHí kill. l'dvözöljük a P. V. K. E. vákell lerakni. Mi részünkről szintén határozottan magunkévá teszszük a fenntebbi határozatot, mert erős hitünk, hogy csakis tetemes jövedelem mellett lesz képes az alakulandó egyesület ozélját elérni; mert nem vagyunk barátjai nemzetünk BMttersoges auaaztaaának. Minket, mint a nyilvánosság munkásait, az elmondottakon kivül. még az a nézet is vezet, hogy egy életerős, egészséges egyesületet akarunk látni a _I>unántúli közm. egyesfileiben

u

. A iM'teges, lézengő, tengődő, mától holnapig élösdö egyesületekből már az elégnél is több van, ezeknek számát még egygyel szaporítani, teljesen fölöslegesnek tartjuk. Vagy legyen az az egyesület élet és munkaképes, vagy ne legyen egyesület. Nem tartjuk pedig az alakulaudó egvesületet életképesnek, nem tartjuk olyannak, mely kitűzött céljait mégis tudja valóisitaiii. köiujör adomán íjukból fog élni; köiiyoiadományokból csak t<nijitiii lehet az életet, de «i/(/(/</)/d nőni kön vi'ra dorn an vokbó.l min tehet. lusi könyvtár felállításához a:: előmunkálatok tétessenek meg. Ezek a lényegesebb határozatok az egyesületi év kezdetén. Halaionvidéke és Mezőföld. Irta: MÉSZÖLY GYULA. Vége. i II. Tapasztalt dolog, hogy a Balaton vize évtizedeken át ép ugy eláll és megtisztul, mint a jó bor, ez is mutatja nemes alkatrészét. Az ország szöllöi mindenütt kipusztulnak, csupán a homok területen maradnak meg, az amerikai szőllö pedig értéktelen; ezért törvényt kellene hozni, hogy a Balaton déli partjain, a Sóstótól egész Balaton-Szeiitgyörgyig legalább Í0Q00 lődd homok talaj meghatározott id<ő alatti szőllövé alakíttassuk, s igy amit a végzet az országtól a Balaton északi oldalán elrabolt, ugyanazt, a déli Szívleljek még ezeket mindazok, kik "Maion kifejtendő sz-lli cultura a nemf. hó 2'i-án Budapesten összegyűlnek: < zctnek lehetőkig adja vissza. vagy vég

ezze

nek e>jé*2 munkát vagy nr végezzenek semmit\ mi e téren a semmit is tübhnek tartjuk mint a cos- miamit. Térjünk vissza azonban a 1'. V. K. E.-h'-z és annak folyói hói ->-»n tartott választmányi üléséhez. Az elmondottakon kivül tárgyaltatott még (íyurátz Eercucz vál. tag. Indítványa, vallásos és crkölesneniesitö könyvekből szervezendő ral>köngrtár felállítása tárgyában. Az indítványt a választmány elvben elfogadta s kész a szükséges költségeket is megszavazni, azonban a könyvtár felSiófok egész határa. Kokszabadi kok« ségnek a Balatonra dülő része, különösen a veszprémi káptalannak 1000 holdat l'elül haladó fekete homok tenilete s igy összesen 8000 hold kitün- szillő talaj lenne — mint ezt a fokszabadi, siófoki határban több tlerók polgárnak viruló sz'lleik, valamint a kiválói szorgalmit Kosos István siófoki plébános Siófokon fekete futó homokban dúsan tenyésző 2 hold sz illője mutatja, hol ez állításához mindenek előtt a kir. ügyész- évben is 100 akó jó bor termett. Ezek ség beleegyezéssé szükséges; végleges bs tározat tehát efjrn tigvhen csak is a kir. ügyészség nyilatkozata után fog hozatni. A választmány s határozatával i-mót megmutatta, hogy feladatára termett. Helyesen fogta fel a büntető törvénykönyv iiitensióit, melyek uem megsemmisíteni, haaz állam, de különösen a tulajdonosok érdekeit a munkás nehéz helyzetét oly kedvezően érintik, hogy a küsz »hin alle» nyomorral nettben, a sürgős intézkedés ebidázhatlan. Tapasztalás szerint, a magyarországi TÁRCZA. r meghívat .elyw TÉGED FELEDNI. .. Tége 1 feledni, lelkem hő imája . . . 9 nen' hallgatják meg ott fenn az fcgek. Az a fájó seb szivem mély szerelme — Mind egyre vérzik, l»é sohasem heged. Az em ékezet ölyve tépi, vájja; — ÍJjr égj irt — vonagló kínja nem talál . . Nincs balzsam itt e fold tekén reája, — '>h. szánj meg végre, jöjj szelíd halál. Oh, bontsd ki szárnyad, oldd lelke n b> lincst t. A mely por sátorához tattja még! Epedve vágyóin jöue már az óra, A mely reám kondítja: „itt a vég

L . . S nem kérek én a menynek pitvarában — Az angyalok közt sem kérek helyet: Halvány árnyék vőn' ama üdvösséghez A melyet egykor át éltem veled . . hol töS nem lelem a poklok izzó tüzét Ezer -.ít ni kaezag fel a kinon: Hisz - amióta szivemről letéptek — jEzerszer nagyobb emé-iztö kínon: . . . Nem vágyom én mást: mint megsemmisül HÍ, Mint hervatag lomb öszszel a galyon . . Hogy tudnálak feledni valahára: Ez lelkem égbe «zálló hő imája. Kínban vonagló — esdő sóhajom. Scos £ajo>. Az aradi vértanukról. felolvastatott a Pápai Leányegyesiilet október ó-én tartott ülésén. óFolvt. és vége.; III. Komárom meghódUtlúsa. A világosi fegyverletétel hirére hazánk egyes pontjain álló kisebb seregeink nem szállhattak többé szembe a túlnyomó erővel, igy Vécsey, (ínyon l Kmetti tábornokok Facséton állt serege, valamint Bem tábornok erdélyi hadai, Dessewfi és Lázár Vilmos tábornokok hadai is lerakták a fegyvert. Vysoczky tábornok a lengyel legio parancsnoka sem tarthatja öszsze hadait, I»amjanics tábornok feladja Aradot, de Görgey példáját követve szintén nem az osztr. hanem az orosz hadaknak. Ezzel is növekedett Austria haragja. Munkács és Pétervárad szintén meghódolnak, Osnk Komárom tartja magát. Ide mg. 18-án érkezett a világosi fegyverletétel híre, hihetetlennek tartották. De már ll)-én este jött a várat körülzárva tartó Csoricsnak is a követe, azon izenettel, hogy miután a magyar sereg már lerakta a fegyvert, Klapka is adja fel Komáromot. A válasz tagadó levén, 20-án már a bécsi ministerium küldötte is itt volt, ki feltétlen meghódolásra hivta fel Klapkát. Aug. W4n már az orosz fővezér Paskievics követe jött a feltétlen meghódolásra felszólítással, de a válasz mindegyikre csak tagadó volt. E közben ming többen menekülnek a délvidékről bujdosó honvédeink közül Komáromba, s ezektől értesülnek Klapka és a várbeliek a fegyverletétel részleteiről. Mégis biztosokat is küldenek ki a hír valódiságának kinyomosására, ezek is azzal térnek vissza, hogy az országban már egye- I letételnek, de Komárom csak dacol az el- j vágyó honvédeink ide fordultak e válságos dül Komárom őrsége tartja magát. Szo- j lennel Végre Haynau is, az osztrák had ! napokban bel.ocsáttatásért. Igy történt, moru kilátás ez a jövőbe. Klapka hadi- j fővezére megérkezik s Klapkát sept. 27-re j hogy midőn a vár átadására került a sor. tanácsot hiv össze, s az őrség kijelenti, hogy tisztességes békére, hajlandó, de feltétlenül meg nem adja magát. Kegy. Imet kell kieszközölni az egész magyar s-uvg küldését, m-dy a vár feladásának ügyében s az egész haza számára, ez m feltétel | a fővezérrel értekezzék, nem eHeuzi, ö azonban minden gyanúsítás kikerülése végett ettől távol tartja magát. A bizottság értekezletre hivla fel. Klapka a levelet a j eddig egymást nem is látott honvédek hadi tanács elé terjeszti, s kijelenti, hogy I jöttek ki együtt a várból, mert Klapka ö ugyan nem megy, de egy bizottság j kivétel nélkül niindegyikuek számára kialatt átadják a várat, ez volt a többség véleménye. Gr. Est-rházy Pál és Kiszonyi ezredes viszik át az ellenséges táborba tagjai kijelöltettek, a tizenegyen mennek a feltételek't, de azokat kivívni m st már j ki az éttekesiet helyéül kijelölt herkályi lehetetlen, az ellenséges hadak feltétlen pusztir.i. Két órai értekezlet útin a vár meghódolást kivannak, Klapka ós honvédjei ezt határozottan visszautasítják. átengedésének feltételeit megállapítják, ezek szerint a v.ir őrsége mind kegyelSajátságos képet nyújtott ez idő- unt nyer, s az osztrák hadseregbe sem bon Komárom. — Naponként ujabb meg fog b»soroztatni, a legénység leteszi fegyujabb menekülő csapatok érkeztek falai vérét, 'le a tiszt'k kardjaikat megfarthatközé, s Klapka csak húzta halasztotta az ják. A tiszteknek egy havi, a legény ségnek alkudozások befejezését, remélvén, hogy j tiz napi zsold lesz ':iszolgált*tva osztrák igy mind több t részeltethet a kivívandó előnyös feltételekben. A mily mérvben szaporodott a menekültek száma, szón mérvben növekszik a vár ellenállási ereje is. Az ellenség még a fogságban tartott tábornokokat is felhasználta eszközül Komárom meghódoltatására, áltatja őket, hogy csak Komárom meghódolásától függ sorsuk jobbra fordulta, a fogságból kiboesáttatásuk. Ezért Kis Ernő altábornagy ki elejétől fogva, s az utolsó perczig hihetetlennek tartotta a győzőnek azon gyalázatos eljárást, hogy önként meghódolt seregek felett vegyen véres boszut, levelet is intézett a vár paranesnokához, a melyben a vár átadására hivja fel bajtársát, mint a melytől függ sorsuk és az egész haza sorsának jobbra fordulása. Már september is vége tele járt, rég letelt már egy hónapja a világosi fegyverbankjegyekben] s a különféle hwdi pénztári utalványok kiegyenlítésére öoo.ooo forint iizettetik ki, s svárbeliek mind ingó mind ingatlan javaikat megtarthatják. — Az alkupontokat aláírók közt találjuk állíttatta a bizonyítványt. A vár íiieghóiilolásáiiak kihirdetése napján az osztrák tisztek egy gőzhajón jöttek Komárom alá, melynek fedélzetén harsogott, az osztrák hyiuuus. Benn a vá| rosban orosz tisztek sétáltak a verőfényes i szép őszi időben. Igy tett el »• nap, a me; lyeu az utolsó darab föld is meghóidolt • már a független Magyarországból. Másnap d. e. 10 órakor kezdetét ! vette a vár ós szerelvényeinek átadása és j ez folyt okt. 3. ós 4-ón is. A szép verö; fényes őszi idővel csak a mi honvédeink bánatos komor hangulata volt ellentétben. Okt. 4-én d. u. 4 óirakor k••rült a sor a fegyverek h'tótelére. Klapka megjelent vitéz csapatai sora előtt, ez volt az utolsó honvédsereg, s felhangzott az utolsó vezényszó is : -Imára- ! A legénység térdre városunk nagy fiának gr. Esterházy Pál- omlott, s ennek végeztével gúlákba raknak nevét is. ták fegyvereiket és többé már nem volt Klapka okt. 1-ón tudatta ani'gillt- egyetlen fegyveres honvédünk sem. Ekkor pitott pontokat az örségg-I, a inely.k kö- a mieink kivouultak a várból, s másnap zül legnagyobb nyereség volt az ör<ég- okt. 5-én Klapka i; kijött Komáromból, nek kivétel nélkül szabad elvonulást bíz- hogy neki induljon a bujdosásnak. Egy tositó pont, mert ez által sok bujdosó j 24 óra se kellett bele, s mi történt már, honvéd, kik a világosi fegyvettletétbl al- j mire a nap ismét nyugovóra szállt! kalmával elbujdostak, nyert szabat! visszatérést az oly rég elhagyott s csaknem örökre elveszett rsaládi tűzhelyéhez. Ezek pedig számosau voltak, inert mint fentebb már érintve volt, azon Ufte, hogy Komárom nem fogja feltétlenül megadni magát, az osztrák szolgálat elöl uieuekülui t)ktöl,r,- hatodika. Komá.oui átadásával hazánk utolsó bástyája is ledőlt, szabadon dühönghetett most már a boszu a védtelen hazában. Nem szándékom a kivégzések kínos jeleneteinek vázolásával marcangolni szi45