Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-10-19
bő lenne arra nézve, hogy a II. fejezetben részletezett 1 r.nkakörhöz a szükséges pénzbeli eröt megadná. Ha a be::!: alaptőkéjének fele, mondjuk 500frt. az emiitett bank üzletre fordítatnék, ugy biztosan lehetne arra számítani, hogy az e!ső üzletévekben 20,000— 90,000 ín tiszfajővedelem lenne; e tiszta jövedelem, a mily mérvben a bank megerősödik, oly mérvben emelkedik is, s nem tartom kizártnak, hogy tíz év után évi 50000 írtra emelkednék a jövedelem. Ily tetemes jövedelem birtokában, a központi egyesület fellépésének nyomaték,t is tudna adni: az abban foglalt, íuiii'biu'SHtre tekintélyes szellemi erőnek a megfelelő anyagi erő is rendelkezésére állana, s ha ezeket kitartás, ügyes munkásság kisé-ri. a siker nem lehet kétséges. A „Dunántúli bank" alaptökéjének másik fele, meiy a telepítési ügyre fordítatnék, ingatlanba, földbirtokba volna fektetendő. Eladó nagy birtok minden évben van. az ország vagy egyik, vagy másik részében. A telepítésre alkalmas birtok és oly birtok, mely jutányos áron megvásárolható, a bank által megszereztetnék, s oly kisbirtokosok között, kik lakóhelyükön már nem birják tovább küzdelmüket a létért, kiosztandó. Vége köv.; k üzegészségügy. Szeptember hónapban a közegészség kielégítő volt, a korai kellemetlen időjárási viszonyok, melyek ezen hónap első felében uralkodtak a jó közegészségben nem okoztak feltűnő változást, a szárító déli és délnyugoti szelekkel járó nagy hőséget a mely augusztus hó első két harmadában uralgott szeptember hó első felében erős éjszaki és éjszak-nyugoti szelekkel járó gyakori esőzések váltottak fel, a melyek a levegő hirtelen és jelentékeny leli ölesét okozták és a légző szervi hurutos berepedéseket szaporították, a légmérséklet mi uimalis foka egész 5 0" fokra szállt le, a mely meghűlésekre könnyen okot adhatott, a levegő nedves volt, az esőzések a kiszáradásnak indult növényéletnek új életerőt kölcsönöztek, a szabad vizek tetemes lehűlése a tes* edző fürdőzésnek végetvetett, az egész hónapon át csupán az utolsó hét néhány napja volt kedvező. A halálozás nem volt nagyobb mint az előző hónapban. A kórállapotot tekintve a légző szervek hurutos bi'.ntalmai léptek előtérbe, gyermekeknél agy bántalmak, hökhurut s bél hurut betegedések több esetben fordultak elő és az utóbbiban néhány halálozással is végződött, mit főként annak lehet tulajdonítani, hogy a köznép vagy egyáltalában nem, vagy csak későn fordul orvosi segélyhez: — nátha toroklob és hörghurut is fordult elő az influenzára emlékeztető kórtünetekkel. Hevenyfertőző küteges betegségek közül a kanyaró járványosán fellépett Vörösberényl>en, az első esetek szeptember hó 10-ke körül mutatkoztak, a betegek 2 —14 éves kor között vannak, legnagyobb részt iskolaköteles gyermekek és a róm. kath. iskolábajárók; a járvány állásáról a járási és körorvos által a jegyzőkönyv felvétetvén, a járvány megállapított, annak elfojtására illetve terjedésének meggátlására a következő óvintézkedések tétettek. 1- ször. Mindenekelőtt tudtára adatott a közönségnek : hogy a községben a kanyaró járvány uralkodik, a mely ragályos természeténél fogva könnyen széthurczolhatő, ezen okból megtiltatott a betegek látogatása és utasitatott a lakosság, hogy a betegeket lehetőleg elkülönítse. 2- szor. Kötelességévé tétetett mindenkinek, hogy betegjeit a községbirónak bejelentse, hogy azokat a körorvosnak tudomására hozhassa. 3- szor. Elrendeltetett, hogy a kisbíró által hetenként kétszer a házak bejárassanak és a betegek feljegyeztessenek. 4- szer. Elrendeltetett a szobák szellőztetése, s a betegek felgyógyulása után azok kimeszeltetése és alapos kitisztogatása. 5- ször. A körorvos fel hivatott, hogy a község által küldendő előfogaton hetenként legalább is egyszer a betegeket meglátogassa, azok ápolására és gyógyítására a kellő utasításokat megadja és nyolcz naponként jelentését a járvány állásáról beterjessze. 6. A járvány tartamára a róm. kath. iskola hatóságilag bezáratott. 7-szer. Utasíttatott a község elöljárósága a teljesen vagyontalan betegek gyógyszereltetéséről leendő gondoskodásra: — szeptemberhó 30-ig megbetegedett 49, meggyógyult 31, beteg maradt 18, haláleset eddig nem fordultelő. Szórványos kanyaró betegedések fordultak elő Devecserben, Zirczen és Veszprémben is könnyű lefolyással. Veszprémben a kanyaró a legközelebbi napokban járványossá változott, a betegek elemi iskolába járó gyermekek. A vörhenynek is mutatkozott egy esete Veszprémben párosulva roncsoló torok lobbal, a kórterjedésének meggátlása czéljából figyelem fordítatott itt is a gyermekek lehető elkülönítésére, a szobák szellőztetésére és az általános fertőtlenítésre, a beteg felgyógyult, a betegség tovább nem terjedt. Az enyingi járáshoz tartozó patai téglás lakásban egy gyermek és egy felnőtt egyén roncsoló toroklobban megbetegedett, a betegség a gyermeknél halálos kimenetellel végződött, a lakás alaposan fertötlenitetvén, hosszabb időn át szellőztetve lett. A köztisztaság általában kielégítő volt, a píaczi élelmi szerek városokban naponként vizsgáltattak, Veszprémben elkoboztatott 58 darab romlott dinnye, Pápán 2 gyöngykóros tehén husa, a vágóhídon a marhavágások, hentes üzletek, ingóházak, lakások, iskolák és egyéb nyilvános helyek megvizsgálatak. Az iskolák zsúfoltságát tekintve a hozzám beérkezett jelentések szerint zsúfoltság van a pápai róm. kath. elemi iskolákban, továbbá a déghi róm. kath. és szilasbalhási róm. kath. iskolákban, rosz állapotban van a BFőkajári reform, iskola, ezen állapoton alapos javítás vagy más épülettel való kicserélés által lehetne segíteni. — Dajkaságban adott gyermek van Veszprémben 7G, ezek rendőri és orvosi ellenőrzés mellet vannak, az enyingi járásban van 3, a zirczi járásban be van jelentve és jegyzékbe véve 8. Pápa r. t. városból, továbbá a veszprémi, devecseri és pápai járásokból jelentés azok számáról hozzám nem érkezett. A trachoma ellenőrzési szemvizsgálatoknak az iskolákban, a hazatért katonákon, honvédeken, munkásokon, gyárakban és esetleg egyes családoknál leendő foganatosítására a hatósági, községi és körorvosokhoz felhívás intéztetett, a veszprémi főgymuáziumban az ellenőrzési szemvizsgálat szeptember hó 27-én megtörtént az összea ifjúság megvizsgáltatván, trahhomás szembeteg nem találtatott, a megye többi községeiben végrehajtandó vizsgálat eredményéről a beérkezendő jelentések után lesz szerencsém a tek. közigazgatási bizottságnak annak idejében teljes tisztelettel előterjesztésemet megtenni. A hozzám beérkezett hivatalos adatok szerint orvosrendőri bonczolás és hulla szemle teljesíttetett 5 esetben : 4 öngyilkossági és 1 véletlen szerencsétlen halálesetben. öngyilkosság veit: önfelakasztás által 2, kutbaugrás által 1 és lőfegyver által 1. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1 — I kocsiról leesés következtében. A zirczi járás > orvos jelentése szerint a szeptember 24-iki nagy tűzvész alkalmával 1 asszony 8 gyermekével együtt a nagy füstben egy szobában benfuladt. c 3):. díetcnxyi cKcuofy, megyei főorvos. Fővárosi levél. Ideje már, hogy a vészes, viharos hetek elmultak ideje már, hogy Mars háttérbe szorult és helyet engedett Terpsychorénak s a többi múzsának. Nem játszanak le előttünk az Eötvös-Ugron féle jelenetek, nem folyik már egri vér, vége a lefuttatásoknak, egészen másféle dolgok mennek végbe, más köntösbe öltözött a hét. Lakomák lakomákat érnek, bankettokat rendeznek Munkácsynak. — egy este a nemzeti kaszinóban, másik este a vigadóban rengenek a falak a diplomatikus, politikus, költői, művészi toasztoktól. Ugy hiszem legjobb lesz, ha e hetet az irók s művészek hetének kereszteljük el. Hisz nemcsak a Munkácsy-íele lakomák viszik a szerepet, hanem hozzájuk csatlakoznak a színházak is. A nemzeti színházban premiert adnak; Gabányi megénekelte az apósokat, mert talán az anyósokkal nem mert kikötni. A népszínház régi Millöcker darabokkal mulattatja a közönséget, csak olykor-olykor szed elő egy-egy népszínművet; az opera pedig megteremti a Verdy-cyklust, egyik nap a Troubadourt. másik nap az „Alarczos bált" s igy tovább hozza színre. Szépen, mondhatom, szépen vagyunk, ínég teljejesen holt saisont élünk. Pedig az An! drássy-ut már mindennap ködbe borul, ködben áll a lipótvárosi bazilika kupolája .... zörg a haraszt, hűvös őszi szél játszik az elsárgult falevelekkel, gyakrabban keressük fel a színházat. Azonban valószínű, hogy Beniczky megunta az intendánságot, Mahler az igazgatóságot, az egyik főispánnak, a másik Hofmusikernak akar felcsapni; nem tehetnek hát a közönségnek eleget, mikor önönmagukkal sincsenek megelégedve. Az influenza jö, sőt már itt is van. Megjósoltam mindjárt a hét elején a Petőfi-társaság ülésén, mikor Szana Tamás egymásután négyszer ötször tüsszentett, megzavarva a néma csendet mi a közönségben uralkodott, nem engedte nyugodtan végighallgatnunk Palágyi Menyhért bölcselkedő értekezését. Váradi Antal mintha most is az aradi emlékalbum költeményét, az ájtatos imát suttogta volna, egész áthatottan olvasta fel Endrödy Sándor „Búcsú" cz. költeményét. Hevesi József is gondolta, ha szerkesztőtársa Fekete József Dr. Silbersteinnel egy negyedik színházat épít, ímert persze már engedelmet kaptaki akkor ö felolvastatja Szabó Endrével a Petőfi-társaság ülésén egy beszélyét, hogy az egyik szerkesztőnek ne legyen a másik fölött előnye. Egy hét alatt ugy megváltoztak a toilettok, mint maga a természet. Letűntek a fehér csipkeruhák, a crepptoilettok, elérkezett a koczkásruhák évadja, s nagyban versenyeznek a lazán átszövött Himalája-szövésű kelmékkel. E mellett nagy elterjedésnek örvendenek a gallérok is a szerény Medicisgalléroktól fel egészen a Stuart-gallérig, mely hatalmas, Stuart Máriára emlékeztető alakot kölcsönöz a hiu divathölgyeknek. ... De itt álljunk meg, ne adjuk az uralkodó divat kimerítő képét, mert hisz megmondta már egy franczia író: La femme s'habille et se deshabille, s néhány hét alatt újra megváltozik az uralkodó divat. s. a. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Veszprém megyei gazdasági egyesület, — Veszprémben, 1890. évi októberhó 5-ik napján tartott rendes közgyűlése alkalmával. Jelenvoltak Kemenes Ferencz I. alelnök elnöklete mellett Reé Jenő, II. alelnök, Szabi Imre, Bibó Dénes, Purgly Sándor, Kolossváry Kálmán, Kenessey Pongrácz, Kenessey Móricz, Válla Gyula, Jerfy Antal, Szalay Ferencz, Üd vardy Gyula, Lakat János, Dr. Jánossy Sándor, Szalatkay István, Tóth Kálmán, Hennel Károly, Purgly Pál, Purgly László, Ihász Lajos, Lakat Mihály, Rainprecht Antal, MészölyLajos, Hegedűs József, Tóth Ede, Bélák István, Bélák János, Krisztinkovics Aladár, Tömör Lukács, Szilágyi Mihály, Barthalos István stb. egyesületi tagok. Dr. Csete Antal ügyész, Hets Ferencz pénztárnok s Nagy Iván titkár. Elnök a legszívélyesebb szavakkal üdvözli az egyesület szép számban megjelent tagjait, s megnyitja a közgyűlést. Titkár jelenti, hogy a folyó évi szept. hó e'sö napjain Bécsben megtartott nemzetközi gazdakongresszuson a Veszprém megyei gazdasági egyesület s a vármegye gazdaközönségének képviseletében Reé Jenő, Ihász Lajos urak és Nagy Iván titkár Bécsben megjelentek, s a gazdakongresszus ülésein részt vettek. Röviden ismertetvén a gazdakongresszus lefolyását előterjeszti, hogy a mint az egyes szakosztályokban működött kongreszus teljes határozatai megérkeznek, azok az egyesület értesítőjében közzéfognak tétetni. A tett jelentés tudomásul vétetik, s a kougresszuson önköltségen részt vett uraknak érdeklődő fáradozásaikért és anyagi áldozataikért az egyesület hálás köszönete azonnal kifejeztetik, s ez jegyzőkönyvileg is megörökíttetem elrendeltetik. Titkár jelentést tesz arról, hogy a földmiveléai minisztérium engedélye a hozzájárulásából az egyesület veszprémi telepén a közönség hozzáférhető kényelmére szénkéneg-bizomáuyi raktárt állított fel, s annak kezelését elvállalta, röviden ismertetvén egyúttal a fóldmivelésügyi m. kir. minisztériumnak a bizományi raktár kezelésére vonatkozó utasításait. A gazdasági egyesület elnökségének a szénkéneg bizományi raktár felállítása iránt tett eieöményes intézkedése helyeslőleg vétetik tudomásul, elhatároztatván egyúttal, hogy az ezzel járó, s időközönként elöállandó költségek fedezésére az egyesület a miniszteri kezelési utasítással is megegyezőleg a szénkéneg metermázsája után 5<t (ötven) kr. kezelési dijat szedend. Titkár előterjeszti részieteB jelentését az egyesületi faiskolák, szőMőíelepek és a méhészet ezen évi állapotáról. A tett jelentés tudomásul vétetik, s az újonnan a kir. vallás alapítványi uradalomtól vásárolt úgynevezett „Margit 11 telep épületeinek s egyéb tárgyainak beleltározására Hegedűs József, Szalatkay István, Udvardy Gyula, Hets Ferencz, - a titkárból álló bizottság felkéretik. Ihász Lajos kérdést tesz az iránt, váljon az egyesület korábbi határozatához tart-e az egyesület raktáron Tiomas-salakot, s a f.ldmivelési minisztérium által kibocsátott körözvény alapján kékköre tett-e az egyesület megrendeléseket. Titkár azon jelentésére - hogy ugy az egyesület értesítője, mint a várinegvei lapokban felhívta ugy az egyesület tagjait, mint a gazdaközönséget, hogy a megrendelő mennyiség iránti tájékozás végett Thomas-salak és kékkő szükségleteiket tudassák, de mivel ez ideig egyetlen egy megrendelő sem jelentkezett, a mindkét iránybani beszerzés nem teljesíttetett, — elhatározza a közgyűlés, hogv Thomas-salakból egy vaggon rakomány hozassák, valamint intézkedés tétessék arra is, hogy kékkőből is egy bizon3*os mennyiséget az egyesület raktáron tartson. Olvastatott a vármegye alispánjának f. évi 9691. sz. a. gazdasági egyesületünkhöz intézett azon átirata, melylyel javaslatot kér arra nézve, hogy a nagymértékben elszaporodott, s a mezőgazdaságra máris csapásként nehezülő ürgék kiirtására minő hatósági intézkedések volnának életbeléptetendők í A közgyűlés mindenekelőtt kimondja, bog)' az ürgék a vármegye egész területén olyannyira elszpporodv». vannak, hogy azoknak hatósági intézkedések életbeléptetése, s annak szigorú végrehajtássali pusztítását s irtását felette kívánatosnak és szükségesnek tartja. Legczélszerübbnek vélné ezen okból, s tisztelettel javasolja a közgyűlés a vármegye nagyságos alispánjának, hogy az ürgék irtására egy általános kötelező szabályrendelet volna életbeléptetendö, a mely szerint az ürgék irtása általános kötelezttséggé tétetnék oly módnn, hogy az irtás az egves vidékek viszonyaihoz, s kívánalmaihoz képeit bold8zám után kivetendő darabszámban volna megállapítandó, különös tekintettel levén a a községi közlegelőkre, közterekre, és utak mentére, a hol az irtás a községi elöljáróságok legszigorúbb kötelességévé tétetnek. Siófok község, a gazdasági egyesülethez intézett felterjesztésében azon körülményre hívja fel az egyesület figyelmét, hogy a gabonakereskedők által forgalomba hozott s használt széles, zömök esetlen s nehéz zsákok folytonos kezelése az alsóbb néposztályból kikerülő munkások közül igen nagy százalékot és idő előtt tesz szervezetileg tönkre és munkaképtelenné, — indítványon* illetve felkéri az egyesületet oly intézkedések és mozgalmak létesitéálliuik. nnlyet a növényzet dúsan borit. A természet ezen alkotása, valóban érdekes. — vajon e mysticus helyet nem lakják-e hegyi rémek, varázs ütésre nem áll-e pompás vár fénylő ablakokkal, lebeg,, szellemek fohásza messze hangzik ai éji légbe, •— és a szegény pásztor fiu, félve tekint a káprázat felé, — szemét dörzsölve reggel, rosz álomról lwszél! Mig iiiv zavartalanul fantáziálunk, • jrj bagoly sivit a sűrű ágak közé menekülve, vissza kell ténii, többiek már lenn pihennek, mi is elhagyjuk a „Poklukla Schliuhtot-. A völgybe érve, kedves helyet kerestünk, a „Rothwein" ott folydogál csendesen, mig a hegy túlsó részén \ ad vízesést képezve, zúgása ide hallatszik, fenyői ágak égő lángban suttognak, poharak honi terméssel kocezannak, majdnem pajzán kedvvel falatozunk és dúdolunk egy régi gyermekkori dalt. rítt a szabad légben, Elünk egészségben, Virág illatában, Fáknak árnyékában", stb. Ks valóban, csak is a természet palotájában lehet az ember olyan mint a jói Isten megteremtette, itt félre tesszük a sálon etiquett szabályait, csak touristák vagyunk mi is. Német kocsisunk még talán soha nem hallott annyi magyar dalt. melyek felett tetszését nyilvánitá, mint ez uton. Vigaun ]-*/., órányira van (kocsin) Veldestöl, — két emeletes nagy kastélyszerű lak, egykor a „Katzianer" nemzetség birtokában volt. Vagy 15 éve pedig női fegyháznak alakították. — Oly szép helyen fekszik e kis helységgel együtt, völgy ölén festői hegyek alatt, pompás levegő és üde termékeny földekkel. Már a fegyházhoz tartozó réteken látjuk az egyformán Öltözött rabnőket munkálkodni, csak „egy" apácza felügyelete mellett. A kert kapuján belépve, kártyánkat küldjük be, — kis vártatra a helyettes igazgatónő fogad, sajnálva, hogy nincs hon főnöke, és ez által a sok szép kézi munkát, mit itt készítenek, nem mutathatja meg. — Azonban szívesen vezet, — a tágas kert közép utja pompás vad gesztenye allé, egész lúgossá hajolnak össze ez ös fák ágai, — jobbra balra dolgoznak a rab nők, még soha sem láttam, az epret ugy kaszálják le, melyen még a piros nagy gyümölcs is többnyire rajta. — 25 apácza őrködik a 102 fegyeneznö felett, kik majdnem szabadon dolgoznak. Volt eset. kit már elbocsátottak, vissza kívánkozott, mert igen szelíden vallásosán bánnak velők. Kétszer egy héten kapnak hust, reggeli rántott leves, 52 dk. kenyeret naponta. Évek előtt megszökött egyik rabnő, de csakhamar bűnbánóan vissza került. Vannak azonban életfogytiglan elitélve, ezek aztán folyton zár és rostély mögött vannak. Megható jelenet volt egyik alkalommal midőn idegenek, hölgyek gyermekekkel látogattak ilyen fegyházat. Egyik rabnő sóvár szemmel nézte, nézte a kis leánykát, szeme könynyel telt,— hirtelen fiókjába nyul, s lopva almát ad neki! Ki tudja milyen bűntény hozta öt ide, s nem lágyitá e meg szivét e gyermek látása, emlékeztetve talán magáéra kit elhagyott! Még igen szép nagy tehenészetük van, egy apácza ép fejessel foglalkozott, — a nagy konyhakertben is olyan rendszeres kezelés, különféle termények, zöld bab, saláta stb, — csinos virágház, és mi igen kedves, a kertész által elrendezett kis idyll ügyesen össze állított szikla barlang, üde mohával, páfrányokkal, kis forrással, melyben a „Lourdi Szűz" szép szobra. — Többnyire katholikusok, néhány görög és protestáns vallású van a rabnők között. — A humanizmus és vallással a legbünösebb lélekre bírnak hatni e szelíd nök, kik igen nehéz de szép hivatást teljesítenek. Megköszöntük a soror szívességét, ki meghitt máskorra is, — és kiléptünk a fegyházból — mely sehogy sem volt leverő hatással reám. * * * Innen utunkat folytatva még nieszszebh a hegyek közé, hol meglátjuk „Katzenstein" várának romjait. Politch helységhez érve, elhagytuk kocsinkat, és gyalog mentünk a falucskán keresztül, mely telve gyümölcsfákkal, egész kis kertészet itt is annyi a kúszó szegfű a kis ablakokban. Paraszt asszony készséggel ajánlkozik hogy felvezet a várba, még a helység egy részén zúgó malom mellett megyünk, aztán kiérve egészen „Katzenstein" nál vagyunk. Tekervényes ut vezet a romok között, itt ott megszakítva egy fal vagy omladék által. Tovább bujkálunk az ágakat szétválasztva, melyek néhol megtépdesnek, mindig feljebb és feljebb, ritka virágok, törpe fenyőbokrok nőnek össze vissza a rom halmazban. Végre fenn vagyunk, az egyik toronyban.— Tátongó ablak űrből nézünk a szép vidékre, a mély völgyre, ezüst szalagként futó patakra, — a hegység sötét zöld, majd karsztszerü. A vár mintegy elzárja az utat, ugy áll itt nagy kiterjedésű hatalmas falaival, melyeket az idő, a viharok lemorzsoltak, a völgybe ékelve, akár egy rabló fészek. Nincs épségben semmi, omladékok, tört tornyok, üres ablakokkal. Néhol vigyázni kell, miután a bokrok közé lépve mélységbe eshetnénk, asszonyunk jól vezet, még a másik oldalára is, hol a kilátás a túl részre zártabb. E várrom valóban romantitkus képet nyújt, nem hiába fűződik több monda hozzá, igy az is hogy a Katzenstein utódai Lamberg grófok egyike, rendkívüli erővel és bátorsággal birt, tüzes paripája égö bort ivott viz helyett, arany búzát morzsolt szét zabszemként. E csodalovon az alpeseken keresztül vágtatott Bécs felé, hol az udvart „Pegám" a három fejű óriás rettegteté. Lamberg megjelent, hősiesen megküzdve a szörnynyel, kinek fejét lándzsájára tűzve, a császár elé lovagolt. S ha villám czikkáz a sötét éjben, nem mer kitekinteni a nép , — mert ott látja küzdeni Lamberget a háromfejű szörnynyel, lándzsák csattognak, a paripa borzalmasan nyerít, a vár ablakán lángok csapnak ki, —- és a babonás nép, — keresztet vetve rejtőzik el! — Ah mi szép lenne látni egy ilyen képet, — nem félünk sem Pégámtól, sem a tüzes paripától, hanem a vár falak között tartunk még pihenőt, olyan kellemes a lég, felettünk rom, alattunk a kis helység, — üdítő cseppek a poharakban. Az est int, vissza térésre, a tehenek kolumpjai hangzanak, milyen szép faj, és mennyi, hossza vége nincs, mind egyforma sárga és nem nagyok. Vigaun szép kis templomában olyan csodásan, majdnem ónekszerüen harangoznak ; a hegyek élesebb körvonalokat kapnak egyik csúcsán fénylő kis keresztével, stácziókkal ut vezet hozzá, — bűvös est borul a tájra, mire Veldesbe érünk. „Kuplenik" sem képez ép könnyű kirándulást, eleinte a Száva völgyén megyünk, keresztül a széles fahídon, mely alatt kristály vízben halak villának a napfényben. — Aztán az erdei útra térünk folyton hegyen, még pedig elég meredek serpentinekkel, hol a fát hordó kocsik, csak keservesen bírnak haladni. Eper piroslik néhol, vagy nagy gombák, és tarka virágok, vadászokkal találkozunk, kik öz zsákmányukkal sietnek, — völgyszerü helyen pihenünk kissé, hol a len nyillik, végre felérünk. Az egyik hegyéiről, meszszeségbe látguk Veidest miniatűr képben, mintha egy távcsőből fordítva néznénk, oly kedves kis mozaikszerű az egész. Még feljebb „Kuplenik" helység a hegyek között. cseresny r e fákon gyéren még alig piroslik, kis méhesek, magányos szegényes helység, — de annál szebb helyen áll, a vadon hegyek, erdők elfedik, s csak temlom tornya látszik, messze el, nem is sejtjük hogy ott még falucska is lehet. Lakóiktól bár mit kérdezünk, nem értenek, sem mi őket, a czivilizácziótól messze vannak mi meg is látszik rajtuk, bár szívesen kínálnak vizet, füstös k.nyhájukj ban, hol törött tükör darab előtt — szombat lévén a ház ura fésülködve, nehéz fekete kenyeret falatoz, és len hajú két apróság úker leánykák) mászkálnak előtte a földön. — E hely különben a nép szokások egyikéről is nevezetes, a mennyiben Karácsony másnapján mindenki saját lován fel lovagol, mintegy bucsu járást tartva, igy áldozva azon régi bal hiedelemnek, hogy ez által védve lesznek állataik a bajoktól. Es igy felkerestünk mindent, a tavaly megemlített Rothweiner vizesóst is, mely ez idén bővebb árral zúgott a mélybe. Fölmentünk a kogelekre, melyek mindegyikéről máskép tárul elénk, ós a mérnöki jelet is újra felálliták társaim, mitauiult napok vihara, mely megtépett mindent, döntött le. Két estén Szimplicius a kaposvári hires czigány banda, (kik Amerikába i* jártak,) húzta Mallner hotel termében pompás dalait, — és a német baUgatók ép úgy lelkesültek, tapsolva nekik, mint ná magyarok, s a „bravok" sem hiányzottakKülönben nem csak a magyar zene, de a magyar népipar a „Kalotaszegi varrottas" is hódította veldesi társaságban, mert érdeklődésük folytán Gyarmathynetól kérettem néhány darabot, ós volt keI lete rögtön e szép népmunkának, mely
