Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-10-19

bő lenne arra nézve, hogy a II. fejezet­ben részletezett 1 r.nkakörhöz a szükséges pénzbeli eröt megadná. Ha a be::!: alaptőkéjének fele, mond­juk 500frt. az emiitett bank üzletre fordítatnék, ugy biztosan lehetne arra szá­mítani, hogy az e!ső üzletévekben 20,000— 90,000 ín tiszfajővedelem lenne; e tiszta jövedelem, a mily mérvben a bank meg­erősödik, oly mérvben emelkedik is, s nem tartom kizártnak, hogy tíz év után évi 50000 írtra emelkednék a jövedelem. Ily tetemes jövedelem birtokában, a központi egyesület fellépésének nyoma­ték,t is tudna adni: az abban foglalt, íuiii'biu'SHtre tekintélyes szellemi erőnek a megfelelő anyagi erő is rendelkezésére állana, s ha ezeket kitartás, ügyes mun­kásság kisé-ri. a siker nem lehet kétséges. A „Dunántúli bank" alaptökéjének másik fele, meiy a telepítési ügyre for­dítatnék, ingatlanba, földbirtokba volna fektetendő. Eladó nagy birtok minden évben van. az ország vagy egyik, vagy másik részé­ben. A telepítésre alkalmas birtok és oly birtok, mely jutányos áron megvásárol­ható, a bank által megszereztetnék, s oly kisbirtokosok között, kik lakóhelyükön már nem birják tovább küzdelmüket a lé­tért, kiosztandó. Vége köv.; k üzegészségügy. Szeptember hónapban a közegészség ki­elégítő volt, a korai kellemetlen időjárási vi­szonyok, melyek ezen hónap első felében ural­kodtak a jó közegészségben nem okoztak fel­tűnő változást, a szárító déli és délnyugoti szelekkel járó nagy hőséget a mely augusztus hó első két harmadában uralgott szeptember hó első felében erős éjszaki és éjszak-nyugoti szelekkel járó gyakori esőzések váltottak fel, a melyek a levegő hirtelen és jelentékeny le­li ölesét okozták és a légző szervi hurutos be­repedéseket szaporították, a légmérséklet mi uimalis foka egész 5 0" fokra szállt le, a mely meghűlésekre könnyen okot adhatott, a levegő nedves volt, az esőzések a kiszáradásnak in­dult növényéletnek új életerőt kölcsönöztek, a szabad vizek tetemes lehűlése a tes* edző für­dőzésnek végetvetett, az egész hónapon át csu­pán az utolsó hét néhány napja volt kedvező. A halálozás nem volt nagyobb mint az előző hónapban. A kórállapotot tekintve a légző szervek hurutos bi'.ntalmai léptek előtérbe, gyermekeknél agy bántalmak, hökhurut s bél hurut betegedé­sek több esetben fordultak elő és az utóbbi­ban néhány halálozással is végződött, mit fő­ként annak lehet tulajdonítani, hogy a köznép vagy egyáltalában nem, vagy csak későn for­dul orvosi segélyhez: — nátha toroklob és hörghurut is fordult elő az influenzára emlé­keztető kórtünetekkel. Hevenyfertőző küteges betegségek közül a kanyaró járványosán fellépett Vörösberény­l>en, az első esetek szeptember hó 10-ke kö­rül mutatkoztak, a betegek 2 —14 éves kor között vannak, legnagyobb részt iskolaköteles gyermekek és a róm. kath. iskolábajárók; a járvány állásáról a járási és körorvos által a jegyzőkönyv felvétetvén, a járvány megállapí­tott, annak elfojtására illetve terjedésének meg­gátlására a következő óvintézkedések tétettek. 1- ször. Mindenekelőtt tudtára adatott a közönségnek : hogy a községben a kanyaró jár­vány uralkodik, a mely ragályos természeténél fogva könnyen széthurczolhatő, ezen okból meg­tiltatott a betegek látogatása és utasitatott a lakosság, hogy a betegeket lehetőleg elkülö­nítse. 2- szor. Kötelességévé tétetett mindenki­nek, hogy betegjeit a községbirónak bejelentse, hogy azokat a körorvosnak tudomására hoz­hassa. 3- szor. Elrendeltetett, hogy a kisbíró ál­tal hetenként kétszer a házak bejárassanak és a betegek feljegyeztessenek. 4- szer. Elrendeltetett a szobák szellőzte­tése, s a betegek felgyógyulása után azok ki­meszeltetése és alapos kitisztogatása. 5- ször. A körorvos fel hivatott, hogy a község által küldendő előfogaton hetenként legalább is egyszer a betegeket meglátogassa, azok ápolására és gyógyítására a kellő utasí­tásokat megadja és nyolcz naponként jelenté­sét a járvány állásáról beterjessze. 6. A járvány tartamára a róm. kath. is­kola hatóságilag bezáratott. 7-szer. Utasíttatott a község elöljárósága a teljesen vagyontalan betegek gyógyszerelte­téséről leendő gondoskodásra: — szeptemberhó 30-ig megbetegedett 49, meggyógyult 31, be­teg maradt 18, haláleset eddig nem fordultelő. Szórványos kanyaró betegedések fordul­tak elő Devecserben, Zirczen és Veszprémben is könnyű lefolyással. Veszprémben a kanyaró a legközelebbi napokban járványossá változott, a betegek elemi iskolába járó gyermekek. A vör­henynek is mutatkozott egy esete Veszprém­ben párosulva roncsoló torok lobbal, a kórterje­désének meggátlása czéljából figyelem fordíta­tott itt is a gyermekek lehető elkülönítésére, a szobák szellőztetésére és az általános fertőt­lenítésre, a beteg felgyógyult, a betegség to­vább nem terjedt. Az enyingi járáshoz tartozó patai téglás lakásban egy gyermek és egy fel­nőtt egyén roncsoló toroklobban megbetegedett, a betegség a gyermeknél halálos kimenetellel végződött, a lakás alaposan fertötlenitetvén, hosszabb időn át szellőztetve lett. A köztisztaság általában kielégítő volt, a píaczi élelmi szerek városokban naponként vizsgáltattak, Veszprémben elkoboztatott 58 darab romlott dinnye, Pápán 2 gyöngykóros tehén husa, a vágóhídon a marhavágások, hen­tes üzletek, ingóházak, lakások, iskolák és egyéb nyilvános helyek megvizsgálatak. Az iskolák zsúfoltságát tekintve a hoz­zám beérkezett jelentések szerint zsúfoltság van a pápai róm. kath. elemi iskolákban, to­vábbá a déghi róm. kath. és szilasbalhási róm. kath. iskolákban, rosz állapotban van a BFő­kajári reform, iskola, ezen állapoton alapos ja­vítás vagy más épülettel való kicserélés által lehetne segíteni. — Dajkaságban adott gyer­mek van Veszprémben 7G, ezek rendőri és or­vosi ellenőrzés mellet vannak, az enyingi já­rásban van 3, a zirczi járásban be van je­lentve és jegyzékbe véve 8. Pápa r. t. város­ból, továbbá a veszprémi, devecseri és pápai járásokból jelentés azok számáról hozzám nem érkezett. A trachoma ellenőrzési szemvizsgálatok­nak az iskolákban, a hazatért katonákon, hon­védeken, munkásokon, gyárakban és esetleg egyes családoknál leendő foganatosítására a hatósági, községi és körorvosokhoz felhívás in­téztetett, a veszprémi főgymuáziumban az el­lenőrzési szemvizsgálat szeptember hó 27-én megtörtént az összea ifjúság megvizsgáltatván, trahhomás szembeteg nem találtatott, a megye többi községeiben végrehajtandó vizsgálat ered­ményéről a beérkezendő jelentések után lesz szerencsém a tek. közigazgatási bizottságnak annak idejében teljes tisztelettel előterjeszté­semet megtenni. A hozzám beérkezett hivatalos adatok szerint orvosrendőri bonczolás és hulla szemle teljesíttetett 5 esetben : 4 öngyilkossági és 1 véletlen szerencsétlen halálesetben. öngyilkosság veit: önfelakasztás által 2, kutbaugrás által 1 és lőfegyver által 1. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1 — I kocsiról leesés következtében. A zirczi járás > orvos jelentése szerint a szeptember 24-iki nagy tűzvész alkalmával 1 asszony 8 gyerme­kével együtt a nagy füstben egy szobában benfuladt. c 3):. díetcnxyi cKcuofy, megyei főorvos. Fővárosi levél. Ideje már, hogy a vészes, viharos hetek elmultak ideje már, hogy Mars háttérbe szorult és helyet engedett Terpsychorénak s a többi múzsának. Nem játszanak le előttünk az Eötvös-Ugron féle jelenetek, nem folyik már egri vér, vége a lefuttatásoknak, egészen másféle dolgok mennek végbe, más kön­tösbe öltözött a hét. Lakomák lakomákat érnek, bankettokat rendeznek Munkácsy­nak. — egy este a nemzeti kaszinóban, másik este a vigadóban rengenek a falak a diplomatikus, politikus, költői, művészi toasztoktól. Ugy hiszem legjobb lesz, ha e hetet az irók s művészek hetének kereszteljük el. Hisz nemcsak a Munkácsy-íele lako­mák viszik a szerepet, hanem hozzájuk csatlakoznak a színházak is. A nemzeti színházban premiert adnak; Gabányi meg­énekelte az apósokat, mert talán az anyó­sokkal nem mert kikötni. A népszínház régi Millöcker darabokkal mulattatja a közönséget, csak olykor-olykor szed elő egy-egy népszínművet; az opera pedig megteremti a Verdy-cyklust, egyik nap a Troubadourt. másik nap az „Alarczos bált" s igy tovább hozza színre. Szépen, mondhatom, szépen vagyunk, ínég telje­jesen holt saisont élünk. Pedig az An­! drássy-ut már mindennap ködbe borul, ködben áll a lipótvárosi bazilika kupo­lája .... zörg a haraszt, hűvös őszi szél játszik az elsárgult falevelekkel, gyak­rabban keressük fel a színházat. Azonban valószínű, hogy Beniczky megunta az in­tendánságot, Mahler az igazgatóságot, az egyik főispánnak, a másik Hofmusi­kernak akar felcsapni; nem tehetnek hát a közönségnek eleget, mikor önönma­gukkal sincsenek megelégedve. Az influenza jö, sőt már itt is van. Megjósoltam mindjárt a hét elején a Pe­tőfi-társaság ülésén, mikor Szana Tamás egymásután négyszer ötször tüsszentett, megzavarva a néma csendet mi a kö­zönségben uralkodott, nem engedte nyu­godtan végighallgatnunk Palágyi Meny­hért bölcselkedő értekezését. Váradi An­tal mintha most is az aradi emlékalbum költeményét, az ájtatos imát suttogta volna, egész áthatottan olvasta fel End­rödy Sándor „Búcsú" cz. költeményét. Hevesi József is gondolta, ha szerkesztő­társa Fekete József Dr. Silbersteinnel egy negyedik színházat épít, ímert persze már engedelmet kaptaki akkor ö felol­vastatja Szabó Endrével a Petőfi-társaság ülésén egy beszélyét, hogy az egyik szer­kesztőnek ne legyen a másik fölött előnye. Egy hét alatt ugy megváltoztak a toilettok, mint maga a természet. Letűn­tek a fehér csipkeruhák, a crepptoilettok, elérkezett a koczkásruhák évadja, s nagy­ban versenyeznek a lazán átszövött Hi­malája-szövésű kelmékkel. E mellett nagy elterjedésnek örvendenek a gallérok is a szerény Medicisgalléroktól fel egészen a Stuart-gallérig, mely hatalmas, Stuart Máriára emlékeztető alakot kölcsönöz a hiu divathölgyeknek. ... De itt álljunk meg, ne adjuk az uralkodó divat kime­rítő képét, mert hisz megmondta már egy franczia író: La femme s'habille et se deshabille, s néhány hét alatt újra meg­változik az uralkodó divat. s. a. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Veszprém megyei gazdasági egyesület, — Veszprémben, 1890. évi ok­tóberhó 5-ik napján tartott rendes köz­gyűlése alkalmával. Jelenvoltak Kemenes Ferencz I. alelnök elnöklete mellett Reé Jenő, II. alelnök, Szabi Imre, Bibó Dénes, Purgly Sándor, Kolossváry Kálmán, Kenessey Pongrácz, Kenessey Móricz, Válla Gyula, Jerfy Antal, Szalay Ferencz, Üd vardy Gyula, Lakat János, Dr. Jánossy Sán­dor, Szalatkay István, Tóth Kálmán, Hennel Károly, Purgly Pál, Purgly László, Ihász La­jos, Lakat Mihály, Rainprecht Antal, Mészöly­Lajos, Hegedűs József, Tóth Ede, Bélák Ist­ván, Bélák János, Krisztinkovics Aladár, Tö­mör Lukács, Szilágyi Mihály, Barthalos Ist­ván stb. egyesületi tagok. Dr. Csete Antal ügyész, Hets Ferencz pénztárnok s Nagy Iván titkár. Elnök a legszívélyesebb szavakkal üd­vözli az egyesület szép számban megjelent tag­jait, s megnyitja a közgyűlést. Titkár jelenti, hogy a folyó évi szept. hó e'sö napjain Bécsben megtartott nemzet­közi gazdakongresszuson a Veszprém megyei gazdasági egyesület s a vármegye gazdakö­zönségének képviseletében Reé Jenő, Ihász La­jos urak és Nagy Iván titkár Bécsben megje­lentek, s a gazdakongresszus ülésein részt vet­tek. Röviden ismertetvén a gazdakongresszus lefolyását előterjeszti, hogy a mint az egyes szakosztályokban működött kongreszus teljes határozatai megérkeznek, azok az egyesület ér­tesítőjében közzéfognak tétetni. A tett jelen­tés tudomásul vétetik, s a kougresszuson ön­költségen részt vett uraknak érdeklődő fára­dozásaikért és anyagi áldozataikért az egye­sület hálás köszönete azonnal kifejeztetik, s ez jegyzőkönyvileg is megörökíttetem elrendeltetik. Titkár jelentést tesz arról, hogy a föld­miveléai minisztérium engedélye a hozzájáru­lásából az egyesület veszprémi telepén a kö­zönség hozzáférhető kényelmére szénkéneg-bi­zomáuyi raktárt állított fel, s annak kezelését elvállalta, röviden ismertetvén egyúttal a fóld­mivelésügyi m. kir. minisztériumnak a bizo­mányi raktár kezelésére vonatkozó utasításait. A gazdasági egyesület elnökségének a szénké­neg bizományi raktár felállítása iránt tett eieö­ményes intézkedése helyeslőleg vétetik tudo­másul, elhatároztatván egyúttal, hogy az ezzel járó, s időközönként elöállandó költségek fe­dezésére az egyesület a miniszteri kezelési utasítással is megegyezőleg a szénkéneg me­termázsája után 5<t (ötven) kr. kezelési dijat szedend. Titkár előterjeszti részieteB jelentését az egyesületi faiskolák, szőMőíelepek és a méhé­szet ezen évi állapotáról. A tett jelentés tu­domásul vétetik, s az újonnan a kir. vallás alapítványi uradalomtól vásárolt úgynevezett „Margit 11 telep épületeinek s egyéb tárgyainak beleltározására Hegedűs József, Szalatkay Ist­ván, Udvardy Gyula, Hets Ferencz, - a tit­kárból álló bizottság felkéretik. Ihász Lajos kérdést tesz az iránt, vál­jon az egyesület korábbi határozatához tart-e az egyesület raktáron Tiomas-salakot, s a f.ld­mivelési minisztérium által kibocsátott köröz­vény alapján kékköre tett-e az egyesület meg­rendeléseket. Titkár azon jelentésére - hogy ugy az egyesület értesítője, mint a várinegvei lapokban felhívta ugy az egyesület tagjait, mint a gazdaközönséget, hogy a megrendelő mennyiség iránti tájékozás végett Thomas-salak és kékkő szükségleteiket tudassák, de mivel ez ideig egyetlen egy megrendelő sem jelent­kezett, a mindkét iránybani beszerzés nem tel­jesíttetett, — elhatározza a közgyűlés, hogv Thomas-salakból egy vaggon rakomány hozas­sák, valamint intézkedés tétessék arra is, hogy kékkőből is egy bizon3*os mennyiséget az egye­sület raktáron tartson. Olvastatott a vármegye alispánjának f. évi 9691. sz. a. gazdasági egyesületünkhöz in­tézett azon átirata, melylyel javaslatot kér arra nézve, hogy a nagymértékben elszaporodott, s a mezőgazdaságra máris csapásként nehezülő ürgék kiirtására minő hatósági intézkedések volnának életbeléptetendők í A közgyűlés min­denekelőtt kimondja, bog)' az ürgék a várme­gye egész területén olyannyira elszpporodv». vannak, hogy azoknak hatósági intézkedések életbeléptetése, s annak szigorú végrehajtás­sali pusztítását s irtását felette kívánatosnak és szükségesnek tartja. Legczélszerübbnek vélné ezen okból, s tisztelettel javasolja a közgyű­lés a vármegye nagyságos alispánjának, hogy az ürgék irtására egy általános kötelező sza­bályrendelet volna életbeléptetendö, a mely szerint az ürgék irtása általános kötelezttséggé tétetnék oly módnn, hogy az irtás az egves vidékek viszonyaihoz, s kívánalmaihoz képeit bold8zám után kivetendő darabszámban volna megállapítandó, különös tekintettel levén a a községi közlegelőkre, közterekre, és utak mentére, a hol az irtás a községi elöljáróságok legszigorúbb kötelességévé tétetnek. Siófok község, a gazdasági egyesülethez intézett felterjesztésében azon körülményre hívja fel az egyesület figyelmét, hogy a gabonake­reskedők által forgalomba hozott s használt széles, zömök esetlen s nehéz zsákok folyto­nos kezelése az alsóbb néposztályból kikerülő munkások közül igen nagy százalékot és idő előtt tesz szervezetileg tönkre és munkaképte­lenné, — indítványon* illetve felkéri az egye­sületet oly intézkedések és mozgalmak létesité­álliuik. nnlyet a növényzet dúsan borit. A természet ezen alkotása, valóban érde­kes. — vajon e mysticus helyet nem lakják-e hegyi rémek, varázs ütésre nem áll-e pompás vár fénylő ablakokkal, le­beg,, szellemek fohásza messze hangzik ai éji légbe, •— és a szegény pásztor fiu, félve tekint a káprázat felé, — szemét dörzsölve reggel, rosz álomról lwszél! Mig iiiv zavartalanul fantáziálunk, • jrj bagoly sivit a sűrű ágak közé mene­külve, vissza kell ténii, többiek már lenn pihennek, mi is elhagyjuk a „Poklukla Schliuhtot-. A völgybe érve, kedves helyet kerestünk, a „Rothwein" ott foly­dogál csendesen, mig a hegy túlsó részén \ ad vízesést képezve, zúgása ide hallat­szik, fenyői ágak égő lángban suttog­nak, poharak honi terméssel kocezannak, majdnem pajzán kedvvel falatozunk és dúdolunk egy régi gyermekkori dalt. rítt a szabad légben, Elünk egészségben, Virág illatában, Fáknak árnyékában", stb. Ks valóban, csak is a természet pa­lotájában lehet az ember olyan mint a jói Isten megteremtette, itt félre tesszük a sálon etiquett szabályait, csak touristák vagyunk mi is. Német kocsisunk még talán soha nem hallott annyi magyar dalt. melyek felett tetszését nyilvánitá, mint ez uton. Vigaun ]-*/., órányira van (kocsin) Veldestöl, — két emeletes nagy kastély­szerű lak, egykor a „Katzianer" nemzet­ség birtokában volt. Vagy 15 éve pedig női fegyháznak alakították. — Oly szép helyen fekszik e kis helységgel együtt, völgy ölén festői hegyek alatt, pompás levegő és üde termékeny földekkel. Már a fegyházhoz tartozó réteken látjuk az egyformán Öltözött rabnőket munkálkod­ni, csak „egy" apácza felügyelete mellett. A kert kapuján belépve, kártyánkat küld­jük be, — kis vártatra a helyettes igaz­gatónő fogad, sajnálva, hogy nincs hon főnöke, és ez által a sok szép kézi mun­kát, mit itt készítenek, nem mutathatja meg. — Azonban szívesen vezet, — a tágas kert közép utja pompás vad gesz­tenye allé, egész lúgossá hajolnak össze ez ös fák ágai, — jobbra balra dolgoznak a rab nők, még soha sem láttam, az ep­ret ugy kaszálják le, melyen még a piros nagy gyümölcs is többnyire rajta. — 25 apácza őrködik a 102 fegyeneznö felett, kik majdnem szabadon dolgoznak. Volt eset. kit már elbocsátottak, vissza kíván­kozott, mert igen szelíden vallásosán bán­nak velők. Kétszer egy héten kapnak hust, reggeli rántott leves, 52 dk. kenyeret na­ponta. Évek előtt megszökött egyik rab­nő, de csakhamar bűnbánóan vissza került. Vannak azonban életfogytiglan elitélve, ezek aztán folyton zár és rostély mögött vannak. Megható jelenet volt egyik al­kalommal midőn idegenek, hölgyek gyer­mekekkel látogattak ilyen fegyházat. Egyik rabnő sóvár szemmel nézte, nézte a kis leánykát, szeme könynyel telt,— hirtelen fiókjába nyul, s lopva almát ad neki! Ki tudja milyen bűntény hozta öt ide, s nem lágyitá e meg szivét e gyermek látása, emlékeztetve talán magáéra kit elhagyott! Még igen szép nagy tehenészetük van, egy apácza ép fejessel foglalkozott, — a nagy konyhakertben is olyan rendszeres kezelés, különféle termények, zöld bab, saláta stb, — csinos virágház, és mi igen kedves, a kertész által elrendezett kis idyll ügyesen össze állított szikla barlang, üde mohával, páfrányokkal, kis forrással, mely­ben a „Lourdi Szűz" szép szobra. — Több­nyire katholikusok, néhány görög és pro­testáns vallású van a rabnők között. — A humanizmus és vallással a legbünösebb lélekre bírnak hatni e szelíd nök, kik igen nehéz de szép hivatást teljesítenek. Megköszöntük a soror szívességét, ki meghitt máskorra is, — és kiléptünk a fegyházból — mely sehogy sem volt le­verő hatással reám. * * * Innen utunkat folytatva még niesz­szebh a hegyek közé, hol meglátjuk „Ka­tzenstein" várának romjait. Politch hely­séghez érve, elhagytuk kocsinkat, és gya­log mentünk a falucskán keresztül, mely telve gyümölcsfákkal, egész kis kertészet itt is annyi a kúszó szegfű a kis abla­kokban. Paraszt asszony készséggel ajánl­kozik hogy felvezet a várba, még a hely­ség egy részén zúgó malom mellett me­gyünk, aztán kiérve egészen „Katzenstein" nál vagyunk. Tekervényes ut vezet a ro­mok között, itt ott megszakítva egy fal vagy omladék által. Tovább bujkálunk az ágakat szétválasztva, melyek néhol megtépdesnek, mindig feljebb és feljebb, ritka virágok, törpe fenyőbokrok nőnek össze vissza a rom halmazban. Végre fenn vagyunk, az egyik to­ronyban.— Tátongó ablak űrből nézünk a szép vidékre, a mély völgyre, ezüst szalagként futó patakra, — a hegység sötét zöld, majd karsztszerü. A vár mint­egy elzárja az utat, ugy áll itt nagy ki­terjedésű hatalmas falaival, melyeket az idő, a viharok lemorzsoltak, a völgybe ékelve, akár egy rabló fészek. Nincs ép­ségben semmi, omladékok, tört tornyok, üres ablakokkal. Néhol vigyázni kell, miután a bokrok közé lépve mélységbe eshetnénk, asszonyunk jól vezet, még a másik oldalára is, hol a kilátás a túl részre zártabb. E várrom valóban roman­titkus képet nyújt, nem hiába fűződik több monda hozzá, igy az is hogy a Katzen­stein utódai Lamberg grófok egyike, rend­kívüli erővel és bátorsággal birt, tüzes paripája égö bort ivott viz helyett, arany búzát morzsolt szét zabszemként. E csoda­lovon az alpeseken keresztül vágtatott Bécs felé, hol az udvart „Pegám" a há­rom fejű óriás rettegteté. Lamberg megjelent, hősiesen meg­küzdve a szörnynyel, kinek fejét lándzsá­jára tűzve, a császár elé lovagolt. S ha villám czikkáz a sötét éjben, nem mer kitekinteni a nép , — mert ott látja küzdeni Lamberget a háromfejű szörnynyel, lándzsák csattognak, a paripa borzalmasan nyerít, a vár ablakán lángok csapnak ki, —- és a babonás nép, — ke­resztet vetve rejtőzik el! — Ah mi szép lenne látni egy ilyen képet, — nem fé­lünk sem Pégámtól, sem a tüzes paripá­tól, hanem a vár falak között tartunk még pihenőt, olyan kellemes a lég, felet­tünk rom, alattunk a kis helység, — üdítő cseppek a poharakban. Az est int, vissza térésre, a tehenek kolumpjai hangzanak, milyen szép faj, és mennyi, hossza vége nincs, mind egyforma sárga és nem na­gyok. Vigaun szép kis templomában olyan csodásan, majdnem ónekszerüen haran­goznak ; a hegyek élesebb körvonalokat kapnak egyik csúcsán fénylő kis keresz­tével, stácziókkal ut vezet hozzá, — bűvös est borul a tájra, mire Veldesbe érünk. „Kuplenik" sem képez ép könnyű kirándulást, eleinte a Száva völgyén me­gyünk, keresztül a széles fahídon, mely alatt kristály vízben halak villának a nap­fényben. — Aztán az erdei útra térünk folyton hegyen, még pedig elég meredek serpentinekkel, hol a fát hordó kocsik, csak keservesen bírnak haladni. Eper pi­roslik néhol, vagy nagy gombák, és tar­ka virágok, vadászokkal találkozunk, kik öz zsákmányukkal sietnek, — völgyszerü helyen pihenünk kissé, hol a len nyillik, végre felérünk. Az egyik hegyéiről, mesz­szeségbe látguk Veidest miniatűr képben, mintha egy távcsőből fordítva néznénk, oly kedves kis mozaikszerű az egész. Még feljebb „Kuplenik" helység a hegyek kö­zött. cseresny r e fákon gyéren még alig piroslik, kis méhesek, magányos szegényes helység, — de annál szebb helyen áll, a vadon hegyek, erdők elfedik, s csak tem­lom tornya látszik, messze el, nem is sejt­jük hogy ott még falucska is lehet. La­kóiktól bár mit kérdezünk, nem értenek, sem mi őket, a czivilizácziótól messze vannak mi meg is látszik rajtuk, bár szí­vesen kínálnak vizet, füstös k.nyhájuk­j ban, hol törött tükör darab előtt — szom­bat lévén a ház ura fésülködve, nehéz fekete kenyeret falatoz, és len hajú két apróság úker leánykák) mászkálnak előtte a földön. — E hely különben a nép szo­kások egyikéről is nevezetes, a mennyi­ben Karácsony másnapján mindenki sa­ját lován fel lovagol, mintegy bucsu já­rást tartva, igy áldozva azon régi bal hi­edelemnek, hogy ez által védve lesznek állataik a bajoktól. Es igy felkerestünk mindent, a tavaly megemlített Rothweiner vizesóst is, mely ez idén bővebb árral zúgott a mélybe. Fölmentünk a kogelekre, melyek minde­gyikéről máskép tárul elénk, ós a mérnöki jelet is újra felálliták társaim, mitauiult napok vihara, mely megtépett mindent, döntött le. Két estén Szimplicius a kaposvári hires czigány banda, (kik Amerikába i* jártak,) húzta Mallner hotel termében pom­pás dalait, — és a német baUgatók ép úgy lelkesültek, tapsolva nekik, mint ná magyarok, s a „bravok" sem hiányzottak­Különben nem csak a magyar zene, de a magyar népipar a „Kalotaszegi var­rottas" is hódította veldesi társaságban, mert érdeklődésük folytán Gyarmathyne­tól kérettem néhány darabot, ós volt ke­I lete rögtön e szép népmunkának, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom