Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-10-12
í XVII. évfolyam. 41. szám. Pápa, 1890. október 12. >l»'«rj»'|('|lik in i ii <l <* n v a s a r u < u Közérdekű sürgős közlésekre kurmikinl r t n «I k i \ ii li s /, ;i in n I adatnak ki. I értrtentetlen terelők, i.-inert kezektől (ugadtatMak rl Ké/.iratok nem adatnak (un, I A l.ionuk s/:\nt k fi / I .• ni é n v »• k a la). » -óik hivatalába, I ^ KS/. ; V» Elonzetesi díjak. > Egy évre G Irt — Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt ön krajczár. — Egy szám ára Ifi kr. Hirdetések Egyhasábos petitsnr térfogata után :"> kr, nyiluérbea 30kr. A ilíj előre iizetendö. liélj-egdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések ;i Líaéá lliv;il;iláli;i (liuldlicrí! ti\ula papirkereskedése. főtér; küldendők. /-f^í 2ft jfc V*£k város hatóságának cs Idbb pápai, s g áp a - v i cl é k i <•> g v t» sTi 1 e 1 n e k meg v á I a s % t o U k Sft ló n y e. Keressünk eszközt a tüzeselek csökkentésére. l.'iliiesíYe hi.alöiil lel a lapukat. Megint minő szerencséi hőséget hi»y. hírül I távirati vagy ujdonsági most már mindennapi tÜ/eS.'t lovat.' Hol és Ilieimvi ember jutott újra koldusbotra I Igazán borzasztó látni, hogyan pusztul a MaV zyli vagyon! Si»k embernek keserves évi • i's;iien\.. fáradtságának, szorgalmának e\iiniö|rse hogyan lesz seiinnivé rövil • •iák alatt. Kötelessége a törvéiitliuzó testületiek, társ tilalomnak olyan eszközökről < •j undoskodai, Melyekkel meglehetne akailályosai a nemzeti vagyonnak ily nagyin.rvü pusztulását, vagy legalább uiiniiniimra szorítani a szerencsétlenséget. Ha gátié intézkedések megvalósítása miatt in. agy bele kellene is nyúlni a magán j«»g kóréhe tartató dolgokba, még is ok\.||e|i Illeg ke|| tenni, S»* 11111 • >1T \ eVellkillt war é> ez.er enber JBÜJOI koldus hsára, maga vagy szomszédai hanyagságából, in.in Ihattiám vétkes könnyelműségéből Utálmázó tüz miatt. Csak ismer/ük he: a mostani laza I /ségi viszoiiv*i\ mellet). ha egy köztf.2 támad aZ lielll is lllellet iit*ág üxámha. I.gnnás ajakira betakaluak. Már hátaik alj közel e|iit\ék rjaáakox, hogy ha egyaél tüz támad, s . / egéas falu Ir nem ég. az igazan csuda. I -tellliek kecelnie. KépZ.eljűk elllle/ |||e||\i ile QWVeli a tliZVesZeh t. Illiki-r aZ e|Vártileg S/.IIK udvaruk telehordatnak gabonával '. Istállőahau. rsiirökheii. lámpával iiiiszeriut szernkoii tilos a doliányzás. jobbat, a legpraktikusabbat, habár nemit Azmihaii ki ellenórzi ezen üdvös intó/- hangzik az ideálisan, ha BOtt is felel meg kedés végrehajtását I Ki mer a faluban | bevett jogkövetelméayekliek csak czelra az eis", telkes gazda szolgájának vagv vezessen: a tüzesetek megakadályozása i'|ieu (iának is erednie nynyel páran- V agy sok számának minimumra leszálrsolnil Esek dicsőségnek tartják, ha a utasára. kiró uram parancsának fittyet hánynak ! |-. n itt pár sorban eis aduin a szeA nyáron a győrmegyei pátkal sz31- riatem megfelelő intézkedéseket, melyek 1 diegvbeii láttam tniil'ii egy ember nvom- hivatva Lennének a tüzesei.i. korlátozátakarékpénztárnak. melynek kezelését az Az állami kötelező hiftositáanak árvapénztárra ruháznám bizonyos díjért, továbbá még az az előnye is meg volna, A községi takarékjpénztárba betett aén- hogy a biztosítási dí.'ijakat. mintán minzek kamata eis". Korban csakis a felsőbb denki kényszerülne biztosítani, alacsohatéiság által engadélyeKetl községi szük- nyakra Lehatna szabni, a mostaniaknak ségletív lenne lönlilható: 8 a mi meg- hozzávetőleg mintegy leiére. .Mégis kilátott, s az eg'. pipa szájában volt. Ugyancsak ez év nyarán Kki len akadtam egy béresre, ki a veszedelmesen túltoinött gabonás ssérfln habot csépelt s a mellett kedélyesen pipázott. Gazdája elnézte... pedig előző héten kétszer Volt Ekelen tüz. Az ilyenek azután megszöktet" állapotok, s az Amerikába ralé kivándorlások hathatós el5aagitói. A tűzi szerencsétlenséget gyakran okozza még azon vigyázatlanság is. bogj I munkások a írvuiát zseléikbe dugják papírtokba vagy a nélkül, s mankakoabe a szalmásgahna vagy takaiinánv közé hullatják. IIa a kihullni! gyulára reá lepnek, vagy az odaaaik ahova a nap erősen túz: kész a veszedelem. Egyik ÍJC«MI sokszor ismétlődő eset az miilőn az otthonhagyott gyermekek az asztalliáhól vagy más könnyen Imzzáleihet". helyről előkeresik a gyufát, s vele lüzet raknak ll ddvaron \agy szérűn, a kazalok kfiaótt, kukoricza sütés végett vagy más mnlataágból. Kenlein. ha ígj a/.illáll tilZ keletkezik s I falll leég, ki az oka? Bitonayára • közvetlen tettes gyermekek legkevésbé, hanem i gondatlan szülők, kik az olcsó, s k ö n n \ NI h e S I e f e Z ll e t ő gyufát e|őhag\ják. Alég elszomorítóbb azonban az. ha sára. Nem akarom nézetemel csalhatatlannak állítani, sőt ha más jobbat iiioml. szívesen hajlok meg el itte. Az ériatett intézkedések következők volnának: 1. A gyufa árát felemelni és egvedáruságot csinálni, hogv csupán az állam legyen jogosítva gyufát készíttetni, és padig csak olyat, undv saját diírzslapján gyul meg. másutt nem. Indokolásom ez. Ha valakinek a szegényebb osztályt értem a gyufa beszerzése évi költségvetésében számol tesz. azl sokkal jobban megfogja takarítani, elcsukni, gerendába foltenni vagy más a gyermekeknek nehezen hozzáférhet ! helyre eldugni, .Másik ok az, hogy a gyn fagy ártás monopólium az állam- | ^. nak szép jövedelmei hozna, a polgárok észrevehető megterheltetéae nélkül. A gyufa megdrágítása miatt, a dohányzó közönség eg] része visszatérne az aczél és tuzkőhez. Ezzel pedig a gyermekek semmiesetre sem csinálhatnak olyan kónynyen és észrevehetienül tüzet. •>. A falurendszert akként szabályoznám, hogy csak bizonyos távolság megtartása mellett engedném meg az építkezést, él háza táját mindenki azonnal tartoznék fával körülultetiii. Erre marad hitelképes községi lakosoknak adatnék ki olcsó kamatra. Így azután nem kellene a községnek lakosaira 50 <)<>"/ 0 községi pétadói kivetni. A tulajdonos elébbi házhelyével szabadon rendelkezhetnék, csak beépítenie nem volna azt szabad. Elismerem, hogj az ilyen intézkedés a magánjogba ütközik, de a közérdek é-s az államérdek elébre valói, mely azt diktálja, hogy egyesnek százszor inkább megsértessék magánjoga, mint elhamvadó községek meredezzenek ijesztő képül, s tömeges adóképtelenség álljon be. A gyakori tűzkároknak pedig ez a szainithatlaii előnyt nyújtaná ez az állami biztosítás, mind az államnak, mind a biztosító félnek. Igen örülnék s meglennék elégedve ha sikerülne nekem jelen soraimmal élénkebb mozgalmat. s eszmecserét a henne foglalt fontos életbevágó kérdésekre felidézni. ia>c- Xa|o>. alias közönséges mécsesei járnak! No meg , emberek szándékosan gyújtogatnak, akár rokonként nmnnénk át. PL ha X-nek napi fáradalmakat a korcsmában bor- ' haszonból, akár buszúból, akár pjromaral kell leöblíteni, hazatérőben pityóko- niáhól. Haszonból akkor teszik, ha érté-an ivágyujtani; s mivel legjobb beverés ken felül biztosítják holmijukat, igy iv-ik ;i szérűn a szénán vagy szalmán, ményelvén vagyonukat szaporítani a bizia lefeküdni égi pipával. «»tt egy pár szippantás után elaludni .... Ha a pipa e.etleg magától elalszik, akkor jól oáérl az egész falut, tönkre tenni, an minden, de ha nem?... Ugy a bor Azonban egyedül az nem elég, ha • - pipa elhamvasztja a falut. Ez az éj- mi csak az előforduló tftskáreaetek tai-ii veszedelem De hát mit szóljunk pasztáit okait elő hozzuk, hanem mi kik meg lenne szabva az ára. A vételár a ahhoz, ha valaki nappal, józanon a ga- , a nép közt falun élünk, tartsuk köteles- | község javára illettetnék annak péttltátositó társulat által fizetett kárösszegből. Elég lelketlenek a magok csekély haszel-ég a háza. ugyanazon helyre ha szomszédjához a meghatározott távolságnál közelebb van, uem építhetne; hanem a házhelyeknek kijelelt térségre. Ezen falu- Ui ^\ ,„,,„ 1)>tt „ lt? téritve. A sok lelkettérség a község közös határából a régi [ m számításból űzött túlbiztosításnak is talu folytatásaként lenne az állami mérnökség által kihasítva, s minden egy darabba kihasított házhelynek, udvarnak szérűskertnek szóval egész belsőségnek — A Kyrjri ipar- és kereskedelmi kamura megtartotta alakuló, közgyűlését, s nem sokára meg fog tartatni a tisztikar választása. Elnökül Jtrfff Antalt halljuk emlegettetni, ki előkelő kereskedelmi állásában kétségkívül előnyösen töltendl be a bizalmi ós tiszteleti helyet, melyre kijelöltetett. He amíg az elnöki állás fontos, kétszeresen sőt sokszorosan az a titkári. Tudjak, hogy minden egyesületben, kamarákban stb. talajdonkép a titkár a lelke az intézménynek. Folytonos és kizárólag a kamarai érdekkorben mozgói tevékenység kívántatik tőle, éber figyelem esea érdekköri érintő minden terv avagy esemény iránt, s a kamara teljes ügyvitele is az ."• vállaira nehezül. Titkár-jelöltül Száeau Gyulát jeleli a közvélemény, s ezen jelölést mi, kik Szávayt évek óita ismerjük, kik működését mint köztisztviselőét, mint lapszerkesztőét ós mint íróiét tigyeleinmel kisértük, a legteljesebben méltányoljuk. Szávay valódi -self inadé man u . azaz olyan ember, aki maga tette magát azzá, a mi. Igen itju korában jutott messze földről Győrbe, s ott nem esak társadalmi pozíciót szerzett magának, de hivatalosat is. Mint a „Oarahone.ziás Diák" «• feltűnést keltett vidéki élez lap alapítója, a „Hazánk" főmunkatársa, majd a „Győri kimarad ha Ha u következménye. 3. Állatni általánosan kötelező biztosítást kellene hehoZIli. A biztosításnál agy járnék el, hogy mindenkinek csak annyira volna, szaluid vagyonát biltosía mennyire azt az állam becsüse. S a biztosító fel becsüse, | vidéken Illái' elébb titkos szavazattal megválasztott becslő elnöklete alatt kölesen megállapítják. Ezen eljárás a biztosítási üzletet sokkal reálisabb alapra helyezné. .Megszűnnék a sok per. kellemetlenség, elégületlenség; továbbá azon most igen gyakran előforduló eset sem következnék be. hogy a biztosító társulat esetleg huzamosabb ideig oly értéktől is felveszi a magas díjat, melyet, ha a biztosított tárgy el ég, nem térit meg, mert csak azon összeget lizetí ki, melyet ti káreset felvételére kiküldött megbízottja állapit meg. Igy a biztosító fél éveken keresztül olyan érték után is fizetett dijjat, a mi j Hírlap" szerkesztője, mindig jelesül állta meg helyét, a közönség lapjait mindig a magáénak vallotta. Ezenkívül a fővárosi az utólagos érték felvételi zata volna tév» a magyará315leges hecsünél az lehetetlenné Utólagos hecsünél a biztositól társulatok kellőleg nem ellenőrizhetik a valódi értéket* s azért igyekeznek a kárösszeget kiküldötteik minél alacsoUnávaJ megrakott szekéren vagy a he- ségüukuak oly javaslattal előállani, mely : rába, akár tőkéhen. akár 50 év alatt j nyabbra állapítani meg. Így egyforma ágvazotl szérűn pipáz?! Daczára annak, hivatva lenne segíteni a jelzett miseriá- törlesztendő évi kainatkölcsöuhi'ii. Az így h _'\ a faluban már a kisbíró kidobolta, kon. S azután válaszszuk ki belőle a leg- befolyó összeg lenne alapja a községi eljárás alá esik a becsületes és nem becsületes bevallói. sajtónak is kedveli munkása, és nem egy pompás költeményéi látjuk majd minden előkeld szépirodalmi lap éa folyóirat hasábjain. Most Győr városa tb. főjegyzője és első aljegyzője, s a hivatalban bt közkedveltségnek örvend. Azon tevékenységéről, mely az ipar és kereskedelem körét érinti, annak jeléül, hogy egyéb tulajdonain kivül még mily specialis jogezime is van a kamarai titkári állásra, átveszszük laptársunk a „Győri Közlöny** egy T Á R C Z A. ABLAKOMBÓL. >> \ dr az őszi szél. ködben a láthatár. I 'tt künn a lomb alatt nem szól a kis madár. Ki a szabad' dies/', ölén inegit julok. Látom, ma-holnap négy fal közé szorulok. Szokatlan e rabság, óh! de én nem bánom .. lu n vttgszjk keblemen jó kis tanítványom. | ig Ujhh mmt e gj ,,kl>ól érde kes, sőt talán hasznos is lehet, olvasóin A budapesti poliklinika. Br. UCHTENBEMQ KÖMNÉL — A tudománynak, egyes ágai szerinti speeializálása napjainkban leginkább a gyógyászatban nyilvánul, éa határozottsággal lehet állítani, hogy az orvosok ezen munkaosztása által a gyógysikerek lényegesen szaporodtak. Az emberi szervezet minden bajai közül többnyíre a hallásé kerüli el a nagy közönség figyel munkánál találtuk, mialatt egy jegyző- ugy hogy a beteg gyakran éveket hagy I ha a világosságtól meg van is öröke könyvvezető a betegség történetét jegyzé. elmúlni, mielőtt orvoslást keres. A fájdaA gyógyterem berendezése ép oly egy- | lom itt is mint jótékony intő játszsza szeszeiül, mint czélszerü; a falakon az ein- ! repét, és mindig jó, emlékeztetósónek beri fülnek többszörösen nagyobbított áb- engedelmeskedni. Ezen sarkigazságnak rerái, külső és belső hallás vezetékei, egyes mek bizonyitikául következő eset szolgálalkatrészei láthatók, melyek csodálatos | jon: egy igen csinos szobaleány ült a szervezetükén, és nem kevésbé esodála- | rendelő széken. Már ezelőtt 5 —o évvel tos együtt működésükben a hallást lebe- | azt vélte tapasztalni, hogy jobb fülén tövé teszik. A falnak egyik részén egy | rosszul hall, de nem ügyelt rá, 2 hónappal ezelőtt azonban, bal fülét is érezte megtámadva és csak ekkor lett figyelmes a másikra. A vizsgálat azt derítette ki, l.'.í spin tekint a nap a pusztuló tájra. Fut rejtve mint megcsalt ifjútód babája. Haldokló, természet! ah. értem gyászodat.. Szerettem én is. s lön bérem: kín. kárhozat, He én a hütelenf többé nem sajnálom... Itt nyugszik ksbleaaen jé kis tanítványom. ''-á.itetve hull alá a megsárgult levél. tik keblemlien múltam borús emléke kél. Igv pusztult reményem árnyas lombú fája. -Midőn a caalódás dere szállá rája. H ím! a hús éjj után derül uj világom . . . Itt nyugszik keblemen jói kis tanítványom. Igy dönt majd engem is az enyéazef szele Könnytől nem áztatott sírom flláhs |e. Am az elv, az eszme, melyért élt a kebel. Érzem velem nem hal. velem nem veszhet el. El az, túl él engem ! Oh ezt hízva várom .. Mert koblemeu nyugszik jó kis tanítván vom. müszerszekrény áll a legújabb és legoaélszerübb műszerekkel, mert ezen intézetben nemcsak díjmentesen gyógykezelnek, hanem ugyanott a tudomány legújabb hogy egy idült rossztermészetü huruttal kai megismertetni, hogy a fülbetegségek I vívmányai is értékesíttetnek: minden szak- állunk szemben. A gyógykezelés módja klinikáján mily episóxlok szoknak leját- j osztály élén egy kimagaslói specialista áll ugyanaz volt mint az első betegnél. A mint vezér. gyógyítási siker biztos, du csak hosszú Midőn a gyógy terembe léptünk, a ' gyógykezelés után érhető el. - Egy erős rendelő méhen egy csinosan Öltözködött körülbelül ->2 éves fiatal ember jelentkenö ült. ki azt állttá, hogy füleiben zúgást zeit, ki már alig hallott valamit, miért is érez és hogy egyiken nagyothall. A Ven- j hivatalos állásáról lemondania kellett. A szódni. A poliklinikának áldásdus intézete lapunkban már ismertetett. A Kerepesi nt J\. szám alatt levő azon gyógyintézet, mely több kitűnő orvos, többnyire egyetemi tanárok által alapíttatván, több éven át önköltségen tartatott fenn, mig a közjótékonyság valamint a fővárosi közönség is azt szinte támogatásuk alá vették, ugy hogy ez idő szerint a rendelő orvosok igen fáradságos személyes müködésülAkön kivül, a hiány fedezésére csak egy csekély összeget kénytelenek áldozni. Ezen intézet legérdekesebb osztályának egyike delö orvos megvizsgálta a „tükör" segítségével, a mely által a hadjáratba pillanthatni, mint Aladin hülámpájávai a föld sötét torkába, csak azzal a különbséggel, hogy amott kincseket nem találnak. —• Hurutja volt a jobbik fül halljáratának, és a gyógyitás nagyon egyszerű; egy szivarcsö az orron át a hátsó halljáratba vezettetett, és aztán egy kis ruganyos a fiiIbetegségek gyógyítására berendezett I fuvattyu segítségével egy gyógyszer leosztály, m^ly Dr. Lichtenberg Kornél ; Illtetett bele, egyetemi tanár vezénylete alatt áll, ki- j „Dátja, monda a rendelő orvos, ez nek érdekes műtéteit szemlélni alkal- 1 egyike a legkönnyebb eseteknek. A nő inunk volt, és ki nekünk szeretetreméltó idejekorán egy nagy fájdalom érzés által módon az előfordult eseteket körülménye- | figyelmeztetvén azonnal orvoslást keresett, sen megmagyarázta. Tiz óra volt, midőn a szakosztályba mit meg is fog találni. Sokkal súlyosabbak azon esetek, melyek fájdalom nélkül vagy vizsgálat eredni ényeként az konstatáltatott, hogy hallszerve tökéletesen egészséges, a torok alsói részén azonban, helyi gynladás következtéhen ijmiiuláHóh képződtek melyek a levegőnek a halljárathoz valói hozzáförhetését gátolták. Egy «dmese.n konstruált eszközzel a granulatiók egyrésze. eltávolíttat ott és lehetett az areznak örömteljes kifejezését észrevenni, midőn a lieteg mint egy varázserő által hallását rögtön visszanyerte. Feltűnt ez mint egy napsugár, mely nemcsak az ö, hanem mind a jelenlevők arczán játszódott. A következő eset egy fiatal vak leány, a vakok iutézetének egy növendékéről szól. Belsői halljáratának rosztermészetü gyuladása volt. Ez kreosottiil gyólépve,a főorvost assiateuspival már teljes) csak gyengeemlékeztetéasel arra, fellépnek | gyitatik. — Hallérzéke gyógyulni íög, fosztva. Különösen érdekes volt a következő két eset: Egy fiatal, csinosan öltözködött assony jelentkezett, azt panaszolván, hogy néhány nap óta nagyot halb A. „tükör*rel törtónt vizsgálat után. az orvos azt, monda: n ün sérelmet kapott". i^g en : f^bdé a nő, hirtelen lehajolás alkalmával egyik asztalsarkbau megütöttem magamat * „Csak vallja be, monda az orvos, hogy arczúl ütést kapott." Pirulva bevallá azt, a nő. Egy erős ütés következtében a dobhártyán egy nagy lyukat kapott. Így megkísérlik néha a betegek az orvost tévútra vezetni, monda az orvos, oda nyilatkozván, hogy majd meggyógyul, ha a rendeleteknek pontosan fogja magát alávetni. — Egy szomorú eset volt a következő: Egy öreg. ós testileg már nagyon megfogyatkozott asszony jelentkezett, ki baja miatt már kétszer öngyilkossági kísérletet tett, azt panaszolva, hogy furcsa hangokat és zajokat hall, hanem a kiejtett szót csak igen nehezen képes meghallani. „Gyógyíthatatlan," monda hozzánk halkan az orvos. „Miért veszi hát gyógykezelés alá", „mivel nem szabad senkit még akkor sem visszautasítani, ha a reménynél egyébbel nem vigasztalhatjuk is. Az orvos azonban tévedhet is. A természet gyakran kiszámíthatatlan. Hff gyógyeivjében mint pedig romboló hatásában. Minden körülmények közt. kötelességünket kell teljesít énünk.- Kzen intézet önzetlen működése iránti mély tisztelettel hagytuk el ezek után a. gyógytermet.
