Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-02-02
• -*<• ** *. , XVII. évfolyam. 5. szám. Megjetoaik winden vasa r ii a p. K /érdekű sürgős közlésekre knmnkiui réaikivlli számok is adatuak ki. Iii rmentetlen levelek. csak ismert kezektől fogadtatnak el. -— Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap sserk hivatalába 24 ("•kollégiumépület) k üldendök. xty Pápa város h Prpa, 1890. február 2 Rlonzelcsi díjak. Egy évre <1 frt Fél évre B lit. Negyed évre I irt 66 krajcaár. — Egy szám ara 15 kr. Hirdetések E vitasábos petitsor térfogata után íi kr. a; dttárbaa 80kf. A dij előre lizetcndő. Bélyegdíj mindig kul n számit;ttik. Az előfizetési dijak s hirdetések a kiadó hivatalába (Gsldberg Gjolt m]'irkereskedése. főtér küldendők. /r^. A megye és a város. Abban a nagy reformban, mely végre ralaháia egész közigazgatásunkat modem. - egyúttal szilárd alapon helyezni lesz hivatva: — fontos szerepetjátszanaka Kddig hazánk közéletében igazan a BMgye \"lt minden és a város semmi! Sem lévén életben ai országnak alkotmá.. parliamentje, a vármegyékben nyilráaúll az alkotmányos élet lüktetése és a pariiaaaenl Valóban méltán nevezték el a nyéket az alkotmány védbástyáinak. Annál kevesebb figyeleaaben résnes<ek a városok. Hisz annak lakóit úgy is rbargerek laktak, kiknek semmi késük sem volt a megyei Karok és Rendekhez. Élni j" volt a városokban, de szerepelni bennük nem roll alkalom. A megye süld ..s/fala volt • városban lakó nemes Ifjúságnak is ideál-tárgya. Kzen akkori idők teiménzctoa viszonya folytán kerültek a városok a megyék omiiipotetii-ziája alá. Pedig ha SZOMui rcazncak, az igazi atadoaioaiidinii; épen a városban vannak meg a kellékei, s nem l járásoktól, vidékektől eltagolt gyében. S főleg % mai világban óriási i lejl idős, nit'ly a jelenkor modern gyár varosait a közelmúlt agy Bevezeti városaitól megkülönbözteti. Ma már a közigazgatás-tervezet reformjánál túrosainkkal nem szabail úgy elbánnánk, mint a kis községekkel. Ma mar városaink intelligentia dolgában is merik venni a kesztyűt a vármegyékkel. Hiszen nézzünk csak szét saját várin-gyenkben és annak kél városában Veszprémben és tMpdn. Ks felmerek hivni mindenkit, hogy mondja IIII-Í. mennyivel all alább intelligentia dolgában Veszii vagy Pápa városi közgyűlése a — megyé-énél ? Bizonyára semmivel sem. Itt s, ott is az egységes társadalomnak Tannak hivatott képviselői. A virilisták és a választottak. Megyénk mindkét városában -dt látjuk szerepelni az ügyvédi -wirnak. a tanari karnak, az egyháznak, a kereskedő éa iparos osztálynak legkiválóbb képviselőit. S epén azokat is, a kik egyúttal a vármegye közgyűléseinek szerepi ; i köze tartoznak. a l ó s á g á n a k é s több p a |) a i. s p á p a- Vid éki e g \ e s ii lelnek m e V á I a s /. ( o ( k <i 1.1 ö n v e. .... uiely a jelen bizottság által letárgvaVárosunk szepito egylete. , ;mill , \ bizottság az építészeti szabáiyVárositnkban. mint azt lapunk múlt rendelet tervezetet az 1- 11. pontig felolszámában jeleztük, egy szépészeti egylet vassá s némi módosításokkal elfogadta. megalakítása a városi építészeti és szépé- a többi rész tárgyalása az idő előrehaladta szeti bizottság múlt hó 25-én.tartott üléséi] miatt, a jövő ülésre lialasztatik. Nincs tehát OK a rárosokal a me gyek feltétlen gyámkodása alá helyezni. Kz meggyőz idősem. Nagyon természetesen a közelgő reform munkájában distinguálni kell város ós város kozt. Nekünk nincsenek oly érPápa város kérvénye, Városunk kormányzatának intéz - k--i'fi elhatározták, bogy az országban alaFzzei pítaiuló még eg\ szövőgyár helyéül mikor elvben elfogadtatott. A megalakítást ki- a jegyzőkönyv felolvaaáa és helybenhagyás tetemben vett városaink, mint az olasz mondó jegyzőkönyvet, mint szintén aa egye- a tán bezáratott. Kell miit fent vagy a hanza városok. Vagy is nincsenek nagy kereskedelmi, forgalmi varosaink. Még Fiume sem az. a mi a regi Velencze, vagy (ieiiua. Tehát hazánk egy városa »••in nélkülözheti az állami függési és ellenőrzést. Ile mm a megyéjét! Véleményem szerint különbség lenne teendő* a közigazgatás reformjánál nagy, közép és kis városok közi Kz elnevezés megtelelne máskép az anyagilag ós szellemileg való gazdagság fogalmának. Megyénk két városát a kozóji városok közé tennénk, melyek ha nem is bírnánk oly feltetlen autón iiniával. mint a nagy városok p. o. Budapest. Pozsony, Szeged. Nagyvárad, Debreczen stb. a vár* megyétől függetlenebb s"-t bizonyos szemifllel alapszabályait a köv,.»ke/ókben közi dj ük .Jegyzőkönyv, mely felvétetett Pápán, 1890. évi január hó 25. napján délután 1 órakor, a városi építészeti és szépészeti bizottság Üléséről. .leien voltak: BarthalosIstván elnök, továbbá Fischer Adolf, Horváth Kajos. Kováca István. Wolta József és Voyta Adolf bizottsági tagok s a városi hatóság részéről Osváld Dániel polgármester, Mészáros Károly rendőrkapitány és Szvoboda \"<-nezel gazdasági tanáCSOS. 1. Barthalos István elnök azon előterjesztést teszi, hogy a mai ülésnek két tárgya van, az első az. hogy ö maga részéről és többek óhaját is tekintetbe véve. Barthalos István mk. elnök, jegyzetté Szűcs Gyn la mk. ez alkalomra felkért jegyző. .1 Pipa városi, társadalmi utón létesítendő tzepUŐ egylet alapszabály tervezete. I.§. A társulat működése, czélja: Pápa város belterülete, utczái s a város környékének szépítése, fasorok és ültetvények előállítása, leiitartása. sétautak, utczák. közterek rendbentartása, esetleg rendezése és Újak létesítésének elősegítése, a városi építkezésre is hatása által. 1. A társulat ezen czélját elérni törekszik : 1. a város lakosai közül egyesek. regényei városunkat h--/.zák a kormánynak javaslatba, egyúttal ez iráni kérvény! is intéznek a szakminiszterhez Baross Gáborhoz. Voll alkalmunk e kérvény! olvasni, s mondhatjuk, hogy annak ügy tartalmáról, mint felfogásáról, ág] stylusáról, mint az abban nyilvánuló hanggal teljesen megvoltunk elégedve. A kérvény mikor bevezetésében diesérőleg említi fel a ministeraek közhasznú tevékenységét, elmondja röviden — alapunk sok vezércikkében is constatalt tényt 1. a városi közönség utján. 3. Az egylet lelldelke/esére álló anyagi erő leend: 1. iz egylet javára szükségesnek és üdvösm-k tartaná váró- adandó alapítványok és hagyományok jé sunkra nézve, hogy a jelen hivatalos vá rosi építészeti éa szépitészeti bizottság mel pontokból egészen független lennének, nem lett társadalmi nton alakulna egy mint az ma az &set Kettőt azonban minden városban (s iíry annál inkább a megyékben, hol részben ma is igy van) államosítanék: ez a közrendésxet és közegészségügy. városi szépítő egylet, annak alapszabályai tervezetét ö már össze is állította más városok hasonló egyletei alapszabályait figyelembe véve s városnak viszonyaira alkalmazva, kéri a jelen bizottságot, hogy ha az ö elnöki indítványát osztja, akkor a tervezett K sorok Írója még e sorokban is egylet megszerkesztett alapszabályait is mint a városok barátja és tisztelője mutatja b- magát, de az államélel e két fentirt fontos ágát semmi esetre sem bízná a helyi autonómiára, még Budapesten sem. (A rendőrség a fővárosban ma is állami.) Nincs ebben semmi sértés a városokra nézve. A nagy hatalmas Angiidban, mely óriási, világforgalmi városokkal dicsekszik, melyek egyike másika kitudná fizetni az egész Magyarország betáblázott adósságát; még itt is a közrendészel nem tartozik a városi jogok es kötelességek kozé, sőt még a közegészségügy is nagy részben állami. Minden esetben azonban a reformnál a városokra nézve több szabad levegőt kívánnék, mint a miben azok most leledzenok. Fz a mai levegő inkább fojt. mint éltet. S innét némely városoknak, mint Pápának is szomorú sorsa. rh vegye tárgyaláa alá a bizottság s hozzon határozatot az egylet szükségessége és felállítása iránti módozatok s eljárás tárgyában. A bizottság a maga részéről is helyesli, hogy egy városi szépítő egylet alakittassék társadalmi a ton, s az elnök által szerkesztett alapszabátytervezetet is vedelnie; •>. az egyleti tagoknak évi járulékai: :k elkölthető évi adományok s i. a városi közönség évi segélve. 4. Az egylel tagjai lesznek: I. az alapítók és tiszteletbeliek; i. az évenként segélyező tagok. Tiszteletbeli tagokul az egyleti közgyűlés által azok neveztetnek ki. a kik a társulat czélja elérésében kitüuö érdemeket szereztek. Alapító tagok azok lesznek, kik egyszer s mindenkorra a társulatnak SO forintot, vagy azon felüli összeget adományoznak. Segélyező tagok azok lesznek, kik évenként legalább 1 fofointot. vagy ö évi időtartamra előre 4 forintot űzetnek. ó. íj. Az egyleti tagság megszűnik 1. halai által. i. az egyleti tagságból 4 minden pontjában helyesléssel fogadja, és i 1( . tt ,.j az évvége előtt kilépés által: végre megbízza Barthalos István elnököt, hogy a mai ülés jegyzökönyvét a tervezett alapszabályzattal együtt tegye közzé a helvilapokban. hogy a közönség az egylet alakítási tervnek uiegnveressék s még a folyó 189H évi február hó folyamán elnök hívja össze a tisztelt városi közönségből az ügy iránt érdeklődőket az egylet alakulása tárgyában! értekezletre, aláírási iveket is bocsásson ki egyidejűleg, hogy lehetőséghez kéjtest már a folyó 1890 év tavaszán megalaknlhasson az egylet és a városunkra nézve oly annyira kívánatos üdvös működését meg is kezdhesse. 2. Barthalos István elnök előterjeszti továbbá, hogv az ülés második tárgya az. hogy a városi tanács által elkészíttetett a városi építészeti szabályrendelet tervezete. :i. Pápa városából eltávozás és áttelepedés által azon év elejétől fogva. »i. £ Az egylet képviseltetik és ügyei tárgyaltainak : a., közgyűlésben, b., az egyleti választmány által. 7. ^. A közgyűlésen tárgyalandó: a., a társulat működéséről és vagyoni állapotáról évi jelentés, b.. az évi számadás megvizsgálása, a közgyűlés által kiküldendö tagok által. c. elnök, választmányi tagok, jegyző és pénztáros választása: d.. tiszteletbeli tagok kinevezése; e.. az alap vagyon mikénti kezelése, az évi jövedelem hova fordítása. Illetőleg költségvetés tárgyalása: f.. földterület bérbe vagy megvétele s g.. az egylel szabályai változtatása, vagy a társulat feloszlása. I Kolvt. kÖT.l hogy városunkban a/, el. s. s a nyoaaor folytonos növekedésbea van. mely kétségbeejtő J• • \>'képét tárja fel előttünk. Hajdani tehetős iparosainknak csak híre van. Vasiiti viszonyaink kereskedelmi forgalmunkat teljesen tönkretették. A földműves osztály nagyobbrésze napszámmal keresi csak kenyeret. Nincs semmi kereset mód. de azért az adózási teher súlyos. Kénytelen városunk szegényeinek felsegélyezesére évenkinl 1000 frtol meghaladó összegei juttatni. Közjövedelme varosunknak oi] csekély, hogy közköltségeink fedezésére :>."> 4o"/ 0 községi pótadói kénytelen kivetni. Mindez aldo/.attal szemben pedig az eredmény az. hogy volt tor.V-ny székünk két járás telekkönyvivel, volt jogacadémiáuk. volt kot zászlóalj gyaloghoavédségünk. Ib- Blindes csak volt! Fvek >'da - kiált lel elkeseredctten városunk kérvényében városunk közvéleménye — valahányszor alkalom nyillott valamely jövedelmező keresetmódol nyújtó intézmény megnyerhetésére, mindent megkíséreltünk, -meg eddig azonban barmit is nyerni szerencsénk nem lehetett. Ki merné tagadni az ellenkez il I .Most aztán a varos valaim-lv közgazdasági vállalatol remél. Pápa nag] vidék központja, van nagy aép issége ÓS így olcsó kézi munkája. Van pompás Tapolczája, melj gyári ezélokra könnyen felhasználható. Joga van rá, hogy kérvi-nve kellfigyeli í tessék TÁRCZÁ. ALBUMLEVÉL. — Ifj. DUMAS SÁNDOR. — A világon a legszebb kis leány < 'lemben ül és én öt ringatom. Ne gondoljátok, hogy szőke talán. Mert úgy csalódtok és pedig nagyon. Haja dús. haja illatos és setét, Ah. ahhoz az éj sem fogható! Hát még szemei, mi nagyok s feketék — A szem fehére alig látható! B ha összevonja szép szemöldeit — No hisz van akkor forradalom! Ne gondoljátok ám. hogy ő szelid. Mert úgy csalódtok és pedig uagyon. El ha fejébe szökell a bor: Varázsa elragadó hatalom. Ne gondoljátok, hogy ö botor — Mert ugy csah'nltok és pedig nagyon. > kedélye is, épen mint termete. Mindenkihez oly hízelgőn simul. 8 inert foga gyöngy: a ravasz kicsike Nevet, kaczag szünetlen, dévajul. A kedve szilaj, heveskedő. Képesé öröm és vad fájdalom . . . Ne higvjétek, hogy engem szeret ö, Mert úgy csalódtok éa pedig nagyon. „Influenza." Irta GIZELLA. ..Hiába ellenkezik, hiába védekezik Asszonyom, már látom, hogy ÜB is elmegy arra az ..útra' melyet ezren és ezren megtettek, azért csak adja meg maprát. hisz főherczegek. tadósok, tanárok, birák. honatyák mind mind keresztül mentek rajta. (>tt Veszprém szorgalmas. Ugod ezerfelé zaklatott képviselője, s ők sem kerülhették ki. bár mennyire igénybe vannak véve !" ..Kedves Doktor barátom, ez szép vigasz, mi lesz a parlamentben? mi lesz a bíróságoknál, ha ennyien elmaradnak, hisz országos zavar keletkezik ha tárgyalásokat eluapoluak, üléseket nem tarthatnak; iskola, opera szünetel, bálok buknak, e kis szóért r inrlueuza." Pedig milyen köunyed kellemes hangzású kimondása, akár egy kis olasz dallam'* ! ,.N'o lám, és mégis haragszik reá. még sem akar leszámolni ismeretségével. Apropos, volt már a tengeren.t udja milyen érzés az?" n Brr... irtózom ettől, bár csak a Balatonon állottam ki évek előtt, mikor még a Kisfaludy gőzös mint nyalka aírglegény járta Siófoktól napi útját, s a vihar ellen hiába küzködött. megdobálta bizony kegyetlenül, csak ugy recsegett, ropogott. — s két órai késéssel értünk keservesen BFürednél partot, — én pedig még másnap is kénytelen voltam Galilei mondására gondolni hogy „Eppur si mouve!" — De ime már itt a tenger, milyen szédületes látvány, azok a rémséges hullámok, milyen zúgó. káhitó moraj, — menynyi ismerős arcz! — kik vagy mosolyogva mondják „Hát Ön is Asszonyom ? minden. modern dolgot akar ismerni?" - vagy lenézőleg fitymálva pillantanak felém, s tova tűnnek, elmosódnak a tömkelegben. Olyan mint egy óriási tuuel ezen ..uf melyen folyton jönnek, mennek, köhögve, vagy hőségtől eltikkadva. .Jaj de magam is menynyire bágyadt vagyok, tagjaim fájnak, mintha gietchereken jártam volna, ereimben forrni vér lüktet, literem lázas gyorsasággal majd ki pattan. oh mily szomjúság kínoz, - adjon kedves barátom egy kis italt, de hideget, jeges pezsgőt. Iliéi I szomjazom rettenetesen, nyelvem tapad attól a sárga portól a mit bevétetett. Pfuj mit adott Ön? ez nem ..< likö.- sem ..Napoleon d' oi"? ez undok keserű lé!? — Fejen mily nehéz mennyire zúg, — ni. ni de különös, hisz hideg vizes turbán vau kalap helyett a homlokomon, vagy ez ..utou" igy divat ? Már érzem a teugeri betegséget közeledni, jaj fogja meg fejemet, kezemet, de ne szorítsa ugy. hisz hisz fáj minden ujjam! Milyen zür-zavar uralkodik. — most meg mint aetheri lények oly könnyedséggel haladunk, akár csak a ...Mars lakói" lennénk, olvasta kedves barátom ..Veszprém" czikkét, vagy talán mi is a ..Mars" megügyelő expeditiójában utazunk? l»e különös. — szemem felnyitom — és tenger helyett ágybu lelem magamat, selyem paplanyomat idegeseu morzsolom, kezem Doktorom tartja, s mondogatja : ..Biz ez „influenza"', de végre már csökkent a láz!* — Tehát én is ismerem e sokat emlegetett bajt. melyet eleinte csak meg mosolyogtak tudósaink, s mert nem sok hitelt adtak neki, megboszulta magát, a kétkedőket is hatalmába kerítve. — Hm, tehát a láz gyötört meg, lázas mámorban találkoztam annyi ismerős „influenzás" arczczal ? hisz nem csoda ha megkapjuk, folyton reá gondolánk, annyiszor halljuk, olvassuk influenza, influenza. ép mint a nyári hónapokban az „Eiffelt," hogy aki nem látta is, azt képzelte ismeri e vas colosst, mely Parid közepére telepedett, s a föld népei oda zarándokoltak csodálására, mig az influenza könnyű szárnynyal röpköd az emberiséghez tengeren át ide s tova. nagy bódítással, sajnos némelyeket, örökre magával ragadva! Csak távozz te tolakodó látogató mennél előbb, s ne térj vissza egy hamar. hogy a statisztika csak sárgult lapokon olvashassa égy század múlva legalább is. miszerint itt is voll .influenza!" Az exjezsuita. Egy már régebbeu elhunyt plébánostól hallottam a következő történetet: Meghalt 1774-ban XIV. Kelemen pápa, családi nevén (ranganolli, kinek papsága főleg arról nevezetes, hogy ö oszlatta föl a Jézustársaságát. X. püspöki városban nagyban készültek az elhunyt pápáért való gyászünnepély megtartásához. YA lett határozva, hogy az ünnepély kimagasló pontját egy, minden tekintetben 8zelleindús s a megholt pápa érdemeit kellően méltató gyászbeszéd képezze. — A gyászbeszéd megtartására kijelölték a székesegyház ünnepi szónokát, egj' exjezsuitát és meghagyták neki, hogy a gyászbeszédben vázolja az elhunyt pápa történetet, és ki ne felejtse fölemlíteni azon érdemeket, miket az elhunyt pápa az által szerzett, hogy a Jézus társaságát feloszlatta. Az exjezsuita alázatosan fogadta a parancsolatot és sietett azonnal lakaaára, hogy a már bárom nap múlva réghez menendő' gyúszünuepélyhez a beszéddel • - dbasaan. E megbízat ás lm iiii'ijiulsaoii nem maradt titok. Miudenki a papok k--ziil váiva-várt.t, hogyau fogja az exjezsuita ezt a feladatot megoldani. E szónok ugyanis, noha a rend eltörlése után világi pap lett, de szívvel-lélekkel mégis jezsuita maradt. A társaság szabályait, amennyire a körülmények engedték, ne-st is megtartotta, szigorú önmegtagadó életet élt, az eltörölt jezsuita-rendnek mindenkor bátor védelmezője volt és kitűnő szónoklatai által a templomi közönségnek kedvencze. - - Ezen okoknál fogva az ottani világi papok jó nagy része bizonyos irigységgel viseltetett iránta és épen most mintegy kárörvendve várták, hogyan fog az exjezsuita a hínárból kimászni, ha ez ugyan egyáltalán mégis lehetséges lesz. — Súgtak búgtak. Felállították a dilemmát. Vagy a pápát fogja dicsérni, vagy a jezsuitákat. Ha a pápát dicséri a jezsuita-rend eltörléseért, akkor ez által a jezsuitákat és saját maga- is, mint volt jezsuitát, fogja elitélni és kárhoztatni, mi által eddigi elveivel szükségképen ellenkezésbe jőn, s következetlen lesz, Ha pedig a jezsuitákat fogja dicsérni, akkor okvetlenül, habár hallgatagon is, az elhunyt pápát illeti szemrehányással. Ez atóbbí esetben asonbaa a szónok eljátsza a püspök kegyét és elveszti szónoki állomását is. Végre elérkezett a várva-várt nap. A nagy székesegyház telve volt minden renlu éa rangú közönséggel. Megjelenik az exjezsuita a niftwékon Mindenkinek figyelme osztatlanu' reá van irányozva. Heszéde elején jelzi a gyászünnepély okát; ecseteli a nagv- veszteséget, mely az egyházat érte a pápa halála által. II..gy pedig » közönség e veszteség uagyságát jobban átláthassa, elmondja lényeges vonásaiban az elhunvt pápa
