Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-09-21

ir>2 A Dunántúl országgyűlési képvise­lői fenntebb PTOÜtett értekezletükön, egy, tolyó évi május hó 22-é-n kelt. a napi la­pokban is meg; ekmt programmszerü le­velet fogadtak d és küldtek meg a Du­nántúl kitűnőségeinek. E programúi, szá­molva a Dunántúl sajátságos helyzetével és azflkaégletive!, a közművelődési egye­s&letek t ulajdonképeni célján — a magyar nyelv éa kultúra terjesztésén - kivü!, még egy ujabb, telette fontos és életbevágó feladatot is tüz az egyesület elé. a kirttit­'/«>•/(('-• mei/yátlását rügy szabályozásúi. A megalakítandó „Dunántúli köziiti't­relinlési tggttültf nok, a fentebb emlitett programmban kifejezett mindkét műkö­dési irányt a magyar nyelv és kultúra 1.1 j. s/u-sét és a kivándorlási ügyet — ma­gáévá kill tinin, un-it ugy az egyik mint a másik felkarolására MM tzükséy ran. s éppen mivel ezekre nagy szükség van, i -ak is ezeknek lelkiismeretes gondozása esetén leket létjogosultsága, i csak ezen esetben várhatja meg a Dunántúl lakos­ainak támogatását. Hogy a magyar nyelv és kultúra terjesztésére mily mérvben van szükség, az alább közlendő statisztikai adatokkal fogom megvilágosítani. A kivándorlás statisztikája nekem nem áll rendelkezé­semre, s igy e tekintetben pozitív ada­tokra nem támaszkodhatom, de mindazok kik érdeklődnek ezen ügy iránt, tudják, hogy a kivándorlás oly mérveket ölt or­•aágréasünkben, hogy érttttutt sőt nemze­tünk érdekében szükséges gyógyszerről gondoskodni, a mivel a már betegséggé fajult jelenséget orvosolni lehetne. Nézetem szerint, ugy a magyar kul­túra terjesztése, mint a kivándorlás meg­gátlása, (i/// nmgy nemzeti érdek hogy ezen nemzeti érdek oltárára le kell raknunk ugy Itgjobb tehetégünket, mint a szé> szoros értelmében vett anyagi áldozatunkat. Szép tóaatokkal, még lu\ oly jól rendezett ban­ketteken hangzanak is azok el. nem te­szünk hasznos szolgálatot az ügynek: immel-ámmal tenni valamit, néhány ga­i i-t dobni a némelybe nem elég. ezekkel nem fogjuk jól szolgálni az D vet, ab lm kmimli/ ntilnkiít, In-lyesen M tlciSZtotl eszközt, UdkemwUeeei páromtjuk, ugy még a pokol kapuin it diadalmaikodhatunk. Munkás, lelkesült, ttéb asaassft érzékkel elteli mmhertktt kell az egyesület élére állí­tani s az egyesületnek meg Ml il kellő eszközökéi mini. Xem szabad a vezér szere­pet oly egyéneknek kiosztani, a kikben az előbb emlitett tulajdonságok hiányza­nak, de nem szabad a kellő eszközöket -ein megvonni az egyesülettől, mert bár melyike e fö-fö kellékeknek hiányozzék is. a kitűzött lobogó lefog hanyatlani, s aa arra rá irt ügy bukása elkerülhetlen. Szavam súlytalan, egyéniségem is­meretlen, s ha ezeknek tudatában még is kilépek a homályból és intő szavamat felemelem, úgy ezt csak erős meggyőző­désnek, és nemzetemhez való rajongó vonzalomnak lehet tulajdonítani. I >va intem mindazokat, kik az ala­kítandó egyesületben szerepet játszani hivatvák, hogy vezérlő egyéniségeknek ne azokat válasszák, kik éppen a tisztsé­geket elfogadni hajlandók, hanem olya­nokat, kikben a fentebb érintett tulaj­donságok feltalálhatók, hogy az egyesü­letnek elegendő anyagi eszközöket bo­-i-^auak rendelkezésére, mert pénz nél­kül, az egyesület czéljai nem valósitha­tók meg. A r Dunántúli közművelődési egye­sulef-nek olyannak kell lenni, hogy ered­ményeket tudjon felmutatni, hogv bizal­mat tudjon maga iránt a nemzetben kel­leni, hogy ne csak szép programmot ail­jnn. de tegyen szépet, jót és tokot. Evenként néhány gyűlést tartani, azokon ékes dikeiók elmondásával tölteni aa időt. lehet élvezet az előadó és hall­gat é,kra nézve, de azokból egyetlen hor­vát sem fog magyarul megtanulni, egyet­len kivándorló) sem teszi le vándorbotját .i/ok hallatára: néhány ezer forintot ösz­szegyüjteni évenként, • azon bibliát vagy más könyvet vásárolni és kiosztani ide­gen földön élő véreink között, időtöltés és pénz elköltésnek lehet jó, de eredményt vele nem fogunk elérni. Szírrel lélekkel kell a umnkálioz fogúi ét kittirfaansi mellette meg állani! Szellemi és anyagi erőnket meg kell feszíteni, hogy az elénk torlódó ne­hézségeket legyőzhessük, s folyton sze­meink előtt kell lebegni ama tudatnak, hogy ez a föld csak akkor lesz igazán meghódítva, ha a Dunától a Dráváig—a Dunától a Stájer határig mindenütt a magyar nyelv zengzését halljuk. Ha pedig azt látnók, hogy nem le­het kellő pénzeröt előteremteni (am nein gondolok, hogy arra termett egyének ne lennének ugy legjobb lesz az egész ügyet elejteni; ne legyen csúfnak kitéve ily nagy nemz ti érdek, ne legyen okuk ellensége­inknek a mi tehetetlenségünk miatt a kár­örömre ; inkább várjon az ügy egy lelke­- ibh nemzedéket be, a melyet legalább attól mentünk meg, hogy nem kell nekik Ä gy kompromittált ügyet tiaatára mosni, a helytelenül lerakott alapokat felszedni, , rozzant épületet lerombolni. II. Van-e szükség Dunántúl a magyar kultúra terjesztésére f Van-e szükség Du­nántúl közművelődési egyesület alakítá­sára ? — E két, egymásból folyó kérdésre egy szóval felelek csupán, s ez egy szó : igen. Népünk nem áll a műveltség oly fo­kán, hogy komolyan ne kellene annak ér­telmi fejlődéséről gondoskodni. Mentül műveltebb az egyén, annál könnyebben tud az megküzdeni az élet ezer bajával, an­nál könnyebben képes anyag javak gyűj­tésére. A Dunántúl lakosságának tetemes százaléka nem magyar nyelvű, alkalmat kell tehát szolgáltatni a nem magyar aj­kuaknak a magyar nyelv elsajátitására. hogy esetleg magasabb műveltséget is sze­rezhessenek. A műveltség emelést ét n maggar nyelt terjesztése értlekéheii szükségesnek látom a „Dunántúli közművelődési egyesület" meg­alakítását. A műveltség emelésének szükséges­ségét, azt hiszem, nem kell bizonyítanom s a már erre vonat koaólag fenntebb mon­dottak elegendők: a magyar nyelv ter­jesztésének szükségét leginkább bizonyít­hatom statisztikai adatokkal, melyeket az országos ni. kir. statisztikai hivatal szí­vességéből közlök, aa 1881. ÓT elején meg­tartott népszámlálás adatai szerint. A Dunántúl 11 vármegyéjében a nem­zetiségi viszonyok következőleg állottak a népszámláláskor: Horvát és Lgyéh Magyar. Német. s/.erli. n-m/etiségii. 1.7:.".». 983, 563, 488, 174. 151, 94, 734, összesen IÍ..*>('t2, .'{").") a Dunántúl össses lakosságának tehát n <\5i°ii magyar, idegen nyelvű pedig 32,,."'„ v *gy i s kerekszám: egy harmad­rész • a lakosságnak nem magyar. Az egyes vármegyékben a különböző nemzetiségek következő sz linókkal van­nak képviselve. Ihirvát Egyéb Magyar, tltwet. v. szerb. nemz. tlsszes. liaranva iö.'t.Oto 1(11.172 88668 9999') 998,414 l'ejér 178,0X0 94,487 2700 4217 üyfir 105.547 AJUt MM 501 Komárom 127.H51 18,198 27 11,686* 161,089 Mnsony l.l.t;22 57.IÍ27 X.S7ti 1.2b') 91,870 Somogy 271.1 M 22.88;) 11.580 1.821 Soprony I12LS8J 101.408 28.74!» 1.0:18 Tolna 150.570 75.54'.» 1,117 1,407 Vas 17ti,ti28 122,7:18 lő.X.IO 44,3'.»1\ 890,980 Veszprém 181.714 H4.5!»7 2ti 2.150 908,497 Zala Mimi 7,(^>; 7057,-, 20.111 v :U).!)X1 20.1.140 108.498 807,448 215.7X7 2:1 l.ti 18 Ha pedig százalékban akarjuk kife­jezni az egyes vármegyék nemzetiségi vi­szonyait, ugy következő adatokat nye­rünk: az összes lakosságnak: Horvát. Egyék. Magyar. Német. v. szerb. nemz. Baranyában 52.17'. 34.48° „ 1143% 1.92% Fejérben 85.03% 11.67% 1.21»" u 2.01", Győrben !>ti.40% 889", 0.10". 0.45% Komáromban 9488% 7.99% 0.02", 7 04% Mosonyban K>.74% 70.8:t"„ 10.91% 1.52% Somogyban 88.1!»% 7.45% 8.77*/, 0.5i»". Sopronyban 40.H8". 41.2(5% 11.70". 898*/, Tolnában r>Ö.7:t% :s2.:t<>% 0.17". 0.(50% faaeaa 4X.t»x% :t-1.04% 4.ti7% 11.31% Veszprémben 8888% 1(5.59% 0.01% 1.04% Zalában 72.1«»"',, 8.11*/, lil.tiO", 6.99% E szerint a dunántúl 8 megyéjében, a nem magyar lakossággal szemben, a ma­gyar lakosság többségben van; három vármegyében azonban 'Mosony, Soprony, Vas; kisebbségben vannak a magyarok. | Baranya és Tolna vármegyékben a ma­gyarok többsége csak 2,/'/,, illetve lH. 3H 0 /„ de Győr vármegye leszámolásával, a töb­bi vármegyékben is tekintélyes a nem magyarok szenna ;az összes lakosságnak 1 1 (,/ tói 1 1 -HH III WU A statisztika ezen száraz, de sokat­mondó adataihoz, nincs mit tennem: nincs az a szóvirág, nincs az az érv, mely nyo­mósabban igazolná a „Dunántúli közmű­velődési egyesület" szükségét mint ezen adatok. Ne odázzuk el tehát tovább az egye­sület megalakítását, hogy ezen egyesület mielőbb szervezhesse a Dunántúl közmű­velődés ügyét. (Folyt. köv. A pápai fogházról. A pápai kir. járásbíróság! fogházat tudvalevőleg a megyei közigazgatási bi­zottság részéről időnkint megszokták vizs­gálni. Mióta bold. Nyizsnyay után fog­házfelügyelővé Hatass Sándor lett kine­vezve, csak most került a sor a közig, bizottság részéről a vizsgálatra. Hogy az új derék fogházfelügyelövel mily új szel­lem, és helyes új irány következett be,— ezt legjobban tanúsítja azon jegyzőkönyv, mely e napokban lett felterjesztve Feny­mmy Ferencz köz. biz. tag által a köz­igazgatási bizottsághoz és innét a kir. Főügyészséghez. Nem érdektelen e jegy­zökönyvet közölnünk : ') Nagyobbrészt bolgár és tót. ') Nagyobbrészt tót (3805. *) Nagyobbrészt tót (10990), *) Nagyobbrészt vend. *j Nagyobbrészt vend, Jegyzőkönyv. Felvéve Pápán, a járásbirósági fog­ház viszonyainak a közigazgatási bizott­ság börtön vizsgáló küldöttsége által az 1876. VI. t. cz. 37. íj-ának útmutatása alapján 1890. szeptember hó 13-án történt megvizsgálása alkalmával. Dr. Fenyvessy Ferencz országgyű­lési képviselő közig, bizottsági tag a kir. ügyész kíséretében a fogházban megje­lenvén, a következöket találta és tapasz­talta : 1. Ma le van tartóztatva összesen 02 egyén; ezek közül elitélt 49. vizsgálati 3. A tégy házra Ítéltek száma 14. a börtönre ítélteké 24: végül fogházra van Ítélve 11. 2. A letartóztatottak megkérdeztet­vén, közülök egyetlen egy sem tett pa­naszt, sőt ellenkezőleg a máshonnan, s pedig neveaetesen a Budapestről ide kül­döttek mindnyájan kiemelték, hogy a pá­pai fogházban ugy az élelmezés, mint bá­násmód szempontjából hasi mlitbat lan ul jobbak a viszonyok a budapestinél. 3. Alulírott biz. tag. ki évek é>ta, mint börtönviaagáló aaerepel, nem mu­laszt hatja el ez alkalommal a legnagyobb elismerésének kifejezést adni az új fog­hásfelögyelő Hálása Sándor irányában. A pápai fogházra alig lebet reá ismerni a iniilt időkbe/, képest. Mindenütt a lehető legnagyobb rend. a legnagyobb tisztaság, a legcorrectabb bánásmód, szigorú erély­Ivel párosulva. A fogliázfelügvolö által kötelességén felül alkalmazott újítások, napié) könyvek vesetéae és más kisebb­nagyobb reformok a legteljesebb elisme­rést érdemelnek; minek is itt kifejezést adni. nevezett bizottsági tag elengedhet­I len kötelességének tartotta. A 111 i pedig az <gé>zségi viszonyokat illeti, azok az új fogházfelügyelő működés ' óta szintén hasonlithatlanul kedvezőbbek, séit a Buda­pestied betegen ide érkezettek is csakha­mar visszanyerték egészségüket. A többi letartóztatottak is mind egészségesen néz­nek ki. 4. A fooházt'elügyelö magatartása és példaadása észrevehető leg jó hatással van a felügyelő személyzet többi tagjaira is. a mi azoknak katonás magatartásából, tiszta és correct megjelenésükből, jelen­téseiknek szabályosságain')!, az örszobák rendességéből is kitűnik. Végül az észleltetett, hogy az udvar kapnia felett lévő nagy nyilas ugy a lég­vonat, mint közbiztonsági okból valami alkalmas módon, talán ugy, mint a vesz­prémi börtön udvarán, beüvegezés által elzárandó lenne. Kmf. P<H1 <j lácz- 3c ti ó, <Fc H vj) UN .vnj W*t4 ttez; kir. ügyész. börtön vizsgáló köz. biz. lag. V árofti kfagyülés. — Szepi einher 17. — Polgármesterünk betegsége folytán meg nem jelenhetvén, Mártonjaiéiig Klek helyettes polgármester nyitotta meg a közgyűlést, mely talán a reggeli órák miatt, melyekben a közgyűlés tartatott, s melyek tudvalevőleg a városi képviselők­nagy részénél magán hivataloskodásra vannak szánva — nem igen volt látoga­tott. Pedig sok fontos tárgy került napi rendre. Napi rend előtt mindenekelőtt Dr. Ijiinj szólalt tél egy mindnyájunk által sajnosán érzett közügyben. Vdrotuukai a Tisza László és Várady Gábor által ter­vezett (iijőr-Zirtz-Veszprémi sasai ftngegeii. Kétségtelen, hogy ez nagy veszedelem lenne. Indítványozza tehát, hogy a terve­zett vasúti kiépítés ellen a város a me­gyéhez irjon fel. I'uráth Ferenc nem hi­szi, hogy megleln-sen akadályoz, i a ki­építést. Lépjünk azonban fel »diene. Femj­tOttg (eljesen osztja azon aggodalmakat, melyek a tervezett vasúttal egybefüggnek, s bár tiltakozni nincs értelme, de a fel­írást a megyéhez még pedig sürgősen, azt pártolja. A közgyűlés, elnöklő h. polgár­mester felvilágosításai után, etji/htinijitltiti e'foijtulta az indítványt. — A tavali szá­madások megvizsgálásáról sztdó jelentés tudomásul vétetett — az állandó választ­mány helyeslő, lényegtelenebb indítvá­nyainak elfogadásával. A pénzügyi szak­bizottságnak pétiig köszönetet szavazott a közgyűlés. — A szervezeti szuhálíjzut vég­h-g megállapittatváu, az helybenhagyás végett felterjesztetni határoztatik. — Kö­vetkezett a — hutlijet tárgyulá*. Felolvas­tatott az állandó választmány vélemé­nyes jelentése. A város költségvetése leg­nagyobb részben a régi alapon állván, ál­talánosságban senki sem szólt hozzá. A részleteknél legfontosabb indítványa az ál­landó választmánynak : — a saVns uáátr sáljának convertálásu. Kégi óhaja teljesülne a város érdekeit szivén viselőknek, mert csakugyan káros eljárás volt eddig, hogy annyi kamatot kellett fizetnünk adóssá­gainkért, a mennyi kamatban máshol már a tőke törlesztés is benfoglaltatik. E czél­ból egy nagyobb bizottságot hoz javas­latba. Jiarthalos nem sokat vár a bizott­ság kiküldésétől, mert kitudná mutatni, hogy minden külön bizottságnál az ügy sárba feneklett. Ünnepélyesen figyelmez­tet az ügy sürgős voltára. Dr. Lötty leg­helyesebbnek tartaná, hogy mindjárt a köz­gyűlés bizna meg valakit az előleges utána­járásokkal, Martonfiilruij elnök ismerteti a bizottság kiküldésének okait, mely után a közgyűlés az állandó választmány indít­ványát egyhangúlag elfogadta, s a bizott­ságba megválasztattak Dr. Feiiijressij Fe­rencz, Hanauer Béla, Bermütttr Alajos, Steinberger Lipót, Bewtktdot István, Turezy Dezső, Dr. Becknitz Ede. Fischer Adolf. Wnjilits Károly és Krausz József. — A budget részleteinél felszólal linrtlmltis az iránt, hogy u. n. kövezet vám tétele a költségvetésben ezentúl felemlítessék. Kí­nok szerint Harthalos kívánságát nem le­het teljesíteni, mert az a törvényhatóság hatáskörébe tartozik. Barthaloa félreértett szavait magyarázza meg. Elnök a köve­zet vám költségvetését külön felvenni ja­vasolná, s a közgyűlés ez értelemben ha­tároz. Azebadó jövedelmét is kevesli Bar­thalos. s szigorú behajtást követel. Mészáros rendőrkapitány felvilágosításokat ád e kér­désben. Az előírást a fertálymeaterek esz­közlik. Szóló is azt hiszi, hogy sokan nem váltják m»>g az «badot. s erre nézve a közgyűlésen áll határozni. Indítvá­nyozza, hogy a ki az adót nem fizeti, az attéd közigazgatási uton hajtandó be, el­lenkező esetben az eb lebunkózandó lenne. Bgésaségi obokból is kívánatos az ellen­I őrzés. A gyepinester különben minden hé­ten bejárja az utczákat és körülbelül 120— 13(» kutya lesz megöletve. — Spitzer ál­latorvos a gyepmestert és fertály mestere­ket bízná meg az összeírással. Sziltít/t/i József nem tartja helyesnek, hogy a gyep­mester bizassék m*'g házkutatásokkal. A tanácsot utasitaná kellő és megfelelő in­tézkedések megtételére. Elnök is ponto­sabb összeírást lát szükségesnek és erre a tanáoaot utasítani kéri. mi elhatározta­tott. — Az elharapódzott koldulás ügyé­hen a tanács felhivatott intézkedés végett. Az útezai világítás tételénél Tetitlél Mihály szóllalt fel és hangsúlyozva a mostani világítás tarthatlanságát, utasít­tatni kérte • tárnicsot, hogy a légszesz­világitás behozatala czéljából Írassanak mind azok össze, kik azt igénybe venni akarják. Az indítvány elfogadtatott és a tanács a inegtébdö munkálatok keresztül­vitelével 3 havi jelentéstétel kötelezett­sége mellett megbízatott. Krös vita fejlő­dött ki továbbá a közegészségügy és járda­javítási tételnél. A két tételt a képviselő testübt elválasztva külön-külön 1000 fto* szavazott meg mindegyikre. Négy »'.ra fo­lyásig tartott a vita és a költségvetési előirányzat, a fentebb jelzett járdajavítási többlettel elfogadtatott. A földmivcsiskola számára egy má­sodik alapítványi hely megszavaztatott azon felvilágosító jelentéstétel után, hogy ezen alapítványi hely, egy korábbi köz­gyűlésben, azon feltétel alatt, ha a kér­déses iskola Pápán állíttatik fel — már meg ajánlva lett. A városi képviselő választásokhoz, az igazoló választmány tagjai megválasz­talak. Egyúttal a tisztújításra a kijelölő bizottságba Hanauer Béla és Pál István fel­kiáltás útján szintén megválasztva lettek. Vitát idézett elő a szöllöhegyekben a méhtenyésztást eltiltó szabályrendelet is, melyhez többen bozzászi'dottak. Varga képviselő elméletileg és gyakorlatilag is bebizonyítani iparkodott a méhek kárté­konyságát, gyakorlatilag olyformán, hogy több szöllöfürtöt mutatott fel, melyeket a méhek legnagyobb részben tönkre tet­tek. Lazányi és még több képviselő az ellenkezőt bizonyította s kijelentette, hogy a szabályrendelet elfogadásával a képvi­selőtestület nevetségessé teszi magát. A képviselők többsége azonban úgy általá­nosságban, mint részleteilren elfogadta a szabályrendeletet, melyet mint értesülünk több képviselő felebbezéssel fog megtá­madni. A polgári fiúiskola felállítása fa­gyában érkezett tanfelügyelői közlemény azon kijelentéssel vétetetett tudomásul, hogy nagyon üdvös és kívánatosnak tar­taná ugyan a városi képviselőtestület en­nek létesítését, és ha a magas kormány ilyet nálunk létesítene azt köszönettel is fogadná, de hogy a város saját költségén tegye meg ezt, akkor mikor tanügyi czé­Iokra különben is, több mint 13000 Irtot áldoz, ezt ezúttal kivihetetlennek tartja. Hirsch Sebestyén kövezési ajánlata, közérdekű törv. határozatok kihirdetése és felterjesztésére vonatkozó ministőli ren­delet, valamint a szerbtövis irtásáról al­kotott szabályrendelet kihirdetési, tudo­másul vétettek. Hencz Géza azon kérvénye, melyben a városi felső telek bérletét magára ru­háztatni kéri, elfogadtatott és jóváhagyás végett, a törvényhatósághoz felterjesz­tetni rendeltetett. A villanyvilágítás tár­gyában az izr. hitközségtől érkezett elő­terjesztésre nézve határozatba ment, hogy a város ez érdemben Temesvártól gyűjt­sön adatokat össze és azokat a képviselő­testülethez mutassa be. Bóna János özvegyének 20 frt segély utalványozhatott, Az izr. hitközség temetkezési helyé­nek kijelelésével, illetőleg a temetöpénz­tár terhére megfelelő földterület vásárlá­sával a városi tanács megbízatott. Az evang. nőegylet azon kérvényére, melyben Nagy Mária árvára fordított költ­ségeknek részben való megtéritéaét kéri. határoztatott: hogy a kérdéses árvára for­dított 37 frt költséget ezúttal kivételesen folyamodó részére megszavazza. A lakbérleti szabályrendelet a köv. ­telt módosítások elfogadása után jóváha­gyat végett a ministeriumhoz felterje-/­retni határoztatott. Mindezen tárgyak letárgyalása után a közgyűlés, mely egész nap tartott, be­fejeztetett. Pápai LnH | (A második berlini kongressus. Tilalomfa • ni ­beknek. (Istroinállapot az b'rdombon. Statárium. Aranyérem a — városatyáknak.) „Ezennel közhírré tétetik, hogy a méh-biiodalom proletár asphalt-betvárjai­nak az urdoinbi szöllökben való jogtalan látogatásai azon szigorú meghagyással til­tatnak he, hogy az ezen szabálvremhdet ellen vétők 10 forint pénzbüntetéssel. > ő napig tártéi elzárással sújtatnak, megje­gyezvén, bog}' e kihágás ismétlődése ese­tén illetőségi helyükre íognak viazaaatc­lonczoltatni ! u Bizony-bizony! itt már hiábavaló minden sopánkodás: ez a bölcs határozat ezután már kérlelhetetlen szigorúsággal végre lesz hajtva. A fertály és a há­romtertály-mester minden hónapban <>sz­szeirást tognak tartani a méhek között ; lovas rendörök »zirkalnak köröskörfii, mi­ként ha ostromállapotban élnénk, s az út­levél uélkül szűkölködő méheket egytől egyig bekísérik ! Söt amint tél füllel hallottam, ha ezek a rendszabályok sem hoznák meg a kívánt eredményt, a második berlini kon­gressus — akarom mondani a pápai köz­gyűlés — el van tökélve az úrdombi mé­hek között a statáriumot is kihirdetni! Már most tessék kérem elképzelni est a statariális állapotot! Az egyik kerítés mögül egy városi hajdúnak öltöz­tetett, kiérdemesült solferinói huszár le­selkedik egy középkorlxdi szuronyos flin­ta val. Lőni ugyan nem lebet vele, de leg­alább imponál, hatást kelt. - Ezen szép ensemble méltó kiegészitöjeül a gyepű szélén a felseprüzött lazzaroník vannak felállítva, mint határörök. áthatva azon nemes ambitiótól, hogy a szöllöki t, ép úgy meg fogják tisztítani a méhektől, mint a hogyan az utczákat m»-gszokták tisztitani a szeméttől. Amivel — melles­leg legyen mondva — a kérlelhetetlen méh-pusztitók aligha elégednének meg! A színházi részvények után eddig kifizetett összes osztalékból hatalmas ka­put építenek a szöllökbe vezető út elé, s hogy a méheknek bemenetele meggátol­tassék. ea a kapu folyton erősen be kasa lakatolva. Végül — táviratilag kérik fel Edison mestert, hogy siessen a kormá­nyozható léghajó feltalálásával, hogy igy a levegőben is lehessen finánezokat elhe­lvezni, kik a fenti szabályrendelet szigorú betartása felett őrködhetnek. Ennyi böloseség már csakugyan büszkeségged tölt el bennünket, s azt hi­szem, e város közönségének édiaját tol­mács(dotn, midőn azon indítványt vagyok bátor előterjeszteni: veressen a tanács — e legújabb — méhészeti rendszabály di­csőséges megszavazásának emlékére, a vá­ros-atyák közt kmsztandó aranvérmt t, melynek méltó symbolum gyanánt, egyik oldala egy keresztül szúrt méhet tüntes­sen elő, másik oldala pedig a csakugyan teíjesen lepipált rátóth iákat! . . \ idéki levelesé* Lsawaa, 1890. szept. IS. Folyóhó 16-án Nagy-Démen sok nri ven­dég gyűlt össze Mihályi Sándor odavaló föld­birtokos kastélyában fényes kettős mennyég sói lakodalomra, inert ekkor vezette oltárhoz liozz'ig Miklós szilsárkányi földbirtokos és dr KIitt/e Endrts Ferencz pápai ügyvéd a ház két szép hajadon leányát, Mihályi Jolán és Vilma úrhölgyeket. Itt voltak mint legközelebbi rokonok: a Mihályi, lielák. Hozza y és Kluge csa­ládok számos taggal: kivülöttök: Szabadhegyi Kálmánék N. Démről, Hatsz Lajosék Hatha­lomról, Hort állt Lajosék. Galamb Józsefek Pápáról, hintál Gáborék Aceról, Tatayék B. Tamásiról, Hiréi Vinczéék Páltelekröl stb. A vendégek száma 90 lehetett. Dr. Fenycessy Ferencet is várták, ki közbejött betegség miatt közxtijnálntra nem jöhetett. Az esküvőre való felvonulás x / % 12 óra­kor impozáns volt. Huszonkét fényesebbnél fényesebb fogat kettőt n rdult a vendégekkel. Nyoszolyó asszonyok Antal Gáborné és Far­kas Elemérné, násznagyok pedig itj. Bélák Ist­ván, Bozzay Gyula, Bognár Endro és Kluge Samu voltak, nyoszolyó leányokul Mihályi Ilona, Kluge Emilia, Fadgyas Vilma és Szenté Irén, vöfélyekül pedig Mihályi Gyula, Matkovics

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom