Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-09-07

ságát. hogy a szükséges intézkedéseket haladék nélkül tegye meg, különösen városunk hatóságát felhívjuk arra. hogy a szabályrendeletet, mint sürgőset az 1879. 50. tcz. »í. §-a érteiméhen jóváhagyás bevárása előtt is azonnal léptesse életbe, s vegye elejét annak, hogj' lakosságunk nyugalma és városunk vagyona felett a romboló tüzvészeknéli eröhiány miatt folytonosan Damokles kardja függjön. A közönség pedig részvétével mutassa meg. hogv Pápa város polgárainak hagyományos lelkesedése a jó ügy iránt nem halt ki, s hogy eiköleseiben méltó elődeihez. Ifi felémeltük szavunkat, értsék meg, a kiket illet. = Városi közgyűlés. Folyó bő 15-én il. e. \) ónkor városi közgyűlés k> . n<I a következő [táigysoioaattal: !. A pénzügyi szakbizottság előterjesztése az |889-ik évi számadások megvizsgálásáról. •J. Szerveset! szabályzat módosítása iránti előterjesztése • pénz- és .jogügyi szakhiZOttságoknsk. •>• A városi tanács előterjo-ztése az 1891-ík évi költségy etési előirányzatróL 4. Földnaivea iskolára egy :s-ik alapítványi hely biztosítása iránti hat áromthnaatal ö. Városi képviselő válssstásokbos az igazidé, választmány tagjai választási elnök, és időhatár, közintézerek és testületek meghatalmazott jai ki jelelése iránti intézkedés, 6. Szőlőhegyekben méhtenyésztési tilalmazó szabályrendelet alkotása. 7. Polgári tiuiskola felállítása tárgyábsní közleménye s kir. tanfelügyelő urnák. 8. Kövezési ajánlata Hirsch Sebestyén budapesti vállalkozónak, s ea érdembeni jelentés. ít. Közérdekű törv. hat. határozatok kihirdetésére, s a 3n nap közbevetésével hozandó közgy. határozatok felterjesztésére figyelmeztető miniszteri körrendelet. In. Szerb tövis irtására vonatkozó szabályrendelet kihirdetése. 11. Henca Géza kérvénye a városi felső-telek bérleti szerződésének reá átruházása iránt. 12. Villanyvilágítás tárgyában a helybeli izr. hitközség előterjesztése. 1.'?. Jlóna János rendőr özvegyének segély iránti kérvéuye. (asinúnk. \eiu utolsó kincsét képezik városainknak a céljuknak és feladatuknak megfelelő rasinó-egvesületek. Kgy oly egyesület, melynek kelteiében a művelt társadalom férfikOsönoégc felekezeti é-s politikai különbség nélkül egyaránt otthonra talál, olyan vonzerőt gyaKorol lelkünkre, hogy még azok is. kik egyébkent saját otthonukban is tartanak hírlapokat , valamint SSOk is. kik rasino nélkül sem ereznék a társaság hiányát, sárosén csat lakozhatna k egy ily. a mireil társadalom különböző elemeit ŐSSs/.efarté. egyesület tagjainak sorába. Hány közérdekű dolog, mennyi napi kérdés, miknek megoldását a társadalom kgy városi életűnk sürgeti, nyert már eélsierű megoldást az által, hogy az ily egyesületek tagjainak alkalmuk volt né- j végül kopott bútorainknak kijavíttatása, zeteiket egészen szabadon — inert hí- j ujakkal szaporítása. Mindezek átlag ezer szen itt mindenki egyformán otthon érezheti magát — kifejthetni. Mily sok mai'orint kiadással nehezülnek egyesületünk pénztárára, mely összeg előteremtésére gasztos, nemes cselekedetnek voltak már j nézve a t'. év aug. 31. tartott közgyűlés részvények kibocsátását határozta el, és pedig oly módon, hogy egy részvény ára "> frt legyen. a kibocsátott részvények közül néhány évenként sorshnzás utján beváltatik, de ezek mennyisége iránt, évről évre a pénztár helyzetéhez kéjtest, a közgyűlés fog határozni. A részvénvek kiállítása a következő: szülőhelyei ez egyesületek; gondoljunk az emlékszobrokra, — alapítványokra, vagy az ínségbe jutottak felsegélésére történt adakozásokra, s ekkor valóban csudálni fogjuk, hogy mindazok kik, társadalmi állásuknál fogva, egy ily egyesület tagjainak sorába illenének. miért nem állanak mind ennek zászlaja alá.' A pápai casiuo félszázados történelme tanakodik arról, hogy az emiitett nemes vonások egyesületünk kebelében sem voltak ismeretlenek, sőt megszokott jellemvonását képezték azok annyira, hogy azt kell hinnünk, hogy ezek alapján adta a közönség egyesületünkre az uri rasino elnevezést. A pápai easim'i félszázados történelme arról is beszél, hogy volt idő. a midin e város lakosai közt a mainál nagyobb volt az ftsssetsrtás, 1848 végével az akt 20-ki közgyűlés határozata folytán, a midőn az egyenlőség, testvériség eszméi, s a közös veszély érzele közelebb hozta egymáshoz a hazafiakat, casinónk és a polgári kor egyesületek, és alakult belőlük a pápai kör, azonban e/.en kör az absolut uralom idején. 1 s.">2ben. egy kormány rendelettel feloszlattatván. az ötvenes évek régével már mindkét egyesület különválva kelt ki a romokból. Azonban még igy is egyesületünk tagjainak száma a mainál nagyobb volt. városunkban az összetartás, együvé' tartozás érzete elevenebb. Jól tudjuk, hogy a társadalmi élei nyilvánulása is az inga törvényét követi, minél nagyobb az elhajlás az egyik oldalra . annál sfósshh a visszavágótlás, élénk egyesületi életre is kisebb érdeklődés szokott következni, hanem most már mégis itt az ideje, hogy mindnyájan Cssino-felBserslési jegy. Kgy db. szám. A pápai casinó uj helyiségeinek behiitoinzása céljából az egyesület 1890, aug. Sl. tartott közgyűlésének határozata alapján kibocsátott áfrtos cssiop-felszerelési jegy. Ezen jegynek a fentiri összegben, kamat nélkül, sorshnzás utján való beváltása iránt, évről évre, a pénztár helyzetéhez képest, a közgyűlés határoz. Osváld Dániel Eteguly Nándor Kis Krnő elnök jiénztáros jegyző Midén a részvények kibocsátása iránt a határozat kimondatott, az első két részvényre azonnal jelentkezett Szigeti Szabó Kde ur. őt követték Néger Ágoston 2 db, Osváld Dániel 4 db, Hanauer Béla un. Dr. •enyvessy r erencz •i un. Bogoly Nándor urak is 1 részvény előjegyzésével. Az aláírási ivek köröztetni fognak, s bizton remélj fik, hogy egyesületünk 120 tagja között e részvények rövid időn elkelnek, s szintúgy reméljük, hogy casinónk. uj tagokkal gyarapodva, uj helyiségében tovább munkál Itat nemes céljának. Széchenyi eszméjének megvalósításait. é\\S dó: nő. Közt' g é s i s t • g i i g \'. A közegészség augustus hóban az előzőleg lefolyt Julius havihoz viszonyítva kilégitö volt, felkaroljuk rasino egyesületünk Ügyét, mert a betegek száma nem volt nagy, heveny most midőn anyagi goaflsfc nehezülnek egyesületünkre, miknek msgértésére álljanak a következik: Casinónk I80á. óta. a f, év május haváig a Bermfillér ház emeleti részében birka otthonát, ebből a tulajdonos felmondása folytán kiköltözni kényszerülvén, egy mindnyájunk tetszésével találkozó, a város külcsinját is emelő, tisztán CSSÍnói célra készült helyiségbe, a mindnyájunk által jól ismert uradalmi hátba fogunk még ez őszszel átköltözni. Ez lesz rasinónknak 1834-ben történt alapítása éti negyedik otthona, mely célszerűség és csinosság tekintetében is nemcsakhogy az eddigieket mind felülmúlja, hanem egyike lesz a Hunántul — legszebb es kényelmesebb casinóiuak. I'j otthonunkba költözésünk különbőz'' kiadásokat ró egyesületünkre. Ilyenek a termek, és a lépcsőház, s az előszoba kifestetése, üveges balkon készíttetése, s fertőző betegségek járványosán nem uralkodtak és veszélyes jellegű bajok nem fordultak elő. A kezeié*' afá került betpgek legnagyobb részét az eraésStö szervi bajok nevezetesen heveny gyomor és bélhurutok képezték, az előfordult esetek nem voltak rosz iudulatuak. Nagyon elősegítették a heveny gyomor és bélhurutokat a gyümölcs evések de különösen az augusztus hó három negyed részében uralgott rendkívül forró, az élet erőkre lankasztó, a növény életre pedig aszályt hozó, többnyire déli és déluyugoti szelekkel járó napok, a napy hőség éjeleken át sem szűnt meg, a nappali hőség 37 C"-ig is felment. A tartós száritó hőség után 2ö-án kaptunk esőt a mely a levegő lehűlését hozta meg; — malária lázak csak alig észrevehető csekély számban fordultak elő, más egyébb betegségek nem mutatkoztak. Heveny fertőző kiütések közül Veszprémben ós Devecserhen szórványosén kanyaró esetek észleltettek, Enyingen, M.-Komáromban, Lajoskomáromban és Nagy-Esztergáron a kanyaró megszűnt, Zirczen szórványosan 4 roncsoló toroklob eset fordult elő, a betegek elkülönittettek, orvosilag gyógykezeltettek, tlátogatásuk megtiltatott, a szobák tisztántartása is el rendeztetett; a 4 eset. közül 3 meghalt, 1 meggyógyult, a meghalltak közül kettő orvosi segélyt nem vett igénybe, ujabb eset 3. hét óta nem fordult elő. A jó közegészség megőrzése czéljából kiadott közrendeletekben előirt utasításoknak megfelelőleg a köztisztaság követelményeinek minden irányban ugy a lakosok mint a hatótóságok és közegeik igyekeztek eleget tenni. — A piaczi élelmi szerek naponként vizsgáltattak, elkoboztatott több kiló romlott hal, több kosárra való éretlen gyümölcs, egy kosár élvezhetlen gomba, fi liter vízzel hamisított tej. és 17 darab romlott dinnye: mészárszékek, vágóhidak, rendőri börtönök, vendéglők, korcsmák, indóházak tisztasága kielégítő volt; az iskolák a lefolyt szüuidőszak alatt legnagyobb részben kitisztogattattak, ott a hol tisztátalanság tapasztaltatott az általános tisztogatás elrendeltetett, (.'sögle községben alkalmilag a népiskolát is egészségi szempontból megvizsgálván, a tiosztályt sötétnek találtam, minthogy a mellett a padok is helytelenül vannak a fin tanulók osztályában elhelyezve a mennyiben a villágosságot nem balról kapják, hanem jobbról, továbbá minthogy a gyermekek nagy számához a terem nincs arányban, ez az oka annak, hogy 90-nál is többre menő gyermekek közül néhánynak a tanítási órák alatt a padokon kivül kell állni, mert a padokban nem férnek meg. Nem is emlitve azon körülményt, hogy az ily viszonyok a tanításnak mennyire hátrányára vannak, az utóbbi azonban szakmámhoz nem tartozván, csak egyedül a zsúfolást, sötérséget és helytelen világítást vagyok bátor jelentésemben felemlíteni, a mely hajon csak is gyökeres átalakítás által lehetne segíteni a mely czél elérése tekintetéből teljes tisztelettel kérem a Tek. közigazgatási bizottságot, miszerit (Jsögle községnek a közügyek iránt fogékony, és minden jó és hasznos ügy iránt melegen érdeklődő s anyagi erejéhez képest áldozatkész elöljáróságának ügyeimét erre felhívni kegyeskedjék. A siófoki szikvizgyárat Siófokon létem alkalmával legközelebb a járási főszolgabiró ur közbejöttével megvizsgálván, a talaj tisztátatalansága miatt a manuyiben az előállított szikviz nem találtatott frisnek és üdítőnek, kifogás tétetett: minthogy azt a figyelmetlenség és kezelésbeli közönyösség okozza a gyártulajdonos utasíttatott, hogy e talajbeli tisztátalanságot elháritsa, a viz levezetésére alkalmas csatornát készíttessen, a szikviz gyártásnál pedig üditő italok előállítására gondja legyen. Hogy pedig ezen intézkedésünknek érvénye is legyen, a községi elöljáróság a községi orvossal együttesen teljesítendő gyakori és váratlan vizsgálatokra volna alázatos kérésem szerint utasítandó. — A pápai 5. szikvizg3'ár közül tisztátalanság és roszkezelés miatt Szusz Sámuel gyára kifogáso!tatott. a tulajdonos a gyár tisztántartására és üditő fris szikviz előállítására utasíttatott, egyszersmiud váratlan vizsgálatokra Pápa város hatósági orvosai volnának utasitandők : a pápai többi szikvizgyarak rendben találtattak. A veszprémi, enyingi, Zirczi szikvizgyarak rendben vannak, a devecseri berendezés és tisztaság Tekintetében jobban áll mint a mult évben és rendesen ellenőriztetik. — Az összes szikvizgyárakbaz a sifonfejek átöntése 1"„ ólomtartalomra lassan ugyan de mégis csak előrehalad, mert az ezerekre menő siíónfejek átöntése sok költséggel jár és sok időt is igényel. A prostitutio ellenőriztetett, 3 bujakoros beteg a kórházba rendeltetett. A dajkasághan levő gyermekek rendőri és orvosi felügyelet alatt tartatnak. — Egyébb vizsgálatokra vonatkozó eredmény az A. alatt bemellékelt táblában van kitűntetve. Öngyilkosság volt 2. u. m, 1 rézgalicz oldattal önmérgezés Torna községben, 1 jiedig lőfegyverrel Zirczen. vtt cKctéitvji Jfáíoflj megyei főorvos. Veszprémi levél. — Potpurri. — Jtendes levelezőnktől. | A mit leperzselt a kánikulai hőség heve, azokat a fonnyadt, sárga faleveleket, mpssze elragadja, peregve viszi tovább a hűvös, esipös szeptemberi szél, mely erővel vegyest, ajtószárfástól rohanva hozta meg a virághervadást. S mig a köpenyeges polgárok sietve végzik az utezai dolgokat, addig a vármegyeház kistermében a közigazgatási bizottság, a városházán pedig a városi képviselőtestület gyűlésezik s ugyancsak izzadnak a tanácsosok. Az első helyen a szokásos hivatalos jelentéseken kivül több érdekes intézkedés érdemel figyelmet. Mióta a veszprémiek felfedezték . I/niáilif, a szeretett alispán Tuszkulanumái. sajátságos, hogy a megye alispánja — különben is. mint a természettudományi társulat tagja — kiváló figyelemmel szemléli a Balaton víztükrét. Kber figyelmét nem is kerülte el a Balaton feltűnő apadása. Karon fogta hát l'niíl Dénes kir. főmérnököt, aztán az ifjú _Kelén

u vállain elhajóztak a Sió-zsiliphez, ahol személyesen meggyőződtek arról, hogy a Balaton feltőnő apadásának a Sió-zsilip szertelen megeresztene az oka. A megye közigazgatási bizottsága tehát largonén átír a somogyi főispánhoz, mint kormánybiztoshoz a haldokló .Magyar tengerérdekében s ha nem lesz sikere feliratot fog írni a kormányhoz. Egy másik kimagasló, határozata az volt a megyei közigazgatási bizottságnak, hogy id. /V/v//// Sándor indítványára átír valamennyi megye törvényhatóságához és a törvényhozói testülethez is feliratot intéz az iránt, hogy az adé>beszedé*ek. melyek eddig aratás után aug. 15-én kezdődtek, balasztassanak el szept. 15-éig. mikor a földmivesek már túladtak a termésen. Veszprém város képviselőtestülete is hétfőn tartotta rendes gyűlését. Kontos tárgyai voltak, melyek heves vitatkozásra adtak okot. A városi költségvetési előirányzatot ugy általánosságban, mint részleteiben, kevés változtatással elfogadta a közgyűlés, melyen KJsedtt Imre polgármester elnökölt. A költségvetési előirányzat szerint az 18íM-ik esztendőben Veszprém város szükséglete 79,1511 frt 72 kr. lesz, melylyel SSemben a városi jövedelem, illetve fedezet 50,176 frt 24 kr. Hiányzik tehát 24,135 Irt 48 kr, mely összeg 34%-os pótadóval fog fedeztetni, amiből látható, hogy a pápaiaknak sincs sok okuk a gúnyolódásra. A város uj kösvágóhíd építését határozta el — ministeri rendelet folytán. Az uj vágóhíd a város azon részén lesz. a hol a Séd patak elhagyja a várost. Jövő év július 1-ére kell elkészülnie. Az enying-dombóvári és györ-gönyöAz általános nevetés lecsillapulta ntán B tiszthelyettes kénléssel áll elő: Es ini oka lehetett a nemes lovagnak ellenezni, hogy 7'<///o.« nőül vegye a mamát ? — Juditra az atyja halála után semmi sem maradt, minden a mamáé. K- mi okát adta Etítter0SM Kleid ur ,t többszöri provokálásnak ? A segé.hk előtt nem tudom, de bizalmas baráti körben bevallotta, menynyire fél tőle, hogv Juditnak még testvérei lehetnek é-s hogy Tallót megrabolta az ó örökséget. \ kitörő ujabb nevetést esak ismét a tiszthelyettes szüntet' meg, jelezve, hogy szólani akar. De tudjátok-e uraim, hogy mim", pénzzel parádézott a két ur Judit és az anyja körül ? — Nem. Ménes adott rá pénzt mimlakettö• k. hogy megkaphassa régibb követeléseit is. Itt azután a t isszhelyettes részlote-eii elmondja a költött kölcsönök előzményeit. — Igy hát a nemes lovag tartozását Tolla* tizet te meg Mézéének? <) is. de a nemes lovag is megfizette. Vagyis: Mé\atS két oldalról is nyert — Nem két oldalról, bárom oldalról. A főhadnagy és Kleist hallgattak. de mások feljelentették Mezest a bíróságnál s Mézet is kapott . . . — l'gyan mit? Félévi fogságot az uzsorások csel híjában. Xéláiv szó sala é s y. e t \\ a k f a j 1 őd é • é r <» l. h szinészeti kiállitás alkálin.diói. Kolyt. és vé(?e.) A magyar színészet ezen egész fejlődése, fokról-fokra való emelkedése élénk képekben tárul szemeink elé, ha a most megnyilt szülészeti kiá'litást megtekintjük. Ha testesitve látjuk színészetünk múltját s jelenét, megismertatva tapsolt s koszorúkkal jutalmazott meg : elbeszélnék, hogy .lókainé Laborfalvy Róza mily drámai erőt tudott kifejteni szerepeiben, mennyire megbűvölte a közönséget színpadi mozdulataival, mimikájával: mennyire felhangolta a jókedv húrjait a megénekelt Megyeri, ki a búskomor lelket is hangos kaczajra fakasztotta De nemcsak a régiekről szólnának ez emlékek, beszélnének ezek az újabb kor művészei és művésznőiről is. A Plahaszoba emlékei sok kedves történetet mesélnének nemkedhetür.k az egész szinészélettel. Nem kell a \ zeti büszkeségünkről, dalos csalogányunkról, a coulissák mögé tekintenünk, hogy a színpad tit- | kedves Blaha Lujzáról: .Tászay Mari emlékei kait tanulmányozzuk, itt teljes egészében áll előt- komoly dolgokat suttognának a hatalmas tratünk a színház: nem kell a régi s újabb korbeli ; gikai színésznőről, ki a Shakespeare-drámák szinészeti viszonyokat a könyvekből kifürkész- i tanulmányozásába merülve tölti napjait s telve nünk, itt a szinészeti viszonyok egész összegét ; érzelemmel, nagyobb drámai erőt önt előadászemlélhetjük. Nagy súlyt fektettek arra, hogy sába. Es igy megy ez tovább, minden kitűnő a színészeiét fényét, dicsőségét, változatossá- erőről hallanánk valami szépet és jót gát, örömeit a legtarkább jelenetekben, ked- De menjünk tovább, tekintsük a szép ves, megható képekben tárják szemeink elé s I arczképeket s festményeket, melyeken a híres kimutassák, l.ogy a színészeiét az ő könnyelműségeivel is, bár keserves, küzdelmes pálya, tud öröm virágokat fakasztani. Mindezt helyesen tették. Egész örömmel sietünk megtekinteni az ezrekre menő régibb s újabb szinlapokat, a megfakult, elsárgult szalagokat, a számtalan arany, ezüst, babérkoszorút éa az elhervadt koszoruromokat, melyeke*: a kitűnő művészek és művésznők a színpad deszkáin diadalt aratva, a közönségtől játékuk .jutalmául kaptak: kellemes emlékek ébrednek bennünk, mikor e koszorúkat látjuk, melyek egv-egy híres művész vagy művésznőre s játékára emléművészek és művésznők kiváló szerepeikben vannak lefestve: mindezek a legélénkebb képekben tüntetik fel őket, és ha — mint már emiitettük ez emlékek beszélni tudnának, a képek s festmények nem csekély szerepet játszanának az illető színész vagy színésznő művészetének felidézésében. Nem, sőt ezek tükröznék vissza leginkább az egész színpadi életet. De ne gondolják t. olvasóim, hogy mindezen emlékek mellett lényegtelen szereppel birnak a régi s ujabb színlapok, ne higyjék, hogy a színlapok, melyek közül némelyek már rongyosak is, semmitsem érnek. Sőt talán az keztetnek. Oh, ba mindezek szólni tudnának, egész kiállításon ezek képezik a kulttirhistóriai sok szépet beszélnének. Elmondanák, hogy Eg- emléket. Sok hasznosat tanulhatunk ezekből, ressy Gábor mily fenségesen adta Hánk bánt, | felismerjük a közönség Ízlését, megtudhatjuk, Brankovicsot, mily érzelmet, bűvjrőt öntött játékába, melyet a rajongó közönség elragadhogy a nép milyen naiv volt s a színigazgató mily alantas dolgokról beszélt neki. Igv a régebbi szinlapokon nemcsak azt olvashatjuk, hogy pl..,Béla futása"-hau Bélát ki adta elő es mennyi volt a helyek ára, hanem sokszor egész kis tanulmányt közölt a színigazgató azon darab felett, melyet színre hoztak: sőt még azt is felen.litették, hogy ma egy kocsi ket élő loval fog megjelenni a színpadon. Vagy ha olyan darabot adtak elő, mely pálya dijat nyert, indokolták, miért nyert pályadijat s földicsérték, fölmagasztalták. Tehát láthatjuk, hogy a közönség még néhány évtizeddel is, mennyire visszavolt az aestbetikai izlés s műveltség tekintetében; mily fogásokkal kellett élni mily ígéretekkel kellett színházba csalogatni őket. Ezenkívül még számtalan érdekes dolgot hoznak napvilágra ezen színlapok ; némelyiken a helyárak nincsenek kitéve, a közönség tetszése szerint fizet, majd másokon roppant olcsók a helyárak, de csak azért — mondja a színigazgató — hogy a közönség minél gyakrabban járjon a színházba. Ha láttuk ezen becses emléket, ha végigjártuk a híres szinészek és színésznők szobáit, részint örülünk, részint elkedvetlenedünk. Örülünk, hogy színészetünk ily magas polczra emelkedett, örülünk, hogy a magyar színészet oly dicső múlttal és jelennel bir, hogy szinészeti kiállítást is rendezhetünk. De méltán kedvetlenedünk is el. Elkedvetlenedünk, hogy a szinészeti kiállitás renezői egy kissé elhamarkodtak a dolgot s teljesen elmellőzték színészetünk műkincseit. Mint Dr. Váli Béla is helyesen megjegyzi: „Nem voltak tekintettel a magyar kultúrtörténetre, nem gondoltak azzal, hogy a becsesebb műkincseket, mint a székesfehérvári, balatonfüredi reliquiákat, melyekben .Megyeri, Szentpéteri, Feleky és Petőfi, mint statista neveivel találkozunk, kiállítsák. „De még hacsak es hiányzaaék! Hias műkincseikből a szinészeti kiállításon a szinlapokon kivül semmitsem találhatunk. Ki lehetett volna állítani Kántorné s Jókainé leveleit, melyeklien fizetésük javitását. kérik. Megemlékezhettek volna Petőfiről, Aranyról, kik szintén megkóstolták a színészet kenyerét, szintén lelkesültek a magyar színészetért: leróhattak volna a kegyeletet Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Szigligeti, Csiky, Jókaival szemben is, kik életük javát a magyar színészetnek áldozták, s aká.r öröm, akár bánat honolt sziveikben, nem feledkeztek meg a színházról s színészekről, kitűnő, színpadi hatással biró darabokat szenteltek nekik. És még lett volna számtalan műkincsünk a szinészéletből, de ők ezeket elmellőzték. Azt mondják kifogásul, szinészek rendezték. Nagyon heiyesen van, hogy szinészek rendezték, mert ezek ismerik legjobban a szinészéletet a szinpadot, de ha ők —mint mondják— nem képesek arra, hogy kulturhistóriánkat is tekintetbe vegyék a kiállításnál, be kellett volna választani a rendezőségbe egy oly férfiút is, a ki majd a műkincsekre fektette volna a fősúlyt Most már mind ez késő. elégedjünk meg vele úgy, a mint van. Ne oltsuk ki a lelkesedés lángját, hanem inkább háláljuk meg a buzgó, tevékeny szinészek fáradalmait, küzdelmeit, melyekkel e nagy munkát keresztülvitték, s adjunk hálát a magyarok Istenének, hogy e szép hazát s benue a színészetet igy felvirágoztatta: adjunk hálát a művészetek Istenének, hogy a magyar színészetet néhányévtized alatt dicső múlttal s jelennel áldotta meg és kérjük őt, hogy jövője még fényesebb dicsőbb legyen! §>aiz<z €Ua3át.