Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-31

hatunk az aggkor és munkaképtelenség eltére való biztosításról, Ezen eszme még egyedül Sém t országban merült tel, de a törvézvj ott i> esak 1881-ben lép életbe. Bi tnlajdonkép nem más. mint a szegény agy megoldására caélző kísérlet. Hogy miiiM eredménye keaa, az a jövő titka. Ezzel kimentettük az .illám social po­litikai feladatainak elöeorolását, most még ama nevezetes kérdési kell tárgyalnunk, mit tehetnek a mnnWskérdés inegokláaára maguk a munkások és a munkaadók. En­nek azonban kfllön fejezetet szentelünk. Folyt köv. Gazdáink bajai és azok orvoslása. (Pslft és vége.'l Me/ogazdaságunk igen jelentékeny t g-aaor a kellő szakértelem hiánya. Ki nem számitható azon óriási veszteség agy egyesekre, mint közvetve a neinzet­u kaszatra nézve, melyet a szakszerűt­len kezelés okoz. E/.en állítás igaz vol­tát legjobban igazolja azon körülmény, I ogi a mig hazánkban 1 hold toki ter­me- átlag 7 8 hektoliter, addig Hollan­i Belgium és Angliában egy hold föld­termés átlaga -t K hektoliter, tehát há­romszorosnál is több, mint hazánkban, m zaia annak, hogy földjük minőségére nézve sokkal silányabb Nagy nemzeti töke veszeti el eddig is a szakszerűtlen kezelés miatt. Van-e elégséges intézkedés téve tör­vényhozásunk által ezen haj orvoslására? Azt állítom, hogy mindazon inkézkedé­-ek. melyek ez ideig a gazdaközönség ér­telmi fejlesztésére, a gaadaaág oatéaaaerü vezetésére okvetlenül megkívántató szak­értelem aiegadására tétettek • rendeattetteh a kitÜZÖtt ezél elérésére elégt.deliek. Melyek azon intézkedések miket a inagaa kormány e czébra életbe léptetett? Felállította minden megyében a gaz­dasági egyesöleteket, azokat kiváló gond­jai közé veszi, segíti, támogatja. De ezélra vezető-e ez? A tapasztalás az ellen­kezőt bizonyítja; a gazdasági egyesületek e-ak jó hasznos ezélra törekvő társula­tok. A legjobban szervezett gazdasági egyesületek is esak mint egyoldalú tár­sadalmi kör-tényezők szerepelnek, melyek J jámbor óhajtások és jó szándékok ha­t urán fúl nem mehetnek, intézkedéseik törvényerővel nem bírnak, a inert eljárá­-uk sem azonos, a gazdaközönség bizal­mat meg m-m nyerhetik. De szervezetük sem elégségéé arra. hogy a gazdaközön­ség czélszeiü és okszerű gazdálkodással gyakorlati téren foglalkozhatnának. Vannak országos foldmivea iskola ­iik. de ezek száma nagyon kevés, g oly izétssórva az. ország egyik végétől a má­-ikig. hogy sok megye gazdaközönsége lég névleg sem ismeri, teljesen hozzá­férhe >tlenek több megye gaadaközönsége részéről. Vannak vándortanárok is. de ezek jelenlegi munkaköre nem képes a szakértelem fej b-sztésére. A gazdasági szakismeretek fejleazté­sére a közép éa kisgazdák között legegy­szerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb eljá­rás volna: a az elemi és népiskolákban adassék elő a tanárok és néptanítók által a „gazdasági- káté- mely ezélra megfe­lelő könyvecske dolgozandó ki kérdések­ben és feleletekben i ez kötelező tan­tárgy lenne; b hetenkint néhány estén felolvasások tartassanak a lelkészek éa tanítok által a gazdasági alap és szakisme­retekről a felnőttek számára, különösen azon növények okszerű termelése l azon állatok okszerű terjesztéséről, melyek azon községben leginkább termeltetnek és teiiyésztetnek. e) állitassanak fel kísér­leti telepek, d) olcsó naptárakban ismer­tessenek a gazdasági alapismeretek az okszerű gazdálkodás röviden és népies nyelven, a magas irályban irt gazda-ági czikkek, terjedelmesebb munkák nem jön­nek a nép kezébe, de azokat meg sem érti. el sem is olvassa, de • naptárt azi­vesén olvasgatja téli estéken, s nem ta­lálunk fahm házat, melynek naptára ne volna. 3- ik nagy baj és hátrány a magyar gazdákra a gazdasági termények, állati termékek és élő állatok tulmagas vasúti tarifája is. Hiszen Amerikában és a ten­geren tnl fekvő egyébb termelő államok­ban lak.'' gazdák l •rményeiket jóval ol- 1 csobban szállíthatják aa európai fogyasztó államokba Franczia és Németországba, mint mi magyar gazdák, kik közvetlen szomszédságban lakunk. Ezen a bajon is kell segíteni. - le­hel könnyen, esak akarni kell. |e kell szállítani e gazdasági termények, állati termékek és élőállatok szállítási tarifáját, s nem kell attól félní, hogy ezen leszál­lítással a vasiul bevétel kárt szenvedne, merem állítani hogy semmit, vagy nagyon csekélvet * . Hiszen vearvök tekint 'tbe azon körölményt, hogy a vasúti forgalom­nak mindegy akár teli, akár üres vaggo­uokkal teszi meg naponkint kiszabott itt —,' ját nem tesz különbséget, ha néhány vag­gonnal többet visz vagy kevesebbet, a költség csekély különbséggel egyforma, de ha van is különbség, azt ki fogja egyenlíteni a többlet szállítás, sot talán emelni fogja az e téreni eddigi bevételt. Végre a tarifa leszállitás növelné az állatok és termények árát is. mert a kereskedő annyival többet adhatna s adna a gazdának terményeiért és állatjáért, mennyivel a vasúti szállítási díjtétel alább szállitatott, s igy egyik hatalmas rugója lenne a tarifa leszállitás gaedaköaönsé­giink anyagi gyarapodásiinak. 4-szer. Igen nagy baj kivált a kis mezőgazdára, s nagy hátrány a mező­gazdaságra nézve, hogy a czélszerü, ha-z­nos. kisebb mezőgazdasági gépeket drága­ságuk miatt használatba nem vehetik, mivel a gépgyárosok azokat kiállít,i-i áruknak 4 R-szorosanval árulják, sut nagy tért nyitnak ntazó ágenseik által kiknek 15—98 százalékot adnak a nép kizsarolá­sára. Mert hiit mi rendesen az eljárásuk? Megjelennek a községekben, s ott kitud­ják a jobb módú gazdák neveit, azokhoz elmennek, őket ráveszik, hogy náluk és általuk megrendeléseket tegyenek, s ha a gazda a megrendelés ellen azzal védeke­kezik. hogy most n m rendelhet, hiszen nincsen pénze. — „(.ha se törődjék a pénzzel — ni az áge.. részéről a válasz — nem kell nekünk pé . ad egy váltéit, azt egyelőre kiállítjuk :? 4 hónapra, S ha lejár? ha van pénze fizet, ha nincs pénze továbbra is elfogunk fogadni váltót, csak csekély H százalékot fog róla kamatképen fizetni; a addig beszél, mig reá megy a lépre a szegény kis gazda. Kiállítja a váltót, aláírat az egész családdal s az ágensnek tizet a vételárból •! ü százalé­kot fáradozásáért. Eddig nincs baj. de hát lejár a válté, a gépet egészen kifizetni nem tudja megjelenik ismét az ágens, s nagy kö­nyörgésére a gazdának prolongálja vál­téiját. hozzáírva csekély nyohz százalékot ismét felvéve fáradozása és atyáskodó gondoskodása némi jutalma rátául 2—3 szá­zalékot a fennmaradt összegről, ugy hogy mire a gazda a gépet kifizeti, il­letve annak árát letörlesztí, a vett gép két annyiba kerül. De hát ha még azt vess/ük. mikor a gépgyáros bukik, s a keze közt levő váltók azonnal behajtat­nak a esődtömeg gondnoka által?! egész járások esnek áldozatul. De van még valami, amit meg kell említenem, ez azon lelketlen eljárás, mit egyes gépészek (nem gépgyárosok kik vidéki helyek,-n letelepednek. Ü/llek a szegény kisgazdákkal, hogy t. i. össze­vásárolnak régi avult gépeket, azokat összeigazgatják, ki- illetve befestik jó vastagon, s azután eladják azokat mint ujakat, s alig használja a szegény kis­birtokos, már is törik, znzik. Ezen eljá­rás ellen iiim - perorvoslás, mert hasznalat után nehéz láatfktonyitan}, hogy a gép vételkor régi volt. Hasonló és gyakran ismétlődő eljárás nemcsak tönkre teszi a gazdaközönséget, de elidegeníti öt a gé­pek vásárlásától is. megingat ja benne a bizalmat a gépek, illetve gépgyárosok iránt. Miként lehetne ezen a bajon segíteni? Ezen a bajon ugy lehetne segítem, szerény nézetem szerint : a ha az állami gépgyárak nemcsak cséplőgépeket,de min­den a gazdasághoz szükséges gazdasági eszközöket is gyártanának, B azokat a gazdáknak bizonyos időszaki törlesztésre a kiállítási áron legföllebb 1 százalékká] rendelkezésükre bocsájtanák. b ha a gaz­dasági egyesületek gi'• pfaktárakat állíta­nának ie|. mint egyik vagy másik vagy több gépgyáros bizományosai, a kisgaz­dák a gépraktárakból nyernék gépeiket szinte időszaki törlesztésre. A kezelési költségekre elég volna azon százalék, miket a gépgyárosok bizományosaiknak adni szoknak, c ha a magas kormány szigorú rendeletet bocsajtana ki. melylyel kötelezné a gépgyárosokat, hogy az ál­taluk felbérelt ágenseiket tartoznak a közigazgatási biróságokná 1 1 lejelenteni, éa azok csak a kapott jóváhagyás esetén működhetnek kellő ellenőrzés mellett a vidékeken és a falvakban, egyúttal uta­sítva a járások főszolgabíróit, hogy kö­zegeik utján községi bírák, jegyzők ellenőrzést gyakoroljanak felettük. F.zek volnának fóbb vonásokban a magyar közép és kisgazdák legégetőbb bajai s a magyar mezőgazdaság fejlődé­sének legnagyobb hátrányai és akadályai. Az itt előadottakban vélem helyesnek azon utakat és módokat, melyekkel azo­kat orvosolni s elhárítani, a ezek foly­tán hazánk mezőgazdáinak anyagi jólé­tét tetemesen emelni lehetne. 5:-aitk't ci^vióc^. *> Az új vasúti szállítási tarifa mint értesü­lünk, október elsejével lén életbe s ez valns/.inü­le;i véget vet az ez irányban hangoztatott pana­szoknak. S z e r k. Gleichenbergi levél. Gleichenbargat sokan ..hervadó virágok üvegházának" nevezték el. A hasonlat nagyon talál,',. Ha ezen üvegház nem rendelkezik is oly bíiverovel, hogy a természet vagv a sors kegyetlensége által kora hervadásra Ítélt, vi­rágot, elbájoló, legszebb virágzásban levő bim­bóvá, rózsává változtassa, de legalább lehetővé teszi, hogy a hervadásnak indult virág felfris­sítve, uj életet nyerve, gondos kertész ápolása alatt a gyors, idő előtti lehullástól meg­menthető legyen. ÉH valóban e rendkívül kies fekvésű, balzsamos levegőjű fürdőhely csodákat inivelt számtalan tüdőbetegen és csakhamar világhírű névre tett szert. A szélrózsa minden irányából ózönik ide a különféle nemzetiségű nép egész nváron át azon biztos reményben, hogy itt gyógvnlást nyer és hogy ezen reményében nem csalódik, mutatja azon rohann s emelke­dés, melv a fürdolátogalók számánál évenkint Mindjobban észlelhető. Kz évben — valószínű­leg az inthienza következtében rendkivül élénk évaddal dicsekedhetik a fürdő (5iM"K> lá­togatóval) és ez alkalommal oly nagy szükség volt lakásokban, hogy számtalan a távolból ideérkező beteg visszatérni volt kénytelen, da­czára, hogv teljes comfortta] berendezett villában 1909 szoba állt a vendégek rendelke­zésére. Augusztus IcöSflfM táján azonban a sze­zon már vége télé jár. nagy bőrönddel meg­rakott kocsikon csoportosan távozik a sok ille­geti, mig vissza félé üresen vagy elvétve egy két vendéggel tér vissza az ilyenkor rendesen rosz kedvű bérkocsis a feldbachi állomásról. A társas élet — mint a legtöbb fürdő­ben - itt is fesztelen. Keggelenkint a kútnál ad egymásnak találkozót a sok ismerős és ki­tűnő zene hangjai mellett végzi sétáját. Kzután kiki az orvos által rendelt kúrát végzi, a be­tegek nagyobb része a tejkúrát is tartja. Jle­vág ugyanis a pácziens naponta 4—6 pohár tejet és ha más nem, a/, az egy üdvös hatása mindenesetre megvan ezen gyógymódnak : hogy átkozottul szelidit: olyanok vagyunk kérem, mint a ma született bárányok, szelidségre meg­jegyzendő, s nem ártatlanságra. lieggeli után az egészségesebbek kirán­dulásokat tesznek öszvéren vagy ner pedes apostolomra az n Albrechtshöhe * .. I'a rapl uí •' vagy ..Kogel" tetejére, mig a gyengébbek ré­szint a közeli park kényelmes ülésú padjain, részint az olvasóteremben köhécselik végig a délelőttöt. Délután 6 — 8-ig játszik a "_'4 t " 'A illó ..* urkapelle­'. A zeuészek kivétel nelki.. fekete szalon ruhában magas ezilimlerrel tartoznak megjelenni. Ez intézkedés egyszersmind ma­gyarázata azon (eltűnő kerülméiivnek, hogy a sok nagyvárosi fürdővendég miért használ mindig csak egyszerű kalapot és a világért sem venné tel a ezilinderét.?, nyilván attól léi hogy a ..("urkapellehez" tartozó zenésznek tartják. Ksténkint a .. Vereinshaus" előtti tért lepi el leginkább a közönség, és ez alkalom­mal vegyük közelebbről szemügyre az itteni társaságot. Azonnal észrevehetjük, hogy leg­több a magyar, sok a német, román, franczia, orosz, sót torok is. Korra nézve rendkivül nagyszámú a fiatal emberi idők jele!), jól van­nak képviselve a fiatal asszonyok és leányok is, de legtöbb — — a vén asszony. Kgy ismert régiséggyiilolő barátom ugy vél e bajon segíteni, ha a fürdőigazgatóság elfogadja azon indítványát, melv szerint min­den öreg nő dupla kurtaksa fizetésére volna kötelezendő, majd megapadua a számuk! A fürdő élelmes és derék igazgatója azonban statistikailag kimutatta neki, hogv minden itt időső vén asszonyra egy vele ho­zott tiatal leány esik és miután utóbbiak nem jöhetnek garde des dames nélkül, mit szólna ő ahhoz, ha az öregekkel a leányok is elma­radnának és nem találna az egész fürdőben egyetlen egyet is? Tudomásul kellett vennie a választ, mert az bizony furcsa volna ! Azután pedig hány ha­jadonnal menne kevesebb férjhez évenkint az ily szigorú intézkedés folytán? Mert ismerek én itt akárhány gondos mamát a kik a fürdő­ben tartózkodó fiatal emberek w aseaae»éflét* arra szeretnék felhasználni, hogv őket egy de­rék jó leánynyai „///cycios/VscA". A „megerosi­tés u azonnali elérhetése czéljából járkál is itt vagy negyven különböző felekezeti pap, de mint biztos forrásból hallom ez évadban még semmi dolguk sem akadt. Hiába minden tö­rekvés! nem hagyunk magunknak o/aWbordat a m/ni. anl.lm sózni! ClICiHÜi.'11.V Vliánv szó s i i ii é Biet ii n k f c j I o d é i é r 11. \ -/meszeli kiállítás alkalmából."' Még i sak néhány évtized folyt le azóta, liogy a magyar szülészet virágzani kezdett és az ország foválosában. líudapesten, s valami­vel előbb Kolozsvárott az addig megvetett I babának csarnokot, emeltek. Ks ha figyelembe veszszuk, hogy a magyar szülészet mily fokon állt 1 >:'.í előtt s ettől kezdve e néhány évti­zed alatt mennyit emelkedett, egész megelége­detten mondhatjuk : ha mindenben ily rohamo­san emelkedünk, drága hazánk nemsokára vi­lágzásának tetőpontjára jut. Hisz a XIX. szá­zad kiiszobén, mikor a magyar nyelvnek nem •.olt létjogosultsága s bárdolatlannak, pórias­nak tartották, hazánkban esak néhány színtár­sulat létezett. Ks e néhány színtársulat sem tudta magát fenntartani, ide-oda bolyongott a hazában, s minden leié a legnagyobb köz<>ny­nyel, hidegséggel fogadták. A hosszú bolyon­gásba beleunva, a miskolcziak példájára egy­két színtársulat festen telepedett le, de itt sem tudtak megélni, mert a nemzet felsőbb osztálya, mely az udvar tényétan sütkérezett, gyűlölte, megvetette a magyar nyelvet. Hiába fáradozott Pesten a tevékeny Kul­eaáff István, a .Hazai tudósítások'' szerkesz­tője s Kolozsvárott báró Vesselényi, szavaik, kéréseik vasszivekre találtak. Kulcsár és báró Vesselényi ép ugy kudarezot vallottak, mint az a lelkes honfiú, a ki egy német röpiratában (Entwurf zu einem l'ngarischen Xationalthea­ter. In einer Rede an das Vaterland.) mint a a ctimből is kitűnik, uintén egy állandó ma­gvar nemzeti-színház megalapítását sürgette. Ks még mindez semmisem volt: hosszú, nehéz küzdelmeket kellett folytatni, aiig az első ál­lami,', színházat megalapíthatták. Körülbelül abban az időben, mikor hazánk felkent bajno­kai, Kazinczy, Kisfaludy Károly, Kölcsey F. a legnagyobb lelkesedéssel, odaadással küzdöt­tek, a bilincsekbe vert költészetet felszabadí­tották lánozaiból a a magyar geniust ismét napfényre hozták, kezdett a magyar színészet s a drámai költészet is t'elvirágza'ui. lK-lo-ban végre sok küzdelem után megjelent az első magyar szinházi hirlap is, Xemzeti játékszini tudósítás 18 számban irta Keresztszeghi és Adorjánházi gróf (!sáky Theodor 1880—81. Kassán fa másolatát közli Dr. Váli Réla, a szi­nészetí imikincsek fáradhatatlan kutatója) a lassanként, mikor már a magyar költészet egé­ről is elvonultak a vészes felhők és a szegény magyar nemzet szabadon vehetett lélekzetet, a magyar színészet is emelkedni kezdett. Nem­zeti színházat alapítottak s e nemzeti színház­ban mindinkább eredeti magyar darabokat adtak elő. Nem szorultak már olyan darabokra, a milyeneket az 1810 óta folyton szaporodó vidéki színtársulatok adtak elő: nem hozták színre Ruzicaka operáját ..Méla futását" sem a ,,Sárkánylovagot vagy a pogányvári viperát,' 1 melyeket a borsodi színtársulat még 18'2b-ban Pesten előadott, hisz koszorús költőink, mint i Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály a visz­szamaradt, elhanyagolt drámai költészetet ápol­gatni kezdték, s kitűnő, irodalmi értékkel biró drámákat, tragoediákat irtak a magyar színé­szetnek s a magyar nemzetnek Kz idő­ponttól kezdve azután a magyar színészet óriási lépésekben tört előre. Kisfaludy Károlyt a ! Vörösmartyt a drámaírók egész serege követte, kik szintén kitűnő darabokat, nyújtottak, sőt ínég néhányan pótolták is Vörösmarty drámái­nak hiányát, a szinhatást. Itt láthatjuk ('za­kót, Ubernyiket, Szigligetit, Szigetit, Tóth Kál­mánt. Hugó Károlyt, kiknek neveivel s da­rabjaival, ha a most megnyílt szülészeti kiál­lítás régibb s ujabb szinlapjaif vizsgáljuk, számtalanszor találkozunk. De e darabokat még leginkább csak a pesti színházban hozzák színre: a vidéki színházakban, mint Győrött, Miskolczon, Kolozsvárott, érdekfeszítő, mesés tárgyú darabokat játszanak, melyekben a Hugó Victor-léle különleges, rémes, izgató je­lenetek jönnek elő. Ks ezen darabokat 'Kgy rémes éj Faluzzi várában) a közönség, mint ,.A magyar szinészet történetéből" (Dr. Váli Iléla) olvassuk, egész lelkesedéssel, úgyszólván szenvedélylyel názte végjg. . . . Tehát, mint ez előadott darabokból is látjuk, ekkor még csak a közönség mulattatására, a magyar nyelv terjesztésére törekedtek, de az aesthe­tikai izlés nemesítését, a közönség műveltségé­nek előmozdítását figyelmen kívül hagyták. ; Azonban néhány év múlva — mikor a nem­zeti színházban olyan hatalmas erők játszot­tak, mint Egressy, Szentpéteri, Megyeri, He­gedüsné Halenburg Lina, Déryné, Kántorné, .Fókainé Laborfalvy Róza, s ezek néha-néha, mint a kitűnő erők most is tenni szokták a vidéki színtársulatoknál a legkitűnőbb dara­bokkal vendégszerepeltek — tűntek le e ha­tást keltő s legtöbbnyire idegen nyelvből for­dított darabok. Mint a színészet i kiállításon I látható, e korból való szinlapokból következ­tethetjük, legiokáob » 'zakó Zsigmond „Végren­deletét" a Katona József „Bánk bánját' kot­ták szinre, ezután következtek a többi híre­sebb darabok, me'yekkel a közönség ízlését nemesítették, műveltségét nagy mértékben elő­mozdították, s hozzászoktatták őket azon nézet­hez, hogy a színház nemcsak a szórakozások, de a tanulmányok színhelye is . . . Tehát azon időpontnál vagyunk, a honnan ha a magvar szinészet fejlődésére visszatekintünk, belátjuk, mily óriási lépésekkel emelkedett felfelé, a lát­hatjuk azt is, hogy a szinészet s vele együtt a drámai költészet, fejlődésében karöltve járt a többi tudományág felvirágzásával. Ha az iro­dalomtörténet terén valami nevezetes esemény tortént pl. az akadémiát s a Kisfaludy-társa­ságot. alapították, mindez befolyással volt reá: az akadémia pályadijakat tűzött ki különféle színdarabokra, a Kisfaludy társaság lefordít­tatta a kiváló idegen szinmúi.-ők müveit s ez­által a jeles színdarabok számát emelték, a kö­zönségnek számos élvezetes s tanulságos estét szereztek. . . . Kzen stádiumban van a magvar szinészet most is, csak a sziuköltészet emelke­dett valamivel magasabb polezra, a fővárosi és vidéki színházak, szintársulatok száma szapo­rodott. De a mi a szinészet terén fontos, ne­vezetes szere], et játszik, a derék és nemes czé­lokra törekvői szinészögyesület mindig jobbban s jobban virágzik, sokat áldoz a nemzet nap­számosainak, kik a színpadon töltötték életüket 8 itt a színpad deszkáin érte el őket a tehe­tetlen öreg kor ; sokat fárad, buzgólkodik, hogy a magyar szinészet, ha nem is emelkedik, de maradjon meg azon a polezon, melyen Szent­péteri, Egressy, Kántorné korában volt (Vége köv.) Türli'iiHiiii cinlckck. Közli: Iii MARTONFALVAY ELEK. ­/ hlln iliuzLil Summ l'isl Áőiiliinl. , n Z*iilól jinli/innsi/iisii iiiini l*tl>. iiuifhu* '.I-I'II Ulffotl lirSZrtl/,'. Felhívom a tek. rendek ügyeiméi egv oly néposztályról való gondoskodásra meiy az egész világon elszórva, vali ; i és polgári helyzetére nézve a többi osz­tályoktul elszigetelve, kö/.ál lolilá UV I kintetben igen ferde állapotban van. Ei tem a zsidói népet. Nem feladásoi ugyan annak más országokban helyhez, té-t előadni, csupán a/.t mondom; hogv • Ind e néposztálynak megadatott s polg i szabadság, nem lett az a közállománynak veszedelmes. Így E jszak-A tneiiká I >a szabadság hazájában ők is a többiekI egyenlő polgárok. Angliában látjuk, hogy sheríffnek választatnak. Franczia más művelt országokban is megvannak polgári jogaik. Mért kellene ezt nálunk tőlök megtagadni ? holott, ha egyebei nem említek is. a közadót éppen úgy fi­zetik, mint a többi néposztályok min den terhet ugy viselnek mint honunk min­den más nem nemes lakosai, katonát szinte ugy söt őn kebelekből állítanak éa DK is a többi polgárokkal közös jogokban legkevesebbé- -elli részesülnek. Nézzük. ha váljon a legügyesebb mester is l„\. tetik-e a ozéhbe? Távol légven. hogv én a czéhek hasznait pártolnám, de n ezek fennállanak, addig csakugyan igen kívánható, hogy oda a zsidók is bevétes­senek. Vájjon ha úrbéri telekre akarna letelepedni, nem té-tetnek-e abban akadá­lyok? A t. k. rendek táblája megtett ugyan e részben mindent, hogy ök a te­lek vételétol ki ne zárassanak. — de vál­jon a főrendek izenetében nem tettek-e, ez ellen akadályokat? Vigyük, hogv egy zsidó . katona kíván lenni, ugyan kérdem, lehet-e annak egész önfeláldozá­sával védeni azon ha/át. melyben ellene a legnagyobb előítéletek uralkodnak ­mely ben az ö hasznos szolgálati nem vé­tetnek figyelembe? Igaz ugyan, hogv magam ia láttam egyet, kinek érdemje­lek diszesiték mellét . de ea is nem me­hetett volna-e fÖllyebb, ha vallása iránti előítélet nem volna az akadály? Vegyük, hogy tudós akar lenni, már itt ugyan nem vetnek határt az előítéletek lelki kiművelésének. Látjuk a többek közt Mén­delaohnt, mennyire vitte tudománvát magáin is hallottam egy pesti unis. tani­tótul. hogy különösen az orvostanban a zsidéi ifjak legszorgalmatosabbak. Igen. de mind orvos nem lehet, éa igy kénytelen oly életneinet választani, melylyel legalább anyagi jóllétet szerezhet magának, kény­telen kereskedő lenni, és mivel mint»­kivettetett az egész emberi társaság' gyakran nem marad egyéb hátra, hanem hogy csalással szerezz* n vagyont magi­nak, s íme itt látjuk a nemesist ellenünk mert azoknál kiket a társaság jogoktól megfosztott, azoknak kezeiben van a se­cularis círculans pénznek legnagyobb ré­sze, és noha a kir. városokban és más helyeken elvagynak tiltva a házvevéstöl. — noha nékik nem szabad nemesi jószá­gokat bírni még is mi történik? — „Anniin pervadit sa\a u ök mind a kir. városokban házakat mind más nemesi jéi­szágokat is bírnak más keresztyének neve alatt. I >e ha esak az emberiség szem­pontjából tekintjük is a dolgot, váljon nem igazságtalan-e az. hogy ök csak az­ért, mert az Istennek köz levegőjét szív­ják, türelmi taxát fizessenek? Ezen adó­nak eltörlése iránt már más alkalommal is ebiadattak a her. ülésben a kivánatok. s ezt a rendek már akkor elfbgadák, most tehát nincs egyébb hátra, hanem, hogy e néposztály melyről be van bizonyítva, hogy a küzállományra nézve nem vesze­delmes — polgárositassék. — Azt kívánom tehát: hogy ezen vallásbeliek is ugy te­kintessenek mint más polgári jogokkal biló vallású lakosok. - Adassanak meg nékik is azon jussok, melyeket hazánkban minden nem nemes személyek és városiak birnak, még p ,J dig nem esak hazánkban, hanem a társországokban is. hogy addig is mig a czéhek fennállanak abba ök is bevetessenek, ne légyen akadályul vallá­suk, ha egyébként érdemeket tettek, ne­mességgel ls inogjutalinaztassanak. egy szóval: hogy mindazon jogokkal élhesse­nek mellyekkel élnek a haza többi nem nemes polgárai *). I'iliiczij LiíxzlónaL a szabadszólásban tartott beszédje július 3-án 1839. töredék). Midőn küldőim parancsolnak szóllani akkor a varázs „maradjon L szó ellenére is •) (Ezen indítvány folytán alkottatott az 1839—40-iki W-ik törvényezikk „A zsidúkról").

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom