Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-10

Az ily szakiskolákban, irja Renan, j T.már megnyitja termét az egész közönségnek minden tiszteletdíj nélkül. A tmliHHiíity tiinitiísi intézetek közé tartoznál toaékbi uz ajM/ai fucuttétok az egész országban szerteszélylyel szórt akadémiákon. Ezek a mi egyetemi oktatásunkkal tehetők párhuzamba. A párisi egyetemnek ot facultását szétválasztották és közöttük minden köteléket megszüntettek. A facultásokon szorosan el,, v.in írva. hogy Slát és aojjJSSM kell tanítani, a tanúiéi gyakran kikérdeztetik és In í köteleztetik, a tanítási ém ionsznbadnág tehát teljesen hiányzik. A tanulók itt nem :< zthatnak a tanárok közt. a tanárok pedig esak annak közlésére szorítkoznak, .1 HM a tudományban szilárdul meg van állapítva. Önálló tudományos működést •••luk nem kivannak ; a hallgatóktól pedig ni i-t mint a gyakorlati életpályára nélkülo/b, th-n hivatalos, száraz ebikészületet Dem várnak. A tranezia rendszer van elfogadva " azországban, a melynek a múltból fssaniaradt egyetemei úgyszódván ( sak árnyak a hírneves régiekhez képest. Spanyolország és lmingdliéban is a lacsia intésetek példájára tették meg e izáza i t szükséges javaslatokat, azon különbséggé] mégis, hogy az egyetemet különálló takultásokra nem választották tét Oroszországegyetemein szintén hiányzik a tanitás- és tanulásszahadság : söt intézkedések tétetnek azt fökról-tökra meg •zoritani - s nihilista törekvéseknek ily módon elejét és útját állani. Sálunk a franezia ntwsftTJfr rsnoossM / • • in : országos képeisdekeu Üdén* lelkes réilörr. Kuni. füzeiéi felni oktaédmtnk retormi «>;/• érdeket észrevételeket

es jam\Mn\daked ilmttznuk. Kulim intézeteket kiwén í> M <I toitáskéuzésn én külön intézeteketa wnstkswtedi kiképzésre. I. 't: igazi reform úgymond melyn *zükség ••in; az egnedili, wtetn feestmt oktatásunkon tegtt. (Folyt, küv.i Jahns hé folyamában a közegészség nem roh olyaa kedvező mint az előző junius hóban, .t ••'^ek száma szaporodott, több helyen saórváavosaa kanyaró is mutatkozott, és a halálozás is valamivel tobb volt mint junius hóban. A/ SgOSS h -napon át váltakozva envhébb es .hli szelek uralkodtak olykor erő>ebb •szaki légáramlások által felváltva, a hő-f g a hó k izepén 3t! *'°-ig felment, a minimum a hónap első napjaiban ]<> <'"-ig is leizállt, a lorn'i nappalok és a változó időjárásra k .vetkezett hus éjszakák a heveny gyomor és -Hun utóknak nagyon kedveztek, a mely be• igság a/, arató munkával foglalkozó nép éa a gyermekek k../...tr lábra kapott és elterjedten uralkodni kezdett, de veszélyes jellegű egvik k iralak -em volt, az esetek alkalmas és rfigszerelésn ssarancsóasa gyógvultak. — II itatkostak néhány esetlen makacs malaricus lázak is. de utóhaj uélkul gyógvultak; gyermekek kozt a hoktiurut is itt ott urálii'-t'. de esak csekély térre szorítkozott s járvány, --.i nem faj olt Minden egyéb betegség hattet he szorult. A kanyaró járvány Eayiagstt, I.ajosko:ii.u.atbaa es Mezőkománimban megszűnt, inegbetegilt Knyingen 77, meggy.igyuk 76, meghalt 1, beteg nem maradt. — Lajoskomáromban megbetegult 28, meggyógyult 27, meghalt 1, beteg nem maradt. —Mezőkomáromban megbetegult 88, meggyógyult 79, meghalt 9. beteg nem maradt. — Összesen mind a három községben megbetegult 198, meggyógyult 182, meghalt 11, beteg nem maradt — A halálozási százalék volt nem egészen •>"/„. A kanyaró Nagy-Esztergár községben is szórványosan fellépett, de jelentékeny kiterjedést nem vett, az óvintézkedések a kór terjedése ellen megtétettek, azok a következőkből állottak: a lakosságnak a kór veszedelmes és ragályos volta a szokásos módon tudtára adatott, figyelmeztetve lett, hogy azon házakat, a hol a betegek vannak kerülje, elrendeltetett a lakások szellőztetése, tisztán tartása, és a betegek elkiilönitése, a mennyire azt a helyi viszonvok megengedik, a lakások b"/

tl carbolos oldattal desinticiáltattak, a betegek gyógykezelését a ;árási orvos eszközölte, megbetegult. összesen I 1 gyermek, ezek közül meggyógyult 8, jelenleg még beteg 8. A betegség szünetéiben van. Somlyóvásárhelyen a vörheny, a mely junius hóban járványszerüleg látszott fellépni megszűnt. Ajkán difteritikus betegedések, a melyek junius hóban :í esetben mutatkoztak, július hóban nem fordult elő, e szerint a betegség a tett erélyes óvó és fertőtlenítő intézkedésekre tovább nem terjedt. A fenyegető eholera járványt megelőzőleg kiadott korrendeletek értelmében a köztisztaságra mindenütt elegendő gond lorditta tott, a piaczi élelmi szerek naponként vizsgáltattak, elkoboztatott 1 <» liter vízzel haaűkosár zsák sitott tej, 1 liter gomba, éretlen gyümölcs. Felmérőit gyanús szembetegségek miatt Pápán a városi főorvos és a rendőrkapitány közbenjöttével e hóban vizsgálatot teljesít vén. (ö?llér József nevű vasmegyei, páltái illetőségű, Pápán szolgálatban volt kocsis ll'Of hossáhsil betegnek találtatott, s gyógykezelés végett az. irgalmas rendűek kórházába azonnal berendeltetett, ezenkívül megvizsgáltatott gyanús szembaia miatt egy fitt, de trachomásnak nem — hanem szempillaször lobban és kóthártyahurutban szembetegnek találtatott s az is orvosi kezelés alá rendeltetett, továbbá Pápához közel a Kormendy-téle pusztán az összes cselédség állítólagos trachoma miatt szintén megvizsgáltatván, ezek között egy béres idillt kothártyahiirutbaii, 8 gyermek pedig görvélykóros szemgyuladásban betegnek találtatott, ezek is hatóságilag orvosi kezelés alá rendeltettek, egyéb szembetegség a város területén nem jött tudomásunkra. A folyó évi január hó I-tői július 21-ig a pápai irgalmas rendűek kórházában trachoma miatt ápolás alatt volt 4 szembeteg, egy pedig most lett ápolás alá rendelve, ugyanezen alkalommal a hatósági és körorvos urakat, valamint a rendőrkapitány urat e tárgyban a polgármesteri hivatalban tartandó értekezletre kérvén fel, azok megjelentek, a felmerült ügy tárgyalása alkalmával kitűnt, hogv a trachoma ellenőrzési szemvizsgálatok a f. é. első télében is — mint a ministeri körrendelet előírja Pápa r. tanácsú város területén és a pápai járás minden orvosi köreiben megtartatván a fentebb említett szembetegeken kívül sem a városban sem a járásban trachoma-szembeteg nem volt. A siófoki vasúti állomásnál a vasút mentében a gőzhajó állomáshoz vezető uton nemkülönben a gözhajóállomás előtti téren és a község fóuti'zájában a nagy por miatt a fürdő közönség nagyon panaszkodik, erről legközelebb Siófokon létem alkalmával személyesen győződvén meg kitűnt, hogy a por a fentebb je zett utekon és helyeken oly nagy és a járó-kelő közönségre nemkülönben a lakosokra, de különösen az üdülés és fürdőzés végett ott nyaraló vidéki közönségre oly kellemetlen, hogy e miatt különösen köztisztasági és közegészségi tekintetben a közönség nagyon indokoltan követelheti az utezák öntöztetését, s ez annyival inkább szükséges volna, mert az utakon é-s utrzákon a vasti állomástól a gőzhajóállomásig folytonosan terhes kocsik és más uri fogatok is közlekednek • azok a port annyira felverik, hogy azon utakon a járáskelés sok kellemetlenséggel jár, ezen okból alázatos véleményem szerint az emiitett utak, utezák és állomáshelyek ontöztetése volna elrendelendő, a mely kötelezettség minden évben junius t-től augusztus végéig terjedne ki és arra a vasúti társulat igazgatósága, a gőzhajó-társulat és a község együttesen volna kötelezendő, e tekintetbeu a tek. közigazgatási bizottság kegyes intézkedését vagyok bátor teljes tisztelettel kérni. A siófoki közvágóhidat Kenessey Miklós járási főszolgabíró ur és a község elöljárósága közbenjöttével megvizsgál ván, a hely kiszemlélésével a törvény rendeletének elég tétetett, az épület felszerelés tekintetében a kívánalmakat kielégíti, s a közvágóhíd a czélra teljesen alkalmasnak találtatott. A fokszabadi határban rég idő óta fenállott nagy posványszerű tó az enyingi járás löszolgabirájának teljes elismerést érdemlő erélyes, eszélyes. és igen gyakorlati intézkedése folytán alkalmas keresztárkok elkészítésével a Sió folyóba bevezettetvén, a tó helyén, amely még fenállott rothadási termékeivel évtizedeken át a vidékbőli lakosok között uralgott malariciis betegségek terjesztője volt — ott már Iii sarjadzik, mi állal a közegészség érdekeinek igen előnyös eredmény éretvén el. az intézkedés a járás löszolgabirájának gondos és hasznos intézkedését elismerőleg Mustrálja. Orvos-rendőri hottCSOlat és hullaszeinle teljesíttetett július Sóban 1 esetben, és pedig öngyilkosság 1, gyuláról leáztatott phosphorral. Vt. óKi.*:Jiuji éXáxoíu, megyei főorvos. Történelmi emlékek. közű hl MARTONFALVAY ELEK, -Palóvzy Sirbeszéde, melyet H. Bánffy Lasaló hamvai fölött a pozsonyi temetőben Január 24-éu 1840-ben mondott el. Xemzeti Képviselők! Országgyűlési (lyászsereg '. Tanácskozó palotáitok helyett — a halál csarnokában s a rothadás küszöbeinél állva hidak titeket, végbucsut venni sírjának széléné] azon Báró Bánffy Lászlóitóil, ki már az Örökkévalónak trónja előtt áll. Midiin még a szabad Róma Zámai hősének*) temetéséhez készülő, az öreg Metellus azt monda négy fiainak: .Menjetek el fiaim Scipio temetésére, nagyobb polgárnak temetésén sohasem lesztek. Most midőn e temető kertbe Báró Bánffy Lászlónak hűlt tetemeit kisértétek ki . m-m egy Magyar Metollusnak. hanem azon nemes lelkű tértin elhunytán kesergő két testvér magyar hazának összeolvadt jajjai így kiáltanak hozzátok: Nagy óbb polgárnak temetésé.i valaha aligha voltatok, aligha lesztek! vüli felindulását, de ez uem igen sikerült • -/• relém szava túlkiabálta, legyőzte •• pillanatban az apai szeretetet. Ha tudtál édes apám forrói szerelmemről kendé a leány remegő hangon láttad epedő sóvár vágyamat az után. a ki már évek óta távol van tőlem és azt hiszed, hogy a szelelem lángja ata végkép kialudt már szivemben, ugy nem ismered leányodat. Hát azt gondolod, a szivet, e hatalmas zsarnokot ugy b-bet vezetni mint egy iskolás gyermeket ? hogy a SZÍV kívánatra vagy akár parancsra levetkőzi az öt uralt érzést és egy más kényelmesebb alakot ölt? Apai szén tel súgja azt neked, hogy vagyon, lény kárpótlást nyújt az egyedül boldogítói szerelemért, tán a fényes köntös alatt nem lakik beteg sziv ? Nem, apám te nem kívánhatod, hogy leányod egy sivár örömtelen életet küzdjön, nyomorogjon végig egy oly férfi mellett, kit szeretni nem tud. nem bir: könyörögve kérhk ne kivárni, hogy feláldozzam magamat, rosz vége b-bet szigorúságodnak. Ha a viharok szivemben a szenvedélyeket felkorbácsolják és én azoknak szabad folyási engedek, rengeteg pusztításokat vihetnek véghez. De nem, te megfogod magadat ettől kímélni, nem kényszerítesz, hogy egy ily adás-vevé-d üzlethez hozzájárulásomat adjam. Nagy azt. hiszed, enyhébb jelzőt használhattam volna, enyhébb kifejezési érdemel az ily házasság ? Akkor tévedsz! I'gyláts7ik a románticismus betegségével erős láz is jár, mert szavaidban hiányzik a higgadtság és ez menti némileg reám nézve is sértő kifakadásodat. Éa c*ak a javadat akarom, ezt azt hiszem belátod, nem vonod kétségbe, és ép ezért ragaszkodom elhatározásomhoz, parancsomhoz. Nincs az a veszélyes betegség, amelyei az idő S nagy orvos meg nem gyógyít. Kifogod télejteni az egeszet ; hisz istenem mennyi mindent elfelejtenek az emberek az életben é-s a feledés egyik legnagyobb adománya istennek. Ha szived valóiban oly szén vidékivel szeret, hogy pusztításokra képe.s, nagyon könnyű azon segíteni, legezélszerübb eljárás olyankor azt a rakonczátlan kis Imsdarabot súlyos rabságba Ítélve, mint közveszélyes vádlottat erős békóba verni és igy elejét venni minden zendülésnek, lázadásnak. Szóval ártalmatlanná kell tenni. Ks az erős akarattal könnyen lehetséges, tehát még egyszer a leghatározottabban kijelentem, hogy meg kell lenni. Ha te elég oktalan vagy örült fejjel vesztedbe rohanni, azért vagyok az apád. hogy erős karral visszarántsalak az örvény széléről. Kn szilárd megfontolással kijelöltem számodra azon utat, melyen haladnod kell. figyelmeztetlek : amint még egyszer ellenkezel — tudd meg - végórád ütött, attól a pillanattól kezdve, megszűntél leányomnak lenni, nem ismerlek többé, mehetsz!! Nos! válaszsz közte és agg adád között ? ! ! És az apa ellentmondást nem tűrő akarata győz. a gyenge nő ereje megtörik, az oly nagy erővel védett szerelem vára kapitulál. A szelid engedelmes leányka megtörve egy sóhajjal apja keblére dől, megindul a könyök árja és folyik . . . folyik . . . inig végre megnvugszik az oly sokat, szenvedett sziv és a leányka kimondja: „Kdes apám legyen hát meg a te akaratod!" *i Az Afrikai Scipíonak. Csendesek és szelídek valának az ötet czimerezö erények, nem hajította ö soha át a Hubiconon dárdáját, azért, hogy az emberi sziv hiúságának áldozzon. Nem tartotta ö nagyoknak, s még kevesbbé nézte mustráinak az egykor ('arthágo romjain ülő büszke Mariusokat. csak egyszerű polgári köszönik ékesítek az ö férfias homlokát; pedig szerénysége még azokat sem kereste csendes pályáján mindazáltal halmozva szórta azokat a közhála — s tisztelet. Régi fényes házból, dicső elődöktlö a béke és hadak mindannyi höseitölí származása miatt. már bölcsőjét is külső lény vette körül, de e tényt mindenki tudta és ismerte csak ö maga nem. U ember keresztyén és magyar polgár volt. K méltóiságba helyezte nemes lelke minden büszkeségét. Ű mint egy M. Atticus önmagában volt legnagyobb, nagy volt a nagyokban, kicsinynek óit soha senki sem látta. Fényleni, de nem fényeskedni uralkodó indulat volt lelkében, az önzésnek tanácsaira minthogy soha sem hallgatott a hiúság megcsalatott vágyainak tullánkait sem ismerte. Föispányi helyettese volt ö egykor Kraszna Vgyének. de ezen méltóságát önként elhagyta. mert nemes szive sugallotta: szent a haza torvénye, ennek hódolni legfőbb méltósága a szívnek, s legelső kötelessége a haza jó polgárjának. Kgyik szép vonása vala ez életének ugy hogy mint Spaitának a Thermofiléi szorosnál elhullott 300 bajnokai sírköveire ugy az övére is reá lehetne metszeni: Nándor mondd meg Erdélynek, hogy én szent törvényeinek híven engedelmeskedtem. Ha mint föispányi helyettes birta, mint követje sírjában viszi ö el Kiasznának határtalan bizodalmát. K két minőségben vezércsillag gyanánt volt ö jelen Erdélynek két diaetáin melyeknek egyikén szívfájdalommá] látta ö az Erdély felett mégis dördült téllegeket . a másikán vidámabb reménvek hasadtával pirulni látta a hajnalt. Kraszna az anyai karok közé oly régen vissza várt Kraszna elküldvén öt a M. IMaetára is — Nemzeti Képviselők! nem a ti egyesült Ítéleteteket kiáltom-é ki sírjánál azzal: hogy szép körötöknek egyik kitűnő ékessége B. Bánffy László, volt?! Mily nagy volt 8 életében, oly nagy volt halálában is. Ti kik tobb éjjeleken keresztül körülötte siránkozva virasstottatok B a barátság utolsói kötelességének teljesítésével, örökre elsetétült szemeit befogtátok, nem azt láttátok, nem azt tanultátok-e meg halálos ágyánál: -,lgy hal meg az igaz" kinek most úgymint mindenkor korán történhető halálán midőn baráti szivetek eljajdult, -- örült az ég — i'i benne nyert uj polgárjának! Bánffy Lászlóinak sz. árnyéka Te már az Örökkévalói ellőtt állasz, kim-k trónja előtt a nagy mindenség milliárd világai udvarolnak. Mint tiszta és ártatlan volt földi rövid életed, ugy ott is erényidnek pálmáját kezedben tartva a ínegdicsöültnek fejér bíborában tündökless! Dtánnad szállnak sóhajtásaink, utánnad hullnak koporsód fedeléről soha le nem száradandó könnyeink! azon könnyeink melyeknél tájdalmassabbakkal barátok, barátjaiknak hamvaikat soha sem öntözték. Most visszaadjuk az auyaföldnek áldott [toraidat, lágyan nyomják azokat Pozsonynak hantjai. — Te csak előre mentél majd mi is követünk, addig azon édes reménvnyel rezgő sugár, melyet a vallás lövel sötét uj hazádra, azzal vigasztalja elvesztéseden vérző sziveinket: — tul a miét meglátjuk egymást! síron A mezőgazdaság köréből. Habár a ,.Pápai l.ajiok

,l

nak nem is tüzetes föladatuk gazdasági dolgokkal foglalkozni, azonban, mivel a vidék érdekeit vannak hivatva szolgálni, nem vélem tjloslegesnek a gazdaság köréből e következőket közölni. A mezőgazda egy évi fáradozásának. k,.| tekezésének gyümölcse megérvén, betakaritta tott, kivévén itt ott egyes eseteket nagyobb gazdaságokban, a zabaratását értve. Minthogy a mezőgazdának oly sokáig kell jövedelmére váiakoznia. valóban kétes viszonyok kozt, melyik közölök nem sietne ga bmiáját körülményeihez kéjiest hamarjában kii sépeltetni. eladásra elkészíteni, hogy az előzött év neiáni hiányait kijiéitolhassa? Most jön azoiibau a kemény dió. A napi sajtó a neiazetgazdászoktól gabonáink értékesítésére oly különféle nézetet és conjeetorákat hoz, miként a gazda e véle menyek között nem tudja, melyik útra térjen, s terményét mostanában adja-e el. vagy jobb árakat remélve későbbre halaszsza. Bár melyik utat vágia is be, ne lelejtse, hogy gabonája a raktárban, vagy Magtárában beszáradásnak vau kitéve. F száradás által történt apodáttál a rak tározott gabonának tevém föladatommá a gaz dakozonséggel közölni, ha éjiji találkoznék k'sötte, ki előtt vagy nem volna ismereres az apadás menynyisége bizonyos idő tartama alatt, vagy erről már egyik, vagy másik megfelejtkezett volna. Tudtommal nálunk eddigelé még uem tetetett próba azon czélból: hány százaléka szárad be bizonyos idő alatt a raktározott gu honának súly szerint. Idevonatkozólag is. mint sok egyébben a külföldön tett kísérletekre ^-s számításokra vagyunk utalva. Poroszország az, honnan a gabona-raktár hivatalnokai tapasztalásait vettük s mutatjuk be gazdakózónségünknek. Ezek szerint: az !-sö 2-dik 3-dik4-dikévnegyedben Muzánál: 1.7",, !»,!•"„ t',('."„ 0,8% Ár|.ánál: IJ*,. <».!•",„ n.5",, 0,3°

/(

, a beszáradási hiány. Egész évben tehát bczánál 3,ö

n

/

tl

, árpánál Minden következő évnegyedben búzánál 0^8%, árpánál 0,8%. De ezen tételek csak az elsöminoségü gabnanemekre bírnak vonatkozással: silányabbaknál jelentékenyen emelkedik a veszteség. Bárcsak más gabnatélékröl is bírnánk ily adatokkal. CIÍCVM^ &ávtd. l'ápai Levél. Irto bábom az. — almás rétes ellen. Bécs liui gigerlik. Magyar Hippodrom. Szerelem a ezip< műhelyben. • Tej fölös* táncz.mulatsátr. Rsná'rn kerékvágás. Tetszik tudni, in birkatüreUnü entber vagyok, ttokat dtirök szó nélkül, de mikor niiín legérzékenyebb oldalamon Hittanok, om már in bennem is felforr <i drámai erö! Önök tudni fogják, hagg irzó kebel ezen fdjajdulása a rendürkaiiitáuy úr ö«/.•>-'«</. • intézkedésének <i következménye, melynek folytán im iiuir hosszabb ido éta nemcsak is vagyok megfosztva nt almái rétet élvezetétől, Másnap reggel megjelent a lapokban az általánosan feltűnést keltő eljegyzési hír és nemsokára Etudolftól is érkezett Bécsből egy levélke, amelyben legforróbb ttdvkivánatainak ad kifejezést. S a történet vége ? Evek multán Kudolf mint a budapesti orvosi kar egyik kiválói tagja megnősült ; Julia férjének egy közeli rokonát véve feleségül és ha néha este az egykori szerelmes pár összetalálkozik édesen elmerengnek a múlton, felelevenítenek néhány most már mesének beillő történetkét és jóízűt nevetnek a hohe» gyermektréfákon . . . íme egyike azon számtalan történeteknek, melyek mind az első gyermekkori szerelein tarthatatlanságát bizonyítják. — Kezdetben fiatal vérünk hevességénél fogva ugyan öröknek gondoljuk, pedig az első szerelem utjának közepén ha bármely erősen is indult megfeneklik a székéi- és ha nehezen nyikorogva jut is el a házasság országának határáig, ott ölt áll a jóizan gondolkozású apa és leereszti a sorompót. Tudományos apróságok. (Dr. Brehmer Hermán emlékezete. — A görbersíforti kura. — A tüdövész gyógyítása meleg levegő belélegzése által. — A tüdövész legújabb gyógyszerei. — Tüdövész készülék.) A tüdővésznek újabb racionális gyógyitó módjáról írandó, lehetetlen néhány szóval meg nem emlékeznem arról a derék, nagy tudományú férfiúról, a tüdővész racionális gyógyitó módjának megalapítójáról, a kinek halálhíre néhány hóval ezelőtt, sok, de nagyon sok embert szomorithatott meg. Százakra rug azok száma, a kik idejekorán hozzáfordulva, benne találták meg életük megmentőjét és ezrekre meg ezrekre azoké, a kik a tudományos munkáiban kifejtett elvek szerint gyógyítva, benne kereshették életük meghosszabbítóját, tüdejük regenerálóját. Könnyű kitalálni, hogy dr. Brehmer Hermann a görbersdorfi tüdőbetegeket gyógyító intézet elhalt hires tulajdonosa emlékének akarok hódolni. A görbersdorfi fejedelmileg berendezett és fölszerelt intézet elvesztette ugyan a boldogultban fejét, de szelleme tovább fog ott élni és éltetője fog maradni még sok-sok embernek, a ki tüdőbajával elég korán menekül az özvegy által folytatott, és a mester egyik derék tanítványától vezetett görbersdorfi intézetbe. A ki pedig nincs oly anyagi körülmények közt, hogy azt megtehesse, nagyon jól teszi, ha tüdőbajával jókor követi a gyógyításnak azt a módszerét, a melyet Brehmer egész életében hirdetett és gyakorolt. Nem egyéb az, mint, hogy a beteg igyekezzék az évnek minden szakában egyre friss levegőt szívni, a mikor csak teheti, a szabadban tartózkodni, éjjel sem zárkózni el a friss levegőtől: sokat járni (lehetőleg hegyes vidéken), de arra is vigyázni, hogy soha el ne fáradjon, — a mellett egyék fűszereden eledeleket (különösen húst, tejet, vajat, főzeléket), a mennyit csak bir és a hányszor jól esik : igyék délben, este egy-két jiohár jó bort, reggelenkint és esténkint (lefekvés előtt) háromnégy jiohár tejet, este az utolsót egy kupicza jó cognackal, a mi a tejben akár reggel sem árt. Röviden: folytonosan friss tiszta levegő, | lassú séta lehetőleg hegynek és jő, erőteljes táplálkozás, — azok a gyógyszerek, a melyek tüdő bajosokon legradikálisabban segítenek. — Természetes, hogy a mikor a tüdő már oly annyira meg vau támadva, hogy regenerálására a természet többé nem kéjies, akkor hiába vállalkozik reá az ember, racionális módszerrel annak működését najiokkal, hetekkel vagy legfeljebb hónajiokkal meghosszabbíthatja ugyan, de a korai pusztulástól meg nem mentheti. Az imént röviden jelzett Brehmer lele természetes gyógyitómóddal, különösen a tüdőbajnak előrehaladottabb stádiumában, nagyon | czélszei uen köthető össze a tüdőbaj gyógjitúi sának egy másik szintén ilyen racionális ujabb ; módja, mely abban áll. hogy a beteggel meleg, helyesebben forró levegőt szívatnak föl, a mely levegő megöli a tüdővész baoillusait. Dr. Weigert, e módnak első alkalmazója számos kísérletet végzett annak kijiuhatolására. vájjon mivel volna a tüdővész bacillnsa legbiztosabban a testen belül megölhető. Támaszkodva más búvárok kísérleteire is, ugy találta, hogy minden antiszeptikus szernél (a mely az állati, szervezet sejtjeit hamarább öli meg, mint magát a bacillust) biztosabb a magas hőmérséklet. Ha tehát a tüdő vészes ember meleg, illetőleg forró levegőt lélekzelhetue be, a levegő megölhetné a tüdejét roncsoló bacillusokat a nélkül, hogy magának a tüdőnek és általában a szervezetnek ártalmára lenne. Hosszas kísérletezés arra az eredményre veze' tett, hogy az ember 180—180* (1 fokra fölmelegített száraz levegőt minden nehézség és baj nélkül több órán keresztül lélekzelhet be és hogy az ily belélekzéssel járó tünetek csak az első pillanatban adnak aggodalomra okot A belehelés első perczében az érverés igen gyoi>. de nemsokára rendessé lesz: a testhőmérséklet '/

%

—1 fokkal növekedik, de csakhamar (a belehelés végeztével bizonyosan; normálissá vá-