Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-10

Az ily szakiskolákban, irja Renan, j T.már megnyitja termét az egész közön­ségnek minden tiszteletdíj nélkül. A tmliHHiíity tiinitiísi intézetek közé tar­toznál toaékbi uz ajM/ai fucuttétok az egész országban szerteszélylyel szórt akadémiá­kon. Ezek a mi egyetemi oktatásunkkal tehetők párhuzamba. A párisi egyetemnek ot facultását szétválasztották és közöttük minden köte­léket megszüntettek. A facultásokon szoro­san el,, v.in írva. hogy Slát és aojjJSSM kell tanítani, a tanúiéi gyakran kikérdeztetik és In í köteleztetik, a tanítási ém ionsznbadnág tehát teljesen hiányzik. A tanulók itt nem :< zthatnak a tanárok közt. a tanárok pedig esak annak közlésére szorítkoznak, .1 HM a tudományban szilárdul meg van állapítva. Önálló tudományos működést •••luk nem kivannak ; a hallgatóktól pedig ni i-t mint a gyakorlati életpályára nélkü­lo/b, th-n hivatalos, száraz ebikészületet Dem várnak. A tranezia rendszer van elfogadva " azországban, a melynek a múltból fssa­niaradt egyetemei úgyszódván ( sak árnyak a hírneves régiekhez képest. Spanyolország és lmingdliéban is a lacsia intésetek példájára tették meg e izáza i t szükséges javaslatokat, azon különbséggé] mégis, hogy az egyetemet különálló takultásokra nem választották tét Oroszországegyetemein szintén hiány­zik a tanitás- és tanulásszahadság : söt in­tézkedések tétetnek azt fökról-tökra meg •zoritani - s nihilista törekvéseknek ily módon elejét és útját állani. Sálunk a franezia ntwsftTJfr rsnoossM / • • in : országos képeisdekeu Üdén* lelkes ré­ilörr. Kuni. füzeiéi felni oktaédmtnk retorm­i «>;/• érdeket észrevételeket es jam\Mn\daked ilmttznuk. Kulim intézeteket kiwén í> M <I toitáskéuzésn én külön intézeteketa wnstkswtedi kiképzésre. I. 't: igazi reform úgymond melyn *zükség ••in; az egnedili, wtetn feestmt oktatásunkon tegtt. (Folyt, küv.i Jahns hé folyamában a közegészség nem roh olyaa kedvező mint az előző junius hóban, .t ••'^ek száma szaporodott, több helyen saórváavosaa kanyaró is mutatkozott, és a halálozás is valamivel tobb volt mint junius hóban. A/ SgOSS h -napon át váltakozva envhébb es .hli szelek uralkodtak olykor erő­>ebb •szaki légáramlások által felváltva, a hő­-f g a hó k izepén 3t! *'°-ig felment, a mini­mum a hónap első napjaiban ]<> <'"-ig is le­izállt, a lorn'i nappalok és a változó időjárásra k .vetkezett hus éjszakák a heveny gyomor és -Hun utóknak nagyon kedveztek, a mely be­• igság a/, arató munkával foglalkozó nép éa a gyermekek k../...tr lábra kapott és elterjedten uralkodni kezdett, de veszélyes jellegű egvik k iralak -em volt, az esetek alkalmas és rfig­szerelésn ssarancsóasa gyógvultak. — II itatkostak néhány esetlen makacs malari­cus lázak is. de utóhaj uélkul gyógvultak; gyermekek kozt a hoktiurut is itt ott urál­ii'-t'. de esak csekély térre szorítkozott s jár­vány, --.i nem faj olt Minden egyéb betegség hattet he szorult. A kanyaró járvány Eayiagstt, I.ajosko­:ii.u.atbaa es Mezőkománimban megszűnt, ineg­betegilt Knyingen 77, meggy.igyuk 76, meg­halt 1, beteg nem maradt. — Lajoskomárom­ban megbetegult 28, meggyógyult 27, meg­halt 1, beteg nem maradt. —Mezőkomáromban megbetegult 88, meggyógyult 79, meghalt 9. beteg nem maradt. — Összesen mind a három községben megbetegult 198, meggyógyult 182, meghalt 11, beteg nem maradt — A halálo­zási százalék volt nem egészen •>"/„. A kanyaró Nagy-Esztergár községben is szórványosan fellépett, de jelentékeny kiterje­dést nem vett, az óvintézkedések a kór ter­jedése ellen megtétettek, azok a következők­ből állottak: a lakosságnak a kór veszedelmes és ragályos volta a szokásos módon tudtára adatott, figyelmeztetve lett, hogy azon háza­kat, a hol a betegek vannak kerülje, elren­deltetett a lakások szellőztetése, tisztán tar­tása, és a betegek elkiilönitése, a mennyire azt a helyi viszonvok megengedik, a lakások b"/ tl carbolos oldattal desinticiáltattak, a bete­gek gyógykezelését a ;árási orvos eszközölte, megbetegult. összesen I 1 gyermek, ezek közül meggyógyult 8, jelenleg még beteg 8. A be­tegség szünetéiben van. Somlyóvásárhelyen a vörheny, a mely junius hóban járványszerüleg látszott fellépni megszűnt. Ajkán difteritikus betegedések, a melyek junius hóban :í esetben mutatkoztak, július hóban nem fordult elő, e szerint a be­tegség a tett erélyes óvó és fertőtlenítő intéz­kedésekre tovább nem terjedt. A fenyegető eholera járványt megelőző­leg kiadott korrendeletek értelmében a köz­tisztaságra mindenütt elegendő gond lorditta tott, a piaczi élelmi szerek naponként vizs­gáltattak, elkoboztatott 1 <» liter vízzel haaű­kosár zsák sitott tej, 1 liter gomba, éretlen gyümölcs. Felmérőit gyanús szembetegségek miatt Pápán a városi főorvos és a rendőrkapitány közbenjöttével e hóban vizsgálatot teljesít vén. (ö?llér József nevű vasmegyei, páltái illetőségű, Pápán szolgálatban volt kocsis ll'Of hossáhsil betegnek találtatott, s gyógykezelés végett az. irgalmas rendűek kórházába azonnal beren­deltetett, ezenkívül megvizsgáltatott gyanús szembaia miatt egy fitt, de trachomásnak nem — hanem szempillaször lobban és kóthártya­hurutban szembetegnek találtatott s az is or­vosi kezelés alá rendeltetett, továbbá Pápához közel a Kormendy-téle pusztán az összes cse­lédség állítólagos trachoma miatt szintén meg­vizsgáltatván, ezek között egy béres idillt kothártyahiirutbaii, 8 gyermek pedig görvély­kóros szemgyuladásban betegnek találtatott, ezek is hatóságilag orvosi kezelés alá rendel­tettek, egyéb szembetegség a város területén nem jött tudomásunkra. A folyó évi január hó I-tői július 21-ig a pápai irgalmas rendűek kórházában tra­choma miatt ápolás alatt volt 4 szembeteg, egy pedig most lett ápolás alá rendelve, ugyanezen alkalommal a hatósági és körorvos urakat, valamint a rendőrkapitány urat e tárgyban a polgármesteri hivatalban tartandó értekezletre kérvén fel, azok megjelentek, a felmerült ügy tárgyalása alkalmával kitűnt, hogv a trachoma ellenőrzési szemvizsgálatok a f. é. első télében is — mint a ministeri kör­rendelet előírja Pápa r. tanácsú város te­rületén és a pápai járás minden orvosi körei­ben megtartatván a fentebb említett szembe­tegeken kívül sem a városban sem a járásban trachoma-szembeteg nem volt. A siófoki vasúti állomásnál a vasút men­tében a gőzhajó állomáshoz vezető uton nem­különben a gözhajóállomás előtti téren és a község fóuti'zájában a nagy por miatt a fürdő közönség nagyon panaszkodik, erről legköze­lebb Siófokon létem alkalmával személyesen győződvén meg kitűnt, hogy a por a fentebb je zett utekon és helyeken oly nagy és a járó-kelő közönségre nemkülönben a lakosokra, de különösen az üdülés és fürdőzés végett ott nyaraló vidéki közönségre oly kellemetlen, hogy e miatt különösen köztisztasági és köz­egészségi tekintetben a közönség nagyon indo­koltan követelheti az utezák öntöztetését, s ez annyival inkább szükséges volna, mert az utakon é-s utrzákon a vasti állomástól a gőz­hajóállomásig folytonosan terhes kocsik és más uri fogatok is közlekednek • azok a port annyira felverik, hogy azon utakon a járás­kelés sok kellemetlenséggel jár, ezen okból alázatos véleményem szerint az emiitett utak, utezák és állomáshelyek ontöztetése volna el­rendelendő, a mely kötelezettség minden év­ben junius t-től augusztus végéig terjedne ki és arra a vasúti társulat igazgatósága, a gőz­hajó-társulat és a község együttesen volna kötelezendő, e tekintetbeu a tek. közigazga­tási bizottság kegyes intézkedését vagyok bá­tor teljes tisztelettel kérni. A siófoki köz­vágóhidat Kenessey Miklós járási főszolgabíró ur és a község elöljárósága közbenjöttével megvizsgál ván, a hely kiszemlélésével a tör­vény rendeletének elég tétetett, az épület fel­szerelés tekintetében a kívánalmakat kielégíti, s a közvágóhíd a czélra teljesen alkalmasnak találtatott. A fokszabadi határban rég idő óta fen­állott nagy posványszerű tó az enyingi járás löszolgabirájának teljes elismerést érdemlő eré­lyes, eszélyes. és igen gyakorlati intézkedése folytán alkalmas keresztárkok elkészítésével a Sió folyóba bevezettetvén, a tó helyén, amely még fenállott rothadási termékeivel évtizede­ken át a vidékbőli lakosok között uralgott malariciis betegségek terjesztője volt — ott már Iii sarjadzik, mi állal a közegészség ér­dekeinek igen előnyös eredmény éretvén el. az intézkedés a járás löszolgabirájának gon­dos és hasznos intézkedését elismerőleg Mus­trálja. Orvos-rendőri hottCSOlat és hullaszeinle teljesíttetett július Sóban 1 esetben, és pedig öngyilkosság 1, gyuláról leáztatott phosphorral. Vt. óKi.*:Jiuji éXáxoíu, megyei főorvos. Történelmi emlékek. közű hl MARTONFALVAY ELEK, -­Palóvzy Sirbeszéde, melyet H. Bánffy Lasaló hamvai fölött a pozsonyi temetőben Január 24-éu 1840-ben mondott el. Xemzeti Képviselők! Országgyűlési (lyászsereg '. Tanácskozó palotáitok helyett — a halál csarnokában s a rothadás küszö­beinél állva hidak titeket, végbucsut venni sírjának széléné] azon Báró Bánffy Lász­lóitóil, ki már az Örökkévalónak trónja előtt áll. Midiin még a szabad Róma Zámai hősének*) temetéséhez készülő, az öreg Metellus azt monda négy fiainak: .Men­jetek el fiaim Scipio temetésére, nagyobb polgárnak temetésén sohasem lesztek­. Most midőn e temető kertbe Báró Bánffy Lászlónak hűlt tetemeit kisértétek ki . m-m egy Magyar Metollusnak. hanem azon nemes lelkű tértin elhunytán kesergő két testvér magyar hazának összeol­vadt jajjai így kiáltanak hozzátok: Na­gy óbb polgárnak temetésé.i valaha aligha voltatok, aligha lesztek! vüli felindulását, de ez uem igen sikerült • -/• relém szava túlkiabálta, legyőzte •• pillanatban az apai szeretetet. Ha tudtál édes apám forrói sze­relmemről kendé a leány remegő han­gon láttad epedő sóvár vágyamat az után. a ki már évek óta távol van tőlem és azt hiszed, hogy a szelelem lángja ata végkép kialudt már szivemben, ugy nem ismered leányodat. Hát azt gondo­lod, a szivet, e hatalmas zsarnokot ugy b-bet vezetni mint egy iskolás gyerme­ket ? hogy a SZÍV kívánatra vagy akár parancsra levetkőzi az öt uralt érzést és egy más kényelmesebb alakot ölt? Apai szén tel súgja azt neked, hogy vagyon, lény kárpótlást nyújt az egyedül boldo­gítói szerelemért, tán a fényes köntös alatt nem lakik beteg sziv ? Nem, apám te nem kívánhatod, hogy leányod egy sivár öröm­telen életet küzdjön, nyomorogjon végig egy oly férfi mellett, kit szeretni nem tud. nem bir: könyörögve kérhk ne ki­várni, hogy feláldozzam magamat, rosz vége b-bet szigorúságodnak. Ha a viha­rok szivemben a szenvedélyeket felkor­bácsolják és én azoknak szabad folyási engedek, rengeteg pusztításokat vihetnek véghez. De nem, te megfogod magadat ettől kímélni, nem kényszerítesz, hogy egy ily adás-vevé-d üzlethez hozzájárulá­somat adjam. Nagy azt. hiszed, enyhébb jelzőt használhattam volna, enyhébb ki­fejezési érdemel az ily házasság ? Ak­kor tévedsz! I'gyláts7ik a románticismus be­tegségével erős láz is jár, mert szavaid­ban hiányzik a higgadtság és ez menti némileg reám nézve is sértő kifakadáso­dat. Éa c*ak a javadat akarom, ezt azt hiszem belátod, nem vonod kétségbe, és ép ezért ragaszkodom elhatározásomhoz, parancsomhoz. Nincs az a veszélyes be­tegség, amelyei az idő S nagy orvos meg nem gyógyít. Kifogod télejteni az egeszet ; hisz istenem mennyi mindent el­felejtenek az emberek az életben é-s a fe­ledés egyik legnagyobb adománya isten­nek. Ha szived valóiban oly szén vidék­ivel szeret, hogy pusztításokra képe.s, na­gyon könnyű azon segíteni, legezélszerübb eljárás olyankor azt a rakonczátlan kis Imsdarabot súlyos rabságba Ítélve, mint közveszélyes vádlottat erős békóba verni és igy elejét venni minden zendülésnek, lázadásnak. Szóval ártalmatlanná kell tenni. Ks az erős akarattal könnyen le­hetséges, tehát még egyszer a leghatáro­zottabban kijelentem, hogy meg kell lenni. Ha te elég oktalan vagy örült fej­jel vesztedbe rohanni, azért vagyok az apád. hogy erős karral visszarántsalak az örvény széléről. Kn szilárd megfontolás­sal kijelöltem számodra azon utat, melyen haladnod kell. figyelmeztetlek : amint még egyszer ellenkezel — tudd meg - végórád ütött, attól a pillanattól kezdve, megszűn­tél leányomnak lenni, nem ismerlek többé, mehetsz!! Nos! válaszsz közte és agg adád között ? ! ! És az apa ellentmondást nem tűrő akarata győz. a gyenge nő ereje megtö­rik, az oly nagy erővel védett szerelem vára kapitulál. A szelid engedelmes le­ányka megtörve egy sóhajjal apja keb­lére dől, megindul a könyök árja és fo­lyik . . . folyik . . . inig végre megnvug­szik az oly sokat, szenvedett sziv és a le­ányka kimondja: „Kdes apám legyen hát meg a te akaratod!" *i Az Afrikai Scipíonak. Csendesek és szelídek valának az ötet czimerezö erények, nem hajította ö soha át a Hubiconon dárdáját, azért, hogy az emberi sziv hiúságának áldozzon. Nem tartotta ö nagyoknak, s még kevesbbé nézte mustráinak az egykor ('arthágo romjain ülő büszke Mariusokat. csak egy­szerű polgári köszönik ékesítek az ö fér­fias homlokát; pedig szerénysége még azo­kat sem kereste csendes pályáján mind­azáltal halmozva szórta azokat a közhála — s tisztelet. Régi fényes házból, dicső elődök­tlö a béke és hadak mindannyi hö­seitölí származása miatt. már bölcsőjét is külső lény vette körül, de e tényt mindenki tudta és ismerte csak ö maga nem. U ember keresztyén és magyar polgár volt. K méltóiságba helyezte ne­mes lelke minden büszkeségét. Ű mint egy M. Atticus önmagában volt legna­gyobb, nagy volt a nagyokban, kicsinynek óit soha senki sem látta. Fényleni, de nem fényeskedni ural­kodó indulat volt lelkében, az önzésnek tanácsaira minthogy soha sem hallgatott a hiúság megcsalatott vágyainak tullán­kait sem ismerte. Föispányi helyettese volt ö egykor Kraszna Vgyének. de ezen méltóságát önként elhagyta. mert ne­mes szive sugallotta: szent a haza tor­vénye, ennek hódolni legfőbb méltósága a szívnek, s legelső kötelessége a haza jó polgárjának. Kgyik szép vonása vala ez életének ugy hogy mint Spaitának a Thermofiléi szorosnál elhullott 300 baj­nokai sírköveire ugy az övére is reá le­hetne metszeni: Nándor mondd meg Er­délynek, hogy én szent törvényeinek hí­ven engedelmeskedtem. Ha mint föispányi helyettes birta, mint követje sírjában viszi ö el Kiaszná­nak határtalan bizodalmát. K két minő­ségben vezércsillag gyanánt volt ö jelen Erdélynek két diaetáin melyeknek egyi­kén szívfájdalommá] látta ö az Erdély fe­lett mégis dördült téllegeket . a másikán vidámabb reménvek hasadtával pirulni látta a hajnalt. Kraszna az anyai karok közé oly régen vissza várt Kraszna el­küldvén öt a M. IMaetára is — Nemzeti Képviselők! nem a ti egyesült Ítéletete­ket kiáltom-é ki sírjánál azzal: hogy szép körötöknek egyik kitűnő ékessége B. Bánffy László, volt?! Mily nagy volt 8 életében, oly nagy volt halálában is. Ti kik tobb éjje­leken keresztül körülötte siránkozva vi­rasstottatok B a barátság utolsói köte­lességének teljesítésével, örökre elsetétült szemeit befogtátok, nem azt láttátok, nem azt tanultátok-e meg halálos ágyánál: -,lgy hal meg az igaz" kinek most úgymint mindenkor korán történhető halálán mi­dőn baráti szivetek eljajdult, -- örült az ég — i'i benne nyert uj polgárjának! Bánffy Lászlóinak sz. árnyéka Te már az Örökkévalói ellőtt állasz, kim-k trónja előtt a nagy mindenség milliárd világai udvarolnak. Mint tiszta és ártatlan volt földi rövid életed, ugy ott is erényidnek pálmáját kezedben tartva a ínegdicsöült­nek fejér bíborában tündökless! Dtánnad szállnak sóhajtásaink, utánnad hullnak ko­porsód fedeléről soha le nem száradandó könnyeink! azon könnyeink melyeknél tájdalmassabbakkal barátok, barátjaiknak hamvaikat soha sem öntözték. Most visszaadjuk az auyaföldnek ál­dott [toraidat, lágyan nyomják azokat Po­zsonynak hantjai. — Te csak előre mentél majd mi is követünk, addig azon édes reménvnyel rezgő sugár, melyet a vallás lövel sötét uj hazádra, azzal vigasztalja elvesztéseden vérző sziveinket: — tul a miét meglátjuk egymást! síron A mezőgazdaság köréből. Habár a ,.Pápai l.ajiok ,l nak nem is tü­zetes föladatuk gazdasági dolgokkal foglal­kozni, azonban, mivel a vidék érdekeit vannak hivatva szolgálni, nem vélem tjloslegesnek a gazdaság köréből e következőket közölni. A mezőgazda egy évi fáradozásának. k,.| tekezésének gyümölcse megérvén, betakaritta tott, kivévén itt ott egyes eseteket nagyobb gazdaságokban, a zabaratását értve. Minthogy a mezőgazdának oly sokáig kell jövedelmére váiakoznia. valóban kétes vi­szonyok kozt, melyik közölök nem sietne ga bmiáját körülményeihez kéjiest hamarjában ki­i sépeltetni. eladásra elkészíteni, hogy az elő­zött év neiáni hiányait kijiéitolhassa? Most jön azoiibau a kemény dió. A napi sajtó a neiazetgazdászoktól ga­bonáink értékesítésére oly különféle nézetet és conjeetorákat hoz, miként a gazda e véle menyek között nem tudja, melyik útra térjen, s terményét mostanában adja-e el. vagy jobb árakat remélve későbbre halaszsza. Bár melyik utat vágia is be, ne lelejtse, hogy gabonája a raktárban, vagy Magtárában beszáradásnak vau kitéve. F száradás által történt apodáttál a rak tározott gabonának tevém föladatommá a gaz dakozonséggel közölni, ha éjiji találkoznék k'­sötte, ki előtt vagy nem volna ismereres az apadás menynyisége bizonyos idő tartama alatt, vagy erről már egyik, vagy másik megfelejt­kezett volna. Tudtommal nálunk eddigelé még uem tetetett próba azon czélból: hány százaléka szárad be bizonyos idő alatt a raktározott gu honának súly szerint. Idevonatkozólag is. mint sok egyébben a külföldön tett kísérletekre ^-s számításokra vagyunk utalva. Poroszország az, honnan a gabona-raktár hivatalnokai tapasztalásait vettük s mutatjuk be gazdakózónségünknek. Ezek szerint: az !-sö 2-dik 3-dik4-dikévnegyedben Muzánál: 1.7",, !»,!•"„ t',('."„ 0,8% Ár|.ánál: IJ*,. <».!•",„ n.5",, 0,3° /( , a beszáradási hiány. Egész évben tehát bc­zánál 3,ö n / tl , árpánál Minden következő évnegyedben búzánál 0^8%, árpánál 0,8%. De ezen tételek csak az elsöminoségü gabnanemekre bírnak vonatkozással: silányabbaknál jelenté­kenyen emelkedik a veszteség. Bárcsak más gabnatélékröl is bírnánk ily adatokkal. CIÍCVM^ &ávtd. l'ápai Levél. Irto bábom az. — almás rétes ellen. Bécs liui gigerlik. Magyar Hippodrom. Szerelem a ezip< műhelyben. • Tej fölös* táncz.mulatsátr. Rsná'rn kerékvágás. Tetszik tudni, in birkatüreUnü entber vagyok, ttokat dtirök szó nélkül, de mikor niiín legérzékenyebb oldalamon Hittanok, om már in bennem is felforr <i drámai erö! Önök tudni fogják, hagg irzó kebel ezen fdjajdulása a rendürkaiiitáuy úr ö«/.•>-'«</. • intézkedésének <i következménye, melynek foly­tán im iiuir hosszabb ido éta nemcsak is vagyok megfosztva nt almái rétet élvezetétől, Másnap reggel megjelent a lapok­ban az általánosan feltűnést keltő eljegy­zési hír és nemsokára Etudolftól is érke­zett Bécsből egy levélke, amelyben leg­forróbb ttdvkivánatainak ad kifejezést. S a történet vége ? Evek multán Kudolf mint a buda­pesti orvosi kar egyik kiválói tagja meg­nősült ; Julia férjének egy közeli rokonát véve feleségül és ha néha este az egykori szerelmes pár összetalálkozik édesen el­merengnek a múlton, felelevenítenek né­hány most már mesének beillő történet­két és jóízűt nevetnek a hohe» gyermek­tréfákon . . . íme egyike azon számtalan történe­teknek, melyek mind az első gyermekkori szerelein tarthatatlanságát bizonyítják. — Kezdetben fiatal vérünk hevességénél fogva ugyan öröknek gondoljuk, pedig az első szerelem utjának közepén ha bármely erősen is indult megfeneklik a székéi- és ha nehezen nyikorogva jut is el a házasság országának határáig, ott ölt áll a jóizan gondolkozású apa és leereszti a sorompót. Tudományos apróságok. (Dr. Brehmer Hermán emlékezete. — A görbers­íforti kura. — A tüdövész gyógyítása meleg levegő belélegzése által. — A tüdövész legújabb gyógyszerei. — Tüdövész készülék.) A tüdővésznek újabb racionális gyógyitó módjáról írandó, lehetetlen néhány szóval meg nem emlékeznem arról a derék, nagy tudomá­nyú férfiúról, a tüdővész racionális gyógyitó módjának megalapítójáról, a kinek halálhíre néhány hóval ezelőtt, sok, de nagyon sok em­bert szomorithatott meg. Százakra rug azok száma, a kik idejekorán hozzáfordulva, benne találták meg életük megmentőjét és ezrekre meg ezrekre azoké, a kik a tudományos mun­káiban kifejtett elvek szerint gyógyítva, benne kereshették életük meghosszabbítóját, tüdejük regenerálóját. Könnyű kitalálni, hogy dr. Breh­mer Hermann a görbersdorfi tüdőbetegeket gyógyító intézet elhalt hires tulajdonosa em­lékének akarok hódolni. A görbersdorfi feje­delmileg berendezett és fölszerelt intézet el­vesztette ugyan a boldogultban fejét, de szel­leme tovább fog ott élni és éltetője fog ma­radni még sok-sok embernek, a ki tüdőbajával elég korán menekül az özvegy által folytatott, és a mester egyik derék tanítványától veze­tett görbersdorfi intézetbe. A ki pedig nincs oly anyagi körülmények közt, hogy azt meg­tehesse, nagyon jól teszi, ha tüdőbajával jókor követi a gyógyításnak azt a módszerét, a melyet Brehmer egész életében hirdetett és gyakorolt. Nem egyéb az, mint, hogy a beteg igyekezzék az évnek minden szakában egyre friss levegőt szívni, a mikor csak teheti, a szabadban tartózkodni, éjjel sem zárkózni el a friss levegőtől: sokat járni (lehetőleg hegyes vidéken), de arra is vigyázni, hogy soha el ne fáradjon, — a mellett egyék fűszereden ele­deleket (különösen húst, tejet, vajat, főzeléket), a mennyit csak bir és a hányszor jól esik : igyék délben, este egy-két jiohár jó bort, reg­gelenkint és esténkint (lefekvés előtt) három­négy jiohár tejet, este az utolsót egy kupicza jó cognackal, a mi a tejben akár reggel sem árt. Röviden: folytonosan friss tiszta levegő, | lassú séta lehetőleg hegynek és jő, erőteljes táplálkozás, — azok a gyógyszerek, a melyek tüdő bajosokon legradikálisabban segítenek. — Természetes, hogy a mikor a tüdő már oly annyira meg vau támadva, hogy regenerálá­sára a természet többé nem kéjies, akkor hiába vállalkozik reá az ember, racionális mód­szerrel annak működését najiokkal, hetekkel vagy legfeljebb hónajiokkal meghosszabbít­hatja ugyan, de a korai pusztulástól meg nem mentheti. Az imént röviden jelzett Brehmer lele természetes gyógyitómóddal, különösen a tüdő­bajnak előrehaladottabb stádiumában, nagyon | czélszei uen köthető össze a tüdőbaj gyógjitú­i sának egy másik szintén ilyen racionális ujabb ; módja, mely abban áll. hogy a beteggel me­leg, helyesebben forró levegőt szívatnak föl, a mely levegő megöli a tüdővész baoillusait. Dr. Weigert, e módnak első alkalmazója számos kísérletet végzett annak kijiuhatolására. vájjon mivel volna a tüdővész bacillnsa leg­biztosabban a testen belül megölhető. Támasz­kodva más búvárok kísérleteire is, ugy ta­lálta, hogy minden antiszeptikus szernél (a mely az állati, szervezet sejtjeit hamarább öli meg, mint magát a bacillust) biztosabb a magas hő­mérséklet. Ha tehát a tüdő vészes ember me­leg, illetőleg forró levegőt lélekzelhetue be, a levegő megölhetné a tüdejét roncsoló bacil­lusokat a nélkül, hogy magának a tüdőnek és általában a szervezetnek ártalmára lenne. Hosszas kísérletezés arra az eredményre veze­' tett, hogy az ember 180—180* (1 fokra föl­melegített száraz levegőt minden nehézség és baj nélkül több órán keresztül lélekzelhet be és hogy az ily belélekzéssel járó tünetek csak az első pillanatban adnak aggodalomra okot A belehelés első perczében az érverés igen gyoi>. de nemsokára rendessé lesz: a testhőmérsék­let '/ % —1 fokkal növekedik, de csakhamar (a belehelés végeztével bizonyosan; normálissá vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom