Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-08-03
Knv vonatkozói nézeteim következők : A/.on feltételek közé, melyekhez az 1 88 *TÍ 88. t. ez. 11. íj-a a felekezetek ,<kolu.illitási jogát köti. felveendő lenne, hogy • felekeselek kötelesek iskolájukban a tanító fizetését legalább is a törvény 14:' S-ban inegasaboti minimumban (óhajtandó, hogy eaen minimum általánosan 100 írtban állapittatnók meg] megállapítani. • itt. hol a felekesetek az ily tanítói fizetést, italából iskoláik anyagi szükségleteit saját erejükből képesek biztosítani, ezen iskolákkal szemben a néptat -i törvények és szabályzatok mai rendi Ikeaese teljesen érintetlenül maradna. Oly helyeken azonban, hol z felekezet a taiiitópí ti/.etés minimumának s egyéb iskolai szükségleteinek fedezésére kellő anyagi erőre! nem bir. - - az ezen felekezeti iskolára utalt »> la éves tankötele-• k -/..ima legalább 3o-ra megy. ily helyeken • lo.ilhina a felekezeti iskolának községi, sőt bizoayOS körülmények között állami segélyezése is: de ezzel szemben a községnek illet Te államnak fokozottabb beavatkozás biztosíttatnék a felekeaeti iskola Ügyeire. K végből a népiskolai törvény 2">. jj s akként volna saódositandó, hogy oly b< ly< ken. a hol a polgári község községi jellegű iskolái fenn 10-111 tart. s a községben levő tankötelest k oktatása felekezeti népiskolákban történik, de a felekezet sai.,t erejéből nem képes iskolája szükséglet, il ellátni, e czéba a község anyagi segélyezéséi kérheti A községnek szabad- ig iban áll a felekezeti iskola egész fenntartásai a község vagyonából és jövedelméből eszközölni. vagy ezen iskolákat a mutatkozó szükséghez képest részben segélyezni; de a felekeaeti iskola fenntartja, illetve segélyezése • különböző hitfelekezetfi iskolák között igazságos arányban történhet, illetve osztandó meg. Oly he|y>keii tideg nemzetiségi szeg \ községekben . hol a felekezeti iskolák fenntartása még s polgári község t yagi támogatásának igénybe vét* lével sem volna biztositható, a felekezeti iskola segélyezéséért az államhoz b-hetue folyamodni • törvény 43-ik «j-nak kíterj esetésé ve] 1: A község, illetve állam anyagi támogatásával szemben esek részére kővetkező jogok volnának biztositandők: 1 Minden oly felekeaeti népiskolánál, mely a polgári község által — ennek vagyonából és jövödehnéből tartatik lenn. .» tanito választás joga a polgári községet ilhti. lllely ezen jógiit a községi képjeléi testölet által, az egyházmegyei föatósag hármas kijelölése alapjain s a közgazgatáai bizottság kiküldöttének ehaök'• alatt gyakorolja. Az iskola fenntartó község óirája és jegyzője • felekezeti isit helyi felügyeletére hivatott iskolaszéknek hivatalból tagja. II. Mindazon község, mely valamely ekezeti iskolát segélyez, a fennebbihes hasonló képviseltetést nyerne z hitfelekezeti iskolaszékben; a községi segélyezés .1/ iskola költségvetése és számadásának a községi képviselőtestülethez beterjesztése alapján történnék. III. Oly községekben, hol a felekezeti iskola fenntartására még a község segélyezése sem elégséges. a kir. tanfelügyelő javaslatára a közigazgatási bizottság ajanlata folytán ezek állami segélyezése is lehetséges volna, - de ily felekezeti iskoláknál a tanítói választást a kir. tanfelügyelő hármas kijelölése alapján ugyancsak a községi képviselőtestület a közigazgatási bizottság kiküldöttének elnöklete alatt gyakorolná. Azon meggyőződésben vagyok, hogy ily irányú törvényhozási intézkedéssel népoktatásügyünk nagy arányú és az állam érdekeinek megfelelő fellendülést nyerne. A felekezetekkel szemben csak a tanítói tizetés minimumának, mint az iskolaállítás egyik feltételének kikötése okozna nagyobb nehézséget ; de a ki jogokat kivan, vállalkozzék a kötelessé gekre is. A tanítói tizetó-s rendezése nélkül nincs létjoga a feh-kezeti iskolának. A felekezeti iskoláknak községi és állami segélyezésével szemben (kívánt községi, illetve állatni befolyás igen jogosult kívánság. Már itt Hevesvármegyében is kivehet,, a községi hangulat . mely nincs kibékülve azzal, bogy szoríttatnak a községek, mint iskolafenntartók a felekezeti iskolák fenntartáséra, segélyezésére, — de a/, iskolai ügyekbe semmi beleszólások nincsen; azt kizárólag a papok mert s falusi iskolaszékek esak névlegesek befolyásolják és gondozzák; pedig be kell vallanom — e befolyás és gondozás nem mindenütt biztosítja az iskola jó voltát. Ha tehát a felekezeti iskola rászorul a község és állam támogatására, engedjen ennek fokozottabb befolyási az iskola ügyeibe. Különben, ha képes a felekezet iskoláját saját erejéből fenntartani, azt legszélesebb önkormányzati joggal ezután is tehetné: iskola állítására, ha nem bírja. ugy e segélykérésére ezután sem lenne kötelezve, - - de ha tenni fogja, a befolyás ellen nem BUgolÓdhat, Illett: .volenti non fit iniuria". Itt végül egyúttal megemlítem, hogy a katholikus iskolák szervezetére vonatkozó iskolaszéki utasítás 50-ik S-a az iskolák anyagi ügyeire a polgári községnek már most is enged befolyást oly községekben, hol az eddig gyakorlatban VOtt : hasonhi rendelkezés van a plébánosok részére kiadott utasítás :(. a-ban . sőt a 4-ik íj- még az iskolaszék alakítását is az iskolafenntartó, tehát p. o. a község beleegyezését éd teszi függővé: — |3-dík J-a pedig oly esetet is lllegenged. llogV bizonyos helyeken a tanító (kántortanító választását p. o. a község képviselőtestülete eszközölheti, a miként tudomásom szerint ily gyakorlat p. o. a .Jászságban fenn áll. A hivatalnokok fizetése. Mag}arországon mindenki hivatalhajhász. Minden más pályán olyan nagy a létérti küzdelem, bog] gyakran összeroskadunk a fáradalmak terhe alatt és még az őstermelés és gazdasági munka se nyiijt többé biztos létalapot Minden téren tál termelés és verseny, melyek egymássá] szövetkezve nyomorba taszítják a gyöngébbeket. Egyedül a hivatalnoki pálya az. Az olcsó szövetekről. Olvasd, csodáld éa béaanlj 1 A mig a készmk fi kr. egy méter tinóm selyem, '»• 1 kr. egy méter gyapjúszövet stb. hangzatos hirdetésekkel csábítják egyes kereskedők a hiékeny kösi őseget. 8 valóban, ha meggondolok, hogy a ;óravaló selyemkelme méterje legalább 3 frt és a jóravaló női gyapjúszövet méterje legalább 1 it 80 kr., nem csodálkozhatunk, ha a hangzatos hirdetések a laikus közönségre csábitólag hatnak. Alig 2 évtizede még minden falunak, kézségnek meg volt a maga rongyszedője, a ki aa BsBMSsedett rongyot, minden válogatás nélkül a legközelebbi papirosgyárnak adta el. Most nagy tőkepénzes vállalkozók több száz embert foglalkoztató rongytelepeket tartanak í.ím, hogy az ország minden részéből összeszedett rongyot gondosan szétválogassák, elkülönítve 0 gyapjút és selymet tartalmazókat 1 mástól, kimossák és csomagolják. A selyem és gyapjút tartalmazó rongyokat külföldre, az úgynevezett shoddy-gyárakba küldik, a többi pedig a belföldi papirosgyárba kend. A shoddy-gyárakban a tisztára mosott rongyokat hígított kénsavval, vagy sósavval több óráig főzik. A sav hatásától a pamut annyira szétroncsolódik, hogy a sértetlenül maradé gyapjútól könnyű szerrel el lehet választani. Kz eljárások tökéletesítése és a hatalmas verseny idézte elő, hogy a shoddy-szövetek ára annyira hanyatlott, hogy a valódi gyapju-szövetek árának egy negyedét teszi. A hogy shoddy-gyapjtit, éjien ugy készítenek shoddy-selymet is. Az olcsó selyem előállítására a selyemtartalmú rongyon kivül a sslyeaagebó lebonyolításakor megmaradó hulladékokat, t. i. a gubót bori tó bolyhos szöszt, a báb körül lévő fénytelen tömött szövedéket éa mely a Kinevezés okmányával egyidejűleg biztosítási bárczát ad a sserencsés hi.atalnok kezébe, hogy jó és rosi viszonyok közt mindig számithat bizonyos összegre, mely a megélhetést lehetővé teszi. Ks ez a hivatalnoki pályának kétségkívül legfényesebb oldala. Az a tudat, hogy egészségben vagy bajban egyaránt megvágniuk évi a réginség rémes következményeitől, sok nélkülözés keservéi képes megédesíteni es az a csekély fizetés, mi 1 hivatalos munkával jár. mégis hó forrása a megnyugvásnak, a vigasznak. koa, de nincs többé senki, ki a nemzet zömének műveléséi ne tartsa oemzeti feladatnak s nem b-sz többé oly időszak, midén kicsinylőleg beszéljenek az iskolák hatalmáról. Lélekemelő példája ennek az emelkedett köztudatnak a tanifók egyetemes gyűlése is. Az ország kormánya, fájdalommal bár. de megkötött kezekkel tagadta meg azt a pár ezer forintot, mely a gyűlés rendezésére szükséges Volt. fejkelt a nnivelt társadalom l pár hét alatt krajezáros adakozásokból összegyűlt ez az öss/eg teljesen. Volt-e valaha Magyarországon gyűlés, melynek czéljaira egyesek annyi) adakoztak ? Nem a/ első eset-e az. hogy ,1 kormány vezérférflai, egy gróf Szapáry Gyula s gróf Csáky Albin, mint magán emberek, saját filléreikkel igyekezzenek pótolni azt. a unt mint koiinaiiylgv okoskodnak azok. kik naponta férfiaknak meg kellett tagadniok? A köz. ', . , . , , , . , szellem hatalma az. azt- a közszellemé, ujabb es iijahh harezokat kénytelenek me ly ma már világosan tudja, hogy a nemvívni a sorssal, nn-lv a földi javakat jetiét varázsereje a közművelődés s melynek hatalma alatt mély értelműnek tűnik tel koszorús Írónknak. Jókainak ismeri megtagadta Kdük és a kik mindennap egy nj probléma előtt állanak: a let és nem let problémája előtt. Ámde kérdezzük meg a hivatalnokokat, niegvaiinak-é elégedve sorsukkal és azt lógjuk tapasztalni, hogy a legnagyobb része a ..biztos lizotes" daczára bizony nagy nélkülözések közi tengeti at ezt az ebtet. Nálunk a hivatalnokok fizetése épen csak akkora, hogy nagyon bajos megélni belőle es mivel annyira igénybe részi az időt, ugyancsak »TOS jellemnek kell lennie annak, ki ilyen körülmények közi hiven és kifogástalanul teljesíti hivatását. Közigazgatásunk egész gépezete másként forogna, ha hivatalnokainak fizetése igazságosabb alapokon nyugodnék, s ha a teljesített munkához egyenes aranyban állana és egy kissé jobban közelítene meg ama kamatokat, melyei a kiképestetésre elköltött összegek után méltán várhatnánk. A hivatalnokok mostani fizetése azonban egy irányban sem felel meg a munkád ij e hármas foltételének s innen \an. hogy hivatalnokaink egy része csak kelletlenül czipeli a jármát és nem ismer ambieziól és magasabb ezélt Kz pedig az egész közéletre kiható baj. moly a legnagyobb Veszedelmet rejti magában. Ennek a bajnak meg kell szűnnie, ha azt akarjuk, hogy a magyar közigazgatás egyszer régre a jognak es igazságnak megfelelő legyen. K bajt meg mondása: ...Magyarországot még egyszer meg kell hódítani, a e nag.', feladat a néptanítókra vár." Lázasan működé korunkban naprólnapra következnek a gyűlések s az egyetemes gyűlések sem tartoznak a ritkaságok közé. Sokan látszólag méltán kérdhetik tehát: vájjon nem tulságos-e ez a nagy zaj egyetlen gyűlésért s nem egyesek, habár jóakaratú, túlbuzgalma idézte-e elé azt az áldozatkészséget isV Vannak korszakok, midén hazánkban felgyulad a szalmaláng, de az a tartós érdeklődés, melyei a társadalom az egyetemes tanitógyülések iránt mutat, a nép tagadkatlan politikai ösztönének eredménye, annak az ösztönnek, mely egykor a rabszolgaság Dánjaiban az Akadémia alapításával s Ka/inczy-ünnepekkel fis/tán társadalmi uton egy nagy lépési tett előre, melyet azontúl a hatalom bitialói sem Ignorálhatnak többé, annak ,1 politikai ösztönnek, mely feljajdul a nemzeti zászló megsértésekor s mely a Kossnthok és Deákok nagy müveit diadalra juttatta. Sokat írhatnánk az egyetemes lanitógyfiléaek működésének gyakorlati sikereiről. Elmondhatunk, hogj ezek teszik altalánossá a tanítók önsegélyző törekvéseit, az Eötvös-alapot, árvaházat, melyek ma annyi jótékonyságot gyakorolnak, ezek tették lehetővé a tanítói nyugdíj-alapot, mely ma. keletkezése mán 15 évvel már 8 millió forint felett rendelkezik, ezek hívták fel a közfigyelmet a magyar nyelv tanításának szükségességére. ,i népkönyvtárak fontosságára, a hitoktatás reformjára s más fontos kérdésekre. De ha mindezt elmondanánk is. nagyon keveset állítanánk. Iliért Ugyanezeket az egyes tallitóegyb'tek s a szépen virágzó tanügyi sajtó is felkarolták. Az egyetemes tanitógyülések jelentősége más s sokkal nagyobb. Nem az egyes határozatok .hintók e gyűlésen, min kérdések tárgyalása; az ily nagygyűlések politikai fontOSSágU jelentősége az. hog.V i eszméké; ad irányadón!, hogy egyesíti a tizedeltörlés, a hübérrendszer, a papság és nemesség kiváltságainak megszüntetése, szabad föld a népnek a földesurak kárpótlása nélkül kimondatik. Augusztus hé •"». 1648. Draakovicb János, Magyarország nádora, meghal Magyar (ivárott. Augusztus hó <i. 988. a Siaaaaoáaál mai napon vívott ütközet következtében 111. Abderhanian kalifa a kereszténvek minden birtokát elfoglalja Spanyolországban. Augusztus hó 7. - - 1310. Lionban Ease .lakab biboruok, oportoi püspök, XXII. dános név alatt pápává váiasztatik. Augusztus hó s . 1575. Kolozsvárott. Báthory Isrván erdélyi tejedelem Békés Gáspár német pártfogás alatti trónkövetelő párt híveit: Kabos Farkast, Bogáti Gáspárt, Fókái .lán-ist. Hansai Miklóst, Caaaády dánost. (>si Miklóst, Csáayí Miklósi Aaég más 2 Urnával együtt lefejezteti. AugUSZtUS lui Uli!». Haynau a kegyetlenségén.! híres császári tábornok Temesvár alatt a magyarokat megvervén, Temesvár várat a magyarok ostroma alól fölszabadítja. A pápai honvédszoborra ujabban adakoztak : A pépstesséri kugli-verseny alkalmával begyült s ngos Fenvvessy Fereuez ur által átadatott initlt számban Ehhez a nvugtatott 21 Irt 80 kr. •J.")44 Irt 61 ki. Főösszeg 2565 frt ö] kr. 1 dollár és 3 piaszter. Fent elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja. Fápa. 1890. augusztus 2. (íerstner [gná< / pénztáros. aimtu I népoktatásügygye] foglalkozókat s kapcsokell szüntetni, ha azt akarjuk, hogv a I k,u létesít a/ok között, kik a jövő nemzedék hivatott nevelői. magyar állain-esznie szilárduljon es hogv az ország népe a hivatalos mulasztások és visszaélések ellen meglegyen védelmezve ugy mint az modern jogállamban máskép nem is képzelhető. De mind e bajokat orvosolhatni csak úgj bdiet. ha médol nyújtunk a hivatalnokoknak, hogy nagyobb odaadással szolgálhassanak a közügynek. K/t az odaadást, ezt az önfeláldozást azonban csak olyan hivatalnoki kartól követeiHó; főbb nyelv s hét különböző hitfelekezet darabolja s/ét belső ellenségként gyenge nemzetünk fiail apró csoportokra. Az egyes megyei s kerületi taiiito-egvesületek szétválasztó elemi erő látása alall igen gyakran előszeretettel keresik azt. a mi elválasztja e hazában a polgárt s a szaksajtó sem képes mindig felülemelkedni e korlátol! felfogásmódon. Itt azonban, az egyetemes gyűléseken mindenkor győzőit s győzni fog a népnevelőknek hivatásukkal összefüggő idealismusa 8 tiszta kultúrpolitikai eszméje. Magyarország tanítói aZ egyetemes gyűlésekéi! csak 111,1ryaiok. csak emberek akarnak lenni, a keljük, melynek munkáját az állam igaz- lelkesedés elemi erejével vemben elnémul felekezeti zavaró hang s végül a hibás, lyukas gnbókat is felhasználják s ezt a terméket fjorette-selyemnek nevezik. A shoddyból készült selyem vagy gyapjukebne a valóditól alig különböztethető meg. Különösen pedig akkor nem. ha a szövet nem tiszta shoddyból, hanem keverékből van. de az ilyen szövetek 8—8 hét alatt fényüket vesztik s olyan kopottnak látszanak, mintha évekig viselték volna. A shoddy-selyem szála könnyen elszakad és elszakadt helye olyan honyhos, mintha pamutot szakítottunk volna szét. A szövet minőségéről ugy győződhetünk meg, hogy a szövetet szálaira igyekezünk szétszedni. Már a szétszedéskor szembetűnik a fonalak különbsége és a fénytelen, kopott pamutot a jellemző fényű selyem- vagy gyapjufonáltól elkülöníthetjük. De ha mégis kétségünk lenne, ez esetben a láncz és vetőfoualat külön külön gyertyalángjához tartjuk. A pnmut szálon, ha meggyulad, hirtelen végig fut a láng és e köztien égett papírra emlékeztető szagot érzünk, ellenben a gyapjú vagy selyem, ha meggyújtjuk és a lángtól elvesszük, elalszik, égett végén golyó képződik és olyan szag fejlődik, mint mikor haj, vagy szőr ég. A szövet ára a festés módjától is függ. Mióta felfedezték a kátrányfestékeket, alig találunk tartós festésű szövetet. Muzeumokban, raükiállitásokon nem ritkán látunk oly szöveteket, a melyek több század után is a legnagyobb színpompában ragyognak: a napfény, nedvesség, por nem tudta őket elpusztítani, most pedig halványszínű szövetet nem merünk a világosságon hagyni, mert bizonyos, hogy 3 — 4 nap alatt megfakul. A tartós festésű szövet nedves fehér zsebkendővel dörzsölve nem hagy nyomot. a nemzetiségi az a népnevelő, ki otthon a kicsinyt talinakk.il küzd. a görög rege Antaeusakénl erői metil itt az egyetemes gyűléseken, hogy világosabban lássa eszményképét, midőn Kárpátoktól Adriáig egy b-sz a magyar, iniiiőii a műveltebbé s jobbá lett társadalom azt fogja első sorban keresni, a mi az embert közelebb hozza az emberhez, hogy iij-uj eszméket valósítva meg ne csak ott túl a ködös jövőben keresse az emberi boldogságot. Nem kicsiny, nem múlékony erkölcsi hatalom tehát az. egyetemes tanifógvülés. Az a harminca ezer egyén a jövő nemzedék nevelője. .1 kultIIrpcditikusok reményei bimbójának fejlesztője. Jobbjaik látják a hiányokat, sajnosán érzik, hogy ma a magvai' tanító csuk kis gyermekek oktatója, de nagy feladata!, a nép tömekik a magvar nemzet kulturális fejlődésé- gének nevelését, még alig kezdhette meg. nek nemes munkájában tettleg résztvesz.- Itt az egyetemes gyűléseken hintik el az nek. küldik el legkiválóbb tagjaikat erre uj eszméket, törnek uj-nj réseket. S majd egykor évtizedek miilva. midőn hazánkban ' aágosan díjazza. A hivatalnokok tehát csak igazsá1 got akarnak, ha fizotésfolemolést kérnek i es a közvélemény csak igazságot akar szolgáltatni, ha a hivatalnokok e kérését támogatja. A tanítók nagy-gyülése. Magyarország néptanítói hosszú 12 év letelte után ismét nagy-gyűlést tartanak Budapesten Szent István napján. 22 ezer tanító, 4000 taniténé, tutin kisdedóvónő s mintegy 8000 a népoktatásügy iránt hivatalosan is érdeklődő képezdei tanár, tanfelügyelő, árvaatya. nevelő s hitoktató, egyszóval közel 30,000 oly egyén. 437:.. ki. IHUO. Dr. lüiiijr.ss 1/ Ferenc űr, Veszprém lliegye ili/nili vál. kerületén-k ol'SZ. képviselője bejelentvén hivatalomnál, hogv számoló beszédjét' f. évi augusztus hói 10-én vasárnap d. u. ö órakor lógja a kerület székhelyén I godbau a községházánál megtartani : erről a kerülethez, tartozó, községeket hivatalosan értesítem. Kell Pápán, 1880. július hó, 28-áajfotivif ív £aio>, toaaolgabiró, KÜLÖ SFÉLÉK. Mária Valeria föherczegnőnek Salvator Ferencz főberczeggeli esküvője a lkai unt I iód városunk középületei télvoltak lobogózva s a nagytemplomban d.e. 9órakor ünnepélyes nagy mise tartatot:, melyen megjelentek a honvéd tisztikar, a járásbíróság, városi s megyei tisztviselők, az uradalmi tisztikar s nagyszámú ájtatos közönség. Az istenitiszteletet Néger Ágoston apátesperes végezte fényes segédbittel.- Az autonom orthodox izraelita hitközség is tartott istenitiszteletet r ggel 7 óirakor nagyszámú hitközségi tag jelenlétében. A megyei közigazgatási bizottság holnap f. hói 4-én ülést tart. Hírek a fővárosból. Rendesen jód értesült fövárosi h-veh-zönk írja. hogy Wöhrmann Mór főrendiházi tagnak van kiszemelve. Képviselői helyét a Lipótvárosban okkor Falk Miksa foglalná el. — Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő f. hói In-ón vasárnap d. u. ."> óirakor tartja beszámold beszédjét ügodhan, a kerület székhelyén. Mint lapunkat a rendező bizottság értesiti, a képviselőt ünnepélyesen készülnek fogadni, a a választóik egy része már Pápára jóm Penyvessyért, s innét d. u. 3 Órakor kisérik a kerület székhelyére. A pápai ev. ref. egyházmegye városunkban f. hói 8-án közgyűlést tart. Amor a közigazgatásnál. Még a télen megírta volt lapunk, hogy Kiiitliij Lajos koináromniegyei főjegyző főispán b-sz ós kinevezését voltaképen Ámornak, a szerelem istenének fogja BÖBS egyetemes gyűlésié, amelyen, mint az előbheni hasonló gyűléseken is, bizouynyal | is uralomra jut a közművelődés s ember- szönnt Most már hírünk második része is uem fognak hiányozni más lelkes férfiak szeletel hatalma, midén nem kell sötét teljesült, mert Kürthy Lajos, a napokban sem. kik átérezve a népoktatás ügyének gyanúval vagy ében ellenszenvvel tekinteaagy fontosságát, mindenkor megjelennek nünk polgártársaink ezreire, a müvelődésott. ahol közoktatásügyünk fejlesztésének történelem írója sok más tényező mellett legfontosabb tényezői összegyűlnek, hogy a tanítók Üllltepi összejöveteleire is fog aggódó orvosok gyanánt incg-iiiegtapint- utalni, mint egyik tényezőre, mely az egysák azt az a teret, mely százados küzdelmek között elgyengült s ellenségektől körülvett nemzetünk megizmosodásának, a századunkban már mindenhatóvá lett népműveltségnek liiktetéseinil tesz tanúságot. Közmondássá lett már hazánkban a tanítók szomorú anyagi helyzete, alkotmányos életünk kezdetétől szakadatlan sorozatban hangzik fel a panasz, begy külföldi lovakért százezreket s a katonaság fegyvereinek javítására milliókat aduuk évenként, mig a népoktatásügyre fordított öszszegeknek egy pár ezer forinttal emelése is nagy erőfeszítésbe kerül. Mindamellett ki merészeli állítani, hogy az. a napfény, melyet egykor b. Kötvös .lózsel telgyillasztott s mely a népoktatásügy fontosaágát oly közérthetővé tette, ma már halványodik s a nemzet jobbjai már közönyösek lettek iráutaV Nem. Nehéz politikai s társadalmi viszonyaink között akaratunk ellenére vergődünk gyakran nem kedvelt uukOT felekezetek S nemzetiségek szerint megoszlott s nagy tömegében müveletlensége miatt közönyös magyart emberré s valódi magyarrá tette. Kinek megadatott látni, rokonszenvvel nyújtani kezét az Úttörők Ünnepi összejövetele felé; a nemzetiét megszilárdulásának egy-egy Örvendetes szivduhhanása ez. a iát. TORTKXELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A IVqmi Lapok aaáaaára irta TIliOLn ÜZSÉU. Augusztus hó •*>'. — 1866. Klauzál Oábor 1848-ban mag3'ar kereskedelmi miniszter és több országyülésen kitűnő követ, meghal Kalocsán. AugmsMut hó 4. - 1781». Versaillesben WMgztóeágba ajánlani, ebből egyet a duaz aug. 4.'éjjeli gyűlésben Noailles indítványára nántúli társaság igazgatóságija fogad: egy — a nép szeuélyszabadsága, adózás közösségi a < igazgatósági tagot Zalavárm<?gye is küldkinevezett főispán eljegyezte Zichy 'öibor gróf leányát, Ludovíka grófnőt. A dunántúli vicinális vasutak társasága. A bobarjánosházasümeghi vasúttársaság f. hói 13-án népes gyűlési tartott Sümegben, melyen képviselve volt a esáktoinva-ukki helyi érdekű vasút is E gyűlésen kimondatott : az egyesülés folytán a poBsony-SBombathelyi, csáktornva-ukki. Bümegh-tapolczai belj ' érdekű vasutaknak egy igazgatásuk less. Az átvétel feltételei, hogv a dunántúli Vicinális vasutak társasága átveszi a sümegh-bobajánosházi vasút összes befektetéseit, valamint terheit: az eddig működött igazgatóiság. pénztáros és felügyelő bizottság díjazására 3,000 Irtot tizet. Je gOSultlessSümegh városa, valamint a sümeghi takarékpénztár egy-egy tagot az