Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-07-20

XVII. évfolyam. 29. szám. Pápa, 1890. július 20. HejrjHetiik ni i II il e II v a N a r II i |> K •/••!.1>-Uu sürgés k-.y.les.-kre nmkiul i i' ii il a i \ 11 i l / a ni II h iv adatnak ki. I YM nieiitetlen levelek, ismert keséktől fogadtatnak el. Kóximtok IK-III a latnak vissza. A lapnak szánt k 8 /. 1 • in é B vek a lap ei erk hivatalába kühlend* Klnli/cli'si dijak. Kgy évre 6 Irt Kél évre 8 Irt. Negyei évr<- I In 50 krajeatr. • Kgv szám ára 1."» kr. Hirdetitek Egyhasábos petitsor térfogata után ."> kr. nyilttérbeii 30kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön '-uitatik. Az elöli/eti • (1 e t é s e k a li|i kiadó hivatalába (Ctaidbfrg Gyula •A • paiárkereskedése, főtér küldendők, Pápa 1 áros Un lósájgáiiak én Ifibb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m es válasz toll kő /lön ve. Iparosaink és a vásárok. \/ iparoook helysetének javítása sí országos kérdést képes. Helyzetük általánosan nyommassté és asoa ponton áll, 11<• íry vessélyessé ráMhatik a társadalomra. I ildja SZÍ Jél a nagy köSÖnség, dc i rsi különösen az iparososstály. J ami ás i / érdemben aeaa mutatkozik sehol, s -t > Henk'•/. leg azt kell tapaaaia 1 mink . hogy -n lejl i'e jutott és aapról-napra mindinkább sülved. llo\a fog ez resetni, mi lesz a társadalomnak azon resz.eh d. aaelynek es írnél képesji Olyan kérdés, melyre nehéz megadni a feleletet, hl nem rendelkezünk oly gyógyszerrel, aaely a lesebekel behegesztené. Ily körülméiivek kósőtl semmit se esodálkozsunk, ha tapasstaljnk, hogy az iparososstálj érdekeinek javítása rzéljáhól megragad minden neki kinálkosó alkalmat éa a szalmaszál ntán ia kapkod. \ lapok <•/. érdem boa már sokai —/.-utak. a fuvarosban úgy mint a vidéken tanácskozásokat tartottak, sajnos azonban, hogj eredményi eddigelé sehol uem tapasztalliallunk. A mit e téren '; :l . r ilködésekb 1 felmntaini tad .mk. az egyedül ason meggy ós idés, hegy •/ /</<;II Aa/o/.o/; a fiiisiiiliiliim ii l.niiiu'i ii/ii>ftil körülte• I .>•: (•>•-//• l.rjir.s se< Az iparosok panaszait •• helyen mind felsorolni nem esélnnk. Ezúttal rsak a rásárreadeséa kérdéséhez ssólunk, melj tudvalevőleg a kereskedelari ministeriumban végre valahára aapirendre korúit. I gy tudjuk, hogy a munkálatok >•/. érdemben folyamatban vannak, kilátásunk van reá tehát, hogy az országos ásárok kérdés.- törvényhozás útján röidű aiatt rendestetni fog. Miféle tervekkel áll majd elő a kereskedelmi minister, azt terméssetesen >s1 in.g senki sem tudliatja. da tudjuk azt. h»sy Baross Gtábor a népszerű. • éken] és előreJaté minister szivén viseli az iparosok érdekeit, ép azért tartjuk helyén valónak, hogy némileg világításba Ii .zziik a bajokat, panaszokat éa rendellenességeket, melyek most sajnos napirenden vannak. Nézetünk az. bog] az orSS. vásárok kérdés.- mielőbb törvényhozás útján rendeztessék es pedig akként, hogy országos vásárok csakis alj községekben estgedélyestessenek, melyek bisonyoa tekintetben a körülfekvő falvak gocspontjául szolgálnak. IIa Bsereneséses megoldhatjuk B kérdést, vásárosé iparosaink helysetén sokat javítunk, meti «z.-k nem lesznek kénytelenek felkeresni az olyan vásárhelyeket, a Ind aok esetben még a farsrköltségel sem tudják beszerezni, de a hová most. az önientartás elvénél fogva akarva nein akarva kell, hogy elmenjenek. Nézzünk korul l'apa vidékén és számláljuk meg, bánj kösségben tartatnak országos vásárok '. Itt van közelben Noszlop, Devecser, s. Vásárhely, \. Ssőllós, Tüskevár, ('sógle, N. 1'irith. Kis-t'z.ell. Alarczalt . Szan\. L. l'atoua slb. rárónunk hoz mind oly kösel fekvő falvak, melyek késül egyik sincs távolabb klméternél. Aselősoroll községek mindegyikébon legalább is 2 •{ vásár tárta tik évenként, tessék most kiszámitaiii mibe kerül annak az iparosnak a fuvarja, ha ralaBtennyi vasaira elmenni akar. 11• • 111 kell-e jövedelmének nagy réssel fuvarra éa egyéb költségekre elfizetni, nem is Bsámitva ide a rengeteg időveszteséget ? üsodálkoshatunk-e ason, ha ilyen vásározási rendszer mellett az a asegény nyomorult kisiparos s.-m adójál megfi/.etni. Bem magát es csaladját tisztességesen featartani nem képes? Bátran kijelenthetjük, hogj a tönkrejutot! iparosoknak kétliarinfidrésze, esen helytelen, semmivel nem indokolható, esélsserütlen vásározási rendssernek letl áldozata. Figyelmébe ajánljuk tehát a kereskedelmi minister árnak, hogj az országos rásárok kérdésének rendezése alkalmával a góespontokra különös figyelemIIi• * 1 legyen, ue engedélyessen jelentéktelen, apro községeknek rásárjogot, hanem szaporítsa inkább azokat olyan helyeken, a hol a rásárok tartása rsélsserüségi szem pontból mindenkor indokolható. \ ll'Olliil'ÖkÖSÖjll'S, Dinastiánknak baromszázados uralkodási történetében soha sem fordnlt elő még oly esemény, mint a melynek bek.ivetkezésél ez év fogja meghozni. — Még nem volt esel reá, hogy az uralkodó házban adoptatiő utján albttassék fel trónörökös. A III. Károly alatt létre jött pragmatika sanctió ii m örökbe fogadást! hanem tiusitást eszközölt, s ugy ./. a különben szintén egyedül álló diplomáciai ténykedés sem hasonló ahlmz. mi most köveik, zik be, bár szoros összpfüsrfrésbeii OB áll ez. a pragmatika sanctioval. mert ennek fennállásából vezethető .sak !«• az adi.ptatu. successoris coronae, vagyis s trónörökös örökbe logadasa. Az 1848. évi események, midőn Ferdinánd király, a utána dicsőségesen uraikodé, királynak atyja, mint a pragmatica sanotio értelmében trónörökös a koronáról lemondottak, a Ferenc Jóssef ő felsége lépett a trónra, uem volt iigvan törvénytelen, de formai hiánybon szenvedett az örökösödés, mert az akkui bécsi diplomát ia a lemondásokat a magyar országgyűléssé] közölni elmulasztotta: a pragmatica sanctio szabványai szerint pedig minden trónváltosás a magyar rendeknek előzetesen bejelentendő, a mig es meg nem történt, as örökösödés ténynyé urvarorszáirra nézve. Ez volt ki az in Uem Valii M ..ka annak, hogy a kiegyezés <• felségének megkoronáztatása alkalmival, az 1865 B-iki országgyűlés a III. törvényoikkelybe beiktatta „utólagosan" a megtörténteket : de kimondotta azt is. hogy el.böl praecedenst csinálni nem lehet, a jövőben is a fennálló magyar törvények értelmében a trónról való lemondás mindenkor bejelentendő a magvai országgyűlésnek. A mayerlingi katasztrófa óta folyton aa a kérdés lebegett a politikusok .hitt. ki lesz a trónörökös most már, • törvényes trónörökös halála ntán. Az uralkodó ház gyermekei közül Gizella főhercegnő már férjnél volt. s a ház szabályai szerint, minden törvényes örökösödési jogáról lemondott. Mária Valéria királykisassBzony pedig menyasszonynys lévén mint ilyen ö is lemondott az örökösödésröl, s igy a jiraginaiiea sa nettónak a tiusitást kimond', szabványai, még, ha ahhoz akartunk volna is fordulni, alkalmazhatók nem voltak. Az örökösödési rendel megállapító törvény értelmében tehát, a magyar nemzet által annvira bálváuvozott trónörökös halála ntán, kiben a magvai- nemzet minden reményét sírba szállni védte, mert Rezső trónörökösben nemzetünk ..lv jövendőbeli királyt remélt, ki atyjának „a h-galkotnlányosabb királynak" nyomdokait lógja követni; a trónörökös halála •tán tehát Károly Lajos, .,/, uralkodónknál csak három évvel fiatalabb főhercegre szállana a trónörökösödés. I >>• uralkodónk, hogy fiatalabb váltakra fektess.' az uralkodás nagy gondjait. Károly Lajos főherceg elsőszülött liát. Keién.• Ferdinánd főhercegei . örökösödési törvénv értelmében, atyja otí különben is trónörökös bűne. adoptálta és ez által praesumtiv trónörökössé tette. A „legelső magyar embernek" koronás királyunknak es elhatározását a nemzet örömmel fogadta, tudva azt. hogy Ferenc Kérdi mind foherc.g az alkotmányos jogok ép oly tisztelője, mint volt Etesső t rónörökös. K megnyugtató tudatban várta a várja ;t nemzet ma is. a praesumtiv trónörökösnek, tényleg trónörökössé tételét. S ez idő már nem messze van. a nemzetnek uem kell sokáig várnia, hogv a trónörökösödesi kerdes teljes elintézést nyerjen: a mennyiben a dinastiai háznál el vau döntve, hogy legközelebb Károly Lajos főherceg öröklési jogáról ünnepélyesen le fog első szülött lia Ferenc Ferdinánd főherceg javára mondani, a ez által a most nevezeti főherceg belép a trónöröklés sorrendjébe. Az uralkodóház szabályai, de mint említettük a magyar közjog szerint is, e tényt a magvai országgyűlésnek előzetesen be kell jelenteni: s az eseményt formaszorűleg ki k.ll hirdetni. Az osztrák ós magyar igazságügyi minisztériumokban már minden előre el vau készítve a nagy diplomát iai aktushoz és a dinastiai ház miniszterével minden, a legkisebb részletig meg lett állapítva s igv az aktushoz, a/, előkészületek annyira előre haladlak, hogy a trónörökösöd és ily tonnája, még ez. ősz folyamán be lesz jebntve a/. országgyűlésnek; természetesnek, s a magyar nemzet loyalitásáhól önk 'uii kifolyónak találjuk azt, hogy az országgyűlés es akt iM egyhangúlag. lelkesedett örömjmel fogja tudomásul venni, a akkor a nyilvános formssserű kihirdetés azonnal megtörténik, A magyar orssággyüléa Őszi ülésszakának tehát oly szép és ritka tárgyalása l.sz. minő eddig nein volt : s csak habival tallózunk 0 Felsége dicsőén uralj kodó királyunknak, hogy atyáskodó gondoskodása e kérdésnek idejében leendő rendezésére is fordította, ezer és ezer oldalukig igénybe vett figyelmét : mert az ég még hosszéi élettel áldja meg őt, mit minden magyar szive mélyéből kivan a -b galkotinánv osabl. királynak" S bár még a trónöröklés és trónralépés között nagy és számos esztendő lefolyásáért esd a magyarnemzet a teremtőhöz,mindazonáltal már most is szükséges vdi a trónöröklés kérdésének rendezése. &alota\ 3Lno>. A veszprémi ítiult heti képviselő választ sis vert fél a hírlapokban, melyeket egyenesen tendencsiósus közleményekkel ü Itettek fel! .1: a tény .illás. melyről lapunk mull szennának kimerítő /</'•/,•.//./ referált. Senkiink sem volt esze ágában s.-ni \ eszprémben bármely politikai pártnak előre bejelentett gyűlését m< gaka.I:íI\ .ízni. IlisZ ez törvény sértés lett volna, melyért keserűen lakolt volna az. ki ellene vétkesett. Az iiikriniiiu'ili tény az volt, hogy egyfelől nem lett kellő időben bejelentve a pénteki pártgyűlés, és másfelöl a as volt a fő ok a parigvülés épen vásári napon levén hirdetve, a hatosig 'K-m >t lirh/iii. melyre a népgyűlés hirdetve volt. forgalmi és közbiztonsági okokból annak mesrtartását nem engedélyezhette, 'felnit ha akár a tágas és ssép Betekinte-kertben, vagy liármely fogad.', udvarában vagy hasonló helyen akarták volna megtartani a népgyűlést, azt minden legkisebb akadály nélkül megtarthatták volna. Igy sz.óli a végzés is. De azért a nagyban hirdetőit ..pártgvüh's- elmaradt. A kereskedelmi és iparkamara. Igaz örömmel fogadta megyénk kercsked >i es iparos-osztálya, de az eges/ nagy közönség is, Baross Gábor kereskedelmi minister azon intézkedését, hogy elrendelte g győri kereskedelmi es iparkamara létesítését. Az e|s'. ministeri értesítés a győri kamara felállításáról folyó évi február hónapban érkezeti le a ministerí biztoshoz, grof Laagberg Rezső, tíyőrvármegj'e alisjiánjához. a ki a nyeri megbízatásról azonnal értesítette a győri kereskedelmi és iparkamara területéhez tartozó törvényhatóságokat, felhívás egyúttal ezeket, miszerint területükön az alakit" bizottságot válaszszák meg H a területükön T A R_C Z A. ÁRNYAS ERDŐ . . . Árnyas erdő, vadvirágos ország. Itt az éb-t valódi boldogság! fi egyszerű, erdei virágok — Közöttetek enyhülést találok. < >h pedig be meghurcolt az élet. Huszonöt év majdnem semmivé lett. Letiport a sok ason védés bánat. Tört remények, nem teljesült vágyak. Hitem is már régen veszve volna. Ha egv édes jéi anyám nem volna — A kiéit még barkósom a léttel — Kihűlt vágygyal é* múló reménynyel. Árnyas liget, vad virágos ország. Ah énnekem valóban mennyország. Feledess a bút, a sivár létet A sok átélt keserű emléket . . . Szivembe száll a nyugalom újra. Mi jól e,ik sok bánatra, búra. Oh ti kedves erdei virágok Közöttetek enyhülést találok ! «* Latlache tanitvanya. — Történeti adoma. — Luigi Labla.he. kiről tudjuk, hogy mint operaénekes, az újkor legjelesebjei kösd tartozik, egyszer Londonban, olaszizb'ssel berendezett szalonjában ült s heg.-diijén játszott. Mert Lablache nemcsak mmt énekes volt nagy, hanem mint zenész is ritkította párját. Játékában elmélyedve, nem Vevé észre azon fiatal ember belépését, ki a mester hőseiében megállva, gyönyörködött játé-kában. Tekintsük köselebbről a/, idegent: magas termete, előkelő külseje és modora, valamint a feltűnő halvány arcsái szegély/... sötét s gonddal ápolt szakái az első tekintetre elárulják az olaaa nobilit, kinek hazájában sokkal barátságosabb még a napsugár is. mini a Tln-mse partjain. Sz.-me kimondhatatlanul tisztelettel és s/.eretettel nyugodott az előtte ül>. muvésaen, kinek játékában gyönyörködött. BCBVO Maestro! — kiáltott tél végre, elragadtatva Lablache játékától, a imster felé nyújtva kezét. — Ah. mi az Giovanni ? > monda a mester, félbeszakítva játékát. Honnan jő •* kedves h< n zeg folytatta Lablache, feleletre nem is várva rosz kínésése nagyon nyugtalanít. Beteg, vagy talán milliói okoznak Önnek nagy gondot y Sein beteg nem vagyok, sem millié.ini nem okoznak gondot, — vissonsá a berezeg de meggyőződtem, hogy a gazdagság egyedül még nem teszi boldoggá az ember. Talán a szerelem költözött be fiatal szivébe? — Nem! nem! — feleié a berezeg az asztalhoz lépve, melyen több album hevert. Lapozgatni kezd az egyikben, a másikban. — egyaser csak nagy zajjal fdugrik. s kezében egy gyönyörű aranynyal s bársonynyal kötött albumot tartván, kérdésé: — Maestro! kitől kapta ezt a felette | nagy müértékkel biró pompás albumot? Tanítványaim egyikétől, egy ' hangversenybe mentek. Alig, hogv <.tt mosl imponál külsőm, s hangom. I le hölgytől feleié Lablache. megjelentek, egy csodaszép nő, mosoly- tudja meg, bogy a törpealakban .sak a — Ks ezen dal a czimlspon ? l.val ajkán lépett a terembe. Öltözete színházban jelenek uieg. Itthon, lakásoAz ii konpozioziója. egyszerű volt. de felette értékes. mon kényem a kedvem szerint akarok — Ki ö? mondja meg gyorsan, ki- Kz azV kérdé aherczeg, bámulva élni. csoda ez a nő? a szép alakot. S ezzel nevetve becsapta az idegen Nevét nem mondhatom meg, mert Csakugyan 5! válassolt Lablache, előtt szol.,íja ajtaját. Kgy órával későbben megígértem, hogy senkinek sem áruA hercaegre a n«>. kitől tekintete Lablache a Palais-Royal közelében a több lom el. megválni alig tudott, mély s maradandó év óta ti'-iu látott barátjával a herczegSzép-e ? vallstá tovább a her- benyomást tett. De azért .szavát megjtar- gel találkozón. K találkozás örömének ezeg barátját. totta. é-s másnap Kómába utazott. lecsülapultával a berezeg első kérdése Nincs apróbb láb egéss Angolor- Évek multak a Lablache Parisban, az volt : szagban, mint az övé. válaszolt mOSO- a Saint-Lazare ni v.'g.'n, azon nevezetes AIiL csinál ideálom? Egykori t.tlyogva a mester. épületben lakott, melyben egymásután látványa? - Ks haja? 'falnia. Thalberg s még több híres férfin tfem felejtette még el? — Barna. keresett magának otthont. Vele egyid"- | N.iu tudom elfelejteni. Még minSzemei? jülcg lakolt na einlilcli épühlben egv dig tanilváiiya? Sötétek. Barátságos modora pe- Tom Pouee mvü. csak HM cm. magas Tanítványom még most is. műdig mindenkit elvarázsol. amerikai törpe, ki valóságos BSensáoSÍÓt j vész a zongorán, de - most már nem Az Isten szerelméért, szabad még? idézett elő a híres Szajna-Bábelben. Kgy szabad. Ig-ii. barátom, még mindig szabad, napon idegen köszönt be Lablache ajia- Nem szabad férjhez ment! Meg kell látnom! felajánlón neki ján. ki a híres énekest nem ismerve, le- sédiajtá a berezeg, s keséi nyújtja l.aéletemet s kezeni"t. ha olyan, minőnek v.del iivujioii neki át. Lablache a levél rútjának, aki lolyiatá útját. A tuilleriák mondja. elolvasása után kaczagni kezdett. A levél közelében csoportosulást látott a örömAzt .sak verje ki a fejéből amice, Berlioztól eredt ós Tom Pouce urnák, a kiáltások hang/.utak. Családjától kormert amire ön gond..), az lehetetlen. híres amerikainak volt czimezve. Berlioz I nyeeve megjelent Fülöp Lajos király, L.hetethn? Hogy neje legyen ebben arra kért.- Tom Pouce ural. fo- karjiin a berezeg ideálja, Lablache tanitegy he rezegnek, aki milliók felett ren- gadná szivélyesen as ö barátját, a ki a ványa. delkezik ? világ egyik legritkább tüneményét ki- A berezeg megdöbbenve, különös Lehetetlen, barátom, még akkor vánja látni. ( sejtelemtől kínozva, fordult egy mellette is, ha vagyona t izszer olyan nagy volna. Lablache azonnal belátta a tévedési, álló, barátságos kinézésű úrhoz, aki ezreSajátságos de látnom kell melyet a lakások közelsége okozott, de desi egyenruhát viselt. öt, ha .sak egvsz.r is életemben. föltette magában, hogyfolytetjs a tréfát. Kérem, uram. nem tudná nekem Ha megígéri, hogy nem köz.de- Tom Pouce én vagyok monda megmondani, ki az a hölgy, kit a király i dik liozz/i. ha megelégasik a titkos írná- a/ 5 hatalmas hangjaival. karján Vezet ? dússal, akkor talán teljesithetem kíván- I »u ? kérdé aa idegen csodál- ' Oh igen, - fehl.' nyájasan a ságát. kozva. Hisz azt állítják, hogy Tom kérdezett ez a hölgy: Viktoria, AngolMegígérem még azt is. ha kívánja, Pouoe ur alig egy rőf magas, s hogv hogy azonnal elhagyom Londont. — Jó, estére megláthatja. hangja feltűnően nőies. — Mit! Ennem volnék Tom Pouoe? ország királynője. Lablache és barátja azou acte, egy kiáltott fal Lablache, — jkseuM öuuek SoclUsc dfitaí. 2'J