Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-07-13

XVII. évfolyam. 28. szám. Hejrjeleitik in i II (I <> II v a H ;i r n i |'. Kdlávdskfl sursis közlésekre iinLiol i I li il k i v ii I i s | á ni II k a latnak ki. IS I lérmentetlen levelek, iaoMrt kezektől fogadtatnak el. K.'-zii at..k nem a.latnak vissza. A lapnak szánt k i> • 1 e íu é n y e k a srerk hivatalába küldendők Pápa, 1890. július 13. PM LAPOK. Előfizetési díjak. Egy évre Ii írt Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 60 krajezár. Kgy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata ntán •< kr, nyilttérbea80kr. A díj előre fizetendő. Hélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Geltoerg Gyula Jx papirkereskedése, főtér| küldendők. Pápa \iinis ha lóságának és I o b 1) pápai, s pép a - v i tl é k i e g v e s ii le tn e k m e g v á I a sz toll k <> 11 ö n y e. A közegészség. A avarnak rsrássereje vau. Halasa .11:11T eiik a kalauz, az emberiség ,••/. áj. (alános tápsiere és Megtelik életté] a gyümölcs, iindv az emberek millióinak líd ül és 1 nyújt és elveseiét. De a mari napfény Ital sugarai a ;, •tegaégek paadora welencaéjér'il is lepattantják a fedelei éa felsiabad u Iván , g szségronto deatonek, gierte szállingoinak ;t tömegben, irgalmatlanul sy.oi áldozataikat mindenfelé, a Ind emlők laknak. Alig múlik el nyár járványos beg fellépése nélkül. Az atébbí időben koli ra pusztított nyaranta, és több •••II Aláírva!o-szágot sem kímélte meg. * áldott országot, melynek egyke klimatikus viasonyai épen nem kedvei•\ i járványos betegségeknek. Hogj .unok daczára is mindig kiI a résifink az eiir.ípai járványokból, a/ t". l-ir vasuti éa kereskedelmi összeköttetéseinknek tulajdonítható, a •olyok :i betegség anyagának a behareiolásál - gitik ••!•. Az a legnagyobb baj. bogy a járuivok ellen m-g bnxtos oirceMOft nem '!.:'' '. fel. \ szakfértiak tudománya •• ren merő tapogatózás es legjobbnak ./..•nyúlt eddig' a betegségek ellen a ilekexésnek az a módja, mely igyekssik h• -T• leg megakadályozni a behnrezoláat Ka a törekvés ei id - aaerial legpraktilaabbnak bizonyult, mert ennek a tőrfényei intnnmtmaa', és esik szigorú felügyeiéi kell In.zza. hogy a lakosság azokhoz alkalmazkodjék. Most, mid•'•!! Spanyolországban mar dühöng a betegségek legíjeartőbb nofM: a kolera, nekünk is gondoskodnunk kell • ly óvintézkedésekről, mely. k I bektarzoláal lehetetlenné teszik. Sok módja ran ennek a védekeződé .g\ >eni o|\an kipróbált és ID biztos, mint a tisztaság és a deskeiio, mely a betegség anyagál mar d rajában elöli Olyaa helyeken, aol a forgalom elénk, a Ind külf-ddi áruk gfordnlnak, csak Égy lehel a kolera rcxolása ellen sikeresen hairzolni. .i hatósásToknak a desinfekeiióra u>natkoié intézkedéseit szigorúan kérőntiilviszs/.iík. Ks eil a lakosság' készségesen teljesiti, ha esekaek a hatósági latéskedéseknek toktaté jellege nem lesz. éa az eszszeríiseg határain beiU fognak mozogni. A helíigymiiiisteriiiin egészségügyi os/.talya le|kÍÍSIlle|-eteSc!| dolgozik es az alárendelt koZegeklnz. intézett, utasítások mindig gondos M atjakérftti munkára vallanak. A helyi hatóságok feladata ••/. utasításokhoz hÍTOn eljárni és aZok teljesítését meg nem nehezíteni i lakosság zaklatása állal. Ken parancsolni, hanem felvilágosítani kell a hatóságnak es a felvilágosodott nép ónként lát a védelmi munkához. Kz idő szerint. liáf Isten, még nem bir aktuális jelleggel a haj: de azért '•SSZetett ké/.Zel Illeg S»'lll sZahad SZelll|é|||li|lk .1 külföldi eseményeket. Ilésen kell leiiníink é-s uem sajnálni munkát és fáradságot, inert hisz egyik legfőbb nemzeti érdekünkről van szó: a közegészségről, melynél ápolására éa fejlesztésére k.'Zet kell fogai mindnyájunknak. | 7 Gróf Pejaesevich Miklós 1 Mi is részt kérünk a gyászban, mely Királyunkat és a Hazát érte. Kgy derék oszlop .li.lt ki a jobbak sorából. Nemes sziv. fényes jellem volt gróf /' /"<•-< ••"

Vi Ifiklós! Örök példánya marad, hogyan k'-ll sz.olg.ilni hfien és igazán a koronát é-s Hazát?! Benne Hazánk egy önzetlen barátot vesztett, ki nem szóval, de tettel szolgálta azt. Tele volt melle legragyogóbb jeleivel az érdemnek, de a legszebbeket és logh.eses.bbeket mégis isak bent. szivében viselte! Városunkban nem egyszer megfordult /•.'-•/. 17e/c</ Móricz grófnál, kihss közeli rokonsáaj csatolta. Áldva legyen tiszta emléke! A rósz zongoratanitásról. A vidéket érdekli legjobban e kérdés, épen azért választottam a I'ápai Lapokat, a vidéki sajtó ez egyik legelterjedtebb közlönyét, következő soraim közlésére. Minél tobb figyelem megosztást igényel egv hangszer kezelése, annál több intelligentia. sőt bizonyos fokú genialitás kell annak megtanulására. Kz az oka annak, hogy % jelenlegi zonT A R C Z A. gora tanítás mellett kivételes egyének érnek el egy bizonyos magasabb fokot: még pedig ezért, mert a; elmét általában véve nem a hangszerkezelés igényeinek niegíelelően fejlesztik. Korulbehil tizezer zongorázó közül válik csak egy egy kiválóbb müvészszé, egy kis része többé kevésbé tűrhető játékossá, legnagyobb része pedig a hallgató közönség, vagy környezete rémévé. Valóban észre lehet w ni. hogy mindezeknél a zeneinester csak a természettől kapott ajándékot fejlesztette ki s azt is csak felületesen. A fúvó-hangszereknél niucsen panasz a rosz zenetanítás miatt: pedig a tulajdonképeni zenét azoknál épen oly roszul, vagy jól tanítják, mint a zongoránál: csakhogy a zongoránál az a tömeg, mely figyelem megosztás nélkül i tehát ész nélkül tanulta a klimplero/.ást. már tanít is, ugy mint saját magát tanították : tehát növendékeiket is felületes s érzelem nélkül való játékra oktatják. Sok újabb oktatónak alig van fogalma a zene szerkezetéről s szépségéről, még kevésbé annak miként való létrehozásáról; igy tehát e felületes tanítás s játszás generatiőr.'.l generatióra terjed s mélyebb gyökeret ver. Honczoljnk .sak egy kevéssé azt, hogy mi hibát észlelőnk a rosz z.ongorajátékosoknál: A hangot mind egyenh. erővel útik, sok esetben csak taszítják j holott a zenében is minden egyes motivum, moiiv tag, sőt miuden egyes hang is egymástól k ib>nl>• -z«. hangsúlyozást igényel ép ugy, mint a beszédben az egyes szavak s szótagok. Kzen megkülönböztető hangsúlyozásnak még észlelhetöbben kell érvényesülni akkor, midőn mind a két kéz egymástól eltérő melódiát akar kidomborítani. Gyakori hiba az, hogy kivetkőztetik a zenemüvet fűilaájáhól, értelmét elváltoztatják az egyes részek helytelen kidomboritásával. rhythmusát elrontják akadozásaikkal, nem is szólva airól, hogy rosz riiyllunusérzék következtében majdnem más utenyt hoznak létre, mint a minő a hangjegyekben jelezve van. Nem azon gyorsasággal adják ele a zenemuvet, melyet annak oarseters megkíván | végre, mivel figyelem megosztásra nem voltak szoktatva, a természettől pedig nincsenek megáldva éles felfogással tehát folyton kacsiutgatniok kell a hangjegyek minden Sorára külön s kezeikre is knlou-kulon : de csak azért., hogy a billentyűt megtalálják, melyet meg kell ütni. Arra azonban nem tudnak figyelni, hogy a hangot mily módon hozzák létre s mily erővel üssék a billentyűt. E teendőt ínég figyelmeztetés mellett is >sak ritka esetben képesek egv egy hangnál megtenni. Kz B rozs zongorázás képe. Kz állapoton csak is úgy lehelne rövidebb idő alatt változtatni, légy ha a tankönyvekben az emiitett fontos elme-teendő miként I való tanításáról említés volna téve. A jelenlegi hangszer-tankönyvekben ez hiányzik : tehát az oktatók nagy részének nincs tudomása ez elme-teendő miként való tanításáról. Az eddigiekből tisztán következik az, hogy a tanuló elméjét úgy kell fejleszteni, hogy figyelmét képes legyen több irányba kiterjeszteni. Hogy a figyelem több tettre tudjon kiterjedni, azt úgy lehet elérni, hogy az említett teendők mindegyikében, azaz a hangjegyismeretben, s a billentyűk miként Való tneatitéeében külön-külön jól kiképezzük a tanulót s csak azután végeztetjük a teendőket együttesen. He ekkor oly könnyű legyen az a tanulmány, hogy annak lejátszása alkalmával tigyelmét mind a négy tettre kiterjeszthesse, mit a tanitványtól mindjárt kezdetben követelni is /..'/, mivel csakis ez esetben szokhatja azt meg. K teendőket azután fokozatosan lehet nehezíteni, de kezdetben oly lassú fokozatossággal, mely arányban áll az elme fejlődésével. Hogy az elme az ujjakat is kormányozni uidja, ki kell azokat képezni annyira, hogy minden oonplíoált mozgást, melyet az ész kigondolt, rögtön meg is tudjanak tenni. Az ujjak kiképezésére nem elég, ha azokat bármi módon mozgatjuk, hanem csakis akkor jó a kiképzés, lm bizonnot tlSre mégha torozott ujj vagg ujjak. efáVs meghatározott minoeégu mozgást, t előre meghatározott trejn AtéM mintegg commandó szóra képetek megtenni. Tehát ai észnek, "co/. miként való mozgatása hatolmába s álljon. Ha a tanítvány aaaa két fő teendőt, t. i. a hangjegy-ismeretet s a hangok miként való létrehozását egyenkint nem tanulta meg tökéletesen, vagy ha megtanulta, de azokkal nem bánik el könnyedén, vagyis valami akadálylyal kell küzdeu/e, akkor figyelmét ez akadály miatt nem tudja megosztaui, mivel ez akadálylyal való küzdés az elme összes erejét s az egész figyelmet igénybe veszi. Ily akadály: 1-ször a hangjegy-olvasásnál fordul elő és pedig akkor: aj Ha a tanítvány a hangjegyeket nem ismeri fel rögtön, vagy ha azok értékének meghatározása lelett is kell gondolkoznia. h Ha rövidlátó mely esetben már csupán a hangjegy felismerése is nagy feladat, mely mellett a zongorára nem gondolhat. Tehát vagy minden egyes felismert hangjegy után a zongorára kell néznie, hogy a hangjegynek megtelel.', billentyűt tnegtalálja, vagy ha már gyakorlottabb) figyelmét a hangjegytől elvonui s a zongorára terelni s úgy talán a köoetelméngeknek megfelelő hangot — külön figyelmeztetés folytán — létrehozni. 2-ik akadály a billentyű megütésénél fordul elő és pedig akkor: a) Ha a tanítvány ujjai nincsenek kiképezve azon különös mozgásra, mely a zongorázáshoz, illetve a billentyűk miként való megütéséhez, vagyis a hangok miként való létre' hozásához szükséges. b) Ha oly kényszeritett helyzetben levő kéztartással zongorázik, mely mellett az ujjak --- habár azok ki is képeztettek annyira gátolvák a felemelésben s a szabad és könyuyed mozgásban, hogy azok az elme egész erejét s a figyelmet a kívánalomnak megfelelő mozgásoknál nagy mértékben igénybe veszik | és egészen lekötik. Kz esetben a hangjegyolvasás válnék lehetetlenné, vagy ajentebbi két teendőt csakis a figyelemnek ide-oda ugráltatása által végezhetné. Csakhogy a zenélésnél (nem szólva a hangjegy ismeretet nélkülöző czigányos hangszerkezelésről) a liaugjegyolvasás az, mi első. esetben veszi igénybe a figyelmet, mivel a hangjegy tartalmát akarjuk hallhatóvá tenni. Hogy padig miként akarjuk ezt hallhatóvá tenni, az itt csak második feladatot képezhetHa tehát az ujjak vezetése nagyobb figyelmet követelne, mint a mennyit a figyelem • megosztás folytán lehetne azokra fordítani, akkor az elme e megerőltetésére nem lévén sokáig képes, az ujjakról a figyelmet elvonná. Az ujjak e szerint a miként való billentyümegutés, vagyis a szépen játszás tekintetében vezetés nélkül maradnának, miután a játékos csak azzal törődnék. hogy melyik billentyűt kell hangoztatni Az érzelmet tehát nem tolmácsolhatnák. Azt tudjuk, hogy BŰ a rosz zenélés oka. most tehát tárgyalhatjuk azok eredetét. 1-ső teendőnél, vagyis a hangjegy olvasásnál : (Arról, hogy valaki rövidlátó vagy gyenge szemű, az oktató nem tehet: de ily tanítványnál a dolgot ne forcierozza, hanem tanultassa be az előjátszandókat kívülről i ne gyötörje a rövidlátót a hangjegyolvasásai.) Az oktatók a hangjegyolvasás terén oly hibát követnek el, mely a jó s a szép játék rovására történik, l'gyanis: Folyton újabb s újabb s e mellett még olyan zenemüvet is olvastatnak a tanítványokkal, melyok azok képzettségi fokát jóval felül haladják. Kzt csak azért teszik, hogy jól tudjanak hangjegyet olvasni. Igaz ugyan, hogy a csal jé: a tanítvány a hangjegy leolvasásában gyakorlottabb lesz : de szeme s figyelme folyton a hangjegy olvasásával lévén nagy mértékben elfoglalva, ujjaival nem törődhet annyira, mennyire a szép előadás, vagyis a miként való játék megki, vauja. Azt lehet mondani tehát, hogy e téren LORD RANDAL. — Ó anjrol ballada*. — Ibi voltál, hol voltál, lord Kandal, mondd nekem, Hol voltál, hol voltál, szerelmes gyermekem?!" \ vadonban jártam, hamar anyám ágyat, Feküdni szeretnék, testem olyan bágyadt." n 1 ettél eb.'let. lord liandal, mondd nekem, •ttál ebedet, szerelmes gyermekem?'" ..Kedvesemnél ettem, hamar anyám ágyat, Ml adni szeretnék, testem olyan bágyadt." „Mit ettél ebédre, lord Kandal, mondd nekem, Mit ettél el>édre szerelmes gyermekem?!" „Sült angolnát ettem, hamar anyám ágyat, Feküdni szeretnék, testem olyan bágyadt." Hol vaunak kutyáid, lord Randái, mondd nekem, vannak kutyáid, szerelmes gyermekem?!" . Kihulltak útközben, hamar anyám ágyat, Feküdni szeretnék, testem olyan bágyadt." Meg vagy te mérgezve, lord Kandal, édesem, Meg vagy te mérgezve, szerelmes gyermekem!" I gy van anyám, ugy van, készítsd hamar ágyain, | i»/ ás szívem, nyugalomra vágyom." cl vita f KftCk MÉRT SZÍNLELTÉL? . . . Mért színleltél hidegséget ? Tudtad jól. hogy nekem fáj az: Te játszani akartál csak. S büszke fla<z lett rá a válasz. Ks az.'ita idegenként Haladunk el egymás mellett. S mutatjuk, hogy semmi bajunk, fsak a szivünk dobban egyet . . . i'-ak a szivünk dobban egy.t. Rs az arcz.unk halaványul, Elmondják s tűnő rózsák Azt. mit az ajk el nem árul. Kimondják a halvány anzok. Mit vétettünk egynnis ellen : Huszkeségböl, daosból lettünk Nvomorultak mindaketten. a 3fo * E ballada hőse Seott Walt.r szerint liánon,..- skóezia kormányzója, ki. mint ezt skót énetirók állítják, az nssjnVit által •érgestsIsM Valáaránana azonban, begy ssegáas osakegy (ereszei tragédiát rajzol, minden történeti vonatk'jzOis tülköl. ÉLweféMek a Hősök Albuma- czimü czikksorozatra. Irta: id. MARTO.NFALYAY FTF.K Folyt, és vége. | A Nádor huszárokról levén szó, ebből kifolyólag áttérek egy oly esemény vázolására, mely ha a szabadságlmrczról irt müvekben tudomásomra — sehol elő nem fordul is, valósággal megtörtént, miről kívülem még más akkor élt helybeli lakosoknak is kiknél feledékenységbe nem ment, lehet, l kétségkívül vau is tudomásuk, de a Nádor huszár ezred történetében is lehet ennek nyoma, miután a cs. és kir. hadseregben minden ezrednél az azt illetőleg felmerült események idö rendben felszöktek jegyeztetni. a mint hogy hasonló ezred-történetekre < relich Richárd tábornok is munkájában több helyüti hivatkozik. Kz esemény a következő: az lsU'.i-ik év jnnins havában, a csornai é-s ihászi ut kőzetek időkősében egészen váratlanul és meglepőleg, bevonult Pápára egy Csehországból kiszökött 113 llő főből állott Nádor huszár csapat altisztek vezetése alatt, mely irt Örömmel fogadtatván beszállás..Itatott, s néhány nap múlva még az ihászi titkosét előtt — Kmetty seregéhez csatlakozott. Sok viszontagság leküzdése után juthatott csak hazájába ezen lelkes csapat, s ntközben folyton üldöztetve, fegyverrel nyitott magának utat, s abból néhány — az üldöző sereg által megölve vagy elfogva el is maradt. Különösen a vasmegyei FelsŐ-Or község közelében is harczolásra kényszerült e szökevény had. melyet a „Vorschrift" mellőzésével, „régi magyar módra" és sikeresen is végzett. K bánosban azt a fegyverrel kivonult hazafias érzelmű fölső-őriek támogatták, minek következtében azután a nép vezérei, jelesül: az ottani református pap és tanitó, úgy a községi jegyző s mások is néhányan, bosznállástól tartva elmenekülének. s husamosb ideig Pápán és környékén tartózkodátiak. miről velünk többször érintkezvén határozott tudomással birok. Hogy ezen esemény a szabadságharezról irt müvekben, mégQelich Richárd tábornok ur nagy értékű munkájában is felemlítve nincsen, az — vélhetőleg -- annak tulajdonítandó, hogy az orosz invazio folytán már válságossá vált akkori helyzetben, s az egymást rohamosan követett nagy hadi működések közepette, különösen az osztrák hadseregnek mindent elözönlő előnyomulása miatt is, ilyetén, habár a korra nézve jellemző de egéssben véve kisebb jelentőségű és hatású esemény országos tudomásra nem juthatott, s igy az illető írók figyelmét is elkerülhette. Ezen kitérés után újra fölveszem az .lejtett fonalat, s folytatom annak legombolitását az alább következőkben : A vezényszót illetőleg annyit kívánok megjegyezni . hogy ez a régi ezredeknél a forradalom alatt általában nem változott ugyan, azonban a Vilmos huszár ezrednek egy réssésél lehet, hogy csak egy osztályánál, a vezényszó magyar volt. mit akkor tapasztaltam, mikor a csornai ütközetet megelőző napon az itteni főtéren felállítva volt sereg onnét elvonult. Ez annyival inkább meglepett engemet akkor, mivel a Vilmos ezred egy része tót ajkú Új ónos legényekből állott, mig ellenben a németül vezényelt Nádor huszárok tiszta magyarok valának. Ez érdemben tett kérdésemre akkor azt nyertem válaszul, hogy a Vilmosoknál tapasztalt magyar vezényszó az illető tisztek rendkívül buzgó magyarságának eredménye. Az ütközet folyamáról, mint jelen nem levő. egyéni tudomással nem bírván, ezt illetőleg csak némely akkoriban hallottakra kell szőritkoznom. melyek azonban, csupán egyes részleteket érintenek. Akkoriban hallottam jelesül azt. hogy osztrák vadászok az Ihászi és a lesházi major között kelet-nyugoti irányban voaltalaiu szinten ismert re g-i nuló árokban is voltak elrejtve, kik az előre ndian.'. huszárságot meglövöldösék, mire ez visszavonult, de annak egy része állítólag, egy lovassági ágyúval keletnek Takácsi felé elnyargalván, az árkot. ág3u golyókkal hosszában végig BÖprette, mi által több vadász elpusztult. Ezen állítás alaposságára következtethetni véltem akkor azon körülmény folytán, hogy midőn néhány nap múlva Fördős György esküdtemmel a harca színhelyére kilovagoltam s azt megjártam volt, itt ott. a az említettem árok szélein is, csuka-szürke szinü egyenruha foszlányokra akadtam, a milyen t. i. a vadászok egyenruhája volt , ámbár e foszlányok a Nugent gyalog ezred hasonló szinü gallérú és hajtókáju egyenruhájából is származhattak, miután ezen ezered Ihászinál sokat vesztett, mit az, midőn néhány hónap múlva Pápán átvonult • itt pihenői napja volt, a városi polgárok előtt panaszolkodva elismert. A harca színhelyét illetőleg meg kell itt még említenem azt . hogy a „Hősök albuma"-ban többször előforduló ihászi major elnevezés alatt a Marczaltü felé menet balra eső Jesházi major" értendő, melynek közelében az osztrák sereg központja 'centrum állott. Ezen majornak téglából épült kerítését át meg át lyukgatták s mintegy rosta alakúvá tették a magyar ágyúgolyók, mint ezt a hareztér megszemlélésekor láttam. Mielőtt az események vázolásában tovább haladnék, szabad legyen nekem az Albumban érintett dalokhoz, melyeket a sereg visszavonulás közben hangoztatott, egyet hozzá soroznom, mely az áprilisi 2S