Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-06-29

XVII. évfolyam. Megjelenik ni i ii «I c ii vasa i ii a |). s. Köt érdekű sürgős közlésekre MI Unit rr uil k i \ ü Ii sz a in ii k is adatuak ki. Bérmen tetlen levcJek, c~;k ismert kezektói fogadtatnak el. — K./iiai.'k nem adatnak vissza. 26. szám. ív ! .j'iiak szánt k o •/. lemé n vek a lap szerit, hivatalába küldendők í' a |i a v a r o s Pápa, 1890. június 29. FAI LAPOK Klőlizoíési díjak. Kgy évre •> frt Fél évre 3 Irt. Negyed évre I frt BO krajezár. ­Egy szám ára lő kr. Hirdetések Egyhasábos jietitsor térfogata után •> kr, nyílttérijén 90 kr. A díj e 1 ő r e fizetendő. Hélvegdii mindig kuh'ii száuiitatik. Az előfizetési dijak s hirdetése k a la|» kiadó hivatalába (Goldbfrg Gyufa ]>ajdi kereskedése, főtér küldendők. , Tri Hiúságának rs lobi pápai, s p ápá-vidéki egyeg űletnek megválasiUetl közlönye. /*/'/»/. 1890. jmitu 98 Sokai vannak a kik a/t állítják hazánk közügyei egy ragy más Ul a/ alkotinaii\os elet vi>xs/.aál­a nagvon ke\eset vagy épen sein­haladtak e|öre. Azt a/.onlian a . . •il'kik es | közügyek állasával I. g. ,!.llel|eld>ek Si'lll állítják, llogV S művelődés, ko/.e|eld» a közoktatás te­nagv haladás ne volna tapasztalható 11 él alatt, iiiiéita nemzeti kSfnui­iiik wzeti az ország ügyeit. Ha a műveltebb uyiigoti államok lőkelőségei hozzánk ellátogatnak, és or­- ág ink t"\arosahan a közmüveiMési és tanintézetekéi megtekintik: egész meg­gváasal hallgatjuk íteletüket és hirá­»iT a tekintetben, hogy aj intezetek • ti Illek rzelszertiséget. a/.ok berellde­éS felszerelését illetőleg l|e||| kell iikat szégyeitlenünk. KH a mit az allamkoiiuáiiv az ál­. i pénzértjére] népet es esébsefái t b>\árosban és vidéken alkotott. ._• kéznek utánozni saját sziikse­ét \iszonyaikhoz képest az egyes lek, I toiveuyhaté.sáírok es köz­ségek; ug\ hogy nem csak a központot nagyobb rárosokból, hanem saját Mink községeiből is évről évre olva­.rvendetes tudósításokat uj és f/.él­•/erii iskola épületek emeléséről. Min­nutt látszanak >/. irányban az elénk .rdeklodéa es kéröa tevékenység kétségbe . mhatlan jelei. Sajnos, heg) Pápa \áro> köaönsé­-'•tok érdeklődése esen igybcai nem áll •a I maga- fokon, I minőt lakosságé­:iak náaaa e> értelmi műveltségéhez ké­pest aséltáfl \árni lehetae, söf iteui áll SSM a b-koii >eiu. a melyet a törvény •ll'b IkeZese f..|e megkövetel. I'ápa városában ugyanis az eleSJJ sfatás, teljesen helvesen.— az egyes felekesetell által láttatik aj i igy a vá­8 k'./.oiisége saját terhére törvényesen rsak a polgári iskola, iparos iskola és reskedelsjj iskola felállítására van kö­rre. Van i» polgári leányiskolánk, éa kereskedelnu iskolánk', a mint akkor, •időn királyi tábláért folya­i Inuk ouer/.ettel hivatkozunk: de a !• dgari leány iskola. melynek külön­ben is összes tanerőit az állam fizeti. • esélaak meg nem felelő bérházban van elhelyezve; az ipar iskola növendékei legnagyobb részben a rés*, kath. elemi iskola helyiségeiben oktattatnak; éfl a kereskedelmi iskola órai a reform. Ó-Col­l'giiim termeiben tartatnak, tehát mind oly helyeken, a melyek helyett, mivel a czélnak nem felelnek meg. magok az il­let" tulajdonosok jobbat és csélszsrüeb­led szándékoznak állítani es si érdem­ben tetemes áldozat ho/.atalra készülnek. Bizony, ha mihozzánk jön valami idegen es közoktatási intezeteinket akarja látni: nem untathatunk neki. az egy Óvodán kivül. egy épületet >eiu. a melyre azt mondhatnánk: iné esi I'ápa vámsa • növendék ifjúság nevelése széni ügyé­nek előmozdítására emelte. Az igaz. hogy az iparos és keres­kedelmi ifjúság kötelezettsége lljahb ke­letfi intézkedés és talán módosulás ala is esik. önálló intézménvkep való beren­dezése pedig sok nehézségbe ütközik; de a polgári leány iskola már megállapo­dott és torvény által teljesen szervezett intézet, a melynek városunkban szüksé­ges es nélkülözhetetlen voltát leginkább mutatja a növendékek nag) száma és azon körülmény, bog) alig van városunk­ban valamire valé. család, a melyik leány gyermekeinek oktatásánál annak szolga­latát igénybe ne vette volna. \ polgári leányiskolát Pápa városa a kormánytól aránylag nagyon csekély­nek mondható áldozattal kapta meg. t. i. azzal, bogj megfelelő helyiségről és fel­szerelésről gondoskodjék, a tanerők fize­tését pedig az állam vállalta magara. A tanintézet, hogy mielőbb meguyilhassék, Ídeig|e||ese|| e| lul V eztefett II UgVUeVe­aetl szentilonai tápintézeti házban, mely­től a város ezen alapítványnak 600 fo­rint bért figet Az alapításkor senki sem gondolt arra. hogy ezen épület az inté­zetnek állandó helye legyen, mert sem helyzeténél sem berendezésénél fogva al­kalmasnak es megfelelőnek nem tartatott. Ks mégis elmúlik már két évtized a nél­kül, hogy városunk esélszerübb és meg­felelőbb helyiségről gondoskodni komo­lyan törekedett volna. Itt volna az ideje, bog] a város ezen közhasznú intézet érdekében hozza meg azon áldozatot a mire magát köte­lezte es amit a fontos ügy megkíván: építsen az intézetnek alkalmas helyen, az oktatási és egészségügyi kívánalmak­nak megfelel i csinos épületet és ren­dezze he, szerelje fel rzélsZerÜeU. A/, ál­dozat, a mi e rzél elérésére kívántatik korántsem ol) nagy. hogy azt városunk meg ne bírhatná. Mert retnenv Illetjük, hogv a közoktatási kormány is tetemes részben segíteni fogja városunkat ezen ••/ólja kivitelében; a város pedig legalább is megtehet annyit, hogy a mostani bér­összegnek megfelelő tikét: 18000 forin­tot fordít azon czélra, hogy alkalmas polgári leányiskolái épülete legyen. De ha még valamivel többet áldozna is a város e czélra, mint a 600 forint évi bérnek megfelelő 5"| #-oe t ike. ezen több­let is visszatérül közvetve a város ja­vára: mivel bizonyosra vehető és bizo­nyos irányban jelezre is van. hogv ha alkalmas polgári leányiskolái épületünk leend, a vidékről sokkal több szülő fogja leánygyermeket ide hozni nevelésbe, a mi által városunk forgalmi és gazdasági érdekei. a melyeknek hanyatlása miatt felyton panaszkodunk, elő fognak mos­dittatni. — Veszprém megyének f. hó 27-én tartott rendkívüli közgyű­lése a pápai központi választmány vá­lasztása ellen beadott tehdibe/.és felett a következői határozatot hozta: Rendeseti tanácsú Pápa város kép­viselőtestületének folyó évi május hó 31-én tartott rendkívüli közgyűléséből 58/890. k. gy. szám alatt hozott azon határozata, melylvel Néger Ágoston Pap dános. Paál István. Lazányi Béka, Szilágyi József. Barthalos István. Horváth Lajos. Saáry Lajos. Kovács István, Hanauer Béta, Lu­konics Fái é-s Rechnitz Kde pápai lako­sokat a Pápa városi központi választ­mány tagjává megválasztotta és a központi választmányt ezen \> taggal lHíln 1H U 2. évekre megalakította, Bsokoly Ignács pápai lakos városi képviselőnek törvényes határidőben beadott felebbesésével együtt tárgyaltat ván, határoztál ott ; tekintettel arra. hogy az iratokkal be van igazolva, hogy rendezett tanácsú I'ápa város polgármestere a folyó évi má­jus héi 31-én tartott képviselői testületi rendkívüli közgyűlésre ameghivót melybe • közgyűlés tárgya a város központi vá­lasztmányának UJbÓli megalakítása fel volt véve. még május hó M-án, tehát a rendkívüli közgyűlést uiegelözöleg •"> nap­pal kibocsátotta; tekintettel továbbá arra. hogy a fe­lebbe sésben felhozott azon indok, hogy több városi képviselő a közgyűlésre nem j?4 órával, hanem a közgyűlés napján d. e- II é.ra tájban hivatott meg. mivel nincs igazolva, sé.t az iratok között levő vétivekböl és már magában véve abból is. hogy a választást, illetve az annak té­nyét magában foglaló közgyűlési hatáf"­zatot Szokoly [gnácson kivid senki más meg nem támadta felebbeséssel, annak ' alaptalansága határozottan kideríti: tokintettel továbbá arra. hogy az ügyiratokkal be van igazolva az is. hogy a közgyűlési meghívó felebbezönek azért nem volt kelhi Időben kézbesíthető, mert Budapesten tartózkodott, mégis hogy a közgyűlés napján neki is kézbesittetett ; figyelemmel arra is. hogy e miatt felebbezö nem szenvedett j oghií t rá IIV t, mert mint a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik, a közgyűlésben jelen volt és ott törvényben biztosított jogait gyako­j rolta is; tekintettel továbbá arra. hogy mind­esekből kitetasőleg Pápa város képviseld testülete a folyó évi május hó 31-én tar­tott rendkívüli közgyűlése az 1 tstst«: XXII. t. csikknek ">ű. fi-ában előirt alakiságok betartása mellett lett egybehiva; tekintettel továbbá arra. hogy a ha­tározat megsemmisítésére indokul felho­zott azon körülmény, hogy egy gyei több szavazatlap adatott be, mint a hány kép­viselő leszavazott, figyelembe véve azt. hogy H szavazat szedő küldöttségnek je­lentése szerint stí képviselő szavazott le, és midiin a szavazatok megolvaststtak azok száma 86-nak találtatott, figyelembe véve azt is, hogy azon körülmény, hogy az egyik szavazat lapba egy másik lap is be volt lapadva. csak a szavazat lapok felbontása alkalmával észleltetett, mert azt előbb észlelni nem is lehetett a i választás megsemmisítésévé indokul egy­általán nem szolgálhat, különösen oly kö­rülmények között, mikor az egymásba tett 2 szavazatlap teljesen egyenlő volt, és az egyik figyelembe sem védetett, és így sem alaki, sem anyagi jogsérelmet maga után nem von. ez legfeljebb arra enged követ­keztetni, hogy 1 szavazatlapnak egymásba tapadása tévedésből történt. Mindezeknél fogva a felebbesés elu­tasítása mellett rendezett tanácsú I'ápa város képviselőtestületének folyó évi má­jus hó 31-én tartott rendkívüli közgyű­léseim! r,s. • . HUH. M. gy. szám alatt hozott azon határozata, melylyel Néger Ágoston. I'ap .lemos. Paál István. Lazányi Béka, Szilágyi Jóasef, Harthalos I-t ván. Hor­váth Lajos. Saárv Lajos. Kovács István. Hanauer lléda. Lukonics Pál és Rechniti Kde pápai lakosokat a lMps városi köz­ponti választmány tagjaivá megválasz­totta, és a központi választmányi ezen IS taggal iis'.to IH'.CJ évekre megalakí­totta jóváhagyatik. Minthogy pedig a felebbezésben fel­hozott indokok törvényes szempontból a fenntebbiek szerint figyelembe nem vehe­tők s meri az 1*71: XXXIII. t. ez. ren­delkezései szerint az országgyűlési képvi­selő választók névjegyzékeinek évenkénti kiigazítására szükséges intézkedéseket a központi választmánynak minden év má­jus havának első felében meg kel! tennie, és mert legközelebb a névjegyzéknek köz­szemlére való kitétele iránt haladéktala­nul kell intézkedni, az issii: XXI: t. ez. íi. íj-a alapján : a közérdekre való tekin­tetből kimondja a törvényhatósági bizott­ság, miként jelen határozata csak birtokon kívül felebbezhetö. Emléket Mátyás királynak! Mátyás királynak, a/. Igazságosnak, a magyar állani európai létjoga legpreg­nánsabb, a nép kebeléből, a nép szivé­ből származott kifejezőjének hamvait már négyszáz éve őrzi a székesfehérvári ki­rályi sírbolt . . . és még emlék nem hir­deti nevét. A jó öreg Holtai krónikája föl­jegyzé, hogy Mátyásnak, a dicsé király­nak, kit a lángész hivott el és a nem­zeti lelkesedés em<dt a trónra, emlékszolara állt az általa kiépített fényes budai vár­bak udvarán. Kz emlékszobrot elsöpörte az idők szele. Századok multán, e század negyvenes éveiben a közlelkesodés ismét emlékjelt akart állítni: de bal hatatlan em­lékű Perencsi István ssobrász tervesetét mint szárnyaszegett alkotást őrzi a budapesti nemzeti museum. Ujabban Kolozsvár, a nagy király szülőhelye, a kegy>bi ellenállhatatlan ha­talmától megragadtatva, felújít)i az esz­mét : hogy a nagy király emlékét szobor örökítse meg a legméltóbb helyen : a nagy király szülőhelyén Kidozuvdrt. A város maga 1000 Irt áldozatot tett alapul. Az­éita kivált a törvényhatóságok lelkes hoz­zájárulása, az újonnan szerzett gyüjtő­bisottaág erélyes gyűjtése egy pár év alatt 30 ezer Írtra emelte az alapot. A bizottság a költségek előteremte­TÁRCZA. A PLETYKA. — Szatirikus loilteniény. — Ouando eoiiveiiiiiiit Helena Svbilla Sermonem fnciunt ab bor et ab illa Régi latin kSsMonSáa. Múzsa! adj ihletet nekem. Pletykáról zeng az énekein. — Kz ám az erkölcsi dudva. Tenyésztik szándékkal, tudva: Ueiiyleség a melegágya, lt'.sz mdulat rajt' a trágya. Szennyes társadalmi fegyver; Lesben áll arra, hogy megver: Folyton sántikálva rosszba: Hátulnd támad orozva. Kullog nappal sötét éjben, {"ldoz álmodban és ébren. — .Romlott agy hozza világra, Ks úgy adják szájról-szájra. S mint a tűz, mely lángra lobban Terjed folyvást, jobban-jobban. Hógomoly lesz görgeteggé. Röpke szellő förgeteggé. — Sok bajnak ez » szülője, Házi szentély htttféjt. Kmberszólás tejtestvére, Bút hoz férj és nő fejére. Hazudsággal táplálkozik, Káromol, ha — imádkozik : Az neki az ünnepnaja : Hireit ha légből kapja: Akkor van csak elemében. Ha eláztat piszkos lében. — Kies, hegyes tör a nyelve, Önmagával van eltelve; Rád zúgja a .pereat"-ot. Ellenné tesz jó barátot. Ha •;«///,•./ van a szemedben. 0 1/i'iiniliít s/.emlél ebben, S aki legnagyobb galiba. Dehogy van ö benne hiba! Kitoérot " ii'itiinijiifi. Itt van legtöbb híve, nyája. Téth-n élé nők s anyósok Fájdalom van ilyen jó sok! KI pletykásnak kávé mellett. Kitől milyen a mennyi telhet. Mivel nincs más dolga, gondja: Könnyelműn a *zói kimondja: Ti-zt* nőerénybe gázol. 'i,iln)nli<>t Imi/mii mdzvl. — Hizelg tán némely aggszuznek. Ha nevéhez pletykát fűznek. Agglegény csak igy szól rája: Zöld ii'liinil: limit fújni 41 4< Szép nöajkakrol hallani A pletykát oly rút valami! Férfinél meg utálatos, l'zi az, ki járdát tapos, Léha ozsonna-gavallér. Krtékére csak fatalIér. Vagy az olyan kóficz ember, Ki nyíltan fellépni nem mer. Szakíts e hitvány szokással! Foglalkozzál jobbal, mással: Hiszen sok tér nyilik neked. Mely nemesíti életed'; Mely fölemel és nyugtot ad: Boldogítani másokat; Elsimítani gondredöket, Vigasztalni szenvedőket! Kérigon. — Breton legesén — 1. A Kerbervé kastélyban nagy ünnep volt. Az uraság Hugues de Kerbervé ün­nepelte leányának Marianechnek eljegy­zését Gnenolé de hfalgve úrral. A csinos jobbágyleányok elhozták legssebb gyümölcseiket, legszebb szárnya­saikat és legfiatalabb bárányaikat, hogy illőképpen ellássák Sír Hugueanek aszta­lát, a ki nemes szomszédainak társaságéi­ban vigan ünnepelt a kastély nagytermé­ben, mely ezen alkalomra gazdagon fel volt ékesítve festményekkel és virágfű­•érekkel. Kz alatt a nép vigan mulatott a régi kastélyt körülölelő gyepen, az urasági asz­talról leszedett ételekből lakomázva, ká­bultan az édes ahaabortól átadta magát a táneznak, Aignau mester dudájának hangja mellett, a ki legtöbbre becsült és legkereettebb dudás volt az egész köz­ségben. Kevés idő múlva Mariancch jegyese karján, a vendégek egy részétől kisérve el­hagyta a termet, hogy megnézze a job­bágyok és a majorosok mulatságát. A tömeg elél»e állott a menetnek, Éljen kiálltásokkal örömet, bolgogságot kivánt jó urának s szerencsét a mátka­párnak. Egyszer csak egy itju, ki eddig el volt takarva, kilépett a sorból és sapká­ját balkezében fogva, Marianechnek egy friss mezei virágokból kötött csokrot adott át. — Szép, nemes hölgy — monda — fo­gadja el ezt a csokrot leghívebb és lega­f< lázatosabb szolgájától ; szerencsét hozni. Kljén! KI jen! kiáltá a tömeg. Szegény csavargéi vagyok foly­taiéi a liatal ember sem birtokom, sem bérbtem. szép Bretagne basánkban nincs semmim, csak a nap. a levegő, a virág, mely a mesön terem, és a szabadságom. - Mi a neve. fiatal UT? kérdé Ma­riancch. Kérigou! — Ks foglalkozása? Reggeltől estig futkosok a par­ton és a sziklák között, Itt azt mondják : szövetségese vagyok a törpék, zörgő má­szok és varázslóknak. A gonosztól való félelmében mindenki ápol, védelmez; he­lyet ad télen az istállóban, nyáron isten kegyelméből a szabad ég alatt alszom, vagy a penmarchi hegy barlangjában. - - Ez minden ? Oh nem. Ku költő vagyok! Nem mondana el egyet költemé­nyeiből ? Szívesen! ..Szeretek e<iy szép nőt. Ne­vét nem mondom mep; titok, melyet őrzök legmé­lyén szivemnek. 0 megveti szerelmem, ab: sóba sem fogja megtudni, hacsak nem akarná pgy csa­vargó szerelmét." „Akkor az éjben megmondanám neki: Sze­retlek ! midőn a hold megvilágítja a penmanb te­tejét. F.zt várva titkomat őrzöm, szivem mélyén. Megölöm azt. a ki felfedezi, meghalok mielőtt ki­mondanám nevét. Titok ez. mit őrzök örökké szi­vemben.'­- Jól vau, most menj, — monda (tuenolé, ne untass tovább személyes ügyeid elmondásával. Itt van, fogd éne­kedért. Ezt mondva Mariancch jegyese, egy pénztárczát dobott a költőnek. Ez mire sem méltatva az alamizsnát, hátra húzó­dott, mintha nem is látta volna a Guenolé mozdulatát. Mariancch gyorsan egy virágot hú­zott ki csokrából és Kérigounak nyúj­totta; ez elvette, kÖSSÖnt es távozott. — Büszke, monda llalgven ura. — Ks szép. folytatá Ifarianecn. — Szeretné ösmerni szerelmi titkát y — - Kz érdekes volna. A távolban Kérigon éneke hallat­szott: „Megmondanám szépemnek, ha el­jön holdas éjen a peumarchi barlangba." II. Kérigon szép vdt, mint egy nő. Beszélték róla, hogy reggeltől estig csavarog, énekel a rekettyésben és a kör­nyéken, nem lelve sem mamik, sem bo­szorkányoktól s a tenger habjaitól kido­bott kagylókat, keres a parton. Senkisem tudta hogy ki tia. Ha megéhezett, minden házban ka­pott egy fazék ételt, ha elálmosodott, egy szalmaágyat. Szerencsét hozott annak, a ki ellátta s azért mindenütt szívesen fogadták. Kalácson napján a régi templom elő­csarnokában találták, jó asszonyok tele­inekék a kis didergőt: piros volt mint egy kis viasz .lézus: az egész fiain fiává fogadta, a leikéss megkeresztelte közvet­len az éjféli mise előtt. Minden anya táplálta, míg megnőtt és senki sem gondolt arra, hogy snemére vesse restségét és a szabadság iránti sze­retetét. Ezen gondbafogadás napjától minden jól ment; a tehenek kövérebbek lettek és tejet tölös mennyiségben adtak, a tatárka szebben nőtt és ajukok gvapja szebb volt 2<i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom