Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-01-05

A múlt évben lap.ink, ;i Papai La­pok egyre másra hozta lelkiismeretes ki­mutatását derék, lelkei adakozóinknak ••s t'aiailhatlan gyűjt "dnknek. De még 90­/.'»//•/// Megyénk és farosunk 1 ak<i kóaflJ nem láttunk e hazafias táborban, pedig kiket magaaoktunk látni a Legephcmorebb jelentőségű nngán-ktayorndoBányMók kö­lötfl is. Kz új évben bekell zárnunk már a gyújtást Heméljük, mikor majd a pá* pai honrédasobor leleplezési nagy ünne­pén . tarosunknak ez évtizedekre em­lékesftee dicső napján meg fog jelenni az maiul könyv, benne a — hazafias adakozók összes névsorai e névsorból nem fog biányoanj senki sem. ki <• so­rokai tdvasta. vagy ki a pápai honvéd­gzoborrol tudomással bírt. Az uj évben újból apellálunk olva­sóink nemes lelkére. Mariiul legkisebb alkalommal is //<• feledkezzenek meg I hazafias kegyelet* 1. A fehér asztal mel­léit, bor közt, /<> társaságban, a Játszi fogadások terén, <> kártyánál, vagy meg fizetett tanná íjaknál: - gondoljanak in­juk ii pápa i honrédszoborra dják a bármefg esek ínségre rngó összeget t szO" bor-alup javára. Felkérjük megyénk és vidékének mű­kedvelőit, bálokai rendezi fiatalságát: ne feledkeasenek meg a pápai non­rédnaoborroi, de ka fölöslegük marad a jövedelemből: - juttassák azt a legno­mesebb ezéira, a magyar szabadságharc! dicső megörökítésére. Legyen ez új év a mi kegyeletes, hazafias \allalatiiukra Bieren esés! I oko­zóijuk eddigi derek Adakozóinkat! Klje­liek a hör •!/.>:<">/. ! Városi közgyűlés, l8i)(h i ii j tnuár t-én. OaváM Dániel polgármester az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Baráth Kérem/. Kis Gábor, W oita József. Fischer Adolf és Bock István képviselőkéi nevezi ki. Előzi ülés jegyzőkönyve felolvastat­ván, némi stylárii nodosHás megtétele után . tndomásal r étetett. Elnöklő polgármester jelenté, bogy Zimmermann János lovag a városi rajz­iskola javára tett alapítványa éneimében a 600 frt évi segély! megktldötte. Hálás köszönettel tndomásal vétetett. Dr. Lőwi László képviselő a ház és jövedelmi adó kérdése tárgyában interpel­lálván, Szvoboda Vencsel, Bognár Gábor, <•> Barthalos István felvilágosítási után a polgármester válásai tndomásnl vitetett. A városi nyugdíj intézetről alkotott és a képviselő testület .Vi HHi>. számú határo­zatának megfelelileg nodoskvi és elfo­gadva már fölsőbb jéváhagyál alá is ter­jesztve lett szabályrendelet S. •">. és »;. pontjai szerint a nyugdíjalaphoz átenge­dett gváui is alapítványi tartalék alap többletének átengedésére a törvény általá­nos szótöbbséget kívánván, ennek pótlása végett a szabályrendelet visszaküldetik: A kérdéses, és az 1888. évi számadások lezártával a gyámi tartalék alapnál 6786 írt 9 kr.. alapítványi tartalék alapnál 2-234 trt t'.l kr. összesen Vi02<> trt 70 kit képező többlet átengedésének általános szótöbb­ség alapján leendő kiniondliatására kellő számit képviselők meg nem jelenvén, ezen kérdés, valamint a városházánál történt pót­épitke/és költségeire 5 évi törlesztésre a város felelői kezelése alatti pénztárakból kölcsön felvevése iránti határozathozatal a jövő hó 8-án tartandó ujabb közgyűlés napirendjére tűzetik ki. A községi kötelékről s ebbe való fel­vételről alkotott, és a 97,888. szánni köz­gyűlési határozat szerint fölsőbb jóváha­gyál alá terjesztett szabályrendelet pótlás Végett visszakühleiik: A kivánt pótlásokat, illetve módosításokat tartalmazó ügyészi előterjesztés elfogadtatván . határozattá emeltetett. A kolozsvári siketnéma intézet alaptő­kéjének gyarapítására gyűjtés eszközlése iránti megkeresésre, miután városunk a szomszédos Somogymegj ében Kaposv (írott létező hasonló intézet javára már a 17 8S'.t. száma közgyűlési határozat szerint segé­lyezéssel járult, s így ez irányban felme­rülhető igényével ehez fordulhat. sói a megyei közgyűlés határozatának gyűjtés utján egy megyénkben' siketnéma gyermek kiképeztetése czéljából alap létesíttetni czéloztatík, melyhez városunk i- járulni kész. a megkeresés tudomásul vétetik, s a megkereső inté/.eii bizottság erről értesít­tetni rendeltetett. Weiss Hennán az orsz. állit vásártéri italmérési jog bérlőjének 80 fit bérleenge­désiránti kérvénye tárgyaltatván, mintám vásárok betiltásának hátrányai általánosan kiható és érezhető baj volt. de bérleenge­dés iiánti kérelmezéseket a szerződés is egyáltajján kizár: a kérelem teljesíthető nem volt. Az orsz. illatvásártéren az italmérés gyakorolhatásáért fizetendő helybérjöve­delemért beérkezett ajánlatok felbontat­ván; ezért 800 irtot ígérő Kraasz Lipót. 300 htot Ígérő Borger Vilmos. 315 frtot igérő Weisi Hermán és Ruzicsek Sámuel. 330 Irtot [gérő Haas Kde közül utóbbi, mint legtöbbel is igérő ajánltatott az ál­landó választmány rés/.éiol elfogadásra. Az ajánlatok a benyújtásra kitűzött nap reggeli 9 óra után bontatván tel. mar a felbontál megtörténte után 10 órakor Schlesinger testvetek, és Sxalczer Ignácz mint győri Weiss Adolf megbízotti részérő] i- sda­tott be egy k.i/.ös ajánlat, melyben ezek 356 trt évi beit ígérnek be, melyet azon­ban mint megkésettet a közgyűlés tárgyai­hatónak nem ismert, hanem liaas Kde 330 frtoe ajánlatát fogadta el. A legtöbb egyénei aUamadóI fizető városi képviselőknek az ls>'.»o-i;< évre vo­natkozó névjegyzéke adó alapján követ­kezőleg állapíttatott meg: renden tagok: Gróf Esterházy Móricz, Pápai takarékpénz­tár, Zarki Dénes, Köti Párkai Kálmán. Gróf Esterházy Sándor. Vittman Eguácz, Máday Izidor. Harthalos István. Eőri Szabó Sándor. Galamb .iózsef. Hanauer Béla, l'ápa városi és vidéki takarékpénztár, Né­ger Ágoston, Somló-vásárhelyi uradalom, Schneider Lipót. ltj. Schlesinger Mór. Saáry Lajos, Dunáutúli ref. ssuperíntendenczia. Pap János, Szilágyi József, Kreisler Manó, Tarczy Dezső, Özv. Kluge Kerenczné. Dr. Kerényi Miksa. Mikoviny i Ödön. Lang Ma­yer. Ungar Sámuel, Baron Jakab, Vesz­prémi káptalan, Dr. Löwy László, Id. Mar­tonfalvay Klek. Herniüller Alajos. Uradalmi nyugdíjalap. Haráth Kerencz. Iglauer Já­nos, Pap Zsigmond. Steinberger Lipót. Hlau Adolf, Stankovánszky Imre. Klein Jónás. Szvoboda Venezel. Lőwenstein Adolf. Dr. Korítschoiier Lipót. Horváth Lajos. Ko­vács István. Hauptmann István. Szebauer •lános. Deutsch Dávid. Oberniayer József. Teufel Mihály. Körmeudy Béla, Horváth Kálmán. Dr. lícchnicz Kde. IVrlaky (íéza. Nosslopy Antal. Staub József. Steiner Ig­nácz. Kischer Adolf. Tóth László. Bognár Gábor, Kakas Kerencz. Izraelita hitközség. Berger Sámuel, Bakonybéli apátság. Csillag Károly, Voyti Adolf, Nagy István. Kellner Dávid. Neubauer .Iózsef. Kakas József. Hoff­mann Izrael; póttagok: Horler Kerencz. Magyar nyugotí vasút. Koben Károly, Dr. Hirsch Vilmos. Ozv. Xeuman .lakaimé. Cséplőgép társulat. Veisz Adolf, Jády Jó­zsef, Református egyház, <>zv. Goldschmied Kerenczné, Eízler Fülöp. Niezner .Iózsef. Kis Gábor, Adanűni Mártonné, Idb. Ber­ger Kerencz. Notabene a színháztól elárulok vala­mit, a mi még sehol sem jelent meg. (Majd lesz mit olvasni egyik hétfőn az ország­házban!) Kisült e napokban, hogy e nem­zeti színház Badnótfáy alapjából vagy 10— 14.000 frt hiányzik. Persze van szörnyü­ködés. De legjobban Poámanieskg Frigyes báróra lehet a dolog kellemetlen, mert a nemes báró ismert gavallér természeté­ből kifolyólag, —jót úlloft az alap esetle­ges deficzitjéért. Az eset most megesett. Ks báró Podmaniczky nek csupa nyereség, hogy — oly ji> intenáám volt! nak kheuui, de úgy látszik, uiár jelentést kell tenuunk .... — Óh, minden szentek, óh, Ábrahám, Jákob. Dávid istene! Héthársé úr gyomrát szoritva, fetrengett a karosszéken. — I>o csitt I a szimptóniák még nem mutatkoznak s még lehet segíteni hamar áj;vba, három dunyhát rá. hegyibe aunyi bun­dát, amennyi van! így ni, - derekas izza­dás mé§ megöli a k"ler;i bseülosaít Igyunk, urak a szegéuy p:iciens IblgyógynltsÉfm! Héthársy kékült, zoldilt, remegett, a foga vacogott a félelemtől s e mellett izzadott rím­ségesen. A kompánia kacagva nézett ö—se. A pap roszalva vá lat vont. — l>o hiszen jók ezek a szórványos ebe­tek, ezek tartják vissza falunktól Savanyu Jó­zsi bandáját. — Hej, pedig ha toduá, hogy most egy Héthársy vau köztünk, baj lenne, tódita a jegyző. A páciens fagai haiihatólag vacogtak: Savanyu JózsiV a hires, kegyetlen zsiváie, ! Hát miért bántana az engem ? — Mert az űr Hót hint] ! mordult r.'i a doktor, - s a Héthámyak uldo/.éso bőszité í'ol e vidék aarcxoláaara, jaj annak kit a laini lia'i/í.l koiuiei kozé kerithet ! kelékbe töreti, i'dmot öti»«t l'uleibe, Ittakét veiét körmei alá. ll'-thársy remegett mint a kocsonya s izzad tt mint télen az ablak-üveg. A jegyző a patikárussal oss/.esú^va kiment a nobákóL }'ár parcs múlva lelkendezve rohant Ii.-: — Gyanús alakok a ház korul! Me kell tenni az ablaktáblákat! He kellcsukni azajlót! Alig csukódtak ka, mikiu iszouyu. dö­römbölés hangzik az ajtÖB, mintha j'Uskatussal vernék. — Kol kell nyitni! Nyissátok lel, ha nem akartok halállia lenni, u vagyok, Sava­nyu Józsi! Hadd vágom ki annak a 1 léthárny­uak a hasát. — Meghallottam, hogy itt van, azért jottuuk. Megbőszülöm magamat azon a kutya iamiliáu. - Jól c„inálja a dolgát a Jóska köbös! suso'ya a jeyyző s azután telkiált harsány han­gon. Ne hagyjuk magunkat urak! Kló a pisz­tolyokkal! Fol, Héthársy úr, puskára, baltára, mert most élet halál a kérdés. Héthársy ur inkább halott volt mint élő — jajgatott — az isten szerelméért, mentsem k mog az urak! Nem vagyok én igazi Hétháray, én csak olyan ötven krajc/.áros vajryok, nem nutyok én oly bátor, mint dicsekedtem — na­gvon lélek a uriv&rjyoktól itt van minden pi'•nzein. adják neki, csak életemnek kegyel­mezzen ! Hát így vagyunk ? s mértéktelen ka­i'zárásban tort ki a kompánia. — Isten bün­tetése ! szolt kenetesen a pap. A jegyző fogta a pénzt, kinyitotta az ablakot s kiszólt, ne bo­londozz Jóska, ez a Héthársy nem az igaziak­ból való, csak olyan pénzeu váltott nevü pisz­liczár! fogd azt a pénzt s igyál egyet rajta ! Kiviből hangzott a felelet: ha igy van a do­log, akkor az istennek ajánlom az urakat! a e'.cvúidesidt minden. — Elmentek a zsiványok ? Kérc.é aztán Biránktmó hangon a csávába kei ült ur. — El, hanem regééire az ur is hordja el magát! s ezzel nagy kaczagás közt rácsapták az ajtót. Még el sem tudta gondolni az egészet, mikor ismét nyilt az ajtó a bejött rajta a Jóska kocsis. — Hallja az úr, a jegyző ur izeni, hogy itt a pénze -- fogja — uiucs ám itt kolera, 8 aztán én voltam a Savanyu Józsi — aztáu máskor ne dicsekedjék — szemtelenkedják ám, mert éppen ugy jár mint itt - reggelre meg tisztuljon ám inuét, mert istálló-villával dobom ki. Jójczakát! — Kellett ez nekem, óh, én szamár! azt sóhajtotta szi»uteen hajnalig. Alig szürkült, de el is párolgott a vidékről. 2/Cémctít c'tjHvícz-. A fővárosi eleiből. — Pletykál krónika. — A Pipái Lapok rendes és rendetlen tóvárosi levelezői ne haragudjanak rám. ha én is irol néha pletykál krónikát a fővárosi életből. .Megvallom azért válasz­tottam épen a Pápai Lapokat, mert ebben hi írok, nem tudjak meg itt Budapesten, ki árulta el ezt. vagv azt a titkot. De meg azért is. mert én szorgalmas látogatója lé­vén az országgy&léi karzatának, itt min­den héttőn azt látom, bogy hol egyik mi­nister, hol egy lárosmegyei, vagy kikindai képviselő, hol egy kormánypárti. Ind egy mérsékelt!, hol egy 4ss-as képviselő a IWpai Ltpokai olvassa. Iram Isteu! kiáltottam fel nem egyszer mi k'ize Szildggi Dezsőnek az igazság^gyministernek a - Pápai Lapok­hoz. .Mi köze Hzapárg Gyula grófnak hozzá, mikor még mindig késik a földművel iskola. I>e mi kóze Hegedne Sándornak hozzá, a kinek igy is elég olvasni valója van?*) Néha Wöhrmann is lapozgatja BeksíCSCSel együtt. No meg a megyei, földi képviselők: BeSthg Ákosnak csak a \ ezérc/ikk kell. s ha benne véletlenül Angliáról olvas valamit, már rázza a tejét vagy helyeslőleg vagv rosszalólair. Beze~ )•>'• lj szorgalmasan végig olvassa az egész lapot; Fengvemg az a veszprémi lapokat olvas81 fürkész szemekkel stb. De hogy jön ez a sok Pápai Lapok héttón az országházba'.' Ls hogy jön any­nyi különbféle párta, megyéjü, vallású, korú. állású képviselik és ministerek kezébe ? Végre kisütöttem a karzatról. A lap­tulajdonosnak agy látni az országházba jár vagv 8 példány, melyeket szépen be­visz többi lapjaival együtt az ülésterembe. A sok kapzsi képviselő persze, mikor va­lami unalmas szónok beszél (pedig ez igen sokszor megesik!) jobbnak hiányában meg­elégszenek a Pipái Lapokkal, s igy tudnak az országházban Pipáról többet, mint akar .Makóról, pedig ez lenne volta­képen a világ közepe. Ez oka. hogy én ezentúl Önöknek lapjába írok, még pedig úgy. a hogy a tollam alá jön. Tehát nem kényszerítve, mint a múltkor a Borszem Jankó szerkesz­tője, szegény Agai. Mert bizony azt csak nem lehet elhinni, hogy egy Írónak magá­tól jöjj 011 toUa alá egy nyilat'.ozat, (s ez \o|t az Agaié, megjelent az Kgyetértésben és Budapesti Hírlapban) hogy ő ..alias Porzó- mig egyfelől őszintén bocsánatot kér Teleky Sándor gróftól, a miért róla iréfásan megemlékezni merészkedett, más­felől : „ünnepélyeién igéri, hogy soha többé semmiféle lapban soha egy rosz szót nem fog róla irni." Van nekem egy 8 éves kis leányom, tud is már jól inii, de én hiába diktálnám ugyanezt neki. ö nem irná le, ha mindjárt elvenném is tőle azt a két kis aranyos babát, mit a Krisztkintlli hozott neki. Két aranyos babát akarelveuui a kér­hetlen belügyministor a nemzeti színháztól. Márkut Emmát és ./ose// .Marit. Állítólag nem akarja nekik megerősíteni a lizetés­leiemelést. Valóban lehetetlen elhinni e képtelen hirt. Hiszen akkor eenkßak be a nemzeti színházat, ha ebből egy Mitikus Kmmát és egy J<i*~!<i Marit kizárnak. Tud­ják-e az intéző körök, hogy e két nagy és páratlan művésznőnek művészete tulajdon­képen niegtizethetlen V S mikor ők felé­vel megelégszenek olyan tízetésnek. mint az opera kétes értékű úgy nevezett mű­vésznői kapnak . akkor teljes absurdum lenne, jogos követelésüket meg nem sza­vazni. *) Alkalmasint azt keresi a L'Ajiai Lapokban, a nőt egykor megszokott volt benne látni, kedves rokonának, Ételkének cikkeit. Reméljük a mi késik; nem múlik;' tjaork. „Éden"-sziiiház Budapesten. Akár mily mértékben fejlődnék Bu­dapest rohamosan vagy lassan be kell következni annak, hogy egy fényes, nagyszabású téli mulató helye legyen. Kz a mulató hely lehet COSmopolita jellegű, lehet magyaros jellegű: az üzleti tekin­tetből mind egyforma tekintet alá fog esni. Sikerülni fog mindenképen, mert a mai korszellemben benne él ennek a csirája. De a mi az üzletnek mindegy, aztán nekünk magyarul gondolkozóknak mégsem egészen mindegy, s most. a mikor a ne­gyedik színházat elhamvasztotta a tűz. semmi kétségünk nem támadhat az iráni, hogy egy negyedik színház fog sikerülni, még pediír nem egyszeri, hanem terjedel­mes alakban. Az idő olyan vajúdónak látszik, hogy talán ikreket várhatunk egy nagy orpheum és egy német Vaudeville-szinház alak­jában. Hogy milyen jövő várhat rájuk Ma­gyarország metropolisában, annak én se jó, se rosz prófétája lenni nem akarok, mer! a mint már mondtam, a korszellem­ben benne él a csirája. Knnek az ikertestvér ideának a meg­valósulása nekünk csak annyit fog ártani, mint a mennyit az általam tervbe vett ..Éden"-színház eszméjének megvalósulása amannak árthat, ennyi az egész, a miért én az ..Kdeif-sziuház eszméjét kipattan­tottam Magyarország közönsége és a köz­vélemény elé: ha elejtetik az eszme, való­színű, hogy a másik kettő megvalósul, de ha felkarol tátik, megvalósítom az „Eden"­szinházat ugy, hogy ki lesz kerekítve Bu­dapesten a szinházkéidés kerek ón esz­tendőre. Az ..Kdeir-szinház eszméjét illetékes helyeken nagyjából már megismertettem, ezúttal annak üzletszerű oldalát van sze­rencséin megvilágítani addig is az alábbi­akban, míg az eszme egy lépéssel előbbre fog haladni. K színháznak üzleti része biztos alapra fektethető akkor, ha nagyszabású alkotásánál fogva minden színházi váilalat fölé fog emelkedni. Nem ugy értendő ez. hogy fényben és pompában uszszék ott minden, hanem ugy. hogy az alapjában véve mint válla­lat olyan legyen, hogy se magánosok, se más vállalkozók könnyű szerrel annak con­cnrrontiát ne csinálhassanak. Nagy tőkebefektetés nélkül ez el nem érhető, nagy töke nélkül azt a vállalatot megkezdeni hiaban való fáradság volna. Az általam czélzott „Kdeiv-szinház eszméje ott kezdődik,a hol 1 vállalat meg­felel a nagyszerűségnek. Egy bizonyos ha­táron tul lehet azt fokozni, bogy nagysze­rűbb legyen: de ha csak egy kis foka lát­szanék a kisszerüségnek. akkor el kell ejteni az eszmét végképpen, mint nem életrevalót. Az ..Kden"-szinház consortiiimának anyagi ereje fogja megmérni azt. lm vál­jon hol kezdődik a vállalat nagyszerűsége. Kiinduláskor ezt kell irányadóul venni, különben ha nagy tőkére szükség nem volna, e vállalatot egy magános ember vehetni a kezébe. K vállalat tőkéjének kérdése két lé­nyeges kérdésen fog megfordulni. Ha első rangú helyen fog fölállitatni, vagy ha má­sodrendű helyeu fog elhelyeztetni, mindkét helyen megfelelhet az a nagyszerűségnek avval a különbözettel, hogy a milyen arány­ban fog emelkedni az elsőrendű helyen való építési költségek több kiadása, ép oly mér­tékben fog emelkedni az épület üzleti értéke. Igy viszont csökkenui fog ennek anyagi értéke üzleti szempontokból, ha a vállalat másodraaga hilyea fogja elhe­lyezni az „Kdeir-szinházat. Ez azonban nem áll útjában annak, hogy az elsőrendű helyen, nemkülönben a másodrendű helyen az ..Kdeir-sziuház nagyszerűségéből ve­szítsen, vagy hogy azért egyformán nagy­szerű lehessen mindkét helyen. Az „Kdeir-szinház üzleti czélokkal összekötött vállalat lesz. a mely a befek­tetett tőke arányában részvényeseinek ki­elégi'ö hasznot fog hajtani, s e mellett a vállalat üzlete körülkarolja a ,.Kdeu"-szin­házat. azt a szinházat. a mely a vállalat üzleti forrásaihoz hódítja a közönséget, llt felmerül az a kérdés, hogy mi módon? Bal azonban nem tartom most szükséges­nek föltárni. A ki külföldön járt, az meg­találhatta minden ország fővárosában a színházi üzleteket, s a hol csak ilyeuek vannak, a legsilányabb orpheumoktól is tingeltaugelektől kezdve mind prosperál­nak. Prosperálnak olyan mértékben, mint a milyen mértékben a tőkebefektetéstől várni lehet. Menjünk bárhová, azt fogjuk találni, hogy az üzleti czéllal egybekötött ilyen vállalatok naponta nagyobb tért hó­dítanak elhibázhatlanul : s ez az oka. kon mielőtt nálunk Budapesten ezen biztosra vett vállalatot mások létesítenék, nekem, ha egyebet nem is, de legalább is kísér­letet kell tennem egy ilyennek létesíté­sére. Különben egy évi mulasztás elég lesz rá. hogy idegen pénzzel, idegen em­berek, idegen Ízléssel, idegenszerű eszkö­zökkel létesítik ezt a vállalatot, a mely vállalat elhiházhatlaniil sikerülni fog. Az idegenek megpróbálkoznak egy Vaudeville sziuház létesítésével, a méh­ben idegen nyelven előadások fognak tar­tatni. Az idegenek egy íiionstre-o]pheUttKM óhajtanak létesíteni üzlettel összekötött lllódoil. Knnek létesítése oly előrehaladt stádiumban van. hogy már csak idő kér­dése. Az ..Kdeir-szinház lenne hivatva arra. hogy mnd e kérdéseket ellensúlyozza, s hogy ellensúlyozhassa, nagyszabású alapi.i kell azt fektetni. Kz által nines föltételezve az. kogy ugyanazon módokat alkalmazzuk, a mit t külföldiek, s hogy ép olyan eszközökkel vagyis idegen eszközökkel cseréljük föl vállalatunkat vagy művészetünket, hanem az. hogy saját eredeti intenciónk érvénye­süljön abban, s legyen az minden izében a magyar fővároshoz méltó s hivatásai magyar irányban betölti intézmény. Azért hibásan tennénk azt, ha egy minden izében cosniopolita irányú Izletérl feladnánk nemzeties intenciónkat,, ha az­az üzleti czélt biztosítaná is látszólag, mert ez nemcsak, hogy nem lehet célunk, hanem az olyan üzletet csakugyan át kel] engednünk az idegeneknek, a kik e terei, nálunk gyakorlottabbak. Az általam czélbl vett „Éden"-szín­ház nem lesz követője az erpheumoknak, hanem ellenlábasa, aem b-sz conenrrense a komoly színházainknak, hanem kiegészí­tője lesz annak, a mi a komoly színházak, coiicert-terniek. és az ezektől messze eső orpheumok és tíngeltangelek közé beéke lodik. botöltése lesz egy nagy hézagnak, a hova Vaudeville es az orpheiim-fele kél vállalat beékelődni kivált. A s/.ini irodalom és zeneirodalom ujabb termékei, a szavaló és ének-művé­szet, a táncz és látványosság fogjak fel­váltani egymást. Az ..Kdeu"-szinház üzleli válla ezt a művészeti eszközt l<»gja felhasználni mint vonzerőt, ezen művészeti eszköz körül kell csoportosulnia mindennek, a mi a mu­latságra, szórakozásra szolgál. Az ..Kdeu"'-szinházban eltöltött né­hány óra a látogató közönséget a legkie­légitöbb kedvességekkel fogja elárasztani. Eggeiget látsángotsig less <u egészben '• it íáteángoeság /»»sc <iz révileteiben. Az üzleti része az ..Kden-'-sziuháznak felölel magába sok üzleti ágat. Maga .< színház, mint egyik fő vonzerő, ez üzlete­ket ugy csoportosítja maga körül, hogy ez által mindegyik üzleti ág biztosítva lesz. Ezeknek tggségm nám inittrntiójábaH öeszpontotnlni angagi tiker, mert sí 9 Ednu M-szinhdz mináen \egkimbb lkaim isten értékesíthető' lesz. Knnek mikéntje későbbi feladat tár­gya, azaz a részletek tárgya lesz. A találékonyság fogja azt megoldani. Ujabb időben a gyakori izinházégé­sek és hosszú tapasztalás megtanított már minket arra is, hogy egy színház tűzbiz­tonsága és szinpadjaiuk berendezése mily fontosságot képeznek. Az óvó rendszabá­lyok és az építési szabályokhoz kötött föl­tételek miatt oly színházak építtetnek ma­napság, hogy ha minden követelmények­nek eleget tenni öhajtnánk, egy oly tos képez a színházakban maga a színpadi berendezés, a mely uiitsem jövedelmez él pénzt emészt. Az „Kdeir-szinház e tekintetben oly njitás alapjáu fog berendeztetni, a mely 100,000 frt vagy még több különbözetet fog tenni, a mi e vállalatnak előnyére fog válni. Nagy vonásokban előadtam az „Kdeif­színház alapeszméjét. Kbből látható, hogy e vállalat se kisszerflséget, se középszerű­séget nem föltételez, hanem hogy ez nagv­szabásu igényeket támaszt minden tekin­tetben. A pénzbefektetésben, az eszni'' keresztülvitelében és annak leendő szer­vezésében és vezetésében. Ha az eszme életrevalósága bizalomra fog találni, ugy a cousortiuni megalakulása küszöbén álluuk, de közel állunk ahol is­hogy idegen vállalatok más természetű in­tézményt létesítsenek. £ 09tt» £cficf. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Upok számára irta TIKOLD OZSEB. — Január hí) 1. — 1818. Chili a spanyol uralomtóli függetlenségét kikiáltja. Január hó X, — 1811. Lsibscbbaa Mar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom