Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-05-05

Már a folyó hóban megkezdi rendes vizi útját a tavon «Kelén» is, az uj gőz­hajó, mely Siófok és Füred közt fél óra alatt hasítja át a tó tükrét. A rend, a jelen évet mintegy próba­évül óhajtja tekinteni s az idei évtől fog függni, váljon a rend megtartja-e a fürdőt jövőre is házi kezelés alatt, vagy hogy bérbe adja-e, vagy esetleg eladja-e ? Tavaly az egész tiszta, jövödclem 8, mondd nyolcz forint volt. Szerintünk a fürdő csak ugy prospe­rálhat, ha a rend — üzletszerüieg jovr-re nagyobb gonddal s körültekintéssel vezeti a kezelést. Eddig nagyon is sok volt a — ked­vezményes fürdőzők száma, a kik külön­böző igények mellett sokszor egészen elá­rasztották a fürdót. Ennek jóvöre mindenesetre veget kell vetni; de az üzleti szempont mellett mél­tányolni kell a fürdőközönség kényelmi igé­nyeit is; valamint arra Ís törekedni kell, hogy a méreg-drága existentia rémhíre el ne riaszsza a közönséget. Ugy tudjuk, hogy jövőre a fürdő igaz­gatása egy rendbeli tagra és egy világi s/akegyénre lesz bizva. A világi igazgatói állásra már is százával vannak az igénylök. De erre az állásra igen jól meg kell vá-; lasztani az egyént; kell, hogy az illető vi­láglátott, finom modorú s tobb nvelvet is beszélő egyén legyen. Mint halljuk, ilyen is van az állásra a.-pirálok között — Argay Bódog, a kit az ország legkitűnőbb férfiai a legmelegebben ajánlottak erre az állásra, mint Jókai Mór, Esterházy Ferencz grv.f, S?ont;ígh Pál s mások. Kovács Abel pedig helyén lesz jö­vőre is, mint olyan, ;i ki a pannonhalmi főapátság gazdasági ügyeit más irányban is mintaszerűvé tette. Ezek után Balaton-Füred egy szebb jövő küszöbén áll s bizton lehet remény­leni, hogy a Balatonegylet fokozott tevé­kenysége által is most már méltóan el fogja foglalni helyét a világfürdők sorában; a rend pedig már a legelső próbaév nyo­mán azon örvendetes tapasztalatot szer­zendi, hogy kincsbányát bir a fürdőben, mely a rendnek dúsan meghozza a befek­tetett áldozatok gyümölcsét s büszkesége lesz nemcsak a hazafias rendnek, hanem az egész országnak is! \ eJá női. Művészvendégeink és előadásuk. A fogadlalds. Kedden reggel a város főtere lobogó díszbe öltözött. A városházán, a pápai casinón, a polgári kör épületén és számos magún há­zon a nemzeti trikolort lengette a tavaszi fu­valom enyhe szellője. — A város előkelő kö­zönsége, az iskolák lelkes ifjúsága ünnepi han­gulatban várta a nap eseményét. A vasúti sé­tatér rügyező fái alatt fél 1 órakor a fogatok pompás sora vonult ki a város lelkesebb fér­fiaival. A collegmmi és gymnasiumi fiatal­ság, ünnepi kucsmákban testületileg jelent meg, hogy részt vegyen a magyar művészet két fé­nyes csillagának Náday Ferencznek és P. Márkus Emiliának, a budapesti nemzeti sziu­ház elsőrendű tagjainak ünnepélyes fogadtatá­sán. Az indóházban az előkelő közönség élén ott volt már, a Dunántúl egyik legnépszerűbb főura Esterházy Ferencz gróf is, ki mint a honvédszobor bizottság nemes védnöke, csak azért jött haza ez alkalommal Parisból, hogy részt vegyen azon az ünnepélyen, midőn a szín­művészet apostolai hódolni jönnek a vértanuk porló sziveihez s koszorút helyeznek, mara­dandót a félistenek elfeledett csontjai fölé. A díszes közönség sorában ott volt Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, a szoborbizottság el­nöke, Horváth Lajos főszolgabíró és színházi intendáns, Osváld Dániel polgármester, Bar­thalos István, Hannos Zoltán a közm. egylet titkára, Mészáros Károly, Berger Emil stb. A lázas izgalom perczei tűrhetetlenné tették a várakozást. Végre megszólalt a jeladó csenge­tyü s néhány perez múlva robogva tört elő a vas szörnyeteg ez alkalommal kedvesebben fogadtatva. A megérkezett Náday Ferenczeó és P. Márkus Emiliát a bájos művésznőt ki­lépésükkor riadó éljen üdvözölte. — Osváld Dániel polgármester köszöntötte őket legel ősz­ször Pápa város nevében, majd Esterházy Fe­rencz gróf a védnök. A nemes gróf lelkes, a. szívből a szivekhez szóló szavai a legélénkebb hatást keltették s mig a közönség lelkesedett azokon, addig Náday meghatva mondott kö­szönetet a nem várt szivélyes fogadtatásért. A beoonvltís. Náday Ferencz és P. Márkus Emília vendégeink Esterházy Ferencz gróf gyönyörű négyes fogatán foglaltak helyet. Utánunk in­nult a többi díszes fogat. A lobogókkal díszí­tett város művész vendégeinkre a legjobb be­nyomást tette. A felvonulás alatt a közönség lelkesen üdvözölte őket. A „Griff' 1 szállodába érkezve, művészeink tiszteletére Esthrházy Fe­rencz gróf úr ebédet adott a Griff" nagytermé­ben, mely e czélra külön lett elrendezve. Az ebédre a szobor bizottság több tagja volt hi­vatalos. Ebéd után vendégeink sétakocsizásban vettek részt és d. u. 5 órakor próbát tartot­tak a színházban. As előadás. Pápa város és vidéke előkelő közönsége ezen az estén megn.ntatta, hogy ha van ke­gyeletes sziv, melj- még fuldobog az ősök em­lékéért, s hogy ha van művészi élveket mél­táuyolni tudó közönség; az itt vau ebben a vá­rosban. Az előadás kezdete esti 8 órára volt ki­tűzve, de azért 7 óra előtt sűrű sorokban hul­lámzott már a közönség Tháliának egyszerű temploma előtt, 7 és fél órakor pedig a szín­ház már zsúfolásig megti-lt a város és vidék előkelőségével. A páholyokból a pápai szép hölgy világ mosolygott elő, diszes estélyi toi­lettekbe öltözve, s hogy a világos szin mellett a sötétebb is képviselve legyen a helybeli de­rék honvédtisztikar tagjai közelében ott volt a helybeli és közel vidéki kiCrns több lelkes tagja is. A jobb oldali első páholyban Esterházy Ferencz gróf a szobor bízottság védnöke, Fény­vessy Ferencz orsz. képviselő a bizottság el­nöke, Osváld Dániel városunk polgármestere és Néger Ágoston apát a közművelődési egy­let elnöke foglaltak helyet. A kilépő művészeket frenitikus, lelkes taps üdvözölte, ugy hogy időbe került, mig azok szóhoz juthattak. A védnök páholyá­ból mindjárt az előadás kezdetén két pompás, nemzeti szalaggal díszített babérkoszorút nyúj­tottak fel vendégeinknek, mit is azok a meg­hatottság látható jeleivel fogadtak. S mit ír­junk az előadásról ? Ezt az előadást csak él­vezni lehet, de bírálni nem, Nádayt és Mar­kus Emiliát már ismeri az ország művelt kö­zönsége s midőn ez estén városunkban művé­szi erejöket csillogtatták, csak bámulni tudtuk azt a lankadatlan kitartást, melylyel az egész műsort végig játszották, melylyel a tetszés vi­haros kitöréseire a nyílt jelenetekben ragad­ták a közönséget. — Szóval ilyen műélvezet­ben nagyon régen nem részesült a pápai kö­zönség. Szalóki Marczi gonddal előadott nyi­TÍRCU Az én Pali öcsém. Irigykedés szállta meg szivemet, amikor etnographiai ismereteimet azzal a tudással gaz­dagítottam, hogy Szentpétervárban néha meg­esik, hogy diákurfi elvesz egy diákkisasszonyt és aztán együtt járnak az előadásra. Mennyire czivilizált már ez a Muszkaor­szág ! — sóhajtottam fel: — óh ha mi is már annyira vihetnénk! Mert tetszik tudni az én ezer meg ezer kollegáim közt egy sincs ki feleségestől járna előadásra. Magam sem vagyok még nős, no de eb­ből még nem következik az, hogy a bátyám­nak ne legyen gyermeke. Ennek a logikai kö­vetkeztetés alaposságának és inegdöntkefclen­ségének köszönhető ÜÜ , hogy az én Palika öcsém ezelőtt három évvel és néhány hónappal bimutathatta tiszteletét a fényes napnak, mely­nek világa tudvalevőleg első látványossága az áj állam- és világpolgároknak. Azóta mint engedelmes és jól neve't gyer­mekhez illik szabad folyást engedett a termé­szet rendjének; kinőtt a pólyából, emanczipálta magát a csecsemőség minden keserve és gyö­nyöre alól, 1 irnutatta az első fogak fehérét, megtanulta. Logy szülei közül a szőröst papá­nak, a rokolyást pedig mamának hívják; és miután elsajátította a Sipszi kutya hecses ne­vét is és megtudta már különböztetni a kávés kanalat a kiflitől, a „hácsi" szóval is szaporí­totta rohamosan növekvő szóbőségét. Nyetyé,B*eti kiawén^k tat * aitpxodialt nekem köszönheti, mert csekélységem az ő leg­kedvesebb bácsija. Ebből látható, hogy a fiú­nak kitűnő izlésö van. Sokkal örömestebb nyargal az én térde­men, mint a saját külön hintalován, ámbár megvallom, nem egy izbeu fejezte ki azt a szerény óhaját, hogy jobban szeretne igazi csa­csin ülni, mint rajtam. Megígértem neki, hogy veszek neki egyet, de egyelőre érje be velem. Szeretem Palikát, az apja is szereti, a mamája is; különösön a mama erősítgeti, hog3 r mindenki rajong azért a kedves angyalért. Nem mernék benne kételkedni, habár, •— értesülésem szerint a házmester furcsa áldásokkal szokta kitüntetni rajongását, amikor az én Pali öcsém azzal mulat, hogy fitogtatja mily pompás hang­anyag rejlik torkában és bizonyos, hogy csak apró termete az oka, hogy nem éri el a magas c-t. Szegéuy piczikel Nem is gyanítja, hogy még mennyi keservet fog okonni neki a tanu­lás, mig az á-tól a b-n keresztül a o-ig hatol, ahonnan aztán végig hajszolják az x. y. z-ig. Persze ennek a közoktatásügyi minisztérium az oka. De szó ami szó Palikának határozottan van tehetsége a zenéhez és a kedves mamája már azon gondolkozik, hogy mily hangszerekre taníttassa. A papa legjobban szeretné az oka­rinát, mert azt ugy kihajíthatná az ablakon, hogy ezer darabra törne és nincs a világon olyan hangszerkészítő aki összeragaszthatná. Zongorával természetesen bajos volna ilyet megjselekedni. A papa egyátalában kissé mogorva em­b >r. A múltkoriban történt, hogy odaszólt neki ft sMayecslfti tanya után Tolnay Andor „Kiadó lakás" czimü egyfelvonásos pompás vígjátéka adatott elő.— Márkus Emilia kedvességével az első pillanat­ban meghódította a sziveket, mig Náday jóizü, pompás előadása, nem túlzó, de az életből me­rített humora az egészséges kaczajjal töltötte meg a színházat. — A közönség soraiban je­lenlévő ellenzéki és kormánypárti választók is jóizüet mosolyoghattak ebben a darabban. — Mikor ugyanis özv. Szirtey bárónő, arra kéri Ormody ' Sándor kincstári bérlőt, hogy lépjen fel orsz. képviselőnek kormánypárti program­mal, Ormody erre azt feleli: „Már olyan bo­londot nem teszek." Ennek aztán az ellenzék örült s tapsolni is kezdett melegen, hanem mi­kor aztán Szirtey bárónőnek arra a kérésére, hogy lépjen fel hát ellenzéki programmal, Or­modj' azt feleli: „Már olyan bolondot sem te­szek. Ez meg a közeli képviselőválasztásra vonatkozólag, a jelenlévő kormánypárti urak­nak volt szörnyen inyére. Igy tehát mind a két politikai párt kivette a gyönyörűségből részét ez estéu. Dreifus A . „Egy kis Vihar" czimü vígjátékában csakis Márkus Emiliának (feleség) van beszélő szerepe, ki pompás bravourral ol­dotta meg nehéz feladatát; m ; g Náday köny­nyekig kaczagtató mimikájával és gestikulátió­jával a papucs kormány alatt nyögő szerencsét­len férjek gyászos sorsát élénken illusztrálta. Mi, színházi referensek élénk figyelői vagyunk a hatásnak, amit egy ily előadás a közönségre tesz. S most is több kedélyes epizódnak voltunk szemtanúi. Nem egy bájos me­nyecske boszusan nézte az „Egykis vihar" előadását s annál több férj kárörvendően nézett elborult életpárjára s oda súgta neki: Hogy tetszik a tükör? A menyecskék ezt még eltűrték, hanem mikor egyiknek férje ura a hatá­sos jeleneteknél majd kibújva bőréből még ka­bátját is meg meg húzta, sőt a másik kárörvendő még azokat a parányi lábakat sem álhatti meg­meg nyomogatni; akkor az „Egy kis vihar" után jött a második vihar. . . . Ó Dreifus, Dreifus! Szigeti József „Kolostorból" czimü víg­játéka fejezte be az estélyt. Gorálie grófnő (Márkus Emilia) nemcsak Oszkár grófot (Ná­day) hódította meg, hanem minket is tökéle­letesen imádói közé sorozott, Náday pedig, ki előbb a világfi ügyességet mutatta he, most a zárdából kikerült Oszkár gróf jámbor szögle­tességeit tárta elénk mesteri művészettel. Mind az előadás között, mind a befeje­zéskor vége hossza nem akart lenni a kihívá­soknak. Midőn ezek nagy nehezen véget érnek vala, művészeink a grófi fogaton a „Griff" vendéglőbe hajtattak, hol már várt rájuk az Esterházy Ferencz gróf által gazdagon kiállított Bankell. A kedélyes estélyen a város és vidék közönségének színe, java vett részt. Szálóky Marczi bandája húzta a szebbnél szebb dara­bokat, majd fölállt Esterházy Ferencz gróf s nemes hévvel olmondott lelkes beszédben kö­szöntötte fel Nádayt és Márkus Emiliát, kik ma midőn fényes művészetükkel tündököltek; egyúttal áldozatot raktak le a hazafiság és a vértanúi kegyelet öltárára 1 A gróf szép be­széde nagy hatást tett. Néger Ágoston apát és Fenyvessy Fe­rencz orsz. képviselő a pápavidéki közművelő­dési egyesület nevében üdvözölték vendégein­ket. Barthalos István egy nagyon sikerült beszédben a védnök grófot éltette, kire Luka­csek János is mondott egy nagyszabású felkö­szöntőt. A jelenlevő polgármestert ismét Ester­házy F. gróf éltette röviden, de velősen. Az üdvözletekre Náday meghatottan válaszolt él­tetve a nemes grófot, Fenyvessy orsz. képvise­lőt s Pápa város hazafias közönségét. Szép (elköszöntöket mondtak még dr. Szily János, Hercz Dávid stb. A kedélyes lakoma a haj­nali órákban ért véget! Náday Ferencz és P. Márkus Emilia pe­dig szerdán utaztak el körünkből. Keméljük nem — örökre. Azért — üd­vözöljük őket a legközelebbi viszontlátásig! Pasteur intézete. Paris, 1889. április 25 án. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Önökkel is közölhessek valamit ama sok szép­ből és érdekesből, mit e világváros nyújt, de ne ijjedjenek meg, midőn leveleim sorát a Pas­theur-féle intézet leírásával kezdem meg — le­velem a határon már desinficialva latt — s igy azt hiszem, hogy bacilusoktól mentes­Pasteur, ki a mikroorganismusok terén, sikeres működése által nagy nevet szerzett, oly páratlan intézettel rendelkezik, mely mágnes­ként szerepel a természetbúvárok előtt. — Min­den állam elküldi hozzá tudományszomjas if­jait tanulmányozni ama apró individuumokat, melyek az orvostudomány mai álláspontja sze­rint szervezetünket annyira roncsolhatják. Az újdivatu sfcjdben épült intézet igen. nagy területeket foglal el egy szépen díszített park közepén rue dutotban ; a parkba lépve azonnal szemünkbe ötlik egy érdekes szobor, mely egy veszett ebbel küzdő egyént ábrázol. Az intézet több épületből áll '2 részre osztva u. m. a Pasteur felügyelete alatt álló oltó s mikrobiai osztályból. Az elsőben állítják elő az ebdüh (hydro­pholia) kitörése ellen használandó oltó anyagot; iigyanis ezzel igyekeznek elérni az immunitást. Az oltóanyag apró — szabad szemmel nem lát­ható — mikroskopi organikus individuumokból áll, ezt hosszas eljárás utján különféle állatok nyultagjából nyerik s tovább tenyésztve képe­sek naponkint 3— 400 injectiot eszközölni. — Ugyanis a specialis organicus lényeket nagy szorgalommal elkülönítvén más mlkroorgauis­musoktól valamely big tápszerbe pl. bouillonba helyezik s az üvegcsét jól bedugaszolva, me­leg kamrákban tartják, hol állandóan 20° 0. hőmérsék van. Ezen eljáráshoz nagy óvatosság kívánta­tik, az edények, az összes eszközök legnagyob b pontossággal desinficiáltatnak. A hosszas fára­dozás utján nj'ert oltó anyagot injectiok alak­jában alkalmazzák. Eégebben oltásokat csakis állatokon végeztek, aanit jelenleg nemcsak Pas­teur, de Högyes Endre egyetemi tanár Buda­pesten is eszközöl. A betegjelöltek — igy nevezhetjük őket leghelyesebben, mert rajtuk a veszettség még nem tört ki — naponkint 2 elég fájdalmas in­jectiot kapnak a köldök mellett két oldalt; az iujectiokat az assistensek végezik. Pasteur több évi tapasztalataiból megállapította, hogy a felső végtagon ejtett seb, — kevésbé veszélyes le­vén — csak 12 —14 napot, az alsó végtagon 14—16 — 18 napot, de a fej bármely részén történt marás 20 — 25 -30 napot igényel az oltáshoz. Délelőtt 11 óra felé az intézet, főkép a váróterem, nagyon tarka szint szokott ölteni, látni itt: magyart, francziát, törököt, oroszt, németet, beduint, arabot, algírit stb. legtöbb nemzeti viseletben. Az egész helyiség ilyenkor leginkább egy kisdedovó intézethez hasonlít, — bár nagyon sok felnőtt is lesz beoltva — hol naponkint a világ leendő oszlopai igen érde­kes macskazenét rendeznek — az öreg Pasteur boszuságára — elég változatos piécekkel s a zenének e nem éppen kellemes faját egész a virtuosításig viszik. Néha néha sikerül az öz-eg­nek elnyomni e nemes érzelmeket oly módon, hogy a jobb viseletű gyermekeket megjutal­mazza. No de most, belép az assistens s olvassa a különféle nemzetiségű egyének neveit eredeti franczia dialectussal, kész a bábeli zűrzavar. Ezen közhasznú intézetet, melyet ma már az egész világ igénybe vesz, aláírás utján ösz­szegyült 3 — 4 millió frankon építették s ren­dezték be. A mikroliai osztályban Dr. Eout tart coursusokat, melyen csak 15-en vehetnek részt; az intézet a lehető legkényelmesebben van be­rendezve; el van látva a legczélszerübb esz­közökkel, melyek a mikroorganismusok tanul­mányozásánál s azok tenyésztésénél elkerülhe­tetlenül szükségesek. Épen ez a nagy költség s fáradtság, melylyel egy ily intézet felállítása, illetőleg az oltó anyag előállítása jár akadályozták meg a többi államokat egy hasonló intézet felállítá­sában; Bécsben Dr. TJllman tett kísérleteket, il­letőleg eszközölt oltásokat, de részint a szük­séges eszközök hiányában, részint a kellő de­sinficiálás elhanyagolása által az oltó anyag nem bizonyult sikeresnek. Nem mulazzthatom el ez alkalommal a szerencsétlen család nevében köszönetet mon­dani mindazon nemeslelkü és jószivü emberba­rátoknak, kik ez ifjú élete megmentéseért fá­radoztak s áldoztak; igy különösen Nagyságos Néger apát úrnak, Horváth Lajos főszolgabíró úrnak a Dr. Rechnitz Ede körorvos úrnak, kik fáradhatlan buzgalommal és odaadással keres­tek módot, hogy e roppant sok költséggel járó gyógykezelést a veszett eb által megmart flu igénybe vehette. Továbbá nagy hálával tarto­zunk a helybeli kedves Testvérek iránt, kik a fiú gyengéd ápolásáról oly bölcsen gondoskod­tak. Paris, 188p. áprtlis 2p. Supplement gyanánt egy lapot melléke­lek naplómból. Sarah Bernharde, az ünnepelt művésznő, e bátor nemzedék sarjadéka, a fran­cziák nagy Sarahja visszatért nagy kőrútjából babérokkal halmozva, hogy a meghalás egy új módját bemutassa. A párisiak még most is tün­tetőleg bámulják a Varietes színházban az ö páratlan alakításait Lena szerepében. Valóban isteni lánggal rendelkezik, ki mint égi csillag szállt le hozzánk az eszményi égboltról. Már több két évnél, hogy távol volt Parisból s bizony érezték is hiányát. Lena — a sorstól hányatott — a kedély­állapot számos találó képét tükrözi vissza, mint a kétkedőt, búskomort, szenvedőt, boldogot és a kétségbeesettet, ki a halálban keres menedéket. Nagy sikeréhez jelentékenyen hozzájárul az elegáns toillettek ügyes megválasztása, melyhez e darabban elég alkalma nyilik. Az évszázados ünnepélyre és a kiállítás megnyitására nagyban folynak az előkészüle­tek, ezer és ezer munkás kéz dolgozik éjjel nappal s mindezek daczára csak június elején lesz teljesen berendezve a kiállítás. — Jövő le­velemben a Versailli ünnepélyről és a kiállí­tás megnyitásáról fogok irni. Midőn e sorokat írom itt jég esik. — A honvédszoborra e hét foly­tán ujabban adakoztak: Tek. Puzdor Gyula ur Pápáról I ft 50 kr Berger Vilmos ur Pápáról 1 ft 50 kr Csiszár Mihály ur Pápáról 1 ft — T. Szanathi János ur Mar­czaltőröl 1 ft — Tek. Pongrácz Jenő úr 128. sz ivén: Tek. Pongrácz Jenő úr Veszprémből 2 frt Tek. Dr. Kukorelly Fe­rencz úr Veszprémből 1 frt összesen 3 ft — — Te Jóska! ennek a mi édesünknek remek hangja van: jó volna, ha kiképeztetnők, még pedig Olaszországban. — Jó lesz dörmögi a férj, leit a gyer­mek kiáltozása idegessé tett, küldjük el Tal­liánországba; de rögtön! A kedves mamát ez a felelet nem riasz­totta vissza és most már zenetanitót is keres a kis Palika mellé; ez idő szerint azonban én oktatom a dalolás művészetére. Isteni lángészj hatalmas talentum ez a fiu! Kissé hajósán haladunk ugyan, mert mint minden tenorista Palika is önfejű és néha egész sorokat akar ld hagyni, de az én csalhatatlan módszerem segítségével mindenkor kiveszem belőle a hangot. Palika nagyon szereti az állatokat. Nem rég elvittem az állatkertbe hol pompásan mu­latott. Mikor haza kellett térnünk, a fiu so­pánkodva szólalt megi — Báczi, ugye milyen jó dolda van a majmotnak ? — Miért fiam? — Mindid itt majadhatnat az állatkejtben. Zoológikus sétáink Palinak arra a szel­lemes kérdésre szolgáltattak alkalmat, hogy hát az oroszlánokat és az elefántokat is a gólya hozza-e az öregeknek. — Valószínűleg — feleltem kissé za­vartan. — Hát a gólyákat kihozza a világra? — Kérdó Palika. Szerencsére léggömbös talián közeledett felénk és egy kék hólyag árán adós maradtam a felelettel. De a léggolyó csakhamar megirigyelte a madarak dicsőségét s néhány pillanat múlva { fenn lebegett a subád magasban. — Várjon térem szépen, várjon egy ti­czit — kiáltott Palika, de bizony a „luftballon" nem várakozott. Mikor már a felhők táján járt, a fiúcska követelőleg szólt hozzám: — Báczi, hozd le! Hiszen igaz, hogy meglehetősen megnőt­tem, de ha létrára álltam volna is, akkor sem tudtam volna lehozni a léggolyót, melynek én adtam meg az árát másodszor is, mert csak jó csomó ezukor árán vigasztalhattam meg zokogó öcsémet. De azért még fel fel tekintgetett a göm­böcske után, mely már már eltűnt szemeink elől. — Most az angyalok játszanak majd vele — szólt Palika. Egészben véve jó fiu ez az én öcsém, de vannak perczei mikor szörnyű módon kegyet­len érzelmeket árul el. A napokban elmondtam neki a boldog­talan Piroska históriáját. Tőlem telhető bor­zalmas színekben festettem le előtte e szegény leány sorsát és szinte magam is könnyeztem belé, mikor emlegettem, hogy bizony az as ordas farkas megette a szegény nagymamát és a kis Piroskát, ki kalácsot vitt az öreg asszonynak. Amint azonban befejeztem a mesét az én Pali öcsém örömében felkiáltott. — Oh. az a kedves kis farkas! — Micsoda, szólok szörnyűködve, a far­kas kedves, hiszen megette a nagymamát. — Hát éhes volt szegényke, — feleli Pali ártatlanul. — De Piroskát is megette! — felelém. — Hát nagyon éhes volt szólt Pali. — Neked az tetszik, hogy megevett két embert? — De hiszen nem ette meg a kalácsot' felel Pali méltatlankodva azon, hogy én bán­talmazom az ő kedves állatját, amelyik az állatkerti ketreezben olyan jámborul viseli magát. És mikor bizonyítgattam, hogy áz éhség ­nem jogosít fel senkit sem arra, hogy két eníbert megegyék, Palika sírva fakadt. Az ég tudja, hogy hogy telik a gyei-­mekeknek az a sok könnyűje; minden alka­lommal sírnak. És meg kell vallanom az öcsém tudja, hogy a köny hatalmas fegyver. Tessék csak megnyugtatni egy ilyen úrfit, amikor azért sir, hogy vegyenek neki egy kis zsiraffbt, hozzák le neki a napot az égből , . fogják meg neki az utczán ugrándozó verebet .... Az én Pali öcsémnek is vannak hasonló kívánságai és a minap kereken kijelentette, hogy nem eszik kávét, ha nem adnak neki egy egész feltöretlen friss zsemlyét, amelyet a saját fogaival akar tönkretenni és meg­semmisíteni. Szerencséje a fiúnak, hogy én vagyok a nagybátyja, mert különben nem itta volna meg a kávéját. Teljesítem minden kívánságát, csak arról az egyről kell lemondania, hogy a magam bajuszát ait ő piczike orra .alá bigyesszem. Palika ez már mégsem járja, hogy meg­fosszál legnagyobb kincsemtől. Nagyon szeretlek ugyan, de a bajuszo­mat nem a számodra növesztem. Ha bajuszt akarsz, várj mig magadnak nő. De nagyon ne siess a növesztéssel, mert elhiheted, hogy nincs boldogabb teremtés a világon, mint az olyan ember, akinek még csak sokára fog megnőni a bajusza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom