Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-05-05
Már a folyó hóban megkezdi rendes vizi útját a tavon «Kelén» is, az uj gőzhajó, mely Siófok és Füred közt fél óra alatt hasítja át a tó tükrét. A rend, a jelen évet mintegy próbaévül óhajtja tekinteni s az idei évtől fog függni, váljon a rend megtartja-e a fürdőt jövőre is házi kezelés alatt, vagy hogy bérbe adja-e, vagy esetleg eladja-e ? Tavaly az egész tiszta, jövödclem 8, mondd nyolcz forint volt. Szerintünk a fürdő csak ugy prosperálhat, ha a rend — üzletszerüieg jovr-re nagyobb gonddal s körültekintéssel vezeti a kezelést. Eddig nagyon is sok volt a — kedvezményes fürdőzők száma, a kik különböző igények mellett sokszor egészen elárasztották a fürdót. Ennek jóvöre mindenesetre veget kell vetni; de az üzleti szempont mellett méltányolni kell a fürdőközönség kényelmi igényeit is; valamint arra Ís törekedni kell, hogy a méreg-drága existentia rémhíre el ne riaszsza a közönséget. Ugy tudjuk, hogy jövőre a fürdő igazgatása egy rendbeli tagra és egy világi s/akegyénre lesz bizva. A világi igazgatói állásra már is százával vannak az igénylök. De erre az állásra igen jól meg kell vá-; lasztani az egyént; kell, hogy az illető világlátott, finom modorú s tobb nvelvet is beszélő egyén legyen. Mint halljuk, ilyen is van az állásra a.-pirálok között — Argay Bódog, a kit az ország legkitűnőbb férfiai a legmelegebben ajánlottak erre az állásra, mint Jókai Mór, Esterházy Ferencz grv.f, S?ont;ígh Pál s mások. Kovács Abel pedig helyén lesz jövőre is, mint olyan, ;i ki a pannonhalmi főapátság gazdasági ügyeit más irányban is mintaszerűvé tette. Ezek után Balaton-Füred egy szebb jövő küszöbén áll s bizton lehet reményleni, hogy a Balatonegylet fokozott tevékenysége által is most már méltóan el fogja foglalni helyét a világfürdők sorában; a rend pedig már a legelső próbaév nyomán azon örvendetes tapasztalatot szerzendi, hogy kincsbányát bir a fürdőben, mely a rendnek dúsan meghozza a befektetett áldozatok gyümölcsét s büszkesége lesz nemcsak a hazafias rendnek, hanem az egész országnak is! \ eJá női. Művészvendégeink és előadásuk. A fogadlalds. Kedden reggel a város főtere lobogó díszbe öltözött. A városházán, a pápai casinón, a polgári kör épületén és számos magún házon a nemzeti trikolort lengette a tavaszi fuvalom enyhe szellője. — A város előkelő közönsége, az iskolák lelkes ifjúsága ünnepi hangulatban várta a nap eseményét. A vasúti sétatér rügyező fái alatt fél 1 órakor a fogatok pompás sora vonult ki a város lelkesebb férfiaival. A collegmmi és gymnasiumi fiatalság, ünnepi kucsmákban testületileg jelent meg, hogy részt vegyen a magyar művészet két fényes csillagának Náday Ferencznek és P. Márkus Emiliának, a budapesti nemzeti sziuház elsőrendű tagjainak ünnepélyes fogadtatásán. Az indóházban az előkelő közönség élén ott volt már, a Dunántúl egyik legnépszerűbb főura Esterházy Ferencz gróf is, ki mint a honvédszobor bizottság nemes védnöke, csak azért jött haza ez alkalommal Parisból, hogy részt vegyen azon az ünnepélyen, midőn a színművészet apostolai hódolni jönnek a vértanuk porló sziveihez s koszorút helyeznek, maradandót a félistenek elfeledett csontjai fölé. A díszes közönség sorában ott volt Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, a szoborbizottság elnöke, Horváth Lajos főszolgabíró és színházi intendáns, Osváld Dániel polgármester, Barthalos István, Hannos Zoltán a közm. egylet titkára, Mészáros Károly, Berger Emil stb. A lázas izgalom perczei tűrhetetlenné tették a várakozást. Végre megszólalt a jeladó csengetyü s néhány perez múlva robogva tört elő a vas szörnyeteg ez alkalommal kedvesebben fogadtatva. A megérkezett Náday Ferenczeó és P. Márkus Emiliát a bájos művésznőt kilépésükkor riadó éljen üdvözölte. — Osváld Dániel polgármester köszöntötte őket legel őszször Pápa város nevében, majd Esterházy Ferencz gróf a védnök. A nemes gróf lelkes, a. szívből a szivekhez szóló szavai a legélénkebb hatást keltették s mig a közönség lelkesedett azokon, addig Náday meghatva mondott köszönetet a nem várt szivélyes fogadtatásért. A beoonvltís. Náday Ferencz és P. Márkus Emília vendégeink Esterházy Ferencz gróf gyönyörű négyes fogatán foglaltak helyet. Utánunk innult a többi díszes fogat. A lobogókkal díszített város művész vendégeinkre a legjobb benyomást tette. A felvonulás alatt a közönség lelkesen üdvözölte őket. A „Griff' 1 szállodába érkezve, művészeink tiszteletére Esthrházy Ferencz gróf úr ebédet adott a Griff" nagytermében, mely e czélra külön lett elrendezve. Az ebédre a szobor bizottság több tagja volt hivatalos. Ebéd után vendégeink sétakocsizásban vettek részt és d. u. 5 órakor próbát tartottak a színházban. As előadás. Pápa város és vidéke előkelő közönsége ezen az estén megn.ntatta, hogy ha van kegyeletes sziv, melj- még fuldobog az ősök emlékéért, s hogy ha van művészi élveket méltáuyolni tudó közönség; az itt vau ebben a városban. Az előadás kezdete esti 8 órára volt kitűzve, de azért 7 óra előtt sűrű sorokban hullámzott már a közönség Tháliának egyszerű temploma előtt, 7 és fél órakor pedig a színház már zsúfolásig megti-lt a város és vidék előkelőségével. A páholyokból a pápai szép hölgy világ mosolygott elő, diszes estélyi toilettekbe öltözve, s hogy a világos szin mellett a sötétebb is képviselve legyen a helybeli derék honvédtisztikar tagjai közelében ott volt a helybeli és közel vidéki kiCrns több lelkes tagja is. A jobb oldali első páholyban Esterházy Ferencz gróf a szobor bízottság védnöke, Fényvessy Ferencz orsz. képviselő a bizottság elnöke, Osváld Dániel városunk polgármestere és Néger Ágoston apát a közművelődési egylet elnöke foglaltak helyet. A kilépő művészeket frenitikus, lelkes taps üdvözölte, ugy hogy időbe került, mig azok szóhoz juthattak. A védnök páholyából mindjárt az előadás kezdetén két pompás, nemzeti szalaggal díszített babérkoszorút nyújtottak fel vendégeinknek, mit is azok a meghatottság látható jeleivel fogadtak. S mit írjunk az előadásról ? Ezt az előadást csak élvezni lehet, de bírálni nem, Nádayt és Markus Emiliát már ismeri az ország művelt közönsége s midőn ez estén városunkban művészi erejöket csillogtatták, csak bámulni tudtuk azt a lankadatlan kitartást, melylyel az egész műsort végig játszották, melylyel a tetszés viharos kitöréseire a nyílt jelenetekben ragadták a közönséget. — Szóval ilyen műélvezetben nagyon régen nem részesült a pápai közönség. Szalóki Marczi gonddal előadott nyiTÍRCU Az én Pali öcsém. Irigykedés szállta meg szivemet, amikor etnographiai ismereteimet azzal a tudással gazdagítottam, hogy Szentpétervárban néha megesik, hogy diákurfi elvesz egy diákkisasszonyt és aztán együtt járnak az előadásra. Mennyire czivilizált már ez a Muszkaország ! — sóhajtottam fel: — óh ha mi is már annyira vihetnénk! Mert tetszik tudni az én ezer meg ezer kollegáim közt egy sincs ki feleségestől járna előadásra. Magam sem vagyok még nős, no de ebből még nem következik az, hogy a bátyámnak ne legyen gyermeke. Ennek a logikai következtetés alaposságának és inegdöntkefclenségének köszönhető ÜÜ , hogy az én Palika öcsém ezelőtt három évvel és néhány hónappal bimutathatta tiszteletét a fényes napnak, melynek világa tudvalevőleg első látványossága az áj állam- és világpolgároknak. Azóta mint engedelmes és jól neve't gyermekhez illik szabad folyást engedett a természet rendjének; kinőtt a pólyából, emanczipálta magát a csecsemőség minden keserve és gyönyöre alól, 1 irnutatta az első fogak fehérét, megtanulta. Logy szülei közül a szőröst papának, a rokolyást pedig mamának hívják; és miután elsajátította a Sipszi kutya hecses nevét is és megtudta már különböztetni a kávés kanalat a kiflitől, a „hácsi" szóval is szaporította rohamosan növekvő szóbőségét. Nyetyé,B*eti kiawén^k tat * aitpxodialt nekem köszönheti, mert csekélységem az ő legkedvesebb bácsija. Ebből látható, hogy a fiúnak kitűnő izlésö van. Sokkal örömestebb nyargal az én térdemen, mint a saját külön hintalován, ámbár megvallom, nem egy izbeu fejezte ki azt a szerény óhaját, hogy jobban szeretne igazi csacsin ülni, mint rajtam. Megígértem neki, hogy veszek neki egyet, de egyelőre érje be velem. Szeretem Palikát, az apja is szereti, a mamája is; különösön a mama erősítgeti, hog3 r mindenki rajong azért a kedves angyalért. Nem mernék benne kételkedni, habár, •— értesülésem szerint a házmester furcsa áldásokkal szokta kitüntetni rajongását, amikor az én Pali öcsém azzal mulat, hogy fitogtatja mily pompás hanganyag rejlik torkában és bizonyos, hogy csak apró termete az oka, hogy nem éri el a magas c-t. Szegéuy piczikel Nem is gyanítja, hogy még mennyi keservet fog okonni neki a tanulás, mig az á-tól a b-n keresztül a o-ig hatol, ahonnan aztán végig hajszolják az x. y. z-ig. Persze ennek a közoktatásügyi minisztérium az oka. De szó ami szó Palikának határozottan van tehetsége a zenéhez és a kedves mamája már azon gondolkozik, hogy mily hangszerekre taníttassa. A papa legjobban szeretné az okarinát, mert azt ugy kihajíthatná az ablakon, hogy ezer darabra törne és nincs a világon olyan hangszerkészítő aki összeragaszthatná. Zongorával természetesen bajos volna ilyet megjselekedni. A papa egyátalában kissé mogorva emb >r. A múltkoriban történt, hogy odaszólt neki ft sMayecslfti tanya után Tolnay Andor „Kiadó lakás" czimü egyfelvonásos pompás vígjátéka adatott elő.— Márkus Emilia kedvességével az első pillanatban meghódította a sziveket, mig Náday jóizü, pompás előadása, nem túlzó, de az életből merített humora az egészséges kaczajjal töltötte meg a színházat. — A közönség soraiban jelenlévő ellenzéki és kormánypárti választók is jóizüet mosolyoghattak ebben a darabban. — Mikor ugyanis özv. Szirtey bárónő, arra kéri Ormody ' Sándor kincstári bérlőt, hogy lépjen fel orsz. képviselőnek kormánypárti programmal, Ormody erre azt feleli: „Már olyan bolondot nem teszek." Ennek aztán az ellenzék örült s tapsolni is kezdett melegen, hanem mikor aztán Szirtey bárónőnek arra a kérésére, hogy lépjen fel hát ellenzéki programmal, Ormodj' azt feleli: „Már olyan bolondot sem teszek. Ez meg a közeli képviselőválasztásra vonatkozólag, a jelenlévő kormánypárti uraknak volt szörnyen inyére. Igy tehát mind a két politikai párt kivette a gyönyörűségből részét ez estéu. Dreifus A . „Egy kis Vihar" czimü vígjátékában csakis Márkus Emiliának (feleség) van beszélő szerepe, ki pompás bravourral oldotta meg nehéz feladatát; m ; g Náday könynyekig kaczagtató mimikájával és gestikulátiójával a papucs kormány alatt nyögő szerencsétlen férjek gyászos sorsát élénken illusztrálta. Mi, színházi referensek élénk figyelői vagyunk a hatásnak, amit egy ily előadás a közönségre tesz. S most is több kedélyes epizódnak voltunk szemtanúi. Nem egy bájos menyecske boszusan nézte az „Egykis vihar" előadását s annál több férj kárörvendően nézett elborult életpárjára s oda súgta neki: Hogy tetszik a tükör? A menyecskék ezt még eltűrték, hanem mikor egyiknek férje ura a hatásos jeleneteknél majd kibújva bőréből még kabátját is meg meg húzta, sőt a másik kárörvendő még azokat a parányi lábakat sem álhatti megmeg nyomogatni; akkor az „Egy kis vihar" után jött a második vihar. . . . Ó Dreifus, Dreifus! Szigeti József „Kolostorból" czimü vígjátéka fejezte be az estélyt. Gorálie grófnő (Márkus Emilia) nemcsak Oszkár grófot (Náday) hódította meg, hanem minket is tökéleletesen imádói közé sorozott, Náday pedig, ki előbb a világfi ügyességet mutatta he, most a zárdából kikerült Oszkár gróf jámbor szögletességeit tárta elénk mesteri művészettel. Mind az előadás között, mind a befejezéskor vége hossza nem akart lenni a kihívásoknak. Midőn ezek nagy nehezen véget érnek vala, művészeink a grófi fogaton a „Griff" vendéglőbe hajtattak, hol már várt rájuk az Esterházy Ferencz gróf által gazdagon kiállított Bankell. A kedélyes estélyen a város és vidék közönségének színe, java vett részt. Szálóky Marczi bandája húzta a szebbnél szebb darabokat, majd fölállt Esterházy Ferencz gróf s nemes hévvel olmondott lelkes beszédben köszöntötte fel Nádayt és Márkus Emiliát, kik ma midőn fényes művészetükkel tündököltek; egyúttal áldozatot raktak le a hazafiság és a vértanúi kegyelet öltárára 1 A gróf szép beszéde nagy hatást tett. Néger Ágoston apát és Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő a pápavidéki közművelődési egyesület nevében üdvözölték vendégeinket. Barthalos István egy nagyon sikerült beszédben a védnök grófot éltette, kire Lukacsek János is mondott egy nagyszabású felköszöntőt. A jelenlevő polgármestert ismét Esterházy F. gróf éltette röviden, de velősen. Az üdvözletekre Náday meghatottan válaszolt éltetve a nemes grófot, Fenyvessy orsz. képviselőt s Pápa város hazafias közönségét. Szép (elköszöntöket mondtak még dr. Szily János, Hercz Dávid stb. A kedélyes lakoma a hajnali órákban ért véget! Náday Ferencz és P. Márkus Emilia pedig szerdán utaztak el körünkből. Keméljük nem — örökre. Azért — üdvözöljük őket a legközelebbi viszontlátásig! Pasteur intézete. Paris, 1889. április 25 án. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Önökkel is közölhessek valamit ama sok szépből és érdekesből, mit e világváros nyújt, de ne ijjedjenek meg, midőn leveleim sorát a Pastheur-féle intézet leírásával kezdem meg — levelem a határon már desinficialva latt — s igy azt hiszem, hogy bacilusoktól mentesPasteur, ki a mikroorganismusok terén, sikeres működése által nagy nevet szerzett, oly páratlan intézettel rendelkezik, mely mágnesként szerepel a természetbúvárok előtt. — Minden állam elküldi hozzá tudományszomjas ifjait tanulmányozni ama apró individuumokat, melyek az orvostudomány mai álláspontja szerint szervezetünket annyira roncsolhatják. Az újdivatu sfcjdben épült intézet igen. nagy területeket foglal el egy szépen díszített park közepén rue dutotban ; a parkba lépve azonnal szemünkbe ötlik egy érdekes szobor, mely egy veszett ebbel küzdő egyént ábrázol. Az intézet több épületből áll '2 részre osztva u. m. a Pasteur felügyelete alatt álló oltó s mikrobiai osztályból. Az elsőben állítják elő az ebdüh (hydropholia) kitörése ellen használandó oltó anyagot; iigyanis ezzel igyekeznek elérni az immunitást. Az oltóanyag apró — szabad szemmel nem látható — mikroskopi organikus individuumokból áll, ezt hosszas eljárás utján különféle állatok nyultagjából nyerik s tovább tenyésztve képesek naponkint 3— 400 injectiot eszközölni. — Ugyanis a specialis organicus lényeket nagy szorgalommal elkülönítvén más mlkroorgauismusoktól valamely big tápszerbe pl. bouillonba helyezik s az üvegcsét jól bedugaszolva, meleg kamrákban tartják, hol állandóan 20° 0. hőmérsék van. Ezen eljáráshoz nagy óvatosság kívántatik, az edények, az összes eszközök legnagyob b pontossággal desinficiáltatnak. A hosszas fáradozás utján nj'ert oltó anyagot injectiok alakjában alkalmazzák. Eégebben oltásokat csakis állatokon végeztek, aanit jelenleg nemcsak Pasteur, de Högyes Endre egyetemi tanár Budapesten is eszközöl. A betegjelöltek — igy nevezhetjük őket leghelyesebben, mert rajtuk a veszettség még nem tört ki — naponkint 2 elég fájdalmas injectiot kapnak a köldök mellett két oldalt; az iujectiokat az assistensek végezik. Pasteur több évi tapasztalataiból megállapította, hogy a felső végtagon ejtett seb, — kevésbé veszélyes levén — csak 12 —14 napot, az alsó végtagon 14—16 — 18 napot, de a fej bármely részén történt marás 20 — 25 -30 napot igényel az oltáshoz. Délelőtt 11 óra felé az intézet, főkép a váróterem, nagyon tarka szint szokott ölteni, látni itt: magyart, francziát, törököt, oroszt, németet, beduint, arabot, algírit stb. legtöbb nemzeti viseletben. Az egész helyiség ilyenkor leginkább egy kisdedovó intézethez hasonlít, — bár nagyon sok felnőtt is lesz beoltva — hol naponkint a világ leendő oszlopai igen érdekes macskazenét rendeznek — az öreg Pasteur boszuságára — elég változatos piécekkel s a zenének e nem éppen kellemes faját egész a virtuosításig viszik. Néha néha sikerül az öz-egnek elnyomni e nemes érzelmeket oly módon, hogy a jobb viseletű gyermekeket megjutalmazza. No de most, belép az assistens s olvassa a különféle nemzetiségű egyének neveit eredeti franczia dialectussal, kész a bábeli zűrzavar. Ezen közhasznú intézetet, melyet ma már az egész világ igénybe vesz, aláírás utján öszszegyült 3 — 4 millió frankon építették s rendezték be. A mikroliai osztályban Dr. Eout tart coursusokat, melyen csak 15-en vehetnek részt; az intézet a lehető legkényelmesebben van berendezve; el van látva a legczélszerübb eszközökkel, melyek a mikroorganismusok tanulmányozásánál s azok tenyésztésénél elkerülhetetlenül szükségesek. Épen ez a nagy költség s fáradtság, melylyel egy ily intézet felállítása, illetőleg az oltó anyag előállítása jár akadályozták meg a többi államokat egy hasonló intézet felállításában; Bécsben Dr. TJllman tett kísérleteket, illetőleg eszközölt oltásokat, de részint a szükséges eszközök hiányában, részint a kellő desinficiálás elhanyagolása által az oltó anyag nem bizonyult sikeresnek. Nem mulazzthatom el ez alkalommal a szerencsétlen család nevében köszönetet mondani mindazon nemeslelkü és jószivü emberbarátoknak, kik ez ifjú élete megmentéseért fáradoztak s áldoztak; igy különösen Nagyságos Néger apát úrnak, Horváth Lajos főszolgabíró úrnak a Dr. Rechnitz Ede körorvos úrnak, kik fáradhatlan buzgalommal és odaadással kerestek módot, hogy e roppant sok költséggel járó gyógykezelést a veszett eb által megmart flu igénybe vehette. Továbbá nagy hálával tartozunk a helybeli kedves Testvérek iránt, kik a fiú gyengéd ápolásáról oly bölcsen gondoskodtak. Paris, 188p. áprtlis 2p. Supplement gyanánt egy lapot mellékelek naplómból. Sarah Bernharde, az ünnepelt művésznő, e bátor nemzedék sarjadéka, a francziák nagy Sarahja visszatért nagy kőrútjából babérokkal halmozva, hogy a meghalás egy új módját bemutassa. A párisiak még most is tüntetőleg bámulják a Varietes színházban az ö páratlan alakításait Lena szerepében. Valóban isteni lánggal rendelkezik, ki mint égi csillag szállt le hozzánk az eszményi égboltról. Már több két évnél, hogy távol volt Parisból s bizony érezték is hiányát. Lena — a sorstól hányatott — a kedélyállapot számos találó képét tükrözi vissza, mint a kétkedőt, búskomort, szenvedőt, boldogot és a kétségbeesettet, ki a halálban keres menedéket. Nagy sikeréhez jelentékenyen hozzájárul az elegáns toillettek ügyes megválasztása, melyhez e darabban elég alkalma nyilik. Az évszázados ünnepélyre és a kiállítás megnyitására nagyban folynak az előkészületek, ezer és ezer munkás kéz dolgozik éjjel nappal s mindezek daczára csak június elején lesz teljesen berendezve a kiállítás. — Jövő levelemben a Versailli ünnepélyről és a kiállítás megnyitásáról fogok irni. Midőn e sorokat írom itt jég esik. — A honvédszoborra e hét folytán ujabban adakoztak: Tek. Puzdor Gyula ur Pápáról I ft 50 kr Berger Vilmos ur Pápáról 1 ft 50 kr Csiszár Mihály ur Pápáról 1 ft — T. Szanathi János ur Marczaltőröl 1 ft — Tek. Pongrácz Jenő úr 128. sz ivén: Tek. Pongrácz Jenő úr Veszprémből 2 frt Tek. Dr. Kukorelly Ferencz úr Veszprémből 1 frt összesen 3 ft — — Te Jóska! ennek a mi édesünknek remek hangja van: jó volna, ha kiképeztetnők, még pedig Olaszországban. — Jó lesz dörmögi a férj, leit a gyermek kiáltozása idegessé tett, küldjük el Talliánországba; de rögtön! A kedves mamát ez a felelet nem riasztotta vissza és most már zenetanitót is keres a kis Palika mellé; ez idő szerint azonban én oktatom a dalolás művészetére. Isteni lángészj hatalmas talentum ez a fiu! Kissé hajósán haladunk ugyan, mert mint minden tenorista Palika is önfejű és néha egész sorokat akar ld hagyni, de az én csalhatatlan módszerem segítségével mindenkor kiveszem belőle a hangot. Palika nagyon szereti az állatokat. Nem rég elvittem az állatkertbe hol pompásan mulatott. Mikor haza kellett térnünk, a fiu sopánkodva szólalt megi — Báczi, ugye milyen jó dolda van a majmotnak ? — Miért fiam? — Mindid itt majadhatnat az állatkejtben. Zoológikus sétáink Palinak arra a szellemes kérdésre szolgáltattak alkalmat, hogy hát az oroszlánokat és az elefántokat is a gólya hozza-e az öregeknek. — Valószínűleg — feleltem kissé zavartan. — Hát a gólyákat kihozza a világra? — Kérdó Palika. Szerencsére léggömbös talián közeledett felénk és egy kék hólyag árán adós maradtam a felelettel. De a léggolyó csakhamar megirigyelte a madarak dicsőségét s néhány pillanat múlva { fenn lebegett a subád magasban. — Várjon térem szépen, várjon egy ticzit — kiáltott Palika, de bizony a „luftballon" nem várakozott. Mikor már a felhők táján járt, a fiúcska követelőleg szólt hozzám: — Báczi, hozd le! Hiszen igaz, hogy meglehetősen megnőttem, de ha létrára álltam volna is, akkor sem tudtam volna lehozni a léggolyót, melynek én adtam meg az árát másodszor is, mert csak jó csomó ezukor árán vigasztalhattam meg zokogó öcsémet. De azért még fel fel tekintgetett a gömböcske után, mely már már eltűnt szemeink elől. — Most az angyalok játszanak majd vele — szólt Palika. Egészben véve jó fiu ez az én öcsém, de vannak perczei mikor szörnyű módon kegyetlen érzelmeket árul el. A napokban elmondtam neki a boldogtalan Piroska históriáját. Tőlem telhető borzalmas színekben festettem le előtte e szegény leány sorsát és szinte magam is könnyeztem belé, mikor emlegettem, hogy bizony az as ordas farkas megette a szegény nagymamát és a kis Piroskát, ki kalácsot vitt az öreg asszonynak. Amint azonban befejeztem a mesét az én Pali öcsém örömében felkiáltott. — Oh. az a kedves kis farkas! — Micsoda, szólok szörnyűködve, a farkas kedves, hiszen megette a nagymamát. — Hát éhes volt szegényke, — feleli Pali ártatlanul. — De Piroskát is megette! — felelém. — Hát nagyon éhes volt szólt Pali. — Neked az tetszik, hogy megevett két embert? — De hiszen nem ette meg a kalácsot' felel Pali méltatlankodva azon, hogy én bántalmazom az ő kedves állatját, amelyik az állatkerti ketreezben olyan jámborul viseli magát. És mikor bizonyítgattam, hogy áz éhség nem jogosít fel senkit sem arra, hogy két eníbert megegyék, Palika sírva fakadt. Az ég tudja, hogy hogy telik a gyei-mekeknek az a sok könnyűje; minden alkalommal sírnak. És meg kell vallanom az öcsém tudja, hogy a köny hatalmas fegyver. Tessék csak megnyugtatni egy ilyen úrfit, amikor azért sir, hogy vegyenek neki egy kis zsiraffbt, hozzák le neki a napot az égből , . fogják meg neki az utczán ugrándozó verebet .... Az én Pali öcsémnek is vannak hasonló kívánságai és a minap kereken kijelentette, hogy nem eszik kávét, ha nem adnak neki egy egész feltöretlen friss zsemlyét, amelyet a saját fogaival akar tönkretenni és megsemmisíteni. Szerencséje a fiúnak, hogy én vagyok a nagybátyja, mert különben nem itta volna meg a kávéját. Teljesítem minden kívánságát, csak arról az egyről kell lemondania, hogy a magam bajuszát ait ő piczike orra .alá bigyesszem. Palika ez már mégsem járja, hogy megfosszál legnagyobb kincsemtől. Nagyon szeretlek ugyan, de a bajuszomat nem a számodra növesztem. Ha bajuszt akarsz, várj mig magadnak nő. De nagyon ne siess a növesztéssel, mert elhiheted, hogy nincs boldogabb teremtés a világon, mint az olyan ember, akinek még csak sokára fog megnőni a bajusza.
