Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-03-17

zeti kormányrendelet s az annak alapján .Ikotandó megyei s városi szabályrendele­ek alapján a mi egyletünk is meg fog rrősödni. Ha most már keresztül fog vi- ' etni, a mire egyletünk már egy a ín. al- * spáni hivatalnál évek óta elintézetlenül ekvö tüzrendészeti szabályzatában oly •égóta törekedett, hogy a tűzoltói kötele- j '.ettség általános és mindenkire kiterjed, s i ki az alul magát kivenni akarja, csak bi­zonyos váltságdíj mellett teheti; ugy hi­szem, ugy emberi erőben, mint pénzalapban sgyletiink nagymértékben gyarapodni fogi Annyit már most is jelenthetek, hogy a megyei és városi szabályrendeletek ké- t szülőben vannak s ezekre nézve a föpa- j rancsnokság is megkérdezve s jelentés té- j télre felszóllitva lett; s igy érdekeinket vé- [ deni s kivánatainkat előadni kellő alkal­munk van. Egyletünk a lefolyt évben 6 választ­mányi ülést tartott, melyekben a folyó j ügyek elintézést nyertek. j Nevezetesebb intézkedése volt a vá- j lasztmánynak, hogy egyletünk 85 taggal t az országos tűzoltó segélyalapba belépett, j s hogy a mászóház kijavíttatott, mely ja- | vitás költségei lg frt 71 krba kerültek. Tartott az egylet a nmlt év nyarán pénztára javára egy tánczvigalmat is, me­lyen azonban szintén meglátszott a közön­ség részvétének hiánya, mert a jövedelem csak 59 frt lett, holott az előző évben is ily czimen 112 frt folyt be az egylet pénz­tárába. Gyarapodott az egylet segélyalapja a műit évben 100 frttai, melyből 50 frtot a papai takarékpénztár adott, 50 frtot pe­dig végrendeletileg néhai Tóth Anna kis­asszony hagyományozott. Itt egyszersmind felemlítem, hogy néhai Bermüller József ur és neje Frank Katalin urnő közös végren­delete szerint is tco írt hagyomány fog jutni az egyletnek. Az elhunyt nemes szí­vű hagyományozó emlékére áldást kívá­nunk, az élőknek pedig hálás köszönetün­ket nyilvánítjuk, vajha ezen nemes tettek másoknak is buzdító példaként szolgálná­nak hasonló jótékonyságok gyakorlására! A majd bemutatandó számadás sze­rint a mult évben az egylet közpénztá­rának Bevétele . . . 1323 frt 05 kr. Kiadása .... 1194 frt 27 kr. s így a készpénz maradv. 128 frr 7b kr. melyhez, jón a zenepénztár- j ban levő maradvány. . . 60 frt 85 kr. J s igy az összes készpénz. j maradvány 189 frt 63 kr. j A segélyalap állása a mult j év végén 974 frt 99 kr. f mely ha nem is valamely nagyon tekinté- j lyes össz.eg, de mégis elég arra, hogy ab- j ból némi segélyezést adhassunk. Í A mult évben ily készpénzbeli segély ; nem fordult elő, csupán a gyógytan és J kórházi költség vett igénybe egy kisebb J öss-eget, — s csak a napokban adtunk io 1 frt készpénzbeli segélyt a súlyos beteg- j ségbe esett Fejes László önkéntes tűzoltó í kürtösnek. ! A közpéuztár J2GO frt bevételét a vá- ' rosi közpénztárbü! kapjuk, de viszont tar- | tunk 3 fizetéses tü/ollót, kiknek fizetésére, i ruházatára s az őilanva fülesére ezen osz- 1 szeg felmegy. i Ezen fuctéses tűzoltók teljesítik a nappali s éjjeli ír-eget s a napi szolgá­latot. a tvn elhatározásomat, tudni sem akar többé rólam. Egykor anyám is gazdag volt, atyáin i.s: nag3- bőségben éltünk: de vagyonunk el­pusztult és semmink sem maradt. Két hónapja vagyok már a fővárosban, de még semmi kilátásom sincs a kenyérkere­setre. Igaz, hogy nem is törtem magamat utána. Találkoztam családunk egyik régi meg­hitt barátjával akivel színházba, bálokba, mu­latságokba jártam, kocsiztam. Tudtam, hogy nem jól cselekszem: de nem birok parancsolni magamnak. Feltűnést keltettem és a feltűnés nőnek nem jó ajánló-levél. Elmondottam mindent, amit tudnod kell. Most hát felelj, kedves Lászlóm, mit tegyek ? Annyi ideig éltem eltemetve az elhagyott kis faluban, hogy újjászületésnek tartom még a mostam nehéz sorsomat is. Kihez forduljak el­hagyatottságomban tanácsért, ha nem hozzád, a rokonhoz ? Beszélj. — Szeress, kedves Nelitta. — Es ha szeretnélek, meddig tartana az? — Örökké. —- Rövid határidőt szabsz, kedves Lász­lóm: mert ez a szó: „örökké", a szerelmesek ajkain nem jelent nagy időt, csak nagy felhe­vülést. Ha azt mondod, hogy „az ogész életen át," rövidebb határidőt mondasz és mégis va­lószínűbbet, hihetőbbet. De ezt sem mondhatod jó lélekkel: mert ki tudná azt, hogy egy-egy csillag meddig marad fenn az égen? Pedig minden szerelemnek van csillaga és mikor az lefut, akkor a szerelem is elmúlik. Ám a sziv azért tovább is él és annak megmarad a vá­gya, a szenvedélye továbbra is. — Elismerem, kedves Nelitta, hogy nem szerelem az, amelynek nincs {szenvedélye, de ez a kettő együtt születik és együtt hal meg. — Mit tudtok ti férfiak arról? Talán Sajnos azonban, hogy helyiség tekin­:tében a város nem tett eleget mindez­3éig azon kérelmünknek, hogy egy téli ikolázó termet adott volna rendelkezé­Unkre, mert ilyennel még máig sem birunk. A működő tagok száma 85 önkéntes, s 3 fizetéses. Gyakorlat tartatott a mult év folya­nán 12. Főbb gyakorlat a tagok kellő zárnának hiányában megtartható nem volt. Iskolázás terem hiánya miatt nem 'olt tartható. Parancsnoksági ülés volt 6. Az ellenőrző napos tisztek őri anya dzsgálatot tartottak 340 izben, melyek :tedményei az ellenőrzési könyvbe beve­:etve vannak. Színházi őrség rendeltetett ki 79 iz­)en, minden egyes esetben egy felügyelő iszt, egy őrparancsnok, 7 köztüzoltó és ;gy kürtösből állólag, tehát 790 egyéni negjelenéssel. Tüzeset volt ez év fo'yamán 6 izben, nelyek közül jelentékeny és nagyobb ve­izélylyel járható volt a megyeházi és az iradalmi majorbeli két tűz. A tüzeknél a tagok közepes számmal izoktak megjelenni. Betegedés a tagok sorában két izben órdult elő, halálozás egy izben. A tagok be- és kilépése arányosan ráltozott; sajnos jelenség azonban, hogy lyári időszakban a tagok nagy része a vá­osból távol van s igy a gyakorlatnál s üzeseteknél a megjelenés hiányos. Valamint ajnos körülmény a megjelenéseknél, hogy . tagok egyenruházata oly állapotban van. logy az egyenruhás testület külsejével épen em fér össze. Az egylet felszerelése: 1. ' Kocsi fecskendő nyomó szerkezetre. 2. Kocsi fecskendő nyomó és szivó zerkezetre IL sz. 3. Mozdony fecskendő, nyomó és szivó •zcrkezelrc I. sz. 4. Kétkerekű kocsifecskendő nyomó s szivó szerkezetre III. 5. Tömlő orsó I. és II. sz. gépeknél. 6. Szerkó -sí teljes felszereléssel. ! 7. Nagy toló (nürnbergi) létra. ! 8. Ugró ponyva. ! 9. Suly létra, dugó létrák, ablakmá­zó létrák, 10. Tömlő 620 méter. 11. Csavarpár 2t. Ezeken kivül van: 12. A lüzoltók teljes felszerelése. 13. Laktanya felszerelés. 14. Irodai felszerelés, mind rész.letesen eltározva. Ezek után elismerésemet és koszönc­emet fejezem ki mindazon kötelességüket liven teljesítő tagoknak, kik az egylet kő­ül csoportosultak. A régi tagokat továbbra s kitartásra, az ujakat pedig régi bajtni­;aik példájának követésére kérem s kivá­lom, hogy egyletünk minél jobban felvirá­gozzék, s lelkes tagjai soká éljenek. riiyleli nblök. Lewinsky Pápán. Négy évtizeddel ezelőtt épen e napon, a szabadság tavasza nyillott meg Bécsben, most is a szabadság költőjének nevével keresett fel bennünket a német színművészet egy nag3* papja, a magyar költészet lelkes barátja, s köl­tőink német interpretatora, mikor mint az „is­ten lánya, drága, szűz szabadság" e dicső név­mint a szomjúság, melynek eloltására a pohár víz is elég. Pe az én szomjuságom bort, ha­misítatlan óbort kíván a legjavából: tűznédvü lángitalt, melynél az első pohár után vágy tá­mad a másodikra, azután a harmadikra és a következőkre I No ne boruljon el a homlokod, ne for­dítsd el a szemeidet rólam, kedves László; hiszen nem vagyok én otyan, mint ahogy be­szélek. Azt akartam elérni, hogy csak jó ro­konul szeress. Szigorít tekintetedre a szivem kínosan szorul össze. Pedig jó lenne, ha soha sem ismertük volna meg egymást. A mi szc* relmünknek sok és nagy szenvedés lesz az ára. — Miért? — Kérdezheted-e még? Vagy azt hiszed talán, hogy annak az érzelemnek, mely a mi .sziveinkbe lopózott, vége is lehet egykor? — Csak annyival inkább kivánom hát, hogy az enyém légy. —Belőlem nem válnék hozzád való aszzony. — Miért? — Mert nekem nem olyan gyöngéden szerető, de önérzetes férj kell, aminő te lennél. Az én uram legyen báb, vagy legyen zsarnok. Legyen vakon engedelmeskedő és teljesítse a legkisebb szeszélyemet is; vagy legyen kérlel­hetetlen parancsoló, akivel nem lehet ellen­kezni. Legyen nábob, hogy fedezhesse a legő­rültebb költekezésemet is; vagy legyen egé­szen vagyontalan, hogy az oldala mellett kora reggeltói késő estig nehéz munka foglaljon el; de mindig az oldala mellett, hogy ne marad­jon időm a magamban való gondolkodásra. Te nem vagy sem az egyik, sem a másik. Végte­len a te gyöngédséged és elég kényelmet is biztosithatsz a feleségednek; de kötelességed a nap bizonyos részére elszólít hazulról és én olyankor nagyon nnatkoíofcn. Csakhogy a z lapjaiban emlékezhetnénk élénkebben, bttszkéb- j ien, fájdalmasabban, Petőfiről, s ime egy né- j oet is velünk emlékezik. Tisztelet Lewinskynek magas művészeteért ninden néptől, de rokonszenv és szeretet illeti ít a magyaroktól azonfelül. 0 a mi szellemi tincseinknek szállítója a külföld irányában, a nely gyakran elámulva a kincsek mesés érté­létől, fogadja ez ismeretlen szellemvilág ter­nékeit. És Lewinsky-" szállít buzgón, lelkesen. Síagy művész, de ha csak az volna, és nem sereivé Petőfit, nem tudná német létére ügy jlőadni, a mint teszi. Valósággal látszik, hogy ÍZ az ember Petőfiben nom egyedül művészete csillogtatására alkalmas költőt talált, hanem jgy őt megragadott geniet, a ki épen a genie tatalmával ragadván meg őt egyúttal költésze­tnek, kultuszának odaadó papjává is tevé, úgy :iogy midőn szavalja őt Lewinsky azért lelke­sít, mert maga is lelkesült. Az előadás magasztos élvezetek folytonos ánczolata volt, majdnem a pazarlásig. Ugy átsztott ez az ember szivünk érzelmeivel ahogy icki tetszett. A könnyekig meghatott a „Kew­aari búcssú"-val, és pár perez múlva kedélyes­jegünket vette igénybe a „Dörpertzweise" •ythmikus soraival. A borzongás és kaczaj, diitat és jókedv húrjai egymásután megszól­altak lelkünkben, amint a művész akarta, ve­jül minden érzelem egyesült egyben: a lelke­sültségbeu. Hát még, mikor a mi költőinkre került 1 sor. Arany komor balladája, a Kis József langulattal teljes „Ágota kisasszonya" jóleső niszkeséggel töltenek el, hogy ime, a mienket s élvezheti a külföld magasztos élvezettel, izután jött egy szikrázó kaleidoskop, vagy 30 iiszemelt költemény Petőfitől. Gondos összeál­itásban hallottuk tőle a költőt minden fajta nüködésében, s nem kételkedünk, ha a pajzán mmoru Ambrus gazdát, Pál gazdát, s a mély u-telmü és érzelmű faluvégén kurta korcsmát, 1 csodás Búcsút, a csatadalt és sok más tár­át, a világirodalom felvette már gyöngyei közé. Lelkes éljenzésekkel fejezte ki a szép zámban megjelent közönség háláját a nagy niivész, s a magyar költészet lelkes barátja ránt az est folyamán számtalanszor. A nap folyamán valakinek eszébe jutott, logy hátha Lewinskyben is, mint minden mü­•észben van annyi „bohémeség" hogy előadás tfcán eljönne egy kisebb tanyára is vacsorára. ^. művész szívesen fogadta a kérdést, és elő­idás után a „Gelder" megtelt a színházból jövő tözönség egyrészével. Természetes, hogy höl­ryek is valának jelen, amit a művész sem lát­;zék bánni. A késő éji órákba benyúlt kedélyes 'gyüttlét alatt még természetesebb, hogy toasz­ok is mondatának, és legtermészetesebb, hogy tt is Lewinsky aratta a legviharosabb tetszés laborjait. Kedélyes, diskurziv modorban adta ilő, hogy őt előakarták készíteni arra, hogy az itt nem igen lesz szives fogadtatása, de hát le tulajdonítsa ám másnak, mint a mostani or­szágos hangulatnak. 0 azonban egyátalán nem alálja alaposnak a jóslatot sem a színházban, jóm itt 0 kedélyes társaságban. Köszöni is ezt szivéből, és köri azt is hogy vegyék tudomá­sul, mi kép ö a 14. és 25. §§-ok dolgában olyan ártatlan, mint a maszületett gyermek. Szavait magyarul fejezte be, mondván: Éljen a Aasal Ez volt a Lewinsky est Pápán. • Levelezés. ügod, iS8p. mart. -12. Tekintetes Szerkesztő Ur! Engedje meg tekintetességed, hogy be­cses lapját még egyszer igénybe vehessem, mely az ugodi kálvária, ügyet oly készséggel és A leány hirtelen félbeszakítja szavait és ifja legsürgetőbb kérése sem képes rábírni őt, hogy a megkezdett mondatot befejezze. II. — Fodor Ivánovics! Mi önt jól fizetjük, nemde ? — Kegyelmes uram, megszolgálok a fi­zetésért mindenkor. A mi szenny, piszok van a munkában, azt mind rám hárítják: becsüle­tes ügyet nem kapok soha. — Jó pénzért ön az édes szülötte A'érét is eladná. Hogyan bízzunk hát önre mást, mint a miben mesteri­— Nem mindig hűségesen szolgáltam-e az ügyet, amelyért megfizettek? Nekem van okom a panaszra; mert felhasználnak, de soha nem adnak egyetlen jó szót sem. — Amiért szolgál azt megkapja; a -íiee­tését pénz képezi, sok pénz — Kegyelmes uram! — Ne érzékenykedjék. A hivatalos je­lentéseit kivéve, önnek minden szava, minden tette, sőt az egész élete is árulás, hazugság. — Es ha kedvem kerekednék valamikor a jelentésemben is hazudni ? — Elismerem, hogy az alapos felfordu­lást idézne elő; de ön azt nem teszi meg. Hiszen tudja, hogy ön akkor oda utaznék el, ahonnan halandó még nem tért vissza, ha csak a hazajáró lelke nem. De ne beszéljünk többé erről. Szükségem van önre, vagyis inkább más valakire. — Parancsoljon, kegyelmes uram. — Megnyerő modorú, szép és szellemes hölgyet kutasson fel; olyant, akiben feltétlenül megbízhatom. Az összeg nem határoz; követel­het bármennyit. A hölgy kívánságára, vagy ha jobban tetszik, — szól a kegyelmes ur gúnyo­san, — ar ön utalványára bankárunk akárminő jnzetlenül pártolta. Minden hízelgés nélkül slmondhatom, hogy kegyed lapja az, mely ninden szép s nemesért küzdő ügyet az anya­giasság századában oly melegen szokott aján­lani a lelkiismeret tiszta fegyverével, mint senki más. Az ugodi kálváriához még a következők járultak nemes adakozásukkal — folytatás —: Gróf Esterházy Móricz 50 frt, Szabó Mik­lós 5 frt, György Jánosné 5 frt, Sípos István 5 frt, Major Jánosné 5 frt, Jákóy Géza főer­ilész 5 frt, Piszker Jánosné 1 frt, Soós Jánosné b frt, Németh János 1 frt, György Mihály 2 frt, Paidli István 2 frt, Erdős Anna 2 frt, öreg Glödri János 5 frt, Tamás János 7 frt, Soós Ferencz 1 frt, Szaki József 4 frt, Kapocsi Gá­borné 1 fr, Soós János 5 frt, Gaál János 2 frt, Kth János 1 frt, Erdős Mihály 1 frt, a tem­plom részéről 30 frt, Üst Ferencz 1 frt, Árki Juli 3 frt, Török Anna 2 frt, Török Mihály 1 frt, Pákozdi József 1 frt 50 kr, özvegy Sándli Józsefné 25 frt, Sándli József 25 frt, Becsei Imre 2 frt, Péter Ferencz 5 frt, Maródi Örzse 2 frt, Krammer Antal 2 frt, Tamás Mihály 5 frt, Piszker József 3 frt, Snelbach 1 frt, Lisz­aer 2 frt, Üveges Mátyás 3 frt, Márkus Jó­zsef 1 frt. A homok-böd'őgei hivek részéről: Özv. Gaál Pálné 10 frt, özv. Bolla Já­nosné 5 frt, Fodor Antal 4 frt, Boszprémi Jó­zsef 10 frt, Kovács Eerencz 5 frt, Kindli Dá­niel 5 frt, Kondi Mihály 3 frt, Fekete Ferencz 3 frt, Szeglet József 2 frt, Kürti Mihály 5 frt, Zarnoczai István 1 frt, Eperjesi Ferencz 2 frt, DZV. Fekete Józsefné 1 frt, Fodor György 1 frt, Péter Ferencz 1 frt, Hardi István 2 frt, Por­Ián Károly 3 frt, Csepregi Kati 60 kr, Péter fózsef 50 kr, Szőlősi Gábor 50 kr, Kozma Mi­iály 1 frt, Cs. Kovács János 3 frt, Kovács lózsef 5 frt, őzv. Zarnoczai Pálné 2 frt, Simon Ferencz 1 frt, Sima Imre 1 frt, Török János l frt, Marton János 2 frt, Kreitler Mihály 1 frt, Szabó Sándor 1 frt 50 kr, Vasali Zsófi 1 frt, fj. Piller József 1 frt, ^ör. Piller József 1 frt, rlegyi János 3 frt, Kürti Mihály 10 frt, Por­Ián György 1 frt, ör. Horvát Ferencz 5 frt, Szabó György 5 frt, Waldman János 4 frt, Pálfi károly 2 frt, Tóth György 5 frt, Üst György L frt, Zarnoczai János 5 frt, Kürti Pál 5 frt. Az ugodi hívektől összes, bejött 2263 ft 50 kr Bödögei hívektől „ „ 133 ft 10 kr Összeg ~2396~£t 60 kr Azaz kétezerháromszázkilenczvenhat forint Ss 60 kr 0. é. Kiadás: Velti Ferencz veszprémi kőfaragó mester árnak az összes munkáiért (mit a nálam levő nyugta bizonyít) Kifizettem 1920 frt összes anyagért, beleszá­mítva a képeket, kerítést s kapukat kifizettem .... 331 ft 05 kr Összes kiadás . . ~2251 ft 05 kr Maradt készpéna . . 145 ft 55 kr A kálvária tatarozására leteendő összeg 200 ft és igy a 145 ft 55 krhoz még kell 54 ft 45 kr Igy az alap . . . 200 ft — kr Ezekből összevéve az egészet az ugodi kálvária az alappal együtt 2451 frt 05 kr. Azaz kétezernégyszázötvenegy forint és 05 krba került. Ezzel befejeztem Isten nevében azt a szent ügyet, melyhez sajnos némi kis epizódok is járultak, mit felemlíteni nem tartok érde­mesnek, egyedül abból az okból, mert az ügy sokkal magasztosabb s fönségesebb mintsem azt profanizálni lehetne; másrészt pedig mások el­vét tartom, hogy az ember mindig azt nézi ki teszi a megjegyzést. Igaz, hogy vannak, do azt • •IL—. , !—L-L'——í—USSf•"»•••'-'. JJJil'.JIJi'J" »= annak a hölgynek olyan megbízhatónak kell lennie, hogy ön a fejével felelős érte; külön­ben megtörténhetnék, hogy az a hölgy még nagyobb összegért minket árulna el. Nos, is­mer-e ön Ü3-en hölgyet ? — A nagyon is általános jellemzés után még nem tudok válaszolui. — Ertem. Öu meghatározott öszszegre szóló ígéretet kivan; noha mondottam már, hogy korlátlan hitelt nyitok. Öntől függ, hogj^ laeni^dre fizetteti mog magát. — Nem igy értettem, kegyelmes uram; hanem részletesebb utasitáat kérek, —- Egyelőre nem mondhatok többet, leg­alább a czélról nem; az eszközről, — ha kí­vánja, — igon. — Esedezem. — Akit ön által akarok feltalálni, annak olyan feladata lesz, hogy az rettenetesen meg­próbálja őt. Ezért akarom, hogy a kiválasztandó hölgy legyen okos, eszes, szellemes és mégis A'akon engedelmeskedő. Tudjon fényleni, ra­gyogni, pazarolni; de miután^ már megismerte a nyomort. Ne ijedjen meg akkor sem, mikor halálos veszedelem fenyegeti; de kerülje a bajt. Legyen ügyes csevegő, sőt fecsegő is lehet, csakhogy a titkát örökre őrizze meg, ha kell: a bitófán tul is. Ne ismerjen kegyeletet senki, még meghalt övéi iránt se; de hűségében meg ne tántorodjék még hajszálnyira sem, még ál­mában sem, soha. Mutasson forró vonzalmat és ragaszkodást, esetleg gyöngédséget, sőt szerel­met is; de szerelemre gyuladnia még sem sza­bad. Eolytasson zárdai életet, vagy legyen nö­vényevő, hogy a vére pezsgését csillapítsa, ha a körüímények ezt teszik czélszerüvé; ám al­kalmas helyen és alkalmas időben számbavétel nélkül osztogasson kézszorítást, csókot, ölelést. S szépnek, nagyon szépnek kell annak ahogy. »«i— »™ uuu«BU)«a uauiuuuuK «utHHUluo o eec^iuo&, ua^uu BOT^MIOK JVCU ttuuuH. n uugy­äHttftkftt is fimtv KorMUa látót nyitok- Am \ A«k tarnte, hogy uemlwwk bomoljanak utiot; tiszem következtetve az előzményekből még esznek is, kik a kákán is csomót keresnek. Széknek a tudálékos uraknak csak annyit jegy­iek meg, hogy vigyázzanak, mert egyszer csak dyan kákára akadnak, melynek hegyes tövise raa s szúrása még érzékeny talál lenni. Most pedig mielőtt befejezném azt, mit izent kötelességemnek tartok a nyilvánosság dó hozni, nem mulaszthatom el egyúttal hálás töszönetemet kifejezni minden egyes adakozó­íak, kik véres verejtékkel szerzett fillérjeiket lem tékozolták el, hanem elhozták az Ur oltá­•ára s oly emléket állítottak Isten nagyobb licséségére, mi még késő századok múlva is ennen hirdeti e község vallásosságát. Eliő sorban egyedüli érdem Soós Józsefé, ri 1000 írtjával őszes vagyonának háromnegyed •észét vissza adta a legjobb atyának, kitől örök­ölte, övé az érdem. Övé a dicsőség. Az ő neve, zan minden egyes ember szivébe vésve arany jetükkei, mit nem képes még a legnagyobb rigység sem onnan kitépni, mind addig míg egy IŐ hirdeti az ugodi kálváriát. Mit kívánjak ón 3 neki ? Nem mást, minthogy Isten tartsa meg mindnyájunk példaadására az emberi kor leg­végső határáig s találja fel a Megváltó kereszt­énél azt a vigasztalást, melyre minden egyes smbernek oly nagy szüksége van. Ti pedig, kik e nemes példát láttátok s lem riadtatok vissza a legnagyobb áldozatok­lói sem, s mindnyájan, kik csak egy kapa föl­let hoztatok e szent ügy létrehozatalára, adja /issza nektek azt Isten bőséges áldásával. Tel­esitse minden kivánságtokat, mi a ti lelki s ínyagi boldogságtokat előmozditja. Köszönetemet fejezem ki a helybeli plé­lános Lukácsék Jánosnak, ki 26 év óta ugy 'ezette ezt a községet, hogy ily mű létre jö­ietett. Ö adta meg az alapot, az ő hajójában ivezett ez a nép, minden oldalról körülvett el­ensóges tengeren, hol annyi szirtre akadt, mig ljutott a biztos kikötőbe, hol már nem fenye­;eti az elsülyedés. Isten szent áldását kérem mindnyája­okra, maradjatok meg ezen az uton, mert ez z ut azt, mely a boldogság s áröm hazájába ezét. s. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. —- A honvéd szoborra lapunk szer­resztőségénél ujabban adakozott: A vesz­jrémi növendék papság 6 frt, a pá­)ai főiskolai ifjúság márczius 15­liki ünnepélyének tiszta jövedelme ;o frt 34 kr. —Lapunk eddigi gyűjtése te-. ».ít 203 frt 88 kr és 2 darab arany.— Az dapra eddig befolyt összesen Ő59 frt 39 kr :s 2 drb arany. A pápa-városi jótékony nőegy­let mult vasárnap f. hó 10-én tartotta évi endes közgyűlését a városi óvoda helyisé­jében, mely alkalommal először felolvas­attak a pápai uöegyletnek 1888. évi száma­íásai, valamint a számvizsgáló bizottság­iak ezekre vonatkozó jelentése. A pénztár, )ár ez évben nagyon igénybe volt véve T nivel 87 szegény segéiyeztetett, és 28 árva íeveltetett az egylet által: mégis megbirta 1 kiadásokat rendes jövedelméből, ugy, lógy a tökekamatokból csak 100 frt hasz­íáltatott fel az évi szükséglet fedezésére, 1 többi tőkésittetett. Az egydet vagyona iz év végén 10653 frt volt, melyből 10407 "rt 43 krajcíár a pápai takarékpénztárban /an kamatoz.ólag elhelyezve. A számadá­sok mindenekben rendeseknek, helyeseknek kívánatosnak is kell lennie, hog3- akire hide­gen néz rá, azt a kétségbeesés környékezze és akire kegyesen mosolyog rá, annak még az agj'a is forrjon fel a gyönyörűségtől. Nos, Fe­dor Ivánovics, ismer-e ön olyan Madonnát, aki­ben Phryne lakik? — Ismerek, kegyelmes uram. — Értsen meg jól. Olyan mesebeli szép­ségű női teremtést keresek, kit a vér, a pusz­tulás látása meg nem rémit, kit ígéret és fe­nyegetés, öregek könyörgése és gyermekek sí­rása, nők átka és férfiak boszuja el nem tán­torít feladatától. Sokat kívánok, de sokat fize­tek. Uira kérdem tehát: ismer-e ilyen tüne­ményt ? — Isinerek, kegyelmes uram. — Akkor hát sietősen értekezzék vele és mutassa be nekem őt mielőbb. m. A varsói katonai főkormányzó és egyik polgári titkára e párbeszéd után elválnak. A főkormányzó dolgozó-szobájából az elfogadó­terembe megyén küldöttségeket, ügyes-bajos embereket és jelentéseket fogadni, a titkár pe­dig haza siet és levelet ir. Mikor a titkár le­velét borítékba helyezi, kaján mosoly jelenik meg ajkain, mely azután is ottmarad, amint önmagával beszél. — Gazdag leszek, nagyon gazdag. Fedor Ivánovics nagyeszű fiatal ember, kiről azonban felebbvalói, különösen a főkor­mányzó azt tartja, hogy nagy gazember. Fedor unokabátyja Nelittának és az ő atyja okozta a leány családjának tönkrejutá­eát. Atyja és fia sok olyan dolgot követett el Magyarországon, mely miatt az igazságszolgál­tatás üldözni kezdte őket, de a törvény keze nem sújthatott le rajok, mert kiszöktek Orosz­országba. A titkix le wie igy siök

Next

/
Oldalképek
Tartalom