Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-12-22

mán, Tóth József, Takács Ádám. Walla Gyula, Yéghely Dezső, "VYertheim Ármin, gróf Zichy István. Az igazoló választmány választott tagjai: Csolnoky László, Fischer Manó, dr. Kenessey Pongrácz, dr. Óváry Ferencz, dr. Pillitz Benő. Állandó bíráló választmány következő tagokból áll: Kenessey Károly, Kemeues Ferencz, Plosszer István, Ruttuer Sándor. Szabó Imre. Megyei magánpénztárakra felügyelő választmány következőleg alakíttatott meg : Elnök: Szabó Imre. Tagok: Ányos László. Ányos Tivadar, Dr: Bezerédj Yiktor. Gróf Esterházy Ferencz. Báró Fiáth Pál. Hunkár Sándor. Hunkár Dezső, Kolossváry József. Dr. Kenessay Pongrácz, Kenessey Károly, Kemenes Ferencz. Kopácsy Árpád, Kopácsy Yiktor, Dr. Laky Kristóf, Osváld Dániel. Pöschl Károly, id. Purgly Sándor. Yéghely Dezső. A: uff]ügyelő választmányok következőkép választattak meg: Veszprémi járásban elnök: Kleczár Ferencz főszolgabíró; tagok : Antal Károly, Bezerédj Iván, Fereczy Károly, Fodor Gyula, Kopácsy Viktor, Dr. Kenessey Pongrácz, Kováts Imre, Lakat Mihály, Magyar János, Pöschl Károly, Kosos Ödön, Tóth József. Pápai járásban elnök: Horváth Lajos főszolgabíró; tagok: Barthalos István, Berger Gábor, Ihász Lajos, Jerffy Adolf, Kemény Andor, Koller János, Mihályi Géza, Oláh Géza, Szabadhegyi Kálmán, Tarczy Dezső, Válla Gyula, Yachsman János. Deveeseri járásban elnök : Noszlopy Yiktor főszolgabíró; tagok: idősb Auerhammer Ferencz, Barcza Bálint, Bohn Gyula, gróf Esterházy Ferencz. Keller Pál, Martonfálvay Pál, Rőthy Mihály, Reé Jenő, Szalatkay Isván, Szauter Ignácz, Pados Lajos, gróf Zichy István. Zirczi járásban elnök: Szönyeghy Alajos főszolgabíró; tagok: Ányos László, Ányos Tivadar, Baly Kálmán, Bezerédj Lajos, Csiba Károly. Edlinger Titus, báró Fiáth Pál, Hunkár Dezső, Hunkár Dénes, Kolossváry Kálmán, Riffer Nándor, Takácsy Ignácz. Enyényi járásban elnök: Kenessey Miklós főszolgabíró; tagok: id. Bélák István, ifju Bélák István, Bibó Dénes, Fischer Viktor, Kun György, Kutassy Ferencz," Molnár Antal, id. Purgly Sándor, Tóth Kálmán, Tóth Ede, Yárady Gyula. Wertheim Ármin. Megyei statisztikai bizottsáy tagjaivá megválasztattak: Androvits Imre, Brenner Lőrincz, ifju Bélák István, dr. Fejérváry József, dr. Kemény Pál, dr. Kenessey Pongrácz, Kopácsy Árpád, dr. Óváry Ferencz, dr. Palotay Ferencz, Plosszer István Pribék István, Rosenthal Nándor, Buttner Sándor, Sült József, Szilágyi József. Wertheim Sámuel. A megyei gazdasági választmány következő tagokból áll: Balogh Károly, dr. Bezerédj Yiktor. Benkő István, gróf Esterházy Ferencz. Ferenczy Károly, Fodor Gyula. dr. Jánosy Sándor, Kemenes Ferencz. Kovács Imre, Osváld Dániel, Paál Dénes, Pöschl Károly. Rosenthal Nándor, Kuttner Sándor. Szabó Iuire. megyei fővagy alszámvev/i. A közegészségügyi bizottság választott tagjai: Androvics Imre, Barcza Kálmán, clr. Csete Antal, Csolnoky László, dr. Csolnoky Ferencz, dr. Halasy Vilmos. Szili Horváth Pál. Kovács Imre, Kolossváry József, dr. Pillitz Benő, Pribék István, Kuttner Sándor. Sörös Zoltán. Yéghely Dezső. A községek háztartási ügyeinek ellenőrzésére az 1886. XXII. tcz. 142. §-a értelmében az 1890. évre megválasztattak: A veszprémi járásra nézve Barcza Kálmán (Várpalota, Öskü), Lakath Mihály (Hajmáskér, Soóly, Kádárta,), clr. Bezerédj Yiktor (Rátóth), Szabó Imre (Berhida, Peremarton, Ösi), Purgly Pál (Vilonya, Liter, Kiskovácsí), Hets Ferencz (Szt István, Papkeszi). clr. Fejérváry József (Márkó, Bánd), Tóth József (Városlöd, Csehbánya), Perlaky József (Vámos, T. Yázsony, Faész), Fodor Gyula (Nagyvázsony, ürkut). Nagy Iván (Sztkirályszabadja. Yöiüsberéuy, Almádi), clr. Őváry Ferencz (K. Hidegkút. N. Hidegkút, M. Barnag, N. Barnag), Kopácsy Árpád (Sztgál, Herend), dr. Csete Antal (Mencshely, Leányfalu, Yöröstó). A pápai járásra nézce: clr. Fenyvessy Ferencz (L. Patona, N. Dém). Szabadhegyi Kálmán (13. Tamási, P. Teszér), Válla Gyula (B. Szt Iván, B. Ságit), Sarlay Ignácz (Fenyőfő, Szűcs), Lukácsek János '(Koppány, Béb), clr. Rechuicz. Ede (Ugod), Barthalos Istváu (A. Tevel. X. Teveí, H. Bödöge), Koller János (X. Bánya, Farkasgyepü), Pollák Ferencz (Jákó, Iharkút), Tarczy Dezső (Tapolczafö, P. Kovácsi), Néger Ágostou (Döbrönte, K. Gauna, N. Ganua), Mészáros Károly (Kup, Nóráp), Jerffy Adolf (Dáka, Salamon, K. Yath), Galamb József (Dereske, Mihályháza), Mihályi Géza (Mezőlak, Nyárád), Korhely György (Békás), Kemény Andor (X. Szalók, P. Szalók), Sarlay Gyula (Yinár, Cíergelyi), Ajkay Miklós (Acsád, F. Görzsöny). Gyapay Yiktor (A. Görzsöny, Marczaltő), Oláh Géza (Takácsi, Vaszar-), Horváth Antal (Gecse, Vauyola). Jákói Géza (Xyőgér, N. Gyimóth), Schramek Ambrus (Kéttornyu-Lak, Borsosgyőr), Berger Emil (Csóth). A deveeseri járásra nézve: Jozefy Jenő (Devecser), Yadnay Szilárd (P. Miske), Kunczl Antal (Halinba. Tósok, T. Beréud, Bódé), Bohn Gyula (Eöcs, Padrag, Csékut, Kolontár), Szalatkay István (Ajka. Ajka Kendek), Pramber János (Kislőd), Smoll Ignácz (Gyepes), Rőthy Mihály (M. Poláuy, N. Polány), Barcza Béla (Noszlop. Pölöske), Győrffy Géza (Oroszi, Kerta), id. Auerhammer Ferencz (B. Szörcsök, Kis Jenő), Stetina Yincze (Dóba, K. Szőllősl, Udvardy Ferencz (N. Szőllős), id. Barcza István (Vecse), Barcza Bálint (Yid. Dabrouy), Keller Pál (X. Alásony), Pados Lajos (Csögle, K. Kamoncl, X. Kamond), Sarlay Károly (K. Pirith, X. Pirith). Jakab Pál (Égeralja, Adorjánháza), Martonfálvay Pál (Csősz, F. Iszkáz, K. Iszkáz), Derdák Lőrincz (A. Iszkász). Beck János (KarakóSzörcsök), Persaits Sándor (Torna. T. Pinkócz. K. Berzseny), Tuza Károly (Tüskevár), Gulden György (S. Vásárhely). A zirczi járásra nézve: Ányos László (Bakouybél, Zircz), Kolossváry Kálmán (Olaszfalu. Lókut, Borzavár), Czacher János ('Porva. Esztergár), Hegedűs Pál (Teés, Jásd), Rauiss Gyula (Dnrtar. B. Xána), Kiffer Nándor (Csetény. Csernye), Baly Kálmán. (Szápár), Báró Fiáth Tál (Suíir). Stinner József (Aka, Ácsteszér), Szvati Ágoston (Csatka, Hanta), Andreé Gyula (Bm. Szombathely, Bn. Szombathely, Rede). Bezerédj Lajos (Sikátor. Teleki), Ihász Lajos (Yarsány), clr. Kemény Pál (Lázi, Komáiul), Hunkár Sándor (Bársonyos, Bánk). Hunkár Dénes (Péterd. Bmsztiászló, Buszt lászló), Csiba Károly (Bmsztkirály. Buszt király), Hunkár Dezső (Gicz, Csesznek). Hencz Tamás (Oszlop, Gyiróth), Az enyingi járásra n&ve: Krisztinkovich Aladár (Siófok, Fokszabadi; Siómaros), Fischer Károly (Bfőkajár), Hennel Károly (Kenése), Móricz János (Csajágh), Tóth Ede (Küngös), Bibó Dénes (Szilasbalhás), Rácz Gyula (Lajoskomárom), ifj. Bélák István (M. Komárom), Kun György (Enying, Bozsok, Dégh). Purgly László (Msztgyörgy), Wcrthehu Ármin (Lepsény.) Tisztviselő-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdij alapját kezelő választmányuak a közgyűlés" által választott tagjai: Ányos László, Kemenes Ferencz, Ruttner Sándor, Szabó Imre. Jegyzői szigorló bizottság választott'tagjai lettek: Dr. Bezerédj Viktor,Dr.Purgly Sándor. Erdei Il-od fokú birósáyhoz mint szakértők megválasztattak: Jákói Géza, Havas j Ágoston, Kunezhl Antal, Paczl Jenő. j A lótenyésztési bizottság következő: El- ] nök Hunkár Sándor. Tagok: Ányos László, gróf Esterházy Ferencz, báró, Fiáth Pál. Hunkár Dénes, Hunkár Dezsőj Ihász Lajos, Kemény Andor, Kenessey Miklós, Koller János, Kolossváry Kálmán, Lakat János, id. Purgly Sándor, Pöschl Károly, Szabadhegyi Kálmán, Válla Gyulai, Wertheim Ármin. Lóavató bizottságok elnökeivé megválasztattak : A veszprémi járás j és Veszprém városban Kopácsy Viktor. A pápai, járás és Pápa városban Koller János. A deveeseri járásban gróf Esterházy Ferencz. A zirczi járásban Hunkár Sándor. Az enyingi járásban Bibó Dénes. Méneket vizsgáló bizottság: a veszprémi járásban: Rendes tagok Kopácsy Viktor, Rosos Ödöu. Póttag Bezerédj [Iván. A pápai járásban: Rendes tagok Koller János, Walla Gyula. Póttag Mihályi Géza. A deveeseri járásban: Rendes tagok Szalatkay István, Keller Pál. Póttag Martonfálvay Pál. A zirczi járásban: Rendes tagok Ányos Tivadar, Hunkár Dezső. Póttag Bezerédy Lajos. Az enyingi járásban: Rendes tagok Kun György, Schricker Imre. Póttag Wertheim Ármin. A bikákat és kanokat vizsgáló bizottság következő: a veszprémi'járásban: rendes tagok Lakat Mihály, Tóth József, póttag Kosos Ödön. A pápai járásban: rendes tagok: Ihász Lajos, Jerffy Adolf, póttag Oláh Géza. A deveeseri járásban: rendes tagok: Szalatkay István, Martonfálvay Pál, póttag Keller Pál. A zirczi járásban: rendes tagok: Ányos László, Hunkár Dezső, póttag Riffer Nándor. Az enyingi járásban: rendes tagok: Kun György,Balassa Lajos, póttag Hennel Károly. A méneket, bikákat és kanokat vizsgáló bizobt-ság határozatai ellen- beadott felebbezések elbírálására alakított küldöttség: Rendes tagok: gróf Esterházy Ferencz, Hunkár Dénes, Tóth Kálmán. Póttagok: Szalatkay István, Walla Gyula. Felhívás előfizetésre. i j Két éve mult, hogy Balázs Sándor, a i a kitűnő magyar humorista, a gazdag kedélyű j jó barát, küzdelmében, lesújtva, megtört szive sajgásában elfáradt s pihenni tért, nz irodalom kifejezhetetlen kárára. íSaját maga vetett véget életének, annak az életnek, melyről mindenki azt hitte, hogy csupa derű, mert borúját, töviseit erős lélekkel hoíjdözta addig, mig szive meg nem tört. maga is elolvasta jó egészségben. Leverten, szemlesütve jártunk az utcákon. Maga a „gyilkos" reporter — hetekig nein mert mutatkozni. De bezzeg megdobban szivem a kevélységtől ha egy-^gy olyan közleményre fordítok, a hol .,mi'- hoztuk az első értesítést. Sok vau olyan. Tarkán mosolyog le az elsárgult papírról. . . . Ni. ni, ez meg itt egy cikk még a szegény Kakujay Gyula tollából. 0 vezette a közgazdasági rovatot. Jószívű, becsületes flu volt-, de én mindig azzal boszantottam, hogy rossz nemzetgazda. Erről folyt az örökös disputa. Gyenge testalkatába belekötött valami nyavalya és elvitte. Derék jó öregünk (mert „jóöreg"-nek hittük) szépen elaludott örökre, egy tavaszi hónapnak éppen az utolsó napján. Persze, hogy én ezt is felhasználtam argumentumnak: — Hát nem mondtam mindég, hogy nem spekulativ szellem. Ha még huszonnégy óráig húzza a betegségét, föl vehette volna a jövő havi fizetését is. Vig atmosphera van a reclakciókban Ott még a halált is kifigurázzák. Nem is jár az oda gyakorta. Hogy a lánglelkü költőért: Reviccky Gyuláért mégis bekopogtatott az idén, talán az az oka, mert ő maga váltig hívogatta a verseiben. Nem jó a halálnak udvarolni. Az őskorban, t. i. a legrégibb évfolyamokban furcsa dolgokat látna a mai olvasó. Képeket. Képeket e hatalmas lapban, .mely ma az egész országot elözönli s a legkiválóbb intelligencia szükségleteit; elégíti kü Hja, fiatal korában Deák Ferencz is verebeket fogdosott. . . . Ugy vau. képekkel jelentünk meg, minden héten kettő jött s ezeknek az én barátom Pulszky Károly volt a mesterük 0 válogatta ki s irta hozzájuk a szöveget. Egyszer a Hogartli választási képei jelentek meg. Egy egész cykltis; eleven mozgalmas csoportok, tömérdek alakkal. Pulsy.ky Károlynak egy délután el kelleti sürgősen mennie a redakeióból. rám bizta a Hcrgarth képel. — írd meg, kérlek, helyettem. — Nem értek én fiam a képekhez, a mikben te olyan nagy szakértő vagy. — Ejh, irj, amit akarsz. Néhány .«ort. Valami se hideget, se meleget. A szövegnek meg kell lennie. Szétcsaptam a begömbölyitett kartont a fél kezemmel s amit laikus szemekkel egy pillanatra láthattam a képen, leirtani ilyen formán: „Választók jönnek a falvakból, a kiket az uton elíbguak a kortesek s viszik a korcsmákba, a hol különböző pártok tanyái vannak. Az „Oroszlány" kocsma kapujánál a szobaleány áll, s olvassa a napi, vagy talán inkább az éjjeli bevételeit. A háttérben az elmaradhatatlan katonaudvaiió kacsingat rá s nyújtja feléje a kezét stb." Reggelre igy jelent meg a képszöveg. Bezzeg nagy haraggal csörtetett fel Pulszky Károly. — Hol jártál iskolába ? — kérdé zordonan, szemrehányóan. — Rima-Szombatban, Selmeczbányán. De mért kérdezed? Nem a Brockhaus Lexicon szántóra, ne félj. Csak ezt akartam megtudni, hogy hol nevelik olyan rosszul a fiatalságot. Barátai, ismerősei, s az egész nemaet hiven őrzik emlékét. Nem csak az a díszes márváűykő tartja, ezt fenn, amivel az irók és művészek iársasága- sírját. jelölte, hanem nagybecsű müvei is. Műveiből a legutolsó évek alkotásai nincsenek még kötetbén megjelenve, pedig ezek képeznék emlékköve örökzöldjét.' Ez -okból vállal köztünk mi arra, hogy addig is, mig á Kisfalndy-társaság elhunyt tagjával szemközt nemcsak a kegyeletnek, de á hálának is eleget tesz, egy kötetet megjelentetünk. Nem akarjuk mi ezzel a Kisfaludy-társaság nemes törekvéseinek útját vágni, mert tudjuk jól, hogy-annak az írónak,-— ki oly fényes sikerrel olvasóit föl a társaság gyűlésén, ki voltaképen megalapítója a felölvasógyülések látogatásának — müveivel gazdagítani fogja becses kiadásainak sorozatát. Mi csak baráti érzésünknek hódolunk ezzel s czélunk e mellett az is, hogy a tiszta jövedelmet a halhatatlan írót halálába végzetesen és önkényt követett nemes szívű testvér Balázs Gábor sírját is méltó emlék díszítse, s ebből az összegből s ebből akarjuk fedezni azokat a kötelezettségeket, melyek ma még fennállanak s melyeknek lerovását az elköltözőitek jó emléke megköveteli. A nagy közönség, az ismerősök, jó barátok, nem felejtették el azokat a derült perezeket, órákat, miket Balázs Sándornak "és müveinek köszönhetnek és hisszük, sietni fognak a szép kiállítású s az elhunyt író arczképóvel díszített kötetet megszerezni, annál is inkább hogy ha'ála után is élvezhessék társaságát és kedélyét-^nnak, ki ezzel éleiében annyiszor és annyit bűvölt, A 10—L2 ivre terjedő. kötet előfizetési .ára 1 ft. fűzve keménytáblában 1 ft 50 kr. A munka február hó végén jelenik meg. Az előfizetési pénzeket kérjük Eekete József tan és nevelőintézet tulajdonos cimére, Budapest, I. kerület Attila utcza 58. sz. alá küldeni. Budapest 1889. november hó. Az elhunyt bizalmas barátai nevében: Fekete József, Erdélyi Gyula, Németh Ignácz, Somlj'ai József, Dr. Sziklay János. A loyalis kis pipa Mikszáth Kálmántól és Mikszáth Kálmánról. Mikszáth Kálmán a legkedveltebb magyar elbeszélő, a legelfoglaltabb ember is. A legnagyobb erély juttathatja be hozzá i még barátait is. Nagy Miklós a „Vasárnapi Újság" szerkesztője, hires kézirat sürgető, csak SZÍVÓS kísérletek után juthat hozzá. A bejutás hozzá nemcsak azért nehéz, mert otthon dolgozik, de azért is, mert kitűnő családapa. Gyermekeivel sok időt tölt s apai szeretete vezette a gyermekirodalom müvelésére is. A Légrádyaknak gyönyörű gyermekverseket irt karácsonyra, a melyeknek minden sora a gyengéd apiit árulja el. E sorok irója csak fiai protekciójával juthat be hozzá legtöbbször és jó barátsága daczára is csak rövid ideig lehet ott. Mostanában különösen sok dolga volt. ! A gyermekverseken kivül egy kötetet irt a Révai testvéreknek, az ifjúság számára, „ Várak története" cimen és még egy kötet karácsonyi verset. E mellett.Kürthy Emil társaságában „A beszélő köntös"' ciniil regényből látványos szindarabot irt. ,Ott van ezenkívül AZ „Osztrák-Magyar monarchia", a ..Vasárnapi Újság-'. a t. HázbóÍ,"tovább.á az- akadémiai pályáz;,, tok 'egy részének bírálata s a bizottsáujelentésének elkészítése: A képviselőházban .pontosan .megjelg. uik s a klubb életnek is lelke. Most sikerültebb adomáit rendezi sajtó alá. Sietek ezt ajóízű, adomát, :

addig mig a várva-várt kötet mégjelenik; közzétenni. Tessék tehát, itt van: A loyális kis pipa. • Bizony' loyális nálunk még-a „Kis Pipa" ís. pedig ez az egyedüli Szittyakonyha még, a hova-mint.valami szigetre menekülnek a zsíros-,, nemzeties eledelek kedvelői. Maga a vendéglős, a derék Karikfts bácsi, igazi eredeti ember, a ki keményen s jó szellemben kormányozza a régi magyar élet utolsó bástyáját. A mí kitetszik az alábbi kis párbeszédből is, mely fülem hallatára folyt Miska bácsi s egy vendépe között az r

extrá"-ban. — Hova lett, Karikás bácsi, az a tömzsi borhordozó flu. onnan a harmadik asztaltól V ' — Az? Hova lett volna? Elcsaptam. — Mit csinált'? — Hagyja el kérem. Nagy szégyent hozott a fejemre a gaz kölyök , . . nagy szégyent-. . . — Ugyan V — Hát tudja, nem volt egészen tiszta esze, nem volt semmi judiciuma. Képzelje, kérem, levelet irt a királynak, hogy vegye szolgálatába-... valami kályhafníŐHek vagy minek ... — No bizony, ezért kái volt elcsapni. — Hiszen nem is csaptam volna én el, — hanem rá két hétre fogadtam véletlenül egy másik pincért, aki meghallván ennek a dolgát, vér-szemet kapott a bnlond — s ö már a királynéhoz irt levelet. — Hát aztán? — Ejh, hát erre már megijedtem. — mondja Miska bácsi mogorván, — mert feltűnő kétszer! — hátha megboszankodnak ő felségeik s azt találják mondani: ,,üe már az mégis csak szörnyűség, hogy mindig ezek a Kis Pipa kellnerei alkalmatlankodnak.'' . . . S ezért bocsátotta el Karikás bácsi azon melegibe a két knnyorillót, mert még sem szeretné, hogy király ő felsége nehéz szívvel legyen a ,.Kis Pipa" iránt. Kincs tökéletes boldogság a földön. Fővárosi tárcza. Egymás szerencséjét irigyeljük. — A boldog falusiak! kiált fel a hitelezőktől agyon zaklatott fővárosi család-apa. — ólr, a boldog fővárosiak! zengi karban a sok leányos mama, Zelma leánya, Pali fia. — De boldog, élvezetes, ragyogó is az a fővárosi élet! Csupa vigság, mulatság, üunep ott minden nap. Csak a korzóra kell kimenni s már a leg tarkább élet tárul elénk; mig itt Hegyfflzön néha hetekig se látunk valamire való szalon-embert. Vasárnap délulánonkint összegyűlnek kávéra a hegj'közi asssonyságok, csupa ténsaszszony, mig a fővárosban a fodrász felesége is nagyságos asszony. Ott tudják csak megbecsülni az embert. A vig kávé-néni társaság kedve aztán csakhamar lelohad, búskomor irigység száll az arcokra, ahogy elkezdődik a társalgás a „boldog fővárosi é!e'"-rö]. —Mi bajod? Nem értelek. — Kompromittáltál, szerencsétlen!Bolondokat irtál a képről. | — Hiszen mondtam, kérlek, hogy nem értek hozzál — De ki hitte volna a tudáshiány ilyen rettenetes mértékét! Botrány! A közönség nekem fogja tulajdonítani az egész siiletlenséget. mert névtelenül jelent meg s a többiekét én irtain. — Bele nem halsz te abba!. Mind nagyobb-nagyobb dühbe jött az én tisztelt bai'átom, csapkodott a kéziratokkal és hadonászott a kezeivel. •— Nein szobalány az, te; balek, hanem Anglia alakja, ki a pénzt olvassa, a mibe a választások kerülnek. De neked persze fogalmad sincs' az allegóriákról. Nem baka az, (Oh mingyárt megpukkadok mérgemben), nem katona az; hanem a római Pápa a tiarával fején, a ki Anglia felé nyújtja kezét. Nemsokára feljött az öreg Pulszky Ferencz is, a kinek elpanaszolták a nagy lapsust. Az öreg ur közömbösen monda: — Tanulatlan mester kész hóhér. Minek biztatok rá a dolgot, ugy kell nektek. Ezalatt apvódonként az én vérem is felforrt s inkább kötekedési szándékból odakiáltottam -. — De hátha ugy van a dolog, a hogy én leírtam. Gúnyos nevetés támadt erre, Károly azonban még mérgesebb lett s nyomban szalasztá a szolgát a múzeumba angol és német Hogarth-magyarázatokéri Egy óra múlva jött meg Samu egy nagy nyaláb könyvvel. — Holla I Ide velők, ide yelök! Felütik az egyiket, mely még Hogartu életében jelent meg, elkezdik olvasni hangosan. Hát egyszer csak elfúl a Károly hangja. Mi ez itt? Meg vanéz bolondulva? Hát bizony az egykorú magyarázó is szobalánynak látta Anglia alakját és angol gránátosnak a római pápa 6 szentségét. Nosza, hol a másik könvv V De a másík, harmadik és mindenik szakmunka csak azt erősitette meg, a mit én leírtam. Hallgatagon néztek egymásra a Pulszky ak. Arcomat elöntötte a ..diadal" derűje s kevélyen lépkedtem a Pulsskyak felé, gonosz malíciával érintve Károly vállát és dölyfös önérzettel vetve odá: —í Okos família vagytok ti Karcsikám, — de a képekhez csak én értek. Károlyban volt annyi szellem és taktika, hogy ő is elnevette magát és sohasem haragudott többé e „felülkerekedésért", a mely végre is nem erősit meg egyebet, mint azt, hogy a vak tyúk is talál néha buzaszemet. Sőt egypárszor azóta megtette velem azt a tréfát, hogymint képtárigazgató tanácsot kért tőlem képek dolgában. Kedves, bohókás idők voltak ezek. A redakció a győztes részére állt s erőnek erejével engem akartak küldözni a kép tarlatokra műkritikusnak. A szerkesztő igy szólott jóakaratú hangon: — Végre megtaláltuk benne, -hogy mire van talentuma. Az igaz, hogy sokáig kerestük. S Végre már magam is bele kezdtem* nyugodni, hogy mint „piktÓKrölő" futom meg újságírói pályámat, midőn megbetegedett az én tisztelt barátom Törs Kálmán, a ki kedves élénk leivásokat -hozott naponkint az „Országházból

11

. Ez volt 1;.puukban a sáfiány. Egy napon csak nekem esik Légiády Károly: — Tudod mit gondoltam? Bemeiéinél ma a. házba s megírnád Törs helyeit a karcolatot. — Furcsa ötleteid vannak. Ériek is én ahhoz! — Próbáld meg! Addig nógatott, ösztökélt, hogy íiii'ü'te.ttem az ő kedvéért, mígnem aztán apródonkint ott rekedtem, hozzászoktam a karzathoz, hová most a földszintről is s/eretettel nézek fel mindennap. Mert hiába, a ki egyszer megkóstolta az újságírói kenyeret, édes az annak örökké. A mi a huszárnak a szeretője, lova és mundérja együttvéve, az nekünk a );ipA fészek, a hol csipogni kezdtünk, a hol a szárnyunk, megnőtt. Meleg az és puha is,- bár kietlennek gondolná a közömbős szemlélő. Ma sem érzem én magam otthon sehol a világon, csak ennél a füstös ór^ asztalnál, a Pesti Hírlapnál. Áldja meg; Isten, ezt az öreg asztalt! íme. ez annak hű históriája, hoc mííkritikák helyett a karczolatirásba j nyolődtam. Pedig egy hajszál híja voft mái-, hogy nem lettem tudóssá a Hogarti'képek révén. No de .nenj^panaszkodoni; igy is elég jól ütött ki. r

ÁV|. Házról irt tudósitásofc gyorsan tetMk.; ismertté a nevemet. ff\. Ha u)^4tó azok^Jették; mert für«

1 a, közönség. Engedj^clj|aeg, hogy elpafl*' szóljam ... Nemrég vidéken bemutatnak egy tanárnak. — Igen. igen, — mondja tűnődve -