Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-05-26

a gyermek gondolatkörén kivül es­nek. A hittan, nyelvtan, számvetés és természetrajznál használj inkább kérdező tanalakot; ha azonban a szivre akarsz hatni — közlő tan­alakot is használhatsz. Szigorúan szem előtt tartsd a következő tanelveket: A hol csak lehet szemléltess. Mindig a már is­mertről haladj az ismeretlenre; a közelebbiről a távolabbira. Már a beszéd-értelem-gyakorlatoknál szok­tasd a növendéket az egész mon­datban való feleléshez. Az előadás­nál saját nyelvezetedre is gondot fordíts, hogy a nyelvtan szabályai ellen önmagad ne véts soha: rosz tájszólásodat el fogják sajátítani nö­vendékeid is. A közlő tanalaknál a közlött ismeretek összefoglalását so­ha el ne hagj-d. A íőbeli számolás­nál gondod legyen reá, hogy a kér­dés mindig az illető osztály, vagy évfolyam összes növendékségéhez legyen intézve s csak ha a kérdést valamennjáen megértették, hívj fel egyes növendéket. A feladatot a nö­vendék ismételje, adja meg reá az előzetes feleletet s csak azután te­gye meg a számítást. VI Ne trágárkodjál, vagyis ízetlen, vagy aljas szólamokat, vagy tisz­tességes társaságban nem illő tré­fákat meg ne engedj magadnak. Csufneveket ne alkalmazz soha nö­vendékeidre. Tanításod legyen val­lásos szellemtől áthatott, meggyőző, alapos, érdekes, együtt munkálkodó, vagyis soha az iskolában más ma­gán dolgozatot ne végezz, életre­ható, vagyis gyakorlati. A vallás­erkölcsi irány vörös fonalként hú­zódjék végig tanításod egész folya­mán, ez legyen tanításod kiinduló és végpontja, mert ez által éled a hit, erősödik a remény s bensővé lesz az Isten- ós emberek iránti sze­retet. Ne lopd hiába a gyermek ide­jét, vagyis az osztatlan iskolában a csendes foglalkoztatásra kiváló gon­dot fordít.--!. A csendes foglalkozás anyaga az alsó osztályokban lehet: betütörlés, szókiszedés mozgatható betűkkel, betű- ós számirás, másolás, rajzolás, emlézés és szabadfoglalko­zás; a felsőbb osztályokban: figye­lés, szépirási, helyesírási, fogalmazási és nyelvgyakorlatok, számirás, szám­vetési feladatok, rajzolás, föld képraj­zolás, emlézés, kézimunka és szabad­foglalkozás, mely utóbbinál a tanitó tapasztatokat szerezhet növendékei hajlamaira nézve is. A csendes foglalkozásnál gon­dod legyen a kővetkezőkre: A fel­adat a gyermekek ismereteihez és képességeikhez mért legyen. A kitű­zött időre elkészíthető legyen. Vilá­gos és határozott szavakban legyen adva. Eljárási utasítás ne hiányoz­zék. Végül a feladatok számonké­rendők. VIII. Hamis tanúságot soha ne tégy iskolád mellett. Az iskolamulasztá­sokat mutasd ki lelkiismeretesen. Az eredménynyel soha szemfényvesz­tést ne gyakorolj. Ha a szükséges taneszközök és tanszerek hián3 T za­nak, tanhatóságodnak add tudtára, hogy azok nélkül sikeresen nem ha­ladhatsz. Több tanszert azonban ön­magad is megkészíthetsz. IX. Felebarátid gyermekeit ne bün­tetésekkel kívánjad rendhez szoktatni. A jutalmazást és büntetést csinnyán alkalmazd. A fegyelem tartásnak fő­tényezői: a szoktatás, a tanitó sze­retetreméltósága, vagyis amely ta­nitó érdekkel viseltetik növendékei iránt, azon tanitó oktatása érdekelni fogja a növendéket is; főtényezők továbbá a tanitó ébersége, rendsze­retete, következetessége s igazságos­sága, Ha következetesen ezen elve­ket tartod szemeid előtt, mindenkor elegen gők lesznek a fegyelem fen­tartására a büntetés erkölcsi nemei, úgymint: rosszaló, komoly pillantás, mellőzés és figyelmeztetés, rendre­utasitás, dorgálás, fenyegetés, isko­lai tisztségtől való megfosztás, végső esetben a megszégyenítés s az anyagi büntetés nemei: a kiállítás, bezárás csak a legvégső esetben fognak al­kalmazást nyerni. A testi fenyítés a jól szoktatott iskolában, a fegyelem rendes eszközeinek alkalmazása mel­lett teljesen nélkülözhetővó válik. X. Se falitáblák, se számoló tábla, se számológép, se Magyarország, se az Osztrák-Magyar-Monarchia, se Európa, se az Öt-földrósz térképe, le földgömbre természetrajzi és ter« mészettani ábrák, a te iskoládban ne hiányozzanak. Mindezeket, melyek itt előadat­tak, tartsd mindig szemeid előtt. — Amik pedig itt nem foglaltatnak, bővebben elő vannak adva Bárány Ignácz „Tanítók könyve" Környei­G-yertyánff} 7 „Tanitó az iskolában" czimü paedagogia munkáikban. Eze­ket szorgalmasan tanulmányozd, mert nemcsak a jó pap, hanem a jó tanitó is líöltig tanul s igy lész szép hivatalod körében művész, nem pedig — mesterember. Amen. Nemzeti kultúra. A uiagj'ar képviselőház ülésszaka vége felé jár s most ott nagy jelentőségű kérdések tárgyaltatnak. Sorban nyilatkozott meg a kép­viselőház néhány nagyon kiváló tagja és nagy jelentőségű ügyet hoztak szőnyegre. Ez a magyar nemzeti kultúra ügye. Csáky miniszter programmját rokonszen­vesen fogadták a pártok. A kisdedóvás ügyé­nek lelkes fölkarolását és a középiskolák egy­öntetűségének keresztülvitelét hangoztatta s már magában véve ez elégséges egy évnek programmjául. Hiszszük, hogy Csáky miniszter a ma­gyar kultúrát magyar nemzeti irányban fogja fejleszteni és magyar nemzeti szellemet visz be az iskolákba, hogy ez a nemzeti szellem azu­tán is egy erős Magyarországot teremtsen. A hiány pótlására két hang szólalt föl. Nem pártkérdés volt ez, nem volt pártvita, a mit legjobban megvilágít az a körülmény, hogy hogy a kormánypárt egy fiatal tagja is éles kritika alá vette közoktatásügyi állapotunkat és az ellenzék egy kitűnő tagja viszont tár­gyilagos bírálatban mutatott rá a hiányokra. A két beszédnek alaphangja ugyanaz volt. Kimutatták, hogy az elemi oktatás pá­ratlanul rosz lábon áll nálunk, bebizonyították, hogy több mint 5000 iskolában magyarul csak igen hiányosan tanítanak, hogy 800 elemi is­kolában 4—5 év alatt a gyermekek az olva­sásnál egyébre alig viszik. Elszomorító és valóban megdöbbentő tény az, hogy két millió tanköteles gyermek közül alig 800,000 járja ki az elemi iskolákat s vég­telenül leverő az a tudat, hogy van 300 köz­ség otyan is az országban, a hol egyáltalán nincs iskola. Ezen kell segíteni a kormánynak gyor­san, a lehető legrövidebb idő alatt. Ne for­dítsanak a lótenyésztésre többet, mint a meny­nyit elemi iskolákra fordíthatnak. Az akadémia rendelkezik 2 és fél mihío fölött és ennek da­czára nagy dotatioval terhelik meg javára a budgetet és számtalan közoktatási mizériánk daczára pénz jut mindenre, csak iskolákra nem. Pegig itt van eltemetve a nemzeti kul­túra csirája. Ha alsóbb népoktatásunk föllen­dül, ha nyerünk egészséges polgári elemet, az megőrizné a nemzeti aspirátiókat és bátran el­lenállana minden idegen befolyásnak. Igy mindenben idegen járom alatt nyö­günk. Ferde fogalmak alatt fölnevekedett kö­zéposztályunk kicsinyléssel tekint mindenre, a mi magyar, mig ellenben magasztalja a hol lehet a külföldet, de különösen a németet. Nemzeti nyelvünk szaturálva van min­denféle idegen szólamokkal. Társaságokban di­vattá vált az idegen szavak használata, az idegen divat utánzása, az idegen gondolkozás­mód s ne is csodáljuk ezt, mert hisz erre mintegy utalja őket az elnemzetietlenitett knltura. A magyar tudományosság idegen alapo­kon épül föl s aztán még csodálkozik a ma­gyar akadémia, hogy közönségünk a merev theoriákból, száraz tantételekből álló könyvek­órt nem lelkesül. Bizony mólyen rejlik itt a hiba! Hiányzik a társadalom legfelsőbb körei­ből a nemzeti irányért való lelkesülés, hiányzik a szellemi munkálkodásból az az esszenczia, mely savát — borsát képezi minden igazán ha­zafias működésnek. Ezt a nemzeti kultúrát vegye be Csáky miniszter, amúgy is rokonszenves programmjá­nak keretébe ós akkor aztán csakugyan lesz magyar nemzeti kultúránk. Ha a magyar közoktatás igazi nemzeti irányba lesz terelve, minden igaz magyar szí­vesen nyújt a miuiszternek kezet tervei ke­resztülviteléhez. Nemzeti kultúrát, mindenekelőtti Az uj balatoni gőzhajó. A balatontavi gőzhajózási részvény­társaság igazgatósága által értesülünk, hogy az uj balatoni gőzhajó, mely Siófokon épül, már anyira elkészült, hogy már vizre bo­csájtották. A vízrebocsátás ünnepélyesség nélkül történtmeg; az ünnepélyes felavatást a hajó teljes elkészültekor tartják' meg. A közlekedés június hóban indul meg. A hajó neve Kelén lesz. Kelén Fáy András „Sió, a Balaton tündére" cimü regéjének hőse. Tihany urá­nak, Rohan herczegnek két leánya volt, a gonosz Horka, a ki Thúz felesége lett -és Helka, a kit Kelén, egy hercegségétől Thúz apja által megfosztott remetének fia szeret. A megvakult Rohant egy cigányasszony tanácsira a gaiatoa eíüstpjkfcetyes : hala gyógyíthatná meg, s azt csak egy szűz ha­jadon foghatja ki. Helka vállalkozik kifogá­sára. Kelén elkíséri veszedelmes útjára, mert a hal Sió tündér tulajnona s.hajáí vár arra, a ki elrabolja. Épen ezt szeretné Horka, a kf vágyik Helka örökségér : e,,az,ara.ny,gyap­jas nyáj felére. De Sió küyin a szerető pár tiszta szándékát, önkényt adja oda, csak azt kéri, hogy rnenyegzcjük napján egy marok gyapjat adjanak neki Helka gödö­lyéjéről. Hanem a-halat ; Hor.ka eszi meg, miért büntetésül .egész teste tele lesz -hal­pikkelyekkel.Ismét a cigányasszonyhoz,for­dulnak, a ki azt tanácsolja, hogy szedessék meg egy a Bakonyban magánosan álló cserfa tetején levő hollófészek harmatját. .Kelén vállalkozik rá, pedig veszedelem fenyegeti, mert a. fát egy vadkan őrzi.-De K-amór va­rázsló segítségével diadalmaskodik a vad­kanon s hazaviszi a harmatot s a legyőzött vadkan nyelvét. Ámde a harmattal .Horka mpsdik, hogy halpénzei lehulljanak, a vad­kan nyelvét meg Thúz eszi meg. Annak halpénz helyett hollótollak nőnek testén, Thúz testét pedig yadkanserte bpritja el. Kamór tanácsára Kelén a remetelak körül levő sírdomb virágainak harmatját .gyűjti össze s ettől meggyógyul ,az öreg Rohan szeme. Thúz boszuból lelegelteti az arany­gyapjas nyájjal a sírdomb virágait s szét­romboltatja „a remetelakot. De. a nyáj hir­telen égő szomjúságtól meglepve, belerohan a Balatonba, .magával ragadván Thúzt is. Horka szörnyet hal, s azon a helyen; a hol összerogyott, kénytelen mindenkinek felelni. Ez a viszhang regéje. Az aranygyapjas nyáj körmeit, az úgynevezett kecskekörmöket ma is hányja a partra a Balaton. Kelen.es Helka az utolsó-gödölyét elviszi Siónak, a kinek nymfái lenyírják aranygyapját, hogy azzal elátkozott, de a hü szeretők által megváltott fejének kígyóit pótolják. Kamór átkozta őt el, mert fiát elcsábította s ha­lálba üldözé aranyhajával;-most ő is meg­bocsát neki, s a hol.Kamór a cserágát és Sió a nádszálát a földre dobta; felfakadt Füred savanyú vize. A regének eme-részét jelképezi a Balaton^egylet jelvénye, a sellő, egyik kezében a nádszál, a másikban a cserág. Az egész Balaton-vidék örömmel üd­vözli a gőzhajózás ujjáteremtőit, vágyva várja a pillanatot, melyben először fogja szelni az uj gőzös a Balaton hullámait. Örömmel fÓleg azért, mert a hajó test-vére a második hajónak, mely jövőre az Alsó­Balaton helyeit fogja az eddig jóformán el­zárt világgal összekötni. — A honvéd asoborra ujabban ada­koztak : Tek. Mosoni Rutner Sándor vir Vesz­prémből 10 frt Tek. ifj. Martonfalvay Elek úr 100 sz. gy. ivén Tek. ifj. Martonfalvay Elek 3f. — N. N. — f. 50 Tek. Háczky Dénes ur Győr 2 f. — Tek. Keserű József ur Győr 1 f. — „ Bene Noé „ „ 1 f. — Hátzky Alojzia Ő Nsga 1 f. — Tek. Kiss Ferencz urGyőr 1 f.— „ Balogh Gábor ur „ 1 f. — Összesen 10. frt 50 kr. . Tek. Paál István ur 123. sz. ivén: Tek. Paál István ur \3f. — Özv. Gráf Jánosné urnő 1 f. — T. Herber Antal ur ,, Geböck Gyula ur „ Berecs. János Ur „ Reguly Nándor ur „ Bánóczy Pál ur l-f. — 2f. — -2 f. — 3f. — 2f. — Összesen 14 frt kr. Tek. Vittman- Ignácz ur Tek. Szilágyi József tanár úr Tek. Mihályi Sándor ur (N. Dóm) 107. sz. gy. ivén: 2 irt —kr. 2 frt — kr. Tek. Mihályi Sándor ur 5f. — „ Biró Vincze ur 2f. — Deutsch Adolf — f. 10 Mihályi Imre — f.. 10 Mihályi Samu — f. 10 Névtelen 10 VogL Samu — f. 20 Pula Józsefné — f.­20 Szíj Gusztáv — f. 50 Bauer István — £20 Steiner Antal — f.­J0 Dávid Sándor ^t. 10 Bauer Anna -f.< 10 Szabó István — f. 5 Gutmann Manó — f. 10 Glatz Lajos — f. 6 Nádasi Ferenczné — f. 10 Horváth Sándor .tanító ur — f. 20 Káldi D. 1 ur lf. — Felssman Sámuel - f. 10 Horváth Sándor 50 Szíj Sámuel — f. 40 Vasvári József — f. 20 Összesen 11 frt 51. kr. Tek. Jákóy Géza úr 66 sz. iven: Hérics Jáuos ur . Pápa­fészerről -2 f. — Sándly József ur (Ugod) 1 f. — Bereczky Gyula úr „ — fv 50 Vohlráb Péter úr „ 8 f. — Vellner József ur „ 1 f. — T6tl» Alajos úr Budapest lf, ­Svábi József úr H.-B.ödöge lf. — Hidy Zsigmond úr- „ - lf. Lőw György, úr Fenyőfő 1 f. — Lamp Sándor .úr Somhegy-lf. — Tek. Jákói Géza ur»Ugöd 1 f. — Összesen" 14 frt — kr. Tiszt. Farkas Emil irg. r. alorvos úr Sárvár 1 f. — A kiscelli járás tekint. főszolgabirája 3 f. — Egressy Károly úr Mihályháza 1 f. — Nagyságos •Martonfalvay.Elek úr 3 f. — Tek. Ányos Sándor úr 11 sz. gyűjtő ivén: Tek. Anyós Sándor úr Kardosrót lf. — Tek. Anyós László úr 2 f. — Tek. Ányos Aladár úr 1 f. — Tek. Ányos Kálmán ur 1 f. — Összesen 5 f. — Tek. Walla Gyula úr 181 sz. ivén: Tek. Walla Gyula úr P.­Teszér - 15 í. — Ft. Piribauer Ferencz úr 5 f. — Tiszt. Pethő János ur 1 f. — Összesen 21 f — .Tek. Oláh Géza úr 117 sz. ivén Tek. Oüh Géza ,úr Mar­czalthő " 1 f. — Tek. Gönye László úr Emil­háza - — f. 60 Tek Butter Oszkár urMar­-czalthő lf. — Giertl Antal úr Marczaltő — f. 30 Főtiszt. Kacz Lajos úr •Marczaltő 1 f. — Rosta Ignácz úr Marczaltő —•• f. 50 Ntiszt.' Szigethi Dániel-úr ' Uj-Malomsok 1 f. ­Összesen 6 f 30 kr. Nagyságos Ruston József nagy­birtokos úrMarczalthőről 10 f. — Ngos és főtiszt Devics Já­zsef apát kanonok úr Veszprémből 10 f. — Ngos. Ányos László föld­birtokos úr 5 f. — A Kis-Czelli járás tekintetes .fő­szolgabírói hivatala gyűjtése 14 f. 20 kr. T. Kellner Leopold úr Smirnából 1 f. — „ ós 3 piaszter. Tek. Dr. Steiner József főorvos ur • . . 2 f. - „ A csornai járás tek. főszolgabi­rája Hajas Gyula ur Szil (Sop­ronmegye) " községben gyűj­tött " • • 5 f. 24 kr. és Kis-Tata községben gyűjtött 1 „ 14 „ Ntiszt. Kis Gábor -ref lelkész ur 1 f. — kr­Főt. Horváth Antal yaszari pleb. ur 57. sz. gyűjtő ivén, Főt. Horváth Antal ur 5 f. — T. Vagner László ur 2 f. — Domokos János ur — f. 30 Koller Teréz úrhölgy — ft 20 Kolossváry Pál ur 1 ft — Hoffman Henrich ur —ft 50 Kovács József ur — ft 50 Gecse Község 1 ft — Vaszar község 1 ft — A hívektől 4ft 41 Összesen 15 frt 91 kr. Tek. Hanauer Béla ur 5 frt— kr. Főtiszt. Mórocz Antal l.-patonai plébános úr 109. sz. gyűjtő ívén Főt. Mórocz Antal úr 5 ft — T. Dr. Bartha Gyula úr 1 ft — T. Glatz József úr 1 ft — T. Németh László úr 1 ft — T. Csillag Imre úr 1 ft — T. Herbszt Ferenpz úr 1 ft — T. Zalán Béla ur 1 ft — T.Dr.Riohter Károly úr 1 ft — N. N. — ft .50 T.Kaizer Ede ur — ft 50 T. Sheibál Károly ur — ft 50 T. Günszberger Mór ur — ft 50 N. N. — ft 20 Összesen 14 frt 20 kr. Tek. Hajas Gyula úr a csornai já­rás főszolgabirája 228. számú gyűjtő ivén T. Laky D. ur 1 ft — T. Kis Élek ur 1 ft — T. Kovács Aladár ur 1 ft — T. Szemethy Sándor ,ur 1 ft — Kern Mihály ur • — ft 50 T. Izmosy Szilárd ur — ft .60 T. Soós József ur — ft 50 T. Rády Károly ur — ft 50 T. Laffon József ur — ft 70 Összesen 6 frt 70 kr. T. Szvoboda Vértezel vár. tán, ur 5 frt — kr, Összesen 200 frt 70 .kr és 3 piaszter. Ehhez az elébb befolyt 1404 frt 36 kr. mát 9601. 1889, Főösszeg 1606 ji-t 06 kr és 3 piaszter. Fent elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja, _Pápa. 1889. május 26. Jády Gyula pénztáros. 440. d.p. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a számszakilag megállapított s 1889. évre (vagy is a kivetési időszak harmadik évére) szóló III. oszt. kere­seti és tSkekamatcidö kivetési lajstromok a veszprémi kir. adófelügyelő úrtól megérkezvén, azok a folyó hó 25-től (szombattól) kezdve 8 napon át a városháznál levő jegyzőségi irodá­ban közszemlére kitéve lesznek; figyelmeztet­vén a t. adózó közönség arra, — hogy azon adózók, kik ezen adónemekkel már a megelőző évben is megvoltak róva: a kivetési lajstromok kitételének napjától; azok pedig, kik ilynemű adókkal ez évben először vannak megróva: a terhökre kirótt adóknak adókiskönyvecskéikbe történt bejegyzése napjától számítandó 15 nap alatt a kivetett adók ellen felszólamlással él­hetnek. Pápa, 1889. évi május hó 22. A városi halóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Hornig Károly báró, megyés­püspökünk ő méltósága a mult hét folya­mán az elhunyt Pauer székesfehérvári püs­pök hült tetemeit szentelte be; a május 30­ikáról június 2-ikáig pedig Budapesten a bérmálás szentségét fogja kiosztani a hivők közt. — Személyi hir. Vaszary Kolos, a szt. Benedek-rend pannonhalmi főapátja, a mult hét folyamán városunkban időzött, a midőn a helybeli gymnasiumot és a szék­házat látogatta meg. — Kínevezés. Dr. Levatich Kálmán helybeli kir. járásbirósági albiró a veszprémi kir. törvényszék birájává neveztetett ki — Szívből gratulálunk! — Pápai kir. közjegyaövé, mint illetékes forrásból értesülünk — Sült József veszprémi kir. törvényszéki biró neveztetett ki és a kinevezést a hivatalos !ap köze­lebbi száma hozza. — Az uj vaButi menetrend. A ma­gyar kir. államvasutak vidékünket érintő vo­nalán folyó évi június hó 1-ső napján uj me­netrend lép életbe, mely az éjjeli vonatok al­kalmazásával városunkra nézve annál is in­kább fontos . mert megkönyiti a közlekedést úgy az ország fővárosával Budapesttel, mint a megye székhelyével Veszprémmel. Az uj, czélszerübb menetrendnek városunkat és vidé­künket érdeklő részét a következőkben adjuk: 'Pápáról Kis-Czellbe indul 4 óra 17 perckor reggel, 12 óra 56 perckor délután, 8 óra 50 perckor este. — Veszprémbe érkezik 8 óra 34 perckor reggel, — 4 óra 45 perckor délután.— Veszprémből indul 11 óra 14 perckor délben 6 óra 16 perckor este. — Pápára érkezik 3 óra 35 perckor délután, 12 óra 45 perckor éjjel. — Pápáról indul Győr felé 3 óra 35 perckor délután, 1 órakor éjjel, 6 óra 22 perc­kor reggel. — Győrbe érkezik 4 óra 33 perc­kor délután, 2 óra 15 perckor éjjel, 8 óra 5 perckor reggel. — Budapestre érkezik 9 óra 10 perckor este, 7 órakor reggel, 1 óra 35 perckor délután. — Budapestről indul 8 óra 40 pere reggel, 10 óra 40 perc este, 2 óra 20 perc délután. — Győrbe érkezik 11 óra 41 perckor reggel, 3 óra 7 perckor éjjel, (5 óra 40 perez délután. Pápára érkezik 12 óra 56 perckor délután, 4 óra 17 perckor éjjel, 8 óra 25 perckor este, A személyszállító vo­natok részletes menetrendjét tartalmazó köny­vecskét 10 krért minden állomási pénztárnál kaphatni. — Uj telekkönyvi hatóság. Az igazság ügminiszterium a torvényhozás utó­lagos jóváhagyásának fenttartása mellett a devecseri kir. járásbíróságot saját területére ez évi július hó i-sö napjától kezdve te­lekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel ru­házta fel. — A fürdő idény elérkeztével fel­kérjük lapunk azon t. előfizetőit, kik a nyarat rendes lakásukon kivül töltik, hogy nyári tartózkodás helyeiket velünk tudatni szíveskedjenek, hogy lapunk kiadóhivatala a „Pápai Lapókat" czimükre fennakadás nélkül kézbesíthesse. — A pápai Casino folyó évi június hó 1-ső napján, kerti helyiségében, ennek ün­nepélyes megnyitása alkalmából zártkörű tánc­mulatságot rendez. Kellemetlen idő esetén a tánczmulatság f. évi június hó 4-én tartatik meg. Kezdete esti 8 órakor. — Az uj személyporta életbe­léptetése. A magyar kir. államvasutak összes vonalain, igy a minket érdeklő magyar nyugati vasúton is folyó évi augusz­tus hó i-sőjétöl kezdve a személyportó lép életbe. Az uj tarifát a m. kir. közlekedés­ügyi minisztérium kebelében már megálla­pították. Baross Gábor közlekedésügyi mi­niszter odahat,-hogy a zónatarifa más vas­utakon is életbe léptessék. — A „Pápai Hirlap" egy évi fenn­állás után mult .számával megszüntette pá­lyafutását. — A leányegylet részére Szirmayné ő nga. ákövetkező tagokat gyűjtötte: Bát­hory Sándor urat alapító tagnak, Mencsik ;< IUroly SfSzirmay Árpád plébános uraka>t 21*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom