Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-05-05

XVI. évfolyam. f-s18. szám. Pápa, 1889. május 5. Megjelenik minden v a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint r r n r! k i \ ii! i s z a m o k is adatnak ki. Bérmentotlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A apnak szánt k ü z le m é n y e k a lap szerk. hivatalába (Ó-kollégium épület) küldendők Előfizetési díjak. Egy évre G frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 fi-t 5o krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr. nyílttérijén 30 ki*. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldbcrg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők, ápa város halóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. A veszprémi vérdránia. Szörnyű eset történt Veszprémvárosában ! Megdöbben az ember a gyászos katasztrófa rettenetes lefolyásán. Szinte reszket a toll kezünkben az irtózat és végtelen szánalom érzelmeinek rezzenései alatt, végiggondolva a borzasztó vérdráma végzetes jeleneteit. Hogy is volt? Midőn néhány évvel ezelőtt a Laky-család Veszprémbe költözött, a férj és feleség csakhamar legkedvesebb alakjai lettek, szeretetreméltó modoruk által, a veszprémi társaséletnek. Laky Kristóf cs. és k. kamarás, mint törvényszéki elnök, a ki a mellett, hogy rendkivül munkás és szakavatott vezetője az igazságügynek, mint családfő is ugy volt ismeretes, mint példányképe a férjeknek. Családi otthona képezé életének legfőbb boldogságát, büszkeségét.. Neje. született Kutrovich Gabriella, az ő üde kedély világával, finom női lelkületével, kedves modorával, fenkölt műveltségével, nyájas megjelenésének bájával, szintén eszményképeként tekintetett a nő világnak; mint édes anya, kinek három serdülő leányka képezé anyai drága kincsét, a családi életben önmaga volt a megtestesült anyai szeretet s gyengéd gondosság, sugárzó szépség, ész, kellem — egyesülve volt benne a legszebb harmóniában s a hol csak megjelent, lebilincselte a sziveket; a családon kivül pedig, mint szegények jótékony angyala volt isuieiGt-es, Boldog volt családi élete, a minőt csak elképzelhetnek maguknak az igazi családi boldogság után rajongó szivek. És ezt a szép családi életet örökre szétrombolta egy megvadult, szilaj kéz — buta golyója! * Mintegy két év előtt a hakycsaládhoz valami Ihász Mari nevü fiatal menyecske szegődött be szakácsnői minőségben — esküdött felesége Kertész Józseí volt berhidai kocsisnak, aki azonban korcsmai verekedés miatt több hónapig börtön-töltelék is volt s mivel rosszul bánt feleségével is, az őtet ott hagyta s cselédsorba állt! Mivel jól viselte magát, a Lakycsalád megbecsülte az ügyes, szorgalmas cselédet, aki különösen ragaszkodott a ház úrnőjéhez, annak jó bánásmódjáért s szives jóságáért. IT érje azonban folyton unszolta, hogy menjen haza hozzá Peremartonba, ahol az utóbbi időben kocsiskodott, majd meg zsellérkedett. De az asszony hallani sem akart erről s kereken elutasította. A mult napokban ismét ujabb kísérletet tett, hogy nejét hazacsalja. De sejtette előre is, hogy hívásának nem lesz foganatja s már eleve szörnyű tettre szánta el magát— Ha együtt nem élhetünk — gondolta magában — hát együtt halunk. Szerzett is egy hat lövetű revolvert s ezt mellénye alá rejtve, mult kedden délben beállított ismét a törvényszéki elnökék lakásába. A konyhában először szép szóval, azután követelőn, majd durván s fenyegetőleg akart feleségére hatni. De ez kiutasította. Ezenközben a törvényszéki elnök neszét vévén a konyhai szóváltásoknak, a czivakodó felekhez bement a konyhába s megtudván a szóváltás mibenlétét, hogy egyszer már vége legyen a folytonos zaklatásnak, még ő maga mondta a szakácsnénak, hogy hát ha esküdött ura van és nem gyűlöli, menjen haza hozzá, ha már annyira erőszakolja. De az asszony váltig most is csak azt mondotta, hogy ő bizony nem megy olyan emberhez, a ki eddig sem becsülte meg. Mivel pedig a férj eaután is ott lábatlankodott a konyhában s folytatta az izgágaságot, a törényszéki elnök most már felszólította, hogy kotródjék el, különben rendőrökkel kisérteti el. A férj erre csak nézett, nézett az elnökre s az alatt zsebében kotorázott — nyilván a pisztoly agyát markolászván. De ezután egyet gondolt s nemsokára eltakarodott a háztól — valamelyik korcsmába. Az elnök pedig, ekként megtisztulván a ház a kellemetlen zaklatótól, mint rendesen ebéd után, ekkor is elment a nemzeti kaszinóba, nem is sejtve a bekövetkezhetőket. Kis leányai pedig elmentek iskolába az Angol-kisasszonyok zárdájába. Nem sokára azonban a szakácsnő férje ismét megjelent az elnök lakásán, most már ittas fővel. Felesége a konyhában tett-vott. A ház úrnője pedig a konyha mellett levő cselédszobában fehérnemű rendezgetésével volt elfoglalva s épen férjének ingeit rakosgatta, a ki másnap útra készült. A szakácsnő férje belépve a konyhába, mint őrült megállt, meredező szemekkel az ajtóban. A szakácsnő elrémülve nézett vad dühtől remegő férjére. — No már megint itt van ez a kiállhatatlan ember?! szólt az elnökné, a mint megpillantotta a cselédszobából a belépő alakját. — Hát csakugyan olyan kiállhatatlan ember vágyókén? orditott a felbőszült ember. Erre előrántotta mellénye alól az oda rejtett revolvert s rásütötte feleségére. A vértől neki vadult gyilkos nyomban kétszer rásütötte pisztolyát az ifjú elnöknőre is, kinek piros vére befecskendezte az épen kezeügyében levő fehérnemüeket s férje ingét is. Azután pedig a gyilkos ledobván magát a cselédszobában levő egyik ládára — önmagát lőtte szivén s ott nyomban halva rogyott össze. Mindez egy perez müve volt. Iszonyú! A cselédség lármájára roppant néptömeg csődült össze a ház körül. Csakhamar megjelent az elnök is, aki lélekszakadva rohant haza a szörnyű hir hallatára. Megjelentek rögtön a város orvosai is: dr. Pillitz, dr. Thaly, dr. Csolnoky, s mások. A gyilkos hulláját és a halállal vivódó szakácsnőt rögtön kórházba szállították. A gyilkos kabátja zsebjében két levelet találtak. Egyikben komaaszszonyának hagyja ingóságait. A másikban keserű szemrehányásokkal búcsúzik el feleségétől s egyebek közt azt mondja, hogy olyant tesz: „miről az egész megye beszél egy hétig,

11 * A sebhedt ifjú elnökné, akit egyik lövés a vállfűző alatt derékon talált, vérző sebeivel kitántorgott a konyhán keresztül a borzadály színhelyéről s bevánszorgott a hálószobába, ahol lehányta magáról ruháit A hazarohanó férj s az iskolából hazasiető leányai, a kedves nőt, a jó édes anyát ott találták vértől borítva, élet és halál között lebegve. A városban villámgyorsan terjedt el a vérfagyasztó eset hire. Mindenkit a legmélyebb részvét fogott el s az egész város remegve leste a hirt kedvenczének sorsa felől. Ez történt kedden. Szerda a vívódás napja volt. Már este felé dr. Thaly kijelentette, hogy neki nincs reménye. Éjjelre a beteg iszonjm kínokat állt ki. A vese alatt behatolt golyó által, melyet kivenni nem lehetett, előállt a vérmérgezés s a szép ifjú asszony, az élet ragyogó szakában, férje és három kis lánya örök bánatára ^ éjfél felé kilehelte nemes lelkét. Meghalt! Martyrja lett kedvességének, a kit még cselédjei is úgy szerettek, hogy nem tudtak megválni tőle. • % Temetése Pénteken délután 6 órakor ment végbe a város összes lakosságának óriási részvéte mellett. Koporsóját a kegyelet és tisztelet elhalmozta virágkoszorúkkal. A tavasz neki hozta első virágait! . . . Három árva borult a legjobb édes anya koporsójáig; fájó könynyeik ráhullottak a szemfödőre, mely örökre lezárta azokat a jóságos szemeket, melyek oly édes szeretettel csüngtek rajtuk. Vele eltűnt a nővilág egyik disze! Enyhet a férjének s az árváknak csak az isteni akaratban való megnyugvás adhat. Es most álljunk meg egy kissé a véletlen áldozat frisen hantolt sírja fölött s kutassuk, mi lehet ennek a szörnyű esetnek — lélektani magyarázata ? Soha oly szenzácziós gyilkossági esetek, mint napjainkban, elő nem fordultak. A „Kis Újság" a "Wodianer-féle császári és királyi udvari könyvkereskedés ezen szörny-kiadványa s a „Budapesti Újság" című képes lap majd minden száma telve van gyilkossági rémjelenetek képeivel. És mi nem vonakodunk kimondani, hogy épen ezek az újságok azok, melyek vérszemet adnak a brutális érzetek elfajulására. Nem is hinné az ember, ha nem látná, mennyire el vannak terjedve ezek a skandalozus közleményekkel telt lapok a nép alsó rétegében. És még ezeket a borzadályos gyilkossági képekkel telt lapokat a nép bámulatára kiszoktak rakni városokban, még Budapesten is, a kirakatokba. Igy lassankint a nép megszokja a borzasztót s az elvadult szenvedély azután iparkodik még borzasztóbbat produkálni. Hiszen még ki fogják tenni az újságba is! Amint lám Wodianerék képes lapja, a „Kis Újság" mindjárt másnap közölte a veszprémi esetet is — képben, ezen czim alatt: „Borzasztó vérengzés.

11 Alatt pedig kövér betűkkel: Érd eh esi A kép ugyan rossz! De az hagyján. Fő a gseft! Urak! Újságkiadó és újságíró urak! Önök romboló munkát végeznek. Hát azt hiszik, hogy ez által emelni fogják a nép erkölcseit?! Ellenkezőleg! Hisz az önök lapjai valódi táplálékai és buzditói az elfajult emberi érzelmeknek! Az a veszprémi hármas gyilkos is sokszor ődöngött a veszprémi főutczán, ahol a Krauszék könyvkirakatában szintén gyönyörködhetett az önök képeiben s talán épen azokból nyerhette inspiratióját', gondolhatta magában — no majd teszek én is olyat, amelyen bámulhat madj Veszprém városa és az egész ország népe. Az istenért! Urak! szüntessék meg ezt az erkölcs pusztító munkát! Szólaljon fel ez ellen az összes sajtó; különben a vadszenvedélyek teljesen elfajzanak. A nép ,kapva-kap a borzasztó gyilkossági eseteken! Delegyen önöknek lelkiismeretük s hagyjanak fel ezen hyena-munkával. Különben lelkük rajta! . . öiáfa Bános. Egy művészi est Pápán. Városunk társadalmi életére nézve kétségtelenül nagy jelentőséggel volt az, hogy az orsz. nemzeti színművészet két legelső tagja, Náday Ferencz és P. Márkus Emília megtisztelték városunkat művészi felléptük által. Önzetlenül jöttek; egy krajezárt sem keresve maguknak, s ebben van hazamüvészekhez, de kiket nem a jótékonyság vezetett ide. Azokat is megérdemlett tisztelettel fogadtuk, de nem természetesebb-e, hogy Náday és P. Márkus Emília irányában tiszteletünk hódolattá, s köszönetünk hálává emelkedik. Jól jegyzé meg a szoborbizottságnak fáradhatlan védnöke, Esterházy Ferencz gróf, hogy ők tették le a pápai honvédszoborra a legelső, a legszebb, s az ahhoz legméltóbb koszorút : a művészet koszorúját. A minden zugában szorongásig megtelt színház, a számos vidékiek, kiknek — előre nem gondoskodván—jegy nélkül kellett hazautazniuk: elég bizonyíték városunk és vidékének kifejlett intelligentiájáról. Bezzeg nem kellett most senkit verbuválnunk, hogy a színházba jöjjenek; bezzeg nem szorultak nagy nevü vendégeink a máskor szokásos reklámokra; bezzeg nem volt ok jajgatni, hogy városunk nem pártolja a művészetet. A Náday — Márkus Emília fellépte, bebizonyította, hogy az igazi művészetért Pápán és vidékén egy hatalmas és nagy phalanx van, mely fogékony a nemes és szép iránt, s mely magától lelkesedik a művészet iránt. Méltó büszkeséggel jegyezzük fel e helyen a múlt hét művészi estéjét. De kell, hogy hálásak legyünk nagy müvészvendégeink iránt is, kik ha egyszer (s ezt illenék nekik megtenni, hogy mi is viszonozhassuk szivességüket), eljönnének újból városunkba, megfognák látni, hogy városunk és vidéke akkor is megtölti a színházat, ha nem — a szoboraiapról van szó. Mert a szoborra áldozhat kiki Náday és Márkus Emilia nélkül is, — de nekik leróni a tisztelet és hálaadóját, s az ő művészetüknek áldozni, csak velük és nekik lehet. A maradandó emlékű művészi est körül kimagasló érdemet vindikálhat magának a szoboralap védnöke Esterliázy Ferencz gróf úr, ki félbeszakította párizsi, brüsseli tartózkodását, s ide sietett közénk, hogy részt vegyen művészeink ünneplésében. S ki ne tudná mit és mennyit köszönhetünk neki fi Az alap sokkal szegényebb, hogysem méltó fénynyel fogadhattuk volna illustris vendégeinket. Esterházy Ferencz gróí volt az, ki egymaga viselte a kifejtett ünneplésnek összes költségeit és ezzel kettős czélt érve el: hódolt az igaz művészetnek és lehetővé tette, hogy az előadás jövedelme egészében a pápai honvéd szoboralapé maradhasson. A kiváló főúr ténye nem szorul bővebb elismerésre. A napnak fényét nem fokozzuk, ha azt emlegetjük. Városunk, intelligens köre köszönettel fogadja a nemes gróf úrnak hazafias tényét és kedvesen fog erre mindenha visszaemlékezni. De köszönet illeti városunk egész körét, különösen Osváld Dániel derék polgármesterünket, ki állásának tekintélyével egy perczig sem hiányzott a művészet hódolásánál. Köszönet lelkes tanuló ifjúságunknak, kedves érdeklődésükért. Pápa és vidéke egy kedves és felejtlen len művészi estét szerzett önmagának. Vivát sequens. Éljenek Náday és Márkus Emilia! Balaton-Füred jövője. Ott, hol a Bakony déli hegycsoportjával véget ér az ős rengeteg, — terül el a Dunántúlnak szemefénye, a ragyogó Balaton. A veszprémi és zalamegyei részről regényes várromokkal koronázott hegyek, a somogyi részről pedig lankás vidék falvainak messze sugárzó tornyai foglalják gyönyörű keretbe. A mint az utas Veszprém felől a Balaton partjára ér, mintha csak egy óriási kert tárulna szemei elé, melyből idylli csendben csinos falvak tünedeznek elő, körülövedzve gyümölcsösök üde zöldjével. Nagy buszkén tengernek is szoktuk nevezni. Összesen 32 patak és csermely önti vizét medrébe, melyek között legnagyobb a Zala. Vizének egy része a Sión át ömlik ki s épen ez által vize folytonos megújulásban és üdeségben marad. Nem olyan szép ugyan, mint az alpesi tavak kék tükre; partjain nincsenek vízesések, de mégis szép a Balaton, midőn haragos hullámokat kergetve, tengeresdit játszik, gyönyörű, midőn csendesen hullámzó tükrén sajkát ringat. Színe rendesen kékeszöld, melyen át csendes időben a tó fenefias érzületük legszebb bizonyitéka. Mert hiszeft volt ocküok wereacsenk máskor is [ két is megláthatni i de mikor zivatar ké. szül, színe fekete-zölddé, egész sötétté lesz ; szélein fehér tajték mutatkozik. Néha még csendes időben is háborog; ilyenkor hullámokat hány s harsogva csapkodja partjait s mikor a fölkavart tó sötétzöld tükrébe néha egy-egy czikázó villám lecsap, oly tündéries lobbanás támad, mintha onnan alulról is egy egy villám csapua vissza. De nem a természet rendkivüli tüneményei, hanem a szép keretbe foglalt bájos képek teszik vonzóvá a Balatont. Nyájasabb jellegű vidéket hiaban keresnénk a Balatonénál, melynek levegője leírhatatlan enyheséget és kellemességet lehel; még a legféktelecebb zivatar bem kölcsör.öz e tó környékének vad jelleget. Medrét finom homok képezi , muly sima, süppedékes, mint a bársony; benne vasrészecskék, sőt drágakő-töredékek is vannak, — rubin, topáz, gránát. Iszapja gyógyerejü, nyugati részén hévvizek, a füredi részen savanyuvizek s más források fakadnak partjain. A tó csendes tükrét leginkább halászok és fürdővendégek elevenítik meg s a fürdő évad idején vidám élet pezsg a tavon és partvidékein. A ki csak egyszer is látta a Balatont, midőn szépségében tündöklik, nem felejti soha a szép képet s kedves benyomást, melyet látása gyakorol. A Balatonnak kétségkívül legszebb pontját Füred képezi, mely Tátra-Füreddel egyetemben hazánk legnevezetesebb s ma már világhírre vergődött üdülőhelye. A fürdő a pannonhalmi benczésrend tulajdonát képezi. A rend eddig is tett a fürdő érdekében, de hogy világhírűvé váljék, arra nézve sok volt még a kívánni való. A Balatonegylet is működött, hatott, de sokszor legjobb igyekezete sem eredményezett kivánt sikert. Most azonban uj aera nyílt meg arra nézve, hogy Balaton-Füred a haladó kor kivánalmainak is megfelelő legyen. Vaszary Kolos, a rend uj főapátja, a ki egyszerű igazgató korában is rendes vendége volt a fürdőnek, a modern ízlésnek és a kényelemnek megfelelőleg hatalmas átalakításokat foganatosíttatott, melyek folytán Balaton-Füredet egyszerre az első fürdőhelyek sorába vaiázsolta. A balatoni uszoda 90 méter szélességben egészen újból lett építve; hosszában jobbra és balra nyitva áll a nyílt Balatonra; balra a nők, jobbra az urak részére; középen társalgóterem foglal helyet s az építmény 8 karcsú és 4 szélesebb toronynyal igazán pompás épület, melyhez 130 méter hosszú híd vezet; tehát a híd is hosszabb a réginél s igy az uszoda mélyebben fekszik a tó tükrén. Az uj uszoda mintegy 45 ezer forintba került. Az is nagy előnye lesz Balaton-Fürednek, hogy az alsó sétatér az által, hogy az Esterházy-kert is hozzá lesz csatolva, mégegyszer oly nagy lesz, mint eddig. A mélyebb részek ki lesznek töltve egész a tó-partig, s az Esterházy-szállóig gyönyörű sétaút fog vezetni, ugy hogy ez lesz Füred legszebb része. A vízvezeték is ki lett bővítve s valamennyi lakosztály kijavítva és ujolag bútorozva. A savanyuvizforrás szintén újból van födve s igen Ízléses átalakítást nyert. A régi fürdőház szintén uj födelet nyer. Az előtte levő boltok le lettek bontva s uj födött folyosó épült. A nagy vendéglő mellett levő boltok is leromboltattak s két sor fa jött helyökre. Az utak szélesebbekké lettek s a kert parkiroztatott. Az Esterházy-kert szintén parkírozva lesz. A kilátás Tihany felé festői panorámát mutat. Eddig a régi uszoda ezt a szép pontot teljesen elfedte. Szóval ezen kedves hely egészen más alakot nyer s a kik a múltból ismerik, nem fognak jövőre reáismerni. Az átalakításnál mindenesetre az érdem oroszlánrésze Vaszary Kolos főapátot illeti, a kinek segítségül voltak a kivitelben: Simon Zsigmond tihanyi apát, Kovács Ábel központi főkormányzó s dr. Ziskay Antal főapátsági ügyész és országgyűlési képviselő. Nagy hálára kötelezte le a közönséget Esterházy Ferencz gróf is, a ki saját kertjét készséggel engedte bevonatni a célszerű és kényelmes átalakítási tervezetbe. Az átalakítási költségek mintegy 200 ezer forintba kerülnek.^ Mindenesetre oly összeg, mely a rend áldozatkészségét fé-* nyesen bizonyítja.