Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-03-10
XVI. évfolyam. 10. &ám. Pápa, Í889. márczius 10. )3Z Megjelenik' mi nii e n va sá r n a. p. Közérdekű sürgős' közlésekre 'kurunkini r e u d k i \ ii! i s z ii m o k is adatnak ki. Bérmentetlen levelek. c^tk ismert kezektől fogadtatnak el. — • Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt köz la menyek a lap SK-erk. hivatalába. S.\ (f')-kolléginm épület) küldendők. 'ff pjy Előfizetési díjak. ; Egy évre 6 frt — Fél évre 3 frt. j «Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. j Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bétyegdíj mindig külön számitatik. j Azelőfizetési díjak s hirdetések ' a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula | papirkereskedése, főtér) küldendők. /L^ *"(Y,' - ... : jfsi Pápa város hatóságának és főbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Veszprém vármegye a néptanítók érdekében. Yeszprémvármegye közigazgatási bizottsága, mely mult hétfőn tartotta gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt rendes havi ülését, a néptanítók érdekében fontos és kiválóan előnyös határozatot hozott. Az ülésen jelen voltak: Gróf Eslerhdsy Ferencz, báró FiälhV&l, dr, Bezerédj Viktor, Szabó Imre, Ihász Lajos, idb. Pttrgly Sándor, Ányos László, Kemenes Ferencz bizottsági tagok; Véghely Dezső alispán, Kenessey Karolj' tiszti főügyész, Kolosscáry József főjegyző, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő. Harabasewszky Henrik adófelügyelő, Paál Dénes kir. főmérnök, dr. Kerényi Károly tiszti főorvos, Pongrács Jenő kir. ügyész, Takács Ádám árvaszéki elnök, Reé Jenő közgazdasági előadó. A havi jelentések sorában, melyek- .minden irányban rendes állapotokat jeleztek, a királyi tanfelügyelő havi jelentése szolgáltatott alkalmat hosszasb tárgyalásra. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő ugyanis havi jelentésében egyebek közt-fölomlitotto, hogy saját tapasztalataiból s az iskolai hatóságok jelentéseiből is meggyőződött arról, hogy amíg a mindennapi tanköteles gyermekek iskoláztatása elég szépen folyik, addig az ismétlő tanköteles gyermekek oktatása a megye íorületén még nagyon hátra van. Miként ugyanis már mult havi jelentésében konstatálta, 10.589 ismétlő tanköteles közül csupán 7848 tanköteles-gyermek részesült ismétlő oktatásban, tehát 2741 ismétlő .köteles egész éven át semmiféle oktatást nem nyert, holott az ismétlő oktatási tanidő á téli hónapokban heti 5 óra. a- nyári hónapokban pedig heti 2 óra; azonban ezen tanidő ritka helyen tartatik be ponto* san s az ismétlő oktatás legfölebb csak is a vasárnapi oktatásra szorítkozik. De az ismétő oktatás keresztülvitelénél—úgymond a tanfelügyelő — TÁRCZA. Szegény anyám ha tudta volna.. -— Lemondtam már a küzdelemről, Vitorláimat bevonom. JJyjérí folytatná harczát tovább az, Kit sorsn-a: a £ nak álka n y° mA csüggedés —- ^ifjciggbe verte Magasba vágyó lelkemet . , oSzegény anyám ha tudta volna: Dehngy szült volna engemet!* Egykor —• babérról álmodoztam f Most alig van meg a — kenyér. A csába álmok rózsa berkén; Szúró lövis, kopár fenyér. Hajóm: — Scillak — Kharibdisek közt.. A béke part nem integet . . «Szegeny anyám ha tudta volna. .Dehogy szült volna engemet!» Oh! mennyi ábránd szerte foszlott": Mint öszszel hervatag virág . . . Ez egykor reménytelt kebelben Most — a csalódás férge rág. ' Kínját e sebnek elviselni, Érzem — tovább már nem lehet . . ' «Szegeny anyám, ha tudta volna: Dehogy szült volna engemet!» " ' Mily lángolón, mily hón szerettem: Tanúm lehet reá a mult. Szabad madárként szállá lelkem: Es szárnyszegetten porba Imit Könyem kicsordul, betekintve At egykor átrepült eget . . •Szegény anyám, ha tudta volna: Dehogy szült volna eng«oetl» nag}* baj az is, hogy a tanitók ezen nagy fáradsággal járó kötelességek teljesítése után igen $g\ helyen semmiféle díjazásban nejjel részesülnek, holott a tanitói fizetés/igen sok helyen oly silány, hogy*" az alig elég még a tengődósre is. Azért a tanfelügyelő kéri a közigazgatási bizottságot, miként a néptanitók silány anyagi helyzetének némi javitása czéljából a bizottság keresse meg a vármegye törvényhatósági bizottságát arra nézve, miként hivja fel ez a községek képviselőtestületét, hogy mind azon helyeken, ahol ismétlő oktatás czim én a néptanitók külön díjazására valamely összeg eddig a községi költségvetésbe felvéve nem volt, „ismétlő oktatási dij u czimén a tanitó, illetőleg tanitók részére 15—30 forintnyi összeget vegyenek fel, s másrészt pedig utasítsa az alispáni és számvevőségi hivatalt, hogy a községek e nemű tételeit a községi költségvetésekben ne nehezményitsék. Ezen indítványt a kir. tanfelügyelő szakszerű beszédben bővebben is indokolta. Az indítványhoz mindenekelőtt hozzászólt Véghely Dezső kiv. tanácsos alispán, aki igen szép jelét adta humánus gondolkozásának azzal, hogy a tett indítványt elvileg magáévá tette, s azon inditványnyal toldotta meg, miként az előterjesztés adassék ki az alispáni hivatalnak azon utasítással, hogy a logközelebbi ülésre névszerinti jelentést tegyen azon községekről, melyekben eddig az ismétlő oktatás után a ta- j nitók semmiféle díjazásban nem ré- j szesültek, s ennek alapján azután a bizottság pártoló javaslatot fog a megyei törvényhatósági: bizottság május havi közgyűlése elé terjeszthetni. Az alispán után felszólalt még dr. Bezerédj Viktor országgyűlési képviselő s bizottsági tag, aki az alispáni javaslathoz szintén készséggel hozzájárult. — Ezen kétrendbeli felszólalás után a kir. tanfelügyelő javaslatára nézve a főispán nr őrnél- j tósága kimondotta, miként a bizottság egyhangúlag ilfogadja az alispán indítványát. Ugyancsak a irr. tanfelügyelői jelentéssel kapcsolatosan, dr. Bezerédj Viktor bizottsági teg, reflektálva a kir. tanfelügyelő nekazon jelentésére, hogy Veszprémváriiegyében 7 község van iskolanélkül községnek kitüntetve , felvilágosítást kért ezen községekre nézve, amelyek — úgymond — bizonyára a megye legkisebb és legszegényebb községei lehetnek, a melyekből a tankötelesek valamelyik legközelebbi szomszédos községek iskoláiba járatják gyermekeiket; továbbá hangsúlyozván, hogy az iskolába nem járó tanköteles gyermekek nagy részét bizonyára a pusztai tanköteles gyermekek képezik, felvetette ismételve a kérdést, váljon nem lehetne-e a megye nagyobb pusztáira nézve a Yándortanitói intézményt életbeléptetni? s végül a faiskolákra nézve megjegyezte, hogy azoknk számát az iskolákhoz mérten nem találja megfelelőknek, holott a faiskolákat gyakorlati gazdasági szempontból fölötte fontosaknak tartja. A kir. távfelügyelő a felvilágosításokat azouual megtette. A 7 iskola nélküli község, úgymond, iskolailag csatolva vau mind egy-egy szomszédos községhez. A vándortanitói intézmény eszméje pedig igen üdvös és a pusztai oktatásiig}' viszonyainak rendezésére csakis az egyedüli czélravezető mód s a tanfelügyelő legközelebb véleményes javaslatot fog ezen ügyre nézve beterjeszteni. A faiskolák sorába csakis azon 269 faiskola vétetett fel, amelyekben a tanköteles gyermekek tényleg oktatásban részesültek: egyébként különben a veszprémmegyei gazdasági egyesület erélyes buzgalma folytán a faiskolák ügye ujabban hathatósan felkaroltatott s remény van arra, hogy a faiskolák ügye igen rövid idő alatt általánosau fel fog virágoz.ni, Végül Reé Jenő gazdasági előadó a faiskolákra nézve megjegyezte., — «E világ, nem az én világom» De, vágyom is belőle el . . . Vágyom a perczet —• melyben ajkam Majdan végső sóhajt lehel, A sirt: — a mely ölére zárva Reményt, csalódást eltemet . . oSzegény anyám, ha tudta volna : Dehogy szült volna engemet!» Soos Sajó?, Maricza Jovanova. — Eibeszík's. — — Irta: Olsavszky Lajos. — I. Megtörtént mással, megtörtént Virdgh Lacival is, hogy a szeretője megcsalta. Pedig Laczi szép szál legény; nem is íjarasztfiu, hanem ármálista-nemes és ezenfelül a legmódosabb telkes-gazda egyetlen gyermeke, akinek az atyja bármely pillanatban készpénzzel tudná magához váltani az egész falut, minden megvehető lúbasjószágával együtt. Más legény, ha nagy bánata akad, duhajkodásra adja magát; Laczi nem teszi. Nemes emberhez .nem illik, hogy falu roszsza váljék belőle; valamint az sem illik, hogy elárulja milyen, nagy keserűség nyomja a szivét. ,. ... .Nem is panaszkodik Laczi senkinek, még atyjának.sem, hanem azt teszi, hogy beáll katonának, noha öreg atyja fenntartó gyermeke levén, — nem esik katonasor alá. Épen alkalmas időben esküszik fel: nem sokáig kell várnia,, hogy odavigyék, hol a beteg, szivek már annyiszor kerestek enyhülést: a csatatérre. Az 1878-dik év őszén ezredével együtt ő is ott van Brcska ostrománál és bár keresi a veszedelmet, a hajaszala sem. görbül meg, mintha, kerülné a golyó. Brcskát lángtenger boritja, de azért az osztrák-magyar hadseregnek sok jó vitézébe és nagy erőfeszítésébe kerül, mig a várost beveveheti. Végre a város mégis elesik és aa ostromló csapatok hulló zsarátnok, iszonyú hőség, fojtó füst és golyó-zápor között vonulnak be a piaezra. A daezos városiak megbüntetése végett és némileg azért is, hogy 0, kiéhezett csapatok ennivalót szerezhessenek, a parancsnok délután két órától négyig szabad rablást enged, tudatva, hogy azt aki négy órán tul is rabol, szigorúan megbünteti. A katonák eloszlanak és megkezdik a rablást. Csakhamar bútorok, puha szőnyegek, selyem-szövetek, értékes ruhák, fényűzési czikkek és más holmik hevernek a sáros utczákon egymásra dobálva. Némelyik boltnak összes készlete az ajtó elé van kihajigálva; más helyen a szekrényeket verik fel. Amit a katonák olyan nagyon keresnek: enni-inni valót, az nem igen kerül, És ez a körülmény még inkább elkeseríti, még jobban elvadítja őket. Idáig meglehetős kímélettel bántak el az előtalált holmikkal, most már nem kiméinek semmit, hanem törnek, zúznak, pusztítanak. Harapós kedvében van minden katona és aki nem tud okosabb dolgot művelni, az csóvát göngyöl és meggyújtva azt, a. legközelebb ért ház eresze alá dugja. Laczi szintén kenyér után kutatva, egy házhoz ér, melynek udvarán, több elesett fel-, kelő hever. Nem törődve az élettelenekkel egyenesen az ajtónak tart és felrántani igyekszik. Minthogy az ajtó nem enged, Laczi a sövényhez megy és abból karót húzva ki, ismét az ajtóhoz tér vissza és felfeszíti. AjtaxA. as ajtó felpattan; lövés dördül el: ség van. ahol faiskola nincsen, de i ezen községekben is az ügy rendé- j zése folyamatban van. i A nyert felvilágosításokat dr. j Bezerédj Viktor felszólaló bizottsági | tag örömmel vette tudomásul. j De másrészt örömmel vehetnek í tudomást ezen tárgyalásról Vesz- j prémmegye néptanítói is. mert lát- j hatják a tárgyalások folyamából, hogy a döntő körökben kellő méltánylással vannak működésük iránt 3 anyagi ugy, mint erkölcsi elismeréssel adózik a megye közigazgatási \ bizottsága fáradalmaikért. Felhívás. Alulirolt, mint a nagy-somlóhegyí phylloxera ellen védekező szövetkezet elnöke a múlt év okt. 19-én tartott szövetkezeti közgyűlésen azon megbízatást nyertem, hogy az emiitett közgyűlésen elfogadott szövetkezeti alapszabályokat hatósági jóváhagyás végett a nagymélt. m. kir. földm. ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz felterjeszszem. Ezen megbízatásomnak eleget téve négy hónapon keresztül vártam alapszabályaink jóváhagyását tartalmazó mínisteri leiratot. Ez idei^ azonban hozzám hason érteimii leirat nem érkezett, — ennek ellenében azonban kézbesítve lett nekem az alispáni hivatal utján egy ministen leirat másolata, mely alapszabályainkat tárgyalja. Ezen másolatban hozzám küldött ministeri leirat tárgyalására összehívtam a szövetkezet igazgató választmányát Somlyó-Vásárhelyre folyó év febr. 28-ára. Mind én, mind pedig az igazgató választmány ezen ministeri leiratból arról győződvén meg, hogy szövetkezetünk felterjesztett alapszabályaink szerint hatósági támogatásra nem számithat, — a felterjesztett alapszabályok alapján megalakult szövetkezetet feloszlottnak nyilvánítottam, lemondva elnöki tisztemről. Az igazgató választmány eljárásomat igazolta. Tekintetbe véve azonban, hogy saját érdekeink megvédése még akkor is kötelező reánk nézve, ha hatósági támogatásra kilátásunk nem nyilik. A nagy-somlyói jelenvolt birtokosok értekezletet tartván, abban történt megállapodás, hogy ezen czinien: „phylloxera ellen védekező önkéntes szövetkezet" társulunk. Ezen alakítandó önkéntes szövetkezet egyszer, kétszer, sőt harmadszor is; több lövésre már nincsen idő. A házba zárt remegő lánykának még volt annyi ereje, hogy háromszor is tüzeljen revolveréből; de reszkető keze már nem bírta irányozni a gyilkos fegyvert. Laczi a házba rohan és lefegyverzi, mielőtt a leány kárt tehetne akár ő benne, akár pedig önmagában. IL Eg} r év mult el: a megszáló csapatokra nézve kínos, nehéz esztendő. A Laczi ezrede ínég néhány napid marad Boszniában, azután haza eresztik. A zvorniki kerületben, valamint Boszniának több kerületében is rögtön-itélő-bixóság működik. A tolvajokkal, rablókkal, gyilkosokkal, rabló-gyilkosökkal, sőt a gyilkossági kísérletet elkövetőkkel is a hadbíróság igen röviden végez. A hadbiróságot kötelező rögtönitélő-eljárási czikkek félremagyarázhatatlanul és világosan kimondják, hogy az elősorolt gonosz cselekedetek büntetése halál. És nem is gyolyóhalál, mint aminőre hadjárat idején az ellenséget érdemesitik; hanem a legcsunyább: az akasztófa-halál; legyen bár a bűnös férfi vagy nő. A hadbíróság a bizonyítási eljárást gyorsan végzi; mert éjjel-nappal szakadatlanul mindaddig folytatja, mig teljesen befejezi. Az ítélethozatal csak néhány perczet, legfeljebb félórát vesz igénybe és csupán a végrehajtásra marad teljes huszonnégyórai idő.A hadbíróság most is együtt ül, hogy meghallgasson egy veszedelmes gonosztevőt és Ítéljen felette. Nyúlánk termetű, villámló tekintetű, szobor-szépségű, barna hölgyet idéztek a hadbíróság elé, hogy törvényt álljon. •Két, szuronyos fegyverrel ellátott katona köve' fogva hona be és állítja a zöld asztal elé. ilőmunkdlatai elkészítésére — elnökletem datt — bizottság küldetett ki, azon megbízatással, hogy az előmunkálatok bevégzése után, a nagy-somlyóhegyi birtokosokat — mint érdekelteket — nagy gyűlésre hivam össze. Tisztelettel felhívom ennél fogva a lagy-sornlyóhegyi birtokosságot, hogy emitett czélból tartandó nagy gyűlésre — miiéi számosabban megjelenni szíveskedjenek. A nagy gyűlés tartatik Somlyó-Vásárhelyen a község házánál 1889. martius ió 27-én d. e. 9 órakor. Devecser, 1889. mart. 1. Közegészségügy. A közegészség február hóban amennyiben a. betegedések kevesbedtek és a halálozás is csökkent az előző január havinál valamivel kedvezőbb volt. Az uralgó bajok leginkább a légző szervek betegedéseiben nyilvánultak, s a tüdő mellhártyalobok, valamint a hörghurutok s toroklobok, ugy a felnőttek mint a gyermekek között egyéb betegségek mellett a leggyakrabban kerültek elő, ezen jellegű bajokat a zordon időjárás tartotta fenn és más jellegű betegségek fölött ezek domináltak, különösen veszélyes jellegű kóralakok nem fordultak elő; a légző szervi lobok után másod sorban következtek a csúzos bajok, ezek már a betegek csekélyebb contingensét képezték, váltólázak is merültek fel, de csak szórványosan. A mi különösen a járványokat illeti, a heveny fertőző betegségek közül a vörheny járvány Jákón teljesen megszűnt, és Siófokon is már alábbhagyólag uralg, a himlő jái*vány Nagy-Esztergár községben és a veimi pusztán szintén szünöfélben van, ellenben Tóthvázsonyhau és Hidegkuton fellépett. Az kimutatás szerint Nagy-Esztergáron, Tóthvázsonyban, Hidegkuton és a veimi pusztán együttvéve összesen megbetegült 99, meggyógyult flü, meghalt 25, betegmaradt 14, — Siófokon és Jákón vörh enyhen együttvéve összesen megbetegült 159, meggyógyult ]05. meghalt 43, betegmaradt 11, rosz indulatú volt a vörheny Jákón, kevésbé roszindulatu volt Siófokon, a halálozás okozói voltak nagyobb részben a vörheny kitörési időszakában támadt nagymérvű agyvértorlódások, mint a vörhennyel járó kórjelek, részint más veszélyes szövődmények um. torokgyik és a betegség lefolyása alatt kifejlődött utóbajok. — Az óvintézkedések mindenütt elrendeltettek és a járvány megszűntéig fentartatnak. Egészségügyi tekintetben az élelmi szerekre és a köztisztaságra a hatóságok és azok egészségügyi közegei részéről elegendő figyelem fordíttatott, a piaezokon árulás alatt levő tápszerek naponként rendőrileg vizsgáltattak) A hölgy kezei össze vannak kötve, de ö azért nem remeg, nem fél, nem roskadoz; hanem ruganyos, könnyű lépésekkel jön be és daezosan áll meg az asztal előtt, azután felvetve szemeit, a legnagyobb utálat és a legniélyebb gyűlölet {kifejezésével jártatja végig villámló tekintetét az ő élet-halál-urai felett A hadbíró feláll s előterjeszti vádját: majd meg vallatáshoz fog. — Maricza Jovanova vádollak téged, hogy hadseregünk egyik derék tagjára, a vitézségi ezüst érmet viselő Virágh László ** ezredbeli szakaszvezetőre az utczán rárohantál és ezzel a tőrrel (a hadbíró hosszú, hegyes gyilkot mutat fel,) le akartad szúrni. Szerencsére Virágh szakaszvezető nem ijedős ember és idejekorán megragadva kezedet, életben maradt, noha könnyű sérülést igy is szenvedett. A gyilkossági kísérlet teljesen be van ellened bizonyítva; mert fényes nappal, népes utczán történt s több ember látta, akik mindannyian eskü alatt vallottak ellened. Továbbá be van bizonyítva ellened az is, kogy hadseregünk iránt érzett gyűlöleted miatt előre elhatározott szándékkal kísérletted meg a gyilkosságot; mert több tanú eskü alatt vallotta, hogy téged néhány nap óta a laktanya körül látott ólálkodni. Szólj, mit tudsz felhozni mentségedre? A leány folytonosan a szobában jártatja szemeit, mintha keresne valakit és nem felel. A hadbíró figyelmezteti, hogy élet és halál forog koczkán, védje magát. A leány (keleti szokás szerint,) tagadás jeléül előre biczenti fekete fürtös, értelmes fejét és makacsul hallgat. A hadbíró tehát apróra osztja kérdéseit. — Igaz-e, hogy gyilkos szándókkal rárohantál Virágh László szakaszvezetőre ? — Igaz. — Elismered-e, hogy ezt előre elhatárqj
