Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-02-17

tott, de fel nem vett kamatok pedig jul. i-én tökésittetnek. Az ellenőrzési napló tételei czimen­ként elkülönitve s összegezve, havonként átvezettetnek a főkönyvbe. Ebben a közle­kedés minden nemére külön számla nyitta­tik. Ezen főkönyvből készül az állandó el­lenőrzési könyv. Ebbe jönnek a főkönyv czimzeteinek összegei s minden hóban ez is kiállítandó, kelettel ellátandó s a pénz­tárnok, ellenőr és a pénztári tiszt által aláirandók . Ezen állandó ellenőrzési könyvből ké­szül a forgalmi kimutatás, üzlet eredmé­nye (nyereség vagy veszteség), és a mérleg. A letéti napló és letéti ellenőrzési napló is azon szabályok szerint vezeten­dök, mint a forgalmi pénztár naplói és fő­könyvei. A tartalékalap pénztári és a bír­ság főkönyvek a naplókból vezettetnek és félévenként lezáratnak,— deczember 31-én pedig az összes naplók lezáratnak és ezek­ből czimenként elkülönitve számadás ké­szittetik, melynek mellékletét a napló té­tel számának s az ezen tételek alatt be­jegyzett összegeknek kivonata képezi. A czim szerint való számadás elké­szülte után a pénztári és ellenőrzési naplók is összegeztetvén, a naplók végösszegeinek egymással, s ugyanazoknak a czimenként elkülönített számadás, és a főkönyv vég­összegeivel teljesen egyezniük kell. Az évi számadás végeredménye mér­leg alakban mutattatik ki s az összes számadásos iratok mindig a következő év március 31-Ík napjáig az árvaszéknek be­mutatandók. j Az árvaszék az összes számadásokat a számvevőnek adja ki megvizsgálás és ; véleményes jelentés vege ff. í A számvevő által átvizsgált számadás • jóváhagyás végélt az ái \ as/.i.k elé terjesz­tendő.; : A felülvizsgált, kijavitott és jóváha- . gyott számadást az árvaszék minden év- ! ben március havában a vizsgálati jegyző­könyv hiteles másolata kapcsán a városi képviselő testülethez adja be, a mely azt ! viszont a törvényhatósághoz terjeszti be. A III. rész, mely a gyámpéuzlári vizs­gálatokról intézkedik, kimondja, hogy a gyámpénztár az árvaszék elnöke által a { t. főügyész és számvevő közbenjöttével ' bármikor megvizsgálható, évnegyedenként ; egyszer azonban mindenesetre megvizsgá- : landó. A vizsgálat eredményéről az elnök ' az árvaszéket értesíti. A vizsgálatot teljesítő bizottság meg­győződést szerez magának arró', hogy a forgalmi kimutatás megfelel-e a valóságnak, s e végből a pénztárban kezelt pénzeket és ér!ékeket lehetőleg egyenként meg- • szemléli. A vizsgálat alkalmával a pénztári forgalmi és ellenőrzési nsplók, nemkülönben a főkönyv lezáratnak s a készpénz meg­számláltatik. j Ezután a bizottság meggyőződést sze­rez arról, vájjon a pénztár könyvei szabály­szerűen vezetvék-e, a napi és heti zárlatok j megtörténnek-e, a főkönyv l/avonkint le- ! záratik-e, s az államadó ellenőrzési könyv j elkészittetik-e. Minden vizsgálatnak ki kell terjednie 1 a letéti pénztárra, ennek naplóira s arra is, hogy a letétek szabályszerűen és híven kezeltetnek-e, mi czélból a letéti csoma­gok mind tartalmukra, mind pedig külalak­jukra nézve a vizsgálat tárgyát képezik. Dr. Németh Antal életrajza és irodalmi működése '). DR. Nemeik AULAI paetlagogusnak szü­letett, mert már az a szerény hajlik i.s, mely­ben 1838. január 17-én először megpillantotta a napvilágot, egy buzgó népnevelő családi tűz­helye vala. Beicen, A 'asm egyében. AZ anyatej­j jel szítta magába a tisztelet és szeretetet a ! közoktatás iránt. Az egész légkör, amelyben ' nevelkedett, telítve vala a ,,haza napszámosai" i nemes feladatúnak nagyrabecsülésétől. Alig, hogy 1 természetes nevelőinek, édes szülőinek védő­; szárnyai alól továbbképzés céljából a megye I székhelyének. Szombathelynek már akkor is jó : hirü gymnázinmába vándorolt, elvesztette édes : atyját és igy már zsenge korában lépett az élet iskolájába, tanulás közben nélkülözésekkel küzködvéu. Ez a körülmény késztelte arra, hogy középiskolai pályáját több helyen foly­tassa, és majd Győrött majd Nagy-Szombat­ban, majd Esztergomban találjuk. Időközben azonban a papi pályára is akart lépni s pedig, hogy erederí hivatásához hű maradjon, egy első­rangú, hazai, vaevonos tanító-rendbe. De még mielőtt megtette volna az elhatározó lépést, elállott e szándékától, mert jelleme már akkor sokkal tisztább vala. hogy sem képes lett volna csupán öiifentartási ösztönből ily magasztos hi­vatással visszaélni. Pedig e.z ugy látszik csak álszerénység vala. mert amennyire íVmerjiik. jó pap lett volna belőle. Az érettségi vizsgálatnak jó sikerrel ki­állta után Budapestre került, hol a két évi egyetemi kurzus elteltével tanári képesítő ok­levelet nyert. Első alkalmazást 18M. dec. 18-án kapott mint helyettes tanár a bndai főreálisko­lánál, amelyben tSül. ápril. l-éig működött 5 > ekkor ugyanott (líudáu'i a fögymnáziiimhoz ke­rült, amely rövid félévi ilSßi. oki. IJO-áíg) ténykedéséről már akkor DR. LUIT ER NÁNDOR akkori főgyimnáziumi igazgató odanyilatkozott, hogy -,N. A. mint helyettes tanár az I. o>z.tály­bau a latin nyelvet, az !.. IL II!., IV., V. és VI. osztályban a mennyiségtant kitűnő .sikerrel adta elő. JELIT ME FEDDHETETLEN, FELLÉPÉSE SZE­RÉNY, előadási utódja a gyermekekhez leeresz­kedő és kedélyes; a fegyelem feutartásában minden erőszakos eszköz felhasználása nélkül igen szerencsés, KÖTELESSÉGÉNEK TELJESÍTÉSÉBEN LELKIISMERETESE// FONTOS.- tanárUuvai irányában őszinte, más velőményüek irányában türelmes." "1 ]8öi. november 1-én Pozsonyba helyeztetett át iőgymnyziunii lt. tanúrnak 'i, ahol 181; I. májas 27-én minr rendes tanár megerősít feleit ami­ben j8(i8-bau a magyar kormány is elismerte r ). Pozsonyi múkiidéséntk jellemzéseid több egykorú okirat a legnagyobb elismeréssel szól. Igy első sorban DR. KRUESZ KRI-ZOSZTOM akkori kir. főgymu. igazgató (később panou­'/ Mutatvány Hr'csey Y.l I i uü. tanár k.-.-s-n püs­pöki könyvtáros „Vasmegyei Iröl:" cimii Inn- s biblio­gráfiai munkájából, mclyin>k pNö ivói már s/étkiililellek. 3 ; f)r. Srll*nzl (liiirki 0. s. I!. ijjuggalú 12G Stíl. ') llr l.iilli-r X. igazgató 10, sz. llflvlarUíliiriács 1861. oki. 1$. 5S iá?. s i M. kir. Iirlytai-lólanárs ISfi'l. «vi í'l,.s,y.> s/, és ni. kir villái- és közoktatásügyi inniiszl.-i-:tiín IS'IS. halmi főapát és valóságos belső titkos tanácsos) szerint: ,,N. A. hely. tanár egyrészről TUDÓ­•MÁNYOS JÁRTASSÁGOT, TANÍTÓI ÜGYESSÉGET ÉS ta­lálékonyságot, másrészről kitűnő szorgalmat s határozott pontosságot tüntetett ki. — minde­nekelőtt azon tanári főkötelességének töreke­dett megfelelni, hogy a mit. tanítványaitól kö­j vetél, azt maga is lelkiismeretesen teljesítse s | igy mind a tudomám'osság, MIND AZ ERKÖLCSI­j SEG ÉS VALLÁSOSSÁG TERÉN- TANÍTVÁNYAINAK TII­J KÖRÜL SZOLGÁLJON, N habár a rend fentarrásá­j ban szigorú, e szigorúságában csak észszerű j eszközökhöz nyul s ezekkel igazságosan és sze­I retetfeljessen él. MIRŐL A TANÍTVÁNYOK ÉS SZÜ­; LÓK VISZONSZERETETE TANÚSKODIK R 'I. 1 Ugyancsak pozsonyi tanárkodását; jellemzi ; /FARION JÓZSEF főigazgatója, amidőn kiemeli ; ..tudományos jártassága, fáradhatatlan szor­galma, KITARTÓ -BUZGÓSÁGA s TAPINTAT TELJES BÁ­i NÁSVIÓDJÁVÁL párosult működését, mely által, valamint a tanítás, ngy a nevelés terén is di­cséretes eredményt időzett elő . • • ') Pozsonyi tanárkodása alatt szerezte meg egyúttal bölcseleftndori oklevelét. Pozsonyban alapította meg valódi boldog­ságát is: amidőn egy tekintélyes városi raná­csos leányát nőülvstte: mert ez nem csak neje, haoem kiváló testi-lelki és kedélyi tulajdonsá­gai ugy mint ritka nemes műveltségénél fogva dr. Németh egész valójának igazi „felesége" lön. Ennek révén még gyöngédebb szálak füz­ték azon városhoz, amelyről bánatos özvegy­sége idején ismételve hangsúlyozta, hogy itt élvezte élte legboldogabb perceit. 0 azonban nemcsak az iskola szük falai között lobogtatta a nemzeti művelődés és tu­dományos felvilágosnltság magasztos fáklyáját, hanem jól felfogván a tanár hivatását, a társa­dalmi téren is iparkodott kiváló ismereteit ér­vénvesiteni. Jókor belátta, hogy uiinf a népnevelő faladata saját kis községének nemcsak iskolás gyermekeit oktatni, hanem az elmaradott fel­nőttek törekvésének i.s észszerűbb irányt adni, — ugt' város helyen a tanár van hivatva szel­lemi sztipremáciájáuál fogva számos művelődési kérdésben döntő befolyást gyakorolni. Hogy ez irányban i.s mily rokonszenvet keltett fellépése által, bizonyítja istmét BÁRTAN JÓZSEF főigaz­gató, ínidőn dr. X. A.-uak ..a pozsonyi kir. kath. fögvmnázinuinál i8ílt — iR7t. tanév vé­giig kötelea.ségliiven és sikerdusan viselt ta­nári pályájáról bekövetkezett elválása alkalmi­ból egész örömmel elismerte, nem csak. hogy az intézet fegyelmének szilárdítását nagy mér­tékben elősegitette, tautárgyait meleg érdekelt­séggel é.s teljes eredménynyel kezelte és ma­gának a POLGÁRSÁG BECSÜLÉSÉT ÉS SZERETETÉT IS KIVÍVTA anvuyíra. hogy legutóbbi időben PO­ZSONY SZ. KIR. VÁROSÁBAN %'ÁROSI KÉPVISELŐÜL MEGVÁLASZTATOTT s 'i. Az itt. említett elválás oka azon minisz­tm rendelet volt. melynek értelmében dr. Né­meth ]S72. jul. "27-én Győr. Esztergom és Ko­niárommegyék 1. TANFELÜGYELŐJÉVÉ neveztetek ki, amely tisztségében 1873. ápril í)-én újból megerősíttetett "i: t870. ápril !;l-én pedig Po­zsony szabad királyi város kath. kegyúri A r á­*l i)r. Krui'Sz Krizosztorn igazgató ISG2. május l'O. áo.lOP. sz 'l B-irlun .1 iMigazgaló I8CG. aug. 30 I23R..SZ. ') fiarlon .1. kir. fóiga/giló 137.!. .-.zi-pt. 2'1. IÍGH. alall. ') M kir. v:iU i~— és kö/ukt. ininis'/ti'riiim 1872. jul. :>7. 703. fin. s/. |S73. ápr 0. G12. cin. sz. — Tehát kérem: — szól a hölgy, a tőrt messze eldobva. — Nem tudom, mi rejlik umőm kíván­ságában: de a feszületre tett kézzel esküszöm, hogy el nem árulom. — Köszönöm, jó öregem: most arra ké­rem, hagyjon magamra. Amint a szolga eltávozik, csengetyü szava hallatszik. BEATRICE Íróasztalához rohan, annak egyik csukott fiókját kulcscsal kinyitja, zöldes folya­dékkal telt pici kristály-üveget vesz elő és an­nak tartalmát felhajtja. A delnőnek alig marad ideje az üvegecs­két az ablakon keresztük a sürü bokorba dobni, már a szoba, ajtaja előtt hallatszik a csengetyü szava és a következő pillanatban belép a hí­vott szerzetes. VI. A szerzetes eltávozása után BEATRICE kiül ismét a verandába é.s dalolni kezd: majd hir­telen megszakítva a dalt, elmélázik. — Az Ur szolgája feloldozott; — suttog önmagához. Ismét felcsendül a dal: de ismét csak megszakad. — Az ég tehát megbocsátott. A lombok között, a gerle kacagása hal­latszik, mire a hölgy felrezzen. — Ne kacagj mikor más kínosan vergő­dik! — Kiált a hölgy ingerülten, azután foly­tatja, szakgatott magán-beszédét. — De megbocsát-e ö: MARVÁN? Olyan kérdés, amelyre senki sem vála­szol : de hiszen BEATRICE nem is azért tette fel a kérdést, hogy választ kapjon. Talán csak azért, hogy megfeleljen rá önmaga. Es meg is felel. — O nem tudja meg soha. E pillanatban a hölgy arca eltorzul és minden vonásán meglátszik, hogy iszonyúan szenved. ."Felkelni igyekszik, de lábai megta­gadják a. szolgálatot és ő térdre rogy azon a helyen, melyen naponta imádkozni saókott. szivemnek legtitkosabb gondolatát i.s. Te tudod, hosy ártatlan vagyok: miért sújtasz ilyen ret­tenetesen ? Ujabb fájdalomra a hölgy felsikolt. -- Bátyám bűnös: de én nein. En szere­tem MARYANT és nekem kedvesek azok is,"aki­ket ő szeret: pedig ő á bátyját nagyon sze­rette. És megölték .... éjnek idején ... a pénzéért . . . rjahh csend áll be. mely alatt mintha a delnő gondolkozni is megszűnnék: majd lassan végig simítja hideg kezével égő homlokát és tovább tépelődik. — Tudom, hogy a legártatlanabb is mi­lyen könynyen keveredik gyanúba é.s a legár­tatlanabbat is milyen rettenetesen megkínozzák. Ólmos végű, többágú korbácscsal, hogy a test minden ütés után több helyen felszakad és a forró piros vér egyszerre megered és lecsorog a megkötözött tagokról. Félek . . . borzadok a kínzástól . . . MARYAN teste el van borítva sebhelyekkel és a balkarja még most is béna. Metsző fájdalom, nyilai végig a hölgy tes­tén, miutha a korbácsütés már érte volna, mire ő felugrik és kimeredt szemekkel néz körül. Majd meglátva az asztalkán álló vizet, felkapja az üveget és mohón iszsza meg annak egész tartalmát. Mintha a viz enyhülést adott volna, a hölgy ismét végig simítja égő homlokát, és azu­tán rendezni igyekszik gondolatait; megigazítja kissé gyűrődött ara-fi'ityolát, koszorúját és ru­háját — MARYAN mindjárt megjön: ne talál­jon igy. Majd dalolok neki. No tudja meg, ho­gyan haltam meg... ne tudja azt sem: miért ? BEATRICE végigdül a veranda pandagán. Fájdalmat nem érez többé, megszűnt a- metsző kin, a cikkázó nyilalás; ehelyett zsibbadás fogja el a végtagjait és ő érzi, miként terjed az tovább-tovább, lassan, de folytonosan a szive felé. A fájdalom torzító vonásai elsimulnak ar­cáról, mely kissé újra kipirul és ismét szép az, mint előbb volt, (y?$5g«i itm www n«i hidlateaik a. verandához vezető ur porondján, mire a hölgy lehunyva szemeit, mosolyogni igyekszik. Tudja, érzi, hogy lopózkodó lépések okozzák az isme­rős gyönge neszt és hogy aki óvatosan köze­ledve, őt meglepni szándékozik, az neki e vi­lágon a legkedvesebb. Nora rontja-el az ártat­lan tréfát, sőt elősegíti. BEATRICE ajkain megszólal a gyönyörű lmcsu-dal. mely egykoron a MARJÁN lépteit hozzá vezette és a mely dal boldogságot szer­zett nekik. A dal .szebben, hűvösebben cseuf-, mint valaha: de mindinkább enyészetesen és gyöngülve: végül pedig mintha csak fájó só­hajtás lenne a panasznál: .,Behül' dich Gott! Es war' zu schön gewesen, Beliüt' dich Gntf ! Es hat nicht sollen sein!" Ezután hirtelen megszűnik a dal. mint az elpattant luu- hangja. A rejtekéből elősiető férj karjaiba ra­gadva nejét, rémülten veszi észre, hogy annak ajkai fagyosak és a csókot nem viszonozzák. A dal utolsó szavával olszállott a BEAT­RICE lelke is. VII. BEATRICE halálával az orosz rendőrség elveszítette az egyetlen tamit aki képes lett volna bizonyítani, hogy a Varsó mellett levő jószágon elkövetett gyilkosság közönzéges bűn­tény és nem politikai gyilkosság volt. Ha. ugyan a rendőrség ezt igazán akarta bizonyí­tani. Varsóban és vidékén még most, évek után is általános a hiedelem, hogy a MARYAN bátyját felsőbb utasításra tették el láb alól. * * * BEATRICE ott vtp eltemetve a kis házikó-, a boldogság tanyája közelében, a hol a gerle ugy kacagott. MARYAN mindennap ellátogat sírjához és beszél hozzá gyöngéd, szerelmes szavakkal; ne­vezi őt szépnek, jónak, kedvesnek, egyetlennek. Majd letérdel és forró imát küld az ég Urához és azután megnyugodva távozik el. Nem tudja még most sem, minő halál vetei$ laszhnányánnk üléséből jegyzőkönyvileg leg­őszintébb sajnálatának adott kifejezése a tan­felügyelővé előmozdított, sokoldalú tanférfiunak a tanácsból való távozása fölött. Mindamellett, i878-ban újra megválaszta­totfc Pozsony sz. kn\ város képviseletének tag­jává: továbbá kineveztetett a pozsonyi állami ianitúképzőhitézet igazgató-tanácsának tagjává egy évvel később pedig alelnökévé J0 ). Hogy nem tartozott sem a végzett föld­birtokos, s a mulatságból utazgató, crtialifiká­latlan tanfelügyelők kategeriájáha, azt már az eddigiekből is következttthetnők: ha nem is bizonyítanák az ellenkező .esetet szakavatott tanügyi jelentései, a melyekről ismét magas elismeréseket van szerencsénk közölhetni. így SIVWR JÁNOS bíboros hercegprímás télele szerint, az iS73-diki Eszfergommegye tanfelügyelő jelentés bizonyságot tesz azon 'BUZGÓ TÖREKVÉSRŐL, melyet (Dr. X. A. tanfel­ügyelő un a népnevelés és oktatás fárasztó terén kifejt, a végből, hogy az évről-évre na­gyobb és áldósthozóbb lendületet nyerjen. Ugyan­ezen egyház-fejedelem az iS7G-iki jelentásbeu oda •nyilatkozik tanfelügyelőnkről, hogy ismert ÜGY SÉRVEIÉIT és BUZGALMA teljesen felölel é a tért. melyen közoktatási ésneVelési fontos ügyünk ürvendetesbblendületei várhatók 1 'L (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — A honvéd szoborra lapunk szer­kesztőségénél ujabban adakoztak: Korcsc­lya egylet elnöksége 5 frt, B. S. 24 kr. — Lapunk eddigi gyűjtése tehát 94 frt 24 ki­es 2 drb arany- — Az alapra befolyt Gróf Esterházy Ferenci adománya 300 fit, mű­kedvelői előadás tiszta jövedelme 155 frt, >Papai Lapok« gyűjtése 94 frt 24 kr és 2 drb arany,—összesen tehát 549 frt 24 ki­es 2 drb arany. — Meghívó. A pápai állandó szín­ház részvénytársaság holnap f. hó 17-én délebii t )i órakor a városháza nagytermé­ben igazgató választmányi ülést tart, melyre a választmány t. tagjait van szerencsém tisz­telettel meghívni—.Papán, 1689. febr. 16-án Horváth Lajos r. t. elnök. • A Rudolf trónörökös nevét vi­selő tfl-ik gyalogezred, melybe megyénk fiai so­roztatnak, a temetés órájában Komáromban a vár udvarán, teljes díszben kivonult az ezred zász­lójának élén, mely fekete fátyollal volt bevonva. A kivonult ezred négyszöget képezvén, köze­pén lóháton ülve Schrammet Emil ezredes a következő beszédet intézte a katonákhoz: ..Ka­tóval, a knrouaherczeg-ezred fiai! figyeljetek Nem vélitek hallani a gyászharangok messze távolból elballó kongását f Mit jelentenek azok és mit jelent imc előttetek az ezred lobogója, boritva a halál sötét futyolával ? Mi tudjuk mindnyájan és érez-zük szivünk mélyében. A mi deli korouaörökösünk -— ki öröme és reménye volt felséges Uralkodónk és hadcsapatainknak— nincs többé! Epezen órában teszik öröknyuga­lomra öt, ki oly szeretettel ragaszkodott ezre­dünkhöz, melynek tulajdonosa volt születésétől kezdve, 31. év folyama alatt. Az ezred küldött­sége ott van Bécsben, a gyászünnepélyen; mi itt szomorodott szívvel álljuk körül lobogónkat és bucsut veszünk örökre ezredünk tulajdono­sától. Árva lett a korona berezeg ezrede! De mint az árva szülei emlékét — ugy mi fensé­ges tulajdonosunk emlékét — szivünkből soha elveszíteni nem fogjuk. Tántoríthatatlan hűség­gel, ernyedetlen törekvéssel és áldozatkész oda­adással fogunk szolgálni felséges Urunk csá­szárunk és királyunknak, hogy méltók legyünk a kitüntető névre, mebyet ezredünk visel. Ka majdan, pedig az az idő jönne, hol felséges Urunk parancsára hazánkért küzdeni és vérün­ket ontani, hivatva leszünk, akkor ott a csata­mezőn is megfogunk emlékezni a mi fenséges koronaherczegünkrÖl és mint magyarok es a koronaherczeg-ezred fiai akként fogunk legyőz­hetlen vitézséggel barczolni, hogy ezredünk ellelejtbetetlen tulajdonosa 01vu.au a magas ég­ből elégedve tekinthessen le reánk, elhagyott ezredére: Es most bajtársain! itt az Isten sza­bad ege alatt fogunk, mint katonákhoz illik, csendes imát mondani boldogult ezredtulajdo­nosunk lelki üdvösségéért. A mindenható Úr­isten adja meg neki az örök nyugalmat! Áldás és béke hamvaira!" Erre az ezred imára ve­zényeltetett és a zenekar Beethoven remek gyászindulóját játszá: majd a tisztelgésre A'e­zényelt ezred a Hymnust hallgatván végig, a megható gyászünnepély véget ért és a legény­ség a laktanyákba vonult vissza. — A pápa vidéki gazdikor f. hó 15-én tartott közgyűlésén tárgyalta és né­mely módosítással elfogadta a beterjesztett alapszabály tervezetet, mely jóváhagyás vé­gett a ministeriumhoz felterjesztetni rendel­tetett. Ezután a szakbizottságokba való je­lentkezések jegyeztettek be.; Végül bejelen­tetett, hogy Schönauer Antal választmányi tag a vidékről távozván, választmányi tagsá­gáról lemondott s helyébe választmányi tagul egyhangúlag Walla Géza választatott meg. —A városi képviselőtestület pénz­ügyi és jogügyi szakbizottságainak együt­tes üléséből a városi tisztviselők nyugdíjsza­bályzatára vonatkozó tervezet elkészítésére Saáry Lajos, Hanauer Béla, iíj. Martonfal­1877. évi 10,832. miniszt, r. és 1878 jan 7. 33.7Í9. sz. min. r, M ) Simor i. bib. hgprimi* 1875. ipr. I. |5J5 vay Elek tanácsnok és Lamperth Lajos jegyző küldettek ki. — Gyászjelentés. A Szűz Máriától nevezett Szt Ferencziek pápai -székháza szomorodott szivvel jelenti szeretett rend­társuknak főtisztelendő Báán Jusztin Szf. F. r. aranymisés ál'dozár, kiérdemlik hitszó­nok és Rendtanácsosnak, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után. életének 81, áidozárságának 57. évében február 1 j^,,, • ! délután 4 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 13-án, reggel 10 órakor fognak a kálváriái sirlu-u­. ben örök nyugalomra tétetni. Az engcs/. j telő szt. mise áldozat ugyanakkor fog a J boldogultért a rend templomában az Urnák 'f bemutattatrii. Pápa, 1889. febr, 12. Az ór^k ! világosság fényeskedjék neki 1 j — A ref. faiskolai ifjúság" ön­képzötársulata hálás köszönetét teje/í f.-j 1 Vértessyné Makfalváy Gizella Ö Naoys:,. gának azon szívességéért, hogy a kör könyv­tárát „Virágcsokor" czimü „Raj/ok,. Leit.i­; sok, Beszélyek." müvével ajándékozd meg; eg\siersmind nagyságos és fCtiszt. Ncgrr i Ágoston apát plébános úrnak ís, ho^y ;i i csinos kötetet saives volt kezeinkhez ju:­; tatni. Pápa, ISSQ. február 14. a társulat ne­; vében Fülöp József alelnök. — Megyei erdogondnokká Tan­; rek Kálmán devecseri urad. aleidészt v»­! laszíolla meg az erdészeti albizottság. I — A pápai ipartestület legutóbbi közgyűlése alkalmával tartott tisztújítá­son választott tisztviselők ezek: Elnök. I Koczka László, alelnök: Kleva Marton. ' jegyző és ügyész: Szokoly Ignác?, pénztár­'• nok: Iglauer János. Eloljírósági tagok: Pe­ter János kőmives, Horváth István kocsi­í gyártó, Böhm Samu esztergályos, -Érsek Jó­zsef lakatos, Deusch D.tvid mészáros, F.i­' bián J.ínos fazekas, Wandíich Antal kádái, Gyuk Nándor asztalos, Ludvig Tamás bá­dogos, Nag)' Károly babsütő, Ilojer János czipész, Geiiing János szabó, Horváth János kovács, Id. Horváth Károly czipész, Glück Miksa czipész, Kelemen János csizmadia­Lovfnner Rafael czipész, Horváth József acs Forberger Lajos szíjgyártó, Braunstein Mai­' kusz szabó , 0.«termán Nándor kalapos. , Rozs József csizmadia, Siklósi János s/abc. : Nagy György bognár, Singer Miksa NI ­'szabó, Tóth József hentes, Vágó Li-;/!) csizmadia, Singer Mih-ily szabó. Póttagcí,•: Biki Sind }r kocíigvárió. C?ősz Ferenc Ita­los, Németh Mihály csizmadia, Pap J.mo-s c/ípész, Reizner Antal szappanos. WUÚ K...­i roly bognár, G.c.i György c-áz.mulia, G.i<i János asztalos. Számvizsgálók: Khigt- K <­< roly, Maitus György, Böhm Ignác/. — A pipavidéki kö/mivelódési '• egy«*íil«t választmánya ma egy hete • Horváth Lajos elnöklete alatt ülést tartott, j mely alkalommal a pénztari számadás vi/s­• gaUatott meg és tudomásul vétetett Adov­j janháza, Takácsi és N. Tevel községek j-­• lentése, melyek szerint az olt felállítandó j népkönyvtárak iránt élénk érdeklődés mn­! tat kőzik. E-'halároztatott továbbá, hogy a I felolvasások a böjtben megkezdessenek. — Egy fiatal leány Öngyilkoa­: sága. Köztudomású dolog az, hogy a ; nngy-gyimóthi postát. — Ugodbol tett fel­; jelentés folytán — Pctrikovics poslafelü­í gyclö f. hó 7-én egész váratlanul egyszeirr • beszüntette és Keszler Antahié postames­' tert állásától felfüggesztvén, a postai fcl­I szereléseket is magával vitte. Ily rögtöni 'i intézkedésre az ad'itt okot, hogy Ugodba , néhány levél gyanúsan érkezett meg, miu­tán az ugodi postát iiiető s a pápai posta­; hivatal által csomngozott szá'littn in)* ujabb i intézkedés szerint éjjelre a nagy-gyini' tili i postán maradt, honnan c.^ak másnap ieg­• gel vitetett illető helyére ; a levél feltOiés : gyanúja igy a n. gyimotbi postamesternőre ; esett, de a feltörés nyomai sem ajánlott. : sem pénzes leveleken nem észleltettek. A kózbecsülésben álló család, mióta a pósUt tőlük ' ily megszégyenítő módon elvitték, sok lelki fájdalmat állott ki, mert soha — mint vallomásukban mondják — még gon­dolatjok sem volt arra, hogy egy levelet s feltörjenek. Gyermekeiket is többször kérdőre vonták e gyanusitss miatt, de ök sem ismerték el, hogy a levél, feltörést IK tették volna. A mult hétfőn reggel az édes anya elmondá leányának, a 17 éves, szép Mariskának, hogy ujabban azt hallotta, hogy őt vádolják a levélfeltöréssel, mire a. szerencsétlen leány igy válaszolt! kedves anyám, ha darabokra szakgatnak is nem mondhatok semmit, mert én senki levelét fel nem bontottam. Azután egyet sóhajtott és ezeket monda: Istenem! már látom, mindenki rám akarja fogni, hogy én törtem fel a leveleket. Ezután az édesanyja, látva leányának őszinte nyilatkozatát, többé e? ügyről nem is szóllott neki. Később édes­anyja ostyát akarván sütni, elküldte leá­nyát az ostyasütéshez szükséges viaszért a templomba, — hol a leány félóránál tovább időzött. Hihető, az ártatlan le-iny itt és ekkor végezte utolsó imáját. Az ebédet és utána a házi teendőket is rendesen bevé­gezvén, tojás szedés ürügye alatt felment a padlásra. Az édesanyának feltűnt, hopj' leánya soká késik a padláson, 5 éves kis fiát, későbben hét éves kis -leányát küldte B.énjiik utápj 4c ez már axzal a feurel sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom