Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-02-10
el a sajtót a tíuilt hetekben dr. Timon A k os, a jeles jogtörténész és kanonista tollából. — Timon Akos, ki I884-ben megjelent első nagy munkájával: „í\ párbér Magyarországon," — egyszerre országos hirre tett szert, ez ujabb monographiájával ismét nagy érdemet szerzett a magyar egyházjogi irodalom terén. Monographiáját az újszerűség, eredetiség, az általa más munkaiban is híven .követett jogtörténeti irány, alaposság, és kiválóan a gyakorlatiasság jeUemzik, s teszik" nemcsak a szaktudósok előtt becsessé, hanem a laikusok előtt is | <rr lekes olvasmánynyá. Bevezetésében nem ígér ugyan teljes rnonographiát tárgyáról, mert mint mondja, az ahhoz megkívántató forrásanyag még nem áll rendelkezésére; s annak a különböző levéltárakból való kiku-atása még sok időt kivan: mégis ha végig olvaísnk müvét, teljes képét látjuk a tn.'glehetúsen homályos és ismeretlen, mert eddig senki által nem kutatott és nem tárgyalt kérdésnek. Tárgyát a tudós szerző négy fejezetben ismertiti, és függelékül közöl 16 okminyt, melyeket a különböző levéltárakból kutatott fe', s melyek álláspontját kiválóan támogatják. Az első fejezetben a v.irosi kegyuraság eredetér L-l szólva, azt, a magyar királyt sz. István ota megillető legfőbb kegyúri jogból származtatja olyképen, hogy a király a szab. kir. városoknak adott kiváltság-levelekben egyúttal az illető városra vonatkozó kegyu.i jogát is átruházta a városra, nem CMipan egyes, hanem minden esetben; minek következtében a kegyúri jog, a szab. kir. varrok közjogi állásának egyik kiegéf/ro ré.s-'.evé vált, azoknak egyik szükség-/eni attribútumát, a városi szabadság egyik ieit\vges alfcalelemét képezte. A második fejezet a legérdekesebb. E ben szól szerző a városi kegyuraság gyakorla-sán.l n hitfekkezetiség szempontjából. Legérdekesebbnek mondható a fejezet azért, n.ert a gyakorlati éleiben előforduló heves viták épen a kegyuraság gyakorlása kö:ül merülnek fel különösen ott, a hol e jogot 11 in keresztények, (p. zsidók) vagy iRm kathr>Iiku«ok is vindikálják maguknak. S/erző a jogtöi lénet segélyével, légi törvénycikk, okieve'ek cs a szokás alapján li.-zta logikával és meggyőző érvekkel mutatja ki a helyes utat, melyen haladva a kontrovers kérdések tömkelegében el nem tévedhetünk. .Megvédelmezi a kath. egyház jogos igényeit a nélkül, hogy elfogultság vadja érhetné. Kimutatja, hogy a kegyúri jog egyh.íz-közjogi jogosítvány lévén, annak gyakorlatára nem elég a világi jogképesség, hanem cgyhtzi jogképesség is kívántatik hozzá. A kegyúri jogosítvány benső természetével ellenkezik, hogy oly egyének gyakorolhassák azt, kik az egyház kebelén kivil áíianak, kik hitelveiknél fogva a kath. egyházzal szemben ellenfelek. Más vallásoknak állami elismerése nem változtat a dolgon, mert ezen elismerés önállóságot és függetlenséget biztosit az egyes vallásoknak a kath. egyházzal szemben, de nem biztosíthat nekik jogokat a kath. egyház kebelén beiül; már pedig a kegyúri jog ily, az egyház kormányzatába vágó jogosítvány. Ebből következőleg kimutatja szerző, hogy a városokat megillető kegyúri jogokat is, természetüknek megfelelőleg mindenkor a városi tanácsnak, vagy legújabban a városok képviselő testülelének kath. tápjai gyakorolhatják és gyakorolják is. Ezen tételek bizonyítására nemcsak törvényeket és helytartótanácsi intézményeket, valamint minísteri rendeleteket idéz, hanem példákat is hoz fel, minő Beszterczebánya esete a 17-ik s/.ázadbó', továbbá Szeged, Zombor, Komá:om, Győr és más szab. kir. városok példája. Nem kevésbbé fontos gyakorlati szempontból a haimadik fejezet sem, melyben Különösen az 1868; 53. tezikknek a hitfelekezetek községi segélyezéséről szóló rendelkezését, a kegyuii terhekkel állítja szemben, kimutatván, hogy e két fogalom nem esik egybe, hanem nagyon is megkülönböztethető, sót meg is különböztetendö épen a városok érdekében. Isméi jogtörténeti alapon teszi meg szerző a külonböztetést még pedig szerencsés kézzel. A kegyuraság, már eredeténél fogva, a szab. kir. városokat, mint nemes testületeket megillető személyes jog és kötelezettség, melynek anyagi alapja a város törzsvagyona. Dc a kegyúri terheket viselni tartozik a váró?, akár van törzsvagyona, akár nincs, mert az személyes kötelezettség, mely kiváltságon, mint különös jogezimen nyugszik. Az 186S: 53. t. cz. 23. $-a által contemplált községi segélyzés kötelezettsége azonban oly általános kötelezettség, mely mig egyrészről a kegyúri terhek különös jogezimét meg nem változtatja, addig másrészt csak esetleg adható, oly esetben t. i. mikor egyik /agy másik hitfelekezet a község pénztárából segélyt kap. Vagy más szóvá', a nem kath. hitfelekezetek azon á jogezimen, hogy a szab. kir. városok mint kegyurak a kath, egyházi intézeteket fenntartják, segélyezési igénynyel nem bírnak, mert a.kegyuraság régtől fogva fennálló különös teherviselési jogezim, mely csak a 'kath. egyház irányában áll fenn, s mely mint ilyen, a nem kath, egyházak segélyesére. JvöyeteK-si jogot nein biztosit* Es hogy ez a helyes álláspont, melyet szerző igy kifejt, mutatják a gyakorlati példák is. Mert ha a kegyúri terhet a kath. egyháznak nyújtott községi segélyezés gyanánt fogjuk fel, akkor a kath. templom felépítése végett a városi pen/Uubul kiutalt összegnek megfeltlcleg a ntm kath. hitfelekezetnek is tpilkczési segélyt kellene adni, daczára, ho.>y a?ok ntm szátok koz.ruik építkezni, s daczára, hogy hazai turvényeink és joggyakorlatunk érielmében a szab. kir. váíuíok csak mint kegyurak vannak egyházépitkezési kötelezettséggel terhelve. Végre a negyedik fejezetben tárgya ja s-erző, a városi kegyuraság viszonyát az alapítványokkor, és itt kivált azon kérdés megvilágítása képezi czélját, vájjon a városok kezelésére bízott ájtatos czélu alapítványok, az által, hogy a város kezeli azokat megváltoztatták-e jogi természetüket, nem váitak-e a város közvagyonává, s vájjon azok mi czélra fordítandók f Fontos ezen kérdés különösen az 186S; 38. t. cz. — a népoktatási törvény — óta, ott, hol különböző vallásfelekezetek lé\én, különböző jellegű iskolák állanak fenn. Fontossá válik pedig az által, hogy az idézett törvény értelmében létesült különböző jellegű iskolák fenntartásához járulnak-e a kegyesalapitványok vagy nemi Ha a kegyes alapítványok a város köztulajdonává valtak, akkor arra minden polgárnak joga van; de mint szerző történeti alapokon világossá teszi, a kegyes alapítványok nem vaitak ily köztulajdonná, nem vesztették el különös jogi természetüket s czéijukal, ugyanazért nem is fordíthatok azok másra, mint vagy az alapító levélben meghatározott czelra, vagy ily ezé! nemlétében kath. oktatási czélokra. Az itt elmondottak csak egyes kimagasló pontjni Timon Ákos legújabb mű vérek. Ezenkívül számos oly eredeti, •— különösen a szab. kir. varosok f.jiödésére vonatkozó — adatot tartalmaz, mely csak hosszabb tanulmány, és szorgos levéltári kutatás után láthatott napvilágot. A mű nyelvezete világos, gondolatmenete átlátszó, s nincs benne semmi a tudományosságot affektáló némely ujabb iró abrakadabráiból. Épen ezért a legmelegebben ajánlható nem csupán a szakamberek, de a nagy olvasó közönség figyelmébe is. A mű l frt 60 krért minden könyvkereskedésben megrendelhető. KÜLÖNFÉLÉK. — Rudolf trónörökös halála foglalkoztatja még mindig a kedélyeket. A vidék részvéte egy cseppet sem kisebb, mint a fővárosé. A halál tulajdonképeni okáról még mindig számosak a különbnél különb versiók, melyek közül azonban egynek szabad és illik ma már hitelt adnunk : — az öngyilkosságnak! Ha a legcsekélyebb tagja a társadalomnak elvárhatja, hogy szerencsétlen véget ért családtagja halaiának okát ne adjuk át a kíváncsiságnak : — annyival inkább kell tiszteletei tanúsítanunk saját legfelsőbb Urunk és Királyunk iránt, ki bizonyára igazán nehéz szívvel egyezhetett bele, hogy egyetlen fiának halála okául a legborzasztóbb haláluem: az öngyilkosság adassék ki. Mi meghaj'unk ez elölt és nem szolgálunk a hírlapi kíváncsiságnak. Sokkal mélyebb és őszintébb gyászunk a magyar trónörökös halála felett. — A vöröskereszt-egylet pápai fiókja ma egy hete tartotta meg közgyűlését, mely azért nem lett elhalasztva, hogy a humanistikus egyesület részvétnyilatkozatával idejekorán csallakozhassék a központ részv'étnyilatkozatához a trónörökös elhunyta felett; mit Néger Ágoston elnök szépen előadott indítványára a közgyűlés egyhangúlag el is határozott, ezután csak a számadás vizsgalatáról szólló jelentés vétetett tudomásul, és a választmányi tagok kisorsolása ejtetett meg, mely alkalommal Sieinbergcr Lipótnc, Zimmermann Antainé, Szilágyi Józsefné, Rechnitz Edéné, özv. Pakrócz Ferenczné, és Kluge Károlyné; továbbá Fenyvessy Ferencz, JLörmendy Béla, Pap János, dr. Malhia János, Barthalos István és Mészáros Károly újból megválasztattak. — A pápavidéki közművelődési egyesület ma d. u. 4 órakor választmányi ülést tart. — Szép vonás trónörökösünkről. Károlyi Pista gróf beszéli, hogy a trónörökös megígérte volt neki, hogy részt vesz a nemzeti Casinonak ez évben rendezendő diszebédjén és a hivatalos toast után (melyet az idén Szilágyi Dezső tartott volna) ö is fog beszédet tartani. Mindezt persze megakadályozta korai halála, de e tény egy szép jellemvonás boldogult trónörökösünkről, ki folyton kereste az alkalmat az ö hü magyarjaival minél inkább bensőbb érintkezésbe lépni. Bizony mi magyarok véghetetlen sokat vesztettünk benne! — Köszönet nyilvánítás. Vértessyné, Makfalvay Gizella urnö «Viragcsokor» ciroü müvéből 10 példányt küldött iskolaés egylet-könyvtárak közt leendő szétosztás végett. Fogadja 6 nagysága a nemes tettéért a jutalmazottak őszinte háláját. — A nöegyUt báljájr* igen sokan készülnek vidékről is, és mint halljuk helybeli családdink is majdnem kivétel nélkül részt vesznek azon. Az elnökség táncrendézökül Eőri Szabó Jenő, Hanauer Zoltán, Hoífner Elek, dr. Kende Ádám, Koller Kálmán, Körmendy Béla, Kreisler Manó, Makara Iván, Nagy Miklós, Sarlay János, dr. Szily J inos, és Schwartz Vilmos urakat kérte fel. — A „Pápai polgári kor" febr. 3-án tartotta tisztújító közgyűlését, melyen egyhangúlag megválasztattak, elnökké: Reguly Nándor, alelnökké: Heim Ignácz, titkárrá: Hannig Ferencz, pénztarnokk.-;; Heykál J. Ede, könyvtárnokká: Pintér Gyula. A választmány rendes tagjai: Bermüller Alajos, Bikky Sándor, Boda György. Freizberger József, Hannig Antal, Hottó Elek Kovács István, Nagy István, Sz.eglethy József, Schirkhuber József, Teufíel Mihály és Vajdits Károly. Póttagok: Dr. Makara György, Dr. Rechnitz Ede, és Szokoly Ignácz lettek. Zimmerman János lovag urat keresk. tanácsost pedig — Pápa város iránt tanúsított jótékonyságáért — disztagjává választotta a kör. — Dr. Timon Ákos győri jogtanár urat, kinek legújabb müvéről mai számunkhoz bő ismertetést az.on kitüntetés érte,! hogy a budapesti egyetem hittudományi j kara külön jutalomban részesítette. Gratulálunk. — Köszönet nyilvánítás. A pápai önkéntes tűzoltó egylet segély-alap pénztárának egy asztaltársaság helyben 4 frt 50 krt volt szives adományozni, melyért az egylet nevében köszönetét nyilvánítja, Pápán, 1S89. febr, 6. Az elnökség— A „Pápai Leány-Egylet" által ma vasárnap délután 4 érakor az egylet saját helyiségébe-i tartandó közgyűlésének tárgysorozata következő: l. Elnöki jelentés. 2. Tisztviselők és választmányi tagok választása. 3. Zárszámadás és vagyonmérleg bemutatása. — Meghiváo. A pápai önkéntes tűzoltó egylet f. évi február hó lo-én délután 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart, melyre az egylet összes alapító, tiszteletbeli és működő tagjai ezennel tisztelet*el meghívatnak. Pápa, 1889. február 3-án. Az elnökség. — A vesxprémi rendőrkapitány táviratilag megkereste városunk rendőrkapitányát, hogy Hubay és Hevesy színigazgatóknak Veszprém városára adott helyhatósági engedélyét, egy belügyministc-ri rendelet éltelmében követelje vissza és azt neki haladék néikül küldje meg. A helybeli kapitányság a megkeresés értelmében eljnrván, ez ellen nevezett igazgatók óvást emeltek. — Figyelmeztetés. Emlékezetükbe hozatik mind azoknak, kik az általános jövedelmi pótadóból levonandó adóssági kamatokról szóló vallomásaikat még eddig be nem adták, hogy azokat f. évi február hó 15-ik napjáig már csak igazolási kérelem mellett nyújthatják be; azontúl azonban bármi szín alatt is többé elfogadtatni nem fog. Pápa, 18S9. évi február 7-én. A városi hatóság, — Dr. C-irbus_tól „Nemzeti hivalá->" czime alatt tudományos czikket hoz a „Veszprémi Közlöny" melyben a tudós iró a következő conclusióra jut: Gennanistikai kutatások kétségtelenné teszik, hogy a germánoknak legközelebbi rokonai Európában a szlávok. Az a hármas kulturális kör tehát, mely kontinensünk művelődését színezi, (szláv, germán, román) nemzeti törekvéseinkre nem maradhat k özönyös. Anélkül hogy más téren csapongnánk, megmondhatjuk kulturális álláspontunkból is, hogy nemzeti művelődésünk, hivatásunk, fennmaradásunk kérdése azon kultúrához való csatlakozásra utal, mely nemzeti egyediségünkből ki nem forgatott, meghasonlást nem hozott, ellenkezőleg fényessé, híressé tette a magyar nevét Keleten. Ez pedig a román népek kulturális eszmeköre! Dr. Czirbusz. — A rendőrkapitány a dajkaságba adott gyermekeknek orvosilag leendő megvizsgáltatását rendelte el, mely legközelebb fog megtörténni. Jól teszi a hatóság, ha ez érdemben gyakrabban teljesít vizsgálatot, mert talán az egész világon nincsenek elhagyatottabb, szerencsétlenebb teremtmények, mint ezek az ártatlan kisdedek, a kik soha sem fogják megismerni a pótolhatlan szülői szeretetet. — A „Veszprémi Közlöny "-bői olvassuk a következő egyházmegyei dispositiót: Simon György, suúri segédlelkész egyházmegyei levéltáros és iktatónak neveztetett ki. Köszeghy Sándor hittantanár Keszthelyre segédlelkészszé küldetett. — Eredeti bosxu. E. Dávid és R. Jónás pápai lakosoknak közös konyhájuk volt. E közös konyhán azután folyton tartott a veszekedés. Mult héten is ósszekoczczantak az asszonyok, mert az egyik húslevest főzött, a másik pedig csak krumplilevest kotyvasztott. E. Dávidné volt ezúttal a győztes, — a ki R. Jónásnénak belekapaszkodott a hajába és megtanította, hogy nem mindig az az erősebb, a ki husievest eszik. R. Jónásné elpanaszolta baját férjének, a ki boszuból rögtön piaezra ment cs $ nagy kakast vásárolván, hazavitte és a konyhában lévő katroezba zárta. A három kakas persze reggelenként azután olyan kukorikolást vitt véghez, hogy E. Dávid és családja képtelen volt saját otthonában nyugalmat találni. Mikor azután mar türhetleimé va!t a sok kukorikolás, E. Dávid egy nagy dologra határozta el magát. Mult pénteken i'jjel kiosont a konyhába és egy nagy konyhakéssel a három kakas nyakat idmcísr-ette. R. Jónás tegnap tette le pana.-v.ít a biróság előtt, a hol a három kakaí arát ktri maga szamára megítéltetni. A furcsa ügyben j.ivó héten tartatik meg a targy.-dás. — Jelentést tettek tegnap a rendőrségnél, hogy Vanyolai Horváth Mátyás a devecseri utczában egy hidasban lakik. A rendőrkapitány azonnal intézkedett, hogy a hidas-lakója alkalmasabb lakhelyet kapjon. — Részeg czigány. Kolompár András olahezigány részeg állapotban bement Szenté Gábor korcsmájába és ott pálinkát kért. Miután már egészen be volt nyakalva a more, — a korcsmáros megtagadta a kért italt. Erre dühbe jött a czigány és ólmos botjával kezdte ütni eleinte a bútorokat később pedig a korcsmárost magát. A rendőrség letartóztatta a garázdálkodót és bekísérte a városházához. — Gyászjelentés, özv. Rezenka Jánosné szül. Ludwig Krisztina a maga, ugy gyermekei Krisztina és férje Sulyok István, továbbá János; mégis Tanczer Andrásné szül. Ludwig Borbála, Ludwig Mária, Sperg Elek s neje Ludwig Jozefa, Ludwig Antal s neje Mink Erzsébet, Stifíel Márton s neje Ludwig Alojzia, Tartó József s neje Ludwig Karolin, fivére Ludwig Tamás s neje Skolnik Ilona fájdalmas szívvel jeleutik forrón szeretett férjének, atyjuknak, apósának és sógoruknak Rezenka Jánosnak életének 53-ik, boldog házasságuknak 26-ik évében, f. hó 8-án d. u, órakor, hosszas szenvedés, s a haldoklók szentségének ájtatos felvétele utan tortént gyászos kimultát. A boldogultnak földi porrészei f. hó 10-én d. u. 4 órakor fognak az alsóvárosi sírkertben a róm. kath. egyház szertartásai szerint eltakarittatni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig f, hó íi-én d. e. 9 órakor fog a plébániai templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Pápán, 1889. fabruár 8-án.— Áldás cs béke hamvaira. — Talált bárány. Azalásonyi csendőrség őrjárata a bitvai malom közelében az országúton egy db kosbárányt bitangságban talált és azt a nyárádi községi elöljáróságnak adta át. — Szökött fiú. Skálár István pápai lakos jelentést tett a mult napokban a rendörségnél, hogy 12 éves fia József nyomtalanul eltűnt. A rendőrség körözteti a fiatal szökevényt, egyúttal azonban megkereste a devecseri főszolgabírót, hogy a gyermeket Tüskevár községben puhatoltassa ki, mert teljes valószínűség szerint ott lakó rokonainál keresett menedéket azon büutetés miatt, melyet apja, rosz magaviselete miatt neki szánt. — A mult vásár alkalmával öszszesen 1410 darád marhalevél iratost át. Az új állategészségügyi törvény értelmében egy marhalevélre több egynemű állat is feljegyezhető és igy a mult vásár forgalma körülbelül 20CO db. marha és ló volt. — Lopás. Nagy János m.-gencsi lakos mult pénteken jó kedvében Valdinger György korcsmáros udvaráról. Varga Gáspár és Nagy József n.-szöllösi lakosok tulajdonát képező mintegy \ m. mázsa lisztet, továbbá Spitzer Jakab pápai lakos koicsmájából egy hordó cezetet és egy gyeplüszárat ellopott, A rendőrség a tettest elfogta, de a lopott tárgyak nem voltak feltalálhatók. Végre tegnap délután beismerte tettét és bevallotta, hogy az ellopott tárgyakat egyes házaknál lielyezte el, — a hol azokat mégis találta. Átadatott a kir. járásbíróságnak. — Vas Gereben összes munkáiból, melyet Gyulai László rajzaival ellátva Mehner Vilmos ad ki, hat uj füzet hagyta el s. sajtót, az 53—58-ik. Az 53-ik füzettel végződik a 6-ik kötet, mely a „Garasos arisztokráczia" regényt és hat elbeszélést foglal magában. A többi füzetek a „ Tekintetes urak u ezimü regényt közlik, csinos és a kort is jellemző illusztrácziókkal. Egy füzet ára 25 kr. A tősgyökeres magyarságú jó ii-ó müveinek kiadását a magyar közönség megérdemlett ügyelemben részesíti. — Díszes és tanulságos magárjegyzék. A tavasz közeledésének legbiztosabb, a fecskéket is megelőző hírnökei: a magkereskedők árjegyzékei már megjelentek. A számos több-kevesebb gonddal szerkesztett árjegyzékek közül egy ugy a czég kitűnő hírnevéhez méltóan gondosan összeállított és rendkívül gazdagon illusztrált tartalmával, mint ízléses és igen díszei külsejével különösen kiválik. Ez, a nemcsak nálunk országszerte, hanem a külföldön is legelőnyösebben ismert Mauthner Ödön budapesti magkeroskedönek (koronaherczeg-uteza 18. sz.) 1889-ik évi tavaszi föárjegyzéke, mely a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti magvak egész lexikonját képezi. Nevezett czég nem szokásos száraz árjegyzéket nyújt a gazda- és kertészközönségnek, hanem költséget nem kiméivé, oly növénytani könyvet, melyből sok hasznos dologról meríthetni mag)'arázatot. Kitűnő fametszvényei pedig, melyekkel minden nevezetesebb növényt szemlélhetővé tesz, bármely növénytani diszműnek is díszére válnának. Az árjegyzékben foglalt számtalan elismerő és köszönő irat pedig megczáfolhatatlan bizonyítékul szolgál egyrészt a czég üzletének rendkivül nagy kiterjedéséről, másrészt a czég megbízhatósága, magjainak tisztasága és csiraképessége mellett, mely utóbbi tulajdonságokat különben már nem egy kiállítás juryje ismerte el s nyilvánította ki. Igy legutóbb a nagykörösi gazdasági kiállítás juryje is, mely Mauthner Ödönnek egy aranyérmet az indokolás szerint, mint „a gazdasági magvak igen megbízható forrásának", egy másik aranyérmet pedig „feltűnő szép veteménymagvak és kerti eszközökért" itélt meg. A tanulságos árjegyzéket és különösen annak igen számos & mte irjegyzékhen nem található újdonságait melegen ajánljuk a haladni kivánó gazda- és kertészközönság figyelmébe. Ismerve a czég előzékenységét, meg vagyunk róla győződve, hogy e költséges árjegyzékét is kívánatra szívesen megküldi ingyen és bérmentve a gazda- és kertészközönségnek. — Városunkban meghaltak február 2—S-ig: Bödők Sámuelné, ref., 76 éves, hashártyalob. — Kóth Czeczilia gyermeke, róm. kath. halvaszületett. — Neumann Betti gyermeke, izr., 1 napos, veleszületett gyengeség. — Gombás József, róm. kath., 27 éves, tüdölob.— Lővinger Rafael gyermeke Jenő, izr., 1 % éves, ránggörcs. —- Spitzer Salamonné, izr., 90 éves, aggkór. — Horváth János gyermeke Mária, ref., 2 éves, agyhártyalob. — Szeleczki György, róm. kath., 58 éves, tüdőlégdag. — Eejes Mihály gyermeke Anna, róm. kath., 4 éves, torokgyik. — Eejes Perencz gyermeke Terézia, rom. kath., 5 hónapos, tüdölob. — Simon Sándor, róm. kath., 65 éves, tüdőlob. — Rezenka János, róm. kath.. 53 éves, rákos elfajulás. Kivonat: Pápa városának gabona-ár jegyzökönyvéből. 1889. február hó 8-án. 100 kilograro Buza j<5 7 fl 40 kr, közép 7 tl 25 k, alsó 7 ft 00 k. H07.S jó 5 fl 40 kr. közúp S fl 20 k, alsó 3 fl 00 k. Aipa jó 6 fl 30 kr, közéj) 6 fl 00 k, alsó 5" 80 k. Zab jó S fl 20 kr. közép 5 n 00 k. alsó 4 ft 60 I'. Kukorica 4fl70kr, közép 4 ft 30 k, alsó ifi 20 k. Burgonyajó lftSOkr, közép lftSOk, alsó 0 ft 90 k. Széna jó 3 ft 00 kr, közép 2 fl 70 k. Zsuppjó i frt 80 kr, közép 1 fl 70 kr. Osváld Dániel polgármester. Híyilt-tér*). Tessék vigyázni! Alólirolí, mini a Korilz Antul és társa bpesll cz-ég képviselője vonatkozással a ^Pápai Hírlap" 5-ik számában megjelent megjegyzésre indíttatva érzem, magamat a l. közönség tudomására hozni, hogy a nevezett bankezég elismert solidUásához szó nem férhet es sok évi fennállása óla a legjobb hírnévnek örvend. — A közlemény többi részére nem reflektálhatok, miután annak szerzője állításai állal ezen üzletágban! teljes járatlanságát árulja el. Kell Pápán, Í889. február 9. Spiegel Jakab. SZERKESZTŐI ÜZENET. •— Veszprémi, i Veszprém.; Mai számunkban elmondtuk nézetünket. Múltkori telegrammunk a halálhír okáról a fővárosban elterjedt hirek visszhangja volt, melyből elég volt akkor annyi. Hogy a trónörökös halálával összeesik egy fiatal szép bárónő halála, az igaz: — de hát mi köze ehhez önnek is, meg nekünk is I ? — K L Túlságosan szakezikk, s úgy látni hozzá még plágium is. Mintha ugyanazokat olvastuk volna a magyar jogászegyleti értekezések idei első füzetében. — Honvéd. Most már aztán megkezdődik a gyűjtés. Az országos gyász első napjait nem illett erre felhasználnunk. A felhívás az ihászi honvédemlék ügyében jövő héten mint halljuk — ld lesz bocsájtva. A megye abspánja is még e hóban körlevelet intéz e tárgyban megyénk községeihez. — Cen. sor. A kérdés nem érdek nélküli. Sikerült is megtudnunk. E szerint tavai a budapesti egyetemen Veszprém megyéből a bölcsészeti karban volt 11; az orvosiban 37; a jogi karban 37; a hittaniban egy sem. Megyénkkel Zala megye van egyenlő arányban képviselve. A többi dunántúli megyék mind kevesebb számot mutatnak föl. *)& rovat alattközlüttukért nem vállal folelösseyel a s z e r k _______ r Árverési hirdetmény. A zirczi kir. járásbíróság mint Ikvi hatóság közhírré teszi, liojry a veszprémi takarékpénztár képviseletében .Plosscr István igazgató veszprémi lakos vé^rcliQJfal'énak Bajza Mihályné szül. U miriila Anna, Knlincsák Istvánné szül. Durgula Eizse, és Uurguia János csernyei lakos végrehajtási szenvedők elleni ügyében200 frt tőke, ennek 1886. évi augusztushó 20-tól járó 7'/ s % kamat é.s 7V 5 % késedelmi kamatai, 25 frl 55 kr eddigi s ezúttal 10 frt 10 krban megállapított árvcréskcrvéuyi költség iránti követelése belinjlnsu véseti a veszprémi kir. törvényszék és a zirczi kir. jbirnság területén levő Cseinye község <>ü9. .sz. tjkvébeu Bajza Mihálvné szül. Durgula Anna nevére felvett A l. 1-3 sor 2119. 2279. 2433. hsz. irdatlanokra 94 fii becsértékben; a csernyei 670. SK. tjkvben Kalincsák Jánosné szül. Durgula Er/.se nevére felvett A f 1 sor 1672. hsz. ingaUaiira 100 frl becsértékben; végül a csernyei 226. szánni Ijkvben Uajza Mihályné szül. Durgula Anna és ünigtilü János nevére felvett A I. 1. sor 272. lisz. 279. sz. ház, udvar és kertre 45S frt becs niint| incgálliipitolt kikiáltási árakon 1S89. évi márc. hó 26. napján d. p. íö órakor Cscrnycn a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet Ígérőnek eladatnak. A venni szándékozók részéről az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár tizedreszének megfelelő' összeg bánatpénzül a kiküldött kezeihez leteendő. Kir. biróság iniiií, tkvi hatóságnál Zirczen, 1888. évi deczemberhó 27-én. Mayerhofer s. k. 89 kir. aljbiró. H Egy új fsrn&tí 1KAS0S SZÁN fl eladó. Bővebbet BIKRI SÁNDOR urnái f| PÁPÁN. Ii!« BS5_sRj^_fya .-g_ i 6*
