Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-12-22

XVI. évfolyam. 51. szám Pápa, 1889. deczember 2-2. MegjeLenik m i n (i e n v st s á r n a. |J ," Közérdekű sürgős közlésekre kuronkinl [' i' n dk i \ ii I i s z ;\ m u k adatnak ki." IS Bérmentetlen levelek, " csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak .vissza. • A lapnak szánt köz le menyek a - szerk. hivatalába (0-kollégium épület) küldendő " .v 4 _ "• lap V a p a Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Féi évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldbn'íi Gyula , papirkereskedése, főtér) küldendők. tfft,—— ,7r* atosaganak és főbb pánai, s pápn-ridóki e s n létnek m e g v á I a s z í O Í t k ö z S ö n y c. nagy kegyelettel Karácsonykor. .- Karácsony azr ünnepek ünnepe, legszebb -ünnep. Kern a téli- időszak teszi azzá, hanem az a magasztos eszme', .melyet megtestesít és a melynek, fénye melegsé­get löyel.a legridegebb emberi kebelbe. Karácsonykor .a müveit emberiség a szeretet születési napját üli." ama sze­retetét, mely a világrend alapja és a mely nélkül az állami és társadalmi élet fo­kozatos fe|lJdése lehetetlenné vált-vöina. .Mindent, amit a kultúra szépet, haszno­sat és nagyot alkotott, egyedül ama ter­mékenyítő eszmének köszönhetünk, mely a "megváltó születésének nagy történeti mozzanatában gyökerezik. Karácsony 'nél­kül a -világ" puszta, az emberiség árva lenne. A- szabadság, testvériség és egyen­lőség a politikai és társadalmi élet e szentháromsága előtt leborulva, imádva tiszteljük azt a mindenséget betöltő szel­lemet, mely a betlehemi; jászolban lelte !><>ks'íjét. Magyarországon ülik meg ezt az ünnepet, mert .e népe szereti a szabadságot és szivében a szeretet honol .kitörölhetetlenül. Még a politikai téren sem kii veti. a -sivár spe­kuláczió vérnélküli számításait, hanem átengedi magát a sziv sugalinainak, a i»k<>n- és ellenszenv hajlamainak. S tz az, ami. olyan'előnyösen mög­kül'iiiiöztet bennünket a többi európai népe-salad ikfól.-. Oly államférfiak, kik mint a lelketlen kufárok, a .népek és nemze­tek hírét üzérszerüen viszik - a--vásárra, naiunk Magyarországon- alig képzelhetők. Irt mindenki a magyar' nemzet nagy' csa­ládjának tagjaként tekinti magát pór és gazdag, hatalmas i.s koldus..egyaránt. A, s^k-viszontagság és vihar ellen ez egyedüli védpajzsunk, ez--volt győzel­mes fegyverünk. A bels"y egyenetlensé­gek soha elkeseredett 'polgárháborúkká, el nem fajulhattak.és ha voltak kielégit­hetlen vágyak vagy. sértett érdekek, azok a vágyak és azok az érdekek háttérbe szo­rultak egy magasztos eszme előtt, melyet mindnyájan ismerünk: a hazaszeretet' Nem oknélkül hivatkozunk ezekre a tényekre, ép most, midin az .ország minden vidékén nagyobb hullámokat ver a politikai-elet mozgalma. A megyei tiszt­ujitások mindig felszokták korbácsolni a szenvedélyeket és .felébresztik a szuny­„nyadó magánérdekeket. Ha ezeket -a választásokat egy ma­gasabb czél" tudata ne-m lengené át, egy­egy tisztújítás felérné egy-egy' véres csa­tával, melyet "a hatalom bitorlásáért viv­hfik a megye területén. Igy ..azonban a szenvedély lángja nem csap át az al­kotmányosság korlátain és a "küzdelem ] után csak bukottal- vannak,'' de 1-nein dl- j, 'dozáfok. - * ' ' . I / Igazságtalanok volnánk," ha. a küz- J delem ez enyhébb formájáért .nem fejez- j n'ilc ki. teljes- elismerésünket Te 7 eky Géza i gróf belügyminiszternek, kinek békitő J szelleme, és pártatlansága már annyi ké­nyes kérdJst teljesen kielégít) megöl- j dásra juttatott. Az igazság-szeretet, mely j ugylátszik, politikai programmjának min- • .den pontján mint vörös- fonal végig hu- j zódik, olyan varázsszer a mi még a ka- | ján irigység marásait is orvosolja. Az • igaz férfiúnak nem lehetnek ellenségei ': és" a hol ellenség nincsen, o.fct megszűnt j a háborúság. És ezt konstatáljuk ma ka- [ rácsony előestéjén, a béke és szeretet ün- i népének nagy napja küszöbén. j Magyarország népének legelső szük- j séglete a béke és az--a ki ezt biztosítani j képes, legtöbbet tett országunk' fejűdé- ; sere és felvirágzására- ép ugy, mint a i hogy nz emberiség Betlehem szülöttjének j köszönheti, legtöbb és le-gdics'ibb .viv- 1 manyait. . Karácsony a béke és • a szeretet eszméjének -születésílapja. Üljük meg ez ftíiiiepet békében és keblünkben" azzal a j szeretettel, melynek isteni szikrája a. beth­lehemi jászolból árasztotta--el. a- világot soha el nen) "lanyhuló melegével..­. A tiszújitás után. ""Hahémus pápám! Megvan az' új tisz­tikárunk, • mely hat éves mandátumot ka­pott á megyétől a megye kormányzás ára. ' : Néni- titokban, senkit'íl étire, nem sejtve, nem álfondorkodások, holmi be­folyások, korteskedések szülték, az. egy­hangú eredményt. Hiszen a mi'megyénk­ben az történt, a mi sehol (vagy legfel­jebb csakis közvetlen a választás előtt) nem történt, hogy á isztujitást jóval megelőzőleg, másfél hónappal azelőtt a I közigazgatási bizottság választott tagjai 1 külön e czAlra nyomtatott, .felhívást-bo- i csájtottak ki a megye összes yailidtái- j hoz és a megválasztott megye biz. tag- , jaiho'z, melyben nyilt szavakkal utaltak ' a közeli tisztújításra, s elJórtekezlet tar- ; tását. egy oly időre határozták, moly ; épen a megye szép ünnepe miatt a részt- j" vevésre legalkalmasabbnak bizonyult. • j Volt tehát idő, hely. alkalom mi- • latkozni únos. untig elég. tíanki, hacsak | nem 'vak, vagy süket", vagy bolond nem j mondhatja, hogy. nem tudta, hogy a res­tauratio közeleg. Senki nem állithatja ! józan, fővel, bogy jó. előre nem lett figyel- j meztetve, sőt egyenesen felhíva, hogy ! mondja meg kiki véleményét, meggyőz i­dését.^ . ' • És az eredmény?! A nyilt, szabad, egyhangú választás! A közfelkiáltás! j Kinek van most tehát joga bárme- • lvik tisztviselő választása ellen duzzogni? I A megyeház nagy terme zsúfolásig meg- , telt illetékes szavazókkal, a kik ha akar- | tak volna meg tudták volna mondani, ki j kell és ki nem kell nekik. j Az. egész vármegyéből az. összes ! megye bíz. tagok közül, a régiek és újak i közül egyetlenegy sem akadt, a ki bár- j melyik tisztviselj ellen foglalt volna i állást. | Most már kérdezzük olvasóinkat: •— } hol van a tisztes felfogás- ? Hol van az ; a bizonyos elégedetlenség, ellenségeske­dés l Az egész megye nyilatkozott a vá­lasztás alkalmából. Nincs jogában sen­kinek Veszprém megyö független, derék, j nyilt és becsületes biz. tagjairól azt j merni feltételezni, hogy ők nem mertek j volna nyilatkozni, ha valamelyik tisztvi- j sel'ijük nem tetszett volna. Niucs joga; senkinek, főleg a választott megye biz. ! tagjaira azt ráfogni, hogy. azok, ha nem i lettek volna megelégedve valamelyik tiszt- ] viselővel, hogy azok ne" kerestek és ne j találtak volna- ellenjelöltet, ha talán nem is a győzelemre, de legalább annak pél­dás megmutatására, hogy a nekik nem ) tetsz'i volt tisztviselít ne 'az egyhangú lelkesedés és közfelkiáltás emelje újra fel hivatalába.-. A mi vidék ankre nézve is egyhangú volt! a yálásztás.' Pedig oly .férfiakról,. I (pártkülönbség nélkül) mint á régi és-ííj j megye biz. tagjaink úgy Páp i városa, j mint a járás részéről, ki merné állitani, hogy ha'valami vagy valaki nem tetszett volná, ezt nem mérték volna kimondani. Ilyent feltételezni a legerősebb, sértés, mi férfiút érhetne. j Lapunk a tisztújítás - eW,t nyilt ál- 1 lást foglal el, s azt mondta szóról szóra: j .'A választás előtt állunk. Választhat, szavazhat- mindenki lelkiismerete szerint. Ha az a felfogás győz, minek mi adtunk lapunkban kifejezést: — szívből örülni fogunk. Nyilt vélemény nyilvánítás ez, mely mindenkit <1 elismerést érdemel. De a kik netalán más felfogásban voltak, 'de- B 'felfogásukat kellő időben ós kellő alkalomkor nem nyilvánították: — azok elvesztették a' jogot másoknak tenni szemrehányásokat. Okolják enmagukat.* E szavakat igtatjuk most is e so­raink közé a tisztújítás után is. Szivb'íl Örülünk, hogy a mi felfogásunk találta el áz igaz közvéleményt, s hogy azok a számos derék járás- és városbeli megye biz. tagjaink, kik a restauratióra Vesz­prémben megjelentek, szintén e felfogást emelték diadalra. Üdvözöljük őket diadalukért. S üd­vözöljük az új tisztikart is. A megye főispánja erélyes és igaz szavakkal fe­jezte ki, "hogy mit cár és követel tőlük a megye; Becsületességet, tiszta kezet, ernyedetlen szorgalmat, minden politikai párttól való távoltartást és főleg a me­gye ' mindenrendö lakójával szemben, a legszegényebbel, vagy a leggazdagabbal szemben is egyeiü'í pártatlan eljárást. Várja ezt t 'lük, mert ismeri őket, s mert ilyennek ismerte őket. Éljen megyénk javára Veszprém vár­megye uj tisztikara! Veszprém megye tisztújító közgyűlése 1889. deczember 17-én. (ri-őf Esterházy Móricz főispán, cs. és kir. kamarás a közgyűlést megnyitván, me­legen üdvözölte a nagy számban megjelent megyehuottsági tagokat s bejelentette, bogy Bibó Károly enyingi lakos végzett jogászt m. tiszteletbeli aljegyzővé nevezte M. Véy'héhj Dezső kir. tanácsos alispán a maga és tisztviselő társai nevében megkö­szönvén a vármegye közönségének bizal­mát és támogatását, hivatalos állásukról való lemondásukat terjesztette elő és a vármegye pecsétjét a főispán kezeibe le­tette. .- . . • Elnöklő főispán a tisztújítás tartamára jegyzőül báró- Fiáth Pál t. megyei főjegyzőt, tiszti ügyészül pedig Plosszer István ügy­védet nevezvén, kr, jelentette, bogy a can­didáló bizottság a jelentkezésekhez képest minden tisztviselői állásra egy-egy egyént jelölt ki, — és a jelöltek nevét egyenkint eljöadván, a kitört lelkes éljenzések után egyenként egyhangúlag megválasztottnak jelentette ki a következőket: Alispán: Véyhely Dezső. Főjegyző: Kohrtsrái'y József. I. Aljegyző: ár. Puryly Sándor. II. Aljegyző: Ví(jh István. III. Aljegyző: Ilutzú'r. József. Tiszti főügyész: Kniwi/ Károly. Árvaszéki elnök: í'ákát* Ádám. Árvaszéki ülnökök Ponc/rácz Dániel, Koller Sándor, Széh'**y Dániel. Árvaszéki jegyző: Sz»g!etluj György, (kit a főispán tiszteletbeli ülnökké iryoni­ban kinevezett.) Főpénztárnok: Szőke Ignácz. Főszolgabirák-. Kktzúr Ferencz f Vesz­vn-éni), Xuszlopy Viktor (Devecser). Ilorcúth Lajos (Pápa). Szőnyujhy Alajos (Zircz). Kenessey Miklós (Enying). Szolgabirák: Kc-rémji Endre (Vesz­prém), Kewii Imre (Devecser), Dokh.yit* Samu (Pápa), Jíalák Laj s (Zircz), Kányuy József (Enying). A megválasztott tisztikar a Xegtr Ágoston apát által előolvasott hivatalos, esküt a közgyűlés szine előtt letette. Véyhely Dezső kir. tanácsos alispán helyét az elnöki emelvényen ufoglalván. megköszönte a fényesen nyilvánított bizal­mat és általános helyesléssel fogadott és a részletekre is kiterjedő programmszerii be­szédben vázolta a jövő feladatát. Ezután Edarhúzij Móricz gróf főispán intézte a tisztikarhoz azon fenkölt gondolko­zást tanúsító, nemes, buzdító szavakat, me­lyeket lapunk más helyén is idéztünk. Ezután áttért a közgyűlés az uj bi­zottság megalakulása alkalmával szüksé­gessé vált- választmányok és küldöttségek megválasz tá sára. A mrijyei állandó cúlctAztiiu'aiij tagjaivá megválasztattak: Andre Gyula, Ányos László, Ányos Tivadar. Auerhammev Fe­rencz, Barcza Kálmán, ifj. Bélák István, dr. Bezerédj Viktor. Bibó Dénes, Barthalos István, Bóhn Gyula, Bolnmiczky Ödön, Csolnoky László, Devics József, gróf Es­terházy Ferencz, dr. Fejérváry József, dr. Fenyvessy Ferencz, báró Fiáth Pál, Fodor Gyula. Fischer Károly. Galamb József, dr. Halasy Vilmos, Hunkár Sándor, Szili Hor­váth Pál, Ihász Lajos, Kenessey Károly, Kenessey Móricz, dr. Kenessey Pongrácz, Kun György, Kemény Andor, Kolossváry József, Kopácsy Áx*pád, Kopácsy Viktor, dr. Koritschouer Lipót, dr. Laky Kristóf, íséger Ágoston, Paál Dénes, dr. Palotay Ferencz, Pap János, dr. Pillitz Benő, Plosszer István, Pribék István, Pöschl Ká­roly, id. Purgly Sándor, Iiácz Gyula, Keé Jenő, Ruttner Sándor, Rosenthal Nándor. Rothauser Móricz, Supka Jeromos. Szabó Imre, Szilágyi József, Szalatkay István, Szabadhegyi Kálmán, Tóth Ede. Tóth Kál­TÁRCZA. Széchényi és Deák. — KEMENES FERENCZTÖL *) — . Nyugatról jött és a Dunánál Megállt az ihlet embere: Eszmék ragyogtak homlokáról. -. Szeméből a láng lövele;. . ­Fénylett az arcza egy nagy gondolattól, Melyből támadni fognak nagy napok, ^ e AT új jöyendö,. új világ kel ottan, > ­Hol egy vitéznép tengve hallgatott. Oh népem, ébredj! igy rivalla, És az egekbe nyúlt keze:.... S a nép fölött,' mely felriadt, egy ... , Szép hajnáífényt. lebegtete. ; -.lm itt a hajnal! bős' ország! vitéz nép.!. A küzdő élet és a munka vár! . Igy szólt mennydörgő hangon, — hadd ta­JVInnkában már az első napsugár! [láljon Alkoss törvényt, mely óvja, védje A te vitéz,- hős- fajodat: Vérünk sc jobbágy, egy anyánk van, eg3?en «í jobbágy is szabadj" Kevés a számunk, forrjunk össze addig, Mig meg nem jő az égő zivatar: Ha össze nem forr egy testté e nemzet", A vész'idegén nép közé kavar. Tanulj, mert a tudás világa ' -' : ''' Az' a vezérlő égi-láng, li- , " _ . Mely ebben a sötét ^világban ' - "''' ;­*) Kemén.es Ferencz megyei közéletünk e kedvelt kiváló fapja é'á ismert költő ÍI minapi me­gyei ünnep hatása alatt irta e szép költeményét, melyet örömmel közlünk Á sugarat veti reánk -, ­Csak ott van élet. hol e láng világit... lm a fényforrás! megnyitom neked: Meríts belőle gyorsan, és lobogtasd Termő síkon, erdős hegyek felett. Akarj, ha az ég támogatja, Bűvös erő az akarat: Szavára a mocsár kiszárad, A vizek árja elapad, A fékeveszett elemek megállnak, A föld megírjuk hódol kő, fa, fém, Nyargal a gőz, az eszme megvalósul, A hang zene lesz a lant idegén. Siess, mert máskép eltipornak, Elgázol egy nagy óriás: . A világosság napsugárin. Eoban feléuk a haladás; . . • ' Mig vérünk- hulla, az idő nem. állt meg, . S mi elmaradtunk, el kell érni, el . . . Ki akar s művel, az Úr azt megáldja, S csodát tehet az. ész műveivel." És iüi az ihletés szavára A hősök énekese jő, Utána a nagy üstökös, a Vihar dallója tör elő; Jön a magyarság lelke, szivvei-ése, S arány liürján zeng' a nép élete .... A dal rivall még, s válaszúi az ország Nagy munka-zajja elegyül bele. Fölkél a zene fejedelme, • S á- hangra, melyet húrja ád," ­Az ihlet őrjöngéseibe Esik abámuló világ; Mellette áll a láng igék itjése, Minden szavában egy villám ragyog: Igézet, mámor, riadó rajongás Kisérl haj! a gyújtó szózatot. fec oronmiei KUZIUIIIV. . , I —J • — "j— Lapunk mai számához egy féllv melléki©* vai* csatolva. Tanul, ir, fest, elötolong az Erős, csodás új nemzedék ... A gondolat magasba szárnyal, Feszül a kar, a munka ég . . . Újul a föld, a gőz röpül, a vizre Féket-vet az az erős akarat .... Versenyre kél a nép a nemzetekkel, . Tör, zúz, ha gát van, a mint áthalad. De egy sötét vihar közéig im. A méhe tűzzel van tele . . . ,,Ne menj óh népem! e viharnak. 'Kiált az ihlet embere. Iszonyú jelek vannak fönn az égen, Vérben forog a nap és csillag ott Vér, láng az égen, vér és láug a földön'' . , Aztán megőrült .... összeroskadott. Zubog a vész, dörög az ágyú, Csattog a kard, a nép rivall, S a félvilágnak nekimegy a Harag, boszű villámival; Még harsog büszke csata riadója,­Hős vére hull, az ég és föld sötét-. . . Süvölt a v.ész ... egy égomlás moraja.. Es összezúzza öt és fegyverét. Mély siri csend . . . csak sirni tudna, De nem bir az élő-halott ... Vagy tán e nép még büszke most is, ífem ismer gyászt és bánatot? Ah hisz lelkén az égő kin nyilait át, S szive a könnytől majdnem megreped . Ugy fáj e könny} de visszaírni a. szívbe. Ne lássa más,.ne, e szent könnyeket! S ki a szivekbe'lát, az Isten Megkönyörül a nemzeten: j Egy lángértelmii férfiút küld, Hogy a gyászban vezér legyen; Im jö, s midőn szól, a lélek megenyhül, Á] fájdalom szűnik, a seb heged, Szentség lesz a jog, régi rom felépül, A nemzet itjra hisz, remél, szeret. Sürg, forr a nép, a kedve megjött, Magas eszméken jár esze, Dfe számit és vigyázva alkot. Hogy mind, a.mit tesz, jól tegyeí S bizik ingában, bizik a jövőben, Nyugodt fenséggel néz ma már körül . . . Oh mert lányelmii bölcse az igazság Örök hatalmát hagyta örökül. Felszálltak ők már őseikhez: Az ihlet és elmeláncj; De megjelennek, szellemök még Mind egyre fényt áraszt reánk; Egyik szemében eszmetüz ... a másik A na/p sugarát hordja homlokán, És intenek, hogy járjunk nyomdokukban A világító fénysugár után. Itt ver szivök a mi szivünkben, Lelkünkben a lángjok lobog: Mig népök él a földön, meghajolnak Előttük az évszázadok; Nagy szellemök lesz a világító fény, JSljäly.-a jövőbe minket bevezet — S.; midőn megyünk, örök hirt zeng felőlük A nemzet lelke, az emlékezet, j _______ £s híja, hogy kritikus nem lettem. Irta MIKSZÁTH KÁLMÁN. A jó isten tudja, mii-e van nekem te­hetségem. Annyi bizonyos, hogy ez a cini fm-csanak látszik az olvasó előtt: „kis híja, ho?y kritikus nem lettem." Mintha a zerge mondaná magáról -. „Majdnem jáger lett be­lőljem." De olyan az élet, ezer furcsaság szövi át, S kivált az újságíró, mint háborús idő­ben a katona, egy egész évre való élmé­nyen esik keresztül mindennap. Vagy kilenc éve lehet, hogy a „Pesti Hirlap"-ba dolgozom. Ah, hogy tovaröppent az a nap, mikor először ültem mostani asz­talomhoz s a szerkesztő rám nézett hide­gen, közömbösen-: „Hát önre mit bízzak? Próbálkozzék meg a hírrovattal ! ;< Nem volt bennem valami nagy bizalma. Akkor még­fiatalok voltunk én is, a lap is. Pláne a lap, egészen a gyermekéveit élte, épen ak­kor ment át a fogzáson, a csikó-fogai elhulltak s újak nőttek helyette. Kilenc év sok idő egy ember életé­ben, de hát még egy lapéban! Több mint száz kötet barnállik a polcokon, a miket" mind mi irtunk Össze! Istenem, mennyi ten­ger betű! S e tengerben mennyi esemény eltemetve. ... Ha ugy délutánonkint néha unalom­ból lapozgatokbennök,hogy elétárul ámult,­aranyos porral behintve. Csak kilenc esz­tendőről van szó s mégis mintha már a­mult század elavult pei-gamentjei között turkálnék. Minden lapról emlékezetembe villan valami — apró diadalok, apró örö­mek, apró keserűségek. Aprók, de igaziak. Most bent ülök a parlamentben (mert az ócska nagy Íróasztal, a mely mellé ki­lenc éy előtt telepedtem, oda is elvitt, en­gem), de az országot rázkódtató politikai vilvarokra vissza nem tudok gondolni oly borzongva, mint a mi bárányfelhőinkre. Ah, milyen rettenetes nap volt az, -mikoraGhycy Kálmán halálát hoztuk szép kövér betűkkel, meleg hangú nekrológgal. Kitett magáért a reporter, kivált styláris szempontból; az egész közleménynek csak az az egy baja volt. hogy az Öreg (xhycy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom