Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-12-08

XVI. évfolyam. 1889. deczember 8. & v, — —\ VI # Előfizetési díjak Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. A lapnak szánt köz le menyek a lap szerk. hivatalába % (Ó-kollégium épület) küldendők. í'" V ')\t Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések íl lap kiadó hivatalaim (Goldberg Gyula , ^N^papirkereskedése, főtér) küldendők. ápa város hatóságának és f Sbb páp

ai, s p

ápa-vidék

i egyesületnek rn c g v á ] a s ztoTTkfiz I ö nve A megye ünnepe. Méltó díszben, emelkedett hangulatban és méltóságteljes modorban folyt le mult vasárnap a — megj'e ünnepe, Széchenyi és Deák arczképeiuek leleplezési díszközgyűlése. Pnég nom volt megyénknek ily kegyeletes és fényes ünnepe. A kitűzött időre már rég tele volt, s pedig zsúfolásig, köztük egy diszes szép számú hölgyközönség, megyénk vAj diszes székházának nagy terme. A megyei tisztikar tagjai, és azonkívül Fiát h Pál- báró, Erdődy Sándor grófj Esterházy Ferencz gróf diszmag}

T

arban jelentek meg. Gyönyörű képet nyújtott a nagy diszterem. Az elnöki emelvénytől balra, a világosság kedveért, ott voltak állványra téve, zöld babérral körülövezve és függönynyel leplezve, Széchenyi és Deák arczképeij — jobbról az ünnepi szónok számára egy kis emelvény. Pont 12-kor megérkezett díszmagyar b an Esterházy Móricz gróf főispán s az elnöki emelvén3

T

en mellette jobbra Yég.hely D. kir. tan. alispán , K e n e s se y Károly tiszti ügyész, Kolossváry József főjegyző és ifj. Dr. Purgly Sándor t. főjegyző foglaltak helyet. Esterházy Móricz gróf kegyeletes szép szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést, megemlékezvén az ünnep jelentőségéről és üdvözölte a megye vendégeit, s köztük a szintén megjelent Vastag h György festőművészt. Utánna Véghely tett jelentést a képek beszerzésének előzményeiről s átadta a szót az ünnepi szónoknak, Fenyvessy Ferencznek. Az ünnepi beszédet egész terjedelmében mai számunk hozza. Azon viszonynál fogva, melylyel lapunk Fenyvessyhez áll, nem terjeszkedhetünk ki e beszéd méltatására. S csakis mint újságírók constatáljuk a tén3

r

eket, mik e beszéd külső sikerét a legteljesebb mértékben demonstrálták. Fenyvessy jegyzetek használása nélkül mondotta el ün- } nepi beszédjét, mi a közvetlen si- J kert még jobban előidézte. A beszód számos emelkedett pontján hangzott fel a közhelyeslés és végeztével perczekig tartott a taps és az éljen. A szónoknak kétszer kellett megjelenni a szónoki emelvényen. Szabó Imre megye biz. tag kért szót. a beszéd .végeztével. Szabó Imre a szónoki művészet legbiztosabb mestere. Röviden szóllott ünnepi csendben, s pár szóval kiemelvén a beszéd lendületteljes hangját és fenkölt gondolkozási menetét, azt indítványozta, hogy az ünnepi beszéd egész terjedelmében a megye jegyzőkönyvében örükittessék meg, mely indítvány nagy lelkesedéssel el is fogadtatott. -— Végül a veszprémi dalárda énekelte el Kölcsey örökszép Hymnusát, mire az elnöklő főispán gróf pár köszönő szó után, melyben azon reményének adott kifejezést, hogy a megye ünnepe bár ha maradandó emlékű lett légyen, bezárta a legszebb rendben lefolyt lelkes és lelkesitő díszközgyűlést. Az ünnepi beszéd után Ki inna ch László festőművész, a Va-j sárnapi Újság munkatársa, pillanat- | n3

T

i fényképet vetetett le a díszközgyűlésről, mi után a Vasárnapi Újság számára képet fog rajzolni, mely a Vasárnapi Újságban két hét múlva fog megjelenni. Egy lap ára 20 kr. s ezt megszerezni érdemes lesz a résztvevőknek. Lapunk szivesen közvetíti a megrendeléseket". # * A díszközgyűlést nagy díszebéd követte a Korona vendéglő nagytermében, mely a szorongásig megtelt, pedig a résztvéti jegy ára elég drága volt. Voltak vagy I50en, köztük a veszprémmegyei ifjúsági körnek küldöttei, kik a díszközgyűlést megelőzőleg- a főispánuál is tisztelegtek. Az ebéd felső részén ültek a főispán gróf. körül Laky kir. kamarás, kir. törv. széki elnök Véghely D. kir. tan., Kernen es Ferencz apátkanonok, br. Fiáth Pál, gróf Ester h ázy Ferencz és Sándor, gróf Erdődy Sándor, báró Bornemissza Gábor, Bezerédj és Fenyvessy orsz. képviselők, Szabó Imre, N ége r apát, id. Purgly. Vastagh György. Án3'os László, Bibó Dénes stb. stb. Az első beszédet a főispán gróf mondta a Királyra; mire megeredtek a felköszöntések. Fiáth Pál báró, hosz-; szabb, érdekes beszédben fejtegetvén az ünnep jelentőségét, a megye fejére, Gróf Esterházy Móricz főispánra emelte poharát, mire dr. Bezerédj Viktor Véghely Dezső alispánt, Szabó Imre dr. Fenyvess3' Ferenczet, dr. Fenyvessy Ferencz a budapesti ifjúság „Veszprém meg3

r

ei köré"nek küldöttségét köszöntötték fel. — A „Veszprém megyei kör" küldöttsége nevében Eötvös Bálint mondott csinos és rokonszenvesen fogadott áldomást a vármegye főispánjára, tisztikarára és lelkes közönségére. Ifjú Bélák István ügyvéd a sajtót éltette stb. * * Este íén3

T

es bál volt Esterházy Ferencz gróf elnöksége alatt. A lady patronesse tisztséget Fiáth Pál báróné teljesítette leereszkedő kedvességgel és bájjal. A hölgyek csinos tánezrendet kaptak, Széchenyi és Deák arcképeivel. A táncz — mel3

T

ben a bálanya járt elöl a legjobb példával — ki világos kivirradtig tartott. A pompásan sikerült bál — rnetyre mint érdekes dolgot felemlíthetjük br. Hornig megyés püspök a dispensatiót is híveire nézve megadta — legszebben fejezte be a megye ünnepét. /V lisztujitíiSi kijelöli értekezlet. Azon felhívásnak, melyet a közigazg. biz. választott tagjai bocsájtottak ki a megyei restauratió érdekében, meglett az eredménye. Múlt vasárnap Veszprém városa nagy terme, hol az értekezlet tartatott, zsúfolásig megtelt megye biz. tagokkal. Megjelentek a szavazásra jogosult új biz. tagok is. I Az értekezletet Szabó Imre köz. biz. tag, mint elnök nyitotta meg egy magvas derék beszéddel, mely után a kijelölések azonnal kezdetüket vették. Őszintén megvallva, az értekezlet ideje nem bizonyult alkalmatosnak. Egy nagy s lelkesítő díszebéd után nem igen lehet nyugodt értekezletet tartani. A nyugtalanság, mely néha-néha zajossá is vált. nem a főbb tiszti állomások betöltésénél jelentkezett, mert p. o. az összes központi tiszti állásokra egyhangúlag és nagy lelkesedés mellett az eddigieket jelölte ki a nagyszámú értekezlet. Az elnök minden felhangzott éljenzés után feltette a kérdést: — van-e valaki, a ki ellenjelöltet ajánl. De. a helyes és jogosult kérdésre újra felhangzott az egyetértő zajos éljenzés. Igy lettek kijelölve nagy lelkesedés mellett egyhangúlag -. Alispánnak Véghely Dezső. Főjegyzőnek Kolossváry József. Első aljegyzőnek ifj. dr. Purgly Sándor. Másod aljegyzőnek Végh István. Harmad aljegyzőnek Huszár József. Tiszti ügyésznek Kenessey Károly. Árvaszéki elnöknek Takács Ádám. Árvaszéki ülnököknek Pongrácz D., Szélessy D., Koller Sándor, árvaszéki jegyzőnek Szeglethy (iyörgy. Főszolgabíróknak: Kletzár Ferencz, Horváth Lajos, Xoszlopy Vikort, Szönyeghy Alajos, Kenessey Miklós. A szolgabirák kijelölésénél csak a devecserinél volt eltérő vélemény. (Az ürese désben álló veszprémire Kerényi Endre, közig, gyak. jelöltetett ki.) Többen Keserűimre devecseri szbiró helyett Kenessey Aladárt akarták, s a kijelölésben nem történt egyesség. Végre is hosszasb zajos viták után felkérték Esterházy Ferencz grófot, hogy ő a devecseri járást hívná össze értekezletre s ott próbáljon a járás egyességre jutni. A járás canditatiója lesz irányadó a többi járások megye biz. tagjai előtt. Ha azonban maga a járás is mindkét jelöltet ajánlaná, akkor ez által természetesen szabad kezet enged az összes megye biz. tagoknak is. Élőnk és heves jelenet volt Rada József és Huszár Gyula kijelölése ügyében. Ugyanis az esetre, ha a főispán gróf úr az eddigi tisztviselőkből nevezne ki főszámvevőt, az ez által megürült helyre az egyik tábor Eadát, a másik Huszárt akarta kijelölni. Rada mellett különösen Kemény Pál zirczi ügyvéd lépett sorompóba és hangsúlyozta, hogy Rada már 5 év óta áll a megye szolgálatában s igy a fokozatos előléptetés elve szerint öt illeti meg az elsőség. Hosszú éljenzések után, melyben mindkét párt zajosan vett részt, végre is abban állapodtak meg, hogy mivel a főispáni kérdéses kinevezés kánt núndekkoráig senki tájékozva nincs s igy a kérdés még egészen korai: — a kijelölés mint idő előtti ezúttal mellőztetik. Általános a nézet egyébiránt, hogy a főispán gróf. ki már eddig is annyi szép jelét adta a megyére nézve a leghelyesebb és legmegnyugtatóbb megoldásnak, ezúttal is ő fogja kinevezéseivel megtalálni a legigazabb és legméltáivyosabb utat. Ezek voltak a kijelölő értekezlet kimagasló ügyei. Örömmel constatáljuk, hogy — mi megyei tisztviselőinkre nézve nagy elégtétel — az eddigiek ellenében nagyban és egészben senki az igazán váratlanul nagy számban összejött értekezlet tagjai közül még csak kifogást sem tett és igy a decz. 17-iki restauratió legnagyobb részben felkiáltással fog megtörténni. De örömmel constatáljuk azt is. hogy a később mindinkább zajosabbá vált értekezletet Szabó Imre elismerést érdemlő ritka bölcs tapintattal vezette. Igen helyes volt tőle. nem élni szigorúan elnöki jogaival és nem fitogtatni az elnöki - máskor talán szükséges — erélyt. mert csak Sz a hó Imre tapintatos elnökségének lehet főleg köszönni, hogy az éitekezlet megállapodásokra juthatott. Részünkről üdvözöljük a kijelölő értekezlet eredményét, mely az összes főbb tiszti állások betöltésére nézve a megye biz. tagokat egyesitette. Reméljük ez egyetértő candidatio fog nyilvánulni decz. 17-dikén is! Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő ünnepi beszéde Veszprém vármegyének 18«y. évi decz. 1-én tartott díszközgyűlésén. Méltóságos Főispán Gróf "Ur! Tekintetes "Törvényhatósági Díszközgyűlés! Mélyen tisztelt s nagyrabecsült Vendégeink! Mikor Veszprém vármegye ez uj diszes székházát fólópitteté, csakhamar rá megpendült az eszme, hogy ez uj szép megyeháza — belőlről is felékesítve legyen. Felékesítve! Nem a pazar fényűzésnek szemet kápráztató ezer és ezerféle módon és furfanggal kigondolt csillogó drága eszközeivel, csecsebecséivel; —nem!, De felékesítve azzal, a mi a megyéhez legnemesebb és legméltóbb; azzal, mit sem aranyért, sem ezüstért nem le" het megvenni, mert nem eladó; — íelékesiteni a haza nagyjai iránt érzett nemzeti kegyelet és örök hálának tettekben nyilvánuló tiszta, hazafias érzésével. Ez érzés szülte megyénk mai ünnepét; ez érzés vezérelte ide az egész vármegyét s vendégeinket; ez érzés az, mely — hiszem ós vallom — mindenkit e hazában, ki mai ünneTÁRCZ A. ROBOZ AGNES. Roboz Agnes asszony két fiát elfogták, A legmélyebb tömlöcz fenekére dobták, A pallos már fenve, a sírjuk megásva, Es a kegyelemnek ajtaja bezárva. Palota környékén Ágnes ott kóvályog. Lesi, szólítgatja az íródeákot, Magas urak előtt, kik tanácsba mennek. Veti magát porba s zokog mint a gyermek. Kezeit tördeli, ében haját tépi, Bátori ajtaja még sem nyíl meg néki, Nap nap után múlik, már csak egy van hátra, A palotát aztán nem lesz miért járja. „Dajkám, öreg dajkám I egy utolsó próba! Gyűlnek az udvarhoz tánezra, dáridóra . . . Sikos ott a palló . . . nedok ott a pára . . . Kelendő a szépség, becsület az ára. Öltözködni gyorsan! ... ne törődj' az árral! Tűzd meg fejkötőmet gyémántos boglárral, Illeszd panyókára nyusztprémes mentémet, Melynél csak a vállam csillogóbb fehérebb., Könyeimnek nyomát mosd le rózsavízzel, Menjünk dáridóra — meghasadó szívvel." Tárogató hangja zeng az éjszakába, Sir-ri a hegedű, mélázik a hárfa, Fáklyatáncz, párnat&ncz váltakozva járja, Csapodár Bátóri párját egyre váltja. Virágtól virághoz mohó vágygyal szédül És megittasodik Ágnes szépségétül. • Térdre borul Ágnes: „Nem a tánczért jöttem, Nagyságos nagy uram! Csak tehozzád jöttem. Gyászba boralt özvegy ... Roboziak anyja ...." Esdeklő szavait Bátori nem hallja. Tekintete kánya, a mely orvul ráles Vergődő galambra: „Milyen szép vagy Ágnes!" „Egy órában szültem őket e világra, Egyik a másiknak édes hasonmása, Oly delik, oly szépek, oly bátor leventék, Halálra Bátori, őket mért keresnéd?" Liliom arczára könyre köny szivárog, Zsigmond gejedelme csak rózsákat lát ott! Rózsát arczán, vállán, keble halmán nőve, S égő vágyat érez szákitni belőle. .Fölemeli gyönpón s az udvar láttára Szilaj égő csókot lehel a vállára. Összesúg, összebúg a sok uri dáma, Udvarnok közönyös, mintha mitse látna, Ágnes összeborzad, pirul, sápad, kábul És a fejedelmet ellöki magátul. „Becstelen I . . . Volna itt egyik fiam bátor, Lemosná a szégyent anyja homlokáról." Kerekedik felhő a Zsigmond szemében: „Ha csak egy kell, legyen óhajtásodképen! Kettő közül még ma egyik fiad szabad, Válogatós asszony, válaszd ki te magad!" Szivéhez kap Ágnes, nincs szava, nincs átka, Csak szökni vágy innen, ki az éjszakába. Ez arezok, e hangok, e zene mind. űzi, S szeretne eszmélni, gondolatit fűzni, A levegő nyomja, olyan fojtó száraz, S fölébe zúg egyre: „Válaszsz, válaszsz, válaszsz!" Kiér Roboz Ágnes a nagy tág lépcsőre, Virító szőnyeggel bevonva, átszőve, Tapogatva kezét teszi a karfára, Tétován lép, mintha nagy sötétben járna, Halántéka lüktet, meg-megsimogalja S laasan rendbe térül, hiszi, goudolatja. „Leányos arezukon pehely alig serkedt. S leánycsókot bizony még nem is ízleltek; Vérengző Bátori, nem adom, bem adom! Kisebbik fiamat tenéked nem adom." Es újra alább hág, egy-két fokot lépve : „Rám emelte öklét. . . most lakoljon érte! . .. Porban játszó gyermek — azóta sem tette, Hogy büntessem mostan halállal érette ?" Tárogató hangja, mind messzebb enyészik, Félelem lassítja Ágnes szivverésit, Újra lép, támolyog, kettőt, • hármat, négyet. . . Jaj, tán ez a lépcső sohse ér ma véget! . .. Egyszer csak,,egyszer csak — mi jutott eszébe ? Leül a garádics kellő közepébe S óvatos ujjakkal gondba-gondolatba, Éjfél haját lassau bontja-bontogatja. Nagy nehéz gyűrűkben a haj kai-ikázik S ontja fónynyel elegy árnyát le bokáig. Öve megoldódik, mentéje aláhull S a sok drága ékszert lefosztja magárul „Aludni! . . . Már késői" . . . Félve,pironkodva Keblén a ruháját lágyan összefogja S indul, fordul vissza könnyű Iebbenéssel, Játszi mosolygással, titkos kedvteléssel. Álmélkodva nézik, a mint tova lebben S egyszer csak benn terem újj-a a teremben. Szétrebben a vendég — minden ideg bénul, Zeneszó, víg kaczaj hirtelen elnémul. Ágnes is meghökken, szétnéz zavarodva, Azután hajbókal balra is meg jobbra S mintha válaszolna valaki szavára, Dadogva szól: „Igen — audier cziára!" * Nem nevetgél bezzeg most e rom láttára Henye üdvaroneznép, ledéi* úri dáma, Zsigmond gonosz arczán a fagyos gúny olvad, Krónikás kiejti kezéből a tollat. «Kitt &p4Jí3£|. Csudálatos bíróság. Az 1848 előtti feudális rendszerben sok oly intézmény létezett, melyek a mai korban csudálatosaknak tűnnek fel, — a minthogy valójában csudálatosak is voltak. A legfontosabb hatósági functiók egyike volt akkor is, mint mindenkor az igazságszolgáltatás, és azon szervezet, melyet bíróságnak nevezünk. — A bíróságok azon időben más szervezettel birtak, mint ma. A legérdekesebb bíróság volt az úriszék, melyen a földes úr hatósága alatt állott személyek ügyei intéztettek el, sőt gyakran azon vitás kérdések is, melyek maga a földesúr és alattvalói között forogtak fenn. még ha vagyoni kérdések voltak is, tudni illik olyak, a melyek a körül forogtak, hogy mi és menyi legyen a földes úré valamely területből, és mi adassék a jobbágyoknak. Ilyenek voltak a legelő és erdő elkülönzési úrbéri perek, -— melyek szintén az ariszék elétartoztak, és első fokon ott biráltattak el. Az ily úriszék elnökéül meghívta a földesui* egyikét a legkitűnőbb jugtudó táblabiráknak, valamint meghívta a bírói tagokat is. Az úriszékben részt vett a szolgabiró és esküdt, és a megyei tiszti ügyész, mint az adóalap képviselője és a jobbágyoknak pártfogója. Kitüzetett a határnap az uriszék megtartására a földesúr birtokára, — hol a földesúr épületeiben elszállásolva lettek a bíróság tagjai, és a megyei fiskus. — Ilyenkor ünnep volt a faluban. Előre kimeszelték és sikálták a szobák falait és padlóját. Megmurvázták az udvart. Megazapoiitutott a cselédség, Főző asszonyok hivattak meg a szomszéd faluból is, meg a városból is. Egyik azért, mivel nagyon jól tudta a mandula tortát készíteni, és a szulczot, — a másik azért, mivel a réteseket kitűnő gonddal sütötte a tűzhelyre felrakott lábasokban, melyek körül értette hogy mennyi parázst kell rakni alatt, és felette, — és nagy felügyelettel folyvást a rétesekre vigyázott, s azokat oly ízletesen állította elő, hogy a vendégek öt esztendő múlva is emlegették; — a harmadik főző asszony a pecsenyéket tudta sütni úgy, hogy egy fejedelem is megdicsérte volna; — ott az óriás tűzhelyen nyárson forgatták a czigányok, és a pandúrok a malaezokat, nyulakat, ludakat, pulykákat, és minden nyárson sülő pecsenye mellé folyvást rakták a csendes parázst nagy megfontolással és kiszámítással, hogy el ne pörkölődjék, gyakorta megöntözték, hogy oly pirosra süljön mint a rózsa. Bőven volt a töltött káposzta, feldiszitendöj fris kolbászoknak és hurkáknak ékességeivel. Ilyen ebédre várták az uriszék tagjait, mely ebédnél az asztal ékkességeül bőven pompáztak a legfelségesebb fekete és fehér borok, s pecsenyére a pezsgők. Az uriszék eltartott egy hétig, nagyobb birtokosoknál hetekig. A bíróság öszeült délelőtt, és és annak tagjai keleti komolysággal hallgatták az ügy előadását, és az okmányok felolvasását, és jegyezgettek azok, a kik az ügy eldöntésénél ahoz hozzászólni akartak. Elő is vették az ügyet apróra. Senki se sürgette őket, nyugodtan tanulmányozhatták az ügy állást, a jogkérdésekét. Délben ebédeltek kényelmesen-,, nyugalommal és vidáman, merfc a földesúr egész nemzetiségét meghívta erre az ünne-