Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-08-18

csot nem csak a lelkiismeret, az érzelmek és különös szeretet által, hanem a hit közössége által is; rányomja a végtelennek bélyegét a művészetre s az absolntnak világosságát a tudományra; a hazaszeretet hitczikkelyé varázsolja: és midőn közelgünk az utolsó órához, az örökkévalóság örvényéhez, fen tart és vi-* gasztal az által, hogy megígéri, miként jó cselekedeteink nem vesznek el, hanem örök időkre fenn fognak maradni az emberi szellemben, ugy szintén igéri azt is, hogy létünk lényege nem enyészik el, hanem égről égre száll fel, hogy Isten kebelébe olvadjon." Ime! igy nevel az egyház a vallás érzelmei által! Aki ezen érzelmeket megakarja gyengíteni, vagy azokat kiirtani törekszik, méltó volna, hogy felköttessék az útszéli első fűzfára! Mert legyon valaki bármily szegét^, járjon kopott ruhában, egyék száraz kenyeret, legyen elrekesztve a külvilágtól és az üde légtől, mint a bányák sötét aknáiban nehéz, verejtéket izzadó bányamunkás, hordozza vállain a milliomosok súlyos gabonazsákjait, vágja, fürészelje a fát, hogy mások melegedhessenek, mig ő családjával talán didereg és dolgozzék bármi nehezen, bármi csekély bérért, — a legsúlyosabb munka is elviselhetővé lesz reá nézve, csak kettő el ne hagyja: a vallás ós erkölcs. A kit a vallás, a hit vezércsíllaga vezet az élet sötét időszakában, — az ztigolódás nélkül fogja viselni sorsát; az nem lehet soha boldogtalan és kopott öltönye alatt is elégedettebb sziv fog dobogni, mint az erkölcstelen eszközökkel meggazdagodott világfi szalon kabátja alatt. Tisztelet tehát az egyház nevelői fensőségének, midőn vallást, hitet csöpögtet az emberiség szivébe, mely fölemel és boldogit. Hogy mily gondos őre az egyház a nevelésnek és az erkölcsöknek, megmutatja mindazon ténj'kedéseivel, melyekkel az embert a bölcsőtől a sirig végig kiséri. Már a keresztségnól, azon esetre gondolva, hogy talán a szüléket elragadhatná a gyenge gyermek mellől a halál, keresztszüiéket rendel, a kik esetleg az árva vallás-erkölcsi neveléséről gondoskodhassanak; a bérmálásban megerősiti őt az élet küzdelmeire: egyházi szertartásaival pedig folyton ébren tartja a valláserkölcsi érzületet s templomban és iskolában hirdeti a jó, szép ós igaz eszméit s hogy megszentelje a családot, — szentségi méltóság jellegét nyomja a házasságra. Az egyház jeles „paedagogus" is. Szemléltetöleg oktat s kiváló barátja a jelképes tanalaknak. És az egyház ezen szemléltető módszere, mely által az érzékiekről emeli hiveit, tehát a gyermekeket is, az érzékfölüttiekhez, csudálatos hatást gyakorol a kedéhyro: Istenhez emeli, nemesíti s boldogitja. Midőn a gyermekből aggastyán lesz, még akkor is szent érzelmek közt gondol a vallásos szertartások első, lélekemelő hatásaira. Mily szépen is mondja Castelar: „Megvallom, fölele vénülnek g3?akran még most is lelkemben gyermekkorom első érzelmei s ugy elhatalmasodnak rajta,, mintha első hitetíi visszai^erné egész bensőségét. Fölmerül lelkemben szülőhelyem szerény temploma vallási ünnepélyeivel, a szűz anya a tömjén felhői s az orgona hangjai között; a körmenetek, melyek kivonultak megáldani a mezőket májusi reggelen, midőn a pipacs pártája kilátszott a vetésből s a galagonyabokrok kizöldültek; a letenyék éneke, melyet számtalan hang ismétel; a harangnak estimára intő s a légbon elvesző zúgásai,—és midőn szivem ez érzeményei helyt adnak az eszmélésnek, a hit hatalmát látom feltűnni s ez eszme uralja léryeruet szüntelen." Fontos tehát az egj'ház nevelői hatása, a mely az ember érzelmeit uralja s elmondhatjuk, hogy az erkölcsi érzelmeket egyedül csakis a vallás, a hit birja elővarázsolni. A társadalmi közérdek, a nyomor, mások szenvedése s egyéb okok támaszthatnak ugyan részvétet, vagy rokonszenvet; de ba valaki tapasztalja, hogy mii}' méltatlanok sokszor az emberek a könyörületre; ha a részvétnek nincs magasabb forrása, melyből erőt szivhatna, inkább eltompul, mint ébred és élénkül: de adjátok meg már a zsenge szivnek az Isten létéről, az örök jutalomról és büntetésről szóló tant; tanitsátok meg a hit azon ágozatára, hogy mindnyájan Isten fiai vagyunk és igy testvérek, — letettétek reudületlen alapját a legerősebb s leghatékonyabb erkölcsi kikópeztetésnek. A vallás az emberiség erkölcstana ! Lottó és postatakarékpénztár. Nem ok nélkül szokták a takarékbetéteket a lottóbotétekkel szembeállítani, mint két teljesen eltérő, sőt egymással ellentétes gazdasági működés nyilvánulását. Az előbbiek a takarékosság kellőn nem méltányolható erényének gyakorlását juttatják kifejezésre, az utóbbiak kevésbbé nemes tulajdonság, a játékszenvedély létezése mellett bizonyítanak. A takarókos ember egyszersmind a munka képviselője, a lutri kedvelője a szerencse után futkos. Az az ember, a ki takarékoskodik, logtöbbnyire józan felfogást ós kifejlődött érzéket tanúsít az egyéni önállóság iránt, az az ember, a ki vé letlen folytán szeretne meggazdagodni, nem saját erői fejlesztése és tökéletesítése által igyekszik biztosítani anyagi jólétét. Bizonyosra veheti is, hogy a takarékosság utján szerzett vagyon, sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, miut az a vagyon, melyet a szerencse hozott össze, mert annak megőrzésénél épp azon megbecsülhetetlen erkölcsi erő működik közre, mint megszerzésekor, míg emennél a véletlen szeszélye érvényesül fötényező gyanánt és ez vajmi ingatag támasz. Mi sem jellemzi korunk ez irányban mutatkozó felfogásának javulását, mint az a körülmény, hogy az állam, miután a takarékosság eszméjének szolgáló intézményt: a pos- atakarékpénztárt fölállította, most nem sokára rá a lottó eltörlésének eszméjével foglalkozik. Mindkét intézmény' a szegényebb lakodig czéljainak kíván eLiő sorban szolgálni. A hittónál csekélyebb ödszegü botétek is 'évén v zközölhetök, ezzel mód nyujtatik a szük> :>:. anyagi viszonyok közt élő e.-jyénnek, hogy t e rencsét próbáljon ; siót is élni az alkalom

1 -al magamat, hogy inkább rögtön meghalok, mintsem ily hosszú kínos halállal múljak ki. Tehát felfordultam! A legelső ernbor, a ki intézkedett felőlem: Mészáros Károly rendőr kapitány volt. Először is kutyába se vett és összeszidott, hogy miattam elhívták a gróli várkertből a kugli mellől, a hol épen 20 krajczárba fogadott arra, hogy Doktorics szolgabíró — pofát dob! (Ugy értesülök, hogy Mészáros meg is nyerte a — fogadást!) — A másik ember még gorombább volt irántara. A Doktor Matthia. Ez standé pede mindjárt bonczolni akart. (No várj csak! gondoltam magamban. Majd találkozom ón még veled a — pokolban!) Mikor aztán minden néven nevezett hivatalos aktus megtörtént velem (a mibe egymagába is belekellett volna halni): — egyszer csak megcsendül mellettem egy harang és egy csúf fekete konduktor rám kiállt, hogy — „Beszállani! Második csöngetés !" Egy hosszú istentelen vasút állt előttem. Á temérdek coupée már tele volt. (Persze a — zóna !) A coupék kétfélék voltak épen ugy mint a pápai állomáson: a győri coupée, mely egész Budapestig visz és a régi nyugoti vasúti coupée, mely csak Győrig megy. Tájékozásul azonban fel volt írva a táblákra, egyikre ez a szó; „Az Ég-hlé." A másikra ez a szó; „ A Pokol-íúé. Az ..Ég-felé" igen kevesen utaztak, do a pokolbeli coupeek tele voltak! Oh Istenem! Mennyi ismerős alak e coupékbau Veszprémből, Pejérvárról, Herendről, Kis-Czellből, Ajkáról, Devecserből, sőt még Vinárról és Vaszarról is akadt egy-egy utas. A pokolbeli coupeek nagyrésie; Dattteti coupée volt, tele szép színes; nő! &<•!, tjry i *rknsbe'i lovarnővol, egy cassi••riiővul, (< vért t- kkasztottam el az artézi kut auiput '.j v^y-ké*; apáczával és vénasszonynyal. (Ez utóbblik mind a kanmidik osztályra kerültek.) Az „Égőé' utazók két órai uc után le lettek tőlünk kapcsolva és más.elé vet • k •>< jukat. Mi aztán megindultunk réms-égus Í.Ö1 :S seggel. Mentül tovább utaztunk, annál m< legob'ünk lett. Kezdtünk szépen levetkezni, >le bizony igy sem birtuk kiállaui a kős'';gf-l. En aztán vigasztalásul útitársaimnak (egy silenúumot kapott fiskálisnak, egy honvédhu?zárti: ztnok, ki alezredosének feleségét szöktette meg, egy devecseri csizmadiának, ki felakasztotta ma,',át, egy alföldi járásbirósági iktatónak, kinek c.~ak a szája nagy-, do az esze kic.nny, s mégis eltudta sikkasztaui a tokintotes kirá'yi járásbíróságnál befolyt pénzeket, egy sowlóbeli vinczellérnek, ki filloxorával etette meg a gazdáját, ogy pápai pótadót fizetőnek, ki világos nappal lebuukózui akarta az artézi kút indiiványozójátós egy agyagliki gigerlinek, ki nyakkendőket lopott magáuak kötél helyett:) — elkezdtem mesélni, hogy milyen pompás hideg vize van a Tapolezának. Nincs az a nyári nap, hogy ott ne fürödnek a Kövi doktor, a Fenyvessy képviselő, a Neumann Béla, a Hercz piktor, meg sok szép asszony.*) (Persze valamennyien abban egyeztünk meg, hogy inkább ők volnának a mi helyeinken, s mi a Tapolczában!) Végre megállottunk. (De nem köszöntük meg.) „Pokol."- »Kissállani /« Es mi — kiszállottunk, illetve kivánszorogtunk, mert bizony nem nagy j örömmel érkeztünk meg rendeltetésünk helyére. Engem ugy *fW » *« «of bl mni{\ S i« d ó. abban a reményben, hogy aránylag kis áldozat mellett nagy nyereményre tesz szert. A szerencse azonban tapasztalás szerint ritkán üt be; e csekély összegek többször berakva, csakhamar nagyra nőnek, nagyobbra, mint a menynyit az illető anyagi helyzete megbir. A szerencsétlen játékos soha sem látja visszatérni betétjeit, melyeket esetleg keserves nélkülözések árán szerzett meg. A postatakarékpénztár szintén alkalmat ad, hogy pénzecskéjét a szegényebb ember elhelyezhesse s ha nem is nyújt oly csillogó kilátásokat mint a lottó szerencse kereke, a helyett megnyugvással töltheti el a betevőt, hogy fillérei, — az állam garantiája folytán semmiféle körülmények közt veszendőbe nem mennek, — sőt kamatoznak részére és idővel, kellő kitartás és következetes takarékoskodás mellett tekintélyes tőkévé erősbödhetnek, mely tulajdonosának a megpróbáltatások, vagy az öregség napjaiban gondtalan létet biztosítani van hivatva. Számolva a most kifejtett szempontokkal, Olaszország, a hol a lutrizás rendkívüli mérveket öltött — 1880-ban egy ide vágó nevezetes törvényt hozott. Kimondta ugyanis abban, hogy ezentúl az ezer lírát meg nem haladó lutrinyereményck a nyerő kívánságára postatakarékpénztári betétkönyvecske alakjában szolgáltassanak ki. A pénzügyminister érdekesen indokolta ez intézkedést : „a törvényjavaslattal" — úgymond — „kísérletet akarunk tenni arra nézve, hogy a játékot közelebb hozzuk az erkölcshez, hogy eszközévé tegyük egy jeléti intézménynek, melynek a lottó képezte és képezi egyik legfőbb akadályát. Ki tagadba :ná, hogy nem fog siker nyilvánulni már abban is, ha egyszer tán először megismertetjük a fátékost a postatakarékpénztári betétkönyvecskével. A takarékosságnál csak az első lépés jár fáradtsággal. Epen a legbuzgóbb játékos hallott legkevesebbet a postatakarékpénztárról. Ha majd a lottó nyeremények kamatostól együtt postatakarékpénztári betétkönyvecske alakjában adatnak ki neki, tán meg fog víllani agyában az a gondolat, hogy üdvét nem a játék, hanem a gazdaságos életmód hivatott megalapítani. Nálunk, szerencsére, a lutri játékszenvedélye kevesebbé vau kifejlődve, mint Olaszországban, viszont azonban az sem állitható, hogy a takarékossági érzék már oly mértékben meg volna népünkben, hogy annak fejlesztése — még mesterséges eszközökkel is — nem képezne élénken érzett szükséget. A postatakarékpénztár egész szervezeténél és a betevőinek nyújtott számos kedvezményeknél fogva különösen alkalmas a takarékossági eszme népszerűsítésére és általánosítására s azért nevezetesen ama körök, a melyeket hivatásuk az ifjúsággal és a nép alsóbb rétegeivel hoz szoros összeköttetésbe, alig mivelhetnek ha-znosabb és hazafiasabb dolgot, mint mikor az említett állami intézet minél szélesebb körű igénybevételét mozdítják elő. KÜLÖNFÉLÉK. — Királyunk O Felségének születés napját ma ünnepélyesen tartja meg loyalis városunk. A reggeli 9 órai nagy misénél, melyen Néger Ágoston apat úr c.'ebral, megfognak jelenni a helyben álloi'i'isozó m. kir. honvéd huszár tisztikar telj s diszbeo, (a nagy templom előtt pedig e:-y szazad), az összes hatóságok stb;. A !\i?e alatt — mint értetülünk — a helybéli i • .ros ifjúságnak 60 tagból álló dalárdája Ú Felsége hymnusat, Haydin gyönyörű" c l.unat és az „I*ten áldd meg a magyart" 1 f jik énekelni. A templomi chórus pedig i -y új király hy'mnust fog bemutatni. — Ii Iben nagy díszebéd a Griffben. 1 kötfc ki a conductör, a ki rettenetes goromba \ -!t. (Annak idején persze adófelügyelő volt Yi szprémben.) Borzasztó hőség lett. „Hja ! Ehhez hozzá l:i-U Önnek szoknia" — mondta a Pokol álloi.'ii'is jegyszedője. „Hogy az ördög vinné el bizt. á.-ával együtt,-' — gondoltam tüzes lelkemben. Mindnyájan egyenruhát kaptunk. Egy-egy us/.ónadnigot. Igy kellett je éntkezni a rapportra a — főszolgabírónál, Pluto úrnál. Plútó falura volt utazvx. A segédje a szolgabíró: Belzcbitb fogadott,l.it a nép „ßkvösVitdász"-nak is nevez, szőkés-vörös haja az úliára volt csúszva, fején semmi, de belül annál több raffineria; épen most) rendelte el egy egész község eb állományának a pokolba szállítását. — Velem különösen kegyet'enül bánt. „Egy ember, a ki kétszer nősül és kinek két anyósa volt, - megszokhatta már a poklot" — monda ördögi gúuvuy-il és ezzel kezembe nyomta a „Pokol alapszabályait és felolvasta előttem, hogy 0708 és i'él évre a tüzes poldok főnökére vagyok lcgki'gyeiineöcbben kinevezve — postatisztnek. De ha jól -viselem magamat, akkor áttesznek a — telefonhoz, vagy a — pápai kofákhoz kikiáltónak. — Éa persze erőnek erejével — iüzolió akartam lenni. Do elég gyalázat, hogj

r e humánus intézmény még nincs a Pokolban behozva. (Meglátni, hogy nem került oda még sein Szokoly, som Tetiiel.) Ez utóbbinak pedig sok névrokona van itt. Kinevezési d kmányommal, összepörkölodött uniformisommal épen elakartam foglalni hivatalomat, — mikor valaki rám üt erősen. Németh Imre állonásfőnök volt, ki rám [kiáltott zónás hangjá\ al: — „Az Úr lekésett! Minek alszik itt az indóházban?! A zónáját áekiü — Meghívó. A pápai honvédszobor biz. elnöksége — azon czélból, hogy a szobor iránt érdeklődők előre megláthassák hogyan fog kinézni a pápai főtérre felállítandó „honvéd-szobor" : — megrendelte a szobor készítő művésznél, a végleg elfogadott szoborterv kisebb hü másolatát, illetve vázlatát. E vázlat az eredetinek egy tized részét képezi és igy elég fogalmat adhat a tervezett eredetiről. S midőn ezt a tisztelettel alulirt elnökség városunk és megyénk t. közönségének úgy, mint a hazafias adakozóknak e lapok ú'ján szíves tudomásul hozza, egyúttal ezennel tisztelettel meghívja folyó hó j 8-ától e hó végéig a városház nagy termében kiállított vázlatnak szíves megtekintésére. A szintén ott kitett perselyben befolyandó kegyes adományok a szoboralapra fordíttatnak. Pápa 18S9. aug. 17, A szobor bizottság elnöksége. — Báró Hornig Károly m. püspök ur ő méltósága September hóban újra bérmautra indul és ez alkalommal a bérmálás szentségét és pedig a hó első L-lében Zalamegye községeiben, September hó 22-én Devecserben és 23-án Somlyovásárhelyen fogja kiszolgáltatni. — Gróf Esterházy Pál londoni nagykövetségi attaché az orosz udvarhoz Péteivarra lett áthelyezve. A fiatal diplomata gróf múlt héten Devecserbe érkezett, sínnét jószágait fogja meglátogatni és mielőtt Oroszországba utaznék körülbelül ket hónapot itthon tölt a vadaszatokon. — Hubert Andor m. k. honvédhuszár ezredes urat — mint értesülünk — ujabb kitüntetés fogja érni, ki lesz nevezve dandárparancsnoknak. — A dunántúli ev. ref. egyházkerület ez évi nagy gyűlését Léván, September ho 20. és következő napjain fogja tartani. — Szent István napjít, a legelső magyar király ünnepét kedden a szokott hagyományos tisztelettel és emlékezettel üli meg varosunk. E< alkalommal az épen e jnapon ide érkező derék s/.intársulat énekkara fog alkalmasint közreműködni az „Isten áldd meg a magyart" czimü hymraiäsal. ! — Hadgyakorlatok. A helyben állomásozó 7-ik huszárezred első osztályához tartozó tartalékos iegényseg körülbelül 280 lovas) e hó 22-én rukkol be varosunkbaSzeptember i-én pedig egy honvéd gyalog dandár vonul be Pápára (körülbelül három ezer néhány szaz ember) és a fentirt huszár ezred második osztálya Z-ila Egcrszeről, (280 lovas). Mind ezek szept. 12-ikig mdradnak varosunkban. Ho^za Isten őket körünkbe, hol szives magyarsággal és rokon érzetlel fogadják! — Szept. 13- és 14 én az egész csapat elmegy Lázi es Pápa Teszér vidékére, hogy részt vehessen a ló és 17-ikén. ü felsége előtt megtartartartando zargyakorlatokon Lázi és Ki.sbér ko'zott, a melyben még Győrből a közöshadsereg egy gyaloghadosztálya is rész* vesz. 0 felsége a király — mint már irtuk — Kisbéren fog lakni. Ajánljuk lapunk olvasóinak, hogy ha csak tehetik ne mulasszák el a 16 és 17-iki hadgyakorlatokat megnézni. — Szinészet Pápán. Károlyi Lajos jó hirben álló első rangú színigazgató, a vidék kiváló erőiből szervezett 45 tagból álló színtársulatával és saját zenekajával városunkban folyó hó 20-án „Ingyenélók"kel kezdi meg rövid időre terjedő előadások sorozatát. A művészet színvonalán álló nagyszabású színtársulat és a válogatott műsor után ítélve hisszük, hogy közönségünknél helyre fogja állítani a-/on megrendített bizalmat, melylyel az utóbbi társulatok oly kegyetlenül vissza éltek, Károlyi mint Jakab volt művezető titkárja többször megfordult városunkban s mindannyiszor kivivta kitűnő társulatával a közönség elismerését cs pártfogását, melyet reménylünk hogy ezúttal sem fog elmaradni, mert közönségünk meg mutatta mindenkor, hogy tudja és akarja méltányolni cs pártolni az érdemes társulatokat, be bizonyította azt Jakabbal szemben, ki hatszor látogatta meg nagytársulataval városunkat, s nem különben Csóka Sándor színigazgatóval szemben, ki a legnagyobb megelégedéssel hagyta el városunkat. Mint halljuk Karolyi társulatával Pápáról Veszprémbe szándékozik menni, hogy az irodalom legújabb termékeit a veszprémi közönségnek is bemutassa s ott befejezve nyári működésüket a rendes téli állomásra Sz. Fehérvárra mennek, hol a nyári vándorlás fáradalmait kipihenhessék. — Veszprém megye adományát a pápai honvéd szoborra, (3oo frtot) helyben hagyta a kormány és igy annak fe.ét e napokban fogja kifizetni a megye pénztára. — Pápa városa tudvalevőleg később fogja elhatározni, mit ád a saját városát diizitö hazafias szoborra. — A. pápai kálváriára adakoztak. Maradics János és Sipos Ferencz gyűjtőmén: Sipos Eerencz, Szekeres Istvánné 2— 2 frt; Füsti Eerenczné 3 frt; özv. Bada Mihályné, özv. Salamon Józsefné, özv. Pálok Jánosné, Szabó István, Péter János 1—1 frt; Füstös József, JMészáros István, Lángó Ignáczuó, Yas János, Takács Gábor, Takács Autal, Bilog Jáuos, Maradics János 80—50- kr,. Bódai Zsigmondné 60 kr; Mesterházy Károly, Téringer János, Keiner Mári, Kovács Jánosné, Limperger Ferencz 40-40 kr: Varga József (kőmives), Tóth András, Csizmazia Istvánné, Turóczy Gábor, Sreiner János, Ihász Pál 30— 30 kr; Gergye János, Faragó Ferenczné, Gracsman Ferencz, Varga György, Madarász József, Seszták Antal, Takács József, Kis Antal, Kunt Mihály, Kőszegi László, Ambrus István, Vági István, Tóth János, Mórocz Borbála, Sári János. Németh József, Tóth József, Búzás István, Füstös Mihályné, Pelárgus József, Kracsmau József, Peksz Mihály, Császár Mihályné, Czvaskó István, Ihász János, Nagy József, Takács Józsefné, Kozma György, Gergyesi János, Bódis Antal, Takács József; Limperger József, Stark Jánosné, Szabó Ferencz, Németh József, Böröcz Ferencz, Klein. József, Dolgos Mihály, Limperger Ferencz, Keresztény • Gyula, Sági N., Pados Antal 20—20 kr; Petrovics István 15 kr; Nyitribusz, Farkas K. 12—12 kr: Molnár J„ Takács J., Nagy I, Nagyfi J., Vas J.-né, Kerekes Gy

r

.-né, Németh L., Szabó J., Korp I.-né, Nyárs V.-né, Mészárosné, Téringer F., Viker M.-né, Varga I.-né, Molnár L., Kovács J., Kötli J.-né, Tamás J., Kovács J., Takács P., Ihász J., Takács J., Keszler F., Keller Á., Köth J., Márkus I., Hermán J.-né, Makai J.-né, Somogyi J., Készei F., Tkurn .T., Venczel Ö., Schönbüehler J., Hápliné, Schönbichler D., Faragó J.-né, Jámbor J., Boda F., Madarász A.-né, Vészeli V., Goda M., Kéringer J., Bareza J., Tóth F.-né, Francz F.-né, Patyi J., Torma L.-né, Berki J., Öveges J.-né, Scharf K., Fábián I.-né, Guth K., Lukács J.-né, Sas M. 10 — 10 kr, összesen 34 frt. — Szobor-perselyek, A pápai honvédszobor elnöksége perselyeket csináltatott, melyeket— tekintve a nemes és hazafias czélt — bizonyára városunk derék vendéglősei és kávébáztulajdonosai szives készséggel fognak elfogadni és vendégeik olykor-olykor — a perselyről megemlékezni. — A németek ezreket gyűjtöttek ily perselyekből a maguk czéljaira. Városunk sem marad hatra, hanem bizonyára tele tömi filléreivel a pápai honvéd szobor gyűjtő perselyét. Ugy legyen! — Vettük a következő gyászjelentést. Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel tudatják, hogy Pap Gyula, veszprémi járási szolgabíró ur mai napon, életének 43-ik, boldog házasságának 18-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogult hűlt tetemei f. ho 17-ik napján d. u. 5 órakor fognak a helybeli alsóvárosi sírkertben, a helvét hitvallás szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1889. augusztus 15-én. Áldás és béke emlékén ! Pap Gyuliné szül. Töttösy Irén, az elhunyt neje. Töttösy Mihály s neje Karácson Krisztina, az elhunyt ipa és napa. Pap Ferencz, Pap Irén, P.*p Margit, az elhunyt gyermekei. Töttössy Mária, az elhunyt sógornője. Pap Emilia Kenessey Moriczné, az elhunyt testvére. Kenessey Móricz, Töttösy Béla, az elhunyt sógorai. — A pápai „polgári kör" kerti helyiségében 1889. évi augusztus hó 20-án (szt. István, napján) könyvtára javára Szalóki Marczi zenekarának közreműködése mellett tekeversenynyel és tombolával egybekötött tánczmulatságot rendez. Belépti díj tombolajegygyei együtt: tagok részére személyenként 50 kr, — nem tagoknak 7O kr. A tekeverseny kezdete délután 2 órakor. Első díj egy drb arany, m&svdik díj 2 drb ezüst forint, harmadik dij egy drb ezüst forint. Három dobás ára 10 kr. Egy drb tombolajegy ára 20 kr. Este 8 órakor fényes kivilágítás mellett kezdetét veszi a táncz. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a reá következő vasárnapon tartatik meg. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáztatnak. A rendezőség mint halljuk, mindent elkövet, hogy az estélyt minél kellemesebbé tegye, amennyiben a tombola mellett még tűzijátékot is rendez. Nagyon szép és értékes tárgyakat ad a tombolán nyerőknek, daczára, ho;ry 20—22 nyereményt vásárolt, ami elég sokba került, s a mellett a belépti díjat még le is szállította. Mint értesültünk, a vidékről is nagy számmal jönnek a tánczvigalomra, mert a szt. Istvánnapi kerti mulatság minden évben Lgjobban szokott sikerülni. — Színházi jelentés. Mély tisztelettel értesítem Pápa és vidéke n. é. közönségét, hogy a vidék kiváló erőiből szervezett 45 tagból álló dráma, nagy operetté és népszÍDmű elsőrangú színtársulatommal és saját zenekarommal Pápán 1889. évi augusztus hó 20-án Ingyenélők, legújabb remek énekes népszínművel'(irta Vidor) kezdem meg működésemet. — Rövid időre terjedő itt működésem alatt lesz szerencsém bemutatni az irodalom legújabb termékeit, a budajiesti nemzeti és népszinház legvonzóbb újdonságait úgymint: operettek: Suhancz, Nebánts-virág, Király fogás, Pipacsősz király, Hoffman meséi, Eleven ördög, Varázsital, Egy éj Velenczében, Don Caesar, Kertész leány, — népszivmüvek: Magdolna, TJzsai gyöngy, Ingyenélök, Kezervisták,. — drámák, vígjátékok : Hitves , Dr. Klauz , Svihákok, Arany halak, Clemenceau, Válás után, Petneházy, Bál királyné. Társulatom névsora: nők: Serfőzy Etel operetté- ós népszínmű énekesnő, Szigethy Lujza operetté- és népszínmű énekesnő, Fábiánná Erzsébet, társalgó. Károlyiné Emilia, operetté- és szalon-komika. Krémemé Matild, drámai anya. Bérczy Erzsi, drámai és vígjátéki szende. Aitner Ilka, hősnő és társalgási. Szilágyiné Margit, bourleszk komika. Szántó Lajosné, Abayne Nina, Németh Jánosné^