Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-01-06
nek megoldását nem lehet különben is anyagilag túlterhelt községeinek hatáskörébe utalni, leghathatósabb és czélravezetőbb módszerül tűnik fel a munkásbiztositás, melyről legközelebbi czikkben. képv. orsz. Pro domo. A jövő évvel a tizenhatodik ,'évfolyamot kezdi meg megyében, országban jól ismert és jó névnek örvendő lapunk, a «Pápai Lapok». A vidéki lapirodalom terén egyik legerősebb argumentum a lap érdekében, annak fenállási ideje. A lefolyt tizenöt év alatt többször akadt versenytárs is, de a versenytársaknak ma már nevét is elfeledte az újságolvasó publikum, de a Pápai Lapok sem megfogyva, sem megtörve lankadatlanul teljesiti tovább és tovább hivatását és kötelességét. Könnyen kitalálják a tizenhat éves kor megérését az olvasók. Lapunk nem volt soha és nem akar soha <hecz-ujság» lenni. Mi nem ülünk fel senkinek, de nem is ültetünk fel senkit sem. A mit a mi lapunkban olvas a közönség, az emberileg számitható tiszta valóságon alapszik. Híreink, melyekkel megelőzzük mindig összes laptársainkat, s melyeket a fővárosi sajtó rendesen átvenni is szokott, a lehető legalaposabb forrásból származnak és mindenkor igaznak bizonyultak. Megyei, városi és társadalmi közügyekben egyenesen a kezdeményezés szép szerepét vitték e lapok; mit annak köszönhetünk, hogy lapunk ily irányú czikkeit egyenesen magok, a megyei, városi és társadalmi közélet szereplői irták. Innét van, hogy lapunkat, mint megbízható, komoly és tisztességes lapot széltében-hosszában olvassák. Innét van, hogy a ki eszméinek tért akar nyerni, az egyenesen lapunkat keresi fel, mert erezi, hogy a Pápai Lapok közönsége véleményére hatni és annak tetszését megnyerni, maga egy kis diadal. Innét van, hogy nincs megyénkben számbavehető ember, a ki. ne járatná és ne olvasná lapunkat, mely elterjedést fent irt és mindig követett eljárásunknak köszönhetünk: «Nem ülünk fel senkinek, de nem is ültetünk fel senkit.> Közéletünket önzetlenül szolgálni; vallási kérdésekben soha egy felekezet érdekét sem sérteni, minden piszkolódást, heczczet, melytyel czélt úgy sem érhetni el, kerülni, de megmondani nyíltan véleményünket: — lesz továbbra is e lapok elismeréssel fogadott programmja. A ki e programmot helyesli, velünk tart, s velünk együtt, e lapok fentartása által, a közélet kérdéseit becsületesen és hazafiasán megoldani segir. Üdvözöljük lapunk olvasó-táborát. Az uj évre ujbóí kigöngyöljük a zászlót, hadd lengjen nyíltan, szabadon! Boldog uj évet! Az ihászi csata 1849. jun. 27.+) Mélyen Tisztelt Közönség! Midőn azon megtisztelő felszólításban részesültem, hogy -az ihászi honvédemlék felállítását célzó indítványomat e díszes kö») Olvastatod az „ihászi cmlík" ügváben tartott értekezleten. hát nincs 2önség előtt ismételjem, kés?, örömmel szó-lalok fel, mert azoi meggyőződés vezérel, hogy indítványom elfogadása által városunk és vidéke a hazaszeretet oltárán gyújt lángot, hogy az a késő utódoknak is világítson és tanitsa őket hazaszeretetre, szabadságra, s a honért és szabadságért való önfeláldozásra. Nem szándékom azonban tetszetős gondolatok összeállítása által buzdítani hallgatóimat az indítvány elfogadására, mert a történelem, a hiven megirt történelem a legegyszerűbb szavakban is minden másnál hathatósabban beszél, ezért engedtessék meg nekem, indítványom kapcsán, rövid pár szóval az ihászi csatáról megemlékeznem. A peredi csata után az osztrákok Haynau alatt itt a Dunántúl csoportosították össze seregeiket, raig a magyar seregben általános volt a hit, hogy a Duna balpartja marad meg a küzdelem szinterének. Epen ezért itt egymagára Pöltenbergre maradt a nagy sereggel való szembeszállás, és így 3 hadtest és Paniutin orosz hadosztálya ellenében azaz óóooo ember 290 ágyú ellenében, 12000 emberrel és 44 ágyúval rendelkezett Pöltemberg, kivel együttes működésre volt utasítva Kmety 5700 emberrel és 17 ágyúval. Kmety jun. li-én és 12-én vonult át seregével Pápán, s itt nagy kitüntetéssel fogadták Buda hőseit. Jun. 12-én már elmentek és Csornára fáradtan érkeztek, igy ott csaknem szétverettek a temetőbe rejtőzött császáriak által, kiknek parancsnoka Wyss is elesett. — A csornai csata sebesültjei Pápára hozattak, s a grófi lakban, izr. iskolában és az irgalmasok kórházában helyeztettek el. A városban nőegylet alakult, tépéskészités és a szerencsétlenek ápolása képezte feladatát. A csornai csata után Kmety Marczaltőre vonult, és igy alatta és Pöltenberg alatt a 2 mértföld hosszú Rnbavonal védelmére 17700 ember és 61 ágyú szolgált. Marczaltötől kezdve, Kmety Rába Sz. Mihályig a folyó összes átkelési pontjait figyelő csapatokkal szállta meg, s a hidakat a Marczalon szétrombolta, mely parancsolat végrehajtóinak egyike volt id. Martonfalvay E, ur, a pápai járás ez időbeli szolgabirnja, kinek szívességéből értekezésem e csatáról több érdekes adattal gyarapodott. Jun. 26-án Haynau br. táborszernagy seregének öszpontositásával elkészült, a császár is M.-Ovárra a főhadiszállásra érkezett, kiadattak tehát az intézkedések, hogy a magyar sereg balszárnyát, vagyis Kmety hadát Marczaltönél a Győr mellett táborozó Pöltenbergtöl el kell vágni. E célból a III-ik hadtestnek Arpásnál, Gerstner jobb szárny dandárának Marczaltönél kellett a Rábán átkelnie, és Lesházánál állást foglalni. „A III-ik hadtestből Wolf az elödandárral már jun. 26-án Árpásnál volt — irja Gelich R. tbnk. — és Kmety gyenge előcsapatait röppentyűkkel szorította vissza a túlpartról. Éjjel hozzákezdett a hidveréshez, s 27-én reggeli 5 órakor lett készen vele, erre a hadtest átkelt a Rábán." — Pöltenberg a szorongatott Kmety segítségére 26-án este Kupa parancsnoksága alatt 2 zászlóaljból és 4 lovasszá2a.dból egy lovasitott ütegből álló csapatot küldött, kik 27-éii reggel 7 órakor Téthen vették az ellenségnek a Rábán átkelése hírét, ezért Szemerére húzódtak vissza. Kmety ez alatt Marczaltónek védelmi állapotba helyezéséről gondoskodott, a hely— Mert ma uj esztendő van, oskola. — Akkor hát mi kell? — Kedves nagy papa! — Mi kell? — Kedves nagy papa! — Azt mondd, mikéne ? —• Miként % csöndes víz folyása . . . — A Bodrog ? Tiniké már nem felel. Kezéből lehanyatlik a himzetfc papucs, s aláhull a szőnyegre: utánna ejti a kis virág csokrot is, melyet a. püspök kertésze kötött a meleg házi virágokból. Tiniké nagyon megvan zavarodva. Kos a „manizell" nem mondta, hogy micsoda folyó az, 0 még azt sem tudja, hogy neki a nagy apától mi kell? már most nincs egyéb hátra, mint vagy megvárni mig a kútban felolvad a jég, vagy nem törődni azzal a kis fehér macskávak^ melyet ott találtak a hóban. Ebbeli elkeseredésében először mindent elejtett, amit a kezében tartott, aztán néhányszor felpillantott nagy apára, a ki kegyetlenül simogatta ősz szakállát s nevetett, de csak „befelé" s mikor látta, hogy már vége mindennek, elkezdett sirni, előbb lassan, mint a nyári eső, aztán gyorBabhan, mint midőn erős a déli szél, s végül ugy szakadt, akár az őszi zápor. — Hát ezb már mi bántja? mormog a szívtelen nagy apa. Hát te Pista miért állsz ott az ajtó mellett, mint az az oláh legény, akit tavaly ugy berugattunk, mert megfogta a csikót, hogy az hitte ő a főispán. Emlékszel még rá? — Kedves nagypapa! A jó isten ránk virrasztotta ezt a szép napot . . , —- Milyen nap van ma, szerda? — Csütörtök ... a melyet , , . kedve"? sirsz ? . . . Hiszen nem bántott senki . . . brhü, brkü, hü, hü. Mi tűrés tagadás benne, bizony a férfiasabb Pista gyerek is neki fanyarodott apityeredósnek, s csaptak ketten olyan sirás-rívás^ mintha mindegyiküktől elvették volna azt a ezukorsüteményt, a mit nekik anyácska igórr. A nagy apa egy ideig csöndes fejbólintgatáBsal nézte a két neki keseredett bohó testvérkét, mosolygott hozzá jószívűen, öreg, sokat tapasztalt, sokat szenvedett szive ott ugrált a kebelében vigan, arczára rózsákat festett az az igaz, őszinte öröm, mely önzetlenül csak a nagyapáktól eredhet, s hogy, hogy nem, bizony az ő öreg szemeiben is megjelent egy fényes csepp, melyet úgy neveznek, hogy könyny s bolond bölcsészek, bölcs bolondok azt tartják róla, hogy az az igaz szeretet, az igaz fájdalom, s az igaz öröm leghűbb, legőszintébb tolmácsolója. Aztán felállt a nagy apa s átkarolva két kis unokáját, csókolta össze-vissza, bársony hajukat, eiró szemüket, apró kezeiket, mindenüket, hogy ne sírjanak, mert ő csak tréfált, 5 ezentúl is csak az ő szerető kedves, zsémbeskedő nagy apjuk lesz mint eselőtt volt. Az izgatottságtól kimerülten ült le aztán a karszékbe, a két gyermek felkapaszkodott az ölébe, mindegyik térdére ült egy-egy, s azután el is mondták az új évi köszöntőt — úgy mint a vízfolyás — vagy talán még szebben. Az öreg mosolyogva nézett a két apróságra, s csókoló ajkaival csak azt tudta rebegni : zével! Áldjon meg az Isten, mind a két keség mellett a Rába töltését sürü rajlánccal rakta meg, az utcákon torlas?okat emelt, s a várkastélynál állította fel 12 ágyúját. „Gerstner dandára — irja Gelich — mely 26-án éjjel Marczaltönél a Rábához ért, a nagy terepnehézségek miatt nem volt képes hidat verni, s 27-én hajnali 2 órakor Várkeszőnél kelle azt megkezdenie. Kmety 2 zászlóaljat, 1 lovasszázadot és 4 ágyút küldött oda, éjjel azonban ismét visszarendelte azokat, s midőn reggeli 8 órakor újból 2 zászlóaljat küldött oda 2 ágyúval, már osztrák csapatok szállták meg a Rába jobb parti töltését, mire az elkülönitmény Marczaltőre húzódott vissza. Schütte altábornagy és hadosztály parancsnok, ki a dandárnál volt, s a támadást is vezette, Marczaltőre vitette le Várkeszőröl a hidat, mire a csapatok átkeltek a Rábán, hogy két hadoszlopban támadásba ménjének át Kmety hadállásai ellen. Ez azonban nem várta be a támadást, hanem a pápai országút mentén eső Ihásziba vonult vissza, hol újból állást foglalt." Schütte altábornagy ide is követte őt, s támadását ugy intézte, hogy Kmety viszszavonulási útját csakis Pápa felé vehesse, és igy Győrtől el vágja öt. Kmety a község két oldalára helyezte gyalogságát, középen és 2 szárnyon állott tüzérsége, lovassága, 6 század huszár, állása szélső jobb szárnyán volt. — D. u. két óra tájban kezdődött az ágyúzás, s Kmety oly heves tűzzel fogadta a császáriakat, hogy azok kezdetben ingadozni kezdtek. E kedvező pillanatot arra használták fel a hászárok, hogy megtámadták Gerstner balszárnyát, de egy hosszú és mély árokba húzódott vadászcsapat puskatüzzel visszavetette a huszárokat, s azok most Takácsi irányában elnyargalván, lovas ütegbeli ágyukkal végig seprették az árkot, melyben a vadászcsapat volt, s ez okozta az osztrákok veszteségének túlsúlyát az ihászi csatában. Ekkor a számosabb osztrák sereg Görzsöny és Acsád felé kezdett kiterjeszkedni, minek folytán Kmety túlszárnyalástól tartván, visszahúzódott, de teljes rendben, ugy hogy a mieink énekszóval jöttek be Pápára, minek városunkban ma is élő tanúi vannak. Gerstner dandára 05 halottat, s 162 sebesültet vesztett; s az elesettek legtöbbje a lesvári major előtti 7 sirban pihen, ezeken kivül a mezőn is lettek egyesek eltemetve. Legtöbbet a Mugent ezred szenvedett. A sebesültek közül is csakhamar többen meghaltak, s vagy 20 ezek közül a marczaltői temetőben fekszik, Még a csatanap estéjén hozták már városunkba a sebesülteket, köztük a 18 éves Fekete huszárhadnagyot, egy a kórházban bajtársait szép fütytyével mulattató tót legényt, és 2 öszszelött ágyul, mint ezt Plosszcr Fer. ez időbeli pápai plébános feljegyzéseiből látjuk, mig Gömbös kapit, és pápai térparancsnok a város kocsijavai és 500 frttal ezen alkalommal szökött meg, s 8 óra tájban már Tapolczafö irányában vonultak hadaink. Az i ihászi csatában elesettek egy részének eltakaritásáról szól a következő nyilatkozat: »Alolirott ezennel hitelesitcm, hogy Ihászi Mészáros József, Molnár Ignácz mar.czaltheöi uradalomhoz tartozó hajdúk, Vellner János faragó béres és Takácsin lakó fia Vellner József az ihászi csatán elesett 28 testet, melyek közül 9 német katona voit, Ihászi és Marczaltheöi határban eltemettek. Költ Ibnszi jul. 1. 1849. Id. Stetina Fer. sk. száíuveyő." A feiitemlitett 65 halottat s 162 sebesültet feltüntető szám az osztrákok hivatalos jelentése szerint van közölve, és igy ezen 28 halott eltemetésére vonatkozó nyilatkozat azon elesettek eltakarításáról szólhat, kiket utóbb a ms.zőn szanaszét feltaláltak. De bár jelentéktelen volt is a mieink halottainak száma, mégis igen nagy volt azon veszteség, hogy. Kmety .hadosztálya el lett vágva Pöltenbergtöl. Megkísérté ugyan Kmety a sereg összeköttetésbe . hozását, de az a császáriaknak gyorsan Táth és Szemere felé -nyomulása miatt többé megvalósítható nem, volt. Es ez képezi az ihászi csatának jelentőségét, a melyek után mélyen tisztelt közönség, azt hiszem, méltó azok buzgalma, kik az ihászi honvédemlék létesítése ügyében, szivök sugallatát Lövetve, fáradoznak. Az-ihászi csata emlékezetének fenntartása első sorban nekünk pápaiaknak kötelességünk, mert városunk e vidék miveltségi központja. És van-e egy emlékkő e városban, e vidéken, vagy az egész Veszprém megyében, a mely emlékeztetné e megye fiait arra, hogy e föld is meg van szentelve a szabadságért halt testvéreink vére által? 1889. jun. 27-e negyvenedik évfordulrja lesz az ihászii csatának, itt [az idő, hogj a kegyelet sziveinkben lángra gyúljon, s az utókor lerójja szabadságharezunk hősei iránt adóját, az elismerést. " r3í%i> &inS. A honvédszobor értekezlet. A honvédszobor értekezlet múlt vasárnap a kitűzött időben a városház nagy termében csakugyan megtartatott. A megjelentek közt ott látuk:,Gr. Esterházy Ferencz, Néger Ágoston, Szilágyi József, Koller János, Puzdor Gyula, Békássy Gyula, Osváld Dániel, Szvoboda Venczel, Jády József, Jády Gyula, Paal István, Lazányi Béla, dr. Lövy László, Szenté János , dr. Koritschöner Lipót, id. Martonfalvay Elek, ifj. Martonfalvay Elek , dr. Kapossy Luczián, Horváth Lajos, Horváth Károly, Galamb József, Nagy Boldizsár, Mészáros Károly, Vid Károly, Farkasdy D. Baráth Ferencz, Bermüller Alajos, Doktorics Sámuel, Spitzer Ignácz, Schöpf Gyula, Kovács Károly, Csőszi Sándor, Horváth Gy. Lajos, Barthalos Sándor stb. stb. Az értekezletet Fenyvessy Ferencz elnök megnyitotta, s a jegyzőkönyv vezetésére Berger Emil és Kis Ernőt felkérte. Elnök felhívta Kis Ernőt az ihászii csata történelmének rövid előadására. Kis Ernő az ihászii csatáról irt értekezését felolvassa, mely fáradozásáért az értekezlet felolvasónak jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz, és az értekezés kinyomatását elhatározta. Elnök az előadottak alapján kéri az értekezletet, mondja ki, hogy az ihászii csata emlékére emlékoszlop állíttassák. Az értekezlet az emlékoszlop állítását egyhangúlag elhatározta. Szilágyi József indítványozza, hogy az eszme keresztül vitelére a közgyűlés egy nagyobb bizottságot küldjön ki; továbbá felhívja az értekezletet az emlékoszlop helyének meghatározására; a bemutatott két szoborminta közül az alkalmasabbnak kiválasztására és végül indítványozza, hogy a kiküldendő nagyobb bizottság elnökéül dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő választassák meg. A bizottság elnökéül dr. Fenyvessy Ferencz orsz. kép*, ur egyhangúlag megválasztatolt, az indítvány egyéb pontjaihoz hozzászólnak: Békássy Gyula, s indítványozza, hogy az állítandó emlékszobor talapzatára az ihászii csatában elesettek nevei rá Írandók. Határoztatott, hogy a mennyiben lehetséges, ez indítvány, ha az elesettek nevei tudva lesznek, figyelembe veendő. Dr. Fenyvessy Ferencz indítványozza, hogy a bemutatott két szoborminta közül az olcsóbb, a 2000 frtra tervezett, fogadtassák el, de azon módosítással, hogy a rajta levő bronz alakok egy obelisk első oldalára teendők, s indítványozza, hogy a szobor Pápán állíttassák fel, s a begyülendö összegből egy egyszerű emlékkő a csata színhelyén is felállíttassák: mely indítványok az értekezlet által elfogadtattak. Horváth Lajos indítványozza, hogy a kiküldendő nagy bizottságba a pápavidékiek mellé az egész megyéből is választassanak be tagok. Mire a százas bizottság tagjai megválasztattak: Indítványoztatok, hogy az eddig meg» választottak bízassanak meg a bizottságnak százra kiegészitésével, s hogy e bizottság jogosítva legyen egyes teendők végeztetése végett szűkebb bizottságok kiküldésére. Az indítványok elfogadtattak. Elnök felteszi a kérdést a Pápán felállítandó szobor helyének meghatározása iránt: az emlékszobor helyének meghatározása a bizottság feladatául tétetett, A szükséges pénzösszeg beszerzésének módjaira nézve határoztatott, hogy a bizottság aláírási iveket bocsásson ki e célból; s a vármegye járásai hivatalos felsöbbségeik által adakozásra hivassanak fel, s végül már a jövő hét végén e célra műkedvelői előadás tartassák. Pénztárosul Jády Gyula, ellenőrül Bermüller Alajos ajánltatván, egyhangúlag megválasztattak. Esterházy Ferencz a megválasztott pénztáros kezeibe adja, mint magát kifejezte: »egy negyvennyolezas komáromi honvéd örökségéből* az ihászii honvédemlékre 300 frtnyi adományát. Az általános lelkesedést keltett szavakkal kisért adományért elnök lelkes szavakban mond köszönetet. Horváth Lajos indítványozza, hogy az ügyért ily melegen érdeklődő gr. Esterházy Ferencz az ügy védnökéül választassák meg, Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, Több tárgy nem levén, Néger Ágoston indítványára az elnöknek fáradozásaiért az értekezlet köszönetét nyilvánítja. A honvéd-szoborra. — Közadakozások kimutatása. — Gróf Esterházy Ferencz 300 frt.— A •Pápai Lapokc gyűjtéséből: Fenyvessy Ferencz orsz. képv. 30 frt. Néger Ágost apát 25 frt, Barthalos István 5 frt, Körmendy Béla 5 frt, Horváth Lajos 3 frt, Noszlopy Bálint 2 frt, Horváth Károly 2 frt, Hencz Géza 1 frt, Wittman Ignácz (Wachsman János urad, kasznár utján) 2 darab arany. A >Pápai Lapok.» eddigi gyűjtése 73 frt és 3 dib arany. A m. fcir. postatakarékpénztár működése. Azon nagybecaü jelentésben, melyet Baro3 Gábor köamunka és közlekedési miniszter, ministeriumának a mult évben kifejtett működéséről a törvényhozás elé terjesztett, egy önálló fejezet a kir. postatakarékpénztár működéséről és elért eredményéről szól. A miniszter által közölt adatok mutatják, hogy e fiatal intézmény, melynek az a missiója, hogy a takarékossági szellemet az országban fejlessze és általánosítsa, örvendetesen fejlődik és erősbödik. Éz .adatokban általában közgazdasági életünk egy nagyérdekü processusa jut kifejezésre, s ez eléggé indokolja, hogy a minister jelentését, melyet a Statistical táblázatok egész serege egészít ki, e helyen behatóbban ismertessük : A miniszter azon kezdi, hogy a postatakarékpénztár intézménye a lefolyt évben is tovább haladt a fejlődés ntján, s működésének adatai bizonyítják, hogy a népesség körében egyre szélesbedő tért hódit magának. Hogy az intézmény szélesebb körű igénybevétele lehetővé tétessék, a közvetítő hivatalok száma ismét szaporíttatott. Az év elején 2000, az év végén ellenben már 2990 hivatal szolgált az intézet czéljainak. A következő posta és távírda hivatalnál, valamint az intézet budapesti főpénztáránál, összesen 3,045,304 frt 86 kr tétetett be éa 2,323,551 frt68kr visszafizetés eszközöltetett; a tiszta betétösszeg szaporulata ennélfogva 721,752 frt 88 kr volt. A lefolyt évben 59,206 darab betétkönyvecske állíttatott ki; végleg kiegyenlítetett pedig 33,784 darab. A betétkönyvecskók túlnyomó része (69,39 magyar nyelvű volt, a német nyelvüekre 19,38% jutott. De az intézmény a nem magyar ajkú honpolgárok részéről is növekvő érdeklődéssel találkozott. Érdekes a betevők foglalkozási statistikája is, mely az alábbi adatokat tárja elénk : A betevők közt a tisztviselők és katonák 9.82 %-ot, az értelmiségi kereset (tanár, orvos ügyvéd stb.) 4,6°/ 0-ot, a földmivelés8el és erdészettel foglalkozók 2,91 %-ot, a gyáriparral foglalkozók 10,89%-it, a kézműiparral foglalkozók 6,12%-ot, a szerzeményből élők 1,05%-ot, % házi cselédek 2,72 0 /0-ot, a napszámosok 1,08 °/ 0-ot, egyéb foglalkozásúak 21,80%-Qt, a tar nulók 21,82%-ot, a gyermekek 15,07%-ot, a jogi személyek, 0,58%tot képviseltek. Nem sze- . rint volt: férfi. 65,96%, nő 33, 46%, jogi személy 0,58%. írni tudó: 95,88%, irni nem tudó 4,12%. (Folyt, köv<) kűlDifélík! — Lapunk uj évi számút többeknek elküldte kiadóhivatalunk mutatványkép. Megyénk minden müveit lakosa érdeklődik megyénk közügyei iránt. Ezekről pedig lapunk utján, melynek közügyeink majdnem valamennyi szereplői munkatársai: — gyors és hiteles tudósítást nyerhetnek. De mert nem szokásunk lapunkat senkire reá tukmálni, mert lapunk XV éves múltja biztos garautiául szolgál, kérjük azon uj olvasóinkat, kik megtisztelő iigyelmünket nem akarják elfojradni, méltóztassanak az uj é\i első számot bérmenteílenül visszaküldeni, — Felhívás. A pápai jótékony nőegylet választmánya elhatározta, hogy f. évi farsang folyamán, február hó második felében saját czéljai javára karton-bált rendez és egyúttal elhatároz!a azt is, hogy az öltözék egyenlő mintájú karton legyen, az egyik rész fekete fehér csíkkal, a másik rész rózsaszín szintén fehér csíkkal. Minthogy pedig az egyforma mintájú kartonok a bál előtt legalább egy hóval megrendelendők, az elnökség tájékozása végett tisztelettel felhívatnak a bálban résztvenni óhajtók, hogy ebbeli szándékukat ugy azigénylendö karton mennyiséget, az alapszínnek (rózsaszín vagy fekete) megjelölésével jan. hó 10-ig akár személyesen, akár pár sorban az egylet elnökénél vagy alelnökénél'bejelenteni szíveskedjenek. A nőegylet elnöksége. — Á P V. K. E. választmánya. január 4-én látogatott ülést tartott, melyen Örvendetes tudomásul szolgált, hogy az egyesület jótékony hatása mind szélesebb körben terjed, érezhető. A választmány dec. 7-én tartott üléséből Takácsi s Adorjánháza községek felszólitást kaptak olvasó egyesületek alakítására; a felszólításra Takácsi községből a jegyző* jelezte, hogy Takácsi község kész olvasó egyesületet alkotni, » melynek alapjára lő-an csakhamar 42 frtot adtak össze, á választmány örvendetes tudomásul vévén e sikert elhatározta r hogy a kezdeményezéshez a maga részéről 50—6ff-~ kötet miivel fog járulni; ugyan ily örvendetes jelentés érkezett Adorjánházáról, hó! a választmány felhívására az olvasó egyesület azonnal megalakult 38 tagb^' jg frtot adtak össze könyvtár alakítására, mely összeghez az egyesület 20 frt áru könyvekkel járul; — egyúttal további működésének irányithatása végett elhatározta a választmány, hogy körlevélbenfölkéri első sorban a Pápa várossal szomszédos községeket olvasó «|yesüfouk »UfcMjKw HWkyilm keMUku
