Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-12-09

kormány mint egyesek érdeklődésével s támogatá­sival találkozhatnak* És mégis a legnagyobb saj­nálattal kell éreznünk, hogy addig mig a kereskedő s iparos osztály tömörül s áldozatokat hoz jobblété­nek előmozdítására államilag szervezett, s érdekei­ket a legerélyesebben támogatott intézményekkél, úgynevezett kamarákkal képviseltetik és védik, ad­dig az ország lakosságának mintegy %-dát képező íöldmivelő osztály legnagyobb válságait és bajainak kutforrásait mintegy közönyös tétlenséggel nézve, az azok ellensúlyozására, s anyagi fejlődhetésünk jobb menetére fennálló intézmények, igy a gazda­sági egyesületi törekvések iránt is a legnagyobb kö­zönyösséget s a legkevesebb érdeklődést tanusitanak. Az újabb időben igen sokat hallottunk a gaz­dasági egyesületi működések meddőségéről. Bár van­nak társegyesületeink között többen, melyek az adott viszonyok között hivatásukat a legméltóbban igye­keznek betölteni, s ilyeneknél a legörveudetesebb eredményekkel is találkozhatunk, de be kell valla­nunk azt is, hogy legtöbb egyesületi működés ered­ménytelenségének legfőbb oka a csekély érdeklődés, s a gazdaközönség nagyobbrészénél mutatkozott kö­zönyösség. Pedig uraim, most e jelen időben, midőn a közgazdászati válságok rohamos s egymásutáni fejlődése már a legsúlyosabb terheivel nehezül a gazda vállaira, s ma midőn a kereskedő, az iparos közakarattal tömörül s áldozatokat is teremt jobblé­tének reményében, igen is elérkezett az idő arra, hogy a gazdaközönség is felébredjen tétlen közö­nyösségéből, s az egyenként mit sem érő és szétfor­gácsolt erők tömörítésével létesítendő intézmények, egyelőre a gazdasági egyesületek által oly működési tért igyekezzék magának teremteni, melylyel a ná­lunk, s pedig kedvezőtlen financiális okoknál fogva egyelőre nem várható állami intézményeket, esetleg mezőgazdasági kamarákat egy ideig feleslegessé te­heti, s bizonj'ságot szolgáltatna arra, hogy az ország gazdaközönsége bajainak orvoslására s saját ügyei­nek kormányzatára elég akarattal s képességgel bir. Százados tapasztalatok állanak arra, hogy nálnnk Magyarországon akkor kedvezők a viszonyok, akkor boldog a nemzet, ha az ország lakosságának legna­gyobbrészét képező gazdaközönség jólétnek örvend. Ha virágzik a mezőgazdaság, ha jó aratása s üzlete van a gazdának, akkor a kereskedelem, az ipar is virágzik, s akkor jobb anyagi létnek örvend az egész nemzet. Már pedig azt hiszem, nem csak jobb­létünk fokozására, de igaz hazafiságból is édes köte­lességünk oda törekedni egyenként, s összességünk­ben, hogy a haza iránt megtegyük kötelességeinket, annak felvirágzására, embertársaink boldogitására meghozzuk azon csekély áldozatkészségünket, me­lyekkel mezei, általában közgazdászatunk felvirágoz­tatásával hazánk boldogitására törekedni, minden ma­gyar gazda legszebb s legszentebb kötelessége. — Ezek elérhetésére pedig higyjék el uraim, nincs szük­ségünk más egyébre, mint hazánk iránti szeretetünk ápolására, s kötelességeink fokozására s igen csekély áldozatkészséggel párosulva a közügyek, különösen azonban a mezőgazdaság ügyei iránt tanúsítandó mentül nagyobb érdeklődésünkre.— Ezek azok uraim, melyeket ugy önöknek, mint ezen nemes vármegye gazdaközönségének a jövő pillanatban megújuló ujabb egyesületi tevékenység eredményére a legőszintébben kívánok ós kérek. Most pegig az ezelőtt G évvel Veszprém vár­megye gazdaközönségéuek bennünk helyezett kitün­tető s megtisztelő bizalmát ugy magam mint elnök­társaim, s a velünk együtt működött igazgató vá­lasztmány és bizottságainak nevében is megköszönve, mindnyjunkat a tisztelt közgyűlés s a vármegye gaz­daközönségének legjobb emlékébe ajánlom. Megyei közgyűlés, 1888. szept. 3-án. Gr. Esterházy Móricz elnöklő főispán ur a gyűlést megnyitván üdvözölte a törvényhatósági bizottság szép számmal egybegyűlt tagjait, s be­jelentvén, hogy a gyűlést megelőzőleg megtartott számonkérö széki ülésen a megyei tisztikar tag­jainak hivatalos működése elismerésre méltó rend­ben találtatott, kérte a megjelent mcgyebiz. ta­gokat, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek elin­tézésénél szokott bölcseségükkel járjanak el. Ez­után Csányi Gyula okleveles állatorvost tiszte­letbeli m. állatorvossá nevezte ki. A napi rend előtt Barthalos István m. biz tag. indokolta azon indítványát, hogy Pápa és Veszprém városokat, valamint a mezófoldet ösz­szekötö, tehát Veszprém vármegye érdekében nagyon kívánatos vicinális vasút létesítése czél­jából, az ügy tanulmányozására és cz érdemben a megycközónségc elé véleményes előterjesztés beadására küldjön ki a megye közönsége egy bizottságot, mely indokolás után az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, és a kérdéses viciná­lis vasút ügyének tanulmányozására, gróf Ester­házy Móricz főispán elnöklete alatt, egy 44 tagu küldöttség oly kéréssel küldetett ki, hogy véle­ményes előterjesztésüket mielőbb beadni szíves­kedjenek. Következett ezután a napi-rend: At alispáni jelentés sokszorositatni rendel­tetett; a székházépítési pótadó, valamint a me­gyei tisztviselő, — segéd,— kezelő és szolgasze­mélyzet nyugdijalapjára 1% pótadó 1889. évre névszerinti szavazással megszavaztatott. A nyug­dij-póladó kérdésének tárgyalásánál bin ét Bart­halos István szólalt fel és hangsulyoíván azt, hogy minő kívánatos mikép a r. t. városok tisztviselői is nyugdíjképesekké tetessenek, kérdést intéz a vármegye alispánjához, hogy Pápa város képvi­selő testületének a nyugdíj szabályrendelet ellen beadott felebbezése minő elintézést nyert, tehát mi alapon történik Pápa város lakosainak terhére a kivetés. A vármegye alispánjának felvilágositó nyilatkozata után kijelentette a törvényhatóság, hogy azon czélzatot, miként a r. t. városok tiszt­viselői is nyugdijképesekké tétessenek, helyesli, s a törvényes korlátok között támogatni is fogja. A kö;ig. bizottságból a jelen év végével kilépő tagok helyett titkos szavazással Kemenes Ferencz, dr. Kenessey, Pongrácz, id. Purgly Sán­dor, gr. Esterházy Ferencz és Ihász Lajos meg­választattak. A lótenyésztési bizottságba gr. Esterházy Ferencz, br. Fiáth Pál, Hunkár Dezső, Hunkár Dénes, Kemény Andor, Kenessey Miklós, Ko'oss­váry Kálmán, Lakat János, Walla Gyula; az ál­landó választmányba: Véghely Dezső, Kopácsy Árpád, Takács Ádám, a gazdasági választ­mányba: Rosenthal Nándor, az állandó biráló választmányba: Plosszer István, a közegészség­ügyi választmányba dr. Csolnoky Ferencz, szili Horváth Pál, a tenyészállatokat vizsgáló bizott­ságba, a pápai járásban Ihász Lajos, a felebbvi­teli küldöttségbe rendes tagoknak: gr. Esterházy Ferenc?, Hunkár Dénes és Tóth Kálmán, a ló- 1 avaló bizottságok elnökeiül a veszprémi járás és Veszprém város területére Kopácsy Victor, a devecseri járás területére Ihász Lajos, a pápai ; járás és Pápa város területére Koller János, a zirczi járás területére Hunkár Sándor, az enyingi járás területére pedig Bibó Dénes; a sorozó bi­zottságok elnökeiül Veszprém város és a veszpr. járásra Kolossváry József, az enyingi járásra: Fischer Károly, a devecseri járásra.- Ihász Lajos, Pápa város, pápai és zirczi járások területére j pedig Véghelyi Dezső választattak meg. Érdekes vitát idézett elö a községek ház­tartási ügycinek ellenőrzésére kiküldöttek meg­választása alkalmából br. Fiáth Pal által előter­jesztett indítvány, melynek eredményekép jelez- j zük, hogy a kiküldöttek felkérettek, hogy az esetben ha az általuk érdekelt községek kép­viselő testülete a f. évi számadások letárgyalása végett, legkésőbb 1889. évi márczius hó 31-ig egybe hiva nem lett, illetve, hogy ha ök erről a törvényben előirt, határidőn belül értesítve nem lettek, a szükséges intézkedések megtétele vé­gett, a vármegye alispánját értesiteni szívesked­jenek. Ez alkalomból kijelentette a törvhatóság azt is, hogy elvárja a vármegye alispánjától azt, hogy a községi képviselőtestületek közgyűlései­nek számát és határidejét a községek által sza­bályrendelettel fogja megállapitatni, s azokat oly időben követelendí be, hogy a jovö évi május hóban tartandó rendes közgyűlésen a törvható­ság által tárgyalhatók legyenek. Az időközben elhalt, illetve lemondott vá­lasztott bizottsági tagok helyeinek betöltése el­rendeltetett, s a választás határnapjául {. é. de­czember hó 28-a tüzetett ki. Választási elnokö­kül a csóthi választó kerületbe Nunkovics Já­nos, a rátóti-ba Barcza Kálmán, az esztergári-ba Ányos Tivadar, a rhédeibe pedig Hunkár Sán­dor küldettek ki. A pápai megyeház leégett tetőzetének helyreállítása iránt kötött alku-egyezmény jó­váhagyatott. A legtöbb egyenes államadót fizető m. bi­zottsági tagok 1889. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke tudomásul vétetett, hasonlókép tu­domásul vétetett a vármegye alispánjának azon előterjesztése, hogy Kopácsy Árpád volt m. fö­penztárnokuók a törlési nyilatkozatot kiadta. Az 1889. évi közmunka-felosztási tervezet megállapillalott. Az 1889. évi költségvetési előirányzat, me­lyet a belügyministerium jóváhagyott, végrehaj­tás végeit a vármegye alispánjának kiadatott. A betegápolási pótadó százaléka az 1889. évre 1 krban állapíttatott meg, s egyidejűleg 6000 forint katonabcszállásolási pótádonnk kive­tése engedélyeztetett. A bakony-tamásii, a lókuli és a somlyó­vásárhelyi árvaértékeknél behajthatlanná vált követelések a gyámpénzlár tartalékalapjából ki­utaltattak. A központi Táncsics-bizottságnak azon ké­relme, hogy a Táncsics szobornak törlesztetlen költségei a vármegye által téritlessenek meg, mert a vármegyének ily célokra alapja nincs, figyelembe nem vétetett. A b.-fürcdi szerctetházban üresedésben levő alapítványi helyre Fercnczi István I.-patonai il­letőségű árva vétetett fel. A tűzoltói intézményt érdeklőleg kötelez­tettek a vármegye községei, hogy a tűzoltóság szervezésére vonatkozó szabályrendeleteiket sür­gősen készítsék el, s akként intézkedjenek, hogy a tűzoltói intézmény 1890. évi jauuár hó i-én életbe léphessen. Veszprém városának építési szabályrende­lete megerősítés czéljából a m. kir. Belügymi­uisteriumhoz felterjesztetni rendeltetett. A sztkir. szabadjai ev. ref. gyülekezet ré­szérc iskolaépitési költségek fedezésére 100 frt, a veszprémi ág. cv. gyülekezet részére tanítói ; alapjának szaporítására 100 írt, a gazdák és ipa* rosok hitelszövetkezete által Almádiban létesí­tendő phylloxeramentes szöllötelep szervezési költségeire nemesi felkelési, most nevelési alap­ból, 150 forint szavaztatott meg. Alsó-Fejérmegye közönségének az italmé­rési jog megváltása tárgyában a Pénzügyminis­teriumhoz intézett felirata, mert a vármegye alispánja az italmérési jog kártalanításáról szóló törvényjavaslat enquette szerű tárgyalásán a vármegye képviseletében résztvett, és ott a vár­megye közönségének érdekeit érvényesíteni igye­kezett, s mert a törvényjavaslat a képviselőház ál­tal általánosságban már elfogadtatott, egyszerűen tudomásul vetetett. A varsányi jegyzői lak épitési ügye jóvá­hagyatott. Róthauser Izidor veszprémi lakos orvos, tudori oklevele kihirdettetett. Devecser községnek azon határozata, mely­lyel az ottani kir. jbiróságnak telekkönyvi ható­sági jogkörrel való felruházása esetében a kir. jbiróság részére bérbe vett épületre nézve Pollák Manó és nejével kötött bérszerzödést megerősí­tés végett bemutatja, illetve ezen szerződés azon részében, mely szerint az 1000 frtban megálla­pított évi bérösszegből 600 frt Devecser község pénztárából lesz fizetendő, jóváhagyatott. Somogy megye átiratára és a balaton gőz­hajózási társaság kérvényére kijelentette a me­gye közönsége, hogy az újonnan alakult bala­toni gőzhajózási részvénytársaságot, mint a ba­latonvidék érdekében kiváló fontosságú intéz­ményt erkölcsileg és a lehetőség korlátai kö­zött anyagilag is támogatni fogja, és hogy a vármegye, közönsége úgy a megalakult részvény­társaság viszonyairól, mint az áldozatok mérvé­ről, a melyek a vármegye részéről ezen vállalat érdekében hozandók lennének, tájékozva legyen, a vármegye főispánjának, esetleg alispánjának elnöklete alatt egy küldöttséget alakított s azt felkérte, hogy a vármegye képviseletében a részvénytársasággal lépjen érintkezésbe,, az eset­leg Budapesten tartandó értekezleten vegyen részt s erről, valamint arról is tegyen jelentést, vájjon Almádinál kikötöhid építése, valamint az ahhoz vezető utak jókarba helyezése, mekkora összeget fog igénybe venni, s mekkora lehetre azon összeg, melylyel a részvény társaság segé­lyezendő volna. A megyei gazdasági egyesület köréből-; A „Veszprém megyei gazdasági egyesület" va­sárnap, deczember hó 2-ik napján Méltóságos Gróf Esterházj' Móricz főispán ur s az egyesület elnöké­nek elnöklése mellett tartotta meg rendes, s ez al­kalommal egyúttal tisztújító közgyűlését. A gazdasági egj'esület iránt az utóbbi időben a gazdaközönség érdeklődése mindinkább fokozó­dottabb kifejezést tanúsítva, oly nagyszámban jelen­tek meg az egyesület tagjai ezen közgyűlésen, hogy azt az egyesület helyiségén kívül a vármngye kis termében kellett megtartani. Gróf Esterházy Móricz ő méltósága mint elnök melegen üdvözölte az egyesület megjelent tagjait, s kiváló örömének adott kifejezést, hogy az egyesület tagjait ily szép számmal együtt üdvözölheti. Mely után az egyesület titkára egész terjedelmében felol­vassa Ö Móltóságának az egyesület jelen évi műkö­désére vonatkozó elnöki jelentését, mely elnöki je­lentés lelkesült éljenzéssel fogadtatván, az az egye­sület közlönyében egész terjedelmében közzététetni határoztatott, s egyúttal a gazdasági egyesület s a gazdaközönség hálája s kiváló köszönete 0 Méltó­sága gróf elnök urnák fáradhatlan működéséért s eredményes érdeklődéséért kifejezve, jegyzőkönyvben örökítetett meg, Ezek után 0 Méltósága ugy a saját, mint elnöktársaí s az igazgató választmány nevében megköszöute a gazdaközönségnek ez előtt 6 évvel történt megtisztelő bizalmát, felkéri a közgyűlést, hogy az egyesület tisztikarának megválasztására egy korelnököt választani szíveskedjék, mely után elnök­társaival egyetemben távozott. A közgyűlés korelnö­kül Hunkár Sándor urat nyerte meg, ki megkö­szönvén a megtisztelő bizalmat, felkérte a közgyűlést az egyesület tisztikarának választás utján leendő be­töltésére, mire egyhangúlag s legnagyobb lelkesedés­sel elnökül ismételve gróf Esterházy Móricz ő mél­tósága választatván meg s az összes jelenvoltak ál­tal felkéretett, hogy az egyesület elnökségét ismé­telve elvállalni kegyeskedjék. 0 méltósága elfoglalva az elnöki széket, megköszöni az őt ért kitüntetést, elfogadja az elnökséget azon ígérettel, hogy az egye­sület ügyeit és érdekeit tőle kitelhetőleg a jövőben is elő fogja mozdítani, kérve azonban a gazdakö­zönségnek az egyesület iránti érdeklődését s támo­gatását. Ezek után Őméltósága gróf elnök ur a leg­melegebben emlékezve meg Hunkár Sándor urnák a közügyek, különösen azonban a megyei lótenyésztés sikeres fejlődésére mindenkoron tanúsított kiváló ér­deklődésére, s már is elévülhetetlen érdemeire; in­dítványozza: hogy az egyesület a gazdaközönség nevében is Hunkár Sándor urnák érdemei elismeré­sét tolmácsolja, s őt az egyesület tiszteletbeli elnö­kévé válaszsza meg. Ezen indítvány egyhangúlag s lelkes éljenzéssel fogadtatván, Hunkár Sándor ur az egyesület tiszteletbeli elnökévé meg is választatott. A közgyűlés Ö méltósága elnöklése mellett foiytat­tatván, a többi választások kivétel nélkül egyangn­lag s általános éljenzéssel a következőleg nyertek i elintéwst} I aleUtökül megvalagatatott JSeraen.es Ferencz, II. alelnökül Reá «Teno, ügyéazszé dr. Csete Antal, pénztárnokká Hets Ferencz. Igazgatósági ta­gokká: Ányos László, dr. Bezerédj Viktor, Bibó Dé­nes, Edlinger Titus, Farkas Ferencz, dr. Fenyvessy Ferencz, br. -Fiáth Pál, Gulden György, Günther Adolf, Hets Pál, Horváth Lajos, Hunkár Sándor, dr. Jánossy Ágoston, Kun György, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kenessey Miklós, Lakat Mihály, Lehmann János, gr. Nádasdy Ferencz. Nagy Károly, Noszlopy Viktor, Purgly Sándor, Pöschl Károly, Raiuprecht Antal, Szabó Imre, Tóth Ede, Tóth Jó­zsef, Vertheim Hermann, Véghely Dezső. Számvizs­gáló bizottsági tagokká: Hegedűs József, Günther Adolf, Vizner János. A községi tenyészapaállatok vizsgáló bizottságába és pedig I. a fellebbviteli bí­zottságba : Purgly Sándor, Nagy Károly, Ányos László rendes, Günther Adolf és Udvardy Gyula póttagok. LT. vizsgáló bizottsági tagokká: a) a vesz­prémi járásra: Nagy Károly, Hegedűs József, Nagy Iván rendes tagok, Horváth János póttag. Enyingi járásra: Bibó Dénes, Ékes Lajos, Purgly László ren­des, Tóth Ede póttag. Pápai járásra: Vachsmann Já­nos, Walla Gyula, Schönauer Antal rendes, Berger Emil póttag. Devecseri járásra: Szalatkay István, Bóhn Gyula, Szauter Ignácz rendes, Szabó Antal póttag. Zirczi járásra: Edlinger Titus, Czacher Já­nos, Csiba Károly rendes, Szilárd Iván póttag. Ez­zel az egyesület tisztikara, igazgatósága s bizottsá­gai megválasztva levén, a közgyűlés, az egyesület 1889. évi költség előirányzatát s egyéb folyó ügye­ket letárgyalva véget ért. A tisztelt közgyűlésből. — Karczolat. — A „Pápai Lapok"-nak napja volt. A miket két héttel ezelőtt kértek e lapok, az beteljesedett. A tisztelt közgyűlésnek jó fülei vannak! A mit „beni a kérnek, nem hallja az — akusztikától, de a miért „kint" rimánkodnak, azt megérti. A Pápai Lapok alássan kérte először a t. közgyűléstől' Shakespear­ként szólva: „More matter whit les art". (Több tar­talmat és kevesebb művészkedést") és ime— Bart­halos Pista óra számra beszélt, helyesen jegyezve meg, hogy azért beszél, mert a Pápai Lapok min­dig azon jajgat, hogy a megyegyülések nem érde­kesek. S igy növi ki magát Barthalos Pista „érde­kes" emberré. Csak valahogy egyszer Krisztiíiko­vics Aladár meg ne jelenjék újból, mert ő a — jussát nem engedi A másik kérése is e lapoknak — a közügy hasznára — teljesetlésbe ment. Kért egy eleven gró­fot a közig, bizottságba, melynek tagjai bár nem Grecsákok, a kik Károlyi Pistákkal mindenáron per tn szeretnek lenni, de hát nekik is jól esik, ha „előttem szólt grófi tagtársam"-ról beszélhetnek. S a t. közgyűlés egyetlenegy szavazat híján (melyet egy másik gróf, a Festetich kapott meg nagy nehezen): megválasztotta a bizottságba: Esterházy Ferenczet, a „devecseri" grófot, megyei közéletünknek e két­ségkívül kiváló előkelő tevékeny bajnokát. A titkos szavazások igy hát elég jól sikerültek. Meglett szavazva nagy titokban az is, hogy a me­gyeház pótadóját továbbra is fizetjük. E szavazás rémséges fontos lehet, mert bizony akárhogy dőlne el a titkos szavazás, azért ugyan nem fájna a feje a kölcsönt adott pénzintézetnek! Itt nincs választás, hogy „fizess vagy fuss". Itt már csak fizetni kell! De azért egy polgártárs, a kinek mikor a sza­vazatszedő elnök Néger apát a nevet nem értvén, bátorításul megveregette a vállát és nevét kérdé,— azt felelte pótadós méreggel: „Hiába czirógat a nass­ságos úr, mert azért sem szavazom meg"! Egy másikat pedig, a köz biz. tag választásnál, egy kortes azzal lelkesített, hogy ne Esterházy Fe­renezre, hanem FesieHch Andorra szavazzon. De a capaczitálandó csak nem akarta megérteni, hogy már miért volna az F. gruf különb az E grófnál? A kor­tes aztán egyet gondolt s odaadott egy titkos sza­vazó czédulát a t. polgártársnak, ki mikor meg­akarta nézni a czédulát; a kortes oda kiált hozzá: „Nem szabad azt megnézni, mert hiszen — titkos a szavazás !•' S ezzol az egy czédulával került bele Feste­tich gróf eg3 r vótuma idősb Purgly kalapjába. Időközben pedig a veszprémi hölgyeket mulat­tatták fent a karzaton deli fiatalságunk, kik mindig csak — lábatlankodni tudnak. A nőegjdet tánezvi­galmán is — ezt teszik, nem tánczolnak, mintha fe­jükbe szállt volna a— lábuk. Majd a t. közgyűlésnek a központi Táncsics bizottság kezdett lábatlankodni. Ez a derék bizott­ság csinál nekünk, egy úgy nevezett szobrocskát, csinál nagy banquettet rá, s a végén — beküldi a kontót. Fizess nemes vármegye! Hanem igy nem alkuszunk, vágott vissza a t. Közgyűlés; fizessen az, a ki rendelt, — mire megmaradt a cassában vagy 180 frt. Ez is jó lesz még egyszer egy — népfel­kelésre. A felkelés jutott eszébe Fenyvesynek úgy egy óra tájban, s indítványozta, hogy mondjuk ki, mi­szerint nemcsak időből él az ember, de ebédből is. De az elnöklő főispán egyet ütött a kardjára, s ki­jelentette, hogy még ugy is keveset végeztünk és hogy nem enni- jöttünk ide. (Nem is adott ebédet az nap a főispán gróf.) Igy aztán tovább kellett dolgozni a t. Köz­gyűlésnek, s minthogy sem Fiáth báró, sem Festettek gróf, de még Andre Gyula sem, Bezerédjvel egye­temben nem voltak éhesek, — egy kis vitát tálaltak fti * Haj aaxtalira, Ax ügyes ssakacs Fiáth bari

Next

/
Oldalképek
Tartalom