Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-12-09

kormány mint egyesek érdeklődésével s támogatásival találkozhatnak* És mégis a legnagyobb sajnálattal kell éreznünk, hogy addig mig a kereskedő s iparos osztály tömörül s áldozatokat hoz jobblétének előmozdítására államilag szervezett, s érdekeiket a legerélyesebben támogatott intézményekkél, úgynevezett kamarákkal képviseltetik és védik, addig az ország lakosságának mintegy %-dát képező íöldmivelő osztály legnagyobb válságait és bajainak kutforrásait mintegy közönyös tétlenséggel nézve, az azok ellensúlyozására, s anyagi fejlődhetésünk jobb menetére fennálló intézmények, igy a gazdasági egyesületi törekvések iránt is a legnagyobb közönyösséget s a legkevesebb érdeklődést tanusitanak. Az újabb időben igen sokat hallottunk a gazdasági egyesületi működések meddőségéről. Bár vannak társegyesületeink között többen, melyek az adott viszonyok között hivatásukat a legméltóbban igyekeznek betölteni, s ilyeneknél a legörveudetesebb eredményekkel is találkozhatunk, de be kell vallanunk azt is, hogy legtöbb egyesületi működés eredménytelenségének legfőbb oka a csekély érdeklődés, s a gazdaközönség nagyobbrészénél mutatkozott közönyösség. Pedig uraim, most e jelen időben, midőn a közgazdászati válságok rohamos s egymásutáni fejlődése már a legsúlyosabb terheivel nehezül a gazda vállaira, s ma midőn a kereskedő, az iparos közakarattal tömörül s áldozatokat is teremt jobblétének reményében, igen is elérkezett az idő arra, hogy a gazdaközönség is felébredjen tétlen közönyösségéből, s az egyenként mit sem érő és szétforgácsolt erők tömörítésével létesítendő intézmények, egyelőre a gazdasági egyesületek által oly működési tért igyekezzék magának teremteni, melylyel a nálunk, s pedig kedvezőtlen financiális okoknál fogva egyelőre nem várható állami intézményeket, esetleg mezőgazdasági kamarákat egy ideig feleslegessé teheti, s bizonj'ságot szolgáltatna arra, hogy az ország gazdaközönsége bajainak orvoslására s saját ügyeinek kormányzatára elég akarattal s képességgel bir. Százados tapasztalatok állanak arra, hogy nálnnk Magyarországon akkor kedvezők a viszonyok, akkor boldog a nemzet, ha az ország lakosságának legnagyobbrészét képező gazdaközönség jólétnek örvend. Ha virágzik a mezőgazdaság, ha jó aratása s üzlete van a gazdának, akkor a kereskedelem, az ipar is virágzik, s akkor jobb anyagi létnek örvend az egész nemzet. Már pedig azt hiszem, nem csak jobblétünk fokozására, de igaz hazafiságból is édes kötelességünk oda törekedni egyenként, s összességünkben, hogy a haza iránt megtegyük kötelességeinket, annak felvirágzására, embertársaink boldogitására meghozzuk azon csekély áldozatkészségünket, melyekkel mezei, általában közgazdászatunk felvirágoztatásával hazánk boldogitására törekedni, minden magyar gazda legszebb s legszentebb kötelessége. — Ezek elérhetésére pedig higyjék el uraim, nincs szükségünk más egyébre, mint hazánk iránti szeretetünk ápolására, s kötelességeink fokozására s igen csekély áldozatkészséggel párosulva a közügyek, különösen azonban a mezőgazdaság ügyei iránt tanúsítandó mentül nagyobb érdeklődésünkre.— Ezek azok uraim, melyeket ugy önöknek, mint ezen nemes vármegye gazdaközönségének a jövő pillanatban megújuló ujabb egyesületi tevékenység eredményére a legőszintébben kívánok ós kérek. Most pegig az ezelőtt G évvel Veszprém vármegye gazdaközönségéuek bennünk helyezett kitüntető s megtisztelő bizalmát ugy magam mint elnöktársaim, s a velünk együtt működött igazgató választmány és bizottságainak nevében is megköszönve, mindnyjunkat a tisztelt közgyűlés s a vármegye gazdaközönségének legjobb emlékébe ajánlom. Megyei közgyűlés, 1888. szept. 3-án. Gr. Esterházy Móricz elnöklő főispán ur a gyűlést megnyitván üdvözölte a törvényhatósági bizottság szép számmal egybegyűlt tagjait, s bejelentvén, hogy a gyűlést megelőzőleg megtartott számonkérö széki ülésen a megyei tisztikar tagjainak hivatalos működése elismerésre méltó rendben találtatott, kérte a megjelent mcgyebiz. tagokat, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek elintézésénél szokott bölcseségükkel járjanak el. Ezután Csányi Gyula okleveles állatorvost tiszteletbeli m. állatorvossá nevezte ki. A napi rend előtt Barthalos István m. biz tag. indokolta azon indítványát, hogy Pápa és Veszprém városokat, valamint a mezófoldet öszszekötö, tehát Veszprém vármegye érdekében nagyon kívánatos vicinális vasút létesítése czéljából, az ügy tanulmányozására és cz érdemben a megycközónségc elé véleményes előterjesztés beadására küldjön ki a megye közönsége egy bizottságot, mely indokolás után az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, és a kérdéses vicinális vasút ügyének tanulmányozására, gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt, egy 44 tagu küldöttség oly kéréssel küldetett ki, hogy véleményes előterjesztésüket mielőbb beadni szíveskedjenek. Következett ezután a napi-rend: At alispáni jelentés sokszorositatni rendeltetett; a székházépítési pótadó, valamint a megyei tisztviselő, — segéd,— kezelő és szolgaszemélyzet nyugdijalapjára 1% pótadó 1889. évre névszerinti szavazással megszavaztatott. A nyugdij-póladó kérdésének tárgyalásánál bin ét Barthalos István szólalt fel és hangsulyoíván azt, hogy minő kívánatos mikép a r. t. városok tisztviselői is nyugdíjképesekké tetessenek, kérdést intéz a vármegye alispánjához, hogy Pápa város képviselő testületének a nyugdíj szabályrendelet ellen beadott felebbezése minő elintézést nyert, tehát mi alapon történik Pápa város lakosainak terhére a kivetés. A vármegye alispánjának felvilágositó nyilatkozata után kijelentette a törvényhatóság, hogy azon czélzatot, miként a r. t. városok tisztviselői is nyugdijképesekké tétessenek, helyesli, s a törvényes korlátok között támogatni is fogja. A kö;ig. bizottságból a jelen év végével kilépő tagok helyett titkos szavazással Kemenes Ferencz, dr. Kenessey, Pongrácz, id. Purgly Sándor, gr. Esterházy Ferencz és Ihász Lajos megválasztattak. A lótenyésztési bizottságba gr. Esterházy Ferencz, br. Fiáth Pál, Hunkár Dezső, Hunkár Dénes, Kemény Andor, Kenessey Miklós, Ko'ossváry Kálmán, Lakat János, Walla Gyula; az állandó választmányba: Véghely Dezső, Kopácsy Árpád, Takács Ádám, a gazdasági választmányba: Rosenthal Nándor, az állandó biráló választmányba: Plosszer István, a közegészségügyi választmányba dr. Csolnoky Ferencz, szili Horváth Pál, a tenyészállatokat vizsgáló bizottságba, a pápai járásban Ihász Lajos, a felebbviteli küldöttségbe rendes tagoknak: gr. Esterházy Ferenc?, Hunkár Dénes és Tóth Kálmán, a ló- 1 avaló bizottságok elnökeiül a veszprémi járás és Veszprém város területére Kopácsy Victor, a devecseri járás területére Ihász Lajos, a pápai ; járás és Pápa város területére Koller János, a zirczi járás területére Hunkár Sándor, az enyingi járás területére pedig Bibó Dénes; a sorozó bizottságok elnökeiül Veszprém város és a veszpr. járásra Kolossváry József, az enyingi járásra: Fischer Károly, a devecseri járásra.- Ihász Lajos, Pápa város, pápai és zirczi járások területére j pedig Véghelyi Dezső választattak meg. Érdekes vitát idézett elö a községek háztartási ügycinek ellenőrzésére kiküldöttek megválasztása alkalmából br. Fiáth Pal által előterjesztett indítvány, melynek eredményekép jelez- j zük, hogy a kiküldöttek felkérettek, hogy az esetben ha az általuk érdekelt községek képviselő testülete a f. évi számadások letárgyalása végett, legkésőbb 1889. évi márczius hó 31-ig egybe hiva nem lett, illetve, hogy ha ök erről a törvényben előirt, határidőn belül értesítve nem lettek, a szükséges intézkedések megtétele végett, a vármegye alispánját értesiteni szíveskedjenek. Ez alkalomból kijelentette a törvhatóság azt is, hogy elvárja a vármegye alispánjától azt, hogy a községi képviselőtestületek közgyűléseinek számát és határidejét a községek által szabályrendelettel fogja megállapitatni, s azokat oly időben követelendí be, hogy a jovö évi május hóban tartandó rendes közgyűlésen a törvhatóság által tárgyalhatók legyenek. Az időközben elhalt, illetve lemondott választott bizottsági tagok helyeinek betöltése elrendeltetett, s a választás határnapjául {. é. deczember hó 28-a tüzetett ki. Választási elnokökül a csóthi választó kerületbe Nunkovics János, a rátóti-ba Barcza Kálmán, az esztergári-ba Ányos Tivadar, a rhédeibe pedig Hunkár Sándor küldettek ki. A pápai megyeház leégett tetőzetének helyreállítása iránt kötött alku-egyezmény jóváhagyatott. A legtöbb egyenes államadót fizető m. bizottsági tagok 1889. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke tudomásul vétetett, hasonlókép tudomásul vétetett a vármegye alispánjának azon előterjesztése, hogy Kopácsy Árpád volt m. föpenztárnokuók a törlési nyilatkozatot kiadta. Az 1889. évi közmunka-felosztási tervezet megállapillalott. Az 1889. évi költségvetési előirányzat, melyet a belügyministerium jóváhagyott, végrehajtás végeit a vármegye alispánjának kiadatott. A betegápolási pótadó százaléka az 1889. évre 1 krban állapíttatott meg, s egyidejűleg 6000 forint katonabcszállásolási pótádonnk kivetése engedélyeztetett. A bakony-tamásii, a lókuli és a somlyóvásárhelyi árvaértékeknél behajthatlanná vált követelések a gyámpénzlár tartalékalapjából kiutaltattak. A központi Táncsics-bizottságnak azon kérelme, hogy a Táncsics szobornak törlesztetlen költségei a vármegye által téritlessenek meg, mert a vármegyének ily célokra alapja nincs, figyelembe nem vétetett. A b.-fürcdi szerctetházban üresedésben levő alapítványi helyre Fercnczi István I.-patonai illetőségű árva vétetett fel. A tűzoltói intézményt érdeklőleg köteleztettek a vármegye községei, hogy a tűzoltóság szervezésére vonatkozó szabályrendeleteiket sürgősen készítsék el, s akként intézkedjenek, hogy a tűzoltói intézmény 1890. évi jauuár hó i-én életbe léphessen. Veszprém városának építési szabályrendelete megerősítés czéljából a m. kir. Belügymiuisteriumhoz felterjesztetni rendeltetett. A sztkir. szabadjai ev. ref. gyülekezet részérc iskolaépitési költségek fedezésére 100 frt, a veszprémi ág. cv. gyülekezet részére tanítói ; alapjának szaporítására 100 írt, a gazdák és ipa* rosok hitelszövetkezete által Almádiban létesítendő phylloxeramentes szöllötelep szervezési költségeire nemesi felkelési, most nevelési alapból, 150 forint szavaztatott meg. Alsó-Fejérmegye közönségének az italmérési jog megváltása tárgyában a Pénzügyministeriumhoz intézett felirata, mert a vármegye alispánja az italmérési jog kártalanításáról szóló törvényjavaslat enquette szerű tárgyalásán a vármegye képviseletében résztvett, és ott a vármegye közönségének érdekeit érvényesíteni igyekezett, s mert a törvényjavaslat a képviselőház által általánosságban már elfogadtatott, egyszerűen tudomásul vetetett. A varsányi jegyzői lak épitési ügye jóváhagyatott. Róthauser Izidor veszprémi lakos orvos, tudori oklevele kihirdettetett. Devecser községnek azon határozata, melylyel az ottani kir. jbiróságnak telekkönyvi hatósági jogkörrel való felruházása esetében a kir. jbiróság részére bérbe vett épületre nézve Pollák Manó és nejével kötött bérszerzödést megerősítés végett bemutatja, illetve ezen szerződés azon részében, mely szerint az 1000 frtban megállapított évi bérösszegből 600 frt Devecser község pénztárából lesz fizetendő, jóváhagyatott. Somogy megye átiratára és a balaton gőzhajózási társaság kérvényére kijelentette a megye közönsége, hogy az újonnan alakult balatoni gőzhajózási részvénytársaságot, mint a balatonvidék érdekében kiváló fontosságú intézményt erkölcsileg és a lehetőség korlátai között anyagilag is támogatni fogja, és hogy a vármegye, közönsége úgy a megalakult részvénytársaság viszonyairól, mint az áldozatok mérvéről, a melyek a vármegye részéről ezen vállalat érdekében hozandók lennének, tájékozva legyen, a vármegye főispánjának, esetleg alispánjának elnöklete alatt egy küldöttséget alakított s azt felkérte, hogy a vármegye képviseletében a részvénytársasággal lépjen érintkezésbe,, az esetleg Budapesten tartandó értekezleten vegyen részt s erről, valamint arról is tegyen jelentést, vájjon Almádinál kikötöhid építése, valamint az ahhoz vezető utak jókarba helyezése, mekkora összeget fog igénybe venni, s mekkora lehetre azon összeg, melylyel a részvény társaság segélyezendő volna. A megyei gazdasági egyesület köréből-; A „Veszprém megyei gazdasági egyesület" vasárnap, deczember hó 2-ik napján Méltóságos Gróf Esterházj' Móricz főispán ur s az egyesület elnökének elnöklése mellett tartotta meg rendes, s ez alkalommal egyúttal tisztújító közgyűlését. A gazdasági egj'esület iránt az utóbbi időben a gazdaközönség érdeklődése mindinkább fokozódottabb kifejezést tanúsítva, oly nagyszámban jelentek meg az egyesület tagjai ezen közgyűlésen, hogy azt az egyesület helyiségén kívül a vármngye kis termében kellett megtartani. Gróf Esterházy Móricz ő méltósága mint elnök melegen üdvözölte az egyesület megjelent tagjait, s kiváló örömének adott kifejezést, hogy az egyesület tagjait ily szép számmal együtt üdvözölheti. Mely után az egyesület titkára egész terjedelmében felolvassa Ö Móltóságának az egyesület jelen évi működésére vonatkozó elnöki jelentését, mely elnöki jelentés lelkesült éljenzéssel fogadtatván, az az egyesület közlönyében egész terjedelmében közzététetni határoztatott, s egyúttal a gazdasági egyesület s a gazdaközönség hálája s kiváló köszönete 0 Méltósága gróf elnök urnák fáradhatlan működéséért s eredményes érdeklődéséért kifejezve, jegyzőkönyvben örökítetett meg, Ezek után 0 Méltósága ugy a saját, mint elnöktársaí s az igazgató választmány nevében megköszöute a gazdaközönségnek ez előtt 6 évvel történt megtisztelő bizalmát, felkéri a közgyűlést, hogy az egyesület tisztikarának megválasztására egy korelnököt választani szíveskedjék, mely után elnöktársaival egyetemben távozott. A közgyűlés korelnökül Hunkár Sándor urat nyerte meg, ki megköszönvén a megtisztelő bizalmat, felkérte a közgyűlést az egyesület tisztikarának választás utján leendő betöltésére, mire egyhangúlag s legnagyobb lelkesedéssel elnökül ismételve gróf Esterházy Móricz ő méltósága választatván meg s az összes jelenvoltak által felkéretett, hogy az egyesület elnökségét ismételve elvállalni kegyeskedjék. 0 méltósága elfoglalva az elnöki széket, megköszöni az őt ért kitüntetést, elfogadja az elnökséget azon ígérettel, hogy az egyesület ügyeit és érdekeit tőle kitelhetőleg a jövőben is elő fogja mozdítani, kérve azonban a gazdaközönségnek az egyesület iránti érdeklődését s támogatását. Ezek után Őméltósága gróf elnök ur a legmelegebben emlékezve meg Hunkár Sándor urnák a közügyek, különösen azonban a megyei lótenyésztés sikeres fejlődésére mindenkoron tanúsított kiváló érdeklődésére, s már is elévülhetetlen érdemeire; indítványozza: hogy az egyesület a gazdaközönség nevében is Hunkár Sándor urnák érdemei elismerését tolmácsolja, s őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé válaszsza meg. Ezen indítvány egyhangúlag s lelkes éljenzéssel fogadtatván, Hunkár Sándor ur az egyesület tiszteletbeli elnökévé meg is választatott. A közgyűlés Ö méltósága elnöklése mellett foiytattatván, a többi választások kivétel nélkül egyangnlag s általános éljenzéssel a következőleg nyertek i elintéwst} I aleUtökül megvalagatatott JSeraen.es Ferencz, II. alelnökül Reá «Teno, ügyéazszé dr. Csete Antal, pénztárnokká Hets Ferencz. Igazgatósági tagokká: Ányos László, dr. Bezerédj Viktor, Bibó Dénes, Edlinger Titus, Farkas Ferencz, dr. Fenyvessy Ferencz, br. -Fiáth Pál, Gulden György, Günther Adolf, Hets Pál, Horváth Lajos, Hunkár Sándor, dr. Jánossy Ágoston, Kun György, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kenessey Miklós, Lakat Mihály, Lehmann János, gr. Nádasdy Ferencz. Nagy Károly, Noszlopy Viktor, Purgly Sándor, Pöschl Károly, Raiuprecht Antal, Szabó Imre, Tóth Ede, Tóth József, Vertheim Hermann, Véghely Dezső. Számvizsgáló bizottsági tagokká: Hegedűs József, Günther Adolf, Vizner János. A községi tenyészapaállatok vizsgáló bizottságába és pedig I. a fellebbviteli bízottságba : Purgly Sándor, Nagy Károly, Ányos László rendes, Günther Adolf és Udvardy Gyula póttagok. LT. vizsgáló bizottsági tagokká: a) a veszprémi járásra: Nagy Károly, Hegedűs József, Nagy Iván rendes tagok, Horváth János póttag. Enyingi járásra: Bibó Dénes, Ékes Lajos, Purgly László rendes, Tóth Ede póttag. Pápai járásra: Vachsmann János, Walla Gyula, Schönauer Antal rendes, Berger Emil póttag. Devecseri járásra: Szalatkay István, Bóhn Gyula, Szauter Ignácz rendes, Szabó Antal póttag. Zirczi járásra: Edlinger Titus, Czacher János, Csiba Károly rendes, Szilárd Iván póttag. Ezzel az egyesület tisztikara, igazgatósága s bizottságai megválasztva levén, a közgyűlés, az egyesület 1889. évi költség előirányzatát s egyéb folyó ügyeket letárgyalva véget ért. A tisztelt közgyűlésből. — Karczolat. — A „Pápai Lapok"-nak napja volt. A miket két héttel ezelőtt kértek e lapok, az beteljesedett. A tisztelt közgyűlésnek jó fülei vannak! A mit „beni

a kérnek, nem hallja az — akusztikától, de a miért „kint" rimánkodnak, azt megérti. A Pápai Lapok alássan kérte először a t. közgyűléstől' Shakespearként szólva: „More matter whit les art". (Több tartalmat és kevesebb művészkedést") és ime— Barthalos Pista óra számra beszélt, helyesen jegyezve meg, hogy azért beszél, mert a Pápai Lapok mindig azon jajgat, hogy a megyegyülések nem érdekesek. S igy növi ki magát Barthalos Pista „érdekes" emberré. Csak valahogy egyszer Krisztiíikovics Aladár meg ne jelenjék újból, mert ő a — jussát nem engedi A másik kérése is e lapoknak — a közügy hasznára — teljesetlésbe ment. Kért egy eleven grófot a közig, bizottságba, melynek tagjai bár nem Grecsákok, a kik Károlyi Pistákkal mindenáron per tn szeretnek lenni, de hát nekik is jól esik, ha „előttem szólt grófi tagtársam"-ról beszélhetnek. S a t. közgyűlés egyetlenegy szavazat híján (melyet egy másik gróf, a Festetich kapott meg nagy nehezen): megválasztotta a bizottságba: Esterházy Ferenczet, a „devecseri" grófot, megyei közéletünknek e kétségkívül kiváló előkelő tevékeny bajnokát. A titkos szavazások igy hát elég jól sikerültek. Meglett szavazva nagy titokban az is, hogy a megyeház pótadóját továbbra is fizetjük. E szavazás rémséges fontos lehet, mert bizony akárhogy dőlne el a titkos szavazás, azért ugyan nem fájna a feje a kölcsönt adott pénzintézetnek! Itt nincs választás, hogy „fizess vagy fuss". Itt már csak fizetni kell! De azért egy polgártárs, a kinek mikor a szavazatszedő elnök Néger apát a nevet nem értvén, bátorításul megveregette a vállát és nevét kérdé,— azt felelte pótadós méreggel: „Hiába czirógat a nassságos úr, mert azért sem szavazom meg"! Egy másikat pedig, a köz biz. tag választásnál, egy kortes azzal lelkesített, hogy ne Esterházy Ferenezre, hanem FesieHch Andorra szavazzon. De a capaczitálandó csak nem akarta megérteni, hogy már miért volna az F. gruf különb az E grófnál? A kortes aztán egyet gondolt s odaadott egy titkos szavazó czédulát a t. polgártársnak, ki mikor megakarta nézni a czédulát; a kortes oda kiált hozzá: „Nem szabad azt megnézni, mert hiszen — titkos a szavazás !•' S ezzol az egy czédulával került bele Festetich gróf eg3

r vótuma idősb Purgly kalapjába. Időközben pedig a veszprémi hölgyeket mulattatták fent a karzaton deli fiatalságunk, kik mindig csak — lábatlankodni tudnak. A nőegjdet tánezvigalmán is — ezt teszik, nem tánczolnak, mintha fejükbe szállt volna a— lábuk. Majd a t. közgyűlésnek a központi Táncsics bizottság kezdett lábatlankodni. Ez a derék bizottság csinál nekünk, egy úgy nevezett szobrocskát, csinál nagy banquettet rá, s a végén — beküldi a kontót. Fizess nemes vármegye! Hanem igy nem alkuszunk, vágott vissza a t. Közgyűlés; fizessen az, a ki rendelt, — mire megmaradt a cassában vagy 180 frt. Ez is jó lesz még egyszer egy — népfelkelésre. A felkelés jutott eszébe Fenyvesynek úgy egy óra tájban, s indítványozta, hogy mondjuk ki, miszerint nemcsak időből él az ember, de ebédből is. De az elnöklő főispán egyet ütött a kardjára, s kijelentette, hogy még ugy is keveset végeztünk és hogy nem enni- jöttünk ide. (Nem is adott ebédet az nap a főispán gróf.) Igy aztán tovább kellett dolgozni a t. Közgyűlésnek, s minthogy sem Fiáth báró, sem Festettek gróf, de még Andre Gyula sem, Bezerédjvel egyetemben nem voltak éhesek, — egy kis vitát tálaltak fti * Haj aaxtalira, Ax ügyes ssakacs Fiáth bari