Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-03-04

IVlegj ele txilc M L n d e ii v a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkitit rendkívüli számok is adatna^ ki. Bcrineiiietlen levelek, csak ismer* kezektől fogadtainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Á lapnak szűnt közlemények a lap SZERK. hivatalába (. 0. - k allég i u m é p ü l e tj küldendők. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Kegyed évre J frt 50 krajczár Egy szám ára 75 kr. HIRDETÉSEK I hasábos -petitsor térfogata után j kr, nyilttérbcn 30 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélycgdíjmindigkülhi számíttatik A s előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ h iv ataldb a (GOLDBERG GYULA papírkereskedése , Főiérj küldendők Pápa város hatóságának és több pápai, s p á p a v i d é fc i egyesületnek fí i v a t a ! o s közlönye. irosi kozgymes, 1888 február 25. Osváld Dániel polgármester az 1886. XXII. törv. czikk 33. és 41. §§ értelmében újból megalakult képviselő testületet meleg szavakban üdvözölvén, s az elébe terjesztendő ügyeknek az igazság érzetét követő rébzrehaj'.atían tárgy alás »ra beható megfontolással leendő intézésére felhiván, a gyűlést megnyitotta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével id. Martonfaivay Elek, Páál István, Perlaky Géza, Steinberger Lipót és Koczka László képviselők bízattak meg. Az állandó választmány indítványozta, hogy miután megyénk területén földmives iskola felállítása ügyében a viszonyok közbejött változása folytan ujabb ajánlatok merültek fel , városunk érdeke is megköveteli, hogy részünkről szintén minden telhető lépések megtétessenek az iránt, hogy ezen intézet városunknak legalább is közelében áliittassék fel, annyival inkább, minthogy ennek határában több oly birtokterületek léteznek, melyek e czélra legalkalmasabbak; ilyenek például a böroliői puszta, különösen Zárka Dénes ur birtoka, melyhez azután a város volt laktanya féle épülete is átengedhető lenne; — az alapítványi birtok, s ezzel szomszédos területek, a könnyen, átalakítható agyaglyuki fogadóval ; — ugy a veszprémi káptalan 'hantái pusztája; — mégis a hodoskai puszta stb, Az indítvány helyesnek ismertetvén, ez ügyre Barlhalos István, Pap János,. Páál István Tarczy Dezső, Zárka Dénes, Baráth Eerencz, Perlaky Géza, Wittenau n Ignác/., Szvoboda Venczel és Fenyvessy Ferencz urakból álló bizottság küldetik ki, oly utasítással, hogy ez az illető birtoklulajdonosokkal érintkezésbe lépve, ezek nyilatkozatához képest ugy a törvényhatóság és a megyei gazdasági egyesületnél, mint a kormánynál városunk érdekeinek előnyére, minden telhető lépéseket idejében megtenni, s oda hatni törekedjék, hogy a részünkről ajánlatba hozandó birtokterületek megszemlélése mellett, a mi ajánlatunknak is figyelembevétele , s elfogadása elérethessék. Ez ügy támogatására Láng Lajos orsz. képviselő is felkéretik. Olvastatott az artézi kut furatás iránt Thiele Gyula vállalkozóval kötött szerződést jóváhagyó, — az e czélra 5 éven át évenként 2 000 forintnak pótadóképen leendő kivetésére vonatkozó 63. 1887. számú közgyűlési határozatot azonban megsemmisítő törvényhatósági határozat. A szerTÁRCZÁ. HOZZÁ. Mily boldogság vón rám nézve, Barna babám, angyalom 1 Ha csügghetném édes kéjbe Örökkéig ajkadon; Hogyha bársony kis kezecskéd Az enyémben foghatnám, — Búdat nekem átengednéd S-én örömem' od'adnám; Hogyha szived és szerelme Enyém volna teljesen, Mint tiéd e szív, ez elme — Drága kincsem, kedvesem! De te hideg, érzéketlen Vagy irántara, bűvös lány! Annyira, hogy hinni kezdem, Mikép szobor vagy talán .... a. Részlet Pápa történetéből a XVI-ik szazadban. í. Rész. Bevezetés. „Mind éJni, 5 mind halni Pápán akarok," * MARTONFALVAY IMRE deák. Azon időszak, a melynek keretéhői városunk történetének egy részletét "bemutatni, szándékozom, röviden igy neveztetik: „Törökvilág Magyarországon." S midőn történetünk tárgya ezen korszakba "esik, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy ezen felolvasásokat rendező társulatunknak egyik buzgó, •— ződés jóváhagyása tudomásul vetetvén, az 5000 fit pótado kivetésének megállapítása áronban az 18SÖ. XXII. lörv. czikknek a költségvetési előirányzat megállapítására vonatko.-u 128 — 326. 5»^ban előirt eljárás mellett kere:, íül vitetni, s ebez képest a folyó évre már 1000 frtuak pótaduképea leendő előirányzása a közgyűlést mtgeK'/l.leg 15 napon át közszemlére kitétetni, s a ivjP-jjj viselők közt kiob/.tdLni rendeite'.ik, s az cCic.'

1 megállapítása czéljából újból összehívandó közgyűlés határnapjául f. évi április hó /-ik.- ki'üzetik. Katona szállásokba pótlék térítés fejében városunkat 1881. 1882. cs 1883. évekről illető összegnek 4341 írt 84 krban lett megállapitása s ebből egyelőre 2000 írtnak lett megküldése, s enne! rendeltetése czéljáia, az artézi kutfuratás költségeire, a közpénztárba lett beutalása tudomásul vétetik. Házaló kereskedés tilaimazása tárgyában városi kapitány ur által előterjesztett s/abalyrendeletterv egész terjedelmében változatlanul elfogadtatik, s felsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetik. Heti vásároknak vidéki iparosok, és kereskedők által látogatását korlátozó, s a 21350/IX. 887. számú m,nis?.teii rendelet alapján készített szabályrendeletlerv egész terjedelmében változatlanul elfogadtatik s fölsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetik. Szalmás gabonának és szalmának a városba behordása tárgyában — a képviselő testületnek 77/887. jk. pont alatt foglalt határozata értelmében készitett szabályrendeletlerv meg a következő hozzáadásokkal hogy: gőzcsép'és a város belterületén meg nem engedtetik; — betakarítás körül a pipázás, szivarozás egyáltalán tiltatik; — lakásul használt helyiségek padlásaira szalmát vagy szalmás gabonát rakni nem szabad; — asztagok és kazaloku..k épületektől távolsága 6 méteren belől nem lehet; — elfogadtatik, s ekkép íolsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetik; addig is azonban ezen szabályrendeletnek ez idényre már életbeléptetése kimondatik. A vágóhídi szabályrendelet i-sö §-ának ezen kitétele: «borju, gida és bárány metszés azonban magán helyiségekben sem elleneztetik» közegészségügy ellenes tisztátalansági tekintetekből a mészárosok irányában érvényen kívül helyezése elhatároztatott, s a szabályrendeletnek e szerint leendő módosítása, s fölsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetett, még azou hozzáadással, hogy az apró marha metszés magán s felolvasásai ntán jól ismert tagja épen az izlarnról ! fog rövid időn ezen helyen szólani és igy e néppel, a rnely akkor hazánk legnagyobb részének ura volt, még inkább megismerkedni lesz alkalmunk. Most csak katonáit mutatjuk bo s a túlvilág örömeivel harezra tüzelt vitézeit a fényes portának, nem különben a tűzhelyüket ezek ellenében védő jó pápaiakat, legyen szabad ezek során becses figyelmükért esedeznem. Mikor az emiitettem tí-rök világ fennállott Magyarországon, Pápa mái" századokra terjedő történelemmel bírt és egy másik alkalommal, vissza is tcTok azon időkre a mikor a Tapolcza folyása mentén, az erdős Bakony és a gabonadús kis magyar síkság ezen találkozási pontján városunk keletkezésének körülményeit bemutatom. Ez alkalommal azonban főképen Pápának 1543. és 1555. évi ostromairól kívánok szólani. Ezeknél korábbi időkben városunk alig is volt ostromnak kitéve, de az ezutániakban bőven kijutott városunknak is az ostromokból. Igy 1594-ben Szinán vezér hadai foglalták el, a kiktől 1597. augusztus 20 án Miksa főherczeg és Schwarzenberg foglalták vissza, utóbbi azonban az ostromközben felzendült katonái által agyon lövetett. Ezeket követöleg 1620-ban Bethlen Gábor hadai szállották meg Pápát, s igy városunk is részt vett a rövid ideig tartott nemzeti felkelésben, de a fejedelem és II. Ferdinánd már a kővetkező évben kékére lépvén, Pápa is elébbi urának a királynak kezére került vissza. Azonban I. Lipót alatt 1683. nyarán, midőn Kara Musztafa nagyvezér Bécs ellen vezette hadait, útközben Pápát is elfoglalta, de midőn Bécs alól kudarcot vallva tért vissza, többi szerzeményeivel Pápát is elveszte. 1705-ben ismét egy nemzeti felkelésben vesz részt városunk, ez a Ilákóczy forradalom, s a fejedelem dunántúli tábornoka Bottyán épen Pápán ütötte fel főkadi szállását, miután a várat Tullio Miglio császári hadaitól elfoglalta. S ez időtől fogva 1707. aug. [ 13-ig Bottyán János tábornok volt, mint a nép nehelyiségekben a köz-vágóhidon kivül nemcsak a mészárosoknak, de ezt eladásra üzletszerüleg gyakorló minden magán egyénnek, ugy a vendéglősök és korcsmárosoknak is tiltatik. Ezen szabályrendeletbe még vidékiek által marhahús behozatalának tilaimazása is beszövetui rendeltetett ; s mindezeknek azonnali életbeléptetése kimondatott. Az utczakóvezési előirányzat 1 ÖSo-ik évre elfogadtatott, azon megjegyzéssel, hogy czélszerübb anyaggal, például gránittal kövezés iránt számítás tehetése végett avatott egyénekkel vagy más városokkal is érintkezésbe lépni, gazd. tanácsos, városi kapitány és Bánóczy Pál urak megbízatnak, s addig csak a javítások vetessenek munkába, és e melleit a heti marhavásártérnek vizcsatorna által a rendkívüli sártól való megóvása, ugy a vasúti töltés gyalogjárdájának a mostani árokkal leendő átcserélése, — mégis a fölső városi temető kapuja előtti kövezetlen téruek járható állapotba hetyey.ése gazd. tanácsos urnák kiváló figyelmébe ajánltatik. Zimmermann János ur által a rajziskola fenntartási költségeire (íoo írtnak ]888-ra lett megküldése kellemes tudomásul vétetik. Dallos Dénes, a város Antalházi pusztája bérlője által rétféltörés és többrendbeli pótépitkezés iránt beadott kérvén}'- tárgyaltatván, a feltörést illetőleg helyszíni szemle ulán adandó véleményezésre Pap János, Baráth Ferencz, Lukonics Pál, dr. Szivesdy József képviselők és a gazd. tanácsos megbízatnak, kik azután ebbeli véleményezésüket a kéit pótépitkezésekre is kiterjeszteni fdkéretnek. Dr. Nyikora József orvosi oklevelét bemu;a.ln, mely tudomásul vétetett, és kihirdetési záradékkal elláttatni rendeltetett. A resiczabányai magyarnyelvterjesztö egyesiüet megkeresése folytán, tekintettel az ottani nemzetiségi viszonyokra, a város az egyesület abipitó tagjai közé io írttal belépett. Az izraelita hitközség kérvénye folytán a lakossdg adójának hitfelekezetenként való kiszámítását eszközölni polgármester ur elnöklete alatt a számvevői és adópénztári hivatal megbizatik, a mely munkálatnak azután ellenörzésképen átvizsgálás végett a hitfelekezetek megbízottak küldésére felhivatni fognak, kimondatott ezúttal az, hogy a felekezeteknek a városi közpénztárból kiszolgáltatni szokott iskola fenntartási segély arányának ily kép kiszámítása jövőre — a munka nagy mérvéhez képest — csak minden 10-ik évben lesz kérelmezhető. A seiyemtenyészíés. Eddig tudvalevőleg iskolai és házi-iparágak g\

T

anánt leginkább a szalma-kosárfonás, faragás stb. űzettek; a selyemtenyésztés azonban daczára, hogy viszonyaink közt oly háládatos és nagymérvű fogyasztás következtében oly jövödelmező iparág gyanánt kínálkozik még mind- eddig érdemlegesen városunkban és járásunk területén felkarolva nem lett. Azon meggyőződéstől áthatva, miszerint napjainkban valamely állam anyagi jólétének és jövőjének legbiztosabb alapját az képezi, ha abban mezőgazdászat, ipar és kereskedelem nem csak virágzanak, hanem egymással karöltve egyenlőlépéssel haladnak előre. Nem ellenkezhetik a népiskola czéljaival, ha azon foglalkozások, melyek az illető népnél általánosan jövödelmezőknek bizonyultak be, a népiskola tantárgyai közé felvétetnének és taníttatnának mint pl. hazánkban a selyemtenyésztés és selyemipar. A selyemtenyésztés szoros összefüggésben áll az eperíatenyésztéssel. Ha tehát a tanítónak csak kevés eszköz, alkalom és készülék áll is rendelkezésére, még is tanácsos, hogy az eperíatenyésztéssel foglalkozzék, ha bár csak azért is, hogy a gyermekekkel, mint leendő selyemtenyésztőkkel sajátitassa el a szükséges tudnivalókat és hogy maga is jó, meghonosított magot termelhessen, melyet aztán évenkint a selyemtenyésztök közt eloszthatna. Hogy tehát a selyemtenyésztés és ipar uálunk meghonosodjék és a szó teljes órtermében gyökeret verjen, sőt hogy a különböző testi fogyathozásokban szenvedő szegény ember és ezer meg ezer szűkölködő folyvást tartó, háládatos foglalkozást találjon, hogy továbbá azon óriási pénzöszeg, mely évenként selyemárukévt külföldre vándorol, az országban maradjon, sőt hogy még nagy jövödelem is biztosittassók hazánknak, akkor a népiskolának kell jó példával elöljárnia, az által, hogy a leendő állampolgárokkal már zsenge korukban kedveltesse meg a selyemtenyésztést. Az elemi népiskola, tehát mint minden alapos tudás anyja, e téren is hivatva volna "főszerepet játszani, — annál inkább, mivel evvel igen szép mellék jövödelein van összekötve, melyre pedig a vidéki tanítók nagyobbrészt ugyancsak rászorulnak. A selysmipar eredménye a növekedő ifjúságnál alapfölfcétele egy jövödelmes házi-iparnak: a jövödelmes házi-ipar ismét a virágzó nemzeti-iparnak és ez által a nemzetgazdászatnak képezi alapját. Ha — miben nem kétkedünk — népünk maga is befogja ismerni azt, hogy a kor követelményei szerint a társadalom minden egyes tagja folytonos és hasznos munkálkodásra van utalva, ha földmivelő népünk napról-napra szomorúbban meggyőződik arról vezé — Pápának Jótevő Jánosa," Midőn azután 1707. aug. 14-ón I. Józsefnek Gr. Pálffy ós Eabutin által vezetett hadai a várost a király részére viszszafoglalták, boszuból a várost felégették, s még a Rákóczy egyik generálisa Esterházy Antal kegyursága alatt állott zárdákat sem kímélték meg, ugy hogy csupán hét ház Tallián Sándor és Botkáné háza maradt épen e rettenetes tűzből. És ez volt Pápának utolsó elfoglalása. Ekkor a pusztuláson elkeseredett pápaiak, mint Révay Gáspár írja Esterházy Antalnak a történtek után harmadnapon — publice az utcán levetették zászlójukat, nagy zugolódással és átokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak." Azonban mégis 1848—ü. önvédelmi harcunk nem egy honvédet nyert Pápa városából, de városunk a csaták érintésétől ment maradt és ellenséges hadakat nem láttak falai. Mely családok voltak e századok folyamán városunk földesurai? Az adatok a Garai családot tüntetik fel a város l'pgrégibb bú-tokosaiul, a mely család a XIV. században oly tekintélyes volt, hogy N. Lajos királynak leánya Mária mellett Garai volt az ország nádora, A jíövetkező században, a Garai család kihalta után, Pápát tartozékaival I. Mátyás királyunk Szapolyai Lnrének adományozta. E családot, mint tudjuk, azért; halmozta el Mátyás kir. adományaival, hogy általuk fiának Corvin Jánosnak a trónra jutását megkönnyijtse. Azonban meghiúsultak a nagy király tervei, s alig félszázad múlva a Szapolyai család is megfizetett hálátlanságaért. „Sicfata voluerunt" igy akarta a sors,! véste be Szapolyai özvegye Izabella, Erdély határfájára, midőn országától bticsut vett, e mondat jut eszünkbe, ha Mátyás királynak terveire, s a Szapolyai család szereplésére gondolunk. A Szapolyai család birtoka volt ez időben Somlóvára is, a melyet Szapolyai István engedett át 1495-ben 12000 írtért Bakács Tamás eszterg. érseknek, ki azután azt végrendeletében Erdődy Péterre hagyta. Pápa pedig la Szapolyai csaíád után Enyingi Török Bálint családjának birtokába ment át. Török Bálint egy időben Ferdinánd híve volt" és ekkor sok kárt okozott a töröknek, majd Szapolyai pártjára állott, de bizony a sziútán nem bízott hűségében, s azért Buda elfoglalásánál, midőn a kis János Zsigmondot sátorába kórette, a kísérőül jött Török Bálintot magánál tartotta „egy szóra" a mit azután Konstantinápolyban értett meg Török Bálint, abban a hires börtönben, amelyben annyi jóravaló magyarunk élvezte a török barátságot, a héttoronyban, honnan csak a halál szabadította ki őt. Pápa és a pápai vár gondozása Özvegyére Pempflinger Katalinra maradt, kit azután, hogy felserdültek fiai, János, ezt pedig öcsese Ferencz követtek Pápa birtokában. 1600-ban Enyingi Török István a város ura, 1628-ban pedig Csáky László, ki városunkba a pálosok (fehérek) rendét telepitette be, részükre 100 talléron vett hosszu-utcai házát is odaadományozta. Ezután az Esterház3^ család fraknói grófi ágának birtokába került városunk, mely grófi család már akkor kiterjedt bú-tokai, s az ország első tisztségeit viselt tagjai által hazánk legelső főúri családjainak volt egyike. Azonban a család ősei — mint nagyérdemű történetírónk Ipolyi Arnold kimutatta —- csak középsorsu bár kiterjedt nemzetséget képeztek. Eredetét a Salamon nemzetségtől veszi az Esterházy család. A Salamon nemzets. ellen a pozsonyi vár jobbágyai a XIII. sz. elején panaszra mennek — irja Ipolyi —. a király elé, hogy tőlük e nemzetség Altalutja helység egy részét elfoglalta. Tanukkal az ügy nem levén bebizonyítható, a király párbajvivásra ítélte a perlekedő feleket, hogy mindkét félnek egy-egy még párbajt nem vívott embere mérkőzzék össze egymással, mely küzdelemben a Salamon nemzetség lett győztes. Altalutja az övék lett

r s két testvér Illés és Péter osztozkodott rajta. Amaz a birtok egyik

1 felén házat épített magának s ez lön Illósháza, s családjából az Illésházy család; a Péternek eső részen már állott egy Szerház, s az ő családja lett ezután nevezve Szerházy csa~ {Iádnak, " .