Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-03-04

IVlegj ele txilc M L n d e ii v a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkitit rendkívüli számok is adatna^ ki. Bcrineiiietlen levelek, csak ismer* kezektől fogadtainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Á lapnak szűnt közlemények a lap SZERK. hivatalába (. 0. - k allég i u m é p ü l e tj küldendők. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Kegyed évre J frt 50 krajczár Egy szám ára 75 kr. HIRDETÉSEK I hasábos -petitsor térfogata után j kr, nyilttérbcn 30 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélycgdíjmindigkülhi számíttatik A s előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ h iv ataldb a (GOLDBERG GYULA papír­kereskedése , Főiérj küldendők Pápa város hatóságának és több pápai, s p á p a v i d é fc i egyesületnek fí i v a t a ! o s közlönye. irosi kozgymes, 1888 február 25. Osváld Dániel polgármester az 1886. XXII. törv. czikk 33. és 41. §§ értelmében újból meg­alakult képviselő testületet meleg szavakban üd­vözölvén, s az elébe terjesztendő ügyeknek az igazság érzetét követő rébzrehaj'.atían tárgy alá­s »ra beható megfontolással leendő intézésére fel­hiván, a gyűlést megnyitotta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével id. Martonfaivay Elek, Páál István, Perlaky Géza, Steinberger Lipót és Koczka László képviselők bízattak meg. Az állandó választmány indítványozta, hogy miután megyénk területén földmives iskola felál­lítása ügyében a viszonyok közbejött változása folytan ujabb ajánlatok merültek fel , városunk érdeke is megköveteli, hogy részünkről szintén minden telhető lépések megtétessenek az iránt, hogy ezen intézet városunknak legalább is kö­zelében áliittassék fel, annyival inkább, minthogy ennek határában több oly birtokterületek létez­nek, melyek e czélra legalkalmasabbak; ilyenek például a böroliői puszta, különösen Zárka Dé­nes ur birtoka, melyhez azután a város volt laktanya féle épülete is átengedhető lenne; — az alapítványi birtok, s ezzel szomszédos terüle­tek, a könnyen, átalakítható agyaglyuki fogadó­val ; — ugy a veszprémi káptalan 'hantái pusz­tája; — mégis a hodoskai puszta stb, Az indít­vány helyesnek ismertetvén, ez ügyre Barlhalos István, Pap János,. Páál István Tarczy Dezső, Zár­ka Dénes, Baráth Eerencz, Perlaky Géza, Witt­enau n Ignác/., Szvoboda Venczel és Fenyvessy Ferencz urakból álló bizottság küldetik ki, oly utasítással, hogy ez az illető birtoklulajdonosok­kal érintkezésbe lépve, ezek nyilatkozatához ké­pest ugy a törvényhatóság és a megyei gazda­sági egyesületnél, mint a kormánynál városunk érdekeinek előnyére, minden telhető lépéseket idejében megtenni, s oda hatni törekedjék, hogy a részünkről ajánlatba hozandó birtokterületek megszemlélése mellett, a mi ajánlatunknak is fi­gyelembevétele , s elfogadása elérethessék. Ez ügy támogatására Láng Lajos orsz. képviselő is felkéretik. Olvastatott az artézi kut furatás iránt Thiele Gyula vállalkozóval kötött szerződést jóváhagyó, — az e czélra 5 éven át évenként 2 000 forint­nak pótadóképen leendő kivetésére vonatkozó 63. 1887. számú közgyűlési határozatot azonban megsemmisítő törvényhatósági határozat. A szer­TÁRCZÁ. HOZZÁ. Mily boldogság vón rám nézve, Barna babám, angyalom 1 Ha csügghetném édes kéjbe Örökkéig ajkadon; Hogyha bársony kis kezecskéd Az enyémben foghatnám, — Búdat nekem átengednéd S-én örömem' od'adnám; Hogyha szived és szerelme Enyém volna teljesen, Mint tiéd e szív, ez elme — Drága kincsem, kedvesem! De te hideg, érzéketlen Vagy irántara, bűvös lány! Annyira, hogy hinni kezdem, Mikép szobor vagy talán .... a. Részlet Pápa történetéből a XVI-ik szazadban. í. Rész. Bevezetés. „Mind éJni, 5 mind halni Pápán akarok," * MARTONFALVAY IMRE deák. Azon időszak, a melynek keretéhői városunk történetének egy részletét "bemutatni, szándékozom, röviden igy neveztetik: „Törökvilág Magyarországon." S midőn történetünk tárgya ezen korszakba "esik, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy ezen felolvasásokat rendező társulatunknak egyik buzgó, •— ződés jóváhagyása tudomásul vetetvén, az 5000 fit pótado kivetésének megállapítása áronban az 18SÖ. XXII. lörv. czikknek a költségvetési elői­rányzat megállapítására vonatko.-u 128 — 326. 5»^­ban előirt eljárás mellett kere:, íül vitetni, s ebez képest a folyó évre már 1000 frtuak pótaduké­pea leendő előirányzása a közgyűlést mtgeK'/l.­leg 15 napon át közszemlére kitétetni, s a ivjP-jjj viselők közt kiob/.tdLni rendeite'.ik, s az cCic.' 1 megállapítása czéljából újból összehívandó köz­gyűlés határnapjául f. évi április hó /-ik.- ki'ü­zetik. Katona szállásokba pótlék térítés fejében városunkat 1881. 1882. cs 1883. évekről illető összegnek 4341 írt 84 krban lett megállapitása s ebből egyelőre 2000 írtnak lett megküldése, s enne! rendeltetése czéljáia, az artézi kutfura­tás költségeire, a közpénztárba lett beutalása tudomásul vétetik. Házaló kereskedés tilaimazása tárgyában városi kapitány ur által előterjesztett s/abaly­rendeletterv egész terjedelmében változatlanul elfogadtatik, s felsőbb jóváhagyás alá terjesz­tése elrendeltetik. Heti vásároknak vidéki iparosok, és keres­kedők által látogatását korlátozó, s a 21350/IX. 887. számú m,nis?.teii rendelet alapján készített szabályrendeletlerv egész terjedelmében válto­zatlanul elfogadtatik s fölsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetik. Szalmás gabonának és szalmának a városba behordása tárgyában — a képviselő testület­nek 77/887. jk. pont alatt foglalt határozata ér­telmében készitett szabályrendeletlerv meg a következő hozzáadásokkal hogy: gőzcsép'és a város belterületén meg nem engedtetik; — be­takarítás körül a pipázás, szivarozás egyáltalán tiltatik; — lakásul használt helyiségek padlá­saira szalmát vagy szalmás gabonát rakni nem szabad; — asztagok és kazaloku..k épületektől távolsága 6 méteren belől nem lehet; — elfo­gadtatik, s ekkép íolsőbb jóváhagyás alá terjesz­tése elrendeltetik; addig is azonban ezen sza­bályrendeletnek ez idényre már életbeléptetése kimondatik. A vágóhídi szabályrendelet i-sö §-ának ezen kitétele: «borju, gida és bárány metszés azon­ban magán helyiségekben sem elleneztetik» köz­egészségügy ellenes tisztátalansági tekintetekből a mészárosok irányában érvényen kívül helye­zése elhatároztatott, s a szabályrendeletnek e szerint leendő módosítása, s fölsőbb jóváhagyás alá terjesztése elrendeltetett, még azou hozzá­adással, hogy az apró marha metszés magán s felolvasásai ntán jól ismert tagja épen az izlarnról ! fog rövid időn ezen helyen szólani és igy e néppel, a rnely akkor hazánk legnagyobb részének ura volt, még inkább megismerkedni lesz alkalmunk. Most csak katonáit mutatjuk bo s a túlvilág örömeivel harezra tüzelt vitézeit a fényes portának, nem különben a tűzhelyüket ezek ellenében védő jó pápaiakat, legyen szabad ezek során becses figyel­mükért esedeznem. Mikor az emiitettem tí-rök világ fennállott Ma­gyarországon, Pápa mái" századokra terjedő történe­lemmel bírt és egy másik alkalommal, vissza is tcTok azon időkre a mikor a Tapolcza folyása mentén, az erdős Bakony és a gabonadús kis magyar síkság ezen találkozási pontján városunk keletkezésének kö­rülményeit bemutatom. Ez alkalommal azonban fő­képen Pápának 1543. és 1555. évi ostromairól kívá­nok szólani. Ezeknél korábbi időkben városunk alig is volt ostromnak kitéve, de az ezutániakban bőven kijutott városunknak is az ostromokból. Igy 1594-ben Szi­nán vezér hadai foglalták el, a kiktől 1597. au­gusztus 20 án Miksa főherczeg és Schwarzenberg foglalták vissza, utóbbi azonban az ostromközben felzendült katonái által agyon lövetett. Ezeket kö­vetöleg 1620-ban Bethlen Gábor hadai szállották meg Pápát, s igy városunk is részt vett a rövid ideig tartott nemzeti felkelésben, de a fejedelem és II. Fer­dinánd már a kővetkező évben kékére lépvén, Pápa is elébbi urának a királynak kezére került vissza. Azonban I. Lipót alatt 1683. nyarán, midőn Kara Musztafa nagyvezér Bécs ellen vezette hadait, útköz­ben Pápát is elfoglalta, de midőn Bécs alól kudar­cot vallva tért vissza, többi szerzeményeivel Pápát is elveszte. 1705-ben ismét egy nemzeti felkelésben vesz részt városunk, ez a Ilákóczy forradalom, s a feje­delem dunántúli tábornoka Bottyán épen Pápán ütötte fel főkadi szállását, miután a várat Tullio Miglio csá­szári hadaitól elfoglalta. S ez időtől fogva 1707. aug. [ 13-ig Bottyán János tábornok volt, mint a nép ne­helyiségekben a köz-vágóhidon kivül nemcsak a mészárosoknak, de ezt eladásra üzletszerüleg gyakorló minden magán egyénnek, ugy a ven­déglősök és korcsmárosoknak is tiltatik. Ezen szabályrendeletbe még vidékiek által marhahús behozatalának tilaimazása is beszövetui rendel­tetett ; s mindezeknek azonnali életbeléptetése kimondatott. Az utczakóvezési előirányzat 1 ÖSo-ik évre el­fogadtatott, azon megjegyzéssel, hogy czélszerübb anyaggal, például gránittal kövezés iránt számí­tás tehetése végett avatott egyénekkel vagy más városokkal is érintkezésbe lépni, gazd. ta­nácsos, városi kapitány és Bánóczy Pál urak megbízatnak, s addig csak a javítások vetesse­nek munkába, és e melleit a heti marhavásár­térnek vizcsatorna által a rendkívüli sártól való megóvása, ugy a vasúti töltés gyalogjárdájának a mostani árokkal leendő átcserélése, — mégis a fölső városi temető kapuja előtti kövezetlen téruek járható állapotba hetyey.ése gazd. taná­csos urnák kiváló figyelmébe ajánltatik. Zimmermann János ur által a rajziskola fenn­tartási költségeire (íoo írtnak ]888-ra lett meg­küldése kellemes tudomásul vétetik. Dallos Dénes, a város Antalházi pusztája bérlője által rétféltörés és többrendbeli pótépit­kezés iránt beadott kérvén}'- tárgyaltatván, a fel­törést illetőleg helyszíni szemle ulán adandó vé­leményezésre Pap János, Baráth Ferencz, Lukonics Pál, dr. Szivesdy József képviselők és a gazd. ta­nácsos megbízatnak, kik azután ebbeli vélemé­nyezésüket a kéit pótépitkezésekre is kiterjesz­teni fdkéretnek. Dr. Nyikora József orvosi oklevelét bemu­;a.ln, mely tudomásul vétetett, és kihirdetési zá­radékkal elláttatni rendeltetett. A resiczabányai magyarnyelvterjesztö egye­siüet megkeresése folytán, tekintettel az ottani nemzetiségi viszonyokra, a város az egyesület abipitó tagjai közé io írttal belépett. Az izraelita hitközség kérvénye folytán a la­kossdg adójának hitfelekezetenként való kiszámí­tását eszközölni polgármester ur elnöklete alatt a számvevői és adópénztári hivatal megbizatik, a mely munkálatnak azután ellenörzésképen átvizs­gálás végett a hitfelekezetek megbízottak kül­désére felhivatni fognak, kimondatott ezúttal az, hogy a felekezeteknek a városi közpénztárból ki­szolgáltatni szokott iskola fenntartási segély ará­nyának ily kép kiszámítása jövőre — a munka nagy mérvéhez képest — csak minden 10-ik év­ben lesz kérelmezhető. A seiyemtenyészíés. Eddig tudvalevőleg iskolai és házi-iparágak g\ T anánt leginkább a szalma-kosárfonás, faragás stb. űzettek; a selyemtenyésztés azonban daczára, hogy viszonyaink közt oly háládatos és nagymérvű fo­gyasztás következtében oly jövödelmező iparág gya­nánt kínálkozik még mind- eddig érdemlegesen váro­sunkban és járásunk területén felkarolva nem lett. Azon meggyőződéstől áthatva, miszerint nap­jainkban valamely állam anyagi jólétének és jövőjé­nek legbiztosabb alapját az képezi, ha abban mező­gazdászat, ipar és kereskedelem nem csak virágza­nak, hanem egymással karöltve egyenlőlépéssel ha­ladnak előre. Nem ellenkezhetik a népiskola czéljai­val, ha azon foglalkozások, melyek az illető népnél általánosan jövödelmezőknek bizonyultak be, a nép­iskola tantárgyai közé felvétetnének és taníttatnának mint pl. hazánkban a selyemtenyésztés és selyemipar. A selyemtenyésztés szoros összefüggésben áll az eperíatenyésztéssel. Ha tehát a tanítónak csak kevés eszköz, alkalom és készülék áll is rendelke­zésére, még is tanácsos, hogy az eperíatenyésztéssel foglalkozzék, ha bár csak azért is, hogy a gyerme­kekkel, mint leendő selyemtenyésztőkkel sajátitassa el a szükséges tudnivalókat és hogy maga is jó, meghonosított magot termelhessen, melyet aztán évenkint a selyemtenyésztök közt eloszthatna. Hogy tehát a selyemtenyésztés és ipar uálunk meghonosodjék és a szó teljes órtermében gyökeret verjen, sőt hogy a különböző testi fogyathozásokban szenvedő szegény ember és ezer meg ezer szűköl­ködő folyvást tartó, háládatos foglalkozást találjon, hogy továbbá azon óriási pénzöszeg, mely évenként selyemárukévt külföldre vándorol, az országban ma­radjon, sőt hogy még nagy jövödelem is biztosittas­sók hazánknak, akkor a népiskolának kell jó példá­val elöljárnia, az által, hogy a leendő állampolgá­rokkal már zsenge korukban kedveltesse meg a se­lyemtenyésztést. Az elemi népiskola, tehát mint min­den alapos tudás anyja, e téren is hivatva volna "fő­szerepet játszani, — annál inkább, mivel evvel igen szép mellék jövödelein van összekötve, melyre pedig a vidéki tanítók nagyobbrészt ugyancsak rászorulnak. A selysmipar eredménye a növekedő ifjúságnál alap­fölfcétele egy jövödelmes házi-iparnak: a jövödelmes házi-ipar ismét a virágzó nemzeti-iparnak és ez által a nemzetgazdászatnak képezi alapját. Ha — miben nem kétkedünk — népünk maga is befogja ismerni azt, hogy a kor követelményei szerint a társadalom minden egyes tagja folytonos és hasznos munkálkodásra van utalva, ha földmivelő né­pünk napról-napra szomorúbban meggyőződik arról vezé — Pápának Jótevő Jánosa," Midőn azután 1707. aug. 14-ón I. Józsefnek Gr. Pálffy ós Eabutin által vezetett hadai a várost a király részére visz­szafoglalták, boszuból a várost felégették, s még a Rákóczy egyik generálisa Esterházy Antal kegyur­sága alatt állott zárdákat sem kímélték meg, ugy hogy csupán hét ház Tallián Sándor és Botkáné háza maradt épen e rettenetes tűzből. És ez volt Pápának utolsó elfoglalása. Ekkor a pusztuláson elkeseredett pápaiak, mint Révay Gás­pár írja Esterházy Antalnak a történtek után har­madnapon — publice az utcán levetették zászlójukat, nagy zugolódással és átokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak." Azonban mégis 1848—ü. önvédelmi harcunk nem egy honvédet nyert Pápa városából, de városunk a csaták érintésétől ment ma­radt és ellenséges hadakat nem láttak falai. Mely családok voltak e századok folyamán vá­rosunk földesurai? Az adatok a Garai családot tün­tetik fel a város l'pgrégibb bú-tokosaiul, a mely csa­lád a XIV. században oly tekintélyes volt, hogy N. Lajos királynak leánya Mária mellett Garai volt az ország nádora, A jíövetkező században, a Garai csa­lád kihalta után, Pápát tartozékaival I. Mátyás ki­rályunk Szapolyai Lnrének adományozta. E családot, mint tudjuk, azért; halmozta el Mátyás kir. adomá­nyaival, hogy általuk fiának Corvin Jánosnak a trónra jutását megkönnyijtse. Azonban meghiúsultak a nagy király tervei, s alig félszázad múlva a Szapolyai csa­lád is megfizetett hálátlanságaért. „Sicfata voluerunt" igy akarta a sors,! véste be Szapolyai özvegye Iza­bella, Erdély határfájára, midőn országától bticsut vett, e mondat jut eszünkbe, ha Mátyás királynak terveire, s a Szapolyai család szereplésére gondolunk. A Szapolyai család birtoka volt ez időben Somlóvára is, a melyet Szapolyai István engedett át 1495-ben 12000 írtért Bakács Tamás eszterg. érseknek, ki azután azt végrendeletében Erdődy Péterre hagyta. Pápa pedig la Szapolyai csaíád után Enyingi Török Bálint családjának birtokába ment át. Török Bálint egy időben Ferdinánd híve volt" és ekkor sok kárt okozott a töröknek, majd Sza­polyai pártjára állott, de bizony a sziútán nem bí­zott hűségében, s azért Buda elfoglalásánál, midőn a kis János Zsigmondot sátorába kórette, a kísérőül jött Török Bálintot magánál tartotta „egy szóra" a mit azután Konstantinápolyban értett meg Török Bálint, abban a hires börtönben, amelyben annyi jóravaló magyarunk élvezte a török barátságot, a héttoronyban, honnan csak a halál szabadította ki őt. Pápa és a pápai vár gondozása Özvegyére Pemp­flinger Katalinra maradt, kit azután, hogy felserdül­tek fiai, János, ezt pedig öcsese Ferencz követtek Pápa birtokában. 1600-ban Enyingi Török István a város ura, 1628-ban pedig Csáky László, ki váro­sunkba a pálosok (fehérek) rendét telepitette be, ré­szükre 100 talléron vett hosszu-utcai házát is oda­adományozta. Ezután az Esterház3^ család fraknói grófi ágának birtokába került városunk, mely grófi család már akkor kiterjedt bú-tokai, s az ország első tisztségeit viselt tagjai által hazánk legelső főúri családjainak volt egyike. Azonban a család ősei — mint nagyérdemű történetírónk Ipolyi Arnold kimu­tatta —- csak középsorsu bár kiterjedt nemzetséget képeztek. Eredetét a Salamon nemzetségtől veszi az Esterházy család. A Salamon nemzets. ellen a pozsonyi vár jobbágyai a XIII. sz. elején panaszra mennek — irja Ipolyi —. a király elé, hogy tőlük e nem­zetség Altalutja helység egy részét elfoglalta. Tanuk­kal az ügy nem levén bebizonyítható, a király pár­bajvivásra ítélte a perlekedő feleket, hogy mindkét félnek egy-egy még párbajt nem vívott embere mér­kőzzék össze egymással, mely küzdelemben a Sala­mon nemzetség lett győztes. Altalutja az övék lett r s két testvér Illés és Péter osztozkodott rajta. Amaz a birtok egyik 1 felén házat épített magának s ez lön Illósháza, s családjából az Illésházy család; a Péternek eső részen már állott egy Szerház, s az ő családja lett ezután nevezve Szerházy csa~ {Iádnak, " .

Next

/
Oldalképek
Tartalom