Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-03-04

hogy a i9. században nem elegendő csak nyáron dolgozni, télen pedig henyélni: bizonyos, hogy a népiskolában elsajátított s viszon}'ainak is megfelelő valamely házi-iparágat, a legnagyobb örömmel és haszonnal fog űzni, miáltal életfentartása az év minden szakában biztosítva lesz. Hogy az égalj és más kellő viszonyok és körülmények városunkban és járásunk területén a selyemtenyésztés követeléseinek tökéletesen megfelelnek, arról meggyőződhetünk. A mezők, kertek, rétek és utaknak szederfákkal való beültetése törvény által levén elrendelve és erről városunkban s részben a járás területén gondoskodva is lett, tehát a selyemhernyók táplálékában nem fogunk hiánj-t szenvedni. Ehhez járul még az is, hogy a selyemtenyésztés ideje és a gubók kezelése éppen azon időbe esik, midőn a földmivelő, a nélkül, hogy más munkáját elhanyagolná, foglalkozhatik a selyemtenyésztéssel; a selyemhernyók kezelése t. i. az úgynevezett tavaszi vetés és aratás május, június közé esik; a gubók feldolgozása pedig téli időben történhetik, tehát éppen akkor, midőn népünk legnagyobb része (ugy a férfiak, miut a nők) dolog nélkül vannak — miért is a gubók legombolyitása, fonás, szövés, festés és czérnázás, a népnek, a szokásos tétlenség helyett, igen jovödelmező keresetforrársal kínálkozik. A Pápai Lapok albuma. xn. Kis Gábor. A helybeli három keresztény hitfelekezet lelkészét igaz tisztelet és őszinte barátság fűzi egymáshoz, s váll vetve támogatják a közügyeket minden téren és minden alkalommal, — kivéve a magas politikát; mert Gyurátz még kollegiális szempontból sem enged — a 48-ból. No meg kivéve a felekezeti érdekeket; mert ebben aztán mind hárman olyan vastag nyakuak, mint ha valamennyien kálvinisták volnának. — Mint jó pásztorok, meg is őrzik derekasan — a nyájukat, sokszor ugy összeütik a teng .... akarom mondani a tollat, hogy csaknem a vér fagy meg ereinkben, ha egy-egy vegyes házasság, áttérés forog fenn, vagy a szülök elkeresztelést czéloznak. A barátság és hivatalos kötelmeik tudata idézi elő azt a nemes versenyt, melyet a közügyek körül felekezeteik méltó képviseletében egyenkint és összesen kifejteni szoknak. — Ritkán van fontosabb városi vagy egyéb közgyűlés, díszebéd vagy más közlakoma, melyen csak a három lelkész egyikét hallanánk szónokolni,— mind a három egyformán kiveszi részét a szóllás szabadságból, vagy ha ugy jobban tetszik, lerójja kötelezettségét felekezete irányában. A három lelkész és híveinek ily szép egyetértése vitte be a három lelkészt a kaszinó és a közművelődési egyesület választmányaiba, a városi képviselő testületbe, és ennek folyománya az is, hogy a három lelkész felváltva elnököl a felekezeti iskolák növendékei javára évenként rendezni szokott hangversenyek rendezésében. Ezen » kölcsönös együttlét és viszonylagos /i^sür-jogosultsag« tudata vezérli Kis Gábor ref. lelkész urat azon szokásos óvásainak megtételeben is, melyeknek a városi tisztujitásokon szokott kifejezést adni. — Ugyanis az 1879-ik évi városi tisztujitáskor az elnöklő alispán, Bezáródj Gyula, Néger Ágostont szóllitotta fel az eskü forma előolvasására, mi szép rendben meg is törAz első Szerházyak móg középsorsu birtokosok voltak, így Szerházy Bálint mint a fraknói grófság diákja, vagyis ügyvivője szerepel egy ügyben a pozsonyi káptalan előtt 143G-ban. Testvére András pedig címeres levelet nyert Zsigmondtól, a mi azt jelentette, hogy ő is bandériumot tartozik ettől fogva háború esetén kiállítani, de épon ezért már ő zászlós ur lett, és igy egy lépéssel előbbre vitte családját. Majd Szerházy Benedek elvette Galantán Bessenyei Ilonát és a család felvette a galantai elönevefc. Ennek fia Ferencz kezdte magát Eszterhásnak irni, s elvette az ősi család macák ágából a már ekkor gazdaggá lett Illésházy István nádornak testvérét Zsófiát. S ezen házasságból a tizedik gyermek volt Miklós, a későbbi nádor. Öt legidősb nővérének, Magdolnának férje Kubinyi László vevé magához, ott katholikussá lett tizennyolc éves korában. 0 szerezte meg a család részére a grófi méltóságot, s kétszeri nősülése által, mindkét izben gazdag özvegyet vévén nőül, birtokait uradalmait szerfelett kiszélesítette. Második nejétől Nyári Krisztinától ü gyermeke született, ezek legkisebbiké Ferencz, kinek születése anyja életébe került, lett Pápa földesura, ki nejéül Thököly Katát vette, s városunkban Sz. Ferencz rendiek zárdáját építtette s e család sarjai birtokában maradt meg városunk mind e mai napig. Ismerjük tehát a Pápa felett földesúri jogokkal bírt családok sorábpn Enyingi Török Bálint családját is, kinek özvegye tiszttartója által gondoz, tattá Pápát, midőn az 1543. évben az a hír jutott a városba, hogy a török ez ellen kés?ülődik. Az özvegy tiszttartója már a hir vételére kifutott a városból a nélkül, hogy legalább a nevét a mi számunkra megörökítette volna. Török Bálintné a mint tisztjének hűtlen eltávozását szigligeti várában hirül vette, magához hivatta egyik hű emberét Martonfalvay Imre deákot, s előadta neki

t hogy már több «mbw;ét hjife* kirtilta meg* páp»itisitaéggol, x

^xt tént, — Kis Gábor bátyánk köszönetet szavazott az alispánnak azon figyelméért, hogy ily fontos aktus teljesítésével lelkészt bízott meg, csupán arra kérte az alispánt, hogy a felekezeti egyenjogosultság tekintetéből jövőre másik felekezet lelkészét kegyeskedjék hasonló megbízatással megtisztelni, — mit az elnöklő alispán készséggel meg is ígért; azonban ígérete beváltásában a szeretett alispánt megakadályozta általános részvétet keltett halála. Már a következő tisztújításra a kálvinista Véghely Dezső jött elnökölni, ki szintén Négerrel kezdette az esküfelvételét,— a kálvinista lelkész ismét megtette az előbbihez hasonló felszólalását, — de Véghely okulván elődje gyászos esetén, nem igérte meg a kérelem teljesítését; hogy miként tért ki a fogas kérdés elöl: arra már nem emlékezünk, de hogy eléggé indokolta álláspontját, azon csak az kételkedik, ki nem ismeri alispánunk találékonyságát. Hogy hit a három lelkész a »Papai Lapok« albumában is közel legyen egymáshoz, kérem a tisztelt szerkesztőséget szíveskedjék ezen karczolatomnak az érkezés sorrendétől eltérve adni helyet. Kis Gábor kora ifjúságától kezdve kiváló tehetségű szónoknak ismeretes. — Petőfi, Jókai idejében munkás tagja volt az ifjúsági képző társulatnak és az öröm ünnepélyek fénypontját az ő, leginkább humoros szavalatai képezek. Máig is emlegetik kortársai azt a mesteri alakítást, melyet a »Petike« és »Obsitos« elszavalásában teremtett meg. Kis Gábor szónoklatában a virágos irály karöltve jár az eszme gazdagságával, — kerüli a felesleges szószaporitást, még a »Mi atyánkota is igy kezdi : „Atyánk. ..." A virágos stylt rendszerint csak halotti beszédeiben és különösen akkor haszna ja, ha nem sok mondani való van a megboldogult kiváló tulajdonairól, de ez esetben meg megkapó képeivel és találó hasonlataival köti le a hallgatóság figyelmét. Az Ötvenes években, a Bach rendszer alatt történt, hogy az akkoriban rettegett zsandárok egy Cz. H. J. nevü pápai lakost agyon szúrtak, az eltemetést Kis Gábor, akkor főiskolai hittanár és helyettes lelkész végezte. A policzia zendüléstöl tartván, figyelmeztette Kis Gábort, hogy a politikai vonatkozásoktól beszédében tartózkodjék; — és a titkos rendörök ki is küldettek a temetésre, melyen roppant néptömeg jelent meg és ott volt az egész főiskolai ifjúság is. Kis Gábor virágos styljának itt vette legjobban hasznát; mert meglehet, hogy különben fejével játszik vala. — A halotti beszéd a hallgatóságra és az ifjúságra oly lelkesitö hatást gyakorolt, hogy a tilalom és az alkalom komolysága daczára majdnem éljenzésben törtek ki; — de a rendőrség nem talált semmi rebellis kifejezést az egész beszédben. Kis Gábor régtől fogva pénztárnoka a dunántúli ev. ref, egyházkerületnek, és a pénztárt oly sikerrel és odaadó buzgósággal kezeli, hogy az előbb 25 ezer frt pénztári állomány ma már csaknem ötszörös összeget képvisel. Mikor a pápai; k hírneves katedrájukra Kis Gábort hivták meg papnak, ö azért vállalkozott erre, pedig már nem volt fiatal legény, hogy ha már őrzi az egyházkerület pénztárát, közelebb legyen a kerület legfőbb kincséhez, a pápai főiskolához is.— Várták is, hogy a kerületi pénztár cornucopiaeján át csak ugy hull az áldás subventio alakjában a főiskolára, azonban máiként akarta a kerület bölcscsegyik sem akart fejére veszedelmet venni," Martonfalvayt kérte és intó — mint nevezett emlékiratában maga úja —• „uagy sok szókkal, fogadásokkal, níha sírással is, hogy fülvenném az pápai tisztnek gondviselését.'' „En eleget mentém magamat— irja tovább •-hogy nem vagyok elég reája, más jámbor szolgájára biznája ő nagysága, én is azért fölmegyük Pápára, ugy mint egy közszolga cremest szolgálok az több uraim között ö nagyságának és az ő nagysága gyermekinek." Az ellenkezés hasztalan volt, az özvegy csak kérte őt, csak sírt tovább, s ha — úgymond Martonfalvaynak -- el nem fogadja ő a megbízatást, annyiba veszi, mintha ő miatta vesztené el Pápát. ,,Ez szóra igen megháborodám, Pápa veszedelmének nem akarok oka lenni, nagyságod ne sírjon, ime elniegyök, — az nagyságod parancsolatjára mind élni s mind halni Pápán akarok. Isten nagyságoddal ő szent felsége az én kegyelmes kis uramókkal, (az özv. két fia János és Ferencz) ő nagyságokkal egyetemben tartson meg sok ideiglen, ugy történhetik tálán soha nem láthatom tí'.bbó ti nagyságtokat, de könyörgök az Istennek, hogy agyja minden jóra minden dolgainkat. Amen." Ii. Pipa'a XVI-ifc szabiidban. «Ha nem építettem volna, ni községet meg nem larthnlíam volna a/, varasban.* MART0NFALV.1Y IMRE deák. Midőn Marton fal vaj- Pápára jött, nem sok öröm várt itt reá. „Az várat pusztán találám, várassát — irja — épületlen, igen megbúsulok rajta, olyan hirtelenséggel a mivel lebete, kezdem várát megtakarni és várassát raggatni és támogatni az palánkot, hol kidőlt s hol bedőlt." A várost ez időben a kor szokása s a háborús viszouyok követelménye szerint, mivel a török beütése eiUn soha bizton aeo\ lehettek, palink vette sége; de megnyerte a főiskola Kis Gábort magát, ki lelkészi állása mellett a tanügyterén is érdemeket szerzett férfiú, és ez idő szerint a főiskola igazgató tanácsának lagja, gazdasági tanácsának és nyomdai felügyelő bizottságának pedig elnöke. A három lelkész még abban is hasonló helyzetben van, hogy Kis Gábor már volt esperes, Néger Ágoston most viseli e terhes hivatalt, — Gyurátz Ferencz pedig bizonyára belekerül, egyházkerületi föjegyzösége daczára is. Abban azonban különbözik Kis Gábor a kollegáitól, hogy mig a másik két lelkész közül — ezen albumképeken — egyik püspöknek, másik kanonoknak van praedestinálva, ö neki nem kell reflectálnia semmiféle hely üresedésre vagy betöltésre; mert ö részben most is püspöki jogokat gyakorol, — ő levén a püspök helyettese — az érettségi vizsgálatokon. Éltesse Isten hát sokáig a valóságos püspököt Rétf-Komáromban és helyettesét mi közöttünk! VESZPRÉMBŐL. Veszprém, 1888. marcz. 1. Thespis vándor szekere valahára beérkezett, szántalpakon, jó Uszubu régi városába. Megjöttek a színészek, s a Koronában ütötték föl Thalia csarnokát. Fájdalom különb helyet nem találtak számára. A szük és alacsony szála, némelyek szerint czifra festett pajta, bizony nem igen alkalmas egyébre mint mészáros lakozásokra. Úgyis arra szánták épitöi valószínűleg, csakhogy idővel a kármentőt eltávolították s ökörfejek és tagló helyett mindenféle szemenszedett oszlop fejezetekkel és egyéb haszontalansággal pingálták tele. De mit törődnék ezzel Bánfalvy és társulata. Nyolczvanat meghaladja a bérlök száma, s ez nekik elég, színházat pedig nem építtethetnek az Asphabia társulattal Veszprém számára. Az igaz, hogy ekkora részvét még nem mutatkozott a szinérzet iránt nálunk ebben a szekulumban. Megvárjuk miként fogja ezt a társulat szorgalmával, igyekezetével méltányolni. A fentisztelt Korona nagy terme a hit végére valami más fajta mulatságnak, ünnepélynek is színhelye les?. Egy diszlakomárol van szó, de erről majd csak post festa! —t -f. TÖETENELMI NAPTAR — Rovatvezető T1P0LD ÖZSÉB. — Márczius 4. — 1628. II. Ferdinánd császár Felső-Pfalzot Bajorországnak átengedi ama szolgálatok fejében, miket neki a harminc éves vallásháború első tizedében Bajorország nyújtott. Márczius 5. — 1452. Szövetség Bécsben a magyar és osztrák rendek közt HL Frigyes német császár ellen, hogy őt bár fegyverrel is, László magyar király és osztrák berezeg, továbbá a nála t. i. Frigyesnél zálogban levő magyar sz. korona kiadására l.é.ryszeritsék. Március G. — 178(5. Napier Káról, angol tengernagy s ko a legjeleseb tengerészeinek egyike születik Falkirken, Scótiában. Márczius 7. — 1815. Grenoble, fraciaországi város az Elbáról visszatérő I. Napoleon franczia császárt nagy lelkesedéssel fogadja. Márczius 8. — 1815. A congressuson Bécsben körül. Hol lehetett az, legjobban megtudhatjuk, ha egy emelkedettebb helyről, valamelyik toronyból nézzük városunk fekvését. Első pillanatra szemünkbe tűnik a nagy különbség a mi a belváros és a másik két városrész építkezése között van. A belváros csaknem egyformán szük udvaraival, s tömött házsoraival világosan mutatja a régi Pápa helyét, melyet egy árok, a mai Cincza és Árok utcza helyén húzódva választott el az alsó városi majoroktól, mely majorok ketyén támadt a mai alsó város. Ezen árok folytatását találta a város nyugati oloalán állott bástya mellett végig húzódva egészen a felső városi tizcs vagy az 1697-diki ostromról históriai néven ..tüzes malomnak" nevezett malomig, nielyen tul a felső városi majorok estek, a mai felső város helyén. A tüzes malomtól kezdve a város északi, keleti s részben déli oldalán is egészen a Czincza árkáuak kezdetóig a szélesen kibocsátott Tapolczából támadt tó kerítette félkörben Pápát s igy ezen oldalról sem bástya sem árok szükséges nem volt. E védgyürün belül terült el a város, melynek északi sarkán mint legeinél kedettebb helyen állott a vár. Ezen külső védgyürün kivül közvetlenül a vár falai alatt is volt egy árok, melynek mélységét Istváuffy történetíró tíz lábnyinak mondja, s szélességét mégegyszer annyira becsüli. Ugyancsak tőle tudjuk, jhogy az eképen körülzárt városból Süniegh és a Balaton irányában vezetett ki egy kapu, a mely az 1697-diki ostrom után tüzkapurak hivatott. Ha most tekintjük a tüzes vagy mai néven tizcs malom helyét, mely nevét épenugy mint e kapu is az itt folyt erős tüzeléstől \ nyerte; s ha továbbá tekintjük, hogy régebben, a most élők emlékezete szerint is, a Devecserbe és onnan Sümegh és a Balaton felé vivő országút nem P. Kovácsi, hanem Borsosgyőr felé indult, mint ennek emlékét a Devecseri utcza őrzi; akkor azt hiszem jól következtetünk, ha e kapu helyét a vár nyugoti oldalán a tüjes melóm szomsséd.«*gib*n, képzeljük, E követlevő fejedelmek megtudják, hogy I. Napolnon Francziaország déli részén kkiötotfc. Márczius 9. -- 1839. Szerződés Veracrazban Francziaország és Mexico közt, miszerint Mexikó Francziaország irányában 600000 dollár kárpótlás fizetésére kötelezi magát. Márczius iO. — 1863. Langiewic Varsóban lengyel elégületlenek által diktátorrá választatik. Irodalom és művészet;'] — „Egyetemes könyvtár." Ez a czíme azon közérdekű irodalmi vállalatnak, melynek első hat díszesen kiállított köteteeskéjét kaptuk Gross Gusztáv győri könyvkereskedőtől, mint az Egyetemes Könyvtár kiadójától. Dicséretreméltó eszmét valósit meg a kiadó, ki olcsó 10 krajezáros füzetekben érettebb ifjúságunk és a művelt nagy közönség kezébe hasznos, oktató és mulattató olvasmányt juttat. Ezen intentiójának — mint az előttünk fekvő füzetek is fényesen igazolják — a nagy közönség fogja szakítani gyümölcsét, e hézagpótló és életrevaló vállalat olvasásával. Az Egyetemes Könyvtár szerkesztője: Dr. Ferenczy József, az országos közoktatási tanács jegyzője, igazán műgonddal válogatta össze az első czyldus füzetecskéit. A beküldött kötetekből ítéletet formálhatunk a vállalat becséről, mert úgy látjuk, hogy keret'ébe öleli — a kibocsátott elörajzban foglalt ígéretéhez hiven — a világirodalom 'elhunyt és élő jeleseinek munkáit, közöl szépirodalmi s népszerűen irt tudományos, költői és prózai műveket, gyakorlati jelentőségű értekezéseket, magasabb színvonalú irodalmi dolgozatokat. Szapora irodalmi termelésünk közepett, dúsgazdag becses tartalmánál és meglepő olcsóságánál fogva e Könyvtár bízvást szép jövőre tarthat számot. 80—90 lapra terjedő füzetkék: színarany, eszmékben gazdag tartalommal — 1O krajczárnyi áron, bizonyára utat törnek a nagy közönség szivéhez és igazi művelő, nemesítő hatással lesznek! A vállalat élő irói is irodalmunk diszei, számot tevő facfcorai. Az ' első sorozat füzetei: Trefort Ágoston, Tolnay Lajos, dr. Ferenczy József, Sebesztha Károly, dr. Koltai Virgil és Kölesei (Parainesis) tollából kerültek. A czyklus első kötete Trefort Ágostonnak a magy. tudományos Akadémiában Lukács Móricz felett tartott emlékbeszédót tartalmazza. A második füzet Tolnai Lajosnak. „A Kigyó" czimíí elbeszélését hozza. Dr. Ferenczy Jóssef Carriére után Rousseau élet- és jellemrajzát adja, tömött, velős és mindamellett kiváló élvezetet nyújtó tanulságos rajzban. Zólyommegye tanfelügyelője : Sebesztha Károly, e geniális tanügyi író, magyar Smiles-ként üdvözli az olvasót a „Lélektani rajzok" czimü kötetének sorai közül. Ujabb angol költők" czimen dr. Koltai Virgil benczés tanár, e derék aesthetikus és iró, az ujabb angol irodalom jeleseinek jellemrajzával gazdagította irodalmunkat. Kölcsey Parainesise rekeszti be ezen nagyérdekü és becses czyklus első sorozatát. A legközelebbi sorozat részére is a magyar irodalom és tudomány jelesei ígértek adalékokat, közérdekű ismeretterjesztő közleményeket. Kívánjuk, hogy az Egyetemes Könyvtár hova előbb kiszorítaná a magyar olvasó kezéből Reclam vagy Mayer garasoskiadványait! Változhatatlan becsével és olcsóságává egyaránt reászolgál a művelt közönség pártfogására Az Egyetemes Könyvtár mindegyik kötete külön külön 10 krajezárért kapható minden hazai könyvkereskedésben. A kiadó (Gross Gusztáv Győrött) mutatványpéldányokkal is szívesen szolgál. — Megjelent a „Leányvilág" serdültebb leánykáknak szánt folyóiratnak 1888. évi 5. füzete, (előfizetés egy negyedévre 1 frt 25 kr.) gazdag tartalommal és gyönyörű kiállításban, Stampf el Károly udvari könyvárus kiadásában, Pozsonyban. A füzet drága képekkel bőven el van látva, és a gazdag tartalomnak mindenesetre emeli értékét az a tény, mit már máskor is emiitettünk, hogy eleitől utoljáig eredeti magyar, nem pedig fordítás. — Megjelent az Útmutató a magyar közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyve *) E rovatban említett kiadások megrendelhetők WajHits Károly könyvkereskedésében Pápán. keztetésünk helyességét támogatja azon körülmény, is, "hogy e kapu a nevezett ostrom előtti időkben borsosgyőri kapunak neveztetett, a mely hely pedig csakugyan Borsosgyőrre néz. Volt móg ez időben egy második kapuja is városunknak, ez a Sz. László kapu. Hol állott e kapu? Semmi emlék nem utal bennünket rá, csupán az utca neve, mely utca a bástj-ára dűlve következtetnünk engedi, hogy a kapu a bástya és Sz. László utca találkozásánál állott. Két kép is megörökítette városunkat ez időből az egyik e terein falán Pápa 1597-diki ostromát tünteti fel, a másik a Sz. Ferencz rendi szerzet chorusán látható, s a fentebb mondottak kiegészítéséül szolgálhatnak. Összefoglalva a mondottakat, látjuk, hogy városunk ezen században a Tapolca vizétől táplált tavával, árokkal és bástyával körülvéve északi szélén eső várával erődöt képezett, bár hozzátehetjük, hogy sík vidéki fekvése által mégis csak a másodrendű erősségek sorában állhatott. Ezen város oltalmazására lett küldve Martonfalvay az özv. Pempfllinger Katalin által „Én pedig — irja— megösmerém és jóleszembe vévén, hogy ez kevés néppel nem vagyok elég ez nagy puszta Pápa várassanak oltalmára és megtartására az hitvány palánk mellett, ezért az várost kisebben szakasztani, palánkját fölállatám, fonatám és sároztatám. gyorsasággal, azután az árokját is megásatám, csak ez kevés maroknyi néppel, minden kölső segítség néhol, kin sokan csodalkoztanak, hogy ilyen hamar véghöz vihetem, mert hogy az Pápa környül való nemes uraim az erdőtől, vesszőtől is igen tilongattanak, de én azzal semmit nem gondoltam, ugyan eljártain dolgomban." Az erdők pusztítása miatt be is perelték a. birtokosok Martonfalvayt. de a pert ő nyerte meg, mert Pápának mint e vidéken a török elleni végvárnak fenntartása oíwagos érdek