Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-01-08

XV. évfolyam. 2. szám. Pápa, 1868. január 8. Mi n d e n v a s á r n a fi. KöXv-rdek'.i ^".rjjűá Lözlósckre I.-I eSClk ÍSIJlé'l't N«'F;.'/I<! tOgaAUuKU v IÍ. l\t'J/t tinin A\ .-.V (t ül.na/: vissza. A htrtxu'i s-z-dnt tiiisfemí'nyt'k <i lap SZEíUi I; ic a f a 1 ü h a {/) - it 0 11 i'-f/ / .'í /// c p H t c i) iiCitiC/dalí. Előfizetési dijalc. IT/™' rí'?-,? <5 />'/, — Félévre 3 frt. At.;-yed évre 1 frt 50 kr a je zár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után ß kr, nyilttcrben 50 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj'mindigkülön számíttatik Az előpzetési díjak, s hirdetések a l a p KI A D Ú h i v a t a lá b a (GOLDBERG GYULA papírkereskedése, Fölér) küldendők Pápa város hatóságának és t ö I? b pápai, spápaviciékj egyesületnek hivatalos közlöny e. FÉLTELEK, MERT SZERETLEK. Ne nézz másra, ne nézz másra, Ne vesd másra szép szemed! Mert ez nékem sirom' ássa Es csakhamar eltemet. . . Én reám nézz, rám ragyogjon Csillagszemed sugara; Ajkad nekem mosolyogjon — S nekem szóljon szép szava f Nc nézz másra, ne nézz másra, Ne vesd másra szép szemed! Miként villám ha találna, Ugy lesújt ez engemet. . . En reám nézz, — szemed fénye Rám ragyogjon szüntelen: Akkor üdvöm lesz elérve — S a mennyország lesz velem. Egy új főváros. (A „Pápai Lapok" eredeti tárczája) A legtöbb külföldi útleiró, legyen az néíneí', franczia, olasz, cseh, angol, vagy svéd, úgy ecseteli Budapestet, hogy a magyar fővárosban a nyugoteurópai polgáriasodás vívmányai ölelkeznek a keleti szokásokkal, erkölcsökkel, modorral, öltözékkel s utczai-éiettel. A legszámosabb esetben ugyan nem megrovásként tüntetik föl e rajzot, hanem viszonyaink érdekességének — honfitársaik előtt — kimutatására; de a »lóiáh« kibújik e jóakaratnak elkeresztelt gúny ssellös tógájából minden oly olvasó' előtt, a ki jól érti az útleirás nyelvét s tud a »sorok közt« is olvasni. Gúny akar minden ilyféle »dicscret« lenni ránk, erkölcseinkre, szokásainkra. Pedig az ily utleirok rendkívül nagy valótlanságot állítanak, i mikor Budapestet tüntetik fel azon földrajzi pontnak, ahol a Nyugot Kelettel ölelkezik; mert fővárosunkból még a leghalványabb keleti vonás ! is merőben hiányzik, nem található annak még I csak nyoma sem a »szöke« Duna (Bécs a »kék« Donau jobbpartjanál fekszik) két partján épült pompás uralkodói székhelyen. A Nyugot polgáríasodása tőlünk délre találkozik a Kelet szokásaival; még pedig Budapesttől elég-távol —• Nándorfehérvárod. Még eresebben olvadnak össze az egymással ellentétes »vilagok« Szófiában; s igy legalább is vagy a szerb, vagy pedig a bolgár fővárosba kell utaznunk, ha enszemeinkkel akarjuk látni ama utleirási-képeket, melyeket, noha nem illenek Budapestre, fővárosunkról rajzoltak és rajzolnak az emiitett utleirok. Szófia megkapó képet tár elénk: kiterjedése nagy; épületei között találkozik bizarr modorban emelt is; új városrésze föltűnő ellentétet nyújt a régiekkel összehasonlítva; az egyik hátteréül szolgáló Vitoszhegy, ritkán előforduló különös csúcsos alakjával, nagyszerűvé fokozza fekvését. Mikor először ügettem a városba, még „oszmán világ" járta ott; most, midőn legutóbb látogattam el a régi római városba, már a második nemzeti uralkodó ül az új bolgár fejedelmitrónon : pedig az „akkor" és a „most" között viszonylag rendkívül rövid (a népek s országok lételét, fönnállását tekintve) időköz fekszik . . . 1876. őszétől 1887. őszéig, csak 11 év. Akkor „messze távol" esett tőlünk Szófia: mert a tőlünk arrafelé vezető vasút végállomása Baziás, illetőleg, Brassó volt} mig most „közel" fekszik hozzánk ez ősrégi város: mert a szerb-bolgár határig loboghatunk vaspályán, honnan néhány ói a alatt kényelmesen „álügethetni" a bolgár fővárosba. Külouusen érezzük magunkat, ha oly helyre utazunk, melyhez múltunk egyik-másik fontosabb eseménye fűz berniünket. Ig}

r érzem magamat Szofínban. Mikor másodszor léptem falai közé, sanyarú, nehéz napok terhe alatt roskadoztunk: Plcvnát 1877. december 10-ikcn föladta az egyesült oroszrumén körülzároló hadaknak Oszmán el Ghazi müsürpasa; a szófiai pasalikban fekvő gyönge haderővel gyorsan kellett visszavonulnunk a Balkán hegyláncon át rettenetes hófuvatagoklól s kemény, zord hidegtől kínozva, üres élelmi szekerekkel — dél irányában. Midőn harmadszor látogattam el a régi római telepre, ott Battenberg Sándor, kit még porosz testörhadnagy korából ösmertem, uralkodott. Mintha tündérkezek varázslatot végeztek volna e várossal, oly rendkívül nagy mérvben változott meg utcai életének arculata, jellege a viszonylag szerfölött rövid idő alatt: társadalmi-életében pedig már jól észrevehető volt a nyugoteurópai polgáriasodás erős hatása. Negyedik látogatásom Szófiában a szerbbolgár véres háborúi idejekor történt: a lelkesedés, a mely általános volt, époly lélekemelő hatást tett rám, mint a gyűlöletet, melyet a bolgárok nemzetünk és honunk iránt éreztek s mutattak akkor; teljesen indokoltnak, érthetőnek tartottam ; hírlapjaink, ugyanis, óriásmérvű tájé* kozottlanságot, sőt tudatlanságot árulva él, ama véres napok alatt derüre-borúra firkáltak a bolgárok (természetes Szövetségeseink, sőt egykori vérrokonaink) ellen a szerbek javára s érdekében. Ötödik utazásom a bolgár fővárosba az I, Sándor fejedeleni ellen kitört palota-forradalom jdejében ß tartamán vezetett. Sötét, borzalmas Uép.et tárt éléin Snqfai & es&telen háUtUttóág visszariasztó képét, melynek hatását még a viszszahivott fejedelem tiszteletére tartott, rendkívül lelkesült fogadtatás sem volt képes gyorsan eltörülni. Most jártam „odalenn" hatodszor, hogy lássam : bír-e rózsás jövővel Európa legújabb fejedelmi-trónján Coburg Nándor herceg. Aki ösmej'i a Coburg-család magyarországi ágát, tudja, hogy Nándor herceg voltakép azért kereste s fogadta el a bolgár fejedelmi méltóságot, mert édes anyja, e ritka léíekerövel bíró nő, ugy akarta. A „mi" Coburgjainkra illik azon megjegyzés, melyet Kossuth Lajos néhai József nádor gyermekeire tett; mig édes anyjok, néhai Lajos Fülöp francia király merész lánya, egyesíti magában mindazon kiváló lelki tulajdonságokat, melyeket a királyok leányaiban keresünk. Sajnálom, hogy ezúttal nem maradhattam még pár napig Szófiában; mert várták Klementin hercegnő, a fejedelem édes anyja, megérkeztét oda. Ez azóta megtörtént. Az I. Sándor és az I. Nándor fejedelmek udvartartása között jelentékeny különbséget találtam azon tekintetből, hogy az elsőnél az „idegen" elemet voltakép csak Riedesel báró főudvarmester (mint porosz hadnagy Battenberg Sándor ifjúkori jóbarátja) és Koch hittudor (protestáns) udvari hitszónok képezték; míg az utóbbinak udvarában, viszonylag elég-i.zámos „idegen" szolgál. Ennek magyarázata, hihetőleg, az I. Sándor ellen kitört palota-íorradalomban rejlik; ugyanis, I. Nánjdor fejedelem kikötötte trónraléptekor, hogy bizonyos-számú „belső ember"-ét alkalmazni fogja udvartartásában. Az akkori bolgár régensek a fejedelem e kinvánságát, tekintettel á közelmúlt, palota-forradalomra, indokoltnak, érthetőnek tartván, elfogadták.. így kerültek azután a. fejedelmi udvarhoz. Laaba volt »voagy* kit. akkor kénysseátttt Pápa, ÍSSS. jan. 7. Á lefolyt év örök í emlékezetű lesz megyei életünkben. Ha mástól eltekintünk is, de az új megyei székház felépítése, illetve megnyitása az 1887-ik évet fogja jelentőségteljessé tenni. Az az emléklap is. mi a megye közgyűlése határozatából az új díszes székhúzat disziteni fogja a múlt év számát örökíti meg. Ha most visszatekintünk az épités előzményeire; bár nem akarunk eső után esernvövol előáilani. mégsem tagadhatjtik, hogy viszonyainkhoz képest talán mégis túlterjeszkedtünk, mikor a jelenlegi alakban szavaztuk meg a megyeházát. E lapok — olvasóink tanuk lehetnek — nem lelkesedett, az elfogadott tervért, nem mintha nem találta volna tu lós szerzőjének nagy gonddal készített müvét szépnek. — de drágállotta. Már maga a ténv. hogv a bizottság elfogadta e tervet, nagy tévedés volt, mert a terv nem felelt meg a pályázati íélté teleknek. S mindenütt a világon a pályázati feltétel alól nem szabad kibújni. Ha egyszer az akadémia, vagy Kisfaludy társaság kitűzi a pályázatot egy — vígjátékra, — Inába érkezik be a modern művelt világirodalom legszebb, legkimagaslóbb drámája: — a drámát nem lehet elfogadni. ,Tgv voltunk a ma már testté vált tervvel ís. Szép volt, gyönyörű volt, de a pályázati feltételek két legfőbbikének. az árnak és helynek nem felelt meg. Az építő bizottság túltette magát ezen. s bár épen alispánunk inkább a szt. István féle terv mellett foglalt állást, — a bizottság nagy többsége magasabb czél és indokokból Kiss István tervét hozta javaslatba. E javaslatot a niegyegyülés sanctionálta s igy az erkölcsi felelősség a bizottságot most már nem terhelheti. A szép, fényes, tágas s czélszerü megyeháza ellen most már valóban nevetséges volna írni. Örüljünk, hogy megyénk ilyennel bír. De most már nem ! szabad félúton megállani. A külső díszhez meg kell felelni a belső dísznek,'is.. S : e tekintetben valljuk be őszintén sok a a kívánni való. Ott van mindjárt a Ki- " rály és Királyné 0 Felségeiknek arezképei. Dicsérendő és helyes dolog, hogy nem szorultunk idegenre a képek festésénél, s Pápai V. veszprémi festőtől nem egy képet láttunk, mely sok reményekre jogosított. De a megye által nála megrendelt és ma már a dísztermet díszítőt! ?'i képek a •— lehető legszerencsétlenebb alkotások. Nagy csalódásba estünk c képek látásán. Nem is a pénzt sajnáljuk, mint inkább a csalódást fájlaljuk. E képek szép rámájuk daczára, nem szolgálnak díszítésül. A festőt egyenesen fel • kell kérni képeinek lehető kijavítására. A képek egész mást mutathattak, t mikor még nem a falon lógtak, s igy ; maga a művész is bizonyára tud vala- ' mit segíteni rosszul sikerült művén. De lehet helyre hozni a díszterem ' eddigi díszítését. A megye annak emlékére, hogy az ! orsz. képzőművészeti társaság első vidéki; képkiállitását Veszprémben tartotta meg, \ egy bizonyos összeget. 1000 frtot szava- ; zott meg képekre. Most itt volna a jó alkalom. A meg- j szavazott összeget helyben hagyta a kor- ; Hiány, s igy az ma már folyóvá tehető. Kívánjuk, jöjjön össze minélclöbb a kép- ' zőművészeti megyei bizottság, s tegyen lépéseket a megszavazott összeg hováfordítása iránt. Igénytelen véleményünk szerint, leghelyesebb lenne nagy művészünket, Vaslagh Györgyöt felkérni és megbízni, festené le új szókházunk terme számára, a közelmúlt nagy 'kalcitjai közül a három legnagj'obh halhatatlant: Bal- \ Ihiányi Lajost az alkotmány legelső mar- j tyrját, Széchenyi István grófot, a „legna- ' gyobb magyart" és Deák Ferenczet a ; „haza bölcsét." &ü j Jelentés a közigazgatási bizottsághoz. Az 1882. évi XX. t. c. értelmében a közvizei, eicadó 3 887. december hóról a következő jelentést terjesztette elő : Időjárás a hó első felében nedves, enyhe volt, később éjjelt fagyok köszöntöttek be, végre e hó 20-an leesett az első hó vastag dunnájával befedve az immár szunnyadni kiváno természetei, mire fokozatosan erősbülő hideg következett, reggelenkint 10—12 fok hideggel. A gazdaközönbégre ezen időjárás elég kedvezőnek mondható, a legelő jószág 19-ig kijárhatott, s ha nem is nélkülözhették teljesen a száraz takarmány adagolását,, mégis sokat megtakaríthattak, mi a mai takarmány szük időben jelentékeny könyebbséget okoz a további teleltetésben. — A tavaszi vetemények alá szántás a hó közepéig folytatható, szorgalmasabb gazdáknál bevégezhető volt. Az állat állomány átalában egészségesnek jelezhető. A lovak köz.t Bogdanyban jelentkezett . egy ismeretlen járványszerü betegség, mely da• cara a helybeli es budapesti állatorvosok gyogyI kezelésének, 4—5 drb értékes lovat ragadott el. A járvány szunőben van. A kereskedelemben a forgalom nem kielé[ gitő, mégis az árakban határozott szilárd irányzat uralkodik, a buza ára a bpesíi tőzsdén 7,10 I krról 760 krra emelkedett. Ai őszi vetemények erőteljes állapotban i kerültek ho alá, mégis aggályaink vannak azon ' irányban, miszerint tekintettel az enyhe és fagy ; nélküli lágy állapotára nem lehetetlen, hogy a tavas/.ig a vastag hó réteg alatt megpállani fognak. A fehér karácsony méltó befejezése az cv• nek, mely a gabona termes tekintetében epochalis a megye 2- 3 járására nézve. Volt az enyingi, \ zirci és veszprémi járások több helyen ez idén j olyan buza és árpa termés, a minő 1868. óta nem, az élemnek másik fele azonban a szerfelett olcsó árakkal, — a minőkre csak az 50-cs években emlékszünk, — teljesen lerontották a gazdák hangulatát. A mesés termés dacára is csak igen kevés ga/.da zárhatta le üzleti könyveit nyereséggel.-— Rontja még az egyensúlyt más terményeknek, mint kukorica, zab, lóhere, lucerna, repce, mag lendek és egyéb takarmányfélék sikertelensége ! és az, liogy az \gy elő állott hiányt készpénzért 1 kell bevásárolnia. Szóval jó is, rosz is volt a lerJ més, az árak silányak, s ez az oka annak, hogy ez évben a megelégedés és elégedetlenség vegyes í érzetével gondol a gazda a jövőre annál is inj kább, mert a kamatláb is felugrott, a mi a hitelre szoruló gazda előtt szintén nem lehet közönbös: A szarvasmarha oly rendkívül olcsó, milyen [ a forradalom óta nem volt, az urasági címeres ökörnek némileg jobb keleté van, de ennek párja ; is vesztett 100 frtot előbbi árából, j A lovak kelendőségére rosz hatással volt ! azon körülmény, hogy a katonaság szükségletét I fedezve a további vásárlást beszüntette. E téren j teljes stagnatio következett be. ; A sertések tűrhető keresletnek örvendenek, \ árak emelkedők. 1 A juhok eladása készlet és kereslet hiányában szünetel, a kampagneban kedvezöb árak ; voltak elérhetők az előző két évinél, j A bor üzlet lanyha, az árak a,mult évinél ', V'g-dal alacsonyabbak. ! A megyei szöllöterülctek 2

/3 része filloxera } lepett, időnkint újabb és újabb területek kerül! lek zár alá, a Balaton mentén fekvők immár teK i jesen eláraszlvák, a megyének Fehér megyét ! érintő vidékén legnagyobb részben, mig végre i észak-nyugati része kevésbe áll a filloxera pusz• titó uralma alatt. Devecser vidékén Polány, Ajka! Rendek és Ajka szőllci vannak inficiálva, innét csak egy lépés, egy szerencsétlen irányú szélroham, egy itt is ott is dolgozó szöllőmunkás ruhája elviheti azt Somlyóra is, és a megyének — az országnak büszkesége áldozatul esik a vésznek. J A mai alacsony gabona és állat árak végre i is arra kényszeritik a gazdát, hogy az eddigi célszerűtlen — szomszédtól, sógortól ellesett, mondhatnám rabló gazdálkodással felhagyjon, s félre tegye mindazon véleményeket, melyeket földje kevésbé szeret, vagy melyeket az immár kizsarolt talaj meg nem bir, erőltetve terem meg. Kinek földje nem buza és árpa talaj, az ne termesszen búzát és árpát, vessen a föld termo erejének és minőségének inkább megfelelő növényeket mint rozsot, zabot, burgonyát, fordítsa figyelmét a kereskedelmi növényekre úgymint: kender, len, komló stb. Kinek legelője állattartásra kedvezőtlen , tenyésszen baromfit, gyümölcsfát , selyem hernyót stb. Kinek szöllejét megeszi a filloxera, az ültessen helyébe jó faj közvetlen vagy közvetett termő amerikai szöllővesszöt, ezt a filloxera nem öli el, míveljc kellően, ojtsa szárazon, zölden stb. Úgy! — de ki adjon ebből a szűkölködőknek oktatást, ki mutasson az arra szorultaknak példát s ki tenyésszen jobb fajú marhát, ki mutassa meg a kender, len, komló okszerű termesztését és feldolgozását, hol vegyünk jobb faj baromfi anyagot, honnét szerezzünk be gyümölcsfát, selyem hernyó pelét, ki mondja meg .melyik faj