Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-02-19

XV. évfolyam. ai-egjeleallt M i n d e n v a s á r nap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bér ment eilen levelek, csak ismert kezektol fogad tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A Lapnak szán!; közlemények a lap SZERí(. hicatalába {_ü - k o 11 é g i ti m é p ii lei) küldendők. 8. szám Pápa, 1888. február 99. Előfizetési dijait, ­Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 50 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az- előfizetési dijak, s hirdetések A lap KIADÓ h iv a la láb a (GOLDBERG GYULA papir­kereskedése, Fölér) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. "a Mert hiszen mi sem természetesebb, mint az, hogy azon napról napra szaporodó képzelt szükségletek s természetellenes élvszerek kielégítése, — melyek nélkül a legtöbb ember már életnek sem volna képes hinni az életet, — csupán a valódi természetszerű szükségletek Vk\. 1 égetésének s egészségnek rovására tör­ténhetik. Mi joggal panaszkodik a mun­kás nép éhség és szükségről ha táp­szerek helyett, élvszerekre —do­hány, szesz, kávé — pazarolja keresetét. S mi joggal panaszkodik rosz időkről addig az iparos, a kereskedő, a hivatal­nok, mig közel fele keresetét képzelt szükségletre s egészségét aláásó élvsze­rekre költi? — Es mégis mindenfelé csak panaszt hallunk mindenki szájából s minden ellen a mi csak létezik — és oly keveseknek jut eszébe, hogy első sorban magát kellene okolnia minden szenvedésért, s hogy társadalmi bajaink orvoslásának az egvesek s a családok bajainak orvoslásából kell kiindulni, — s ha a társadalmat megakarjuk men­teni, akkor előbb magunkat kell kira­gadnunk az élvhajhászat örvényéből, mely egészségünkön kivül nemcsak csa­ládi boldogságunkat elnyeléssel, de áta­lában a társadalmi életet is felforgatás­sal fenyegeti. És mégis annyian mosolyognak a vegetáriánusok törekvése fölött! Közegészségügy. Január hóban a betegedések szaporodtak, egyes községekben a vörheny járványosán uralgott, de szórványosai! a kanyaró is előfordult, s minthogy a halálozás is némileg emelkedett, ezen viszonyokat hasonlítva a megelőző év deczember havi egészség­ügyi viszonj'okkoz, a január havi közegészséget kissé kedvezőtlenebbnek kell jeleznem, A kárnemtő hurutos lobosnak észleltetett, leg­kiterjedtebb betegedések voltak a légző szervi gyu­ladások, kisdedek közt az álhártyás gégelob, bár szórvánj'osan, mégis eléggé intensiv alakban előfor. eltilt, gyakoriak voltak a csúszós izületi bántalmak s a bélhurutok ugy felnőttek mint gyermekek közt s kedvező volt lefolyásuk, gyéren hagymáz betege­dések is észleltettek, nialaricus váltó lázak nom jöttek elő. A mi különösön a járványokat illeti, Pápa vá­ros területén a vörheny járványos jellege megszűnt, szórványosan azonban néha egy-egy eset még elő­fordult, de annál inkább terjedt a kanyaró: ezen lioveny fertőző betegség terjedésének rueggárlása ezéljából a törvény és szabályokban előirt óvintéz­kedések megletettek, a vörheny járvány megszűnt Olaszfalu és Lepsény községekben is, megbetegült Pápán vöihenyben a járvány egész tartama alatt összesen 217, meggyógyult 189, meghalt 28, meg­szűnt a járvái^ 1887. év deczember havában. Olasz­faluban összesen megbetegült 81, meggyógyult ÜB, meghalt 18, megszűnt a járvány 1887. év novem­ber havában. Lepsény községben megbetegült 32, meggyógyult 80, meghalt 2, megszűnt a járvány 1887. évi november hóban, • mind a három köz­ségben megbetegült összesen 33U, meggyógyult 282, meghalt 48. A járvány jellegére nézve) megjegyzem misze­rint tekintve azon veszélyes szövődményeket, melyek a vörheny lefolyása alatt közönségesen kifejlődni szoktak, ez esetben kevésbé veszélyes jelleggel és lefolyással járt a vörheny, s tekintve a halálozási arányt a menyiben 1*1% tűnik ki a járványt átlag enyhe- lefolyásúnak jelezhetem, a menyiben nemcsak a kór kiütése időszakában aráuylag kevés halálozás állt be, de az utóbajok is valóban kivételesek vol­tak. Legutóbb fellépett a vörheny járványosán Nya­rad és Adásztevel községekben, szórványosan pedig P. kovácsiban és Tüskeváron is mutatkozott, a kór t'.'íjvlése ellen ezen községekben is a kellő óvintéz­kedések hatóságilag elrendeltettek s az iskolák a járvány tartamára bezárattak. Egészség reudőri tekintetben elegendő ügye­gyei om fordítatott ugy a hatóságok mint azok egész­ségügyi közegei részéről a köztisztaságra, az utczák, közterek, és lakások udvarainak tisztogatása a hó és jégrétegek miatt akadályozva volt, mégis a tisz­tátalauságok eltávolítása lehetőleg megtörtént, a piaczi élelmiszerek vizsgálata gyakran teljesítetett, elkoboztatott 11 liter romlott tej. A pápai katholikus elemi iskola 3. osztályában is Dr. Steiner Józsefvárosi főorvos jelentése szerint túltömöttség észleltetik, e miatt ezen iskoláknál is intézkedést tartok szükségesnek: — községekben az újabb időben épült iskolák kivételével a régi épüle­tek többnyire mind hiányosak, alacsonyak, sötétek és kellőleg nem szellőztethetők, sok helyen a falak nedvesek, a padolaton, a mely többnyire tégla bur­kolatos, felhalmozott sártapad, a padok alja sokszor tele van régi szeméttel, hogy az ily helyeken éven­kint a heveny fertőző betegségek kórcsirái megtér­ülődnek bizonyos, s tapasztaljuk is, hogy az iskolák beálltával két három hónap tartama után már kez­denek a gyermekek közt heveny fertőző betegségek mutatkozni, ezen oknál fogva a legnagyobb suly fektetendő volna az iskolák tisztán tartására, szellőz­tetésére, és gyakori fertőtlenítésére, s bizton hinni lehet, hogy ha ezek rendszeresen tisztogatva lesz­nek, a gyermekek közt előfordulni szokott heveny fertőző bajok s járványok kifejlődésének nem fog­nak az iskolák góczpontjai lenni. Ezen körülmény •figyelemben tartására a lelkész iu­ak mint az isko­lák igazgatói, továbbá a tanitó urak, valamint a községek elöljárói is felhivandók volnának. A füszerkereskedésekben sem gyógyszerek, sem jogtalanul tartott méregszerek nem találtattak, a ozukrászdákbau méreg szerekkel festett ezukorkák nincsenek, — a szíkviz gyárak kifogástalanok, — a dajkaságba adott gyermekek hatósági és orvosi felügyelet alatt vannak, megbetegedésük esetében orvosi ápolásban részesülnek és gyógyszerekkel el­láttatnak, hatósági bejelentésük az összes bábákra nézve kötelezőnek kimondatott és ez részükről meg is történik, azokról külön jkönyv vezettetik; jelen­legi számuk Veszprémben 48, Pápán 31; a járások­ban ily dajkaságba adott gyermekek jelenleg nin­csenek. A prostitutio kétszer ketenkint ellenőrizte­tik, a talált betegek kórházba rendeltetnek. A veszprémi közvágóhidnál tapasztalt rendelle­nes állapotok, megszüntetése iránt a tekintetes köz­igazgatási bizottság f. ó. január hó 2-án tartott ülé­sének határozata folj'tán Veszprém város polgár­mestere által az érdeklett félek értekezletre egybe­hivatván, az értekezlet január hó 6-án megtartatott. Az 1887-ik év folyamában végzett himlő oltás eredményét tanúsító jkönyvek felsőbb helyre leendő felterjesztés végett az alispáni hivatalhoz január hó folyamában beadattak. Az első izben oltás alá ke­rült gyermekek közül beoltatott összesen 6906, az 1887-iki 22. t. cz. értelmében újra oltás alá vett ifjak száma volt összesen 2184, mindössze beoltatott a mult évben 0090. Megjegyzem miszerint a mult évben az újra oltást minden községben azon oknál fogva nem lehetett a törvény értelme szerint a le­hető tökéletességgel végrehajtani, mert a hivatko­zott t. czikk és szabályrendelet már akkor jutott az oltó orvosok kezeihez, midőn azok azok az első ol­tást köreikben már legnagyobb részt befejezték, a f. évben azonban a törvény utasításainak a lehető legkiterjedtebb mértékben elég fog tétetni. Január hóban a községek jégvermeiket meg­töltötték. TÁRCZA. TANÁCS AZ ÉLETRE. Ha élni vágyói fényben, boldogan, Jó megtanulni: mint lehel, hogyan ? Nem hosszú káté, mely reá vezet, Két három intés, — megmondják ezek, Nem is kell hozzá nagy erőlködés, Vagy megtanulni nagy Kolumbus-ész ; A vége mégis fény, jólét 's a kegy, Oly biztos ez, miként az egyszer egy. A legfőbb kellék: tudj hajlongani , Miként egy vékony nyárfa lombjai, A merre hajlit nagy czélod szele, — Egy hold-mosolygás is járjon vele. Igy állj eléje csak mindenkinek S elérve czélod, bizton elhihetd; Sőt több is ér, — ez még nem lesz elég; Harsogni fog: nincs több ilyen derék! S talán haladni vágysz továbbra is? A puszta vágy még nem elég paizs! Tanulj elébb meg egy szép tudományt: A földön csúszni rút kigyó gyanánt! S igy az útat bár sáron át tevéd : Dicsérő .szózat hangozik feléd, Biztatva fennen:'—csak elő vígan! Előtted járnak hiszen anyian ! 'S nyomnak talán a szükség terhei ? Kár volna küzdve rajt segíteni l Van annak ennél könnyebb módja más: A hü eb szokta nyájas kéznyalás. Óh ekkor minden a kedvedre megy, Zápor gyanánt hullik rád a kegy; De szádat nyitni addig nem szabad, A míg new hallod a parancs szavat, Eh, rút közérzés ! ne tovább, elég .' Megmérgezed a keblem bensejét; De ám utadra nem megyek soha, Suhogjon bár a bántás ostora. — Hajlongni, csúszni 's nyalni a kezet: Oh mily magasztos, szép dolgok ezek ! Hasznosak is — juttatva annyi jót.... Te Isten-képe! ép' neked valók? — A tüszszentés. Vígjáték I felvonásban. — Irla GIZELLA. — (Vége.) Elvira, (balról jő, félre) Jajj ez is itt van, az a Liza nem szólt, (fenn) Jónapot Haraszty bácsi! Kőváry. (indulatosan) Mondtam már nem bácsi ö neked, hanem ur! — Haraszty. No amicze ne légy haragos — hogy van kicsikém? Elvira- Rosszul, fáj a fejem. Haraszty. (zsebéből ezukroeskákat vesz ki, nyújtva Elvirának) Lássa kicsikém én csak nem fe­lejtem el. Elvira. Köszönöm bá — Haraszty ur (elveszi és mögötte eldobja.) Kőváry. Elvira, eredj hát, ha a fejed fáj, hi­vatalos dolgunk van. Elvira. Megyek atyus (félre), de most az egy­szer kihallgatom mit titkolódznak. (ügy tesz mintha kiakarna menni, és a függönyzött fülke mögé bújik.) — Lantay. (kopogva bakói) Elfeledem nagyságos urnák e levelet át adni. Elvira (a rejtek mögül kinéz féke) öh miért is bújtam el mikor Elemér itt van! KŐváry. (magában) Már megint itt van (átve­szi a levelet.) Lantay. Csak Elvirái láthatnám jobbra el) Kőváry. Végre barátom egyedül vagyunk, most hát foglalj helyet s beszéljünk zavartalanul. Hát te elvennéd a lányomat ? Haraszty. Mit gondolsz amicze, nem nagyon fiatal hozzám! Kőváry No nem épen , tudod ő oly komoly minthy 40 éves lenne. Elvira (a függöny mögül kinéz félre). Az ám majd 20 óv múlva. Haraszty. Aztán tudod barátom, én úgy sze­retem a csendet, még a légynek sem szabad züm­mögni nálam de hátha tudod no olyan (ke­zével ringatást int) Mi lesz akkor'? Kőváry. Hát akkor te is (int kezével ringatást.) Elvira, (félre) Óh min nem törik a fejőket, csak kimehetnék innen, oly nem jól érzem itt ma­gamat. Haraszty. Hm, hm, aztán a kicsike hozzám jönne, mit gondolsz amicze? Kőváry. Csak udvarolj neki tovább és jobban, mond milyen kedves, milyen jó dolga lesz a te fe­leségednek, mindennap színház, conczert, de azért nem kell ám elmenni. ' Elvira, (félre) Ez az atyus, ez az atyus, csak kimernék menni! Haraszty. De amicze tudod, hogy az én szo­bámba be sem szabad lépni, az akták a földön van­nak lerakva, de ha asszony van, nem zavarja meg a rendet? Kő váry. Csak szoktasd rendhez idejében. Haraszty. Beszéljünk a kicsikével, mit szól majd. — Jajj, de meg a feleséged. Kőváry. Azt csak bízd rám, én majd elinté­zem velők. j Elvira^ (félre) Majd' atyus elvégezi, abból sem — (tüsszent) végem, elárultam magamat. 1 Haraszty. Mi volt az? Ki van itt? Kőváry. Tudtommal senki, de mégis körülné­zek, a. cselédek .oly gondatlanok, nyitva hagyják az ajtót. (Köriü néz, a fülkéhez érve szét nyitja a füg­gönyt) Elvira. „Ah atyus" (Kőváry karjaiba dől.) KŐváry. Szent Isten! a lányom, szaladj Má­tyás csengess! vizet vizet, tüz van! Haraszty. (ügyetlenül ijedten futkároz, keresi a csengetyü húzót, melyet végre megtalál és oly erővel rántja, hogy a zsinór kezében marad, mely­lyel tovább szalad ós kiáltoz) Segítség, tüz van! Berta balról, Liza jobbról kánná vízzel be­szaladnak, „hol a tüz ?" Kőváry. Itt van, itt van, az az hogy nincs itt, csak Elvira — Berta. Mi baja van az Istenért, Liza fuss ha­mar doktorért (lányát legyezi) Liza. (jobbra el, kis vártatra vissza jön Lan­taival) itt a doktor úr — * Kőráry. (Lantayhoz) Hát mióta doktor (Lizá­hoz) ügyetlen nem mondtuk, hogy doktort hozz. Liza. Hisz kérem ki van irva a táblájára, hogy doktor, meg legközelebb lakik a házhoz. Lantay. Elvira kisasszonynak van baja? — Kérem atyám orvos, én is értek hozzá (Elvira kezét megfogja) csak kis ájulás. Liza. (ki vizet mer, félre) az ám kis ko­média. Haraszty. (Kőváryhoz). Amicze én itt most felesleges vag3 r ok, nem szeretem a rendetlenséget, meggondoltam magamat, nem házasodom, szervusz -­(kalapját veszi, s jobbra elrohan). Kőváry. Itt van la, vége a gazdag vőnek! — Elvira, (magáhoztérve) Már jobban vagyok (Lantayhoz) hát maga nem ügyvéd? Lantay. Engedelmével az vagyok, de a szoba­lány a Dr.-t látván táblámon, azt hitte doktor va­gyok. Különbén örülök, hogy jobban van Elvira ki­sasszony,; s igy nem zavarom tovább! Berta. Köszönjük jő akaratát. Kőváry. (magában) Mátyás lemondott, ínégis*­jó lenne .ennek jobb képet mutatni, Lantaihoa! (fenn} % Társadalmi bajaink orvoslása. ! Társadalmi bajaink orvoslására az ' első lépés — mondja egy német iró — az azokat előidéző okok felismerésében rejlik, s hogy ezek között nem a legu­tolsó helyet foglalja el a mai nemzedék élvliajhászata, azt minden komolyan gon­dolkozó embernek be kell látni. A milliomostól a koldusig minden osztály csupán pénz. állás, vagyon s anyagi élvezetek után hajhász. Egysze­rűen, megelégedve alig él már ma va­laki. S a napi rendben levő csalás és szédelgéssel, a napról napra terjedő jel­lemtelenség és ledérséggcl s az évről évre szaporodó lelki s testi betegségekkel együtt, az erkölcsi érzés is évről évre íogy, az erkölcsiség ís évről évre sülyod! Áz emberi ismeretek minden ágá­ban találkozunk kormikban reformokkal. Csupán az emberi élet reformjával nem törődik senki. Pedig mit ér az állam szervezet bár mily reformja, ha annak népe senyved, s testileg, lelkileg beteg. Egy államnak mindenek előtt egészsé­ges, munkás népre van szüksége. „Minden kincsemet örömmel oda adnám — mondja a milliomos — csak még egyszer visszaszerezhetném egészsé­gemet." — „Szívesen tűrnék éhséget, csak még egyszer egészséges lehetnék" fiijuk mondani a koldust.,. Ily nagy becse van az egészségnek vniindenki előtt — a ki azb egyszer elvesztette, — és mégis a milliomos és koldus gyermek­ségüktől kezdve ugy élnek, mintha csak. egyenesen oda törekednének, hogy egész­ségűket mielőbb tönkre tegyék. S hol az orvossága mindennek? — Csupán önmagunkbari. csupán a baj va­lódi felismerésében és azon meggyőző­dósben, hogy mindazon bajoknak, a me­lyek ugy testileg, minfí-lclkileg egyaránt senyvesztik az emberiséget nem kívülünk, de magunkban kell keresnünk az okát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom