Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-02-19

XV. évfolyam. ai-egjeleallt M i n d e n v a s á r nap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bér ment eilen levelek, csak ismert kezektol fogad tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A Lapnak szán!; közlemények a lap SZERí(. hicatalába {_ü - k o 11 é g i ti m é p ii lei) küldendők. 8. szám Pápa, 1888. február 99. Előfizetési dijait, Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 50 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az- előfizetési dijak, s hirdetések A lap KIADÓ h iv a la láb a (GOLDBERG GYULA papirkereskedése, Fölér) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. "a Mert hiszen mi sem természetesebb, mint az, hogy azon napról napra szaporodó képzelt szükségletek s természetellenes élvszerek kielégítése, — melyek nélkül a legtöbb ember már életnek sem volna képes hinni az életet, — csupán a valódi természetszerű szükségletek Vk\. 1 égetésének s egészségnek rovására történhetik. Mi joggal panaszkodik a munkás nép éhség és szükségről ha tápszerek helyett, élvszerekre —dohány, szesz, kávé — pazarolja keresetét. S mi joggal panaszkodik rosz időkről addig az iparos, a kereskedő, a hivatalnok, mig közel fele keresetét képzelt szükségletre s egészségét aláásó élvszerekre költi? — Es mégis mindenfelé csak panaszt hallunk mindenki szájából s minden ellen a mi csak létezik — és oly keveseknek jut eszébe, hogy első sorban magát kellene okolnia minden szenvedésért, s hogy társadalmi bajaink orvoslásának az egvesek s a családok bajainak orvoslásából kell kiindulni, — s ha a társadalmat megakarjuk menteni, akkor előbb magunkat kell kiragadnunk az élvhajhászat örvényéből, mely egészségünkön kivül nemcsak családi boldogságunkat elnyeléssel, de átalában a társadalmi életet is felforgatással fenyegeti. És mégis annyian mosolyognak a vegetáriánusok törekvése fölött! Közegészségügy. Január hóban a betegedések szaporodtak, egyes községekben a vörheny járványosán uralgott, de szórványosai! a kanyaró is előfordult, s minthogy a halálozás is némileg emelkedett, ezen viszonyokat hasonlítva a megelőző év deczember havi egészségügyi viszonj'okkoz, a január havi közegészséget kissé kedvezőtlenebbnek kell jeleznem, A kárnemtő hurutos lobosnak észleltetett, legkiterjedtebb betegedések voltak a légző szervi gyuladások, kisdedek közt az álhártyás gégelob, bár szórvánj'osan, mégis eléggé intensiv alakban előfor. eltilt, gyakoriak voltak a csúszós izületi bántalmak s a bélhurutok ugy felnőttek mint gyermekek közt s kedvező volt lefolyásuk, gyéren hagymáz betegedések is észleltettek, nialaricus váltó lázak nom jöttek elő. A mi különösön a járványokat illeti, Pápa város területén a vörheny járványos jellege megszűnt, szórványosan azonban néha egy-egy eset még előfordult, de annál inkább terjedt a kanyaró: ezen lioveny fertőző betegség terjedésének rueggárlása ezéljából a törvény és szabályokban előirt óvintézkedések megletettek, a vörheny járvány megszűnt Olaszfalu és Lepsény községekben is, megbetegült Pápán vöihenyben a járvány egész tartama alatt összesen 217, meggyógyult 189, meghalt 28, megszűnt a járvái^ 1887. év deczember havában. Olaszfaluban összesen megbetegült 81, meggyógyult ÜB, meghalt 18, megszűnt a járvány 1887. év november havában. Lepsény községben megbetegült 32, meggyógyult 80, meghalt 2, megszűnt a járvány 1887. évi november hóban, • mind a három községben megbetegült összesen 33U, meggyógyult 282, meghalt 48. A járvány jellegére nézve) megjegyzem miszerint tekintve azon veszélyes szövődményeket, melyek a vörheny lefolyása alatt közönségesen kifejlődni szoktak, ez esetben kevésbé veszélyes jelleggel és lefolyással járt a vörheny, s tekintve a halálozási arányt a menyiben 1*1% tűnik ki a járványt átlag enyhe- lefolyásúnak jelezhetem, a menyiben nemcsak a kór kiütése időszakában aráuylag kevés halálozás állt be, de az utóbajok is valóban kivételesek voltak. Legutóbb fellépett a vörheny járványosán Nyarad és Adásztevel községekben, szórványosan pedig P. kovácsiban és Tüskeváron is mutatkozott, a kór t'.'íjvlése ellen ezen községekben is a kellő óvintézkedések hatóságilag elrendeltettek s az iskolák a járvány tartamára bezárattak. Egészség reudőri tekintetben elegendő ügyegyei om fordítatott ugy a hatóságok mint azok egészségügyi közegei részéről a köztisztaságra, az utczák, közterek, és lakások udvarainak tisztogatása a hó és jégrétegek miatt akadályozva volt, mégis a tisztátalauságok eltávolítása lehetőleg megtörtént, a piaczi élelmiszerek vizsgálata gyakran teljesítetett, elkoboztatott 11 liter romlott tej. A pápai katholikus elemi iskola 3. osztályában is Dr. Steiner Józsefvárosi főorvos jelentése szerint túltömöttség észleltetik, e miatt ezen iskoláknál is intézkedést tartok szükségesnek: — községekben az újabb időben épült iskolák kivételével a régi épületek többnyire mind hiányosak, alacsonyak, sötétek és kellőleg nem szellőztethetők, sok helyen a falak nedvesek, a padolaton, a mely többnyire tégla burkolatos, felhalmozott sártapad, a padok alja sokszor tele van régi szeméttel, hogy az ily helyeken évenkint a heveny fertőző betegségek kórcsirái megtérülődnek bizonyos, s tapasztaljuk is, hogy az iskolák beálltával két három hónap tartama után már kezdenek a gyermekek közt heveny fertőző betegségek mutatkozni, ezen oknál fogva a legnagyobb suly fektetendő volna az iskolák tisztán tartására, szellőztetésére, és gyakori fertőtlenítésére, s bizton hinni lehet, hogy ha ezek rendszeresen tisztogatva lesznek, a gyermekek közt előfordulni szokott heveny fertőző bajok s járványok kifejlődésének nem fognak az iskolák góczpontjai lenni. Ezen körülmény •figyelemben tartására a lelkész iuak mint az iskolák igazgatói, továbbá a tanitó urak, valamint a községek elöljárói is felhivandók volnának. A füszerkereskedésekben sem gyógyszerek, sem jogtalanul tartott méregszerek nem találtattak, a ozukrászdákbau méreg szerekkel festett ezukorkák nincsenek, — a szíkviz gyárak kifogástalanok, — a dajkaságba adott gyermekek hatósági és orvosi felügyelet alatt vannak, megbetegedésük esetében orvosi ápolásban részesülnek és gyógyszerekkel elláttatnak, hatósági bejelentésük az összes bábákra nézve kötelezőnek kimondatott és ez részükről meg is történik, azokról külön jkönyv vezettetik; jelenlegi számuk Veszprémben 48, Pápán 31; a járásokban ily dajkaságba adott gyermekek jelenleg nincsenek. A prostitutio kétszer ketenkint ellenőriztetik, a talált betegek kórházba rendeltetnek. A veszprémi közvágóhidnál tapasztalt rendellenes állapotok, megszüntetése iránt a tekintetes közigazgatási bizottság f. ó. január hó 2-án tartott ülésének határozata folj'tán Veszprém város polgármestere által az érdeklett félek értekezletre egybehivatván, az értekezlet január hó 6-án megtartatott. Az 1887-ik év folyamában végzett himlő oltás eredményét tanúsító jkönyvek felsőbb helyre leendő felterjesztés végett az alispáni hivatalhoz január hó folyamában beadattak. Az első izben oltás alá került gyermekek közül beoltatott összesen 6906, az 1887-iki 22. t. cz. értelmében újra oltás alá vett ifjak száma volt összesen 2184, mindössze beoltatott a mult évben 0090. Megjegyzem miszerint a mult évben az újra oltást minden községben azon oknál fogva nem lehetett a törvény értelme szerint a lehető tökéletességgel végrehajtani, mert a hivatkozott t. czikk és szabályrendelet már akkor jutott az oltó orvosok kezeihez, midőn azok azok az első oltást köreikben már legnagyobb részt befejezték, a f. évben azonban a törvény utasításainak a lehető legkiterjedtebb mértékben elég fog tétetni. Január hóban a községek jégvermeiket megtöltötték. TÁRCZA. TANÁCS AZ ÉLETRE. Ha élni vágyói fényben, boldogan, Jó megtanulni: mint lehel, hogyan ? Nem hosszú káté, mely reá vezet, Két három intés, — megmondják ezek, Nem is kell hozzá nagy erőlködés, Vagy megtanulni nagy Kolumbus-ész ; A vége mégis fény, jólét 's a kegy, Oly biztos ez, miként az egyszer egy. A legfőbb kellék: tudj hajlongani , Miként egy vékony nyárfa lombjai, A merre hajlit nagy czélod szele, — Egy hold-mosolygás is járjon vele. Igy állj eléje csak mindenkinek S elérve czélod, bizton elhihetd; Sőt több is ér, — ez még nem lesz elég; Harsogni fog: nincs több ilyen derék! S talán haladni vágysz továbbra is? A puszta vágy még nem elég paizs! Tanulj elébb meg egy szép tudományt: A földön csúszni rút kigyó gyanánt! S igy az útat bár sáron át tevéd : Dicsérő .szózat hangozik feléd, Biztatva fennen:'—csak elő vígan! Előtted járnak hiszen anyian ! 'S nyomnak talán a szükség terhei ? Kár volna küzdve rajt segíteni l Van annak ennél könnyebb módja más: A hü eb szokta nyájas kéznyalás. Óh ekkor minden a kedvedre megy, Zápor gyanánt hullik rád a kegy; De szádat nyitni addig nem szabad, A míg new hallod a parancs szavat, Eh, rút közérzés ! ne tovább, elég .' Megmérgezed a keblem bensejét; De ám utadra nem megyek soha, Suhogjon bár a bántás ostora. — Hajlongni, csúszni 's nyalni a kezet: Oh mily magasztos, szép dolgok ezek ! Hasznosak is — juttatva annyi jót.... Te Isten-képe! ép' neked valók? — A tüszszentés. Vígjáték I felvonásban. — Irla GIZELLA. — (Vége.) Elvira, (balról jő, félre) Jajj ez is itt van, az a Liza nem szólt, (fenn) Jónapot Haraszty bácsi! Kőváry. (indulatosan) Mondtam már nem bácsi ö neked, hanem ur! — Haraszty. No amicze ne légy haragos — hogy van kicsikém? Elvira- Rosszul, fáj a fejem. Haraszty. (zsebéből ezukroeskákat vesz ki, nyújtva Elvirának) Lássa kicsikém én csak nem felejtem el. Elvira. Köszönöm bá — Haraszty ur (elveszi és mögötte eldobja.) Kőváry. Elvira, eredj hát, ha a fejed fáj, hivatalos dolgunk van. Elvira. Megyek atyus (félre), de most az egyszer kihallgatom mit titkolódznak. (ügy tesz mintha kiakarna menni, és a függönyzött fülke mögé bújik.) — Lantay. (kopogva bakói) Elfeledem nagyságos urnák e levelet át adni. Elvira (a rejtek mögül kinéz féke) öh miért is bújtam el mikor Elemér itt van! KŐváry. (magában) Már megint itt van (átveszi a levelet.) Lantay. Csak Elvirái láthatnám jobbra el) Kőváry. Végre barátom egyedül vagyunk, most hát foglalj helyet s beszéljünk zavartalanul. Hát te elvennéd a lányomat ? Haraszty. Mit gondolsz amicze, nem nagyon fiatal hozzám! Kőváry No nem épen , tudod ő oly komoly minthy 40 éves lenne. Elvira (a függöny mögül kinéz félre). Az ám majd 20 óv múlva. Haraszty. Aztán tudod barátom, én úgy szeretem a csendet, még a légynek sem szabad zümmögni nálam de hátha tudod no olyan (kezével ringatást int) Mi lesz akkor'? Kőváry. Hát akkor te is (int kezével ringatást.) Elvira, (félre) Óh min nem törik a fejőket, csak kimehetnék innen, oly nem jól érzem itt magamat. Haraszty. Hm, hm, aztán a kicsike hozzám jönne, mit gondolsz amicze? Kőváry. Csak udvarolj neki tovább és jobban, mond milyen kedves, milyen jó dolga lesz a te feleségednek, mindennap színház, conczert, de azért nem kell ám elmenni. ' Elvira, (félre) Ez az atyus, ez az atyus, csak kimernék menni! Haraszty. De amicze tudod, hogy az én szobámba be sem szabad lépni, az akták a földön vannak lerakva, de ha asszony van, nem zavarja meg a rendet? Kő váry. Csak szoktasd rendhez idejében. Haraszty. Beszéljünk a kicsikével, mit szól majd. — Jajj, de meg a feleséged. Kőváry. Azt csak bízd rám, én majd elintézem velők. j Elvira^ (félre) Majd' atyus elvégezi, abból sem — (tüsszent) végem, elárultam magamat. 1 Haraszty. Mi volt az? Ki van itt? Kőváry. Tudtommal senki, de mégis körülnézek, a. cselédek .oly gondatlanok, nyitva hagyják az ajtót. (Köriü néz, a fülkéhez érve szét nyitja a függönyt) Elvira. „Ah atyus" (Kőváry karjaiba dől.) KŐváry. Szent Isten! a lányom, szaladj Mátyás csengess! vizet vizet, tüz van! Haraszty. (ügyetlenül ijedten futkároz, keresi a csengetyü húzót, melyet végre megtalál és oly erővel rántja, hogy a zsinór kezében marad, melylyel tovább szalad ós kiáltoz) Segítség, tüz van! Berta balról, Liza jobbról kánná vízzel beszaladnak, „hol a tüz ?" Kőváry. Itt van, itt van, az az hogy nincs itt, csak Elvira — Berta. Mi baja van az Istenért, Liza fuss hamar doktorért (lányát legyezi) Liza. (jobbra el, kis vártatra vissza jön Lantaival) itt a doktor úr — * Kőráry. (Lantayhoz) Hát mióta doktor (Lizához) ügyetlen nem mondtuk, hogy doktort hozz. Liza. Hisz kérem ki van irva a táblájára, hogy doktor, meg legközelebb lakik a házhoz. Lantay. Elvira kisasszonynak van baja? — Kérem atyám orvos, én is értek hozzá (Elvira kezét megfogja) csak kis ájulás. Liza. (ki vizet mer, félre) az ám kis komédia. Haraszty. (Kőváryhoz). Amicze én itt most felesleges vag3

r

ok, nem szeretem a rendetlenséget, meggondoltam magamat, nem házasodom, szervusz -(kalapját veszi, s jobbra elrohan). Kőváry. Itt van la, vége a gazdag vőnek! — Elvira, (magáhoztérve) Már jobban vagyok (Lantayhoz) hát maga nem ügyvéd? Lantay. Engedelmével az vagyok, de a szobalány a Dr.-t látván táblámon, azt hitte doktor vagyok. Különbén örülök, hogy jobban van Elvira kisasszony,; s igy nem zavarom tovább! Berta. Köszönjük jő akaratát. Kőváry. (magában) Mátyás lemondott, ínégis*jó lenne .ennek jobb képet mutatni, Lantaihoa! (fenn} % Társadalmi bajaink orvoslása. ! Társadalmi bajaink orvoslására az ' első lépés — mondja egy német iró — az azokat előidéző okok felismerésében rejlik, s hogy ezek között nem a legutolsó helyet foglalja el a mai nemzedék élvliajhászata, azt minden komolyan gondolkozó embernek be kell látni. A milliomostól a koldusig minden osztály csupán pénz. állás, vagyon s anyagi élvezetek után hajhász. Egyszerűen, megelégedve alig él már ma valaki. S a napi rendben levő csalás és szédelgéssel, a napról napra terjedő jellemtelenség és ledérséggcl s az évről évre szaporodó lelki s testi betegségekkel együtt, az erkölcsi érzés is évről évre íogy, az erkölcsiség ís évről évre sülyod! Áz emberi ismeretek minden ágában találkozunk kormikban reformokkal. Csupán az emberi élet reformjával nem törődik senki. Pedig mit ér az állam szervezet bár mily reformja, ha annak népe senyved, s testileg, lelkileg beteg. Egy államnak mindenek előtt egészséges, munkás népre van szüksége. „Minden kincsemet örömmel oda adnám — mondja a milliomos — csak még egyszer visszaszerezhetném egészségemet." — „Szívesen tűrnék éhséget, csak még egyszer egészséges lehetnék" fiijuk mondani a koldust.,. Ily nagy becse van az egészségnek vniindenki előtt — a ki azb egyszer elvesztette, — és mégis a milliomos és koldus gyermekségüktől kezdve ugy élnek, mintha csak. egyenesen oda törekednének, hogy egészségűket mielőbb tönkre tegyék. S hol az orvossága mindennek? — Csupán önmagunkbari. csupán a baj valódi felismerésében és azon meggyőződósben, hogy mindazon bajoknak, a melyek ugy testileg, minfí-lclkileg egyaránt senyvesztik az emberiséget nem kívülünk, de magunkban kell keresnünk az okát!